2. MWEs

"felhasználásán VPC.full (2) Skipped (2)

[3, 3074, [10]] Skipped ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a Szerzői Jogi Törvény felülvizsgálatához; 1995 ).

[3, 3076, [31]] Skipped Nyilvánosnak minősült az egyetemi előadás keretében- tehát ugyancsak korlátorzott számú hallgató előtt- más kéziratos művének a felhasználása is ( ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a Szerzői Jogi Törvény felülvizsgálatához; 1995 ).

[3, 3766, [10]] VPC.full ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a szerzői jogi törvény felülvizsgálatához; 1995. ).

[3, 3771, [10]] VPC.full ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a szerzői jogi törvény felülvizsgálatához; 1995. )

ad alkalom LVC.full (1)

[3, 1662, [2, 3]] LVC.full Sok vitára adott alkalmat, hogy korábban sem a törvény, sem az alapító okiratok, alapszabályok nem rendelkeztek a tőkeemeléssel kibocsátott új részvények után járó osztalékról.

ad definíció LVC.full (1)

[3, 2530, [18, 20]] LVC.full A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. §-a a szabadalmazható találmány fogalmára ugyan pontos jogi definíciót nem ad, ám a pozitív meghatározásra szolgáló ismérveket ( újdonság, feltalálói tevékenységhez kötöttség, ipari alkalmazhatóság ) részletesen definiálja.

ad felhatalmazás LVC.full (4)

[2, 64, [8, 9]] LVC.full A Gt. ( új ) utalásszerűen, mintegy felhatalmazásként ad lehetőséget a jogalkotás számára, hogy egyes tevékenységek végzésének lehetőségét meghatározott társasági formához kösse.

[2, 259, [38, 39]] LVC.full A vezető tisztségviselőnek a Gt. ( új ) 29. §-ában részletezett kötelességei és felelőssége feltételezi azt is, hogy hatáskörét még a társaság legfőbb szerve is csak akkor vonhassa el, ha arra maga a társaság létesítő okirata ad felhatalmazást.

[3, 2848, [14, 15]] LVC.full Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra a felhasználási szerződésben a szerző felhatalmazást ad, és a felhasználó is elfogadja azt.

[3, 4777, [40, 41]] LVC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. § f) pontja értelmében a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni, a 15. § (2) bekezdése szerint a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességeket szabályozására nem lehet felhatalmazást adni, s a 18. § (3) bekezdése szerint a szabályozás egyébként sem lehet indokolatlanul többszintű.

ad felmentés LVC.full (4)

[1, 29, [22, 23]] LVC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése azonban az 59. § (1) bekezdésének az előírásából következő kötelező alapítási előírás alól felmentést ad a kft.-vé, kht.-vá, illetve részvénytársasággá való átalakulásoknál.

[1, 221, [5, 6]] LVC.full Ilyen eseteknél ugyanis a törvényhely felmentést ad a 76. § (2)-(5) és 77. § (2)-(3) bekezdésében előírtak teljesítése alól.

[3, 2302, [26, 27]] LVC.full A Gt. ( új ) 301. § (2) bekezdése lényegében megismétli az 1988. évi VI. tv. által megállapított azon átmeneti szabályt, amely meghatározott cégek számára felmentést adott az új törvény hatálya alá kerülésről.

[3, 3398, [27, 28]] LVC.full Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatta, hogy a jogszabályhely értelmezése a televíziószerveteknek, mint felhasználóknak kedvezett, és segített az engedélyezés és a díjfizetés kötelezettsége alól felmentést adni.

ad felvilágosítás LVC.full (1)

[1, 105, [13, 16]] LVC.full Az olyan információ kérések során a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek minden átalakulással kapcsolatos felvilágosítást meg kell adniuk.

ad haladék LVC.full (1)

[3, 2286, [8, 12]] LVC.full Ez az előírás azonban csakis a formaváltás tekintetében ad ezeknek a cégeknek haladékot.

ad haszonkölcsön LVC.full (3) Skipped (3)

[3, 3454, [8, 9]] LVC.full A nyilvános könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.

[3, 3460, [13, 15]] LVC.full A szoftvereket és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárat viszont még a könyvtárak sem adhatják szabadon haszonkölcsönbe.

[3, 4251, [9, 15]] Skipped Érdekes helyzet állhat elő, ha a hangfelvétel-előállítók nem adják hozzájárulásukat a felhasználónak a hangfelvétel haszonkölcsönbe, illetve bérbeadásához.

[3, 4253, [7, 13]] Skipped A WIPO-Szerződés 9. cikkében elismert bérbeadás és haszonkölcsön fogalmi meghatározását a 92/100/EGK irányelv adja meg.

[3, 4256, [19, 20]] LVC.full Ennek megfelelően, az Szjt. ( új ) 39. §-a értelmében a nyilvános könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.

[3, 4262, [26, 29]] Skipped Mivel a törvény a hangfelvétel-előállítók tekintetében változatlanul nem ír elő kötelező közös jogkezelést e két felhasználási módra, a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók ) továbbra is egyedileg adnak engedélyt hangfelvételeik haszonkölcsönbe adására és bérbeadására.

ad információ LVC.cause (2)

[2, 728, [25, 27]] LVC.cause A jogintézmény céljából és az átalakulásra való általános utalásból azonban mégis az következik, hogy az átalakulással összefüggő és a dolgozók egzisztenciáját érintő valamennyi kérdésről információt kell adni.

[3, 1071, [2, 3]] LVC.cause Nem kell információt adni a részvényesről akkor sem, ha részvényesi meghatalmazottat bízott meg, mert ilyenkor- az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt kivétellel- kizárólag csak a részvényesi meghatalmazottat kell bevezetni a részvénykönyvbe.

ad iránymutatás LVC.full (1)

[3, 2307, [12, 13]] LVC.full Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság G.törv.31.481/1991/4. számú eseti döntésében olyan iránymutatást adott, hogy az ilyen társaság kizárólag csak a saját létesítő okirata alapján működhet.

ad jelleg LVC.full (1)

[3, 3800, [39, 46]] LVC.full Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

ad létjogosultság LVC.full (1)

[3, 2782, [2, 10]] LVC.full E szabály létjogosultságát egyértelműen a felhasználáshoz való általános társadalmi érdek adja, valamint az az általában megalapozott feltevés, mely szerint csak kivételes esetben alkot egy szerző olyan szándékkal, hogy az ne lehessen a nyilvánosság számára hozzáférhető.

ad magyarázat LVC.full (1)

[3, 621, [4, 6]] LVC.full Ezen túl semmi további magyarázatot nem adott, azon kívül hogy a szabály az üres forgatmány alkalmazhatóságának a világossá tételét szolgálja.

ad megbízás LVC.full (1)

[3, 1063, [29, 30]] LVC.full Az 1996. évi CXI. törvény 91. § (1) bekezdésének általános megfogalmazásából szerintünk az következik, hogy az igazgatóság a dematerializált papír mellett a nyomdai úton előállított részvények esetén is adhat megbízást a jogosítottnak a részvénykönyv vezetésére.

ad megrendelés LVC.full (1)

[3, 985, [3, 8]] LVC.full Gyártási vagy utánnyomási megrendelést pedig a részvény kibocsátója adhat a nyomdának.

ad mérleg LVC.full (1)

[3, 3316, [11, 12]] LVC.full Az Szjt. ( új ) IV. fejezete e két érdekkör aktuális mérlegét adják.

ad mód Skipped (4) LVC.full (2)

[1, 154, [38, 39]] LVC.full A Gt. ( új ), amint arra a 72. § indokolásánál már utaltunk, a korábbi szabályozással ellentétben nem tiltja az eltérő felelősségi formájú társaságok egyesülését és a cégformaváltással történő átalakulás lehetőségéhez hasonlóan mindegyik társasági forma számára módot ad a mindegyik társasági formával való egyesülésre.

[3, 1102, [8, 9]] LVC.full Ezek a szabályok pedig jelenleg már csak lehetőségként adnak módot a kötbér megállapítására. ( A Ptk. 246. § (4) bekezdését ugyanis, amely eredetileg lehetővé tette azt, hogy kötbér kiszabását jogszabály kötelezővé tegye, mint piackomfortképtelen előírást már hosszabb ideje hatályon kívül helyezték. )

[3, 2771, [27, 32]] Skipped A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 3085, [9, 13]] Skipped A korábbi szabályozás a jogszerűen megjelent irodalmi művek esetében adott lehetőséget az ilyen módon történő felhasználásra, míg zeneműveknél elegendő volt a nyilvánosságra hozatal kritériuma, függetlenül annak jogszerűségétől.

[3, 3800, [33, 39]] Skipped Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 4103, [7, 12]] Skipped Ez a meghatározás- bár az előadás módját továbbra is példálózó felsorolással adja meg- az irodalmi és művészeti művek mellett, a folklórműsorokra is kiterjeszti az előadott műsorokat.

ad osztalékelsőbbség LVC.full (1)

[3, 766, [8, 10]] LVC.full A másik új forma pedig már egy speciális osztalékelsőbbséget is ad a tulajdonosa számára.

ad osztályozás LVC.full (1)

[3, 3998, [7, 8]] LVC.full Az építészet egyes területeinek meghatározásaként a következő osztályozást adhatjuk ( Major Máté nyomán )

ad rang LVC.full (1)

[3, 4457, [22, 24]] LVC.full A viszonylag nagy összegű igazgatási szolgáltatási díj megállapításával a jogalkotó egyrészről szűkre akarta szabni a megalapozatlan nyilvántartásba vételi kérelmek számát, másrészt rangot kívánt adni a nyilvántartásba vételi határozatnak.

ad tájékoztatás LVC.full (4)

[3, 2523, [16, 17]] LVC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. § (3) bekezdése szerint ugyan az indokolásban kell tájékoztatást adni arról, hogy az új törvények mennyiben tesznek eleget a jogharmonizációs követelményeknek.

[3, 2771, [31, 32]] LVC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 4517, [18, 19]] LVC.full A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére- költségtérítés ellenében- írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül -e.

[3, 4617, [8, 9]] LVC.full Öt napot biztosít a rendelet arra, hogy tájékoztatást adjon a jogosult személyéről, illetve, hogy fellépjen a jogsértéssel szemben.

ad támpont LVC.full (1)

[1, 230, [13, 14]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. VIII. fejezetébe 1992-ben beiktatott rendelkezések viszont már több támpontot adtak a gyakorlat számára, de az egyesülésre való visszautalásnak még mindig tág teret adtak.

ad tér LVC.full (1)

[1, 230, [27, 28]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. VIII. fejezetébe 1992-ben beiktatott rendelkezések viszont már több támpontot adtak a gyakorlat számára, de az egyesülésre való visszautalásnak még mindig tág teret adtak.

ad többletszabály LVC.full (1)

[1, 109, [14, 15]] LVC.full Ehhez a rendelkezéshez a Gt. ( új ) 72. § (3) bekezdése azt a többletszabályt adja, hogy az egyesüléssel érintett valamennyi gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetét ellenőrizheti ugyanaz a független könyvvizsgáló, ha az érintett gazdasági társaságok így határoznak.

ad vélemény LVC.full (1)

[3, 4689, [26, 27]] LVC.full Első ízben az 1921. évi LIV. törvény rendelkezett az akkor még szerzői jogi szakértő bizottságnak nevezett testület felállításáról ( 31-35. § ), amely köteles volt véleményt adni a bíróság által eléje terjesztett szerzői jogi vonatkozású kérdésekben.

ad értelmezés Skipped (2) LVC.full (1)

[3, 447, [9, 12]] Skipped Ezért bevilágítja az egész részvényjogi szabályozást és a részletszabályok értelmezéséhez is segítséget ad a jogalkalmazás során.

[3, 653, [22, 25]] Skipped Az 1996. évi CXI. törvény XII. fejezetének a részvény átruházásra vonatkozó szabályai- a zárolt értékpapír alszámla intézményét is természetesen beleértve- értelmezésem szerint nem ad ezekre az esetekre megfelelő megoldást.

[3, 3198, [17, 18]] LVC.full A szerzői művek rádió-televízió műsor céljára történő mechanikai rögzítéséért fizetendő jogdíjakra vonatkozó Artisjus Közlemény e kivétel további értelmezését adja.

ad értékelés LVC.full (1)

[3, 1283, [39, 40]] LVC.full Annak érdekében, hogy az értékelés ne váljon rutinszerűvé, formálissá nagyobb értékű apport, különösen ingatlan esteében a gyakorlat megköveteli, hogy a könyvvizsgáló értékelése " a vagyontárgy értékére megfelelően alátámasztott, lehetőség szerint összehasonlító adatokat is tartalmazó értékelést adjon ", ahogyan arra a LB Cg.törv. II. 31.118/1990. sz. eseti döntésében rámutatott.

ad útbaigazítás LVC.full (1)

[3, 981, [21, 23]] LVC.full Az értékpapír lényeges adatainak az azonosítására szolgáló értékpapírkód elemeiről és a kiadásához szükséges eljárásról a 37/1996. ( XII._28. ) PM rendelet ad részletes útbaigazítást.

ad útmutatatás LVC.full (1)

[3, 1307, [7, 8]] LVC.full Szintén a jegyzési ív tartalmára vonatkozóan is ad útmutatatást a Cg. törv. II. 32.968/1991/4. számú határozat leszögezve, hogy ha az alapítás során a névértéktől eltérnek- kibocsátásra kibocsátási értéken kerül sor- ezt a körülményt az alapítási tervezetben, részvényjegyzési íven fel kell tüntetni.

ad útmutatás LVC.full (2)

[1, 194, [15, 17]] LVC.full A kötvényesek helyzeténél egyébként a Gt. ( új ) 76. § (6) bekezdése már részletesebb útmutatásokat is ad, ezért ezek rendezésénél erre is figyelemmel kell lenni.

[3, 2253, [44, 47]] LVC.full Továbbá, hogy a Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésénél írtak szerint a létesítő okiratuk módosításától a Gt. ( új ) XIV. fejezetében lévő konszernjogi szabályokat is megfelelően alkalmazniuk kell a társaságoknak. ( Ennek a mikénti teljesítése kérdésében azonban szerintünk részletes útmutatást kellett volna adnia a törvénynek.

ad eligazítás LVC.full (4)

[3, 1193, [19, 20]] LVC.full Mindez különösen indokolttá teszi, hogy a szavazati jogról, mint a legalapvetőbb részvényesi jogról az alapító okirat egyértelmű eligazítást adjon.

[3, 2604, [22, 23]] LVC.full Annak megoldására, hogy a különböző szövegekhez csatlakozott országok egymás között melyik verziót alkalmazzák, az 1975. évi 4. tvr. 32. cikke ad eligazítást, de a problémát teljes egészében ez a cikk sem rendezi.

[3, 2959, [14, 15]] LVC.full Az ARTISJUS Egyesület a hangfelvétel-kiadás gyakorlati és jogi kérdéseiről szóló tájékoztatójában az alábbi részletes eligazítást adja

[3, 3477, [17, 18]] LVC.full Annak megítélése, hogy mi minősül felhasználásnak, az Szjt. ( új ) 17. §-ának példálózó felsorolása ad eligazítást.

nyújt eligazítás LVC.full (1)

[3, 4010, [11, 12]] LVC.full A Ptk. XXXV. fejezetében nevesített tervezési szerződés néhány szakasza nem sok eligazítást nyújt az építészeti művek felhasználásának kérdésében.

ad engedély LVC.full (18) Skipped (3)

[3, 818, [33, 34]] LVC.full A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására, mert nyilvánvalóan visszás lenne az, hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében.

[3, 1228, [18, 19]] LVC.full A törvény a korábban kialakult gyakorlatot átvéve lehetővé teszi, hogy a harmadik személy az apport szolgáltatásakor előzetesen engedélyt adjon a társaság általi későbbi átruházáshoz.

[3, 2436, [8, 9]] LVC.full Az 1995. évi XXXIX. törvény módosítása ezt az engedélyt adja meg az ÁPV Rt. számára.

[3, 2942, [10, 15]] Skipped Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 2952, [25, 26]] LVC.full A sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára történő rögzítés estében annak az esetnek az egyértelmű szétválasztása történik, amikor a szerző engedélyt ad a mű sugárzására, azonban - jelen szabály értelmében konkrétan is kimondva - ez nem jelenti azt, hogy ezzel pl. az archiválási célú rögzítésre is engedélyt adott volna.

[3, 2952, [53, 54]] LVC.full A sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára történő rögzítés estében annak az esetnek az egyértelmű szétválasztása történik, amikor a szerző engedélyt ad a mű sugárzására, azonban - jelen szabály értelmében konkrétan is kimondva - ez nem jelenti azt, hogy ezzel pl. az archiválási célú rögzítésre is engedélyt adott volna.

[3, 3036, [24, 25]] LVC.full Ezért van joga megtiltani a védett áru első ízbeni forgalomba hozatalát olyan államban, amely egyébként védelemben részesül, ám amelynek a jogosult nem adott engedélyt ( Dr. Sack, Rolf A szellemi alkotásokhoz fűződő jog " specifikus tárgya " licencszerződésekben alkalmazott versenykorlátozásoknál, Magyar Jog, 1998/3. szám, 189. o. ).

[3, 3054, [31, 34]] LVC.full Elsősorban az értékesítési esélyeket jelentősen csökkentik az alacsony fejlettségű harmadik országokban elérhető, gyakran jóval csekélyebb bevételi és árszintek, ez pedig számos jogosultat arra indítana, hogy harmadik országnak ne adjon többé használati engedélyt, ami megnehezítené a belépést az ottani piacokra is, és bizonyos esetekben a leszállított áru termékekkel veszélyeztetné a harmadik országok " alapellátását ".

[3, 3212, [37, 38]] LVC.full A rádió-televízió szervezetek és a saját műsort vezeték útján nyilvánossághoz átvivők műsoruk viszonylatában mind az Szjt. ( új ) 28. § (1), mind az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésekben foglalt felhasználás esetében egyedileg adnak engedélyt.

[3, 3264, [13, 14]] LVC.full A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

[3, 3488, [16, 18]] LVC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3497, [30, 31]] LVC.full A kizárólagos felhasználási szerződés a jövőre nézve szünteti meg a szerzőnek egyrészt azt a jogát, hogy saját maga a szerződésben foglalt jogokat gyakorolhassa, illetve hogy arra harmadik személynek engedélyt adjon.

[3, 3498, [13, 16]] LVC.full Abban az esetben, ha egy korábbi ( nem kizárólagos ) szerződésben már adott a szerző engedélyt a későbbi kizárólagos szerződésben foglalt felhasználásra, a korábbi szerződés sorsa az Szjt. ( új ) 43. § (2) bekezdése szerint alakul.

[3, 3544, [14, 18]] LVC.full A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

[3, 3551, [13, 16]] LVC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3569, [4, 9]] Skipped A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

[3, 3575, [6, 7]] LVC.full Ha ugyanis a többszörözésre csak általában ad engedélyt a szerző, de kifejezetten a szerződés nem rendezi a kép-vagy hangfelvételen történő rögzítés, vagy az elektronikus adathordozóra történő másolás jogát, akkor ezekre a felhasználó nem szerzi meg a felhasználási jogokat.

[3, 3577, [4, 9]] Skipped A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 4113, [32, 42]] LVC.full Az alábbiakban részletezett felhasználások közül tehát a rögzítetlen előadások rögzítésének és sugárzásának ( vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítésének ) engedélyezési jogát gyakorolják közvetlenül az előadóművészek, a rögzített előadásokhoz kapcsolódó törvényi engedélyt pedig az előadóművészek közös jogkezelő szervezete ( MSZSZ-EJI ) adja meg.

[3, 4126, [29, 30]] LVC.full Így csak abban esetben volt szükség az előadóművész hozzájárulására, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül készült; a többszörözés más célra készült, mint amire az előadóművész az engedélyt adta; az eredeti rögzítés a szabad felhasználás rendelkezései alapján készült, miközben az újabb rögzítést más- pl. kereskedelmi- célokra kívánták felhasználni.

[3, 4262, [26, 27]] LVC.full Mivel a törvény a hangfelvétel-előállítók tekintetében változatlanul nem ír elő kötelező közös jogkezelést e két felhasználási módra, a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók ) továbbra is egyedileg adnak engedélyt hangfelvételeik haszonkölcsönbe adására és bérbeadására.

adott engedély LVC.full (15) Skipped (3)

[3, 2785, [11, 12]] LVC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 2787, [23, 24]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 2872, [12, 13]] LVC.full Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 2942, [8, 10]] LVC.full Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 2952, [53, 54]] Skipped A sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára történő rögzítés estében annak az esetnek az egyértelmű szétválasztása történik, amikor a szerző engedélyt ad a mű sugárzására, azonban - jelen szabály értelmében konkrétan is kimondva - ez nem jelenti azt, hogy ezzel pl. az archiválási célú rögzítésre is engedélyt adott volna.

[3, 3036, [24, 25]] Skipped Ezért van joga megtiltani a védett áru első ízbeni forgalomba hozatalát olyan államban, amely egyébként védelemben részesül, ám amelynek a jogosult nem adott engedélyt ( Dr. Sack, Rolf A szellemi alkotásokhoz fűződő jog " specifikus tárgya " licencszerződésekben alkalmazott versenykorlátozásoknál, Magyar Jog, 1998/3. szám, 189. o. ).

[3, 3275, [30, 31]] LVC.full Általánosságban az Szjt. ( új ) 11. §-a biztosítja a szerzőnek azt a jogot, hogy nyilatkozatával- a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítése mellett- a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét visszavonhassa.

[3, 3498, [13, 16]] Skipped Abban az esetben, ha egy korábbi ( nem kizárólagos ) szerződésben már adott a szerző engedélyt a későbbi kizárólagos szerződésben foglalt felhasználásra, a korábbi szerződés sorsa az Szjt. ( új ) 43. § (2) bekezdése szerint alakul.

[3, 3500, [3, 8]] LVC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3500, [8, 12]] LVC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3569, [3, 4]] LVC.full A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

[3, 3570, [2, 3]] LVC.full A többszörözésre adott engedély korlátai

[3, 3577, [3, 4]] LVC.full A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 3578, [3, 4]] LVC.full A mű többszörözésére adott engedély- kétség esetén- kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is.

[3, 3584, [11, 12]] LVC.full A mű többszörözésére [ Szjt. ( új ) 18. § ] adott engedély gyakorlása a felhasználó szempontjából alapvetően csak akkor válik jövedelmező felhasználási joggá, ha a többszörözött műpéldányokat a közönség számára hozzáférhetővé teheti, vagyis azt forgalomba hozhatja, vagy forgalomba hozatalra felkínálhatja.

[3, 3680, [10, 11]] LVC.full Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

[3, 3682, [11, 12]] LVC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét az Szjt. ( új ) 11. §-a alapján csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 3684, [23, 24]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

megad engedély LVC.full (3)

[3, 55, [6, 13]] LVC.full Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

[3, 1225, [6, 13]] LVC.full Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

[3, 1488, [4, 5]] LVC.full Ha a felügyelet az engedélyt megadja a határozatában megjelölt időponttól kezdve a társaságot a nyilvános tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

ad garancia LVC.full (1)

[3, 3865, [29, 31]] LVC.full A hitelezők, befektetők, mint bármely más gazdasági tevékenységnél, a különös kockázatairól ismert audiovizuális szférában is számos biztosítékot követelnének meg az előállítótól, amelyhez megfelelő szervezeti forma adhat csak garanciát.

kap garancia LVC.full (1)

[3, 3870, [10, 11]] LVC.full Az előállító tehát az erre szakosodott biztosítóval kötött megállapodás értelmében garanciát kap arra, hogy a film elkészüljön.

ad lehetőség LVC.cause (34)

[2, 64, [9, 10]] LVC.cause A Gt. ( új ) utalásszerűen, mintegy felhatalmazásként ad lehetőséget a jogalkotás számára, hogy egyes tevékenységek végzésének lehetőségét meghatározott társasági formához kösse.

[2, 297, [12, 13]] LVC.cause Az előző törvények mellett a Gt. ( új ) külön rendelkezései is lehetőséget adnak a társaság azon tisztségviselőivel szembeni eljárásra, akik helyzetüknél fogva a társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatok birtokában vannak és a Gt. ( új ) 27. § (1) bekezdését megszegik.

[2, 522, [4, 5]] LVC.cause Ezért a törvény választási lehetőséget ad a társaság tagjainak vagy az általános szabályok szerinti bírósági peres eljárást választják, vagy kiköthetik a társaság létesítő okiratában vagy annak módosításában a választottbírósági eljárást.

[2, 591, [38, 39]] LVC.cause A létesítő okirat azonban ennél kisebb hányad részére is biztosíthatja ezt a jogot, mert a Gt. ( új ) 9. § (1) bek. szerinti felhatalmazás alapján a Gt. ( új ) 57. § (3) bek. az eltérésre lehetőséget ad.

[3, 233, [9, 10]] LVC.cause A Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal felruházott üzletrészek kialakítására a társasági szerződés rendelkezései szerint.

[3, 278, [15, 16]] LVC.cause Itt figyelembe kell venni, hogy a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal- pl. eltérő mértékű szavazati joggal- felruházott de egyébkén azonos mértékű üzletrészek kialakítására is.

[3, 626, [10, 11]] LVC.cause Erre a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdése ad lehetőséget, mert mint nem szabályozott kérdésben lehetővé teszi a Ptk. 338/B. § (2) bekezdésének a belépését.

[3, 669, [8, 9]] LVC.cause Ugyanakkor egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül már lehetőséget ad a törvény arra, hogy eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket is kibocsássanak a részvénytársaságok.

[3, 702, [3, 4]] LVC.cause A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy a létesítő okiratban ettől eltérően rendelkezzenek a társaságok.

[3, 927, [2, 3]] LVC.cause Arra azonban lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény, hogy a részvény tényleges tulajdonosa szükség esetén ellenbizonyítással éljen a számla tartalmával szemben.

[3, 947, [8, 9]] LVC.cause Abban az esetben, ha a zárolás jogcíme lehetőséget ad a részvény elidegenítésre, akkor a számlavezetőnek kell intézkednie az iránt, hogy a dematerializált részvény a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével együtt jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír alszámlán.

[3, 961, [22, 23]] LVC.cause A részvényokirat tartalmának a bővítésére a Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdés első fordulatának a változatlan a szóhasználata továbbra is lehetőséget ad.

[3, 992, [17, 18]] LVC.cause Erre egyébként szerintünk a kormányrendelet 5. § (2) bekezdésének a Gt. ( új)-ra való általános utalása is lehetőséget ad.

[3, 1075, [7, 8]] LVC.cause A részvényesi meghatalmazott előzmény nélküli új megoldásként lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozás számára arra, hogy a részvénytársaság részvényeseivel megállapodást kössenek arról, hogy a részvényes meghatalmazottjaként és annak javára a saját nevükben gyakorolják a részvénytársasággal szemben mindazokat a részvényesi jogokat, amelyek a részvényest megilletik.

[3, 1102, [7, 8]] LVC.cause Ezek a szabályok pedig jelenleg már csak lehetőségként adnak módot a kötbér megállapítására. ( A Ptk. 246. § (4) bekezdését ugyanis, amely eredetileg lehetővé tette azt, hogy kötbér kiszabását jogszabály kötelezővé tegye, mint piackomfortképtelen előírást már hosszabb ideje hatályon kívül helyezték. )

[3, 2084, [8, 9]] LVC.cause Emellett a szóban forgó új megoldás arra is lehetőséget ad, hogy a leendő társaság számára közömbösnek tűnő uralkodó csak szerzője legyen a befolyásoló részesedésnek és azt- konszernjogi következmények nélkül- a szerzés után nyomban továbbadja egy, az ellenőrzött társaság számára nem kívánatos cégnek.

[3, 2340, [5, 6]] LVC.cause Ugyanakkor a törvényhely arra már lehetőséget ad, hogy a kht.-k egymással egyesüljenek, illetve hogy a kht.-k kht.-ká váljanak szét.

[3, 2500, [24, 25]] LVC.cause - Az 1996. évi CXI. törvény 94/E. §-a pedig a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő leteltét megelőző 10 napig egy versenyző ellenajánlat tételére ad lehetőséget.

[3, 2617, [18, 19]] LVC.cause Ezek szerint, a felhasználó csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a szerzőnek a mű kijavítására lehetőséget adott.

[3, 2640, [8, 9]] LVC.cause Erre a Ptk. 75. § (2) bekezdése is lehetőséget ad, amennyiben rámutat arra, hogy személyhez fűződő jogokkal jogi személyek is rendelkezhetnek, kivéve, ha azok csak a magánszemélyeket illethetik meg.

[3, 2745, [4, 5]] LVC.cause Már az örökhagyó életében lehetőséget ad a Ptk. 660. §-ra arra, hogy a leszármazók egymás között örökségi várományuk tárgyában szerződjenek egymással.

[3, 2838, [13, 14]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 2887, [37, 38]] LVC.cause A felhasználási szerződés teljes időtartamára biztosítja a bevétellel arányos díjazás elvének érvényre juttatását az Szjt. ( új ) 48. §-ában foglalt rendelkezés, amely visszautalva- az egyébként is általános mögöttes jogszabályra- a Polgári Törvénykönyvre, lehetőséget ad a szerződés bíróság által történő módosítására.

[3, 3085, [9, 10]] LVC.cause A korábbi szabályozás a jogszerűen megjelent irodalmi művek esetében adott lehetőséget az ilyen módon történő felhasználásra, míg zeneműveknél elegendő volt a nyilvánosságra hozatal kritériuma, függetlenül annak jogszerűségétől.

[3, 3200, [23, 24]] LVC.cause Utalunk az Szjt. ( új ) 63. § (4) bekezdésére, amely a reklám céljából történő műfelhasználás esetén, a már meglévő műveknél lehetőséget ad a feleknek, hogy a művet kizárólag a reklámcélú felhasználások tekintetében reklámozásra megrendelt műnek tekintsék.

[3, 3242, [17, 18]] LVC.cause Az átdolgozásnak mint engedélyezési jognak pl. díjigényre való korlátozására az új technológiák keretében történő felhasználások esetében sem ad lehetőséget a törvény.

[3, 3397, [23, 24]] LVC.cause A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

[3, 3593, [21, 22]] LVC.cause Figyelmet érdemel az is, hogy ellentétben a Ptk. 201. § (2) bekezdésében foglalt szabálytól, amely bármelyik szerződő fél számára lehetőséget ad a szerződés megtámadására, az Szjt. ( új ) 48. §-a csak a szerző javára engedi meg a szerződés bíróság által történő módosítását.

[3, 3613, [8, 9]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 49. § (2) lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy akár többször is visszaadja kijavításra a művet.

[3, 3617, [14, 15]] LVC.cause A kijavításra az Szjt. ( új ) 49. § (2) bekezdése csak indokolt esetben ad lehetőséget.

[3, 3649, [18, 19]] LVC.cause E szabálynak köszönhetően nem válik tehát a szerző kiszolgáltatottá, és a felhasználás elmulasztásában megnyilvánuló esetleges visszaélésekre sem ad lehetőséget.

[3, 4255, [2, 3]] LVC.cause Az irányelv lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok egyes intézmények viszonylatában mellőzzék a haszonkölcsön kizárólagos engedélyezési joga alól kivont esetekben a hangfelvételek, audiovizuális művek és a számítógépi programok szerzőinek anyagi kompenzálását.

[3, 4551, [23, 24]] LVC.cause A d) pont nem szankciót tartalmaz, hanem a sérelmet szenvedett szerző részére a perbeli bizonyítást könnyíti meg, és esetleges további igényérvényesítésekre ad lehetőséget azzal, hogy az alperestől adatszolgáltatást követelhet.

[3, 4722, [17, 19]] LVC.cause Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa.

adhat lehetőség LVC.cause (1)

[2, 501, [10, 11]] LVC.cause Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

adta lehetőség LVC.cause (1)

[3, 1854, [14, 15]] LVC.cause A (2) bekezdésben írtak felől akkor kötelező a szerződésben rendelkezni, ha a jogszabály adta lehetőségekkel élve a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, vagy ha mellékszolgáltatás teljesítését kívánják előírni.

nyújt lehetőség LVC.cause (1)

[3, 3038, [9, 10]] LVC.cause A szellemi tulajdon területén létező kizárólagos felhasználási engedélyek egyrészt lehetőséget nyújtanak az egyedüliként való felhasználásukra, másrészt annak megtiltására is, hogy a más országokból származó importot ez alapján megtiltsák.

ad meghatározás Skipped (4) LVC.full (1)

[2, 293, [7, 9]] LVC.full Több jogszabály azonban külön, illetve kiegészítő meghatározását is adja az üzleti titok fogalmának.

[3, 1293, [2, 4]] Skipped A említett meghatározás választ ad arra a kérdésre is, hogy a jegyzéssel egyidejűleg milyen összeg 10%-át kell befizetni.

[3, 2530, [20, 25]] Skipped A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. §-a a szabadalmazható találmány fogalmára ugyan pontos jogi definíciót nem ad, ám a pozitív meghatározásra szolgáló ismérveket ( újdonság, feltalálói tevékenységhez kötöttség, ipari alkalmazhatóság ) részletesen definiálja.

[3, 3998, [4, 8]] Skipped Az építészet egyes területeinek meghatározásaként a következő osztályozást adhatjuk ( Major Máté nyomán )

[3, 4253, [9, 13]] Skipped A WIPO-Szerződés 9. cikkében elismert bérbeadás és haszonkölcsön fogalmi meghatározását a 92/100/EGK irányelv adja meg.

kerül meghatározás LVC.full (2)

[3, 2315, [50, 51]] LVC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 3775, [36, 37]] LVC.full A jövőben alkotandó műveknél az általánosan elrendelt 2 hónapos felhasználó általi elfogadási határidő lehetősége- ellenkező kikötés hiányában- a szoftverek esetén- tekintettel ezen művek sajátos, hosszas tesztelést követő értékelésének igényére- 4 hónapban került meghatározásra.

ad megoldás Skipped (3) LVC.full (1)

[2, 667, [2, 8]] Skipped Ez a megoldás a hitelezői védelem mellett választ ad arra az 1988. évi VI. tv. alapján vitás kérdésre is, hogy átalakulhat -e az olyan gazdasági társaság, amely az alapítás utáni tőkevesztés miatt tartósan nem rendelkezik a cégformájára előírt tőkekövetelményekkel.

[3, 653, [25, 30]] LVC.full Az 1996. évi CXI. törvény XII. fejezetének a részvény átruházásra vonatkozó szabályai- a zárolt értékpapír alszámla intézményét is természetesen beleértve- értelmezésem szerint nem ad ezekre az esetekre megfelelő megoldást.

[3, 1075, [6, 8]] Skipped A részvényesi meghatalmazott előzmény nélküli új megoldásként lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozás számára arra, hogy a részvénytársaság részvényeseivel megállapodást kössenek arról, hogy a részvényes meghatalmazottjaként és annak javára a saját nevükben gyakorolják a részvénytársasággal szemben mindazokat a részvényesi jogokat, amelyek a részvényest megilletik.

[3, 2084, [5, 9]] Skipped Emellett a szóban forgó új megoldás arra is lehetőséget ad, hogy a leendő társaság számára közömbösnek tűnő uralkodó csak szerzője legyen a befolyásoló részesedésnek és azt- konszernjogi következmények nélkül- a szerzés után nyomban továbbadja egy, az ellenőrzött társaság számára nem kívánatos cégnek.

hoz megoldás LVC.full (1)

[1, 55, [33, 35]] LVC.full Remélhetőleg az 1996. évi CXI. tv. 89. §-a alapján ( már 1996. december óta esedékes ), de a kézirat lezárásáig még meg nem jelent számlakezelési kormányrendelet kitér erre a kérdésre és megfelelő megoldást is hoz.

ad segítség LVC.full (1)

[3, 447, [11, 12]] LVC.full Ezért bevilágítja az egész részvényjogi szabályozást és a részletszabályok értelmezéséhez is segítséget ad a jogalkalmazás során.

nyújt segítség LVC.full (1)

[3, 4555, [1, 2]] LVC.full Ehhez nyújt segítséget a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése, illetve jogsértő mivoltától való megfosztása.

nyújthat segítség LVC.full (1)

[3, 4782, [16, 17]] LVC.full De az Szjt. ( új ) hatálya alatt létrejövő új felhasználási szerződések tartalmának meghatározásánál is jelentős segítséget nyújthatnak a régi miniszteri rendeletek aprólékos előírásai.

ad szabály LVC.full (2) Skipped (2)

[3, 621, [6, 12]] Skipped Ezen túl semmi további magyarázatot nem adott, azon kívül hogy a szabály az üres forgatmány alkalmazhatóságának a világossá tételét szolgálja.

[3, 1102, [2, 8]] Skipped Ezek a szabályok pedig jelenleg már csak lehetőségként adnak módot a kötbér megállapítására. ( A Ptk. 246. § (4) bekezdését ugyanis, amely eredetileg lehetővé tette azt, hogy kötbér kiszabását jogszabály kötelezővé tegye, mint piackomfortképtelen előírást már hosszabb ideje hatályon kívül helyezték. )

[3, 2352, [15, 16]] LVC.full Ehhez a rendelkezéshez a Gt. ( új ) 306. § (3) bekezdése azt a további szabályt adta, hogy az ilyen átalakulásoknál a gazdasági társaságok egymás közti átalakulására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 4417, [12, 13]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

hoz szabály LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 802, [33, 34]] LVC.full A saját tulajdonban álló részvények, vagyis az adott részvénytársaság által forgalomba hozott és a részvényesétől a társaság által megvásárolt, illetve megvásárolható részvények vonatkozásában az 1988. évi VI. tv. rendelkezéséhez gyökeresen új szabályokat hozott az új törvény.

[3, 2454, [7, 12]] Skipped Az Épt. eredeti előírásához képest ez a szabály két nagyon lényeges változást hozott.

ad szabályozás LVC.full (5) Skipped (1)

[1, 512, [22, 24]] LVC.full A nyereségből való részesedés és a veszteség viselés szintén a vagyoni hozzájárulás arányában történik, ám a társasági szerződés e körben is adhat eltérő szabályozást a Gt. ( új ) 108. § (3) bekezdése alapján.

[2, 12, [26, 27]] LVC.full A kódex jellegű szabályozás nem zárja ki, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban Ptk. ) mint mögöttes jogforrás szintén szabályozást adjon a gazdasági társaságokkal kapcsolatban ( Ptk. 52-56. § ).

[3, 51, [29, 30]] LVC.full Így pl. a 123. § (1) f)-g) pontjára ( a felügyelőbizottságra és a könyvvizsgálóra ) a Gt. ( új ) általános részében a 31-38. § és a 41-45. § ad szabályozást vagy pl. a (2) h) pontjára ( dolgozói üzletrészek ) a 145-146. § tartalmaz rendelkezést.

[3, 756, [30, 32]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. elnagyolt és a gyakorlatban számos problémát okozó szabályozásával szemben azonban egyrészt pontosította az előírásokat, másrészt a munkaviszony megszűnése és a részvény öröklése esetére részletes szabályozást is adott.

[3, 1008, [10, 11]] LVC.full Az új Gt. ( új ) 197. §-a már részletes szabályozást ad az összevont címletű részvényről is.

[3, 4777, [37, 41]] Skipped A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. § f) pontja értelmében a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni, a 15. § (2) bekezdése szerint a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességeket szabályozására nem lehet felhatalmazást adni, s a 18. § (3) bekezdése szerint a szabályozás egyébként sem lehet indokolatlanul többszintű.

kerül szabályozás LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 3023, [21, 23]] LVC.full Ez az ún. " duplumban " marasztalás lehetősége a későbbiekben a művek nyilvános előadásának a közös jogkezelés keretében történő engedélyezés tekintetében került még szabályozásra, és a közös jogkezelés hatékonyságának elősegítését szolgálja mindenekelőtt.

[3, 3185, [15, 20]] Skipped Az EU irányelv-tervezete " A szerzői jog egyes kérdéseinek harmonizálásáról az információs társadalomban " szándékosan kerüli a felelősség kérdésének a szabályozását, és utal a készülőben lévő EU Irányelvre az " Elektronikus kereskedelemről ", amelynek horizontálisan, a szerzői jogsértések mellett egyéb jogsértésekért való felelősségről is átfogóan kell rendelkeznie.

ad szakvélemény LVC.full (3) Skipped (1)

[3, 2545, [51, 52]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (1) bekezdés értelmezése tekintetében tehát különös jelentősége van a bírói gyakorlatnak és az ehhez kapcsolódó, Szerzői Jogi Szakértő Testület által adott szakvéleményeknek, amely szakkérdésekben a bíróság és más hatóságok valamint a jogvitában érintett felek közös kérelmére szerzői jogi kérdésekben- előzetes- szakvéleményt ad.

[3, 4685, [9, 10]] LVC.full A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

[3, 4697, [8, 12]] Skipped Az Szerzői Jogi Szakértői Testület eddig három kötetben adta közre legfontosabbnak ítélt szakvéleményeit.

[3, 4700, [28, 29]] LVC.full Az Szjt. ( új ) fenntartotta az előző törvénynek azt a rendelkezését, hogy az Szerzői Jogi Szakértői Testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívül is adhat szakvéleményt.

meghozott szakvélemény LVC.full (1)

[3, 4576, [7, 11]] LVC.full A Szerzői Jogi Szakértő Testület peren kívül meghozott SzJSzT 15/90. sz. szakvéleménye szerint az elveszett műpéldány értékét általában annak művészi színvonala, az alkotó művészi hírneve, reputációja és végül a létrehozott mű előállításával kapcsolatos költségek függvényében lehet felbecsülni.

nyú szakvélemény LVC.full (2)

[3, 2650, [14, 15]] LVC.full Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

[3, 3238, [14, 15]] LVC.full Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

ad utasítás LVC.full (2)

[2, 250, [17, 18]] LVC.full Az egyszemélyes gazdasági társaságnál a tag ( részvényes ) a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja és részére írásban utasítást adhat.

[3, 1812, [21, 23]] LVC.full A Gt. ( új ) 22. § (5) bekezdése szerint továbbá a részvényes a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja és részére írásban utasítást is adhat.

adott utasítás LVC.full (1)

[2, 396, [7, 8]] LVC.full Ha a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja, a felügyelő bizottsághoz fordulhat.

ad válasz LVC.full (2)

[2, 667, [7, 8]] LVC.full Ez a megoldás a hitelezői védelem mellett választ ad arra az 1988. évi VI. tv. alapján vitás kérdésre is, hogy átalakulhat -e az olyan gazdasági társaság, amely az alapítás utáni tőkevesztés miatt tartósan nem rendelkezik a cégformájára előírt tőkekövetelményekkel.

[3, 1293, [3, 4]] LVC.full A említett meghatározás választ ad arra a kérdésre is, hogy a jegyzéssel egyidejűleg milyen összeg 10%-át kell befizetni.

meg+ad válasz LVC.full (1)

[3, 2694, [11, 13]] LVC.full Így erre a kérdésre minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja majd megadni a választ.

adott parancc LVC.full (1)

[3, 3778, [21, 23]] LVC.full Egyre több, hatalmas adatbázis jön létre, azok átrendezése, kezelése, különböző célokra való hasznosítása könnyedén, a számítógépnek adott néhány paranccsal történik.

alkalmaz díjszabás LVC.full (1)

[3, 4372, [30, 37]] LVC.full Ilyen szabályt tartalmaz pl. az Szjt. ( új ) 90. § (3)_-_(4) bekezdése, amelynek alapján a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületnek a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott díjszabását a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmaznia.

alátámaszt VPC.semi (2)

[3, 3755, [3]] VPC.semi Ez a megállapítás alátámasztja a fentiekben érintett kérdést, amely szerint nem szerzői mű fordítása leginkább nyers- vagy szakfordítás lehet.

[3, 4082, [0]] VPC.semi Alátámasztani látszik ezt a szerzői jogi törvényhez fűzött miniszteri indokolás, a megrendelésre készült képmással kapcsolatban magyarázva az ábrázolt személy hozzájárulásának szükségességét a szerzői jogok gyakorlásához.

alátámasztott VPC.semi (1)

[3, 1283, [31]] VPC.semi Annak érdekében, hogy az értékelés ne váljon rutinszerűvé, formálissá nagyobb értékű apport, különösen ingatlan esteében a gyakorlat megköveteli, hogy a könyvvizsgáló értékelése " a vagyontárgy értékére megfelelően alátámasztott, lehetőség szerint összehasonlító adatokat is tartalmazó értékelést adjon ", ahogyan arra a LB Cg.törv. II. 31.118/1990. sz. eseti döntésében rámutatott.

alátámasztó VPC.semi (1)

[1, 108, [17]] VPC.semi Az átalakulás közös szabályai között elhelyezett 63. § (4) bekezdése szerint a vagyonmérleg tervezet és az azt alátámasztó vagyonleltár tervezetet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

aláírás VPC.full (18)

[1, 297, [12]] VPC.full Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes bíróságon és ezzel egyidejűleg a jogelőd cég törlését is kérni kell.

[2, 106, [1]] VPC.full Az aláírások az egész szerződésre szólnak.

[2, 231, [26]] VPC.full Ha e törvény másként nem rendelkezik, a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) módosításáról a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz, a tagok aláírására nincs szükség.

[2, 403, [6]] VPC.full A cégjegyzés alatt olyan írásbeli jognyilatkozat aláírását értjük, amelyet a társaság képviseletére jogosult személy a társaság nevében meghatározott formában tesz.

[2, 404, [10]] VPC.full Ezért a cégjegyzés a legegyszerűbb megfogalmazásban a cég képviseletében tett aláírást jelenti.

[3, 182, [10]] VPC.full Ha a tagváltozást alakszerű szerződésmódosításba foglalják, akkor a szerződés aláírása értelemszerűen pótolja az egyébként kötelező nyilatkozatot arról, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

[3, 324, [10]] VPC.full A hitelesítést az ügyvezetőnek és egy olyan tagnak kell az aláírásával megtenni, aki a taggyűlésen végig jelen volt és erre a feladatra a taggyűlés megválasztotta.

[3, 633, [11]] VPC.full A teljes vagy kitöltött forgatmánynál mindig fel kell tüntetni az átruházó aláírása mellett az új tulajdonos nevét ( cégét és címét, székhelyét ) is.

[3, 893, [40]] VPC.full Ezért az okiraton fel kell tüntetni a kibocsátandó részvény Gt. ( új ) 194. § a)-g) pontjai alatt felsorolt tartalmi kellékeket azzal az eltéréssel, hogy a részvényen nem kell feltüntetni a részvények sorszámát és az igazgatóság két tagjának az aláírását.

[3, 974, [13]] VPC.full A részvények tágabb értelemben vett kibocsátása ugyanis a létesítő okiratok elfogadásával, illetve aláírásával történik meg.

[3, 994, [61]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényen legalább a következőket kell feltüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, sorozatát, típusát és névértékét; c) a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; d) a kibocsátás időpontját, az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; e) az igazgatóság két tagjának aláírását; f) az értékpapír kódját; g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

[3, 995, [29]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 996, [4]] VPC.full A dematerializált részvény az aláírás helyett, az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza.

[3, 1173, [16]] VPC.full A zártkörű alapítás lényegében egyetlen mozzanattal, a törvényben előírt tartalommal és alakiságokkal ellátott alapító okirat aláírásával megvalósul.

[3, 1292, [5]] VPC.full A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik.

[3, 1533, [9]] VPC.full A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

[3, 1580, [1]] VPC.full Az aláírások hiányosságát ugyanis pótolható hiányosságnak kellett volna tekintenie. "

[3, 3918, [20]] VPC.full A koprodukciós partnerek általában már csak akkor kötnek szerződést, amikor a szerzők és az előállító közötti megfilmesítési szerződések már aláírásra kerültek, és e szerződések is megkövetelik azt, hogy e jogokat a partnerek együttesen gyakorolhassák.

be nyújtott VPC.semi (7)

[1, 52, [1, 3]] VPC.semi A be nem nyújtott részvények érvénytelenné nyilvánításáról azonban a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésének az előírása ellenére sem kell a jogutód gazdasági társaságnak külön határoznia, mivel a részvények a Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva érvénytelenné válnak a cégbejegyzéssel ( és ezzel a " részvényesek " részvényesi jogviszonya is megszűnik ).

[3, 859, [3, 5]] VPC.semi A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaságnak érvénytelenné kell nyilvánítani és ezt a tényt közzé kell tenni a Cégközlönyben.

[3, 930, [3, 5]] VPC.semi A hirdetmény ellenére be nem nyújtott részvényeket viszont a kibocsátónak érvénytelenné kell nyilvánítani, majd az érvénytelenítést egy országos napilapban, a tőzsdelapjában és a Cégközlönyben hirdetményben közzé kell tenni.

[3, 1706, [2, 4]] VPC.semi A határidőben be nem nyújtott részvényeket az igazgatóság érvénytelenné nyilvánítja, ezzel a részvényes részvényesi jogai megszűnnek.

[3, 1759, [4, 6]] VPC.semi A felhívásban megjelölt határidőben be nem nyújtott részvényeket az igazgatóság érvénytelennek nyilvánítja, ezzel a részvényesi jogviszony megszűnik.

[3, 1760, [6, 8]] VPC.semi Abban az esetben, ha a be nem nyújtott és ezért érvénytelennek nyilvánított részvények helyett a társaság új részvényeket állít ki, azokat értékesíteni köteles.

[3, 1774, [3, 5]] VPC.semi A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja és ezt a Cégközlönyben közzéteszi.

befolyás VPC.semi (43) VPC.full (2)

[3, 434, [29]] VPC.full Miután azonban az egyszemélyes társaságnál az egyedüli tulajdonos a kizárólagos tulajdonát képező társaság működése felett közvetlen irányítást gyakorol, ezért alkalmazni kell a Gt. (új)-nak a közvetlen irányítást biztosító befolyás esetére vonatkozó 292. § (3) bek. és a 296. § (1) és (3) bek.-ben előírt speciális felelősségi szabályokat is.

[3, 482, [18]] VPC.full Mégpedig a Gt. ( új ) 292. § (3) és 296. § (3) bekezdésének a közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz kapcsolódó felelősségi szabályok megfelelő alkalmazásával.

[3, 2027, [32]] VPC.semi E fejezet szabályait kell alkalmazni, ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogalany részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban ( a továbbiakban együtt: ellenőrzött társaság ), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez.

[3, 2027, [39]] VPC.semi E fejezet szabályait kell alkalmazni, ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogalany részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban ( a továbbiakban együtt: ellenőrzött társaság ), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez.

[3, 2038, [24]] VPC.semi Részlegesen azért, mert csak kizárólag a részvénytársaságok viszonylatában voltak ezek a kérdések szabályozva, és azon belül is kizárólag csak a részvényvásárlással megvalósuló befolyás kialakulásáról fogalmaztak meg előírásokat.

[3, 2048, [43]] VPC.semi Emellett az olyan helyzeteket is a befolyásoló részesedés hatálya alá vonta, amely egy vállalkozásban szerződés, létesítő okirat vagy elsőbbségi részvény alapján a döntést hozó vagy felügyelő szervek tagjainak kinevezése, elmozdítása útján, vagy " egyéb módon " tett lehetővé jelentős befolyást.

[3, 2079, [4]] VPC.semi Új szabályként tehát a befolyás " mozdulatlanságával " vagy csökkenése útján jogalany változással történő többségi helyzeteket lényegében nem vonja az új törvény a konszernjog hatálya alá.

[3, 2095, [1]] VPC.semi Jelentős befolyással rendelkezik a tag ( részvényes ), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik.

[3, 2096, [50]] VPC.semi Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 2097, [1]] VPC.semi A befolyás a tulajdonosi érdek logikájából következően elsődlegesen a befolyásoló társaság érdekeit fogja szolgálni.

[3, 2099, [9]] VPC.semi Ugyanakkor alacsony szavazati jog mellett nincsen lehetősége a " befolyást " szerző tagnak a tényleges befolyásolásra.

[3, 2104, [3]] VPC.semi Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes ( a továbbiakban: uralkodó tag ) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik.

[3, 2107, [3]] VPC.semi Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik.

[3, 2108, [11]] VPC.semi A Gt. ( új ) 291. §-a a többségi irányítást biztosító befolyás minősített esetét, mégpedig a közvetlen irányítást biztosító befolyás alakzatát állapítja meg.

[3, 2108, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 291. §-a a többségi irányítást biztosító befolyás minősített esetét, mégpedig a közvetlen irányítást biztosító befolyás alakzatát állapítja meg.

[3, 2114, [8]] VPC.semi Kivéve ez alól az azonos és csökkenő irányú befolyás eseteit.

[3, 2118, [10]] VPC.semi Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2121, [1]] VPC.semi A befolyás tényének a fennállása mellett annak a módját és mértékét is be kell jelenteni a befolyással rendelkezőnek.

[3, 2121, [16]] VPC.semi A befolyás tényének a fennállása mellett annak a módját és mértékét is be kell jelenteni a befolyással rendelkezőnek.

[3, 2124, [5]] VPC.semi A bejelentés teljesítése előtt a befolyással rendelkező új előírásként egységesen mindhárom fokozatnál csak az újként szerzett rész után nem gyakorolhatja a szavazati jogot.

[3, 2131, [25]] VPC.semi Szerintünk a szavazati tilalom tényleges szankcióként az új előírás alapján csakis akkor működhet, ha például az uralkodó részvényes egyetlen aktussal egyszerre szerzi meg a befolyások különböző fokozataihoz szükséges részesedéseket.

[3, 2135, [3]] VPC.semi Ezért a jelentős befolyáshoz szükséges arányt jóval átlépve a " szankció " alatt is gyakorolni tudja a meglévő részvényeivel a jelentős befolyást.

[3, 2135, [21]] VPC.semi Ezért a jelentős befolyáshoz szükséges arányt jóval átlépve a " szankció " alatt is gyakorolni tudja a meglévő részvényeivel a jelentős befolyást.

[3, 2140, [4]] VPC.semi Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.

[3, 2142, [26]] VPC.semi A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése alapján az olyan esetekben, amikor részvénytársaságok és kft.-k részesednek kölcsönösen egymásban ( vagyis kölcsönös jelentős mértékű befolyást tudnak gyakorolni a szavazatoknak legalább 25% + 1 szavazattal történő megszerzésével ) akkor az a társaság, amelyik először tette közzé a jelentős befolyását a Cégközlönyben, megtarthatja a részesedését.

[3, 2142, [50]] VPC.semi A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése alapján az olyan esetekben, amikor részvénytársaságok és kft.-k részesednek kölcsönösen egymásban ( vagyis kölcsönös jelentős mértékű befolyást tudnak gyakorolni a szavazatoknak legalább 25% + 1 szavazattal történő megszerzésével ) akkor az a társaság, amelyik először tette közzé a jelentős befolyását a Cégközlönyben, megtarthatja a részesedését.

[3, 2147, [16]] VPC.semi A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése ugyanis részvénytársaság és kft. kölcsönös jelentős mértékű befolyásáról rendelkezik, majd " gazdasági társaságként " nevesíti a szerző cégeket, amely fogalom viszont egyaránt magában foglalja a részvénytársaságot és a kft.-t.

[3, 2153, [5]] VPC.semi Nevezetesen, hogy a többségi befolyás kialakulásától az ellenőrzött társaság tulajdonában álló ( uralkodói ) részvényeket az uralkodó társaságnál a Gt. ( új ) 189. § (2) bekezdésben írt számítás szerint saját részvényként kell figyelembe venni.

[3, 2155, [13]] VPC.semi A Gt. ( új ) 295. § (1) és (3) bekezdése a többségi befolyás két alakzatánál az ellenőrzött társaságok részvényeseit és tagjait mint kisebbséget megillető és az 1988. évi VI. tv. előírásoktól eltérően megállapított jogosítványokat szabályozza.

[3, 2166, [26]] VPC.semi Ezek a jogosítványok az ellenőrzött társaságok tagjait, illetve részvényeseit a Gt. ( új ) 290. és 291. §-a szerint kialakult többségi és közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén illetik meg.

[3, 2170, [11]] VPC.semi Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2171, [3]] VPC.semi Az uralkodók többségi befolyása ugyanis lehetővé teszi az ellenőrzött társaságok üzletpolitikájának a befolyásolását és irányítását.

[3, 2173, [15]] VPC.semi Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2173, [26]] VPC.semi Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2174, [10]] VPC.semi Ha az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól.

[3, 2174, [27]] VPC.semi Ha az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól.

[3, 2175, [13]] VPC.semi A Gt. ( új ) 296. § (2) bekezdése a közvetlen irányítás biztosító befolyás esetén a hitelezők számára biztosít egy biztosíték igénylési lehetőséget az uralkodó taggal szemben.

[3, 2176, [23]] VPC.semi Eszerint a szabály szerint ennél a fokozatnál azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társaságnál le nem járt követeléseik vannak és amelyek a befolyás közzététele előtt keletkeztek, biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól a követeléseik erejéig.

[3, 2179, [3]] VPC.semi Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja ( részvényese ), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2179, [14]] VPC.semi Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja ( részvényese ), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2181, [14]] VPC.semi Eszerint a szabály szerint a többségi részesedésnek ennél a minősített fokozatánál, ha a befolyás miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek a teljesítését, akkor a hitelezőknek és az ellenőrzött társaság bármely tagjának, illetve részvényesének perindítási lehetősége van.

[3, 2186, [22]] VPC.semi Eszerint- amint arra a Gt. ( új ) 294. §-nak az indokolásánál már ugyancsak utaltunk- a 294. §-nak a többségi befolyás esetére megállapított keresztrészesedési előírásokat, valamint a vezető tisztségviselőkre és felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a részvénytársaság vagy kft. részvényese, illetve tagja már a társaság alapításakor rendelkezett a szavazatoknak legalább a felével, illetve a 3/4-ével.

[3, 2402, [30]] VPC.semi A bíróság pedig akkor állapíthatja meg az ellenőrzött, illetve a felszámolás alatt álló társaság tartozásaiért az uralkodó tagok korlátlan felelősségét, ha az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott és ennek következtében nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2403, [4]] VPC.semi A közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén azonban a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésének egy többletszabálya is van.

[3, 3974, [17]] VPC.semi A vázoltak alapján a művészeti élet szabadságához való jog lényeges tartalmát a művészeti alkotómunka minden hatalmi jellegű befolyástól mentes gyakorlása és a művészi alkotásban megjelenő vélemény szabad kinyilvánítása, tehát a műalkotások nyilvánosságra hozásához való jog jelenti.

befolyásol VPC.full (8)

[3, 1312, [41]] VPC.full Ha a jegyzési időszak alatt a tájékoztató módosul, az aki a módosított tájékoztató előtt jegyzett részvényt elállhat a jegyzéstől ( " szerződéstől " ) a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül, ha a módosítás a részvény piaci megítélését kedvezőtlenül befolyásolja ( 1996. évi CXI. törvény 39. § ).

[3, 2719, [19]] VPC.full Természetesen amint a szerző fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerű volt.

[3, 2795, [25]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat.

[3, 3248, [4]] VPC.full A munkaviszony megszűnése nem befolyásolja a munkáltató által megszerzett jogok gyakorlását.

[3, 3504, [16]] VPC.full Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen kikötést, akkor a későbbiekben más felhasználónak engedett kizárólagosság nem befolyásolja a korábban kötött nem kizárólagos szerződést.

[3, 3697, [25]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3727, [29]] VPC.full A fenti rendelkezésre leginkább az a tény szolgáltatott indokot, hogy az irodalmi mű kiadásakor annak illusztrálása, mely alapvetően határozza meg az írott szöveg jelentését is, döntően befolyásolja az irodalmi mű értelmezését, ezért természetes igénye lehet, hogy ő maga dönthessen ezek alkalmazása tekintetében.

[3, 3958, [29]] VPC.full A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

behajtás VPC.full (1)

[3, 4068, [92]] VPC.full Következésképpen a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szempontjából, szerzői jogi pernek minősülnek a szerzői jogdíj érvényesítése iránt a szerző, vagy a szerzői jogok érvényesítésére alapított szervezetek által indított perek a következő kivételekkel az Alkotóművészeti Alapítvány által ( jelenleg értelemszerűen a HUNGART Egyesület által )- az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának átruházásakor, a vételár százalékában meghatározott jogdíj megfizetése iránt az adásvételt közvetítő vállalat ellen indított perek,- az értékesített műalkotások után a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének elteltét követően, jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő járulék behajtása iránti perek.

bejelentés megtétel LVC.full (1)

[3, 393, [9, 10]] LVC.full Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére.

bekezdés VPC.full (995)

[1, 1, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 66. § (1) bekezdése a forgalom biztonságának és a hitelezők érdekének a védelmében főszabályként és az átalakulás minden formájára és minden cégformára irányadóan kimondja, hogy az átalakulás nem teszi lejárttá az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket.

[1, 2, [4]] VPC.full A 66. § (2) bekezdése értelmében pedig azok a hitelezők, akiknek a követelése az átalakulásról hozott első közzététel előtt keletkezett, biztosítékot követelhetnek az átalakuló cégtől.

[1, 4, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 65. § (2) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmánál a hitelezőket figyelmeztetni kell a biztosíték igénylési lehetőség mellett a 30 napos határidő jogvesztő voltára is.

[1, 5, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 66. § (3) bekezdése az (1) bekezdéséhez képest egy kivételi szabályt állapít meg.

[1, 5, [11]] VPC.full A Gt. ( új ) 66. § (3) bekezdése az (1) bekezdéséhez képest egy kivételi szabályt állapít meg.

[1, 15, [4]] VPC.full A 67. § (1) bekezdés második fordulata azonban értelmezésünk szerint mégis nyilvánvalóvá teszi azt, hogy az átalakulás egyéb esetekben ( vagyis a szétváláson kívül ) általános jogutódlásról van szó.

[1, 19, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 67. § (2) bekezdése a hatósági engedélye sorsáról rendelkezik az átalakulás folyamatánál.

[1, 27, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése a jogutódlással létrejövő kft., kht. és részvénytársaság alapításával összefüggésben állapít meg a korábbi szabályozáshoz hasonlóan nagyon lényeges és az általános rendelkezésektől eltérő előírásokat.

[1, 28, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságok átalakulása során a törvénynek az alapításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

[1, 29, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése azonban az 59. § (1) bekezdésének az előírásából következő kötelező alapítási előírás alól felmentést ad a kft.-vé, kht.-vá, illetve részvénytársasággá való átalakulásoknál.

[1, 29, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése azonban az 59. § (1) bekezdésének az előírásából következő kötelező alapítási előírás alól felmentést ad a kft.-vé, kht.-vá, illetve részvénytársasággá való átalakulásoknál.

[1, 32, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérleg főösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.

[1, 34, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 65. § (1) bekezdése szerint az átalakulásról szóló második döntést annak meghozatalától számított 8 napon belül közzé kell tenni a Cégközlönyben.

[1, 36, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (3) bekezdése pedig részvénytársasággá történő átalakulás esetére ezekhez további adatok feltüntetését írja elő.

[1, 39, [19]] VPC.full Ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá vagy közhasznú társasággá, az átalakulásról hozott, a 64. § (3) bekezdésben meghatározott döntés alkalmával dönteni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké való átalakításáról is.

[1, 42, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdése arra az esetre állapít meg különleges szabályt, ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá, vagy közhasznú társasággá.

[1, 45, [29]] VPC.full Ez a kötelezettség azonban a típuskényszer felerősödése miatt csak a nyilvánosan működő részvénytársaságokat fogja érinteni, hiszen a zártkörűen működő részvénytársaságoknak a Gt. ( új ) 179. § (2) bekezdése értelmében kizárólag csak névre szóló részvényeik lehetnek.

[1, 46, [12]] VPC.full Az átalakuló társaság részvényei a Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdés második fordulata szerint a cégbejegyzéssel érvénytelenné válnak.

[1, 50, [13]] VPC.full Ennek során megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésében írt eljárást.

[1, 52, [16]] VPC.full A be nem nyújtott részvények érvénytelenné nyilvánításáról azonban a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésének az előírása ellenére sem kell a jogutód gazdasági társaságnak külön határoznia, mivel a részvények a Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva érvénytelenné válnak a cégbejegyzéssel ( és ezzel a " részvényesek " részvényesi jogviszonya is megszűnik ).

[1, 52, [40]] VPC.full A be nem nyújtott részvények érvénytelenné nyilvánításáról azonban a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésének az előírása ellenére sem kell a jogutód gazdasági társaságnak külön határoznia, mivel a részvények a Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva érvénytelenné válnak a cégbejegyzéssel ( és ezzel a " részvényesek " részvényesi jogviszonya is megszűnik ).

[1, 58, [7]] VPC.full A kht.-ról rendelkező Ptk. 57. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy erre a cégformára a kft.-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ide értve a Gt. ( új ) közös és átalakulási szabályait is.

[1, 60, [5]] VPC.full A Ptk. 58. § (2) bekezdése szerint a kht.-t úgy is lehet alapítani, hogy a kft. a Ptk. 57. § (1) bekezdésének megfelelően módosítja a társasági szerződését.

[1, 60, [22]] VPC.full A Ptk. 58. § (2) bekezdése szerint a kht.-t úgy is lehet alapítani, hogy a kft. a Ptk. 57. § (1) bekezdésének megfelelően módosítja a társasági szerződését.

[1, 62, [5]] VPC.full A Ptk. 58. § (3) bekezdése értelmében azonban ilyen formájú kht. alapításoknál is alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályokat.

[1, 63, [19]] VPC.full Ezekhez a társasági jogi közös szabályokhoz azonban a kft. kht.-vá átalakulásánál a Gt. ( új ) 69. § (2) bekezdése a fentebb részletezett kivételi szabályokat állapította meg.

[1, 64, [17]] VPC.full Ha a gazdasági társaság betéti társasággá alakul át, az átalakulásról szóló közleményben a 65. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kültagok vagyoni betétjének összegét is szerepeltetni kell.

[1, 71, [23]] VPC.full A két társasági forma között azonban ezzel együtt is megmaradt a közeli hasonlóság, amit a Gt. ( új ) 101. § (3) bekezdése is kifejezésre juttat azzal, hogy a IX. fejezetben szabályozott betéti társaságra, a fejezet eltérő rendelkezéseinek a hiányában a kkt.-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[1, 73, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 104. § (1) bekezdése szerint a betéti társaság főszabályként megszűnik, ha a társaságból valamennyi beltag kiválik.

[1, 79, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 71. § (2) bekezdése alapján pedig a 104. §-ban lehetővé tett cégformaváltás, vagyis az összes beltag, vagy összes kültag kiválása esetén a megmaradó kül-, illetve beltagok által a betéti társaságnak kkt.-ként való tovább folytatása nem minősül átalakulásnak.

[1, 94, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 72. § (1) bekezdés utolsó fordulata az egyesülésnek a korábbi előírásokhoz hasonlóan változatlanul két formáját különbözteti meg.

[1, 108, [9]] VPC.full Az átalakulás közös szabályai között elhelyezett 63. § (4) bekezdése szerint a vagyonmérleg tervezet és az azt alátámasztó vagyonleltár tervezetet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

[1, 109, [11]] VPC.full Ehhez a rendelkezéshez a Gt. ( új ) 72. § (3) bekezdése azt a többletszabályt adja, hogy az egyesüléssel érintett valamennyi gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetét ellenőrizheti ugyanaz a független könyvvizsgáló, ha az érintett gazdasági társaságok így határoznak.

[1, 112, [21]] VPC.full Így például ha egy kft. és egy részvénytársaság egyesül, a részvénykibocsátás joga a Gt. ( új ) 72. § (4) bekezdése alapján nyilvánvalóan kizárólag csak a részvénytársaságot illeti meg.

[1, 116, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 72. § (5) bekezdése értelmében a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódása ellenőrzésére vonatkozó előírásait is megfelelően alkalmazniuk kell.

[1, 117, [19]] VPC.full A vállalkozások összefonódásáról a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdése tartalmaz előírást.

[1, 119, [8]] VPC.full Az 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

[1, 122, [29]] VPC.full Amennyiben az engedélyt vagy az említett társasági nyilatkozatot nem csatolja az egyesüléssel létrejövő cég a bejegyzés iránti kérelméhez, akkor a cégbíróság a kérelmet a Ctv. 26. § (2) bekezdése alapján automatikusan hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.

[1, 125, [2]] VPC.full A (2)-(4) bekezdésben megjelölt részesedés értékét, illetve a törzsbetétek értékét, valamint részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.

[1, 128, [4]] VPC.full A 73. § (1) bekezdése alapján a beolvadó gazdasági társaság megszűnik a beolvadással és a vagyona a változatlan cégformájú átvevő gazdasági társaságra száll át mint jogutódra.

[1, 129, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 73. § (4) bekezdése ugyancsak hitelezővédelmi okokból állapít meg tőkevédelmi szabályokat.

[1, 133, [11]] VPC.full A részvényeket ugyanis a Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdéséből következően névértéken, vagy névértéken és névérték feletti összeggel, vagyis kibocsátási értékkel lehet a részvénytársaságnak kibocsátaniuk.

[1, 134, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 176. § (1) bekezdése szerint az összes részvény névértékének az összege alkotja a társaság alaptőkéjét, illetve jegyzett tőkéjét.

[1, 137, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 73. § (5) bekezdése a jogszabályhely előző bekezdéseire utalva azt mondja ki, hogy a beolvadásoknál a szervezeti változással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében már nem lehet szerepeltetni a 73. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt részesedések és törzsbetétek értékét, valamint " ... részvények értékét ".

[1, 137, [12]] VPC.full A Gt. ( új ) 73. § (5) bekezdése a jogszabályhely előző bekezdéseire utalva azt mondja ki, hogy a beolvadásoknál a szervezeti változással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében már nem lehet szerepeltetni a 73. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt részesedések és törzsbetétek értékét, valamint " ... részvények értékét ".

[1, 137, [37]] VPC.full A Gt. ( új ) 73. § (5) bekezdése a jogszabályhely előző bekezdéseire utalva azt mondja ki, hogy a beolvadásoknál a szervezeti változással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében már nem lehet szerepeltetni a 73. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt részesedések és törzsbetétek értékét, valamint " ... részvények értékét ".

[1, 138, [6]] VPC.full Megítélésünk szerint a 73. § (5) bekezdésének a részvénnyel kapcsolatos meghatározása nem áll egészen összhangban a 73. § (3)-(4) bekezdésének a meghatározásával.

[1, 138, [19]] VPC.full Megítélésünk szerint a 73. § (5) bekezdésének a részvénnyel kapcsolatos meghatározása nem áll egészen összhangban a 73. § (3)-(4) bekezdésének a meghatározásával.

[1, 140, [4]] VPC.full A 73. § (5) bekezdése pedig a (2)-(4) bekezdésére való kifejezett utalás mellett a " ... részvények értékéről " ír, ami viszont már a kibocsátási értéket is magába foglalhatja.

[1, 140, [8]] VPC.full A 73. § (5) bekezdése pedig a (2)-(4) bekezdésére való kifejezett utalás mellett a " ... részvények értékéről " ír, ami viszont már a kibocsátási értéket is magába foglalhatja.

[1, 141, [6]] VPC.full Értelmezésünk szerint a 73. § (5) bekezdése és a (3)-(4) bekezdés közötti szoros összefüggés miatt a részvényérték fogalom alatt mégis inkább a részvény névértékét kell érteni.

[1, 141, [10]] VPC.full Értelmezésünk szerint a 73. § (5) bekezdése és a (3)-(4) bekezdés közötti szoros összefüggés miatt a részvényérték fogalom alatt mégis inkább a részvény névértékét kell érteni.

[1, 149, [6]] VPC.full Ezek esetében a 73. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

[1, 156, [18]] VPC.full A beolvadásnál például az átvevő társaság cégformáját nem lehet megváltoztatni a Gt. ( új ) 73. § (1) bekezdéséből következően.

[1, 157, [6]] VPC.full Összeolvadásnál viszont a 74. § (1) bekezdése kizárólag csak az azonos cégformájú társaságok számára teszi lehetővé azt, hogy a jogutód társaság formáját a saját cégformájuktól eltérően szabadon válasszák meg.

[1, 159, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 74. § (2) bekezdése a 73. §-ához hasonlóan tőkevédelmi és ezen keresztül hitelező érdekvédelmi szabályokat állapít meg.

[1, 160, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 74. § (2) bekezdése második fordulatának az utolsó előírása miatt a beszámítani tiltott tételeket az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében sem lehet már szerepeltetni.

[1, 163, [9]] VPC.full Az egyesülésnél Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok legfőbb szervének két alkalommal kell határoznia.

[1, 166, [10]] VPC.full Ezt követően a Gt. ( új ) 62. § (3)-(4) bekezdésében írt eljárás mellett az egyesülésnél a Gt. ( új ) 75. §-ának a többletszabályából adódó feladatokat is teljesíteni kell.

[1, 170, [9]] VPC.full Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben a 65. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell jelölni az egyesülés módját is.

[1, 171, [10]] VPC.full Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben a 75. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határoznia ) az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát; b) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait; c) azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak; d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek ( így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben ) vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.

[1, 175, [2]] VPC.full A (4) bekezdésben foglaltak szerint eljáró könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról.

[1, 178, [1]] VPC.full E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták e tulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.

[1, 180, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 60. § (3) bekezdése alapján a részvénytársaságokat átalakulással kizárólag csak zártkörűen lehet alapítani.

[1, 182, [32]] VPC.full Ennek a kivételi rendelkezésnek az alapján sem választhatják azonban automatikusan a nyilvános alapítás formát, illetve nyilvános működést a részvénytársaságok, hanem csak akkor, ha megfelelnek a törvény 76. § (1) bekezdésében írt feltételének.

[1, 185, [11]] VPC.full Az egyesülésre is irányadó Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a megszűnő jogelőd részvénytársaságok részvényei a cégbejegyzéssel érvénytelenné válnak, és ezek helyett a jogutód részvénytársaságnak kell a megállapodás szerinti részvényeket biztosítani a részvényesek számára.

[1, 188, [11]] VPC.full Emellett szerintünk például a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének az átruházási előírása önmagában is indokolttá teszi az átruházási mód részletezését a nyomdai úton előállított névre szóló részvényeknél.

[1, 194, [12]] VPC.full A kötvényesek helyzeténél egyébként a Gt. ( új ) 76. § (6) bekezdése már részletesebb útmutatásokat is ad, ezért ezek rendezésénél erre is figyelemmel kell lenni.

[1, 197, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 76. § (3) bekezdése alapján az egyesülő Gt. ( új ) vezető tisztségviselőinek az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg új szabályként írásbeli beszámolót is kell készíteniük.

[1, 199, [5]] VPC.full - A 76. § (3) bekezdés utolsó fordulata alapján pedig a vezető tisztségviselőknek a részvénytársaság költségére teljes, vagy kivonatos másolatot kell adniuk a részvényesek által megismerhető iratokról az azt kérő részvényesek számára.

[1, 200, [19]] VPC.full Ebből a túl általánosnak tűnő meghatározásból nehezen körvonalazható iratok körét szerintünk a Gt. ( új ) 72. § (2) bekezdés és 77. § (2) bekezdéssel összhangban lehet értelmezni, ezért ezek az iratok az átalakulással összefüggő iratok körére terjedhetnek ki.

[1, 200, [24]] VPC.full Ebből a túl általánosnak tűnő meghatározásból nehezen körvonalazható iratok körét szerintünk a Gt. ( új ) 72. § (2) bekezdés és 77. § (2) bekezdéssel összhangban lehet értelmezni, ezért ezek az iratok az átalakulással összefüggő iratok körére terjedhetnek ki.

[1, 202, [9]] VPC.full - A Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdése alapján a vagyonmérleg tervezetet készítő könyvvizsgálónak, vagy más, az egyesülő részvénytársaságtól független szakértőnek a részvénytársaság felkérésére nyilatkozatnia kell az egyesülési szerződés és a tisztségviselők beszámolójának a megalapozottságáról.

[1, 204, [9]] VPC.full - A Gt. ( új ) 76. § (6) bekezdése az 1988. évi VI. tv. szabályozásának a hiányosságát pótolva az egyesüléssel érintett részvénytársaságok által kibocsátott kötvényesek helyzetét rendezi.

[1, 208, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 76. § (6) bekezdésének az előírásait azonban nem kell alkalmazni akkor, ha az értékpapír kibocsátásakor egy esetleges egyesülés esetére már előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét.

[1, 212, [10]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a 66. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával- biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

[1, 213, [15]] VPC.full Különleges nyilvánossági elvet szolgáló szabályt állapít meg a Gt. ( új ) 77. § (1) bekezdése.

[1, 214, [40]] VPC.full Eszerint ugyanis a második legfőbb szervi ülés napjánál legalább 30 nappal korábban be kell nyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbíróságához a következő iratokat az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesüléssel érintett részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített 76. § (3) bekezdés szerinti beszámolót, a könyvvizsgáló vagy független szakértő Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdés alapján elkészített jelentését.

[1, 214, [56]] VPC.full Eszerint ugyanis a második legfőbb szervi ülés napjánál legalább 30 nappal korábban be kell nyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbíróságához a következő iratokat az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesüléssel érintett részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített 76. § (3) bekezdés szerinti beszámolót, a könyvvizsgáló vagy független szakértő Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdés alapján elkészített jelentését.

[1, 217, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 77. § (3) bekezdése speciális részvényesi érdekvédelmi szabályt állapít meg.

[1, 219, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 77. § (4) bekezdés szerint az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a Gt. ( új ) 66. § (2) bekezdésének megfelelően- biztosítékot igényelhetnek akkor, ha igazolják, hogy a tervezett szervezeti változás veszélyezteti a követeléseik kielégítési alapját.

[1, 219, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 77. § (4) bekezdés szerint az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a Gt. ( új ) 66. § (2) bekezdésének megfelelően- biztosítékot igényelhetnek akkor, ha igazolják, hogy a tervezett szervezeti változás veszélyezteti a követeléseik kielégítési alapját.

[1, 221, [15]] VPC.full Ilyen eseteknél ugyanis a törvényhely felmentést ad a 76. § (2)-(5) és 77. § (2)-(3) bekezdésében előírtak teljesítése alól.

[1, 232, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (1) bekezdése szerint a szétválásra az átalakulásra irányadó közös szabályokat, tehát a VII. fejezet 1. címe alatt lévő előírásokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó rendelkezéseket, tehát a 2. cím alattiakat kell alkalmazni.

[1, 235, [4]] VPC.full A 78. § (1) bekezdése a szétválásnak- az egyesülés tükörképeként- két formáját állapítja meg.

[1, 237, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdéséből következően a gazdasági társaságok legfőbb szerve bármikor elhatározhatja- a közös szabályokban lévő tilalmak hiányában-, hogy a társaságuk több gazdasági társaságra váljon szét.

[1, 239, [10]] VPC.full A szétválás a Gt. ( új ) 78. § (1) bekezdéseiben említett két formáját, a különválást és a kiválást a Gt. ( új ) 78. § (3)-(4) bekezdése részletezi.

[1, 239, [28]] VPC.full A szétválás a Gt. ( új ) 78. § (1) bekezdéseiben említett két formáját, a különválást és a kiválást a Gt. ( új ) 78. § (3)-(4) bekezdése részletezi.

[1, 246, [10]] VPC.full A kiválásnál a Gt. ( új ) 78. § (4) bekezdése alapján az a gazdasági társaság, amelyből a jogutód társaság kiválása történik, változatlan cégformában folytatja a működését.

[1, 248, [9]] VPC.full A gazdasági társaságok mellett a Ptk. 60. § (1) bekezdéséből következően a kht.-k szétválására is megfelelően alkalmazni kell a VII. fejezet 5. címének a rendelkezéseit.

[1, 250, [9]] VPC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve a 62. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett azt is felméri, hogy a gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) melyik jogutód gazdasági társaság tagjává kívánnak válni.

[1, 254, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (1) bekezdése az átalakulásról döntő első legfőbb szervi ülés 62. § (2) bekezdésben megállapított feladataihoz állapít meg többlet-feladatokat.

[1, 254, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (1) bekezdése az átalakulásról döntő első legfőbb szervi ülés 62. § (2) bekezdésben megállapított feladataihoz állapít meg többlet-feladatokat.

[1, 255, [13]] VPC.full Eszerint ugyanis a szétválás elhatározásáról döntő legfőbb szervi ülésen a 72. § (2) bekezdésében előírtak mellett azt is fel kell mérni, hogy a gazdasági társaság tagjai, illetve részvényesei melyik jogutód gazdasági társaságnak a tagjai kívánnak lenni.

[1, 257, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ezzel a szerződéssel összefüggésben írja elő azt, hogy a szétváló társaság vezető tisztségviselőinek a 78. § (2) bekezdés szerinti tartalommal el kell készíteniük a szétválási szerződés tervezetet.

[1, 257, [27]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ezzel a szerződéssel összefüggésben írja elő azt, hogy a szétváló társaság vezető tisztségviselőinek a 78. § (2) bekezdés szerinti tartalommal el kell készíteniük a szétválási szerződés tervezetet.

[1, 258, [16]] VPC.full Ebben a tervezetben tehát meg kell határozni a törvény kötelező előírása alapján a 63. § (3) bekezdésében írtak mellett a következőket is.

[1, 265, [21]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a szétválás mindkét módjára irányadó szabályokat állapít meg viszont a Gt. ( új ) 79. § (2)-(3) bekezdése.

[1, 267, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (4) bekezdése értelmében olyan esetekben, ha a szétválási szerződésben valamelyik vagyontárgyról nem rendelkeztek, akkor az a vagyontárgy, vagy annak az ellenértéke a szétválási szerződésben meghatározott vagyonmegosztás alapján valamennyi jogutód társaságot megilleti.

[1, 273, [9]] VPC.full A szétválásról szóló átalakulási közleményben a 65. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell jelölnia ) a szétválás módját; b) a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a megosztás arányát; c) a hitelezőknek szóló felhívást.

[1, 274, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (5) bekezdése a 65. § (2) bekezdés által szabályozott átalakulási hirdetményhez állapít meg további tartalmi előírásokat.

[1, 274, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (5) bekezdése a 65. § (2) bekezdés által szabályozott átalakulási hirdetményhez állapít meg további tartalmi előírásokat.

[1, 275, [10]] VPC.full Eszerint a szétválásról szóló átalakulási hirdetményben a 65. § (2) bekezdésében előírtak mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a szétválás különválással vagy kiválással történik -e.

[1, 279, [14]] VPC.full Ennél a döntésnél szerintünk a szétválási szerződés többlet tartalmi szabályait meghatározó 79. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit lehetne támpontul használni.

[1, 282, [50]] VPC.full Ezért például ha valamelyik jogutód társaságnál a külső csatlakozók által biztosított vagyoni hozzájárulás vagy más ok miatt nem válik alacsonyabbá a jegyzett tőke, mint amilyen a jogelőd társaságnál volt és a jogelőd cég tagjainak a felelőssége is korlátozott volt, akkor a Gt. ( új ) 66. § (3) bekezdéséből következően a hitelezőket csak tájékoztatni kell a szétválásról.

[1, 285, [13]] VPC.full A részvénytársaságok szétválásánál a törvény a Gt. ( új ) 79. § (6) bekezdésében visszautal a 4. cím alatt a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó különleges szabályokra.

[1, 289, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ugyanis az egyesüléssel ellentétben semmilyen esetben sem teszi lehetővé azt, hogy szétválással nyilvánosan működő részvénytársaságot hozzanak létre.

[1, 306, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 80. § (2) bekezdése viszont a korábbi szabályokhoz hasonlóan a jogutód gazdasági társaságok cégbejegyzését követő 90 napon belül mind a jogelőd, mind pedig a jogutód társaságokra vonatkozóan előírja a cégbejegyzés napjával a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár elkészítését.

[1, 311, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 80. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerint a végleges vagyonmérlegre és vagyonleltárra vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény állapítja meg.

[1, 317, [10]] VPC.full A társaságot a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésének megfelelően azonban nemcsak természetes személyek, hanem gazdálkodó szervezetek vagy más ( pl. társadalmi ) szervezetek egyaránt, illetve közösen is alapíthatják.

[1, 319, [15]] VPC.full Hasonló tilalmat tartalmaz pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdése, amelynek alapján az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét- azaz közkereseti társaságot nem alapíthat és abba új tagként sem léphet be.

[1, 320, [13]] VPC.full Ugyanilyen tilalmat tartalmaz az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 94. § (2) bekezdése a költségvetési szervek vonatkozásában.

[1, 328, [10]] VPC.full Ez a rendelkezés összhangban van a Ctv. 15. § (1) bekezdésével, amely a cég elnevezésének kötelező elemeként írja elő a cég tényleges formájának megjelölését.

[1, 330, [8]] VPC.full Az 1991. évi XLV. törvény 49. § (6) bekezdése ezt a két formációt annyiban hatályon kívül helyezte, hogy 1992._I._1-jétől ilyen társasági formában közkereseti társaság már nem volt alapítható.

[1, 336, [11]] VPC.full Ezzel kapcsolatban legalább a Gt. ( új ) 89. § (1) bekezdésében előírtakat ( pl. a taggyűlés összehívásának rendjét ) kell szabályozni.

[1, 339, [31]] VPC.full A szerződés módosításhoz a Gt. ( új ) 89. § (5) bek. alapján egyhangúság kell, a szerződés alakiságánál pedig tekintettel kell lenni a Gt. ( új ) 20. § (1) bekezdésétől eltérő- speciális rendelkezést tartalmazó- Gt. ( új ) 89. § (6) bek.-re is.

[1, 381, [11]] VPC.full Ennek egyedüli korlátját a Gt. ( új ) 22. § (4) bekezdéssel összhangban csak az képezi, hogy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ún. operatív irányító feladatokat- ideértve a társaság szokásos üzleti tevékenységébe tartozó ügyek intézését is- csak akkor vonhatja döntési jogkörébe, ha erről a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik.

[1, 430, [12]] VPC.full Csak ennek hiányában érvényesül a Gt. ( új ) 95. § (2) bekezdésében három hónapban megállapított teljesítési határidő.

[1, 441, [39]] VPC.full A tagságot nem kívánó jogutód viszont nem tarthatja hosszabb ideig bizonytalanságban a többi tagot ebben a kérdésben, ezért a nemleges nyilatkozatának megtételénél a Ptk.-nak a jogok jóhiszemű gyakorlásának követelménye mellett a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdésére kell tekintettel lenni.

[1, 451, [5]] VPC.full Ha a társaság az (1) bekezdésben meghatározott okból megszűnik, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

[1, 487, [16]] VPC.full A közkereseti társaságkénti tovább működés esetén alkalmazni kell a Gt. ( új ) 71. § (2) bekezdését ami az ilyen társasági formaváltást nem tekinti átalakulásnak.

[1, 499, [25]] VPC.full Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti, a Gt. ( új ) 13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye, vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre, és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a tagsági viszony megszűnik ( lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).

[1, 503, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 107. § (1)-(2) bekezdéséhez

[1, 507, [3]] VPC.full Míg az első bekezdés azokat a kógens tartalmi elemeket tartalmazza, amelyeket minden közös vállalat társasági szerződése részévé kell tenni, addig a második bekezdés az úgynevezett szükség szerint kógens tartalmi elemeket határozza meg, vagyis azokat, amelyeket csupán akkor kell a társasági szerződésbe foglalni, ha azokkal a társaság élni kíván.

[1, 507, [24]] VPC.full Míg az első bekezdés azokat a kógens tartalmi elemeket tartalmazza, amelyeket minden közös vállalat társasági szerződése részévé kell tenni, addig a második bekezdés az úgynevezett szükség szerint kógens tartalmi elemeket határozza meg, vagyis azokat, amelyeket csupán akkor kell a társasági szerződésbe foglalni, ha azokkal a társaság élni kíván.

[1, 508, [1]] VPC.full (_1) bekezdés a) pont

[1, 510, [21]] VPC.full A társasági szerződés azonban a vagyoni hozzájárulás arányától akár lefelé, akár felfelé eltérhet, mert erre a 111. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít.

[1, 511, [1]] VPC.full (_1) bekezdés b) pont

[1, 512, [33]] VPC.full A nyereségből való részesedés és a veszteség viselés szintén a vagyoni hozzájárulás arányában történik, ám a társasági szerződés e körben is adhat eltérő szabályozást a Gt. ( új ) 108. § (3) bekezdése alapján.

[1, 513, [1]] VPC.full (_1) bekezdés c) pont

[1, 514, [5]] VPC.full Kilépésre a 117. § (2) bekezdése alapján csakis az év végén van lehetőség, mely szándékot legalább három hónappal korábban az igazgatótanácsnak ( igazgatóságnak ) be kell jelenteni.

[1, 515, [4]] VPC.full A 118. § (1)-(2) bekezdéséből következően a kilépett tag vagyonhányadát legkésőbb a kilépéstől számított 3 éven belül kell kiadni.

[1, 517, [1]] VPC.full (_1) bekezdés d) pont

[1, 522, [1]] VPC.full (_2) bekezdés a) pont

[1, 525, [1]] VPC.full (_2) bekezdés b) pont

[1, 526, [8]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a) a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját; b) az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit; d) a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[1, 531, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés a vállalat tagjainak a vállalattal szemben fennálló kötelezettségét tartalmazza.

[1, 540, [12]] VPC.full A közös vállalat tagoktól elkülönült jogalanyiságát juttatja kifejezésre az 19. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály, mely szerint azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

[1, 545, [12]] VPC.full Az utóbbi hatáskör megállapításnál a Gt. ( új ) 22. § (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kell lenni, mely szerint a társaság legfőbb szerve csak akkor és olyan körben vonhatja el a vezető tisztségviselő ( igazgató ) hatáskörét, ha azt a társasági szerződés lehetővé teszi.

[1, 548, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott típuskényszerből, valamint a Gt. ( új ) 9. § (1) bekezdésében írt fő kógencia elvéből kiindulva arra az álláspontra kellene helyezkedni, hogy igazgatóság létrehozására nincs lehetőség.

[1, 548, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott típuskényszerből, valamint a Gt. ( új ) 9. § (1) bekezdésében írt fő kógencia elvéből kiindulva arra az álláspontra kellene helyezkedni, hogy igazgatóság létrehozására nincs lehetőség.

[1, 549, [20]] VPC.full Ugyanakkor ezen álláspontnak ellentmond, hogy a tagsági viszony kilépéssel történő megszűnését szabályozó Gt. ( új ) 117. § (2) bekezdése szerint a kilépési szándékot az igazgatótanácsnak, illetve az igazgatóságnak kell bejelenteni.

[1, 558, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 18. § (3) bekezdése alapján ugyanakkor az igazgatótanács olyan kérdésekben, amelyek az ülésre szóló meghívóban nem szerepeltek, csak akkor tárgyalhat, illetve dönthet, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul a kérdés megtárgyalásához.

[1, 575, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 21. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságok ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el.

[1, 576, [2]] VPC.full A (2) bekezdése szerint közös vállalat esetében a vezető tisztségviselőnek az igazgató minősül.

[1, 589, [10]] VPC.full Az igazgatótanács a Gt. ( új ) 114. § (2) bekezdésében írtakon túl az igazgató jogkörét csakis akkor és annyiban vonhatja el amennyiben azt a társasági szerződés megengedi.

[1, 591, [9]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdéséből következően a lemondás annak bejelentésétől számított 60. napon válik csupán hatályossá, kivéve, ha az igazgatótanács ezen határidő lejárta előtt új vezető tisztségviselőt választ.

[1, 595, [13]] VPC.full A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács a Gt. ( új ) 112. § (2) bekezdése alapján- amennyiben a társasági szerződés szigorúbb szavazatarányt nem ír elő-, háromnegyedes szótöbbséggel határoz.

[2, 18, [9]] VPC.full A Gt. ( új ) a 2. § (1) bekezdésében a társasági formakényszert fogalmazza meg eltérést nem engedő módon.

[2, 49, [2]] VPC.full Az első bekezdésben említett tilalom csak az egyidejűségre áll fenn.

[2, 66, [5]] VPC.full Ez a korlátozás az előző bekezdésben írtakhoz hasonlóan garanciális okokból csak törvényi szintű jogforrásban jelenhet meg.

[2, 70, [32]] VPC.full Így pl. a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. XLVIII. törvény 10. § (1) bek.-ben felsorolt engedélyköteles tevékenységektől a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi. XVIII. törvény 9. § (1) bekezdésén át a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bek. h) pontjában írt személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezéséig rendkívül sok példát lehet felhozni a törvényi szintű rendelkezések közül is, a számtalan alacsonyabb rangú jogforrásról nem is beszélve.

[2, 122, [15]] VPC.full A cégnév szerepéről és a kettős funkciójáról a Gt. ( új ) 2. § (3) bekezdése kapcsán a 2. §-ához fűzött magyarázatnál már említés történt.

[2, 124, [12]] VPC.full A székhely fogalmát ugyancsak a Ctv. határozza meg a 16. § (1) bekezdésében.

[2, 156, [18]] VPC.full Hasonló rendelkezést tartalmaz pl. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. § (1)_-_(2) bekezdése is.

[2, 178, [9]] VPC.full Az a tag, akinek tagsági jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

[2, 214, [32]] VPC.full Konkrétabban határozza meg azonban a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. ( új ) a más rendelkezéseinél, így pl. a Gt. ( új ) 49. § (3) bekezdésében a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.

[2, 233, [17]] VPC.full A gazdasági társaság székhelyének ( telephelyének ) és fióktelepének, valamint tevékenységi körének megváltozása során az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésmódosítást a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a döntést a gazdasági társaság legfőbb szerve egyszerű többséggel hozza meg.

[2, 253, [24]] VPC.full Ennek a jogszabályi tilalomnak a megszegése a további tisztségek elvállalására vonatkozó megállapodás érvénytelenségét eredményezi, mint a Gt. ( új ) 22. § (1) bekezdésébe ütköző, azaz semmis megállapodásét.

[2, 270, [38]] VPC.full Így pl. az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 15. § (1) bek. vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 44. § (4)_-_(6) bekezdése is tartalmaz a Gt. ( új ) rendelkezésein túl további- szigorúbb- korlátozásokat.

[2, 282, [2]] VPC.full A (1)_-_(3) bekezdésben foglalt szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni.

[2, 289, [6]] VPC.full A tagok ( részvényesek ) (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.

[2, 294, [21]] VPC.full Ugyancsak külön meghatározást tartalmaz az üzleti titokra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (1) bekezdése is.

[2, 297, [41]] VPC.full Az előző törvények mellett a Gt. ( új ) külön rendelkezései is lehetőséget adnak a társaság azon tisztségviselőivel szembeni eljárásra, akik helyzetüknél fogva a társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatok birtokában vannak és a Gt. ( új ) 27. § (1) bekezdését megszegik.

[2, 319, [34]] VPC.full Ennek a kártérítési kötelezettségnek mint kárnak utóbb az áthárítása a vezető tisztségviselőre a társaság elhatározásától függ figyelemmel arra is, hogy a károkozás adott esetben éppen a Gt. ( új ) 29. § (1) bekezdésében írt kötelezettség teljesítését- a társaságot még nagyobb kártól megkímélő eljárást- is jelentheti.

[2, 326, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdésében írt speciális rendelkezések érvényesülnek azonban olyan esetekben, amikor a lemondás alkalmatlan időre esik, mert az a társaság törvényes működését teszi lehetetlenné.

[2, 340, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 32. § (2) bekezdésében megfogalmazott általános ellenőrzési jog a (3) bek.-ben részletezettek szerint egyben az ellenőrzés kötelezettségét is jelenti.

[2, 363, [4]] VPC.full A 31. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a társaság munkavállalói a felügyelő bizottság útján részt vesznek a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.

[2, 366, [24]] VPC.full Ha a gazdasági társaság olyan szervezetből jön létre átalakulással, amelynél a felügyelő bizottságban nem volt munkavállalói képviselet, de a 31. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek fennálltak, a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) biztosítani kell, hogy a munkavállalók az átalakulás után a felügyelő bizottság működésében azonnal részt vehessenek.

[2, 407, [13]] VPC.full A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

[2, 412, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 40. § (3) bek. kapcsán fel kell hívni a figyelmet a Ctv. 43. § (2) bekezdésére is, ami ugyancsak tartalmaz a cég írásbeli képviseletével kapcsolatos további, illetve kiegészítő rendelkezéseket.

[2, 428, [40]] VPC.full A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a 41. § (4) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait.

[2, 435, [11]] VPC.full Ilyenkor a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

[2, 447, [13]] VPC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát- az (1) bekezdés szerinti jogsértésre hivatkozással- a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelő bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

[2, 456, [23]] VPC.full A pert valamennyi gazdasági társasági formánál a társaság mint alperes ellen kell megindítani, figyelemmel a Gt. ( új ) 2. § (3) bekezdésében deklarált jogképességre is.

[2, 460, [17]] VPC.full Ilyen esetben a bíróság a BH1996. 20. sz. döntés értelmében a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítja, azaz a bíróság a kereset érdemi vizsgálatába nem is bocsátkozik.

[2, 499, [12]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) az 50. § (1)-(3) és (6) bekezdéseiben speciális eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik ezekben a perekben a gyors, érdemi határozat meghozatalát előmozdítani.

[2, 509, [2]] VPC.full A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet- jogvesztés terhe mellett- a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

[2, 525, [24]] VPC.full A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény pedig a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbírósággal kapcsolatban ír elő a 30. § (4) bekezdésében rendelkezéseket.

[2, 568, [5]] VPC.full Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

[2, 583, [2]] VPC.full A (3) bekezdés szerinti kérelemről a cégbíróság nyolc napon belül dönt, a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

[2, 587, [9]] VPC.full Figyelembe kell azonban venni a Cstv. 2. § (2) bekezdését is, amely a pénzintézetekre és a biztosító intézetekre a rájuk vonatkozó külön törvényben írt eltérésekkel rendeli a Cstv. rendelkezéseinek az alkalmazását.

[2, 607, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 300. § (2) bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz erre az említett esetre vonatkozóan.

[2, 611, [15]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. megoldásával ellentétben a Gt. ( új ) 59. § (2) bekezdése már meghatározza az átalakulás fogalmát.

[2, 628, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 651, [9]] VPC.full - A Gt. ( új ) 50. § (5) bekezdése alapján pedig a tag kizárása iránti perben, ha a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását, úgy akkor a társaság a felfüggesztés időtartama alatt szintén nem határozhat a társaság átalakulásáról.

[2, 652, [23]] VPC.full - A Gt. ( új ) 59. §-ának az indokolásánál hivatkozott kht.-nak gazdasági társasággá történő átalakulási tilalmáról viszont a Ptk. 60. § (1) bekezdése rendelkezik ( kimondva azt, hogy kht. gazdasági társasággá nem alakulhat át csak kht.-vá egyesülhet, illetve kht.-vá válhat szét.

[2, 653, [10]] VPC.full Ez alól a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésében- átmeneti időre- meghatározott eset jelenthet kivételt ).

[2, 657, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 60. § (3) bekezdése egy átalakulási korlátozó szabályt állapít meg.

[2, 660, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 60. § (5) bekezdése az 1988. évi VI. tv. által kizárólag csak az egyesülésnél irányadó szabályként állapította meg azt, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek a létesítő okiratban biztosított különjogokat változatlan tartalommal kell átvenniük az új társaság létesítő okiratába és ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintett tag, illetve részvényes erről írásban kifejezetten lemondott.

[2, 668, [12]] VPC.full A cégforma-választásnál azonban már a Gt. ( új ) 60. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak olyan cégforma jöhet számításba, illetve csakis olyan társasági formára alakulhat át, amely tőkekövetelményének a gazdasági társaság eleget tud tenni. ( Például ha egy részvénytársaság tőkéje tartósan 2,5 millióra csökken, s azt a részvényesek nem egészítik ki, a 60. § (1) bekezdése szerinti 20 millióra, úgy akkor csak kkt.-vá vagy bt.-vé alakulhat át, mert a kft. tőkekövetelményének sem tud a társaság megfelelni.

[2, 668, [61]] VPC.full A cégforma-választásnál azonban már a Gt. ( új ) 60. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak olyan cégforma jöhet számításba, illetve csakis olyan társasági formára alakulhat át, amely tőkekövetelményének a gazdasági társaság eleget tud tenni. ( Például ha egy részvénytársaság tőkéje tartósan 2,5 millióra csökken, s azt a részvényesek nem egészítik ki, a 60. § (1) bekezdése szerinti 20 millióra, úgy akkor csak kkt.-vá vagy bt.-vé alakulhat át, mert a kft. tőkekövetelményének sem tud a társaság megfelelni.

[2, 670, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdése a részvénytársaságok vonatkozásában az alaptőke leszállítási eljárásnál egy további speciális kényszerátalakulási esetet is megállapít.

[2, 672, [15]] VPC.full Ennél a szabálynál külön ki kell emelni a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdésének a szóhasználatát, amely szerint a fent részletezett kényszerátalakulási kötelezettség a tőkeleszállításnál az " ... e törvényben ", vagyis a Gt. ( új)-ban megállapított tőkeminimum alá szállást határozza meg átalakulási feltételként.

[2, 673, [101]] VPC.full Ebből pedig értelmezésünk szerint az következik, hogy ha külön törvények- mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzügyi intézmények, a biztosítási törvények a hatálya alá tartozó részvénytársaságok, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, az elszámolóház stb. tekintetében a Gt. ( új)-tól eltérő magasabb tőkekövetelményeket állapítanak meg, úgy akkor ha a működés során tőkeleszállítást hajtanak végre és annál a magasabb külön törvényben megállapított tőkekövetelmény alá szállna le a társaság, a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

[2, 682, [30]] VPC.full A részvénytársaságnál a Gt. ( új ) 233. § c) pontja alapján tartozik kizárólagos közgyűlési hatáskörbe az átalakulásról való döntés és arról a Gt. ( új ) 237. § (1) bekezdése értelmében kell a javaslatot elfogadó szavazatok legalább 3/4-es többségével határozni.

[2, 683, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

[2, 684, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (2) bekezdése az első legfőbb szervi ülés tartalmát részletezi.

[2, 687, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (3) bekezdése az eredményes előkészítő ülést követő feladatokat határozza meg.

[2, 692, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (4) bekezdése világossá teszi azt, hogy az átalakuló, vagyis a jogelőd és az átalakulással létrejövő, vagyis jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete eltérhet egymástól és egyidejűleg az eltérést lehetővé tevő esetköröket is meghatározza.

[2, 702, [13]] VPC.full Célszerűségi és gazdasági szempontok indokolják a Gt. ( új ) 63. § (1) bekezdés második fordulatával megteremtett új lehetőséget.

[2, 704, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 63. § (2) bekezdése változatlanul lehetővé teszi a társaságok számára azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelje.

[2, 705, [4]] VPC.full A 63. § (4) bekezdése azonban a vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezeteknél kifejezetten csak az " ellenőriztetést " írja elő kötelezően.

[2, 708, [10]] VPC.full Ezért az azokat elkészítő könyvvizsgálóra szerintünk a 63. § (4) bekezdésének az összeférhetetlenségi követelményei sem vonatkoznak.

[2, 711, [13]] VPC.full Nagyon jelentős szabályt állapít meg a Gt. ( új ) 63. § (4) bekezdés utolsó fordulata a gazdasági társaság vagyonának az értékéről.

[2, 713, [48]] VPC.full Ennek alapján ugyanis a tagoknak módjuk van arra, hogy az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb értékben határozzák meg, vagyis a tagoknak " alulértékelési " lehetőségük van a könyvszakértői értékeléshez viszonyítva és ezt a megoldást mint a Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése alapján alkalmazható szabályt az átalakulásnál is választhatják a tagok.

[2, 715, [12]] VPC.full A Gt. ( új ) 312. §-ával módosított Áht. 108. § (3) bekezdése ugyanis a könyvszakértői értékeléstől való eltérést megtiltja, az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon apportálása esetén.

[2, 717, [4]] VPC.full A 62. § (3) bekezdésében meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követően a társaság legfőbb szerve határoz.

[2, 718, [11]] VPC.full A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig- a 63. § (1) bekezdésének esetét kivéve- nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.

[2, 719, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (1) bekezdése szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetekről az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetéről és vagyonleltár tervezetéről, továbbá a létesítő okirat tervezetről és a jogutód gazdasági társaságba részt venni nem kívánó tagok, illetve részvényesekkel való elszámolás módjáról való tervezetről a második legfőbb szervi üléseken kell határozni.

[2, 726, [9]] VPC.full Mégpedig a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdése alapján a döntést követően haladéktalanul eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek.

[2, 737, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (5) bekezdése pedig az elszámolás időpontját is megállapítja.

[2, 739, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdése az átalakulás meghiúsulásának az esetét állapítja meg.

[2, 742, [29]] VPC.full Külön törvény által előírt magasabb tőkekövetelmény hiányában azonban természetesen az adott cégformára megállapított Gt. ( új ) szerinti tőkeminimumot kell érteni a Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdésének az előírásánál.

[2, 743, [23]] VPC.full Ezért az átalakulást olyankor kell meghiúsultnak tekinteni, ha a leendő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdésében írt módon nem éri el az adott társasági formára meghatározott tőkekövetelményeket.

[2, 745, [18]] VPC.full Ezért az ilyen tőkekiegészítés esetén nem hiúsul meg az átalakulás a Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdése első fordulatában írt fentebb részletezett esetben sem.

[3, 3, [8]] VPC.full A kilépő tag- a 119. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel- kilépéstől számított öt évig kezesként felel a vállalatnak a kilépés előtt keletkezett tartozásaiért.

[3, 4, [1]] VPC.full (_1) bekezdés a) pont

[3, 6, [1]] VPC.full (_1) bekezdés d) pont

[3, 10, [1]] VPC.full (_2) bekezdés

[3, 12, [1]] VPC.full (_3) bekezdés

[3, 26, [9]] VPC.full Ebben az esetben az új tag felelősségére az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[3, 31, [20]] VPC.full Az átruházással történő tagkilépés megtörténhet bármely időpontban, tehát az év vége előtt is, arra a 117. § (2) bekezdésében előírt három hónapos bejelentési kötelezettség sem vonatkozik.

[3, 47, [8]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a ) a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; b) a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; c) a szavazati jog mértékét; d) az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; e) a cégjegyzés módját; f) felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait; g) könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét; h) a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.

[3, 142, [28]] VPC.full Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a 130. §-ban, valamint a 132. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

[3, 148, [11]] VPC.full Így pl. figyelemmel kell lenni, a Ptk. 117. § (2) bekezdésére is, amely az átruházásra irányuló szerződésen kívül a dolog átadását vagy annak minősülő egyéb nyilatkozatot is megkíván, amit a szerződésbe vagy külön nyilatkozatba is foglalhatnak.

[3, 181, [29]] VPC.full Ebben az esetben azonban a Ctv. 13. § (4) a) pontja alapján a cégjegyzéket érintő változás bejegyzési kérelemhez a hatályos tagjegyzéknek a Gt. ( új ) 157. § (4) bekezdésén alapuló beadásán túl a Ctv. Melléklet I. 1. pontja alapján mellékelni kell a szerződés módosítást és annak az egységes szerkezetű szövegét is.

[3, 194, [11]] VPC.full A felosztás során a Gt. ( új ) 125. § (1) bekezdésére is figyelemmel kell lenni.

[3, 206, [7]] VPC.full Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.

[3, 209, [20]] VPC.full A törzstőkét a társaság a gazdálkodása, működése során a Gt. ( új ) 61. § és 152. § (3) bekezdésében írtakra figyelemmel szabadon felhasználhatja, de a tagok részére csak két esetben teljesíthet a törzstőke terhére kifizetést.

[3, 220, [9]] VPC.full Ilyenkor a Gt. ( új ) 144. § (1) bekezdésében taxatívan felsorolt esetekben az üzletrész a törvény erejénél fogva kerül a társaság rendelkezése alá.

[3, 222, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés a) pontja szerinti árverés eredménytelensége esetén a társaság az utolsó árverést követő harminc napon belül határoz arról, hogy az üzletrészt ( törzsbetétet 149. § ) a) a törzstőkén felüli vagyonából a társaság megvásárolja, vagyb ) a társaság tagjai vásárolják meg törzsbetéteik arányában, illetvec ) a társaság bevonja.

[3, 223, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés b) pontja esetében az üzletrészt be lehet vonni akkor is, ha a bevonást a társasági szerződés nem teszi lehetővé.

[3, 225, [6]] VPC.full Az üzletrész bevonására- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel- csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi.

[3, 255, [9]] VPC.full Az árverési vevő tulajdonszerzésére a Ptk. 120. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

[3, 265, [43]] VPC.full A Gt. ( új ) 150. § (2) a) m) pontjaiban konkrétan felsorolt kérdéseken túl az n) pont felhatalmazása alapján lényegében bármely további kérdést is a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalhatnak a tagok- figyelemmel pl. a Gt. ( új ) 22. § (4) bekezdésére is- ha a társasági szerződésben ezeket a további kérdéseket pontosan felsorolják.

[3, 287, [35]] VPC.full Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

[3, 304, [18]] VPC.full A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés megtartásával kapcsolatban figyelembe kell venni a Gt. ( új ) 151. § (3) bekezdésének rendelkezéseit is.

[3, 349, [26]] VPC.full Lehetőség van a társasági szerződésben arra is, hogy a visszahívás lehetséges okait közelebbről meghatározzák, szűkítve ezzel a Gt. ( új ) 24. § (2) bekezdésébe foglalt azt a rendelkezést, ami gyakorlatilag bármikor és indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatóvá teszi az ügyvezetőt a mandátuma lejárta előtt.

[3, 361, [17]] VPC.full Ha a taggyűlés a törzstőke felemelését határozta el, a felemelt törzstőkét- a 145. § (2) bekezdésében és a 165. §-ban foglalt kivétellel- új törzsbetétek befizetésével ( szolgáltatásával ) kell fedezni.

[3, 386, [12]] VPC.full Ha törvény a törzstőke leszállítását kötelezővé teszi, a 167. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

[3, 390, [14]] VPC.full Bármilyen módon történik a törzstőke-leszállítása, a Gt. ( új ) 124. § (4) bekezdését és a Gt. ( új ) 125. § (1) bekezdésében írtakat- a törzstőke és a törzsbetétek minimális összegére és az utóbbi megfelelő oszthatóságára- a leszállított törzstőke esetén is alkalmazni kell.

[3, 390, [24]] VPC.full Bármilyen módon történik a törzstőke-leszállítása, a Gt. ( új ) 124. § (4) bekezdését és a Gt. ( új ) 125. § (1) bekezdésében írtakat- a törzstőke és a törzsbetétek minimális összegére és az utóbbi megfelelő oszthatóságára- a leszállított törzstőke esetén is alkalmazni kell.

[3, 395, [2]] VPC.full A (2) bekezdésben előírt határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént.

[3, 397, [8]] VPC.full A törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe csak a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően lehet bejegyezni.

[3, 400, [13]] VPC.full A hirdetményt a Cégközlönyben kell a Gt. ( új ) 167. § (2) bekezdésében részletezettek szerint megjelentetni.

[3, 412, [17]] VPC.full A végelszámolónak a társaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 418, [32]] VPC.full Ugyancsak hitelezői érdekeket véd a végelszámolási eljárás befejezése és a követelések kielégítése után maradó társasági vagyon együtt-tartásának kötelezettsége is a társaság cégbírósági törléséig figyelemmel a Gt. ( új ) 53. § (2) bekezdésére is.

[3, 430, [12]] VPC.full Vezető tisztségviselő esetén pedig a Gt. ( új ) 22. § (5) bekezdésében biztosított külön jogosultságok, illetik meg az ügyvezetővel szemben a tagot.

[3, 448, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdése mellett a Ptk. 53. § (4) bekezdése is megállapítja a részvénytársaság fogalmát.

[3, 448, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdése mellett a Ptk. 53. § (4) bekezdése is megállapítja a részvénytársaság fogalmát.

[3, 449, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (4) bekezdéssel módosított új Ptk. előírás a korábbi szabályával ellentétben már teljes összhangban van a Gt. ( új ) fogalmi meghatározásával.

[3, 456, [11]] VPC.full A kibocsátási érték a Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdésének a 176. §-sal való összefüggéséből kiolvashatóan az alaptőke részhányadot megtestesítő névérték feletti összeget jelenti.

[3, 468, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdés első fordulata szerint a részvényes a társasággal szemben kizárólag a részvény névértékének és kibocsátási értékének a megfizetéséért tartozik kötelezettséggel.

[3, 469, [22]] VPC.full A fogalmi szabály azonban- szerintünk hiányosan- a részvényesi kötelezettségvállalással összefüggésben nem utal a Gt. ( új ) 19. § (4) bekezdésben szereplő új tagsági, illetve részvényesi jogviszonnyal kapcsolatos felelősségi szabályra.

[3, 472, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdés utolsó fordulata a társaság tartozásaiért fennálló kivételes és korlátlan helytállási kötelezettségre, illetve felelősségre utal.

[3, 474, [13]] VPC.full - A közös szabályok között lévő Gt. ( új ) 54. § (2) bekezdése szerint a részvénytársaság részvényese a jogutód nélkül megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért öt évig felelősséggel tartozik ( kivéve, ha valamely követelésre a törvény ennél rövidebb elévülési időt állapít meg ).

[3, 476, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 56. § (3) bekezdése azonban új megoldásként megteremti a felelősség átvihetőségét.

[3, 480, [9]] VPC.full - A Gt. ( új ) 15. § (2) bekezdése alapján a részvénytársaság cégbejegyzésének az elutasítása esetén ugyancsak a Gt. ( új ) megszűnésére irányadó fenti szabályok szerint felelnek a részvényeseknek a vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért.

[3, 482, [13]] VPC.full Mégpedig a Gt. ( új ) 292. § (3) és 296. § (3) bekezdésének a közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz kapcsolódó felelősségi szabályok megfelelő alkalmazásával.

[3, 485, [26]] VPC.full - A részvénytársaságban történő befolyásszerzésnél a befolyásszerző részvényes felelőssége szintén teljessé és korlátlanná válhat a Gt. ( új ) 292. § (3) és 296. § (3) bekezdésében írt esetekben a részvénytársaság tartozásaiért.

[3, 491, [22]] VPC.full Saját vagyonával azonban főszabályként már nem felel a hitelezőkkel szemben a részvénytársaság tartozásaiért kivéve a Gt. ( új ) 56. § (3) bekezdésében írt és fentebb részletezett sajátos helyzetre megállapított eseteket.

[3, 494, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (2) bekezdése eltérést nem engedő módon előírja, hogy a részvénytársaság cégszövegébe vagy a " részvénytársaság " elnevezést vagy annak az " rt " rövidítését mindig fel kell venni.

[3, 501, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 176. § (1) bekezdése a részvénytársaság gazdasági fundamentumáról, a részvénytársaság alaptőkéjéről rendelkezik.

[3, 502, [10]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. szabályához a 235. § (3) bekezdéséhez képest egy új elemet tartalmaz, nevezetesen az alaptőkének a számviteli törvény szerinti jegyzett tőkével való azonosságáról is rendelkezik.

[3, 514, [9]] VPC.full Továbbá a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdésének a kényszerátalakulásról, illetve a kényszermegszűnésről szóló szabálya.

[3, 520, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 177. § (1) bekezdése a részvényjogban eddig ismeretlen megoldásként a részvénytársaságok zártkörűen vagy nyilvánosan történő működéséről rendelkezik.

[3, 524, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 177. § (2) bekezdése értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülhetnek nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 525, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 177. § (3) bekezdése pedig a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba.

[3, 527, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 206. § (1) bekezdése azonban a zártkörű alapításnál azt kimondja, hogy a zártkörű alapításnál az alapítók csak zártkörűen működő részvénytársaságot hozhatnak létre.

[3, 532, [13]] VPC.full A zártkörű forgalomba hozatal fogalmát a Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdésének az 52. pontja fogalmazza meg.

[3, 532, [22]] VPC.full A zártkörű forgalomba hozatal fogalmát a Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdésének az 52. pontja fogalmazza meg.

[3, 534, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) hatálybalépésével az 1996. évi CXI. törvény eredeti előírásával megállapított 35 fős befektetői létszámkorlátot viszont a módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontja megszüntette.

[3, 540, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 37. pontja értelmében nyilvános ajánlattételnek a nyomtatott sajtó útján egyedileg előre meg nem határozott, hanem csak lehetséges befektetőkhöz intézett és az értékpapír vásárlására vagy jegyzésére irányuló felhívást kell tekinteni.

[3, 545, [21]] VPC.full Eltérően állapítja meg a törvény a saját részvények együttes névértékének az összegét is a Gt. ( új ) 189. § (2) bekezdésében.

[3, 550, [22]] VPC.full Egyszerűbb eljárásra van viszont módjuk a zártkörűen működő részvénytársaságoknak a közgyűlés összehívására vonatkozó eljárásnál a Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésből következően.

[3, 553, [20]] VPC.full Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelését elhatározó közgyűlés összehívási módjára a Gt. ( új ) 249. § (1) bekezdése határoz meg a két működési formára vonatkozóan eltérő szabályokat.

[3, 557, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 178. § (1) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy a részvénytársaság közgyűlése az alapító okirat, illetve az alapszabály módosításra irányadó szabályok szerint megváltoztassa a társaságok működési formáját.

[3, 565, [11]] VPC.full Ehhez a közzétételhez a Gt. ( új ) 178. § (2) bekezdés második fordulata különleges joghatályt fűz.

[3, 578, [35]] VPC.full A részvény alapján a részvényes megilletik a törvény által biztosított vagyoni és szervezeti jogok [ pl. Gt. ( új ) 225. § (1), 226. § (1)-(2), 226. § (3), 267. § (1) bekezdésben írt vagyoni jogok, a Gt. ( új ) 227. §, 230. §, 51. § szerinti szervezeti és kisebbségi jogok ].

[3, 579, [39]] VPC.full A részvénye alapján a részvényest a Gt. ( új ) 222. §-ban írt kötelezettség terheli, vagyis a részvény névérték és kibocsátási értékhátralék cégbejegyzéstől számított egy éven belüli befizetése [ továbbá a Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdésében főszabálykénti korlátolt helytállási kötelezettség a részvénytársasággal, illetve a kívülállókkal szemben, valamint a Gt. ( új ) 211., 213, 218. 219. § (2) bekezdésben részbefizetési és apportbeszolgáltatási kötelezettséget ].

[3, 579, [66]] VPC.full A részvénye alapján a részvényest a Gt. ( új ) 222. §-ban írt kötelezettség terheli, vagyis a részvény névérték és kibocsátási értékhátralék cégbejegyzéstől számított egy éven belüli befizetése [ továbbá a Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdésében főszabálykénti korlátolt helytállási kötelezettség a részvénytársasággal, illetve a kívülállókkal szemben, valamint a Gt. ( új ) 211., 213, 218. 219. § (2) bekezdésben részbefizetési és apportbeszolgáltatási kötelezettséget ].

[3, 583, [11]] VPC.full A részvényre is vonatkozó értékpapír fogalmát a Ptk. 338/A. § (2) bekezdése határozza meg.

[3, 584, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdéssel összhangban úgy rendelkezik, hogy a részvényt vagy az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton, vagy dematerializált papírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 584, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdéssel összhangban úgy rendelkezik, hogy a részvényt vagy az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton, vagy dematerializált papírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 590, [17]] VPC.full A részvény " tagsági igazolvány " szerepét emeli ki a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésének az újként megfogalmazott szabálya is.

[3, 592, [27]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. viszont erről direkt módon nem rendelkezett, ezért például az 1988. évi VI. tv. 17. §-a alapján belépő Ptk. 338/B. § (1) bekezdése segítségével lehetett a részvény kinyomtatási kötelezettségét és az átruházásánál a részvény birtoklásának a szükségességét levezetni.

[3, 593, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdése viszont már valamennyi részvényesi jog gyakorlásának a feltételévé teszi a részvény birtoklását.

[3, 594, [21]] VPC.full A sajátos osztályozási rendszere alapján és a saját alkalmazása szempontjából irányadó értékpapír fogalmát az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 11. pontja is meghatározza.

[3, 597, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 179. § (2) bekezdése az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXI. törvénnyel megkezdett folyamatot folytatva felerősíti a típuskényszert.

[3, 601, [5]] VPC.full A médiatörvény 85. § (2) bekezdése értelmében pedig a részvénytársaság formában működő műsorszolgáltatók részvényei szintén kizárólag névre szóló részvények lehetnek.

[3, 618, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdése szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára, illetve a részvényhez csatolt toldatra írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.

[3, 620, [29]] VPC.full Ezzel összefüggésben a törvényi indokolás, illetve a Gt. ( új ) kommentár is csak arra utal, hogy " ... a forgatás tartalmi elemeit a 180. § (3) bekezdése határozza meg ".

[3, 625, [9]] VPC.full A nem szabályozott kérdésekben pedig a 27. § (5) bekezdése a váltójogi szabályok alkalmazását írja elő. )

[3, 626, [9]] VPC.full Erre a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdése ad lehetőséget, mert mint nem szabályozott kérdésben lehetővé teszi a Ptk. 338/B. § (2) bekezdésének a belépését.

[3, 626, [25]] VPC.full Erre a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdése ad lehetőséget, mert mint nem szabályozott kérdésben lehetővé teszi a Ptk. 338/B. § (2) bekezdésének a belépését.

[3, 628, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének pedig nincsen olyan eltérő előírása, amely kizárná a váltójogi szabályok alkalmazását ennél a részvénytípusnál.

[3, 629, [10]] VPC.full Ezért véleményem szerint a Gt. ( új ) 180. (3) bekezdéséhez az 1988. évi VI. tv. alapján kialakult helyzettel azonos módon be kell kapcsolni az 1/1965. ( I._24. ) IM rendelet 11-20. §-ainak a rendelkezéseit.

[3, 655, [10]] VPC.full Ezért szerintünk a Gt. ( új ) 180. § (4)-(5) bekezdésének megfelelő tartalmú rendelkezést az 1996. évi CXI. törvénynek tartalmaznia kellene.

[3, 657, [12]] VPC.full Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba [ 183. § (2) bekezdés ] tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.

[3, 659, [27]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. ugyanis a nem különjogos és a gyakorlat által általában törzsrészvénynek nevezett részvényt a részvényfajtára utaló Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésben nem sorolta fel.

[3, 661, [9]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 240. § (1) bekezdésben a részvényfajták típusát állapította meg a korábbi törvény és hasonlóan ellentmondásos volt a Gt. ( új ) 242. § (1) bekezdésének az osztalék- és elsőbbségi részvények " más részvényfajtához " képest biztosítható osztalékkedvezmény meghatározása is.

[3, 661, [30]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 240. § (1) bekezdésben a részvényfajták típusát állapította meg a korábbi törvény és hasonlóan ellentmondásos volt a Gt. ( új ) 242. § (1) bekezdésének az osztalék- és elsőbbségi részvények " más részvényfajtához " képest biztosítható osztalékkedvezmény meghatározása is.

[3, 662, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 181. § (1) bekezdése a részvénytársaságok által kibocsáthatott részvényeket új megoldásként négy részvényfajtába sorolja.

[3, 664, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 181. § (2) bekezdése pedig az elsőbbségi részvényosztályon belül bevezette a részvényosztályok új jogintézményét.

[3, 674, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 182. §-a az 1996. évi CXI. törvény- Gt. ( új ) 318. § (1) bekezdéssel módosított- fogalmi meghatározásával összhangban írja elő, hogy az azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek.

[3, 679, [2]] VPC.full A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat ( alapszabály ) korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.

[3, 679, [12]] VPC.full A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat ( alapszabály ) korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.

[3, 698, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 184. § (1) bekezdésének az osztalékkedvezménynél más részvényfajtához és más részvényosztályhoz képest adható osztalékkedvezményre utaló meghatározása szerintünk ugyan az eltérést, a saját részvényosztályra vonatkozóan, nyelvtani értelmezés szerint nem foglalja magába.

[3, 699, [4]] VPC.full A 181. § (2) bekezdése azonban egyértelműen kimondja azt, hogy egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket is ki lehet bocsátani.

[3, 705, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 184. § (4) bekezdése szerint az osztalékelsőbbséghez fűződő kedvezményeket, illetve azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratnak, illetve az alapszabálynak kell megállapítania.

[3, 711, [10]] VPC.full A gyakorlat az 1988. évi VI. tv. 242. § (3) bekezdésének a részvényesi jogokhoz társítható előírásából vezette le azt, hogy a részvényhez elsőbbségként a szavazati jogot, mint részvényesi jogot hozzá lehet kapcsolni.

[3, 726, [15]] VPC.full Az aranyrészvényt, illetve annak a szabályait az 1995. évi XXXIX. törvény 7. § (5)-(9) bekezdéseként, az 1997. évi LXXVI. törvénnyel, 1997. augusztus 1-jei hatállyal iktatta be az országgyűlés.

[3, 727, [29]] VPC.full Ezt a rendelkezést- vagyis az 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-át- az 1998. április 1-jén kihirdetett 1998. évi XXXIII. törvény 69. §-a egy további ( 10 ) bekezdéssel egészítette ki.

[3, 730, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) által szabályozott vétójogos részvényt a részvénytársaságok bármely a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogalany részére kibocsáthatják.

[3, 739, [25]] VPC.full Az egyes konszernjogi szabályok mellőzését ugyanis indokolatlan különbségtételnek és az állam társasági jogi pozíciója alkotmányosan megengedhetetlen erősödésének minősítette és azt az alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütköző tiltott diszkriminációnak tekintette.

[3, 740, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 185. § (3) bekezdése szerint a Gt. ( új ) szerinti aranyrészvénynél a vétójog főszabályként valamennyi közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésre kiterjed.

[3, 753, [20]] VPC.full Ha az alapító okirat ( alapszabály ) eltérően nem rendelkezik, a dolgozói részvény átruházására, illetve megszűnésére a (4)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

[3, 759, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 187. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerint a létesítő okiratukban a részvénytársaságok úgy is rendelkezhetnek, hogy a dolgozói részvényt a dolgozók meghatározott csoportjai közösen szerezzék meg.

[3, 767, [4]] VPC.full A 187. § (1) bekezdésének második fordulata szerint ugyanis a részvénytársaságok olyan dolgozói részvényeket is kibocsáthatnak, amelyek a részvényesek között felosztható adózott eredményből más részvényfajtába vagy részvényosztályba történő részvényeket megelőzően jogosít osztalékra.

[3, 774, [10]] VPC.full Ezért azt a Gt. ( új ) 187. § (2) bekezdése értelmében kizárólag csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra lehet átruházni, akiknek a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg.

[3, 776, [16]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 776, [29]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 791, [12]] VPC.full Ezért kamatot a társaság a Gt. ( új ) 188. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak akkor fizethet, ha van nyeresége és már az adóját is kifizetette, mert a kamatforrása az osztalékforrással azonosan kizárólag csak a társaság " adózott eredménye " lehet.

[3, 793, [21]] VPC.full A részvényest az adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg a Gt. ( új ) 188. § (2) bekezdése alapján.

[3, 795, [17]] VPC.full A részvénytársaság saját részvényét ( a továbbiakban: saját részvény ) az alaptőkén felüli vagyonából a (2)-(6) bekezdésekben foglalt feltételek szerint szerezheti meg.

[3, 797, [2]] VPC.full A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 808, [12]] VPC.full A részvénytársaságok saját részvényt a Gt. ( új ) 189. § (1) bekezdése alapján kizárólag csak az alaptőkén felüli vagyonukból szerezhetik meg.

[3, 811, [43]] VPC.full Zártkörűen működő részvénytársaságnál ez a mérték az alaptőke maximum 10%-áig terjedhet, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig az 1996. évi CXI. törvény 94. §-ában meghatározott mértékkel azonosan maximum az alaptőke 5%-a lehet, egyszemélyes részvénytársaságok viszont a Gt. ( új ) 271. § (1) bekezdéséből következően az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével ellentétben már nem szerezhetik meg a saját maguk által forgalomba hozott részvényeket a részvényesüktől.

[3, 814, [7]] VPC.full A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

[3, 814, [31]] VPC.full A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

[3, 817, [11]] VPC.full A részvények elidegenítésére a Gt. ( új ) 189. § (6) bekezdése az igazgatóságot jogosítja fel.

[3, 838, [11]] VPC.full Az ideiglenes részvényen a Gt. ( új ) 191. § (3) bekezdéséből következően a Gt. ( új ) 194. §-ában a részvény tartalmi kellékeként felsoroltakat, valamint az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget kell feltüntetni.

[3, 851, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 195. § (1) bekezdése alapján a részvényt csak is akkor lehet kiállítani, illetve dematerializált részvénynél az értékpapír számlán jóváírni, ha a részvénytársaságot bejegyezték a cégjegyzékbe.

[3, 855, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdésében szabályozott eljárásra tehát csak a Gt. ( új ) 195. §-ban írtak teljesülése esetén kerülhet sor.

[3, 863, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 195. § (1) bekezdéséből következően a dematerializált részvény értékpapír-számlán való jóváírása kizárólag csak a részvény kiállítási feltételek teljesülése után történhet meg.

[3, 869, [11]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. szabályával- a 238. § (4) bekezdés- előírásával szemben az új felelősségi szabályt tehát a törvény már nem terjeszti ki az alapítókra.

[3, 879, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 179. § (2) bekezdése szerint ugyanis a dematerializált részvény kizárólag csak névre szóló részvény lehet.

[3, 884, [21]] VPC.full Ezt a tilalmat sajátos módon nem a Gt. ( új ), hanem az 1996. évi CXI. törvény 22. § (7) bekezdése állapítja meg.

[3, 888, [11]] VPC.full A dematerializált értékpapírnak az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 8. pontja szerint az Épt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus úton rögzített továbbított és forgalmazó által vezethető értékpapír-számlán nyilvántartott olyan adat minősül, amely az értékpapírnak a jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazza.

[3, 892, [29]] VPC.full A dematerializált részvényként való előállításáról való társasági határozat esetén a döntés után a kibocsátónak értékpapírnak nem minősülő okiratot kell kiállítania, az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) bekezdése alapján.

[3, 894, [9]] VPC.full Az új Gt. ( új ) 318. § (4)-(5) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) e) pontja szerint ugyanis ezek a személyek, vagyis az igazgatóság két tagja az értékpapírnak nem minősülő okiratot írja alá.

[3, 902, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 44. § (1) bekezdése alapján a részvények nyilvános forgalomba hozatala, illetve eladása aukció keretében is megtörténhet.

[3, 910, [24]] VPC.full Abban az esetben, ha a részvényesnek a részvény kiadásra való joga megnyílt, vagyis teljesültek a Gt. ( új ) 195. § (1) bekezdésében írtak, a kibocsátónak haladéktalanul értesítenie kell a Központi Értéktárat az értékpapír tulajdonos számlavezetőjének a személyéről és a központi értékpapír-számlán jóváírandó értékpapír darabszámáról.

[3, 911, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 81. § (1) bekezdése alapján a kibocsátó utasítására a Központi Értéktár az Épt. 21. § (4) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján- jóváírással megnyitja a központi értékpapír-számlákat.

[3, 911, [21]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 81. § (1) bekezdése alapján a kibocsátó utasítására a Központi Értéktár az Épt. 21. § (4) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján- jóváírással megnyitja a központi értékpapír-számlákat.

[3, 928, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 80. § (2) bekezdése szerint ugyanis az értékpapír tulajdonosának- az ellenkező bizonyításáig- azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják.

[3, 932, [32]] VPC.full Az ilyen esetekben történő dematerializált részvény kibocsáthatósága és értékesíthetősége tekintetében nem állapít meg külön határidőt az 1996. évi CXI. törvény és ennek a törvénynek a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdéséhez hasonló rendelkezése sincsen arra az esetre, hogy a külön " határidő nélküli " jogcselekményeket haladéktalanul teljesíteni kell.

[3, 933, [19]] VPC.full A 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelet 6. §-ával módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a részvényt a dematerializált papírrá történő átalakítása miatt való bevonásakor nyomban érvényteleníteni kell.

[3, 935, [8]] VPC.full A megsemmisítés a hivatkozott kormányrendelet 7. § (2)-(3) bekezdése és a 8. §-ának az előírása szerint történhet meg.

[3, 937, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 86. § (1) bekezdéséből következően a dematerializált részvénynél az értékpapír-számla feletti rendelkezési jog a számlatulajdonost, illetve a meghatalmazottját illeti meg.

[3, 950, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése ezt a hiányt pótolva rendelkezik arról, hogy a részvényt vagy nyomdai úton kell -e előállítani, vagy dematerializált részvényként kell nyilvántartani.

[3, 951, [3]] VPC.full Gt. 194. (1)-(2) bekezdéséhez

[3, 954, [11]] VPC.full A kellékek megállapítására a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdés alapján mint nem szabályozott kérdésben belépő Ptk. 338/A. § (2) bekezdésének az értékpapír fogalma miatt is szükség van.

[3, 954, [22]] VPC.full A kellékek megállapítására a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdés alapján mint nem szabályozott kérdésben belépő Ptk. 338/A. § (2) bekezdésének az értékpapír fogalma miatt is szükség van.

[3, 961, [13]] VPC.full A részvényokirat tartalmának a bővítésére a Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdés első fordulatának a változatlan a szóhasználata továbbra is lehetőséget ad.

[3, 964, [12]] VPC.full Annak ellenére, hogy a Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdése a korábbi szabályokkal ellentétben külön arról már nem rendelkezik, hogy a tulajdonos nevét a névre szóló részvénynél fel kell tüntetni.

[3, 966, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 179. § (1) bekezdése alapján ezek a típusok változatlanul a névre és bemutatóra szóló részvénytípust jelentik.

[3, 971, [11]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény értelmező szabályairól rendelkező 3. § (2) bekezdésének 13. pontja alatt van ugyan egy meghatározás az értékpapír kibocsátási idejéről.

[3, 975, [13]] VPC.full A korábbi gyakorlat alapján azonban az 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bekezdése szerint a létesítő okirat dátumára visszamenőleges volt a társaság cégbejegyzése.

[3, 976, [9]] VPC.full Az új Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdése értelmében viszont a gazdasági társaságok a cégjegyzékbe való bejegyzéssel már nem visszamenőlegesen, hanem a bejegyzés napjával jönnek létre.

[3, 977, [30]] VPC.full Ennek ellenére szerintünk változatlanul a létesítő okirat ( agy annak módosítási ) dátuma lehet a részvényokiraton lévő kibocsátás időpontja, hiszen például a Gt. ( új ) 183. § (1) bekezdése szerint is az alapító okirat, illetve az alapszabály rendelkezhet az elsőbbségi részvények kibocsátásáról. ( A leghelyesebb eljárás azonban szerintünk az lett volna, ha a Gt. ( új ) ezt az időpontot egyértelműen meghatározta volna. )

[3, 978, [14]] VPC.full Az értékpapírkód intézményét 1997. január 1-jével az 1996. évi CXI. törvény 236. § (3) bekezdése vezette be és ezzel egyidejűleg az 1988. évi VI. tv. 237. §-át is kiegészítette egy új f) ponttal, amely a részvényokirat kötelező tartalmi kellékévé tette az értékpapírkód feltüntetését.

[3, 979, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdésének ugyancsak az f) pontja írja elő az értékpapírkód feltüntetési kötelezettségét a részvényokiraton.

[3, 980, [12]] VPC.full Az értékpapírkód fogalmát egyébként az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 14. pontja állapítja meg.

[3, 983, [14]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy az értékpapír előállításának minősül a módosított kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján a nyomdai úton előállított részvény felülbélyegzése is.

[3, 986, [7]] VPC.full A nyomdának a kormányrendelet 4. § (2)-(3) bekezdése alapján a kibocsátandó részvényről formai, esztétikai és értékpapír védelmi tervet kell készíteni, amit a kibocsátó fogad el.

[3, 987, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdésben írt tartalmi kellékeket az előlapon, az ún. köpenyen kell feltüntetni és ehhez elválaszthatatlan módon hozzá kell kapcsolni az osztalék kamat és az esetleges egyéb jogokat megtestesítő szelvényeket is.

[3, 990, [5]] VPC.full A kormányrendelet 5. § (1) bekezdése szerint az értékpapírokat kizárólag csak a névértékük vagy a típusuk megváltoztatásakor lehet a kibocsátó írásbeli megrendelése alapján felülbélyegezni.

[3, 992, [8]] VPC.full Erre egyébként szerintünk a kormányrendelet 5. § (2) bekezdésének a Gt. ( új)-ra való általános utalása is lehetőséget ad.

[3, 993, [5]] VPC.full A kormányrendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a Gt. ( új ) és a korm. rendelet előírásaitól eltérő felülbélyegzés a részvényokirat érvénytelenségét vonja maga után. ( Az érvénytelenített részvényokirat megsemmisítésére pedig a kormányrendelet 7-8. §-a az irányadó. )

[3, 995, [4]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 1000, [11]] VPC.full Erre az eljárásra a Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdése szerint a Gt. ( új ) 263. §-át kell megfelelően alkalmazni.

[3, 1001, [8]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 238. § (4) bekezdése a semmisséget okozó esetek között nem sorolta fel a részvény kibocsáthatósági feltételekről rendelkező Gt. ( új ) 239. § megsértését.

[3, 1005, [9]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. módosított 234. § (3) bekezdése azonban kizárólag csak az összevont címletű részvény kibocsáthatóságát szabályozta úgy, hogy ezt a kibocsáthatóságot az egy részvényfajtához és az azonos névértékhez kötötte.

[3, 1011, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 197. § (1) bekezdéssel összhangban a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdés e) pontja is előírja azt, hogy az alapító okiratban, illetve az alapszabályban szükség szerinti tartalmi kellékként szerepeltetni kell az igazgatóság felhatalmazását az összevont részvény kiállítására, illetve összevont részvény megbontására.

[3, 1011, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 197. § (1) bekezdéssel összhangban a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdés e) pontja is előírja azt, hogy az alapító okiratban, illetve az alapszabályban szükség szerinti tartalmi kellékként szerepeltetni kell az igazgatóság felhatalmazását az összevont részvény kiállítására, illetve összevont részvény megbontására.

[3, 1013, [4]] VPC.full A 197. § (1) bekezdés utolsó fordulatának a " az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések " ... szerinti rendelkezési jogra való utalása miatt azonban- bár ez az utalás a Ptk. értékpapír szabályait is jelentheti- és kifejezett tiltó rendelkezés hiányában nem lehet egyértelműen kizárni a dematerializált részvénynél való megfelelő alkalmazhatóságot sem.

[3, 1017, [10]] VPC.full A részvényes a Gt. ( új ) 197. § (1) bekezdése szerint az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezhet.

[3, 1022, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdés e) pontja szerint amint arra már fentebb is utaltunk, a létesítő okirat felhatalmazhatja az igazgatóságot az összevont részvény kiállítására, illetve megbontására.

[3, 1023, [15]] VPC.full Az átalakítás teljesítésére külön határidő megállapítás hiányában a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdése lehet irányadó.

[3, 1029, [8]] VPC.full Az igazgatóság, illetve megbízottja- az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel- a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően ( 180. § ) került sor.

[3, 1035, [8]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 241. § (1) bekezdésből következően a részvénykönyvet a névre szóló részvények nyilvántartására rendszeresítette a törvény.

[3, 1036, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (1) bekezdése szerint viszont a részvénytársaság igazgatóságának vagy az 1996. évi CXI. törvény szerinti megbízott részvénykönyv vezetőjének a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesekről és az ideiglenes részvény tulajdonosokról kell vezetni a részvénykönyvet, amelynek ezért a változást megfelelően követő neve a részvényesek könyve lehetne.

[3, 1039, [11]] VPC.full Kivéve ez alól az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt esetet.

[3, 1040, [16]] VPC.full Abban az esetben pedig, ha a részvény a Gt. ( új ) 220. § (2) bekezdése szerinti közös tulajdonban van, úgy akkor a részvénykönyvbe kizárólag csak a tulajdonostársak által megválasztott közös képviselőt kell bevezetni.

[3, 1041, [10]] VPC.full A részvénykönyvbe a Gt. ( új ) 198. § (1) bekezdés második fordulatában felsoroltakat kell feltüntetni.

[3, 1043, [10]] VPC.full Így például az 1996. évi CXI. törvény 12. § (1) bekezdés első fordulata szerint a befektetési vállalkozás igazgatóságának a jogszabályhely a)-i) pontjai alatt felsorolt adatokat is be kell vezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1045, [13]] VPC.full A pénzügyi intézmények igazgatóságának pedig az 1996. évi CXII. törvény 43. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsoroltakat kell a Gt. ( új ) által előírtak mellett a részvénykönyvbe bevezetni, s a részvénykönyv mellékleteként ebben az esetben is nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt közvetlen tulajdonuk azonosítására alkalmas adatokat is.

[3, 1048, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (5) bekezdéséből következően a részvénykönyvbe való bevezetést főszabályként nem lehet megtagadni akkor, ha a részvény átruházására a Gt. ( új)-ban meghatározott feltételek szerint kerül sor.

[3, 1059, [15]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvénynek pedig nincsen a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdéséhez hasonló rendelkezése a határidő nélkül előírt jogcselekmények haladéktalan végrehajtásáról.

[3, 1063, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 91. § (1) bekezdésének általános megfogalmazásából szerintünk az következik, hogy az igazgatóság a dematerializált papír mellett a nyomdai úton előállított részvények esetén is adhat megbízást a jogosítottnak a részvénykönyv vezetésére.

[3, 1071, [26]] VPC.full Nem kell információt adni a részvényesről akkor sem, ha részvényesi meghatalmazottat bízott meg, mert ilyenkor- az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt kivétellel- kizárólag csak a részvényesi meghatalmazottat kell bevezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1079, [15]] VPC.full Nincsen szükség ilyen meghatalmazásra akkor, ha az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdése alapján a részvényesi meghatalmazottat csak a részvényessel együtt lehet bevezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1080, [12]] VPC.full Részvényesi meghatalmazott kizárólag csak az 1996. évi CXI. törvény 91. § (2) bekezdésében meghatározott értékpapír számlavezető lehet.

[3, 1083, [17]] VPC.full A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1087, [11]] VPC.full Továbbá az 1996. évi CXI. törvény 92. § ( 11 ) bekezdése szerint informálni a részvényest a részvénytársasággal kapcsolatos tudomására jutottakról.

[3, 1089, [14]] VPC.full A részvényesi meghatalmazotti szerződés az 1996. évi CXI. törvény 92. § ( 12 ) bekezdése alapján a részvény átruházásával megszűnik.

[3, 1090, [10]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 92. § ( 13 ) bekezdése értelmében a részvényesi meghatalmazottnak a részvénykönyvből való törlése iránt azonban csak akkor kell intézkednie, ha erre a részvényes írásban kifejezetten utasítja is.

[3, 1093, [11]] VPC.full A Gt. ( új ) ( új ) 198. § (3) bekezdés szerinti részvényesi bejelentési kötelezettség

[3, 1096, [11]] VPC.full Ilyen értelmezést indokol az 1996. évi CXI. törvény 91. § (2) bekezdésében megfogalmazott és a részvényes által gyakorolható lehetőség is.

[3, 1101, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 9. § (2) bekezdésének a hídján, mint nem szabályozott kérdésben a kötbérre vonatkozóan belépnek a Ptk. szabályok.

[3, 1102, [20]] VPC.full Ezek a szabályok pedig jelenleg már csak lehetőségként adnak módot a kötbér megállapítására. ( A Ptk. 246. § (4) bekezdését ugyanis, amely eredetileg lehetővé tette azt, hogy kötbér kiszabását jogszabály kötelezővé tegye, mint piackomfortképtelen előírást már hosszabb ideje hatályon kívül helyezték. )

[3, 1103, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 298. § (3) bekezdése alapján is szabadon dönthetik el a társaságok, hogy előírnak -e kötbért a mulasztó részvényessel szemben vagy sem.

[3, 1105, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (6) bekezdése az 1988. évi VI. tv. eredeti szabálya alapján vitás kérdést rendezi és az 1996. évi CXI. törvénnyel módosított 1988. évi VI. tv. 1997. január 1-jétől irányadó megoldásához hasonlóan megfogalmazza a részvénykönyv nyilvánosságát.

[3, 1118, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 24. § (2) bekezdéséből követően azonban a kötvény nyilvános kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes naptári évet működött.

[3, 1120, [26]] VPC.full Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1131, [37]] VPC.full Az alaptőke tényleges összegét mindenkor a számviteli törvény szerinti beszámoló ( mérleg ) elfogadásáról döntő közgyűlés állapítja meg, s módosítja ennek megfelelően az alapító okiratot ( alapszabályt ) a Gt. ( új ) 257. § (2) bekezdésének megfelelően.

[3, 1137, [17]] VPC.full Ugyanakkor azonban a részvény, mint értékpapír korporatív jellegére figyelemmel, összhangban a Ptk. 338/B. § (3) bekezdésében foglaltakkal a jogszabály azt is kimondja, hogy az említett kikötött jogok a részvénytársasággal, illetve 3. személyekkel szemben csakis akkor hatályosulnak, ha magából a részvényből e jogosultságok kitűnnek, vagyis ezeket a részvény tartalmazza.

[3, 1141, [9]] VPC.full Törvény a részvény átruházás útján történő megszerzését az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja.

[3, 1153, [14]] VPC.full Amennyiben az igazgatóság a hozzájárulást megtagadja, a szerződésre a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, vagyis a Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásával a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ( eredeti állapotot ) kell visszaállítani.

[3, 1153, [28]] VPC.full Amennyiben az igazgatóság a hozzájárulást megtagadja, a szerződésre a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, vagyis a Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásával a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ( eredeti állapotot ) kell visszaállítani.

[3, 1162, [10]] VPC.full Mint láttuk a Gt. ( új ) 178. § (1) bekezdésében írtak szerint a társaság működési formája közgyűlési határozattal megváltoztatható.

[3, 1165, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik dolgozói részvény kibocsátása vagy törzsrészvénynek a részvénytársaság munkavállalója részére- a jogszabályi rendelkezések szerinti kedvezményes feltételekkel- történő kibocsátása vagy átruházása esetére.

[3, 1174, [13]] VPC.full Az alapító okiratot a Gt. ( új ) 10. § (2) és (3) bekezdése szerint valamennyi alapító részvényesnek ( illetve meghatalmazottjának ) alá kell írnia, s azt közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni.

[3, 1175, [5]] VPC.full Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1175, [27]] VPC.full Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1176, [1]] VPC.full (_1) bekezdés a) pont

[3, 1178, [1]] VPC.full (_1) bekezdés b) pont

[3, 1180, [12]] VPC.full Ez áll összhangban egyebekben az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontjában írtakkal is.

[3, 1181, [1]] VPC.full (_1) bekezdés c) pont

[3, 1182, [19]] VPC.full Itt kell meghatározni a kibocsátandó részvények típusát és bár a törvény a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdésében írt szükség szerinti tartalmi elemek között említi értelemszerűen a részvények fajtáját az esetlegesen kibocsátandó részvényosztályokat, részvényekhez fűződő jogokat, a részvények számát, névértékét, illetve ha nem névértéken kerülnek kibocsátásra kibocsátási értékét és a részvények előállítási módját.

[3, 1184, [1]] VPC.full (_1) bekezdés d)-f) pont

[3, 1187, [1]] VPC.full (_1) bekezdés g) pont

[3, 1189, [1]] VPC.full (_1) bekezdés h) pont

[3, 1191, [11]] VPC.full A meghívó tartalmáról a Gt. ( új ) 234. § (4) bekezdése rendelkezik.

[3, 1194, [13]] VPC.full A szavazatszám meghatározásánál a már említett Gt. ( új ) 229. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a legkisebb névértékű részvényből kell kiindulni, csakis így érvényesülhet a névérték arányos szavazati jog főszabálya.

[3, 1195, [1]] VPC.full (_1) bekezdés i) pont

[3, 1196, [10]] VPC.full Így pl. a Gt. ( új ) 254. § (2) bekezdése esetében a részvényeket érvénytelenné nyilvánító igazgatósági határozatot a részvénytársaság hirdetményi lapjában is közzé kell tenni a Cégközlöny mellett.

[3, 1199, [1]] VPC.full (_1) bekezdés j) pont

[3, 1201, [1]] VPC.full (_2) bekezdés a) pont

[3, 1203, [20]] VPC.full Amennyiben apport szolgáltatására kerül sor annak tárgyát és értékét a Gt. ( új ) 12. §-a és 208. § (2) bekezdésének figyelembevételével az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni.

[3, 1207, [1]] VPC.full (_2) bekezdés b) pont

[3, 1209, [21]] VPC.full Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni a részvényhez kapcsolódó korlátozásokat, így pl. ha a Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdése alkalmazásával korlátozzák, vagy kizárják a részvényhez fűződő szavazati jogot.

[3, 1211, [1]] VPC.full (_2) bekezdés c) pont

[3, 1213, [1]] VPC.full (_2) bekezdés d) pont

[3, 1216, [1]] VPC.full (_2) bekezdés e) pont

[3, 1218, [1]] VPC.full (_2) bekezdés f) pont

[3, 1219, [12]] VPC.full A részvény átruházás korlátozására a Gt. ( új ) 201. § (1) bekezdése szerint kerülhet sor, vagyis csak meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető egyes részvényfajtákra, illetve részvényosztályokra vonatkozhat.

[3, 1220, [1]] VPC.full (_2) bekezdés g) pont

[3, 1229, [7]] VPC.full A törvény a Ctv. 23. § (1) bekezdésével összhangban előírja az apportra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés cégbírósághoz történő benyújtását.

[3, 1230, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 12. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagjai eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

[3, 1236, [22]] VPC.full Ilyen esetben tehát amennyiben a hitelintézeti igazolás külön a kibocsátási érték befizetésének igazolására nem tér ki, a Ctv. 23. § (1) bekezdése alapján a részvénytársaság a cégbíróság felhívására köteles lesz olyan hitelintézeti igazolás csatolására is, amely a kibocsátási érték befizetését igazolja.

[3, 1247, [17]] VPC.full Természetszerűleg portfolió társaság alapítása esetén is irányadónak kell tekinteni a Gt. ( új ) 203. § (2) bekezdésében foglalt 30%-os készpénz hányad előírást, amiből az következik, hogy a részvényportfolió sem haladhatja meg az alaptőke 70%-át.

[3, 1250, [9]] VPC.full Alapító a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdése szerint bel- és külföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és természetes személy lehet.

[3, 1259, [13]] VPC.full A tájékoztató részét képezi továbbá a Gt. ( új ) 212. § (3) bekezdés szerinti tartalommal elkészített alapítási tervezet, mely a részvényjegyzés alapjául szolgál.

[3, 1327, [9]] VPC.full Ha az alapítók elmulasztják az alakuló közgyűlésnek az (1) bekezdésben előírt időn belül való megtartását, a részvényjegyző mentesül további kötelezettségei alól, és az általa befizetett összeget visszakövetelheti.

[3, 1334, [10]] VPC.full Nem feltétlenül és nem teljesen fedi egymást egyrészt a (3) bekezdésben előírt részvényesi befizetési kötelezettség, és az alaptőke 30%-a meglétének követelménye.

[3, 1335, [5]] VPC.full A részvényest, a (3) bekezdés szerint az általa a jegyzésekre teljesített befizetésnek a jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének minimum 30%-ra történő kiegészítési kötelezettsége terheli. ( Tehát a jegyzéskor teljesített befizetés és az általa jegyzett részvények össznév, vagy kibocsátási értéke 30%-a közötti különbözet befizetése. )

[3, 1366, [22]] VPC.full A hirdetményt újságban ( napilap, hetilap ) kell meghirdetni, ez következik pl. a Gt. ( új ) 222. § (2) bekezdéséből.

[3, 1386, [7]] VPC.full A törvény a Ptk. 338/B. § (1) bekezdésével összhangban meghatározza, hogy a részvényes milyen feltételekkel, milyen okiratok birtokában gyakorolhatja részvényesi ( szervezeti és vagyoni ) jogait, vagyis milyen módon igazolhatja részvényesi mivoltát.

[3, 1409, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 207. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 219. § (1) bekezdése szerint az alapító okiratban, illetve alapszabályban rendelkezni kell a részvények még meg nem fizetett név illetve kibocsátási értéke befizetésének feltételeiről.

[3, 1409, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 207. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 219. § (1) bekezdése szerint az alapító okiratban, illetve alapszabályban rendelkezni kell a részvények még meg nem fizetett név illetve kibocsátási értéke befizetésének feltételeiről.

[3, 1418, [7]] VPC.full Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek- a jóhiszeműen felvett osztalék és a kamatozó részvény után fizetett kamat kivételével-, a részvénytársaság részére vissza kell fizetni.

[3, 1419, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdéséből, valamint a 222. § (1) bekezdéséből az következik, hogy részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására ( pénzbeli hozzájárulás, nempénzbeli hozzájárulás ) terjed ki.

[3, 1419, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdéséből, valamint a 222. § (1) bekezdéséből az következik, hogy részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására ( pénzbeli hozzájárulás, nempénzbeli hozzájárulás ) terjed ki.

[3, 1420, [9]] VPC.full A 223. § bevezető címeiből, és annak (1)-(2) bekezdése összevetéséből az látszik leszűrhetőnek, hogy a részvényes számára történő visszafizetés tilalma a részvénytársaság oldaláról csakis a részvények névértékére teljesített hozzájárulásra vonatkozik.

[3, 1425, [6]] VPC.full Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az (1) bekezdésben foglaltakat a részvénytársaság alaptőkéjében legalább tíz százalékot elérő szavazati joggal rendelkező részvényes, illetve közeli hozzátartozója vonatkozásában kell alkalmazni.

[3, 1432, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapító okiratban ( alapszabályban ) az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogok, illetve korlátozások figyelembevételével kerülhet sor.

[3, 1436, [10]] VPC.full A közgyűlés a Gt. ( új ) 32. § (3) bekezdése szerint az éves beszámolóról és az éves eredmény felhasználásáról csakis felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet, mely felosztásról a javaslatot a 242. § (1) bekezdése szerint az igazgatóság terjeszti ki a közgyűlés elé.

[3, 1436, [35]] VPC.full A közgyűlés a Gt. ( új ) 32. § (3) bekezdése szerint az éves beszámolóról és az éves eredmény felhasználásáról csakis felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet, mely felosztásról a javaslatot a 242. § (1) bekezdése szerint az igazgatóság terjeszti ki a közgyűlés elé.

[3, 1439, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés szerinti osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben- a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint- utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

[3, 1446, [6]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaság a (2) bekezdésben foglalt dokumentumokat a részvénytársaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal nyilvánosságra hozza.

[3, 1449, [12]] VPC.full A felvilágosítás megtagadása esetén azonban Gt. ( új ) 27. § (2) bekezdésében foglalt esettel szemben a részvényes nem a Cégbírósághoz, hanem a közgyűléshez fordulhat, mely határozatával kötelezheti az igazgatóságot a tájékoztatás megadására.

[3, 1457, [12]] VPC.full Ilyen kivételt állapít meg a Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdése, az osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi és az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvények tekintetében, lehetővé téve az ilyen részvényekhez kapcsolódó szavazati jog korlátozását, illetve kizárását.

[3, 1460, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdésében írt korlátozáson felül a törvény lehetővé teszi a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a névre szóló részvényekre jutó szavazatszám maximálását.

[3, 1462, [13]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésében írt feltételeket szigorítva azt is előírhatja, hogy egy adott közgyűlésen a névre szóló részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal korábban jegyezték be a részvénykönyvbe.

[3, 1465, [4]] VPC.full A részvényesek az (1) bekezdés szerinti jogukat a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják.

[3, 1472, [15]] VPC.full A cégbíróság- amennyiben az indítvány a jogszabályoknak megfelelő volt- az 51. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásából számított 30 napon belül összehívja a közgyűlést.

[3, 1476, [4]] VPC.full A 19. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy egyszemélyes részvénytársaság esetén közgyűlés nem működik.

[3, 1497, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése azt is kifejezetten kimondja, hogy a dematerializált értékpapír nyomdai úton történő előállításáról utóbb a társaság nem rendelkezhet.

[3, 1498, [21]] VPC.full Részvényfajták, részvényosztályok átalakítása, illetve az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása során a Gt. ( új ) 238. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

[3, 1531, [13]] VPC.full [ Tekintettel arra, hogy a Gt. ( új ) 18. § (3) bekezdése az előbbiektől részben eltérő feltételekhez ( valamennyi részvényes jelenlétéhez ) köti a napirenden nem szereplő kérdések megtárgyalását az előbbi szabályozás az ilyen esetekre nem látszik alkalmazhatónak. ]

[3, 1559, [8]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) az (1) bekezdésben felsorolt ügyeken kívül is előírhatja a szavazatok legalább háromnegyedes többségével történő határozathozatalt.

[3, 1565, [16]] VPC.full Ugyanakkor természetszerűleg a szavazatok összesítésnél figyelembe kell venni a Gt. ( új ) 185. § (1) bekezdése szerint biztosított esetleges többszörös szavazati jogot, és a 185. § (2) bekezdésében biztosított elsőbbséget ( vétójogot ) is.

[3, 1565, [29]] VPC.full Ugyanakkor természetszerűleg a szavazatok összesítésnél figyelembe kell venni a Gt. ( új ) 185. § (1) bekezdése szerint biztosított esetleges többszörös szavazati jogot, és a 185. § (2) bekezdésében biztosított elsőbbséget ( vétójogot ) is.

[3, 1571, [3]] VPC.full Gt. 239. (1)-(4) bekezdéséhez

[3, 1592, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 21. § (3) bekezdésével összhangban a törvény rögzíti, hogy a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el.

[3, 1599, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében és 240. § (2) bekezdésében írtak összevetéséből az következik, hogy az igazgatóság tagjai, illetve az igazgatóság helyett működő vezérigazgató e tisztségét megbízási jogviszony alapján láthatja csak el, melyre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. ( Részvénytársaság esetében tehát nincs lehetőség a vezető tisztségviselői megbízatás munkaviszony keretében történő ellátására. )

[3, 1599, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében és 240. § (2) bekezdésében írtak összevetéséből az következik, hogy az igazgatóság tagjai, illetve az igazgatóság helyett működő vezérigazgató e tisztségét megbízási jogviszony alapján láthatja csak el, melyre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. ( Részvénytársaság esetében tehát nincs lehetőség a vezető tisztségviselői megbízatás munkaviszony keretében történő ellátására. )

[3, 1627, [6]] VPC.full Ha a közgyűlés összehívására az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor, a közgyűlés- a 258. § (1) bekezdésben foglalt korlátok között- határoz a részvénytársaság alaptőkéjének a leszállításáról.

[3, 1627, [21]] VPC.full Ha a közgyűlés összehívására az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor, a közgyűlés- a 258. § (1) bekezdésben foglalt korlátok között- határoz a részvénytársaság alaptőkéjének a leszállításáról.

[3, 1631, [24]] VPC.full A második esetben, amikor tehát a társaság saját tőkéje már 20 millió forint alá csökkent, az alaptőke leszállítására a 258. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás miatt nem kerülhet sor.

[3, 1640, [6]] VPC.full Amint arról a 207. § (2) bekezdés g) pontjához fűzött magyarázatnál már szó volt, az alapító okirat, illetve alapszabály az igazgatóságot, illetve a 244. § alkalmazásával a vezérigazgatót felhatalmazhatja a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésére.

[3, 1647, [15]] VPC.full A további 20%-ot a sikeres részvényjegyzést követően a Gt. ( új ) 252. § (2) bekezdése alapján 60 napon belül megtartásra kerülő második közgyűlés megnyitásáig kell befizetni a Gt. ( új ) 216. § (3) bekezdésének alkalmazásával.

[3, 1647, [35]] VPC.full A további 20%-ot a sikeres részvényjegyzést követően a Gt. ( új ) 252. § (2) bekezdése alapján 60 napon belül megtartásra kerülő második közgyűlés megnyitásáig kell befizetni a Gt. ( új ) 216. § (3) bekezdésének alkalmazásával.

[3, 1654, [13]] VPC.full Az alaptőke-emelést új részvények forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint nyilvános forgalomba hozatal esetében a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1666, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontja szerint az értékpapír- és így a részvény- zártkörű forgalombahozatalának minősül a részvény egyedileg előre meghatározott befektetők részére történő kibocsátása, a befektetőknek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján.

[3, 1679, [18]] VPC.full Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1681, [5]] VPC.full A fenti jogszabályi rendelkezés (1)-(2) bekezdése a nyilvános alaptőke-emelés " egylépcsős, illetve kétlépcsős " végrehajtásáról rendelkezik.

[3, 1686, [4]] VPC.full Gt. 253. §-ának (1)-(4) bekezdéséhez

[3, 1695, [8]] VPC.full A felemelt alaptőkére eső részvények- a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel- a részvénytársaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

[3, 1710, [3]] VPC.full Ha a (2)-(3) bekezdés szerinti értékesítésre hat hónapon belül nem kerül sor, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni.

[3, 1729, [13]] VPC.full A közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak, illetve hirdetménynek- a 234. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül- tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást is.

[3, 1731, [32]] VPC.full Az alaptőke leszállítása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, melyről a közgyűlés- amennyiben az alapító okirat illetve alapszabály szigorúbb szabályt nem ír elő- a Gt. ( új ) 237. § (1) bekezdése alapján 3/4-es szótöbbséggel határoz.

[3, 1735, [11]] VPC.full Nincs szükség ilyen esetben a határozat érvényességéhez a 259. § (3) bekezdésében írt " többletszavazáshoz ", hozzájáruláshoz sem.

[3, 1766, [12]] VPC.full Az alaptőke leszállításának bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartását a részvénytársaság a Cégközlöny lappéldányaival és az igazgatóság nyilatkozatával igazolja.

[3, 1770, [5]] VPC.full A Ctv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az alaptőke leszállítás cégbejegyzéséhez igazolni kell, hogy az igazgatóság a közgyűlési határozatot a törvényben előírt módon kétszer közzétette, valamint hogy a követeléseiket határidőben bejelentő hitelezőknek a társaság biztosítékot nyújtott.

[3, 1772, [15]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1772, [41]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1785, [4]] VPC.full A 237. § (1)-(2) bekezdéséből következően azonban az alapító okirat, illetve alapszabály a jogutód nélküli megszűnés elhatározásához ennél magasabb szavazatarányt is előírhat.

[3, 1786, [17]] VPC.full A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 1788, [14]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnést elhatározó határozatban a Gt. ( új ) 57. § (2) bekezdése szerint a végelszámolót is ki kell jelölni.

[3, 1791, [25]] VPC.full A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

[3, 1796, [15]] VPC.full A felosztás során ugyanakkor figyelemmel kell lenni a Gt. ( új ) 183. § (2) bekezdés b) pontja alapján kibocsátott likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekre is.

[3, 1802, [17]] VPC.full Az egyszemélyes részvénytársaság alapítója akárcsak bármely más gazdasági társaságé a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdése szerint belföldi és külföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet.

[3, 1803, [4]] VPC.full A 4. § (4) bekezdése szerint azonban nem alapíthat egyszemélyes részvénytársaságot másik egyszemélyes gazdasági társaság, és egyedüli részvényes sem lehet.

[3, 1804, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 10. § (1) bekezdése szerint az egyszemélyes részvénytársaság alapítása alapító okirattal történik.

[3, 1809, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 19. § (4) bekezdése kimondja, hogy egyszemélyes gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv nem működik.

[3, 1812, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 22. § (5) bekezdése szerint továbbá a részvényes a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja és részére írásban utasítást is adhat.

[3, 1815, [13]] VPC.full Tekintettel arra továbbá, hogy természetes személy részvényes esetében a 270. § (2) bekezdésében írt tisztségviselési tilalom nem érvényesül ha a részvényes igazgatósági tisztséget, vagy felügyelőbizottsági tisztséget ellát a társaságnál a 224. § (4) bekezdése alapján a társasággal sem ő, sem közeli hozzátartozója a társaság üzletszerű gazdálkodási tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.

[3, 1815, [35]] VPC.full Tekintettel arra továbbá, hogy természetes személy részvényes esetében a 270. § (2) bekezdésében írt tisztségviselési tilalom nem érvényesül ha a részvényes igazgatósági tisztséget, vagy felügyelőbizottsági tisztséget ellát a társaságnál a 224. § (4) bekezdése alapján a társasággal sem ő, sem közeli hozzátartozója a társaság üzletszerű gazdálkodási tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.

[3, 1817, [6]] VPC.full Ennek megtörténtéig a 189. § (2) bekezdésében előírt számítás szempontjából az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonában lévő részvényeket is figyelembe kell venni.

[3, 1845, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 272. § (4) bekezdés és Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdés alapján a Ctv. cégelnevezésre vonatkozó szabályait ( Ctv. 15. § ) az egyesülésre is alkalmazni kell.

[3, 1845, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 272. § (4) bekezdés és Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdés alapján a Ctv. cégelnevezésre vonatkozó szabályait ( Ctv. 15. § ) az egyesülésre is alkalmazni kell.

[3, 1847, [8]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül- meg kell határozni: a) a tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat; b) a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit; d) az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[3, 1853, [15]] VPC.full A szerződésnek legalább a Gt. ( új ) 11. § (1) és 273. § (1) bekezdésében felsoroltakat kell tartalmaznia ( kógens tartalmi elemek ).

[3, 1854, [2]] VPC.full A (2) bekezdésben írtak felől akkor kötelező a szerződésben rendelkezni, ha a jogszabály adta lehetőségekkel élve a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, vagy ha mellékszolgáltatás teljesítését kívánják előírni.

[3, 1857, [20]] VPC.full A szerződésben külön gonddal kell a tevékenységi kört részletezni, s amennyiben a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is- (2) bekezdés a)- folytatni kíván, azt egyértelműen el kel határolni az elsődleges- koordinatív feladattól.

[3, 1866, [38]] VPC.full A tag kiléphet az egyesülésből [ Gt. ( új ) 285. § (1) b) ] ezért a társasági szerződésnek rendelkeznie kell az elszámolásról, s a volt tagot megillető " vagyonrész " értékének kiadásáról a 286. § (1)-(2) bekezdésekben írtak szerint.

[3, 1879, [4]] VPC.full A 279. § (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátozásra azonban figyelemmel kell lenni.

[3, 1897, [11]] VPC.full Ugyancsak rendelkezni kell a Gt. ( új ) 273. § (2) bekezdése alapján a mellékszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbérrel.

[3, 1924, [19]] VPC.full Az igazgatótanács ülését a szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok kezdeményezésére a Gt. ( új ) 51. § (1) bekezdése szerint végső soron a cégbíróság is összehívhatja, A törvény megfogalmazása itt csak " lefelé " teszi lehetővé az eltérést, vagyis a társasági szerződés a szavazatok egytized részénél alacsonyabb arányban is biztosíthatja az ülés kezdeményezésének, illetve összehívás indítványozásának jogát.

[3, 1929, [23]] VPC.full A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie, hogy az ülés megtartására, s a határozathozatalra a törvényes rendben került -e sor ezért a (3) bekezdésben felsorolt adatokat, tényeket a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

[3, 1936, [27]] VPC.full Egyenlő mértékben illeti meg azonban minden esetben a tagokat a szavazatarány az átalakulás, megszűnés, a csatlakozás, a tagkizárás kezdeményezése és a 275. § (2) bekezdés m) pontjában írt szerződések jóváhagyása tekintetében.

[3, 1979, [11]] VPC.full Egyesülés esetén ezért a Gt. ( új ) 38. § (2) bekezdésének alkalmazása azt jelenti, hogy az igazgató mint egyszemélyi vezető lemondása az új igazgató megválasztásának időpontjával, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított 60. napon válik hatályossá.

[3, 2000, [10]] VPC.full A tag jogutódjával ( örökösével ) való elszámolásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2007, [28]] VPC.full Bár a törvény a tagsági viszony megszűnésének esetei között a kizárást nem említi, a Gt. ( új ) 276. § (1) e) pontjából és 280. § (2) bekezdéséből következően az egyesülésnél is lehetőség van a tag kizárásának igazgatótanácsi határozattal történő kezdeményezésére, e tekintetben tehát a 272. § (4) bekezdésével összhangban alkalmazni kell a Gt. ( új ) 49-50. §-ait, tehát a tagsági viszony a peres bíróság jogerős határozatával kizárással megszűnik.

[3, 2007, [50]] VPC.full Bár a törvény a tagsági viszony megszűnésének esetei között a kizárást nem említi, a Gt. ( új ) 276. § (1) e) pontjából és 280. § (2) bekezdéséből következően az egyesülésnél is lehetőség van a tag kizárásának igazgatótanácsi határozattal történő kezdeményezésére, e tekintetben tehát a 272. § (4) bekezdésével összhangban alkalmazni kell a Gt. ( új ) 49-50. §-ait, tehát a tagsági viszony a peres bíróság jogerős határozatával kizárással megszűnik.

[3, 2020, [10]] VPC.full A határozatban az 1991. évi IL. törvény 65. § (2) bekezdés szerint a végelszámolót is ki kell jelölni.

[3, 2027, [11]] VPC.full E fejezet szabályait kell alkalmazni, ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogalany részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban ( a továbbiakban együtt: ellenőrzött társaság ), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez.

[3, 2029, [7]] VPC.full E fejezet alkalmazásában a 3. § (1) bekezdésben meghatározott jogalany befolyásszerzéseként kell az egyszemélyes gazdasági társasága útján megvalósított befolyásszerzést figyelembe venni.

[3, 2059, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdéséből következően már nem csak részvénytársaság lehet a befolyásoló társaság, hanem a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi jogalany.

[3, 2059, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdéséből következően már nem csak részvénytársaság lehet a befolyásoló társaság, hanem a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi jogalany.

[3, 2061, [12]] VPC.full Emellett a jogalanyok körének a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdés szerinti kibővítéssel a társasági, a hitelezői, valamint a kisebbség védelmét a befolyásoló személyek oldaláról is védettebbé tették.

[3, 2069, [9]] VPC.full Kimondja a Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdése azt is, hogy a konszernhelyzet csak " működés " során alakul ki, mert a konszern fogalmi szabálya csak a működés során való részesedésszerzést vonja a hatálya alá.

[3, 2072, [18]] VPC.full Eszerint a Gt. ( új ) XIV. fejezetéből a 294. § és a 296. § (1) és (3) bekezdésének a szabályait a részvénytársaságnál és a kft.-nél akkor is alkalmazni kell, ha a részvénytársaság részvényese, illetve a kft. tagja már az alapításkor a szavazatoknak legalább a felével, illetve a háromnegyedével rendelkezett.

[3, 2073, [34]] VPC.full Ez tehát azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a befolyásoló tag felelősségére, a kölcsönös részesedésszerzés korlátozására és az igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére megállapított speciális rendelkezéseket a 288. § (1) bekezdésének a főszabálya ellenére is mindig alkalmazni kell a kft.-nél és a részvénytársaságnál.

[3, 2086, [7]] VPC.full Ez alól azonban a 288. § (2) bekezdése egyetlen kivételt megfogalmaz, amikor is a közvetett szerzésre is kiterjednek ezek az előírások.

[3, 2087, [18]] VPC.full Az említett jogszabályhely szerint ugyanis az egyszemélyes gazdasági társaság befolyásszerzését a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogalany befolyásszerzésének kell tekinteni.

[3, 2090, [9]] VPC.full Végül a Gt. ( új ) 288. § (2) bekezdés utolsó fordulata azt írja elő, hogy a befolyásszerzést külön törvény további feltételekhez kötheti.

[3, 2112, [10]] VPC.full Megítélésünk szerint a Gt. ( új ) 288. § (3) bekezdésének és (1) bekezdésének az összevetéséből inkább olyan következtetést lehet levonni, hogy az egyes fokozatokhoz fűződő szabályokat a fokozaton belüli részszerzéseknél is alkalmazni kell.

[3, 2112, [13]] VPC.full Megítélésünk szerint a Gt. ( új ) 288. § (3) bekezdésének és (1) bekezdésének az összevetéséből inkább olyan következtetést lehet levonni, hogy az egyes fokozatokhoz fűződő szabályokat a fokozaton belüli részszerzéseknél is alkalmazni kell.

[3, 2113, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdése szerint ugyanis a működés során történő jelentős többségi és közvetlen irányítás szerzésénél kell a XIV. fejezet szabályait alkalmazni.

[3, 2116, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdésének az előírása azonban olyan értelmezést is lehetővé tesz, hogy a szabályokat csak egyszer a fokozat elérésekor kell alkalmazni.

[3, 2118, [13]] VPC.full Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2119, [9]] VPC.full Ehhez többletszabályt mulasztási szankcióként egyedül a 292. § (3) bekezdése állapít meg a többségi fokozat két alakzatára.

[3, 2126, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 290. § (2) bekezdésének a szavazati jogról való rendelkezésénél a Cégközlönyben való közzétételi kötelezettség teljesítését nem említi a joggyakorlás teljesítés feltételeként a törvény.

[3, 2128, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 292. § (1) bekezdésénél is például külön nevesíti a közzétételi kötelezettséget.

[3, 2129, [5]] VPC.full Ugyanakkor a 292. § (2) bekezdése már ezt a kötelezettséget nem sorolja fel a szavazati jogról való rendelkezésnél.

[3, 2141, [5]] VPC.full A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti elidegenítési kötelezettsége teljesítéséig tagsági jogait csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.

[3, 2142, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése alapján az olyan esetekben, amikor részvénytársaságok és kft.-k részesednek kölcsönösen egymásban ( vagyis kölcsönös jelentős mértékű befolyást tudnak gyakorolni a szavazatoknak legalább 25% + 1 szavazattal történő megszerzésével ) akkor az a társaság, amelyik először tette közzé a jelentős befolyását a Cégközlönyben, megtarthatja a részesedését.

[3, 2144, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 293. § (3) bekezdése szavazati jog korlátozási szankciót is megállapít az elidegenítésre kötelezett társasággal szemben.

[3, 2146, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdésének a megfogalmazása alapján szerintünk az merülhet fel kérdésként, hogy a kölcsönös részesedés kft.-kft.-ben, részvénytársaság részvénytársaságban való részesedését jelenti -e csak, vagy pedig a konszernhelyzetek uralt társaságainak az egymásba való kölcsönös részesedését.

[3, 2147, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése ugyanis részvénytársaság és kft. kölcsönös jelentős mértékű befolyásáról rendelkezik, majd " gazdasági társaságként " nevesíti a szerző cégeket, amely fogalom viszont egyaránt magában foglalja a részvénytársaságot és a kft.-t.

[3, 2153, [27]] VPC.full Nevezetesen, hogy a többségi befolyás kialakulásától az ellenőrzött társaság tulajdonában álló ( uralkodói ) részvényeket az uralkodó társaságnál a Gt. ( új ) 189. § (2) bekezdésben írt számítás szerint saját részvényként kell figyelembe venni.

[3, 2154, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 294. § (2) bekezdése eredetileg az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság vonatkozásában állapított meg egy speciális összeférhetetlenségi tilalmat a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vonatkozásában, mely rendelkezést 1999. április 8-tól hatályon kívül helyezte az 1999. évi XXXVIII. törvény 1. §-a.

[3, 2155, [10]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (1) és (3) bekezdése a többségi befolyás két alakzatánál az ellenőrzött társaságok részvényeseit és tagjait mint kisebbséget megillető és az 1988. évi VI. tv. előírásoktól eltérően megállapított jogosítványokat szabályozza.

[3, 2165, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (3) bekezdése az ellenőrzött társaság részvényeseit és a kft. tagjait is megillető jogosítványokat fogalmaz meg.

[3, 2168, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (3) bekezdésnél ugyanis a jogszabályhely- az előző két bekezdés előírásával ellentétben- már a társasági szerződésre és a tagokra is utal.

[3, 2168, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (3) bekezdésnél ugyanis a jogszabályhely- az előző két bekezdés előírásával ellentétben- már a társasági szerződésre és a tagokra is utal.

[3, 2173, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2175, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (2) bekezdése a közvetlen irányítás biztosító befolyás esetén a hitelezők számára biztosít egy biztosíték igénylési lehetőséget az uralkodó taggal szemben.

[3, 2180, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdése a közvetlen irányítás esetén megállapítható felelősségről rendelkezik.

[3, 2184, [17]] VPC.full Végül utalunk rá, hogy a Gt. ( új ) 297. §-a alapján a 296. § (3) bekezdésének ezt a felelősségi szabályát kell alkalmazni akkor is, ha az ellenőrzött társaságok ( vagyis a kft.-k és a részvénytársaságok ) valamelyik tagja vagy részvényese már az alapításkor rendelkezett a szavazatoknak legalább a felével, illetve a 3/4-ével.

[3, 2187, [17]] VPC.full Hasonló módon kivételi szabályként alkalmazni kell az említett esetekben a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésében írt közvetlen irányításnál meghatározott szabályt is. [ Erről további információ a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésénél. ]

[3, 2187, [36]] VPC.full Hasonló módon kivételi szabályként alkalmazni kell az említett esetekben a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésében írt közvetlen irányításnál meghatározott szabályt is. [ Erről további információ a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésénél. ]

[3, 2188, [7]] VPC.full E törvény- a 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével- a kihirdetését követő száznyolcvanadik napon lép hatályba.

[3, 2189, [4]] VPC.full A 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény VII. fejezetének hatálybalépése napján veszti hatályát.

[3, 2191, [9]] VPC.full A Gt. ( új ) a 298. § (1) bekezdésből következően a kihirdetését követő 180. napon lépett életbe.

[3, 2192, [7]] VPC.full Ez alól azonban a 306. § (3) bekezdésében írt esetben a jogi személy vállalatának kht.-vé való átalakulása esetére kivételt állapított meg a törvény.

[3, 2194, [10]] VPC.full Az 1998. évi XXXIII. törvény ugyanis a 74. § (5) bekezdés első fordulatával hatályon kívül helyezte a Gt. ( új ) átmeneti előírásai közül a 299. § (4)-(5) bekezdését.

[3, 2194, [28]] VPC.full Az 1998. évi XXXIII. törvény ugyanis a 74. § (5) bekezdés első fordulatával hatályon kívül helyezte a Gt. ( új ) átmeneti előírásai közül a 299. § (4)-(5) bekezdését.

[3, 2196, [14]] VPC.full Az átmeneti szabályokat bevezető hatálybalépési előírásból a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdésből következően a 306. § (3) bekezdésben írt lehetőség is megszűnt 1998. június 16-ától.

[3, 2196, [20]] VPC.full Az átmeneti szabályokat bevezető hatálybalépési előírásból a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdésből következően a 306. § (3) bekezdésben írt lehetőség is megszűnt 1998. június 16-ától.

[3, 2197, [4]] VPC.full A 306. § (3) bekezdésének a Gt. ( új ) életbe léptetését megelőző korábbi hatályba léptetése ugyanis szükségessé tette azt, hogy a jogi személy vállalatának a kht.-vá történő átalakulási eljárásáról megfelelően rendelkezzenek.

[3, 2198, [9]] VPC.full Ezt pedig úgy oldotta meg a 306. § (3) bekezdése, hogy a Gt. ( új ) életbe léptetéséig ezekre az átalakulásokra az 1988. évi VI. tv.-nek a gazdasági társaságok egymás közti átalakulási szabályait rendelte el megfelelően alkalmazni.

[3, 2202, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 298. § (2) bekezdése technikai jellegűnek mondható szabályt állapít meg.

[3, 2212, [7]] VPC.full A törvény azonban a 299. § (1)-(3) bekezdésében megállapított esetekben az új törvény szabályaira való áttéréshez meghatározott időt biztosít a társaságok számára.

[3, 2213, [4]] VPC.full A 290. § (1) bekezdése szerint ugyanis azok a gazdasági társaságok, amelyeknek 1998. június 16-án már folyamatban volt a cégbejegyzésük, azoknak még az 1988. évi VI. tv. előírásainak kell megfelelniük.

[3, 2214, [14]] VPC.full Ez alól csak a Gt. ( új ) 299. § (3) és a (6)-(8) bekezdésben írt esetek jelenthetnek kivételt.

[3, 2215, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (1) bekezdése ugyan a 299. § (3)-(8) bekezdéseire utal még, amibe nyilvánvalóan a (4)-(5) bekezdés is beletartozik.

[3, 2215, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (1) bekezdése ugyan a 299. § (3)-(8) bekezdéseire utal még, amibe nyilvánvalóan a (4)-(5) bekezdés is beletartozik.

[3, 2215, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (1) bekezdése ugyan a 299. § (3)-(8) bekezdéseire utal még, amibe nyilvánvalóan a (4)-(5) bekezdés is beletartozik.

[3, 2216, [9]] VPC.full Ezeket a rendelkezéseket, vagyis a 299. § (4)-(5) bekezdését azonban, amint arra a 298. § indokolásánál már utaltunk, még a Gt. ( új ) életbelépése előtt hatályon kívül helyezte az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. § (5) bekezdése.

[3, 2216, [51]] VPC.full Ezeket a rendelkezéseket, vagyis a 299. § (4)-(5) bekezdését azonban, amint arra a 298. § indokolásánál már utaltunk, még a Gt. ( új ) életbelépése előtt hatályon kívül helyezte az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. § (5) bekezdése.

[3, 2217, [5]] VPC.full Ezért a 290. § (1) bekezdés (3)-(8) bekezdéseire való hivatkozást csak ezzel a változással összefüggésben lehet értelmezni ( függetlenül attól, hogy a módosító szabály a szakaszszámokat nem számozta át ).

[3, 2217, [7]] VPC.full Ezért a 290. § (1) bekezdés (3)-(8) bekezdéseire való hivatkozást csak ezzel a változással összefüggésben lehet értelmezni ( függetlenül attól, hogy a módosító szabály a szakaszszámokat nem számozta át ).

[3, 2218, [5]] VPC.full Ezért a 299. § (4)-(5) bekezdése a Gt. ( új ) életbelépésekor már nem létező szabály volt.

[3, 2219, [8]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a 299. § (1) bekezdés utolsó fordulatából következően a gazdasági társaságok mellett azokra az egyesülésekre és kht.-kra is megfelelően alkalmazni kell a 299. § (1) bekezdés előírásait, amelyeknek a cégbejegyzése a Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban volt.

[3, 2219, [29]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a 299. § (1) bekezdés utolsó fordulatából következően a gazdasági társaságok mellett azokra az egyesülésekre és kht.-kra is megfelelően alkalmazni kell a 299. § (1) bekezdés előírásait, amelyeknek a cégbejegyzése a Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban volt.

[3, 2223, [4]] VPC.full A 299. § (2) bekezdése azoknak a cégeknek az új törvény előírásaihoz való igazodásáról ír, amelyeket már 1998. június 16. előtt bejegyeztek a cégjegyzékbe.

[3, 2225, [4]] VPC.full A 299. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az egyesülésekre és kht.-kra is, amelyek a Gt. ( új ) hatálybalépésekor már be voltak jegyezve a cégjegyzékbe.

[3, 2229, [35]] VPC.full Az egyik nézőpont abból indul ki, hogy a Gt. ( új ) 320. § c) pontja 1998. június 16-ával hatályon kívül helyezte az 1988. évi VI. tv.-t és ezzel egyidejűleg a 298. § (1) bekezdése életbe léptette az új törvényt.

[3, 2231, [13]] VPC.full Ennek az álláspontnak a képviselői a Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésének a lehetőségeit csak olyan technikai jelentőségű szabálynak tekintik, amely azt a célt szolgálja, hogy a cégeket és a cégbíróságot ne terheljék túl az új törvény életbelépésével egyidejűleg kötelező létesítő okirati módosításokkal.

[3, 2240, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 124. § (4)-(5) bekezdése, valamint a Gt. ( új ) 203. § (1)-(2) bekezdése szigorító szabályokat állapít meg a kft.-k és a részvénytársaságok vonatkozásában az 1988. évi VI. tv. rendelkezéseihez képest.

[3, 2240, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 124. § (4)-(5) bekezdése, valamint a Gt. ( új ) 203. § (1)-(2) bekezdése szigorító szabályokat állapít meg a kft.-k és a részvénytársaságok vonatkozásában az 1988. évi VI. tv. rendelkezéseihez képest.

[3, 2242, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésének a létesítő okiratok összhangba hozatalára vonatkozó előírásai a társaságok tőkekövetelményére is kiterjednek.

[3, 2244, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 299. § (3) bekezdése ezekhez az előírásokhoz egy átmeneti rendelkezést állapított meg.

[3, 2248, [12]] VPC.full Ezért ezeknek a cégeknek a Gt. ( új ) 299. § (3) bekezdésből következően legkésőbb 2000. június 16. napjáig van lehetőségük a tőkekiegészítésre.

[3, 2249, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (4)-(5) bekezdése eredetileg az egyszemélyes részvénytársaságra és a konszernalakzat uralkodó tagjának a felelősségére állapított meg kivételi rendelkezéseket.

[3, 2250, [16]] VPC.full Ezeket a szabályokat azonban, amint arra már a 298. § (1) és 299. § (1)-(2) bekezdésének az indokolásánál utaltunk, hatályon kívül helyezte az 1998. évi XXXIII. törvény.

[3, 2253, [11]] VPC.full Továbbá, hogy a Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésénél írtak szerint a létesítő okiratuk módosításától a Gt. ( új ) XIV. fejezetében lévő konszernjogi szabályokat is megfelelően alkalmazniuk kell a társaságoknak. ( Ennek a mikénti teljesítése kérdésében azonban szerintünk részletes útmutatást kellett volna adnia a törvénynek.

[3, 2261, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 23. § (3) bekezdése a vezető tisztségviselővé választhatósággal kapcsolatban állapított meg szigorító szabályt.

[3, 2262, [9]] VPC.full Emiatt a Gt. ( új ) 299. § (6) bekezdése kizárólag csak a hatálybalépése után induló felszámolási eljárások esetében rendeli el alkalmazni ezt a szigorító szabályt.

[3, 2264, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (7) bekezdése a könyvvizsgálókra vonatkozó új törvényi előírásokkal való összhang megteremtésére biztosít 1999. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáig haladékot.

[3, 2269, [10]] VPC.full A Gt. ( új ) pedig a 299. § (7) bekezdésében biztosítja a cégeknek ehhez az 1999-ig történő összhangba hozatalra vonatkozó meghosszabbított határidőt.

[3, 2270, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (8) bekezdése a (6) bekezdéséhez hasonlóan szintén a vezető tisztségviselőket érintő előírásokat állapít meg.

[3, 2270, [11]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (8) bekezdése a (6) bekezdéséhez hasonlóan szintén a vezető tisztségviselőket érintő előírásokat állapít meg.

[3, 2272, [17]] VPC.full Az új törvény hatályba lépésekor háromnál több vezető tisztséget betöltők számára az őket érintő 299. § (8) bekezdésben írt kivételi szabály a megbízatásuk lejártáig teszi lehetővé a meglévő tisztségük ellátását.

[3, 2275, [8]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bekezdése a jogsértő társasági határozatok felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőt írt elő.

[3, 2277, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 47. § (3) bekezdése a felülvizsgálat iránti kereset benyújtásának a határidejét a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőben állapítja meg.

[3, 2278, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 300. § (1) bekezdése lehetővé teszi ennek alkalmazhatóságát a folyamatban lévő ügyekben is.

[3, 2281, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 300. § (2) bekezdése a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő átalakulási ügyekre állapít meg átmeneti szabályt.

[3, 2284, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 300. § (3) bekezdése a gmk-k és jgmk.-k cégformájára állapít meg egy átmeneti szabályt.

[3, 2287, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 299. § (2) bekezdésének az előírása szerint ezeknek a társaságoknak is összhangba kell hozniuk a társasági szerződésüket a Gt. ( új)-ból rájuk háruló szabályokkal az első módosításkor.

[3, 2289, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 300. § (3) bekezdés második fordulata szerint amennyiben kkt.-vá nem kívánnak átalakulni ezek a cégek a rendelkezésükre álló két éven belül, úgy akkor más gazdasági társasággá kell átalakulniuk.

[3, 2293, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 300. § (4) bekezdése a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében mondja ki azt, hogy ahol a Gt. ( új ) törzstőkén vagy alaptőkén felüli vagyonból való megszerzésről szól, azon a számviteli törvény szempontjából a törzstőkén, vagy alaptőkén felüli vagyon megszerzését kell érteni.

[3, 2297, [8]] VPC.full Ezzel összefüggésben mondja ki a 301. § (1) bekezdése, hogy olyan esetekben, ha a törvény megváltoztatta valamelyik részvényest megillető jogosultság számításának az alapját, vagy az igénybevétel feltételeit, akkor a Gt. ( új ) vonatkozó szabályát a Gt. ( új ) életbelépését követő első teljes naptári év eltelte után lehet csak alkalmazni.

[3, 2301, [4]] VPC.full A 299. § (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a működő, részben vagy egészben külföldi érdekeltségű korlátolt felelősségű társaságokra és részvénytársaságokra, amelyek nemzetközi szerződésen alapulnak, vagy amelyeket 1950. január 1. napja előtt alapítottak.

[3, 2302, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 301. § (2) bekezdése lényegében megismétli az 1988. évi VI. tv. által megállapított azon átmeneti szabályt, amely meghatározott cégek számára felmentést adott az új törvény hatálya alá kerülésről.

[3, 2303, [13]] VPC.full Eszerint a rendelkezés szerint ugyanis a Gt. ( új ) 299. § (2) bekezdésének a módosítási kötelezettsége nem vonatkozik azokra a működő, részben vagy egészben külföldi érdekeltségű kft.-kre és részvénytársaságokra, amelyek nemzetközi szerződések alapulnak vagy amelyeket 1950. január 1. előtt alapítottak.

[3, 2310, [4]] VPC.full A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

[3, 2311, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 181. § (1) bekezdése a többszörös szavazati jogot biztosító részvény felső határát is megállapítja kimondva azt, hogy az egy részvényhez fűződő szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét.

[3, 2312, [11]] VPC.full Ehhez a szabályhoz a Gt. ( új ) 301. § (3) bekezdése egy speciális kedvező rendelkezést állapít meg a részvényesek számára.

[3, 2314, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 185. § (1) bekezdését kizárólag csak a Gt. ( új ) életbelépése után kibocsátott szavazatelsőbbségi részvényekre kell alkalmazni.

[3, 2315, [4]] VPC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 2315, [10]] VPC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 2325, [18]] VPC.full Ezt a feladatot oldja meg a Gt. ( új ) 302. §-ával beiktatott Pp. 126. § új (1) bekezdése, amely kizárási pereknél 3 napban határozza meg a tárgyalási időközt.

[3, 2328, [10]] VPC.full Ezért például a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdése a társaság alapítására, illetve részesedésszerzésére jogosultak között külön már nem tünteti fel az államot a korábbi szabályozással ellentétben.

[3, 2330, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2330, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2333, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 304. § (1) bekezdése a kht.-kra vonatkozó előírásokat fogalmazta újra a Ptk. 57-60. §-ai módosított szabályainak a beiktatásával.

[3, 2348, [13]] VPC.full Utalunk azonban arra, hogy a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésének az előírása alapján a törvény az átmeneti szabályok között arra még lehetőséget biztosít, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett közhasznú társaság a Gt. ( új ) hatálybalépése után egy éven belül még elhatározza a gazdasági társasággá való átalakulását.

[3, 2352, [11]] VPC.full Ehhez a rendelkezéshez a Gt. ( új ) 306. § (3) bekezdése azt a további szabályt adta, hogy az ilyen átalakulásoknál a gazdasági társaságok egymás közti átalakulására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2353, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a törvény- a 306. § (3) bekezdésben írt kivétellel- a kihirdetését követő 180. napon lépett hatályba.

[3, 2353, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a törvény- a 306. § (3) bekezdésben írt kivétellel- a kihirdetését követő 180. napon lépett hatályba.

[3, 2354, [4]] VPC.full A 306. § (3) bekezdésben írt szabály viszont már a kihirdetést követő 45. napon alkalmazhatóvá vált.

[3, 2356, [28]] VPC.full A kihirdetést követő 45. naptól a Gt. ( új ) kihirdetésétől számított 180. napon való hatálybalépésig ezért ezeknek a cégeknek a kht.-vá való átalakulására a 306. § (3) bekezdése alapján az 1988. évi VI. tv. gazdasági társaságok egymás közti átalakulására vonatkozó VIII. fejezetben lévő szabályait kellett alkalmazni.

[3, 2357, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépésével viszont a 306. § (3) bekezdésének az előírása hatályát vesztette a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján.

[3, 2357, [27]] VPC.full A Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépésével viszont a 306. § (3) bekezdésének az előírása hatályát vesztette a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján.

[3, 2359, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 304. § (2) bekezdése az egyesülés új Gt. ( új)-ban felrajzolt arculatával összhangban a Ptk. VI. fejezetének a rendelkezéseit egy további ponttal egészítette ki.

[3, 2361, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. módosítás a polgári jogi társaság arculatának az átrajzolásával függ össze.

[3, 2362, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 320. § a) pontja ugyanis hatályon kívül helyezte a Ptk. 568. § (2)-(3) bekezdését, valamint a (4) bekezdés egy részét.

[3, 2362, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 320. § a) pontja ugyanis hatályon kívül helyezte a Ptk. 568. § (2)-(3) bekezdését, valamint a (4) bekezdés egy részét.

[3, 2366, [5]] VPC.full A Ptk. 578/A. § (1) bekezdése eredetileg azt írta elő, hogy a pjt. megszűnésekor végelszámolásnak van helye, ugyanakkor ennek a szabályairól nem rendelkezett.

[3, 2368, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. 578/A. § (1) bekezdésének a szabálya azonban egyértelművé teszi azt, hogy a társaság megszűnésekor nem végelszámolásnak, hanem elszámolásnak van helye.

[3, 2368, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. 578/A. § (1) bekezdésének a szabálya azonban egyértelművé teszi azt, hogy a társaság megszűnésekor nem végelszámolásnak, hanem elszámolásnak van helye.

[3, 2369, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 305. § (2) bekezdésével a Ptk. 685. § c) pontját fogalmazta újra a törvény.

[3, 2375, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdése a pontosított Ptk. 60. § (1) bekezdése alól állapít meg egy kivételi szabályt.

[3, 2375, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdése a pontosított Ptk. 60. § (1) bekezdése alól állapít meg egy kivételi szabályt.

[3, 2376, [4]] VPC.full A 306. § (1) bekezdése viszont lehetővé teszi azt, hogy a cégjegyzékben már bejegyzett kht.-k 1998. június 16-át követő egy éven belül még átalakuljanak gazdasági társasággá.

[3, 2378, [10]] VPC.full Amint azt a Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésének az indokolásánál jeleztük a Gt. ( új ) 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte a Ptk. 568. § (2)-(3) bekezdéseit és a (4) bekezdés egy részét.

[3, 2378, [31]] VPC.full Amint azt a Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésének az indokolásánál jeleztük a Gt. ( új ) 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte a Ptk. 568. § (2)-(3) bekezdéseit és a (4) bekezdés egy részét.

[3, 2378, [35]] VPC.full Amint azt a Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésének az indokolásánál jeleztük a Gt. ( új ) 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte a Ptk. 568. § (2)-(3) bekezdéseit és a (4) bekezdés egy részét.

[3, 2381, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 306. § (2) bekezdése azonban a tagok üzleti érdekeire figyelemmel lehetővé teszi azt, hogy az új helyzet igényelte társasági szerződési módosításokra csak 1998. június 16-tól számított két év múlva legyenek kötelesek.

[3, 2384, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 306. § (3) bekezdése az egyes jogi személy vállalata kht.-vá történő átalakulására állapított meg egy átmeneti szabályt.

[3, 2388, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 308. §-a az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés h) pontját módosította.

[3, 2391, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Cstv. egyes Gt. ( új)-jal összefüggő rendelkezéseit módosította.

[3, 2392, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a Cstv. alkalmazása szempontjából állapítja meg a gazdálkodó szervezetek körét.

[3, 2394, [35]] VPC.full Ezt a módosító előírást azonban még a Gt. ( új ) hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte az adótörvények, a számviteli törvények és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. § (5) bekezdés második fordulata.

[3, 2395, [12]] VPC.full Ezzel egyidejűleg azonban a 61. §-ával módosította a Cstv. 3. § (1) bekezdésének az a) pontját is, kiegészítve azt azzal, hogy " gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés is ".

[3, 2396, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (2) bekezdésének a módosítását az új Ctv. megalkotása tette szükségessé.

[3, 2399, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (3) bekezdéssel beiktatott Cstv. 28. § (2) bekezdés i) pontja a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzésről való hirdetmény tartalmát egészíti ki az egyszemélyes társaságok vonatkozásában.

[3, 2399, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (3) bekezdéssel beiktatott Cstv. 28. § (2) bekezdés i) pontja a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzésről való hirdetmény tartalmát egészíti ki az egyszemélyes társaságok vonatkozásában.

[3, 2401, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése szerint a keresetet a felszámolási eljárás során lehet előterjeszteni a hitelezőknek.

[3, 2403, [15]] VPC.full A közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén azonban a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésének egy többletszabálya is van.

[3, 2406, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 310. § (1) bekezdése a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény, a Bat. 9/A. §-ának az (1) bekezdését módosítja ugyancsak a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény új előírásával összhangban.

[3, 2406, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 310. § (1) bekezdése a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény, a Bat. 9/A. §-ának az (1) bekezdését módosítja ugyancsak a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény új előírásával összhangban.

[3, 2407, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése ugyanis módosította az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontját, amely az értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának az új szabályát állapítja meg.

[3, 2407, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése ugyanis módosította az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontját, amely az értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának az új szabályát állapítja meg.

[3, 2409, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 310. § (2) bekezdés az 1991. évi LXIII. törvény 38. § (3) bekezdését módosította.

[3, 2409, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 310. § (2) bekezdés az 1991. évi LXIII. törvény 38. § (3) bekezdését módosította.

[3, 2412, [10]] VPC.full Eszerint ugyanis többek között a Szöv. tv. 7. § (2) bekezdéséből helyezte a Gt. ( új ) hatályon kívül " ... az alakuló közgyűlés időpontjára " visszamenőleges szövegrészt.

[3, 2414, [18]] VPC.full Ezt azonban szerintünk pontatlanul oldja meg a törvény, mert a Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdésével, vagy a kht.-ról rendelkező módosított Ptk. 58. § (3) bekezdésével ellentétben kifejezetten nem mondja ki azt, hogy a szövetkezet a bejegyzés napjával jön létre.

[3, 2414, [29]] VPC.full Ezt azonban szerintünk pontatlanul oldja meg a törvény, mert a Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdésével, vagy a kht.-ról rendelkező módosított Ptk. 58. § (3) bekezdésével ellentétben kifejezetten nem mondja ki azt, hogy a szövetkezet a bejegyzés napjával jön létre.

[3, 2416, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (1) bekezdéssel a Szöv. tv. 8. § (1) bekezdését megállapító rendelkezésével a szövetkezet cégbejegyzése előtti működésére rendeli el alkalmazni megfelelően az előtársaságra vonatkozó társasági jogi szabályokat.

[3, 2416, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (1) bekezdéssel a Szöv. tv. 8. § (1) bekezdését megállapító rendelkezésével a szövetkezet cégbejegyzése előtti működésére rendeli el alkalmazni megfelelően az előtársaságra vonatkozó társasági jogi szabályokat.

[3, 2417, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (2) bekezdése a Szöv. tv. 9. §-át módosította a cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén követendő elszámolási mód meghatározásáról.

[3, 2418, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (3)-(7) bekezdése pedig a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásáról rendelkező Szöv. tv. szabályokat, továbbá a szövetkezetek egyesüléséről szóló előírásokat hozta megfelelően összhangba a Gt. ( új ) VII. fejezetében lévő új rendelkezésekkel.

[3, 2419, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (8) bekezdéssel beiktatott Szöv. tv. 89. § (1) bekezdés g) pontja pedig a szövetkezet megszűnéséről rendelkező előírást egészítette ki az új Ctv. rendelkezéseivel összhangban azzal, hogy a szövetkezet akkor is megszűnik, ha a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlést.

[3, 2419, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (8) bekezdéssel beiktatott Szöv. tv. 89. § (1) bekezdés g) pontja pedig a szövetkezet megszűnéséről rendelkező előírást egészítette ki az új Ctv. rendelkezéseivel összhangban azzal, hogy a szövetkezet akkor is megszűnik, ha a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlést.

[3, 2420, [25]] VPC.full A Gt. ( új ) 312. §-a az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek, az Áht.-nak a 108. §-át egészítette ki egy további harmadik bekezdéssel.

[3, 2424, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 313. §-a a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 18. § (3) bekezdés módosította, mivel a törvényhely szövege eredetileg az 1988. évi VI. tv. szakaszaira is utalt.

[3, 2427, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (1) bekezdéssel beiktatott 1994. évi XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése az erdőbirtokossági társulat cégbejegyzése előtti társulati működésre rendeli el az előtársaságokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazását.

[3, 2427, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (1) bekezdéssel beiktatott 1994. évi XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése az erdőbirtokossági társulat cégbejegyzése előtti társulati működésre rendeli el az előtársaságokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazását.

[3, 2429, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (2) bekezdése az 1994. évi XLIX. törvény 7. § (4) bekezdésének a módosításával a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása esetén követendő feladatokat állapítja meg.

[3, 2429, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (2) bekezdése az 1994. évi XLIX. törvény 7. § (4) bekezdésének a módosításával a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása esetén követendő feladatokat állapítja meg.

[3, 2430, [8]] VPC.full Az 1994. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdéséből a Gt. ( új ) 320. § o) pontja a Szöv. tv. 7. §-ával alkalmazott megoldással azonos módon hatályon kívül helyezte " az alakuló közgyűlésnek, illetve a társulati szerződés megkötésének az időpontjára visszamenőleges " szövegrészt.

[3, 2432, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (3) bekezdés az 1994. évi XLIX. törvény 34. § (3) bekezdését módosította kimondva az új előírásban azt, hogy a társulat végelszámolására a törvényben írtakon túl a Cstv.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2432, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (3) bekezdés az 1994. évi XLIX. törvény 34. § (3) bekezdését módosította kimondva az új előírásban azt, hogy a társulat végelszámolására a törvényben írtakon túl a Cstv.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2433, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 315. §-a az 1995. évi XXXIX. törvény 24. § (3) bekezdését egészítette ki a Gt. ( új ) 4. § (4) bekezdésének az előírása miatt.

[3, 2433, [26]] VPC.full A Gt. ( új ) 315. §-a az 1995. évi XXXIX. törvény 24. § (3) bekezdését egészítette ki a Gt. ( új ) 4. § (4) bekezdésének az előírása miatt.

[3, 2434, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 4. § (4) bekezdése szerint ugyanis az egyszemélyes gazdasági társaságok csak akkor alapíthatnak maguk további egyszemélyes társaságot, ha ezt a törvény megengedi.

[3, 2437, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 316. §-a a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. §-át egészítette ki egy további (4) bekezdéssel.

[3, 2443, [8]] VPC.full Az 1995. évi LVII. törvény 34. § (2) bekezdésének a módosítása értelmében a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére és szétválására, továbbá választott tisztségviselőinek a felelősségére a Gt. ( új ) általános részének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2445, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 317. § (2) bekezdéssel az 1995. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdését egészítette ki egy további f) ponttal a törvény.

[3, 2445, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 317. § (2) bekezdéssel az 1995. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdését egészítette ki egy további f) ponttal a törvény.

[3, 2449, [2]] VPC.full A nyolc bekezdésből álló szabálynak azonban vannak olyan előírásai is, amelyek az 1996. évi CXI. törvénynek a kihirdetésétől bírált szabályait változtatják meg, vagy pedig a rövid gyakorlati tapasztalata alapján kiegészítik az 1996. évi CXI. törvény hiányosnak talált előírásait.

[3, 2450, [4]] VPC.full A 318. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 3. §-ának az értelmező előírásai közül a (2) bekezdés 18. pont alatt szabályozott értékpapír-sorozat fogalmát határozza meg a Gt. ( új ) 182. §-ának az új társasági jogi értékpapír-sorozat fogalmával összhangban álló módon.

[3, 2450, [18]] VPC.full A 318. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 3. §-ának az értelmező előírásai közül a (2) bekezdés 18. pont alatt szabályozott értékpapír-sorozat fogalmát határozza meg a Gt. ( új ) 182. §-ának az új társasági jogi értékpapír-sorozat fogalmával összhangban álló módon.

[3, 2451, [4]] VPC.full A 318. § (4) bekezdése pedig az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1)-(2) bekezdésének az értékpapír- ezen belül tehát a részvény- előállítási módjáról és a dematerializált értékpapírról kiállítandó értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmának a kiegészítéséről rendelkezik.

[3, 2451, [14]] VPC.full A 318. § (4) bekezdése pedig az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1)-(2) bekezdésének az értékpapír- ezen belül tehát a részvény- előállítási módjáról és a dematerializált értékpapírról kiállítandó értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmának a kiegészítéséről rendelkezik.

[3, 2452, [9]] VPC.full Továbbá az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 18. pontja által megállapított részvénysorozat jogi jellegéhez állapít meg ugyancsak a Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdésével és 182. §-ával harmonizáló rendelkezéseket.

[3, 2452, [28]] VPC.full Továbbá az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 18. pontja által megállapított részvénysorozat jogi jellegéhez állapít meg ugyancsak a Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdésével és 182. §-ával harmonizáló rendelkezéseket.

[3, 2453, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény ugyancsak értelmező szabályai között lévő 3. § (2) bekezdés 52. pontjának a zártkörű forgalomba hozatal fogalmát megállapító vitatott szabályát fogalmazza újra.

[3, 2453, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény ugyancsak értelmező szabályai között lévő 3. § (2) bekezdés 52. pontjának a zártkörű forgalomba hozatal fogalmát megállapító vitatott szabályát fogalmazza újra.

[3, 2458, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. ( új ) 319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze.

[3, 2458, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. ( új ) 319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze.

[3, 2460, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (5) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) bekezdés a)-b) pontját fogalmazta újra a dematerializált értékpapírnál kiállítandó és értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmi kellékeinek a módosulásáról.

[3, 2460, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (5) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) bekezdés a)-b) pontját fogalmazta újra a dematerializált értékpapírnál kiállítandó és értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmi kellékeinek a módosulásáról.

[3, 2461, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (6) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 32. § (1) bekezdésének a módosításában a Felügyelet jogkörét bővítette ki a részvénytársaságok nyilvános alapításánál.

[3, 2461, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (6) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 32. § (1) bekezdésének a módosításában a Felügyelet jogkörét bővítette ki a részvénytársaságok nyilvános alapításánál.

[3, 2462, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (7) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 54. § (1) bekezdését fogalmazta újra.

[3, 2462, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (7) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 54. § (1) bekezdését fogalmazta újra.

[3, 2466, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (9) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 58. § (1) bekezdését változtatta meg.

[3, 2466, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (9) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 58. § (1) bekezdését változtatta meg.

[3, 2469, [10]] VPC.full Ezzel tehát az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontjával összhangban a zártkörű tőkeemelésnél is kötelező lett az előzetes befektetői szándéknyilatkozat megtétele.

[3, 2471, [40]] VPC.full Arról azonban az 1996. évi CXI. törvénynek továbbra sincsen előírása, hogy az 1996. évi CXI. törvény 60. § szerinti döntésre, figyelemmel kell -e lenni a cégbíróságnak, és erre a kérdésre szerintünk a Ctv. vonatkozó 23. § (3) bekezdésének sincsen megfelelő megoldása.

[3, 2473, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 319. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény XIV. fejezetét egészítette ki a részvénytársaság felvásárlásával kapcsolatos és hazai jogunkban teljesen előzmény nélküli új lehetőség bevezetésével.

[3, 2475, [13]] VPC.full A nyilvános részvénytársaság felvásárlási szabályait a Gt. ( új ) 319. § (1) bekezdéssel beiktatott 1996. évi CXI. törvény 94-94/H. §-aiban, összesen hat szakaszban határozza meg a törvény.

[3, 2479, [9]] VPC.full Ezért az 1996. évi CXI. törvény 94. § (1) bekezdésében meghatározott mérték alatti szerzésnél nem kell alkalmazni ezeket az előírásokat.

[3, 2481, [12]] VPC.full A nyilvános vételi ajánlatot az 1996. évi CXI. törvény 94. § (3) bekezdése szerint a részvénytársaság valamennyi részvényese és átváltoztatható kötvények tulajdonosai részére kell tenni.

[3, 2484, [9]] VPC.full Ezért annak 1996. évi CXI. törvény 94/A. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsoroltakat kell tartalmaznia.

[3, 2486, [22]] VPC.full A részvénytársaság felvásárlásánál közreműködő befektetési vállalkozónak biztosítania kell az eladási ajánlat megtételének a helyén az 1996. évi CXI. törvény 94/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott és fentebb írt információk hozzáférhetőségét.

[3, 2509, [9]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (1) bekezdése a tőzsdén forgalmazott részvények tekintetében a tőzsde szabályzatában a nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő.

[3, 2510, [11]] VPC.full Nagyon lényeges és a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdés utolsó fordulatával összefüggő szabályt állapít meg az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdése.

[3, 2510, [26]] VPC.full Nagyon lényeges és a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdés utolsó fordulatával összefüggő szabályt állapít meg az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdése.

[3, 2513, [15]] VPC.full Ezért ez a váltójogi előírása a részvényátruházásnál a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdéssel összefüggésben az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdésre figyelemmel nem alkalmazható szabály lesz a nyilvános részvénytársaságok részvény felvásárlása során történő részvényátruházásoknál. )

[3, 2513, [25]] VPC.full Ezért ez a váltójogi előírása a részvényátruházásnál a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdéssel összefüggésben az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdésre figyelemmel nem alkalmazható szabály lesz a nyilvános részvénytársaságok részvény felvásárlása során történő részvényátruházásoknál. )

[3, 2514, [8]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (4) bekezdése alapján nem kell a törvény 94. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzéskor nyilvános vételi ajánlatot tenni akkor, ha részvénytársaságban Országos Befektetési Alap, vagy Befektetés Védelmi Alap szerez részesedést.

[3, 2514, [17]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (4) bekezdése alapján nem kell a törvény 94. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzéskor nyilvános vételi ajánlatot tenni akkor, ha részvénytársaságban Országos Befektetési Alap, vagy Befektetés Védelmi Alap szerez részesedést.

[3, 2515, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 319. § (3) bekezdése módosította az 1996. évi CXII. törvény 133. § (1) bekezdését is.

[3, 2515, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 319. § (3) bekezdése módosította az 1996. évi CXII. törvény 133. § (1) bekezdését is.

[3, 2523, [10]] VPC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. § (3) bekezdése szerint ugyan az indokolásban kell tájékoztatást adni arról, hogy az új törvények mennyiben tesznek eleget a jogharmonizációs követelményeknek.

[3, 2541, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (6) bekezdése e kérdésben is konkrét szabállyal oszlatja el az esetleges kételyeket.

[3, 2545, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (1) bekezdés értelmezése tekintetében tehát különös jelentősége van a bírói gyakorlatnak és az ehhez kapcsolódó, Szerzői Jogi Szakértő Testület által adott szakvéleményeknek, amely szakkérdésekben a bíróság és más hatóságok valamint a jogvitában érintett felek közös kérelmére szerzői jogi kérdésekben- előzetes- szakvéleményt ad.

[3, 2546, [6]] VPC.full A bírói döntések is kerülik e bekezdés részletező elemzését, előtérbe helyezendő a konkrét jogviták során felmerülő értelmezés szükségét.

[3, 2551, [15]] VPC.full Kifejezett ilyen tartalmú szerződési rendelkezés hiányában, az Szjt. ( új ) 9. § (1) bekezdésének szigorú értelmezése kizárná a befejezetlen műrészre a szerzői jogokat, hiszen ez a szabály a mű létrejöttéhez köti a szerzői jogok- személyhez fűződő és vagyoni jogok- keletkezését.

[3, 2564, [1]] VPC.full E bekezdések együttes áttekintését az indokolja, hogy az itt felsorolt szellemi termékek jogalkotói döntés eredményeképpen nem élveznek szerzői jogi védelmet.

[3, 2565, [32]] VPC.full Az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet- az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971._VII._24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről-, 2. cikkének (4) bekezdése az Unió tagországainak törvényhozóira bízza annak meghatározását, hogy az Szjt. ( új ) 1. § (4) bekezdésében említett iratokat milyen védelemben részesíti.

[3, 2565, [50]] VPC.full Az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet- az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971._VII._24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről-, 2. cikkének (4) bekezdése az Unió tagországainak törvényhozóira bízza annak meghatározását, hogy az Szjt. ( új ) 1. § (4) bekezdésében említett iratokat milyen védelemben részesíti.

[3, 2568, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (4) bekezdésben felsorolt szellemi termékek tehát annak ellenére, hogy adott esetben magas színvonalú, kreatív szellemi munkát feltételeznek ( pl. jogszabályok ) nem minősülnek szerzői műveknek.

[3, 2570, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (5) bekezdése az előbbiekben vázolt megfontolásokból nem minősíti szerzői műveknek az ott felsorolt tevékenység eredményeként létrejött intézkedéseket, vagy azok tervezeteit.

[3, 2574, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (6) bekezdése olyan új szabály, amely a nemzetközi egyezményeknek megfelelően rendezi az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek jogi sorsát, amennyiben azokat egységesen kiveszi a szerzői jogi védelem alól.

[3, 2575, [9]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 58. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely a szoftver szerzői jogi védelme kapcsán visszautal e kivételekre, és e szabályt alkalmazni rendeli a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletekre, elvekre stb.

[3, 2576, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (7) bekezdése elveti a régi szerzői jogelmélet folklór művekre csak közvetetten és igen nehezen értelmezhető, ún. " anonim művekként " történő jogvédelmének elvét, és egyértelművé teszi, hogy a folklór alkotásai nem részesülnek szerzői jogvédelemben.

[3, 2616, [36]] VPC.full Ahogyan arra a BH1992. 524. sz. döntés is rámutat, jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés hibás teljesítésekor, a felhasználó szerződéstől való elállási jogára a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 29. § (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmazott.

[3, 2625, [20]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 27. §-a, az Szjt. ( új ) 45. § (1) bekezdése a felhasználási szerződésekre, ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában írásbeli alakot követel meg.

[3, 2626, [30]] VPC.full Figyelemmel azonban arra, hogy a szerzői mű létrejötte után az eredeti állapot visszaállítására általában nincs mód, a bírói gyakorlatban ez idáig ilyenkor a szerződés Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti hatályosítására, és a felek közötti szolgáltatások elszámolására kerül sor.

[3, 2634, [17]] VPC.full Amíg az Szjt. ( új ) 1. §-a a szerzői jog tárgyi hatályára utal, addig jelen bekezdés az alkotó és a mű közötti viszony " alanyi oldalára " rávilágítva, a szerzői jog személyi hatályát határozza meg.

[3, 2640, [6]] VPC.full Erre a Ptk. 75. § (2) bekezdése is lehetőséget ad, amennyiben rámutat arra, hogy személyhez fűződő jogokkal jogi személyek is rendelkezhetnek, kivéve, ha azok csak a magánszemélyeket illethetik meg.

[3, 2658, [36]] VPC.full Abban az esetben, ha az említett " fordítások " szerzői mű jellegét öltik, inkább önálló szerzői műről van szó ( pl. tanulmány ), és nem az Szjt. ( új ) 4. § (2) bekezdése szerinti fordításról.

[3, 2659, [10]] VPC.full Ezt erősíti az Szjt. ( új ) 4. § (2) bekezdésének a szövege is, amely más szerző művének fordítására utal.

[3, 2660, [16]] VPC.full Ezzel kiveszi az oltalmat nem élvező szellemi termékeket az Szjt. ( új ) 4. § (2) bekezdésének hatálya alól.

[3, 2675, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 5. § (1) bekezdése alapján a szerzőtársak, amennyiben eltérően nem állapodtak meg, a szerzői joggal egyenlő arányban rendelkeznek.

[3, 2677, [12]] VPC.full A művel való rendelkezés a felhasználók irányában a Ptk. 334. § (2) bekezdése szerint a szerzők egyetemleges kötelezettségét valósítja meg.

[3, 2679, [14]] VPC.full A védelmi idő tekintetében az Szjt. ( új ) 31. § ( 2 ) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz.

[3, 2698, [13]] VPC.full Így lehet gyűjteményes műként védett az Szjt. ( új ) 1. § (4)_-_(6) bekezdésekben foglalt, szerzői jogvédelmet nem élvező szellemi termékek gyűjteménye is.

[3, 2735, [12]] VPC.full Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése, amely- eltérő megállapodás hiányában- a filmszerzők egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezőjét " képviseleti joggal " ruházza fel.

[3, 2757, [13]] VPC.full A szerző, amint arra az Szjt. ( új ) 9. § (1) bekezdésének ismertetésénél utaltunk, a mű megalkotásával egyidőben szerzi meg az Szjt. ( új ) által biztosított jogosultságokat.

[3, 2766, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése a munkaviszonyban- vagy más hasonló jogviszonyban- alkotott mű átadását annak nyilvánosságra hozatalához való szerzői hozzájárulásnak tekinti.

[3, 2776, [25]] VPC.full Felmerülhet viszont a kérdés, hogy az ellenkező szerzői kikötés ( a tájékoztatás megtiltása ) vonatkozhat -e az Szjt. ( új ) 10. § (2) bekezdése szerint a szerző hozzájárulásához nem kötött, nem lényeges tartalmat érintő tájékoztatásra is.

[3, 2794, [19]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti.

[3, 2812, [9]] VPC.full A felvett név tekintetében a Ptk. 77. § (2) bekezdése tartalmaz megkötést.

[3, 2813, [5]] VPC.full A Ptk. 77. § (4) bekezdése a szerzői tevékenységet folytatóknál a névhasonlóságból eredő konfliktust kiküszöbölő rendelkezéseket tartalmaz.

[3, 2819, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 4. § (1) bekezdése szerint a mű megalkotása jelenti a szerzőség elismerésének alapját.

[3, 2831, [5]] VPC.full A Ptk. 312. § (2) bekezdése szerint ilyenkor a szerző a teljesítés elmaradásából származó kárának megtérítését követelheti.

[3, 2833, [6]] VPC.full Ezért a Ptk. 359. § (1) bekezdésének megfelelően a bíróság általános kártérítést állapított meg.

[3, 2837, [11]] VPC.full Itt csupán utalunk az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdésére, amely a szerző nevének mellőzésének jogában jelöli meg a személyhez fűződő jogok gyakorlásának maximumát, ha a munkáltató a szerző művén változtat, és azzal a munkavállaló nem ért egyet.

[3, 2840, [21]] VPC.full Ha viszont ehhez a szerző nem járul hozzá, hivatkozhat arra, hogy az 1996. évi I. törvény 17. § (2) bekezdésben foglalt követelmény, amely szerint a reklámmal történő megszakítás nem sértheti a szerző jogát vagy jogos érdekét nem teljesül.

[3, 2851, [13]] VPC.full A filmelőállítónál ilyen kivételt jelentenek az Szjt. ( új ) 65. § (1)_-_(2) bekezdésekben foglalt jogok gyakorlása.

[3, 2858, [42]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2875, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése ezt a jogosultságot a szomszédos jogi teljesítmények esetében is elismeri.

[3, 2888, [27]] VPC.full A korábbi értelmezési gyakorlattól eltérően ( BH1978. 471. ), amely a díjazásról való lemondást nem kötötte alakisághoz, az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése a díjazásról való kifejezett nyilatkozat érvényességét is alakisághoz köti.

[3, 2926, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (1) bekezdése, mellőzve a közös jogkezelést, engedélyköteles felhasználásként szabályozza a sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitelét ( pl. egy film későbbi időpontban más tévé szervezet által történő továbbközvetítése ).

[3, 2927, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése a sugárzott művek egyidejű, vezetékes vagy más hasonló módon történő változatlan továbbközvetítésre ( általában a kábeltelevíziós társaságok által történő egyidejű továbbközvetítés ) vonatkozik, és e jogérvényesítést közös jogkezelésre bízza.

[3, 2988, [25]] VPC.full A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell a 20. § (2) bekezdése harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie.

[3, 3004, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg.

[3, 3015, [2]] VPC.full Az (5) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg.

[3, 3022, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének- akár részleges- elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3033, [3]] VPC.full Azonban a (3) bekezdésben rögzített feltételek esetén, bizonyos esetekben, mentességet biztosít a már említett versenyt korlátozó tilalmak alól, amennyiben azok hozzájárulnak a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, valamint az áruk termelésének és elosztásának javításához.

[3, 3060, [9]] VPC.full Erről az Szjt. ( új ) 23. § (5) bekezdése- egyéb jogosultságok mellett- kifejezetten rendelkezik.

[3, 3071, [2]] VPC.full A (3) bekezdésben nem említett műveknek- az építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások esetében azok terveinek- a nyilvánosság számára történő haszonkölcsönbe adása esetén a szerzőket megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 3137, [8]] VPC.full Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3143, [20]] VPC.full Nem minősül tehát sugárzásnak- noha a sugárzás jogi sorsát osztja- az Szjt. ( új ) 26. § (7) bekezdésében foglalt nyilvánossághoz közvetítés, amelyet a köznyelv leginkább kábeltévé adásként ismer.

[3, 3146, [10]] VPC.full Itt utalunk az Szjt. ( új ) 26. § (2) bekezdéséhez írottakra, amely bizonyos feltételek esetén a műholdas sugárzást is sugárzásnak tekinti.

[3, 3165, [46]] VPC.full A régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) hasonlóan az új szabályozás is fenntartja azt a kógens szabályt, hogy a felvétel minden egyes felhasználásáért jár díj [ a díjazásra való jogról kifejezett írásbeli nyilatkozattal lehet csak lemondani Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése ].

[3, 3171, [11]] VPC.full Nem tartozik ide az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésében foglalt, és kötelezően közös jogkezelésre tartozó egyidejű, vezetékes továbbközvetítés, ahol nem kell engedélyt kérnie a közvetítőnek, csak díjfizetési kötelezettsége van.

[3, 3200, [9]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 63. § (4) bekezdésére, amely a reklám céljából történő műfelhasználás esetén, a már meglévő műveknél lehetőséget ad a feleknek, hogy a művet kizárólag a reklámcélú felhasználások tekintetében reklámozásra megrendelt műnek tekintsék.

[3, 3204, [30]] VPC.full A továbbközvetítés lehet egyidejű, változatlan, amely ha az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával történik ( pl. kábeltelevíziós társaság ), az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése alá tartozó tevékenységnek minősül, és a feltételek fennállása esetén kötelezően közös jogkezelés alá tartozik.

[3, 3206, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésében foglalt tevékenység nemzetközileg is elismert önálló felhasználásnak minősül.

[3, 3211, [10]] VPC.full [ Utalunk az Szjt. ( új ) 28. § (6) bekezdésére, amely az ún. " must carry " jogdíjvonzatát rendezi, amennyiben annak megfizetését a Műsorszolgáltatási Alapra terheli. )

[3, 3212, [32]] VPC.full A rádió-televízió szervezetek és a saját műsort vezeték útján nyilvánossághoz átvivők műsoruk viszonylatában mind az Szjt. ( új ) 28. § (1), mind az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésekben foglalt felhasználás esetében egyedileg adnak engedélyt.

[3, 3221, [15]] VPC.full Ezzel függ össze az is, hogy az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése a jogkezelő szervezet rendelkezési jogát állapítja meg a jogosultak közötti felosztásig.

[3, 3233, [20]] VPC.full A továbbközvetítési kötelezettség, az ún. " must carry ", vagyis az 1996. évi I. törvény 117. § (1) bekezdésében foglalt műsorelosztási kötelezettség szerzői jogdíj vonatkozását rendezi az Szjt. ( új ) 110. § b) pontja, amely hatályon kívül helyezi az 1996. évi I. törvény 117. § (2) bekezdésének második mondatát.

[3, 3233, [50]] VPC.full A továbbközvetítési kötelezettség, az ún. " must carry ", vagyis az 1996. évi I. törvény 117. § (1) bekezdésében foglalt műsorelosztási kötelezettség szerzői jogdíj vonatkozását rendezi az Szjt. ( új ) 110. § b) pontja, amely hatályon kívül helyezi az 1996. évi I. törvény 117. § (2) bekezdésének második mondatát.

[3, 3247, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. § (6) bekezdésében foglaltak alapozzák meg a vagyoni jogok munkaviszony [ és más hasonló jogviszony Szjt. ( új ) 30. § (7) bekezdése ] keretében történő átszállásának a lehetőségét.

[3, 3247, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. § (6) bekezdésében foglaltak alapozzák meg a vagyoni jogok munkaviszony [ és más hasonló jogviszony Szjt. ( új ) 30. § (7) bekezdése ] keretében történő átszállásának a lehetőségét.

[3, 3252, [28]] VPC.full A munkáltató vagyoni jogainak gyakorlását csak az általános szerzői jogi korlátok ( pl. szabad felhasználás ), illetve az Szjt. ( új ) 30. § (3) és (5) bekezdései alapján a szerzőt a munkaviszony ellenére megillető jogok határolják be.

[3, 3254, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

[3, 3256, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (1) bekezdésében foglalt jogátszállás a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódra a jogutódlás időpontjában automatikusan átszáll.

[3, 3259, [6]] VPC.full Az Munka tv. 85/A. § (2) bekezdése a jogutódlást követő 1 évig a jogelőd egyetemleges felelősségét állapítja meg a jogutódlás időpontját megelőzően a munkavállalóval szemben fennálló kötelezettségek tekintetében.

[3, 3266, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (1) bekezdésében foglalt jogátszállás azt is jelenti, hogy a vagyoni jogokat vagy annak egy részét a munkáltató harmadik személyre átruházhatja.

[3, 3270, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében megjelölt speciális díjigény mellett e szabály biztosítja azt, hogy a felhasználási jog átruházása ellenére fennmaradó díjigényre a munkavállaló-szerző is jogosult maradjon.

[3, 3273, [16]] VPC.full A szerzőnek a mű nyilvánosságra hozatalához való, az Szjt. ( új ) 10. § (1) bekezdésében foglalt, személyhez fűződő joga a munkaviszonyban a mű átadásához kötődik.

[3, 3291, [16]] VPC.full Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

[3, 3297, [21]] VPC.full A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet.

[3, 3304, [21]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogai néhány törvényi korlátozástól eltekintve [ név feltüntetésének mellőzése pl. Szjt. ( új ) 36. § (2)_-_(3) bekezdése ] a szabad felhasználás eseteiben ugyanúgy érvényesülnek mint az engedélyhez kötött felhasználásoknál.

[3, 3308, [17]] VPC.full Lényegében ezt a szabályt " honosította " és részletezi az Szjt. ( új ) 33. § (2) bekezdése.

[3, 3317, [18]] VPC.full A kiterjesztő értelmezés tilalma mellett, garanciális szabályt tartalmaz továbbá az Szjt. ( új ) 33. § (2) bekezdése is.

[3, 3320, [12]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2), 35. § (5) bekezdése és az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésének b) pontja a művek iskolai oktatás céljára történő szabad felhasználásának eseteit foglalja magában.

[3, 3320, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2), 35. § (5) bekezdése és az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésének b) pontja a művek iskolai oktatás céljára történő szabad felhasználásának eseteit foglalja magában.

[3, 3331, [14]] VPC.full A BH1982. 90. sz. döntés jogosulatlan felhasználásnak minősítette a tudományos műből szó szerint átvett bekezdéseket, egész oldalakat.

[3, 3342, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2) bekezdése az átvételt a felhasználás céljától függően akár kisebb terjedelmű irodalmi vagy zenemű egészének átvételekor is jogszerűnek ismeri el.

[3, 3361, [15]] VPC.full A jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás értelmező rendelkezését az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése adja.

[3, 3377, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2) bekezdése megengedi az irodalmi és zeneművek iskolai oktatás céljából történő átvételét, és az átvevő mű többszörözését és terjesztését, ha azokat tankönyvvé vagy segédanyaggá nyilvánították.

[3, 3382, [19]] VPC.full Az EU irányelv-tervezete " A szerzői jog egyes kérdéseinek harmonizálásáról az információs társadalomban " sokat vitatott 5. cikkének 1. bekezdése tartalmaz e rendelkezéshez hasonló szabályt.

[3, 3387, [17]] VPC.full Az előadások, szónoki beszédek és más nyilvánosan elhangzott azonos jellegű művek tekintetében a 2bis cikk (2) bekezdés lehetővé teszi a törvényhozóknak, hogy megengedjék a tájékoztatás céljával összhangban az ilyen beszédek sajtóban való közzétételét, illetve sugárzását.

[3, 3388, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 36. § (1) bekezdése nem állapít meg korlátokat sem a szónoklat jellegét sem a közlés terjedelmét vagy annak módját illetően.

[3, 3440, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése a közreműködők díjazásának tekint minden a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költség megtérítését meghaladó költségtérítést.

[3, 3443, [14]] VPC.full A bíróság a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét alapulvéve a szabad felhasználás kedvezményét egyik bekezdésre hivatkozással sem látta megalapozottnak.

[3, 3453, [12]] VPC.full Természetesen a zártkörűség mellett az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésében foglalt további követelményeknek is meg kell felelnie az összejövetelnek, ha a műveket engedély, illetve díjfizetés nélkül kívánja a rendező felhasználni.

[3, 3469, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 41. § (1) bekezdéséhez hasonló korlátozást már egyáltalán nem tartalmaz az Szjt. ( új ) 41. § (2) bekezdése, amely a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági ( pl. rendőrségi, vagy egy szakhatóság előtt folyó ) eljárásban a felhasználást bármilyen formában megengedi.

[3, 3469, [23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 41. § (1) bekezdéséhez hasonló korlátozást már egyáltalán nem tartalmaz az Szjt. ( új ) 41. § (2) bekezdése, amely a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági ( pl. rendőrségi, vagy egy szakhatóság előtt folyó ) eljárásban a felhasználást bármilyen formában megengedi.

[3, 3483, [5]] VPC.full A Ptk. 205. § (2) bekezdése tartalmazza az általános kötelező szerződési kellékeket, így ezeknek a felhasználási szerződésben is feltétlenül szerepelniük kell, hogy az létrejöhessen.

[3, 3485, [12]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 26. § (2) bekezdése azoktól a törvényi szabályoktól, amelyek a szerző érdekének védelmét szolgálják, nem engedte az eltérést a szerző hátrányára ( egyoldalú kógencia ).

[3, 3498, [36]] VPC.full Abban az esetben, ha egy korábbi ( nem kizárólagos ) szerződésben már adott a szerző engedélyt a későbbi kizárólagos szerződésben foglalt felhasználásra, a korábbi szerződés sorsa az Szjt. ( új ) 43. § (2) bekezdése szerint alakul.

[3, 3502, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 43. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos engedélyezési jog nem zárja ki, hogy az azt megelőzően kötött nem kizárólagos szerződés továbbra is hatályban maradjon.

[3, 3529, [12]] VPC.full Az írásbeli forma mint alaki követelmény megsértése a Ptk. 217. § (1) bekezdése szerint a szerződés érvénytelenségét eredményezi.

[3, 3532, [32]] VPC.full A BH1994. 24. sz. döntés hangsúlyozza, hogy az alakiság megsértésével kötött szerződés érvénytelensége esetén a szerzőt nem a Ptk. 6. §-a szerinti bíztatási kár, hanem a Ptk. 237. § (2) bekezdésnek megfelelően szerzői díj illeti meg.

[3, 3535, [22]] VPC.full A törvény kizárólag a napilapokban, folyóiratokban történő közzététel céljára kötött szerződésnél, valamint az Szjt. ( új ) 60. § (5) bekezdése alapján, a szoftver kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén nem teszi kötelezővé az írásbeliséget.

[3, 3536, [14]] VPC.full Ilyenkor sem jöhet azonban létre érvényes szerződés, ha a Ptk. 205. § (1) bekezdés alapján a felek a szerződés lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek tartott kérdésben nem állapodtak meg ( BH1992. 525. ).

[3, 3537, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 26. § (8) bekezdésénél tárgyalt európai irányelv-tervezetek elkészültéig, valószínűleg hazánkban sem lesz speciális, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozás, amely többek között az internet-en kötött jogügyletekre állapít majd meg rendelkezéseket.

[3, 3539, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 60. § (5) bekezdése a szoftver felhasználási szerződésénél a kereskedelmi forgalomra korlátozza az írásbeliség alóli kivételt.

[3, 3560, [16]] VPC.full További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 3572, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 47. § (1) bekezdése az átdolgozás jogát köti kifejezett engedélyhez.

[3, 3580, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 23. § (5) bekezdése, a szerzői jogok kimerülését szabályozza oly módon, hogy a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás jogát és az importjogot a jogkimerülés alóli kivételeknek ismeri el.

[3, 3587, [25]] VPC.full Figyelemmel arra, hogy a terjesztés jogának engedélyezése nem foglalja magában az importjog engedélyezését is, ezért az Szjt. ( új ) 47. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a terjesztési jogra közvetett módon történő jogszerzésnél sem lehet ez másként mint a terjesztési jog közvetlen engedélyezésénél [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 3590, [6]] VPC.full Eltérően a Ptk. 201. § (2) bekezdésétől, itt a feltűnő értékkülönbséget a bíróság nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően, a felhasználási jog gyakorlása alatt bekövetkezett esetleges kereslet növekedésre tekintettel küszöböli ki.

[3, 3591, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése alapján a szerzőt a bevétellel arányos díjazás illeti meg, hacsak a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.

[3, 3593, [12]] VPC.full Figyelmet érdemel az is, hogy ellentétben a Ptk. 201. § (2) bekezdésében foglalt szabálytól, amely bármelyik szerződő fél számára lehetőséget ad a szerződés megtámadására, az Szjt. ( új ) 48. §-a csak a szerző javára engedi meg a szerződés bíróság által történő módosítását.

[3, 3601, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 49. § (1) bekezdése a jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű felhasználó által történő elfogadását a mű átadásától számított 2 hónapos határidőhöz köti.

[3, 3612, [26]] VPC.full Ahogyan arra a BH1989. 102. sz. döntés is figyelmeztet, a jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés teljesítésénél is különös hangsúlyt kap a Ptk. 277. § (2) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség.

[3, 3617, [10]] VPC.full A kijavításra az Szjt. ( új ) 49. § (2) bekezdése csak indokolt esetben ad lehetőséget.

[3, 3631, [40]] VPC.full A felek közötti kockázat megosztásának ez a formája a Ptk. 399. § a) pontjához ( a vállalkozási díj arányos része illeti meg ilyen esetben a vállalkozót ) hasonló eredményre vezet a szerző az Szjt. ( új ) 49. § (4) bekezdés szerint mérsékelt díjazásra tarthat igényt.

[3, 3647, [13]] VPC.full Ezt a problémát enyhíti némiképp az Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésének b) pontja, amely a másik felmondási jogra okot adó esetet szabályozza

[3, 3652, [16]] VPC.full Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3658, [9]] VPC.full Utalunk arra, hogy a Ptk. 5. § (2) bekezdésében foglalt joggal való visszaélés tilalmának szabálya nem állapít meg időbeli korlátot.

[3, 3661, [9]] VPC.full A szerző Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jogáról érvényesen nem mondhat le előzetesen.

[3, 3670, [4]] VPC.full A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

[3, 3696, [19]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti, vagyis felmondási joga sincsen a szerzőnek.

[3, 3698, [6]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 3701, [12]] VPC.full A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

[3, 3704, [36]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 3729, [4]] VPC.full Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is.

[3, 3753, [4]] VPC.full A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.

[3, 3757, [12]] VPC.full A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)_-_(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

[3, 3773, [2]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

[3, 3773, [9]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

[3, 3796, [12]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. törvény ) 5. § (3) bekezdése alapján a gyűjteményes művek egészére a szerzői jog a szerkesztőt illette, ez azonban nem érintette a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait.

[3, 3809, [12]] VPC.full A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adattárra a 30. § (3)_-_(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

[3, 3811, [12]] VPC.full Ha csak az adattár valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adattár e részére kell alkalmazni.

[3, 3812, [2]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

[3, 3812, [9]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

[3, 3814, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényben meghatározott esetekben a vagyoni jogok átruházhatók legyenek.

[3, 3824, [23]] VPC.full Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet- kizárólag az (1)_-_(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából- reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik.

[3, 3842, [24]] VPC.full A rajzfilmek jellegéből adódóan pl. a figuratervezők ( animátorok, a figurák életre keltői ) esetében az Szjt. ( új ) 64. § (2) bekezdése szerinti " szintén alkotó módon való hozzájárulásuk " alapozza meg a szerzői minőséget.

[3, 3846, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése szerint pl. a rendező képviseli egyes személyhez fűződő jogok gyakorlásában a többi szerzőt.

[3, 3874, [18]] VPC.full Amennyiben a szerződés az ilyen széleskörű hasznosításra nem hatalmazza fel a videotékát, a Btk. 329/A. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése is megvalósul. ( Dr. Lenkovics Barnabás- Dr. Székely László A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye, III. kötet 1990-1996., 177. old., Bp. 1998. ).

[3, 3877, [2]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor- a szerzők közötti eltérő megállapodás hiányában- a rendező képviseli a többi szerzőt.

[3, 3880, [12]] VPC.full Az utolsó vágás jogát az Szjt. ( új ) 65. § (1) bekezdése szerint a előállító és a rendező együtt gyakorolják, utóbbi képviseli a többi szerzőt e tekintetben.

[3, 3883, [5]] VPC.full Az előállító- az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével- a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

[3, 3893, [15]] VPC.full A felhasználás jogának átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (6) bekezdésében és a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.

[3, 3899, [17]] VPC.full A kizárólagosság kérdését csak közvetve rendezi a törvény, az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdésében foglalt újramegfilmesítési jog 10 évben megállapított időbeli korláthoz kötésével.

[3, 3910, [14]] VPC.full A felhasználási módonként külön-külön történő díjazás az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdésénél is jobban kiemeli a szerző és a felhasználással elért bevétel közötti közvetlen kapcsolat fontosságát.

[3, 3912, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (5) bekezdéséből, amely az előállítóra állapít meg elszámolási kötelezettséget, az is következik, hogy a jogdíj alapját az előállító által realizált bevétel képezi.

[3, 3913, [4]] VPC.full A 66. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint " a felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap " viszont értelmezési problémákat vethet fel.

[3, 3946, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése e tekintetben konkrét, időbeli korlátot állapít meg.

[3, 3952, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a remake jogáról nem mondott le pl. az eredeti film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a megfilmesítési szerződésben, a szerző egy másik előállítóval akár 10 éven belül előszerződést ( Ptk. 208. § ) kössön.

[3, 3954, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 3966, [5]] VPC.full Az Alkotmány 61. § (1) bekezdés első fordulata szerint " a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra ".

[3, 3968, [5]] VPC.full Az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdése külön is rendelkezik a művészeti élet szabadságáról a következőképpen " A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

[3, 3969, [30]] VPC.full Az előbbiekben idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet a művészeti alkotások nyilvánosságát, megismerhetőségét érintő rendelkezést állapított meg, amikor a 2. § (1) bekezdésében megjelölt szervek és szervezetek számára a művészeti alkotások beszerzését, felhasználását és forgalomba hozatalát művészeti szempontból történő elbíráláshoz kötötte.

[3, 3986, [58]] VPC.full Így a fotóknak a szerzők hozzájárulása és szerzői díj fizetése nélkül történő publikálása az eljárás alá vont lapkiadókat gazdasági előnyhöz juttatta a többi lapkiadóval szemben, a magyar fotóriportereket pedig kiszorította a magyar piacról, ezért kérte az eljárás alá vont vállalkozók felelősségének a megállapítását a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés és 20. § e) pontja alapján.

[3, 4057, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés alkalmazásában eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotásnak minősül a festmény, a rajz, a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított képgrafika és iparművészeti alkotás, valamint a szobrászati alkotás és a gobelin.

[3, 4067, [5]] VPC.full A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.

[3, 4068, [6]] VPC.full Következésképpen a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szempontjából, szerzői jogi pernek minősülnek a szerzői jogdíj érvényesítése iránt a szerző, vagy a szerzői jogok érvényesítésére alapított szervezetek által indított perek a következő kivételekkel az Alkotóművészeti Alapítvány által ( jelenleg értelemszerűen a HUNGART Egyesület által )- az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának átruházásakor, a vételár százalékában meghatározott jogdíj megfizetése iránt az adásvételt közvetítő vállalat ellen indított perek,- az értékesített műalkotások után a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének elteltét követően, jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő járulék behajtása iránti perek.

[3, 4069, [5]] VPC.full A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a szerzői jogi perek.

[3, 4081, [5]] VPC.full A Ptk. 80. § (2) bekezdésének rendelkezése tehát korlátozná- bizonyos esetekben lehetetlenné tenné- a fotóművész számára a szerzői jogi törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

[3, 4084, [10]] VPC.full Mit tilt meg a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdése valójában a képmással kapcsolatban?

[3, 4133, [7]] VPC.full Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.

[3, 4138, [31]] VPC.full Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4140, [4]] VPC.full A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4146, [39]] VPC.full Az előadóművészek esetében átfogóbban, valamennyi engedélyezési jogot érintően kerül kimondásra a jogátszállás amennyiben ugyanis az előadóművész hozzájárult előadásának rögzítéséhez, ezzel a filmelőállítóra ruházza át az engedélyezési jogát, vagyis az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jogokat.

[3, 4152, [6]] VPC.full Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért- ha e törvény másként nem rendelkezik- díjazás illeti meg.

[3, 4154, [13]] VPC.full Főszabályként kerül kimondásra, hogy az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználásokért az előadóművésznek díjazás jár.

[3, 4165, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 73. § (3) bekezdése- visszautalva az Szjt. ( új ) 23. § (6) bekezdésére- ugyanis önálló jogcímként határozza meg a filmalkotás vagy a hangfelvételben foglalt mű bérbeadással történő terjesztésére tekintettel fennálló díjigényt, ha az előadóművész a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta át a vagyoni jogokat.

[3, 4165, [19]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 73. § (3) bekezdése- visszautalva az Szjt. ( új ) 23. § (6) bekezdésére- ugyanis önálló jogcímként határozza meg a filmalkotás vagy a hangfelvételben foglalt mű bérbeadással történő terjesztésére tekintettel fennálló díjigényt, ha az előadóművész a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta át a vagyoni jogokat.

[3, 4166, [17]] VPC.full Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük ( 85-93. § ) esetében is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4168, [10]] VPC.full Ezzel szemben az Szjt. ( új ) 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő ( pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás ) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. ( új ) 27. §-át rendeli megfelelően alkalmazni.

[3, 4174, [4]] VPC.full A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon- feltüntessék.

[3, 4182, [13]] VPC.full 1. A név feltüntetésének joga az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználások esetében illeti meg az előadóművészt.

[3, 4184, [15]] VPC.full Ez többek között azt jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése alapján engedélyhez nem kötött felhasználások ( pl. szabad felhasználás ) során is fel kell tüntetni az előadóművész nevét.

[3, 4187, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 75. § (2) bekezdése szó szerint ezt a meghatározást veszi át.

[3, 4189, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) XI. fejezetében foglalt szomszédos jogok védelmi idejét rögzítő 84. § (1) bekezdése szerinti- a felhasználások függvényében meghatározott időponttól számított- 50 év a személyhez fűződő jogokra is vonatkozik.

[3, 4193, [25]] VPC.full A védelmi idő eltelte után a személyhez fűződő jogok megsértése miatt csak polgári jogi igény érvényesítésére van lehetőség [ pl. a Ptk. 80. § (1) bekezdése szerinti hangfelvétellel vagy képmással való visszaélésből eredő jogsértés esetén ], továbbá nincs korlátozva az előadóművész halála után az arra jogosultak kegyeleti jogának gyakorlása.

[3, 4213, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 76. § (1) bekezdésének b) pontja már csak a terjesztés jogát mondja ki, tekintettel arra, hogy a 23. § a szerzői vagyoni jogok keretében részletesen foglalkozik a terjesztéssel.

[3, 4219, [5]] VPC.full A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény másképp nem rendelkezik- díjazás illeti meg.

[3, 4220, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 76. § (1) bekezdésének a) c) pontjaiban foglalt felhasználásokért a hangfelvétel-előállítót díjazás illeti meg.

[3, 4223, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

[3, 4223, [20]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

[3, 4223, [28]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

[3, 4226, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 74. § (1) bekezdéséhez fűzött magyarázatnál jeleztük az előadóművész díjigényét a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítése után.

[3, 4227, [11]] VPC.full E díjigény jogalapját az Szjt. ( új ) 77. § (1) bekezdése teremti meg.

[3, 4230, [5]] VPC.full A Szerződés 15. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik ugyanis, hogy az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók méltányos díjra tarthatnak igényt a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek közvetlen vagy közvetett sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő bármilyen közvetítés útján történő felhasználásáért.

[3, 4232, [12]] VPC.full Ennek a szabálynak az Szjt. ( új ) a 77. § (2) bekezdésében felel meg, ugyanis a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok sugárzásáért járó díjigényt kiterjeszti arra az esetre is, amikor az előadást, illetve a hangfelvételt vezeték vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

[3, 4233, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 77. § (1) bekezdésében szabályozott felhasználásokért beszedett ( befolyt ) díjak egymás közötti felosztásáról a hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek közös jogkezelő szervezete állapodik meg.

[3, 4244, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 77. § (3) bekezdése a hangfelvételek sugárzására és nyilvánossághoz közvetítésére tekintettel a hangfelvétel-előállítókat megillető díjigénnyel kapcsolatban rögzíti azt a közös jogkezelés folyamatosságát és a díjbeszedés biztonságát szolgáló előírást, miszerint a jogosultak díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4245, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak- eltérő megállapodásuk hiányában- egyenlő arányban részesednek.

[3, 4261, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 78. § (2) bekezdése teremti meg a jogalapot arra, hogy az MSZSZ-EJI és az ARTISJUS az előadóművészeknek, illetve a szerzőknek a hangfelvételek haszonkölcsönbe és bérbeadása után járó jogdíjakat érvényesítsék és e jogdíjakat felosszák az érintett jogosultaknak.

[3, 4263, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 78. § (2) bekezdése garanciális okokból azt is előírja, hogy a szerzők és az előadóművészek a haszonkölcsönbe adás és a bérbeadás után járó díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4264, [11]] VPC.full Utalni kell továbbá az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésére, mely szerint az engedélyezési jog nem illeti meg a szomszédos jogi jogosultakat azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4272, [10]] VPC.full Utalunk továbbá az Szjt. ( új ) 75. § (2) bekezdéséhez fűzött magyarázatra ( előadóművészek személyhez fűződő jogai ).

[3, 4274, [2]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény eltérően nem rendelkezik- díjazás jár.

[3, 4275, [17]] VPC.full Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [ 26. § (7) bek. ] esetén az (1)_-_(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4302, [5]] VPC.full A Ptk. 75. § (2) bekezdése a jogi személyekre is alkalmazni rendeli a nem kizárólag természetes személyek körében értelmezhető szabályokat.

[3, 4305, [2]] VPC.full Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény eltérően nem rendelkezik- díjazás jár.

[3, 4312, [34]] VPC.full Nemzeti elbánást e jogokra, illetve e jogosulti csoportra nézve az Szjt. ( új ) csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén biztosít [ az Szjt. ( új ) 2. §-ának a 82. § (3) bekezdése általi alkalmazása alapján ].

[3, 4313, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 82. § (1) bekezdése alapján a film előállítóját az alábbi felhasználások esetében illeti meg kizárólagos engedélyezési jog

[3, 4325, [17]] VPC.full Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4)_-_(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.

[3, 4329, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésének első mondata a szomszédos jogok érvényesülésének korlátozását a szerzői jogokkal azonos módon állapítja meg.

[3, 4332, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésének második mondata a szomszédos jogi jogosultakra is kiterjeszti az Szjt. ( új ) 16. § (4)_-_(5) bekezdésének első mondatának a díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezéseket.

[3, 4332, [25]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésének második mondata a szomszédos jogi jogosultakra is kiterjeszti az Szjt. ( új ) 16. § (4)_-_(5) bekezdésének első mondatának a díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezéseket.

[3, 4347, [43]] VPC.full Ezzel a megoldással az Szjt. ( új ) ellentétbe került a vonatkozó nemzetközi egyezmények azon rendelkezéseivel, amelyek- főszabályként- a védelmi idő meghosszabbításának visszaható hatályú alkalmazását követelték meg ( 93/98/EGK irányelv 10. cikke a művekre vonatkozóan; TRIPS-egyezmény 14. cikkének (6) bekezdése az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók jogainak védelmére ).

[3, 4353, [40]] VPC.full Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

[3, 4355, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az egyes szomszédos jogok ötvenéves védelmi ideje tehát az alábbi eseményekhez kötődik

[3, 4361, [11]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdésben szabályozott időtartamokat az első forgalomba hozatal éve helyett az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítés évét alapul véve kell számítani.

[3, 4362, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 84. §-ának (2) bekezdése- új szabályként- azt az egyre gyakrabban előforduló esetet rendezi, amikor a hangfelvételt vagy a hangfelvételen rögzített előadást a forgalomba hozatalt megelőzően- sugárzással vagy másként ( pl. vezeték útján )- közvetítik a nyilvánossághoz.

[3, 4367, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott esetekben arra, hogy a felhasználó ne egyedi engedéllyel, hanem díjfizetés ellenében, vagy akár díjfizetés nélkül ( szabad felhasználás ) jogosulttá váljék a felhasználásra.

[3, 4372, [12]] VPC.full Ilyen szabályt tartalmaz pl. az Szjt. ( új ) 90. § (3)_-_(4) bekezdése, amelynek alapján a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületnek a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott díjszabását a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmaznia.

[3, 4393, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 86. § (3) bekezdése ennek lehetőségére is kifejezetten utal, amennyiben a fenti csoportosítástól való eltérést a relatív monopolhelyzet fenntartása mellett megengedi, és más jogok kezelésére is lehetővé teszi egyesületek alakítását.

[3, 4398, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4412, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (2) bekezdése a közös jogkezelő szervezet reprezentativitásának megállapításánál irányadó szempontokat tartalmazza.

[3, 4415, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (1) bekezdésének d) pontja a közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételének egyik feltételeként jelöli meg az adatkezelésre való felkészültséget.

[3, 4417, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

[3, 4427, [14]] VPC.full Kevéssé életszerű problémára tartalmaz értelmező rendelkezést az Szjt. ( új ) 88. § (4) bekezdése.

[3, 4430, [13]] VPC.full A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges- a 88. § (1) bekezdésében meghatározott- feltételek teljesítését igazoló iratokat.

[3, 4446, [8]] VPC.full Az 1992. évi LXIII. tv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály [ esetünkben az Szjt. ( új ) ] korlátozhatja.

[3, 4453, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 89. § (3) bekezdése, valamint a vhr. 5. §-a szerint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján a miniszter közleményt jelentet meg a közös jogkezelő szervezetekről a Magyar Közlönyben.

[3, 4467, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 112. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a szükségessé vált módosításokat a nemzeti kulturális örökség minisztere új rendelet kiadásával rendezi, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte az 5/1997. ( II._2. ) MKM rendeletet.

[3, 4477, [11]] VPC.full Egyébiránt ezt erősíti az Szjt. ( új ) 16. §-ának (4) bekezdése is annak rögzítésével, hogy a díjazásnak- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 4510, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 94. § (3) bekezdése az ideiglenes intézkedés [ 1952. évi III. törvény 156. § (1) ] kérelmezésére jogosultak között említi a szerzői jogok közös kezelését végző szervezeteket is, amennyiben saját nevükben léphetnek fel a jogsértésekkel szemben.

[3, 4512, [11]] VPC.full Megjegyezzük, hogy az 1990. évi XCIII. törvénynek 5. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a közös jogkezelő szervezet személyes illetékmentességet élvez.

[3, 4513, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése utal arra, hogy a nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet sajátjaként rendelkezik a beszedett jogdíjakról mindaddig, amíg azt fel nem osztja a jogosultaknak.

[3, 4522, [13]] VPC.full Az egyik ilyen lehetőségre maga az Szjt. ( új ) 92. § (4) bekezdése mutat rá.

[3, 4537, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

[3, 4540, [9]] VPC.full Ugyanakkor az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése konkretizálja az ellenőrzési jogkör gyakorlását a miniszter a felügyelet körében azt ellenőrzi, hogy a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e a nyilvántartásba vétel feltételei, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi szabályokba.

[3, 4543, [27]] VPC.full A miniszter a közös jogkezelésre vonatkozó előírások, továbbá az egyesülési jogról szóló törvényben foglalt magatartási szabályok megsértése esetén az Szjt. ( új ) 93. §-ának (3) bekezdése szerinti intézkedésekkel élhet.

[3, 4558, [22]] VPC.full Az a)-f) pontokban felsorolt polgári jogi igények szó szerint megegyeznek a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 52. § (1) bekezdésében foglaltakkal, helyesebben azzal az eltéréssel, hogy az ottani f) pont nem írta még elő a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag esetében is a jogsértéssel előállított dologra vonatkozó szankciókat.

[3, 4562, [29]] VPC.full Célszerű azonban, hogy a felperes ne csak egy igénypontot jelöljön meg keresetében, mivel a kereset megváltoztatására a Pp. ( 1952. évi III. törvény ) 146. § (1) bekezdése alapján csak az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetőség, és a 247. § értelmében a másodfokú eljárásban már egyáltalán nincs mód a kereset megváltoztatására.

[3, 4564, [18]] VPC.full E törvényhely szövege szó szerint megegyezik a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 52. § (2) bekezdésében foglaltakkal.

[3, 4569, [5]] VPC.full A Ptk. 355. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsult vagyoni és nem vagyoni kárára egyaránt kiterjed.

[3, 4586, [18]] VPC.full A Pp. 23. § (1) c) pontja szerint a szerzői jogi perek- a Ptk. 86. § (3)_-_(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perekkel együtt- a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak ( Idetartoznak egyébként a Pp. 23. § (1) g) pontja értelmében a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek is. )

[3, 4597, [13]] VPC.full Ilyen adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Szjt. ( új ) 94. § (6) bekezdése is, mégpedig mindkét peres féllel szemben, feltéve, hogy a kérelmező már elvárható mértékben valószínűsítette tényállításait.

[3, 4600, [18]] VPC.full Szerzői jogi perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését kötheti biztosítékadáshoz, míg a Pp. 156. § (1) bekezdése arra jogosítja fel a bíróságot, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését kösse biztosítékadáshoz.

[3, 4602, [2]] VPC.full Az (1) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza.

[3, 4608, [34]] VPC.full Viszont a BH1998. 324. sz. döntés szerint, ha a vagyoni hátrány azért nem következett be, mert a hatóság időben közbelépett, megvalósult a bűncselekmény kísérlete, amelyen a Btk. 17. § (1) bekezdése szerint a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

[3, 4620, [13]] VPC.full A szerző jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

[3, 4622, [10]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4693, [34]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) szerint az Szjszt ügyvitelét a Szerzői Jogvédő Hivatal látta el, e hivatal megszűnése miatt rendelkezik úgy az Szjt. ( új ) 101. § (1) bekezdése, hogy az Szerzői Jogi Szakértői Testület a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működik.

[3, 4701, [18]] VPC.full Az Szerzői Jogi Szakértői Testület szervezetének és működésének részletes szabályait az Szjt. ( új ) 112. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány állapítja meg rendeletben.

[3, 4702, [51]] VPC.full E jogszabályban rendezni kell azt a kérdést is, hogy mi történjék az Szerzői Jogi Szakértői Testület jelenlegi tagjainak mandátumával, akik szakértői kinevezésüket a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) értelmében határozatlan időre kapták a kulturális tárca vezetőjétől, míg az Szjt. ( új ) 101. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kinevezés ötéves időtartamra szólhat.

[3, 4713, [9]] VPC.full A testület eljárása nem érinti a 90. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságát.

[3, 4724, [7]] VPC.full Egyebekben az egyeztető testület- a (2) bekezdésben említett szabályzat keretein belül- az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja meg.

[3, 4734, [2]] VPC.full Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

[3, 4734, [22]] VPC.full Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

[3, 4739, [2]] VPC.full Az (1)_-_(7) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az előadóművészekre és az előadóművészi jogokra.

[3, 4743, [4]] VPC.full A 111. § (1)_-_(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

[3, 4760, [2]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

[3, 4763, [2]] VPC.full A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.

[3, 4765, [2]] VPC.full A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog jogosultjának méltányos díjazás jár.

[3, 4770, [4]] VPC.full A 31. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi a korábban hatályos rendelkezés szerint számított védelmi idő megrövidülését.

[3, 4771, [4]] VPC.full A 31. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt.

[3, 4777, [27]] VPC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. § f) pontja értelmében a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni, a 15. § (2) bekezdése szerint a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességeket szabályozására nem lehet felhatalmazást adni, s a 18. § (3) bekezdése szerint a szabályozás egyébként sem lehet indokolatlanul többszintű.

[3, 4777, [48]] VPC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. § f) pontja értelmében a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni, a 15. § (2) bekezdése szerint a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességeket szabályozására nem lehet felhatalmazást adni, s a 18. § (3) bekezdése szerint a szabályozás egyébként sem lehet indokolatlanul többszintű.

[3, 4781, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

[3, 4783, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 110. § b) pontja az 1996. évi I. törvény 117. § (2) bekezdéseinek második mondatát az Szjt. ( új ) 111. § (3)_-_(4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helyezte hatályon kívül, az 1996. évi I. törvény ugyancsak hatályát vesztett 139. § (4) bekezdése, 151. §-a és 161. § e) pontja idejétmúlt rendelkezéseket tartalmazott.

[3, 4783, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 110. § b) pontja az 1996. évi I. törvény 117. § (2) bekezdéseinek második mondatát az Szjt. ( új ) 111. § (3)_-_(4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helyezte hatályon kívül, az 1996. évi I. törvény ugyancsak hatályát vesztett 139. § (4) bekezdése, 151. §-a és 161. § e) pontja idejétmúlt rendelkezéseket tartalmazott.

[3, 4783, [46]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 110. § b) pontja az 1996. évi I. törvény 117. § (2) bekezdéseinek második mondatát az Szjt. ( új ) 111. § (3)_-_(4) bekezdésében foglaltakra tekintettel helyezte hatályon kívül, az 1996. évi I. törvény ugyancsak hatályát vesztett 139. § (4) bekezdése, 151. §-a és 161. § e) pontja idejétmúlt rendelkezéseket tartalmazott.

[3, 4788, [5]] VPC.full A Vht. 184/A. § (1) bekezdése a bíróságot háromnapos határidő előírására, illetve azonnali teljesítésre irányuló felhívásra kötelezi.

[3, 4794, [15]] VPC.full Ideiglenes intézkedés végrehajtására akkor kerül sor, ha a bíróság a Pp. 156. § (8) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben kimondja annak előzetes végrehajthatóságát.

[3, 4796, [14]] VPC.full A Vht.-nek a szellemi tulajdonok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásban nem alkalmazható 135. § (1)_-_(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árverés során nem sikerült az ingóságot értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő sem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

[3, 4799, [6]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

[3, 4802, [11]] VPC.full Az egyik módosítás a 1996. évi I. törvény 75. § (7) bekezdését érinti.

beleegyezés megadás LVC.full (2)

[3, 168, [1, 2]] LVC.full A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

[3, 1150, [5, 7]] LVC.full Utóbbi esetben a hozzájárulás ( beleegyezés ) megadása a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik.

belátás VPC.full (3)

[2, 665, [31]] VPC.full Ezért nem elegendő a tagok elhatározására bízni azt, hogy a tényleges gazdasági helyzetüknek, illetve a cégformájuk szerinti tőkekövetelményeknek megfelelő formában folytassák a működésüket és ezt szem előtt tartva a belátásuktól függően alakuljanak át vagy esetleges döntsenek a megszűnésükről.

[3, 776, [5]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 877, [17]] VPC.full A Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint a részvénytársaságok a belátásuktól függően szabadon dönthetnek arról, hogy milyen formában bocsátják ki, illetve állítják elő a részvényeiket.

bemutat VPC.full (1)

[3, 4287, [21]] VPC.full Ez az eset áll elő, ha pl. egy televíziós műről a szabad felhasználás körében készült másolatot kíván a felhasználó nyilvánosan bemutatni.

bemutathat VPC.semi (1)

[3, 3407, [28]] VPC.semi Nyilvánosan kiállított képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti műveket mind a napilapok és a folyóiratok, mind a műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámai bemutathatnak.

bemutatás VPC.semi (10) VPC.full (8)

[3, 2594, [19]] VPC.full A nyilvánosságra hozatal ezzel egyidőben is történhet, de meg is előzheti azt, pl. egy film premier előtti bemutatása keretében.

[3, 3081, [46]] VPC.full Különbséget kell tennünk a nyilvános előadások esetén azok " kisjogos "- azaz a nem színpadra szánt zeneművek, és a színpadra szánt zeneművek részletei előadása, illetőleg a " nagyjogos "- tehát a színpadra szánt zeneművek, illetve ezek nagyobb terjedelmű részleteinek- a bemutatása között.

[3, 3147, [37]] VPC.full Természetesen e kizárólagos engedélyezési jog is korlátozódik, díjigényre ( pl. az ún. " kisjogos " műveknél, Szjt. ( új ) 27. § ) vagy a szabad felhasználásnál ( pl. egyes művek díszletként, jelmezként történő bemutatása, Szjt. ( új ) 36. § ).

[3, 3295, [7]] VPC.semi A filmek védelmi ideje az első nyilvános bemutatást követő év első napjától számítódott a korábbi szabályozás szerint, függetlenül attól, hogy az első nyilvános bemutatás belföldön vagy külföldön történt -e, amely időmeghatározás mindenesetre egyértelműbbé tette a szabály alkalmazását.

[3, 3295, [25]] VPC.semi A filmek védelmi ideje az első nyilvános bemutatást követő év első napjától számítódott a korábbi szabályozás szerint, függetlenül attól, hogy az első nyilvános bemutatás belföldön vagy külföldön történt -e, amely időmeghatározás mindenesetre egyértelműbbé tette a szabály alkalmazását.

[3, 3408, [17]] VPC.semi A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

[3, 3410, [17]] VPC.semi A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

[3, 3413, [10]] VPC.semi A szerzői jogi jogosultak érdekét is szolgálja, hogy műveik bemutatásáról ( pl. mozipremier, koncert stb. ) a lehető legszélesebb körben tudomást szerezzen a közönség, vagyis a potenciális felhasználói kör.

[3, 3954, [43]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 3970, [35]] VPC.semi Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a művészeti élet szabadsága mint alapvető jog a művészeti alkotómunka szabadságát, a művész bármely meg nem engedett korlátozástól mentes önkifejezését, valamint a művészeti alkotások nyilvánosság elé tárásának, illetve bemutatásának, terjesztésének szabadságát is jelenti.

[3, 3976, [20]] VPC.semi Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában rámutatott arra is, hogy a művészeti élet szabadsága a műalkotások kiállításokon való bemutatásának jogát is jelenti.

[3, 4022, [28]] VPC.semi A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel.

[3, 4031, [10]] VPC.semi A tűrés kötelezettsége nem zárja ki, hogy megszabja a bemutatás és felvételek készítése feltételeit, amennyiben e feltételek nem lépik túl a " méltányos érdek " határait.

[3, 4215, [48]] VPC.full Az importtal kapcsolatban utalni kell arra, hogy hatályban van a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény végrehajtására kiadott 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet, amely a vámigazgatási eljárásban lehetővé teszi, hogy a vámhivatal az engedélyhez kötött szállítmány beléptetését az engedély bemutatásáig megtagadja.

[3, 4338, [12]] VPC.full Az Szjt. ( új ) már a filmalkotások védelmi idejét sem a bemutatásától, hanem az utoljára elhunyt szerzőjének halálától számított hetven évben határozza meg. ( A szerzői jogok körében lényegében csak az ismeretlen szerző esetében kap jelentőséget a nyilvánosságra hozatal időpontja. )

[3, 4573, [38]] VPC.full A már nyilvánosságra hozott képek megsemmisülése, illetve tönkremenetele miatt azonban a bíróság a felperesnek általános kártérítést nem ítélt meg, miután a képeket mind a szakmai körök, mind pedig a nagyközönség megismerhette, s azok újabb bemutatásának elmaradása a felperes terhére vagyoni kárt nem jelent.

[3, 4595, [34]] VPC.full Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.

[3, 4598, [9]] VPC.full Ez az adatszolgáltatás azonban csak okiratok és egyéb bizonyítékok bemutatására, valamint szemle lehetővé tételére vonatkozik, s nem terjed ki a jogsértéssel összefüggő üzleti stb. kapcsolatok feltárására.

benyújt VPC.semi (13)

[1, 75, [35]] VPC.semi Nem szűnik meg a betéti társaság a beltagok kiválása esetén akkor sem, ha a kültagok elhatározzák a betéti társaságnak kkt.-ként való tovább folytatását, s ehhez 3 hónap alatt a szükséges társasági szerződésmódosítást is benyújtják a cégbírósághoz.

[1, 78, [49]] VPC.semi Ezért valamennyi kültag kiválása esetén sem szűnik meg a betéti társaság akkor, ha az utolsó kültag kiválásától számított 3 hónapon belül új kültag belépését jelentik be a cégbíróságnak, továbbá ha beltagok elhatározzák a társaságoknak kkt.-ként való tovább folytatását és az ehhez szükséges szerződésmódosítást ugyancsak 3 hónapon belül benyújtják a cégbírósághoz.

[1, 209, [50]] VPC.semi Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.

[1, 490, [13]] VPC.semi az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

[1, 491, [55]] VPC.semi Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, haa ) az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetveb ) a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, ésaz ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

[2, 71, [18]] VPC.semi A tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt a gazdasági társaságoknak nem kell a működésük feletti törvényességi felügyeletet gyakorló cégbírósághoz benyújtani szemben az alapítási engedéllyel [ Ctv. 23. § (3) ].

[3, 346, [15]] VPC.semi A tagjegyzék adatainak változásakor a hatályos tagjegyzéket a változásbejegyzési kérelemmel az ügyvezető köteles a cégbírósághoz benyújtani, ahol a nyilvános cégiratok részeként az előzőek szerinti érdekeltség valószínűsítése nélkül is bárki megtekintheti. [ Ctv. 3. § (2) ].

[3, 1234, [8]] VPC.semi A cégbejegyzési kérelmet a Ctv. szabályainak figyelembevételével kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a Ctv. mellékletében felsorolt okiratokat is.

[3, 1399, [12]] VPC.semi A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a részvénytársasághoz benyújtani.

[3, 1583, [32]] VPC.semi Amennyiben a közgyűlési jegyzőkönyv olyan határozatot is tartalmaz, amely a cégjegyzékben nyilvántartott adatokat érint, abban az esetben a Ctv.-ben előírtak szerint a szükséges mellékleteket csatolva szabályszerű változás bejegyzési kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz.

[3, 1791, [9]] VPC.semi A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

[3, 2023, [12]] VPC.semi A végelszámolás befejezését követően a végelszámolónak a cég törlése iránti kérelmet kell benyújtania a zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, felügyelőbizottság és vagy könyvvizsgáló működése esetén ezek jelentését és az igazgatótanács záró ülésének jegyzőkönyvét mellékelve.

[3, 2373, [31]] VPC.semi A cégjegyzékbe már bejegyzett közhasznú társaság e törvény hatálybalépését követő egy éven belül még elhatározhatja gazdasági társasággá való átalakulását, ha az átalakulás bejegyzésére irányuló kérelmet ezen határidő alatt a cégbírósághoz benyújtja.

benyújtandó VPC.semi (1)

[3, 417, [15]] VPC.semi Ennek a hirdetménynek a közzétételét igazolnia is kell a végelszámolónak a végelszámolási eljárás lefolytatását követően benyújtandó törlési kérelemhez.

benyújthat VPC.semi (1)

[3, 3260, [13]] VPC.semi Ez alapján pl. a szerző a jogutódlás tényétől függetlenül a volt munkáltatójánál is benyújthatja a jogutódlás időpontja előtt keletkezett jogdíjigényét, de csak a jogutódlást követő 1 éven belül.

benyújtott VPC.semi (1)

[3, 2170, [41]] VPC.semi Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

benyújtás VPC.semi (36)

[1, 51, [36]] VPC.semi Ezért a törvény által megállapított 30 napos határidőn belül a nyomdai úton előállított részvények esetén a működési formától függően hirdetményben, vagy írásban fel kell szólítani a részvényeseket a részvényeiknek a felszólításban meghatározott időn belül történő benyújtására.

[2, 192, [12]] VPC.semi Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

[2, 505, [30]] VPC.semi Ha az ügyvezetés ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül.

[2, 733, [64]] VPC.semi Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

[2, 744, [23]] VPC.semi A tagok, illetve a részvényesek azonban az átalakulás eredményességének a biztosítása érdekében új lehetőségként a különbözetet ilyenkor rendelkezésre bocsáthatják a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig.

[3, 73, [12]] VPC.semi A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, ésb ) minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább egymillió forintot a társaság számlájára befizették.

[3, 412, [9]] VPC.semi A végelszámolónak a társaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 849, [16]] VPC.semi A részvények előállításakor az igazgatóság a 263. §-ban szabályozott eljárás megfelelő alkalmazásával felszólítja a részvényeseket részvényeik benyújtására.

[3, 856, [11]] VPC.semi Ilyenkor a részvénytársaság igazgatóságának fel kell szólítania a részvényeseket a részvények benyújtására.

[3, 858, [27]] VPC.semi ( Ezért a nyomdai úton előállított részvényeknél zártkörűen működő részvénytársaságnál írásban, nyilvánosan működő részvénytársaságban hirdetményben kell a részvényeseket felszólítani a részvényeiknek a felszólításban megjelölt határidőn belüli benyújtására.

[3, 919, [15]] VPC.semi Ebben fel kell szólítani a részvényeseket a részvények meghatározott időn belül a részvénytársaság részére való benyújtására.

[3, 922, [2]] VPC.semi A részvények benyújtásával egyidejűleg a részvényeseknek meg kell jelölniük azt az értékpapír számlavezetőt is, amellyel értékpapír számlaszerződést kötöttek.

[3, 924, [2]] VPC.semi A szabályszerű benyújtás után viszont nyomban intézkednie kell a kibocsátónak az iránt, hogy a részvényes értékpapírját haladéktalanul átírják az értékpapír-számláján.

[3, 999, [16]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvények előállításához az igazgatóságnak fel kell szólítania a részvényeseket az ideiglenes részvényeik benyújtására.

[3, 1229, [17]] VPC.semi A törvény a Ctv. 23. § (1) bekezdésével összhangban előírja az apportra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés cégbírósághoz történő benyújtását.

[3, 1233, [12]] VPC.semi A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

[3, 1356, [3]] VPC.semi A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.

[3, 1381, [10]] VPC.semi A hatályos szabályozás szerint az apportot a legkésőbb cégbejegyzési kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell.

[3, 1459, [16]] VPC.semi ( Apportőr részvényes esetében a nemteljesítés fel sem merülhet, hiszen az apportot a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni kell, ennek elmulasztása pedig a Gt. ( új ) 13. §-ának alkalmazásával a részvényesi jogviszony megszűnését eredményezi. )

[3, 1472, [22]] VPC.semi A cégbíróság- amennyiben az indítvány a jogszabályoknak megfelelő volt- az 51. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásából számított 30 napon belül összehívja a közgyűlést.

[3, 1491, [7]] VPC.semi Az ott meghatározott hirdetmények útján, a benyújtásra nyitva álló határidő megjelölésével fel kell hívni a részvényeseket, részvényeik benyújtására.

[3, 1491, [19]] VPC.semi Az ott meghatározott hirdetmények útján, a benyújtásra nyitva álló határidő megjelölésével fel kell hívni a részvényeseket, részvényeik benyújtására.

[3, 1493, [2]] VPC.semi A részvény benyújtással egyidejűleg a részvényesnek meg kell jelölni az értékpapír számlavezetőt is, mellyel szerződést kötött értékpapír számlája vezetésére.

[3, 1495, [1]] VPC.semi A benyújtásra nyitva álló határidő leteltét követően a részvénytársaság igazgatósága az értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja, erről hirdetményt tesz közzé, a részvénytársaság hirdetményi lapjában, a tőzsde lapjában és a Cégközlönyben.

[3, 1670, [19]] VPC.semi E szerint az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot, valamint a lehetőséges részvényjegyzők előzetes szándéknyilatkozatát a cégbírósághoz történő benyújtást megelőzően a felügyeletnek be kell jelenteni.

[3, 1705, [23]] VPC.semi Ennek keretében az igazgatóságnak a zártkörű, illetve nyilvános működés szabályai szerint fel kell hívnia a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények benyújtására, és az új vagy felülbélyegzett részvények átvételére, a hely és időtartam pontos megjelölésével.

[3, 1725, [21]] VPC.semi A kötvénytulajdonosok a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban- a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával- kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek.

[3, 1756, [12]] VPC.semi ( Így pl. a részvényesek által birtokolt részvények darabszám szerint meghatározott hányadának benyújtásával és megsemmisítésével. )

[3, 1757, [2]] VPC.semi A részvények benyújtására a részvényeket a határidő megjelölésével fel kell hívni.

[3, 1763, [8]] VPC.semi Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz történt benyújtását követően a közgyűlési határozatot az igazgatóságnak kétszer egymás után, legalább harminc napos időközzel a Cégközlönyben közzé kell tennie.

[3, 1772, [47]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1773, [45]] VPC.semi Nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság- zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással- felszólítja a részvényeseket részvényeiknek a hirdetményben megjelölt határidőn belüli benyújtására.

[3, 1786, [9]] VPC.semi A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 1807, [5]] VPC.semi Egyszemélyes részvénytársaság alaptőkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.

[3, 2277, [14]] VPC.semi Ezért a Gt. ( új ) 47. § (3) bekezdése a felülvizsgálat iránti kereset benyújtásának a határidejét a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőben állapítja meg.

[3, 4456, [5]] VPC.semi A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

beolvad VPC.semi (3)

[1, 95, [7]] VPC.semi Ennek során egy vagy akár több társaság beolvad egy másik, az ún. átvevő társaságba.

[1, 118, [22]] VPC.semi Eszerint összefonódás többek közt akkor jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad.

[3, 138, [28]] VPC.semi Ezért további üzletrészek tulajdonának bármilyen jogcímen történő megszerzése ( vásárlás, öröklés stb. ) a már meglévő üzletrész névértékét és a hozzá kapcsolódó tagsági jogokat növeli, abba beolvad.

beolvadás VPC.semi (26)

[1, 83, [3]] VPC.semi Az egyesülés történhet beolvadással vagy összeolvadással.

[1, 96, [1]] VPC.semi A beolvadással a beolvadó társaságok jogilag megszűnnek, míg az átvevő társaságok cégformája változatlanul megmarad.

[1, 100, [1]] VPC.semi A beolvadással és az összeolvadással létrejövő átalakulásokra a VII. fejezet 1. címe alatt lévő közös szabályok alkalmazhatóságából következően valamennyi gazdasági társaságnak valamennyi gazdasági társasággal lehetősége van.

[1, 123, [0]] VPC.semi Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

[1, 124, [0]] VPC.semi Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 126, [1]] VPC.semi A beolvadásnál irányadó különleges szabályok

[1, 127, [8]] VPC.semi A Gt. ( új ) 73. §-a a beolvadással megvalósuló egyesülés esetére állapít meg különleges szabályokat.

[1, 128, [12]] VPC.semi A 73. § (1) bekezdése alapján a beolvadó gazdasági társaság megszűnik a beolvadással és a vagyona a változatlan cégformájú átvevő gazdasági társaságra száll át mint jogutódra.

[1, 130, [3]] VPC.semi Eszerint ugyanis a beolvadásnál az átvevő kft. vagy részvénytársaság jegyzett tőkéjét nem lehet megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek, illetve saját részvények névértékével.

[1, 137, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 73. § (5) bekezdése a jogszabályhely előző bekezdéseire utalva azt mondja ki, hogy a beolvadásoknál a szervezeti változással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében már nem lehet szerepeltetni a 73. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt részesedések és törzsbetétek értékét, valamint " ... részvények értékét ".

[1, 143, [13]] VPC.semi Végül utalni kell arra, hogy a gazdasági társaságok egyesülése mellett a kht.-k beolvadással való egyesülésénél is megfelelően alkalmazni kell a 73. §-nak az előírásait.

[1, 144, [27]] VPC.semi Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 144, [34]] VPC.semi Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 144, [52]] VPC.semi Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 156, [1]] VPC.semi A beolvadásnál például az átvevő társaság cégformáját nem lehet megváltoztatni a Gt. ( új ) 73. § (1) bekezdéséből következően.

[1, 161, [75]] VPC.semi Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[1, 169, [41]] VPC.semi Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 169, [73]] VPC.semi Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 290, [15]] VPC.semi A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésével egyidejűleg- kiválás esetében a jogelőd gazdasági társaság, illetve beolvadás esetében az átvevő társaság kivételével- a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból.

[1, 303, [0]] VPC.semi Beolvadásnál viszont az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni ugyancsak az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított 60 napon belül.

[2, 596, [13]] VPC.semi A szorosan vett átalakuláson kívül idetartozik azonban az egyesülés, illetve összeolvadás, beolvadás és a szétválás, illetve a különválás és a kiválás is.

[2, 599, [11]] VPC.semi Gazdasági társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése ( összeolvadás, beolvadás ) és szétválása ( különválás, kiválás ) is.

[2, 616, [18]] VPC.semi A cégforma-váltással történő átalakulás mellett azonban az új szabály az egyesüléssel- ezen belül az összeolvadással és a beolvadással- történő, valamint a szétválással- ezen belül pedig a különválással és a kiválással- való szervezeti változást is az átalakulás fogalma alá vonja.

[2, 617, [6]] VPC.semi Az egyesülés másik formájánál, a beolvadásnál viszont csak a beolvadó ( egy vagy több ) gazdasági társaság szűnik meg, míg a befogadó gazdasági társaság megmarad.

[3, 1942, [23]] VPC.semi Magasabb, legalább háromnegyedes szótöbbség kell a felsorolt kérdések, így az egyesülés megszűnésének, szervezeti változásának ( átalakulás, szervezeti egyesülés, beolvadás, szétválás ), új tag csatlakozásának, tag kizárásának kezdeményezése, a társasági szerződés módosításának elhatározásához.

[3, 2341, [21]] VPC.semi Ezért ebből a megfogalmazásból szerintünk arra sincsen lehetőség, hogy gazdasági társaságok kht.-val egyesüljenek, még akkor sem, ha például beolvadásnál a kht. lenne a befogadó és emiatt a cégformája az átalakulási szabályokból következően változatlan maradna.

beolvadó VPC.semi (11)

[1, 96, [3]] VPC.semi A beolvadással a beolvadó társaságok jogilag megszűnnek, míg az átvevő társaságok cégformája változatlanul megmarad.

[1, 97, [5]] VPC.semi Az átvevő társaság azonban a beolvadó társaságok jogutódja lesz, ezért a beolvadók jogai és kötelezettségei, illetve a vagyonuk mint egész átszáll a jogutód átvevő társaságra.

[1, 97, [12]] VPC.semi Az átvevő társaság azonban a beolvadó társaságok jogutódja lesz, ezért a beolvadók jogai és kötelezettségei, illetve a vagyonuk mint egész átszáll a jogutód átvevő társaságra.

[1, 119, [41]] VPC.semi Az 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

[1, 120, [9]] VPC.semi Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, vagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

[1, 123, [3]] VPC.semi Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

[1, 124, [3]] VPC.semi Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 128, [7]] VPC.semi A 73. § (1) bekezdése alapján a beolvadó gazdasági társaság megszűnik a beolvadással és a vagyona a változatlan cégformájú átvevő gazdasági társaságra száll át mint jogutódra.

[1, 130, [15]] VPC.semi Eszerint ugyanis a beolvadásnál az átvevő kft. vagy részvénytársaság jegyzett tőkéjét nem lehet megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek, illetve saját részvények névértékével.

[1, 304, [7]] VPC.semi Egyidejűleg ilyenkor is kérni kell a jogelőd beolvadó cégek törlését.

[2, 617, [10]] VPC.semi Az egyesülés másik formájánál, a beolvadásnál viszont csak a beolvadó ( egy vagy több ) gazdasági társaság szűnik meg, míg a befogadó gazdasági társaság megmarad.

beolvadó(k) VPC.semi (1)

[2, 618, [1]] VPC.semi A beolvadó(k) vagyona pedig átszáll a jogutód befogadó gazdasági társaságra.

beszámol VPC.full (1)

[2, 344, [15]] VPC.full A felügyelő bizottság az átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a gazdasági társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén beszámol.

beszámolási VPC.full (3)

[2, 190, [6]] VPC.full 1999/124. APEH iránymutatás előtársasági időszakra vonatkozó beszámolási kötelezettségről és adókötelezettségről

[2, 300, [8]] VPC.full Ez nemcsak a társaság legfőbb szerve előtti szokásos beszámolási és jelentéstételi kötelezettséget jelenti, hanem attól függetlenül is akár általánosságban akár egy-egy konkrét ügyre is kiterjed.

[3, 3919, [3]] VPC.full Az előállító évenként beszámolási kötelezettsége

beszámoló VPC.full (42)

[1, 175, [32]] VPC.full A (4) bekezdésben foglaltak szerint eljáró könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról.

[1, 197, [27]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 76. § (3) bekezdése alapján az egyesülő Gt. ( új ) vezető tisztségviselőinek az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg új szabályként írásbeli beszámolót is kell készíteniük.

[1, 198, [2]] VPC.full Ebben a beszámolóban jogi és gazdasági indokokkal alá kell támasztani az egyesülés szükségességét, továbbá a részvények cserearányát, kitérve ezen belül az értékelés esetleges nehézségeire is.

[1, 202, [36]] VPC.full - A Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdése alapján a vagyonmérleg tervezetet készítő könyvvizsgálónak, vagy más, az egyesülő részvénytársaságtól független szakértőnek a részvénytársaság felkérésére nyilatkozatnia kell az egyesülési szerződés és a tisztségviselők beszámolójának a megalapozottságáról.

[1, 209, [28]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.

[1, 209, [45]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.

[1, 210, [36]] VPC.full Az egyesülésről döntő második közgyűlést megelőző harminc nappal az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok minden részvényesének jogában áll, hogy megismerje a közgyűlési döntéshez készített iratokon kívül az egyesülő társaságok utolsó háromévi, a számviteli törvény szerinti beszámolóinak tartalmát is.

[1, 214, [42]] VPC.full Eszerint ugyanis a második legfőbb szervi ülés napjánál legalább 30 nappal korábban be kell nyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbíróságához a következő iratokat az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesüléssel érintett részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített 76. § (3) bekezdés szerinti beszámolót, a könyvvizsgáló vagy független szakértő Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdés alapján elkészített jelentését.

[1, 215, [12]] VPC.full Továbbá az egyesülő részvénytársaságok utolsó három évi, a számviteli törvény szerinti beszámolójának a tartalmát is.

[1, 345, [9]] VPC.full A társaság az év végén a számviteli törvény szerinti beszámolót készít.

[1, 346, [1]] VPC.full A beszámoló elfogadásáról, valamint a az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz.

[1, 348, [3]] VPC.full A társaság éves beszámoló készítési kötelezettsége Számv. tv. rendelkezésein alapul.

[1, 349, [1]] VPC.full A beszámoló kötelező tartalmát és mellékleteit részletesen az Számv. tv. írja elő, a Gt. ( új ) csak utal a társaság ezzel kapcsolatos kötelezettségére.

[1, 555, [15]] VPC.full Évente minimum egyszer össze kell hívni az igazgatótanács ülését, mert a mérleg ( éves beszámoló ) elfogadása és az eredmény felhasználásáról a döntés e szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

[2, 334, [15]] VPC.full A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény ( a továbbiakban: számviteli törvény ) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

[2, 422, [9]] VPC.full A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve nem hozhat döntést.

[2, 508, [18]] VPC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok ( részvényesek ) kérelmére a cégbíróság elrendeli.

[2, 515, [12]] VPC.full A második terület a társaság működésének eredményességét objektíven tükrözni hivatott utolsó éves beszámolóval, illetve az utolsó két év ügyvezetésével kapcsolatos könyvvizsgálat elrendelésére vonatkozik.

[2, 629, [11]] VPC.full 1999/106. APEH iránymutatás korlátolt felelősségű társaságok közhasznú társasággá történő átalakulásával kapcsolatos beszámoló készítési és adóbevallási kötelezettségéről

[2, 636, [11]] VPC.full 1999/106. APEH iránymutatás korlátolt felelősségű társaságok közhasznú társasággá történő átalakulásával kapcsolatos beszámoló készítési és adóbevallási kötelezettségéről

[2, 666, [10]] VPC.full A társaság tagjai, illetve részvényesei pedig a második évi beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül nem gondoskodtak a szükséges saját tőkéről, illetve ennek a kiegészítéséről.

[2, 693, [6]] VPC.full A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni.

[2, 694, [8]] VPC.full Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.

[2, 701, [16]] VPC.full A vagyonmérleg tervezetet tehát a Gt. ( új ) átutaló szabályainak megfelelően a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére irányuló módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni.

[2, 703, [11]] VPC.full Ennek a szabálynak alapján a vagyonmérleg tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegét is el lehet fogadni.

[2, 704, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 63. § (2) bekezdése változatlanul lehetővé teszi a társaságok számára azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelje.

[3, 16, [8]] VPC.full A kiadás időpontját a vállalat számviteli törvény szerinti beszámolója alapján úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse a vállalat további működését, de időtartama ne legyen hosszabb három évnél.

[3, 198, [27]] VPC.full A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető- ha a társaságnál felügyelő bizottság működik, akkor a felügyelő bizottság által jóváhagyott- javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.

[3, 264, [11]] VPC.full A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

[3, 305, [4]] VPC.full A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

[3, 1131, [9]] VPC.full Az alaptőke tényleges összegét mindenkor a számviteli törvény szerinti beszámoló ( mérleg ) elfogadásáról döntő közgyűlés állapítja meg, s módosítja ennek megfelelően az alapító okiratot ( alapszabályt ) a Gt. ( új ) 257. § (2) bekezdésének megfelelően.

[3, 1433, [18]] VPC.full A közgyűlés az osztalék kifizetéséről az igazgatóságnak a felügyelő bizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.

[3, 1436, [14]] VPC.full A közgyűlés a Gt. ( új ) 32. § (3) bekezdése szerint az éves beszámolóról és az éves eredmény felhasználásáról csakis felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet, mely felosztásról a javaslatot a 242. § (1) bekezdése szerint az igazgatóság terjeszti ki a közgyűlés elé.

[3, 1439, [26]] VPC.full Az (1) bekezdés szerinti osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben- a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint- utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

[3, 1478, [66]] VPC.full A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat ( alapszabály ) megállapítása és módosítása; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a 33. §-ban foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; f) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

[3, 1688, [6]] VPC.full Ilyen határozatot a társaság az éves beszámolót elfogadó közgyűlésén hozhat.

[3, 1694, [16]] VPC.full A részvénytársaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével- a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlésen- az alapító okirat ( alapszabály ) módosításával felemelheti.

[3, 1726, [4]] VPC.full Erre évente az éves beszámolót elfogadó közgyűlésen kerül sor az alapító okirat, illetve alapszabály megfelelő módosításával.

[3, 1997, [8]] VPC.full A kiadás időpontját az egyesülés számviteli törvény szerinti beszámolója alapján úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse az egyesülés további működését, de időtartama ne legyen hosszabb egy évnél.

[3, 2264, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (7) bekezdése a könyvvizsgálókra vonatkozó új törvényi előírásokkal való összhang megteremtésére biztosít 1999. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáig haladékot.

[3, 4411, [29]] VPC.full E feltételeknek nemcsak a nyilvántartásba vételkor, hanem az egyesület működése alatt folyamatosan meg kell lenniük, ezt a miniszter felügyeleti jogkörének keretében ellenőrzi, a közös jogkezelőnek éves beszámolót kell küldenie éves tevékenységéről.

[3, 4530, [57]] VPC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

betekintési VPC.full (1)

[3, 1110, [1]] VPC.full A betekintési kérelmet egyébként szerintünk akár szóban, akár írásban elő lehet terjeszteni a részvénytársaságnál és az érdekeltséget is hasonlóan írásban és szóban lehet igazolni.

bevezet VPC.full (11) VPC.semi (4)

[2, 663, [11]] VPC.semi A Gt. ( új ) 61. §-a azonban merőben új megoldásként bevezeti a kötelező átalakulás intézményét is.

[3, 548, [69]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetővé teszi a törvény [ Gt. ( új ) 229. § (2) ], hogy a névre szóló részvényeknél az alapszabályban meghatározzák az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, továbbá azt, hogy az alapszabály a névre szóló részvényeknél előírja, hogy a részvényes kizárólag csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a részvénykönyvbe a közgyűlés napját legalább 60 nappal megelőzően bevezetik.

[3, 664, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 181. § (2) bekezdése pedig az elsőbbségi részvényosztályon belül bevezette a részvényosztályok új jogintézményét.

[3, 672, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 182. §-a a társasági jogban ugyancsak új jogintézményként bevezette a részvénysorozat fogalmát.

[3, 806, [0]] VPC.full Bevezette továbbá a saját részvényhez fűződő részvényesi jog felfüggesztését, megváltoztatta a részvénytársaságot terhelő elidegenítési időt és újraszabályozta a részvény bevonási kötelezettséget is.

[3, 941, [16]] VPC.full A részvényes rendelkezési jogát érintő előírást jelent az 1996. évi CXI. törvény 87. §-a, amely bevezette a zárolt értékpapír alszámla intézményét.

[3, 1038, [27]] VPC.full Olyan esetekben, ha a névre szóló részvényesnek az 1996. évi CXI. törvény 92. § szerinti részvényesi meghatalmazottja van, akkor a részvénykönyvbe a részvényesi meghatalmazottat kell bevezetni.

[3, 1040, [35]] VPC.full Abban az esetben pedig, ha a részvény a Gt. ( új ) 220. § (2) bekezdése szerinti közös tulajdonban van, úgy akkor a részvénykönyvbe kizárólag csak a tulajdonostársak által megválasztott közös képviselőt kell bevezetni.

[3, 1042, [42]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy a fentebb felsoroltak nevét ( cégét, lakóhelyét, székhelyét ) és részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdonosi részesedésének a mértékét, továbbá a részvénytársaság létesítő okiratában és egyéb törvényben megállapított adatokat kell bevezetni.

[3, 1045, [28]] VPC.full A pénzügyi intézmények igazgatóságának pedig az 1996. évi CXII. törvény 43. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsoroltakat kell a Gt. ( új ) által előírtak mellett a részvénykönyvbe bevezetni, s a részvénykönyv mellékleteként ebben az esetben is nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt közvetlen tulajdonuk azonosítására alkalmas adatokat is.

[3, 1071, [36]] VPC.full Nem kell információt adni a részvényesről akkor sem, ha részvényesi meghatalmazottat bízott meg, mert ilyenkor- az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt kivétellel- kizárólag csak a részvényesi meghatalmazottat kell bevezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1079, [25]] VPC.full Nincsen szükség ilyen meghatalmazásra akkor, ha az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdése alapján a részvényesi meghatalmazottat csak a részvényessel együtt lehet bevezetni a részvénykönyvbe.

[3, 3787, [8]] VPC.semi " Ezért az Irányelv kettős rendszerrel operál, bevezeti a szerzői jogi oltalom mellett a befektetés jogi védelmét is, " sui generis " jogként.

[3, 3803, [15]] VPC.semi A mostani szabályozás csak az az adattárak szerzői jogi védelméről rendelkezik, noha az Irányelv bevezette a nem eredeti adattárak külön- nem szerői jogi- védelmét is.

[3, 4353, [18]] VPC.semi Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

bevezetés VPC.full (15) VPC.semi (1)

[3, 639, [12]] VPC.full Ilyenkor ugyanis szándékától függően üres forgatmánnyal kérheti a részvénybirtokos a részvénykönyvbe való bevezetését, mert a részvény birtoklása részvényesként legitimálja.

[3, 668, [2]] VPC.full A részvényosztályok bevezetése félreérthetetlenné teszi azt, hogy elsőbbségi jogként a részvénytársaság kizárólag csak a részvényosztályokban meghatározott részvényesi jogokat állapíthatják meg, valamint hogy azokat kizárólag úgy és olyan módon lehet megállapítani, ahogy azt a Gt. ( új ) az egyes részvényosztályoknál megállapította.

[3, 842, [18]] VPC.full Azzal a további feltétellel, hogy az átruházás kizárólag csak az ideiglenes részvény új tulajdonosának a részvénykönyvbe való bevezetésével válik érvényessé.

[3, 1048, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (5) bekezdéséből következően a részvénykönyvbe való bevezetést főszabályként nem lehet megtagadni akkor, ha a részvény átruházására a Gt. ( új)-ban meghatározott feltételek szerint kerül sor.

[3, 1050, [7]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a részvénykönyvbe való bevezetésnek üres forgatmány alapján is helye van.

[3, 1062, [58]] VPC.full A részvényesek ugyanis egyedül a közzétételből értesülhetnek a megbízás adás tényéről, mivel egyéb, részvényeseknek szóló értesítési kötelezettséget nem ír elő az 1996. évi CXI. törvény A megbízásról azonban a részvényeseknek a lehető legkorábban értesülniük kell, mert csak ennek ismeretében élhetnek az 1996. évi CXI. törvény 92. §-ában biztosított új lehetőséggel, vagyis a részvénykönyvbe való bevezetésük megtiltásával.

[3, 1072, [14]] VPC.full A részvényes kérésére viszont haladéktalanul intézkedni kell a részvénykönyv vezetőjének a részvényes részvénykönyvbe történő bevezetéséről.

[3, 1076, [6]] VPC.full Ez a joggyakorlás a részvénykönyvbe történő bevezetés után illeti meg a meghatalmazottat.

[3, 1083, [8]] VPC.full A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1097, [14]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény szabály szerint ugyanis a részvényes megtilthatja a részvénykönyvbe való bevezetését.

[3, 2457, [7]] VPC.full Emiatt a gyakorlat oldaláról a jogintézményt a bevezetésétől kezdve éles bírálatok érték.

[3, 2458, [36]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. ( új ) 319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze.

[3, 2473, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 319. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény XIV. fejezetét egészítette ki a részvénytársaság felvásárlásával kapcsolatos és hazai jogunkban teljesen előzmény nélküli új lehetőség bevezetésével.

[3, 3368, [8]] VPC.full Itt utalunk az ún. reprográfiai jogdíjra, amelynek bevezetése komoly vitákat indukált már az Szjt. ( új ) kodifikációja során is.

[3, 4490, [55]] VPC.full A 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletből került át az Szjt. (új)-be az a követelmény is, hogy a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekvédelmi szervezeteitől, ideértve a reprográfiai díj fizetésére kötelezetteket és azok érdekképviseleti szervezeteit is. ( A reprográfiai szervezetek külön nevesítésére az új jogdíj bevezetése körüli parlamenti bizottsági viták eredményeként került sor. )

[3, 4631, [64]] VPC.semi A valós problémát az az igen jelentős érdekkonfliktus okozza, mely szerint míg egyes tagállamok- így Németország, Franciaország- melyek hagyományosan is erőteljes szerző-védő álláspontot képviselnek jogalkotásukban, fontosnak tartják, és ezáltal természetesen alkalmazzák az ún. " 5% " intézményét, addig Nagy-Britannia, aki pedig a világ legjelentősebb műtárgy-piacával rendelkezik ( pl. Sotheby's ), minden eszközzel kíván ellenállni a bevezetés ellen.

bevezető VPC.full (3) VPC.semi (1)

[3, 1094, [5]] VPC.full A bejelentés alapján a részvénykönyv bevezetője haladéktalanul intézkedik a törlésről.

[3, 1420, [3]] VPC.full A 223. § bevezető címeiből, és annak (1)-(2) bekezdése összevetéséből az látszik leszűrhetőnek, hogy a részvényes számára történő visszafizetés tilalma a részvénytársaság oldaláról csakis a részvények névértékére teljesített hozzájárulásra vonatkozik.

[3, 2196, [3]] VPC.full Az átmeneti szabályokat bevezető hatálybalépési előírásból a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdésből következően a 306. § (3) bekezdésben írt lehetőség is megszűnt 1998. június 16-ától.

[3, 3285, [26]] VPC.semi A Védelmi Idő Irányelv ( az Európai Közösségek Tanácsa 93/98EGK számú Irányelve a szerzői jog és egyes ahhoz kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról ) külön kiemeli bevezető rendelkezései között az irodalmi és művészeti alkotások, illetve az előadóművészek, hanglemezkészítők, és műsorsugárzó szervezetek védelmének, azaz a védelem időbeli terjedelmének összehangolása szükségességét, mivel az 1975. évi 4. tvr., illetve a RE e tekintetben a szerződő államokra bízta a részletes szabályok kidolgozásának feladatát.

bevál VPC.full (1)

[3, 282, [5]] VPC.full A megismételt taggyűlés összehívására jól bevált az a gyakorlat, amikor annak a helyét és idejét már az eredeti taggyűlés meghívójában közlik a határozatképtelenség esetére.

beállta VPC.full (2)

[2, 436, [24]] VPC.full A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.

[3, 3704, [27]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

bír jelentőség Skipped (4) LVC.full (1)

[1, 418, [40, 41]] LVC.full Vitás esetben lehetőség van a felmondás érvényességének megállapítása iránti peres út igénybevételére ami a tagsági viszony megszűnésének időpontja- azaz az elszámolási időpont és a társaság akkori vagyoni helyzete [ Gt. ( új ) 95. § (1) ]- szempontjából bírhat jelentőséggel.

[3, 2550, [7, 8]] Skipped A filmalkotások esetén ez a probléma különös jelentőséggel bír, tekintettel a mű többszerzős jellegére és a filmhez kapcsolódó morális és felhasználási jogok elválására.

[3, 3305, [18, 19]] Skipped A szerzői minőség elismeréséhez, a mű integritásához stb. való személyhez fűződő jogok a szabad felhasználás körében különös jelentőséggel bírnak.

[3, 3381, [3, 4]] Skipped E rendelkezés különös jelentőséggel bír az információs társadalomban, az internetes felhasználásoknál.

[3, 4207, [7, 8]] Skipped A hangfelvétel többszörözés engedélyezésének kizárólagos joga kiemelt jelentőséggel bír a műszaki fejlődés jelenlegi szintjén, amikor szinte tömegméretűvé válik a hang- és képfelvételek " szürkezónába " tartozó szívességi másolása és az egyértelműen büntetőjogi minősítésű feketepiaci sokszorosítás.

cselekmény elvégzés LVC.full (1)

[2, 76, [7, 8]] LVC.full Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

cégeljárás VPC.full (6)

[1, 121, [12]] VPC.full Ezzel összhangban írja elő a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény mellékletének a III. 5/b. pontja a következőket ha az egyesülés a vállalkozások koncentrációját jelenti, akkor a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét vagy a cég nyilatkozatát is csatolni kell a bejegyzés iránti kérelemhez arról, hogy az egyesüléshez nincsen szükség a versenyhivatal engedélyére.

[2, 29, [13]] VPC.full A cégnévre vonatkozó részletes szabályozást a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi XCLV. törvény ( a továbbiakban Ctv. ) 15. §-a tartalmazza.

[2, 197, [14]] VPC.full A gazdasági társaság alapítását- ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a társasági szerződés megkötésétől ( alapító okirat, alapszabály elfogadásától ) számított legfeljebb harminc napon belül- bejegyzés és közzététel végett- be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei ( fővárosi ) bíróságnak ( a továbbiakban: cégbíróságnak ).

[2, 199, [14]] VPC.full A gazdasági társaság bejegyzésére vonatkozó szabályokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény állapítja meg.

[2, 234, [20]] VPC.full A társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) módosítását- ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a változás megtörténtétől számított harminc napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.

[2, 440, [23]] VPC.full A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.

ki derül VPC.full (3)

[3, 828, [9, 11]] VPC.full A részvényutalványi minőségnek, a befizetett összegnek azonban mindenképpen ki kell derülni az okirat tartalmából.

[3, 1305, [31, 33]] VPC.full A részvényjegyzési ív tartalmával kapcsolatosan, bár alaptőke-emeléssel összefüggésben, de általános érvényűnek tekinthetően a következőket monda ki a Legfelsőbb Bíróság Cg.törvény II. 30.388/1991/2. sz. eseti döntésében A részvényjegyzési ívből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a részvényjegyzés hány darab, milyen névértékű részvényre vonatkozik.

[3, 2555, [4, 5]] VPC.full Az indokolásból mégsem az derül ki, hogy ez általában véve minden esetre alkalmazható lenne az adott ügyben az elsőfokú bíróság a labormunkát szerzői tevékenységnek minősítette.

döntés hozó LVC.full (3)

[2, 227, [5, 6]] LVC.full A társaság alapításakor a legfőbb döntést hozó szerv még nem működik.

[2, 245, [9, 10]] LVC.full A gazdasági társaságok napi döntéseket igénylő kérdéseiben a legfőbb döntést hozó szerv összehívásának társasági formánként szabályozott és garanciális okokból betartandó rendje nem teszi lehetővé az állandó vagy túl gyakori ülésezést.

[3, 2048, [24, 25]] LVC.full Emellett az olyan helyzeteket is a befolyásoló részesedés hatálya alá vonta, amely egy vállalkozásban szerződés, létesítő okirat vagy elsőbbségi részvény alapján a döntést hozó vagy felügyelő szervek tagjainak kinevezése, elmozdítása útján, vagy " egyéb módon " tett lehetővé jelentős befolyást.

döntés meghozatal LVC.full (5)

[1, 34, [14, 16]] LVC.full A Gt. ( új ) 65. § (1) bekezdése szerint az átalakulásról szóló második döntést annak meghozatalától számított 8 napon belül közzé kell tenni a Cégközlönyben.

[2, 246, [13, 15]] LVC.full Ezért a társaságok ügyvezetését- azaz a cég működésével, irányításával kapcsolatos operatív döntések napi meghozatalát- a vezető tisztségviselőknek nevezett személyek látják el egyénileg vagy testületi formában.

[2, 382, [31, 32]] LVC.full A munkavállalói küldöttek az fb.-ben semmilyen vonatkozásban nem esenek más jogok és kötelezettségek alá mint a többi fb. tag, eltekintve attól, hogy ha a véleményükkel kisebbségben maradnak az fb. döntésének meghozatalánál, akkor ezt a véleményt a társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell.

[2, 747, [7, 8]] LVC.full Ezt a határidőt az átalakulásról való második döntés meghozatala napjától kell számítani.

[3, 917, [3, 4]] LVC.full Ilyen átalakításról történő döntés meghozatala után a társaságoknak az 1996. évi CXI. törvény szerinti speciális " részvénycsere " eljárást kell lefolytatniuk.

döntéshozatal LVC.full (5)

[2, 518, [19]] LVC.full A határidő a társaság legfőbb szervének attól az ülésétől számít, ahol a kérelmet elvetették vagy mellőzték arról a döntéshozatalt.

[2, 683, [13]] LVC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

[3, 266, [31]] LVC.full Azokban a kérdésekben viszont amelyeket a Gt. ( új ) kötelezően a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal egy kivételes lehetőségtől eltekintve a felek egyező akarattal sem jogosíthatnak fel más társasági szervet a döntéshozatalra.

[3, 708, [20]] LVC.full Törvény, illetve az alapító okirat ( alapszabály ) eltérő rendelkezése hiányában a szavazatelsőbbségi jog a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntéshozatalra kiterjed.

[3, 882, [51]] LVC.full A nyomdai úton előállított részvényeket a társaságok a működésük során a Gt. ( új ) 233. § h) pontja alapján bármikor átalakíthatják egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési döntés alapján dematerializált részvénnyé ( kivéve ha a létesítő okirat ennél szigorúbb szavazati arányt ír elő, mert akkor természetesen az lesz az irányadó a döntéshozatal szavazati arányára ).

döntéshozatalbóli LVC.full (1)

[2, 214, [10]] LVC.full Konkrétabban határozza meg azonban a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. ( új ) a más rendelkezéseinél, így pl. a Gt. ( új ) 49. § (3) bekezdésében a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.

döntéshozó LVC.full (6)

[1, 380, [9]] LVC.full A közkereseti társaságnál- fő szabályként- nincs legfőbb döntéshozó szervként egy önálló, elkülönült és a Gt. ( új ) által szabályozott eljárási rend mellett működő szervezet.

[2, 331, [44]] LVC.full A három esetkörből a (2) c) pont alatti annyiban érdemel külön magyarázatot, hogy ennek részletesebb szabályait a Gt. ( új ) 36-37. §-a tartalmazza és a jogszabályban említett " éves átlag " ebben az esetben is naptári évet jelent, amit a legfőbb döntéshozó szervnek a tárgyévet követő első ülése alkalmával kell figyelembe venni.

[2, 421, [22]] LVC.full Az első könyvvizsgálót kötelező választás esetén valójában nem választják, hanem a létesítő okiratban az alapítók kijelölik, miután a társaság legfőbb döntéshozó szerve ekkor még nem működik.

[2, 425, [15]] LVC.full A könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis már nem hivatkozhatnak a döntéshozók az abban tett megállapítások, tények és figyelem felhívások ismeretének hiányára.

[2, 437, [10]] LVC.full A könyvvizsgálói tisztség megszűnése történhet a társaság részéről a legfőbb döntéshozó szervnek a visszahívásról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára a könyvvizsgálóval a Gt. ( új ) 41. § (4) bek. alapján kötött polgári jogi szerződés felmondásának kötelezettségét jelenti.

[3, 3121, [25]] LVC.full A beszedett jogdíjak felosztásának szabályait alapvetően az adott közös jogkezelő szervezet " Felosztási Szabályzata " állapítja meg, melyet az adott egyesület általában legmagasabb szintű döntéshozó fóruma, legtöbbször a Közgyűlés kell elfogadjon.

egybees VPC.full (1)

[3, 1723, [13]] VPC.full A kötvény futamidejének, és az átváltásra nyitva álló határidőnek nem feltétlenül kell egybeesnie.

egybeesik VPC.full (1)

[3, 1172, [13]] VPC.full Mindebből következik, hogy a zártkörű alapítás esetében az alapítók és részvényesek személye egybeesik.

egybevetés VPC.full (1)

[3, 68, [26]] VPC.full A tízezerrel maradék nélküli oszthatóság a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésénél rendszerint a kerekítést kívánja meg, egyébként a törzsbetét mértékéhez igazodó tagsági jogok esetén azok egybevetésének egyszerűsítését szolgálja.

el+jár VPC.full (12)

[1, 107, [19]] VPC.full Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat.

[1, 149, [10]] VPC.full Ezek esetében a 73. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

[1, 358, [9]] VPC.full Ilyenkor a jogi személy képviseletére, illetve a nevében eljárni jogosult természetes személy látja el a jogi személy mint üzletvezető feladatait.

[1, 586, [12]] VPC.full E körben az igazgatónak azonban szintén a vállalat üzleti érdekeinek figyelembevételével kell eljárnia.

[3, 188, [43]] VPC.full A tag jogutód nélküli megszűnése esetén- ami történhet végelszámolási vagy felszámolási eljárással, de történhet ezek nélkül is a Ctv. 56-58. § szerinti hivatalbóli törlési eljárás során- az üzletrész magához vonásának a Gt. ( új ) 144. § szabályai szerint kell eljárni.

[3, 1126, [14]] VPC.full A kötvény kibocsátása során a Gt. ( új ) 256. §-ában írtak szerint kell eljárni.

[3, 1360, [20]] VPC.full A közgyűlés összehívása módjának meghatározásakor [ Gt. ( új ) 207. § (1) ] a 234. §-ban írtak szerint kell eljárni.

[3, 1410, [7]] VPC.full Az igazgatóságnak pedig e rendelkezések figyelembevételével kell eljárnia a befizetésre történő felszólítás során.

[3, 1469, [14]] VPC.full Ha az igazgatóság e kötelezettségeinek nem tesz eleget, az 51. § szerint kell eljárni.

[3, 1490, [20]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé történő átalakítása során az 1996. évi CXI. törvény 22. §-ában részletezettek szerint kell eljárni.

[3, 1632, [12]] VPC.full Az utolsó esetben pedig a csődtörvényben foglalt szabályok szerint kell a társaságnak eljárnia.

[3, 4734, [5]] VPC.full Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

el+áll VPC.full (3)

[2, 493, [24]] VPC.full A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

[3, 1312, [17]] VPC.full Ha a jegyzési időszak alatt a tájékoztató módosul, az aki a módosított tájékoztató előtt jegyzett részvényt elállhat a jegyzéstől ( " szerződéstől " ) a módosítás közzétételét követő tizenöt napon belül, ha a módosítás a részvény piaci megítélését kedvezőtlenül befolyásolja ( 1996. évi CXI. törvény 39. § ).

[3, 3622, [22]] VPC.full Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

eljárhat VPC.full (1) Skipped (1)

[1, 107, [19]] Skipped Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat.

[2, 589, [14]] VPC.full Amíg azonban vezető tisztségviselő egyszerre több is lehet és a vezető tisztségviselők testületként is eljárhatnak ( részvénytársaság igazgatósága ), addig végelszámolóként az általánosan kialakult jogszabály értelmezés szerint csak egy személyt lehet kijelölni az ezzel a tisztséggel szügségképpen együttjáró egyszemélyi felelősségre és egyszemélyi döntést kívánó feladatokra tekintettel.

eljárva VPC.full (1)

[3, 1585, [29]] VPC.full Ez esetben is be kell nyújtani azonban a cégbírósághoz a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet és a hirdetményt, mely okiratokat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében és jogkörében eljárva felülvizsgál.

eljárás VPC.full (177)

[1, 50, [15]] VPC.full Ennek során megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésében írt eljárást.

[1, 122, [33]] VPC.full Amennyiben az engedélyt vagy az említett társasági nyilatkozatot nem csatolja az egyesüléssel létrejövő cég a bejegyzés iránti kérelméhez, akkor a cégbíróság a kérelmet a Ctv. 26. § (2) bekezdése alapján automatikusan hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.

[1, 166, [12]] VPC.full Ezt követően a Gt. ( új ) 62. § (3)-(4) bekezdésében írt eljárás mellett az egyesülésnél a Gt. ( új ) 75. §-ának a többletszabályából adódó feladatokat is teljesíteni kell.

[1, 296, [4]] VPC.full Az átalakulás bejegyzése iránti eljárás részletes szabályait az új Ctv. 36-38. §-ai állapítják meg.

[1, 365, [12]] VPC.full Lehetőség van azonban arra is, hogy a társasági szerződésben az együttes eljárást írják elő, de erről kifejezetten kell ilyenkor rendelkezni.

[1, 368, [5]] VPC.full A halaszthatatlan intézkedéseket azonban együttes eljárás esetén is önállóan lehet a társaság nagyobb károsodástól való megóvása érdekében a Gt. ( új ) 7. § (1) bek.-nek megfelelő haladéktalan tájékoztatási kötelezettség mellett megtenni.

[1, 454, [20]] VPC.full A társaság megszűnése és a tényleges törlése között azonban le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 457, [2]] VPC.full A végelszámolási eljárásra vonatkozó általános rendelkezésektől ( Cstv. IV. Fejezet ) eltérő speciális rendelkezés érvényesül akkor, ha a közkereseti társaság [ és a Gt. ( új ) 101. § (3) bek. folytán a betéti társaság ] a végelszámolási eljárást harminc napon belül lefolytatja.

[1, 457, [39]] VPC.full A végelszámolási eljárásra vonatkozó általános rendelkezésektől ( Cstv. IV. Fejezet ) eltérő speciális rendelkezés érvényesül akkor, ha a közkereseti társaság [ és a Gt. ( új ) 101. § (3) bek. folytán a betéti társaság ] a végelszámolási eljárást harminc napon belül lefolytatja.

[1, 458, [4]] VPC.full A határidő a végelszámolási eljárás megindításáról rendelkező határozattól [ Gt. ( új ) 57. § (2) ] számít.

[1, 459, [5]] VPC.full Ebben az esetben a törlési eljárás egyszerűsítését célzó rendelkezésként lehetőség van a végelszámolás elhatározásával kapcsolatos változás bejegyzési kérelemnek ( elsősorban a cégjegyzésre jogosultak személyében történt változás bejegyzésének ) és magának a társaság törlésének egy kérelemben való előterjesztésére.

[1, 489, [18]] VPC.full Ezt megelőzően azonban az általános szabályok szerint le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 519, [6]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnés esetében felszámolási eljárásnak illetőleg végelszámolásnak van helye.

[1, 520, [4]] VPC.full A felszámolás során az eljárás jellegéből és lényegéből fakadóan felosztható vagyon nem marad fenn, míg a végelszámolási eljárás befejezését követően az esetek többségében marad felosztható vagyon.

[1, 520, [18]] VPC.full A felszámolás során az eljárás jellegéből és lényegéből fakadóan felosztható vagyon nem marad fenn, míg a végelszámolási eljárás befejezését követően az esetek többségében marad felosztható vagyon.

[2, 55, [1]] VPC.full Bírósági eljárásban a nemzetközi szerződések, vagy a viszonossági gyakorlat kérdésében az Igazságügyi Minisztériumot keresik meg.

[2, 108, [8]] VPC.full A közokirati forma a közjegyző által a hivatalos eljárása során készített, illetve írásba foglalt létesítő okiratot jelenti.

[2, 109, [2]] VPC.full A közjegyzői eljárásra és a közjegyzői okiratokra vonatkozó részletes szabályokat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény tartalmazza.

[2, 191, [36]] VPC.full A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[2, 196, [6]] VPC.full A létesítő okirat módosítására a bejegyzési eljárás során csak a cégbíróság hiánypótlási felhívására kerülhet sor és a társaság megszűnéséről sem jogutódlás nélkül, sem jogutódlással ( a társaság elhatározásától függő átalakulás ) nem dönthetnek.

[2, 224, [23]] VPC.full Ezért, ha szándékosan vagy gondatlanul- ami a határozat hozatalnál az adott helyzetben az adott tagtól elvárható gondosság, illetve körültekintés nélküli eljárást jelenti- olyan határozat hozatalát támogatja a tag ( részvényes ) a szavazatával, ami a társaság jelentős érdekét sérti, a teljes vagyonával és korlátlanul felel.

[2, 239, [7]] VPC.full A létesítő okirat fenti módosításával kapcsolatos cégbejegyzési eljárásra a Ctv. 29. § (3) bek. tartalmaz külön rendelkezést.

[2, 240, [12]] VPC.full Egyebekben a Ctv. 29-35. §-ai rendelkeznek a létesítő okirat módosításával kapcsolatos bejegyzési eljárásról.

[2, 263, [7]] VPC.full A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

[2, 267, [5]] VPC.full A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban Cstv. ) 27. § (1) bek. szerinti jogerős végzés meghozatalának napjától kell számítani a Gt. ( új ) 23. § (3) bek.-ben írt visszamenőlegesen figyelembe veendő két évet.

[2, 297, [19]] VPC.full Az előző törvények mellett a Gt. ( új ) külön rendelkezései is lehetőséget adnak a társaság azon tisztségviselőivel szembeni eljárásra, akik helyzetüknél fogva a társaság működésére vonatkozó legfontosabb adatok birtokában vannak és a Gt. ( új ) 27. § (1) bekezdését megszegik.

[2, 319, [45]] VPC.full Ennek a kártérítési kötelezettségnek mint kárnak utóbb az áthárítása a vezető tisztségviselőre a társaság elhatározásától függ figyelemmel arra is, hogy a károkozás adott esetben éppen a Gt. ( új ) 29. § (1) bekezdésében írt kötelezettség teljesítését- a társaságot még nagyobb kártól megkímélő eljárást- is jelentheti.

[2, 375, [7]] VPC.full A Gt. ( új ) a jelölési eljárásra csak annyi kötelező rendelkezést tartalmaz, hogy annak során a társaságnál működő szakszervezetek véleményét meg kell hallgatni.

[2, 420, [19]] VPC.full A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezők névsorát tartalmazó névjegyzéket a könyvvizsgálat rendjéről szóló 46/1992. ( II._13. ) Korm. rendeletben részletesen szabályozott eljárás szerint a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.

[2, 441, [32]] VPC.full A törvényességi felügyelet szabályait nem a Gt. ( új ), hanem a Ctv. 49-55. §-ai tartalmazzák de meg kell említeni a Ctv. 56-58. §-ait is, ahol ugyancsak a törvényességi felügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni [ Ctv. 56. § (2) ].

[2, 445, [10]] VPC.full Ezért azt a BH1995. 423. sz. döntés értelmében a felszámolási eljárás megindulása, illetve folyamatban léte sem érinti.

[2, 455, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 47. § (1) bek. szerinti jogorvoslatot az ún. rendes bírósági eljárásban kell keresetindítás útján érvényesíteni [ Gt. ( új ) 47. § (3) ].

[2, 461, [9]] VPC.full Ha pedig erre mégis sor kerülne, akkor az eljárásnak a Pp. 157. § a) pontja alapján a megszüntetésének van helye.

[2, 464, [10]] VPC.full A Pp.-nek ez a rendelkezése ugyanis nem vonatkozik a peres eljárást kezdeményező beadványra, illetve a keresetlevélre, mert az anyagi jogszabályok által megállapított jogvesztő határidő az utolsó napján mindenképpen lejár, függetlenül a postára adás időpontjától.

[2, 487, [21]] VPC.full Ellenkező esetben, amíg egy ilyen per le nem zárul- ami a jogorvoslatokkal, esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. több évet is jelenthet- a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását a fenti per mint előkérdés eldöntéséig fel kellene függeszteni.

[2, 491, [18]] VPC.full A tárgyalást- ha egyéb intézkedésre nincs szükség- legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő érkezésétől, választottbírósági eljárás esetében a tanács megalakulásától számított tizenötödik napra kell kitűzni.

[2, 494, [8]] VPC.full A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti.

[2, 516, [2]] VPC.full A cégbírósági eljárás megindításával azonban nem lehet a társaságot hosszú ideig bizonytalanságban tartani.

[2, 522, [16]] VPC.full Ezért a törvény választási lehetőséget ad a társaság tagjainak vagy az általános szabályok szerinti bírósági peres eljárást választják, vagy kiköthetik a társaság létesítő okiratában vagy annak módosításában a választottbírósági eljárást.

[2, 522, [30]] VPC.full Ezért a törvény választási lehetőséget ad a társaság tagjainak vagy az általános szabályok szerinti bírósági peres eljárást választják, vagy kiköthetik a társaság létesítő okiratában vagy annak módosításában a választottbírósági eljárást.

[2, 524, [1]] VPC.full Az eljárás rendjét és részletes szabályait a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény tartalmazza.

[2, 530, [78]] VPC.full A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[2, 548, [3]] VPC.full A hivatalbóli törlési eljárás szabályait a Ctv. 56-58. §-i tartalmazzák.

[2, 550, [10]] VPC.full A g) pont feltételeit, illetve a megszüntetéshez vezető felszámolási eljárás részletes szabályait a b) pontnál már hivatkozott Cstv. III. Fejezete tartalmazza.

[2, 556, [21]] VPC.full Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[2, 556, [38]] VPC.full Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[2, 556, [60]] VPC.full Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[2, 557, [30]] VPC.full Még inkább felmerülhetnek a társaság megszűnését követően rendezetlen igények ott, ahol a társaság ún. fantom céggé vált és ezért a cégbíróság a Ctv. 56-58. § alapján felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül hivatalból törölte, illetve szüntette meg a társaságot.

[2, 579, [10]] VPC.full Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik- a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli törlése esetét kivéve-, végelszámolásnak van helye.

[2, 584, [9]] VPC.full A végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény tartalmazza.

[2, 585, [15]] VPC.full A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinek eseteiben fő szabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást.

[2, 593, [5]] VPC.full Ellenkező esetben maga a végelszámolási eljárás kerülne veszélybe a tagok különböző csoportjai vagy a hitelezők által előadott ismételt nem kellően megalapozott kérelmek sorozatos előterjesztése esetén.

[2, 670, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdése a részvénytársaságok vonatkozásában az alaptőke leszállítási eljárásnál egy további speciális kényszerátalakulási esetet is megállapít.

[3, 38, [12]] VPC.full A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a vállalat vagyoni helyzetétől függően felszámolási eljárásnak, illetve végelszámolásnak van helye.

[3, 39, [2]] VPC.full A két eljárás közötti lényegi különbségből adódóan azonban vagyonmaradvány, felosztható vagyon a végelszámolási eljárás befejezésekor keletkezhet.

[3, 39, [14]] VPC.full A két eljárás közötti lényegi különbségből adódóan azonban vagyonmaradvány, felosztható vagyon a végelszámolási eljárás befejezésekor keletkezhet.

[3, 117, [6]] VPC.full Lényeges feltételei garanciális okokból ennek az eljárásnak is vannak.

[3, 121, [11]] VPC.full A tagsági viszony ez okból történő megszűnése esetén az üzletrésszel kapcsolatos eljárásra is a Gt. ( új ) 130. §-át kell alkalmazni.

[3, 160, [5]] VPC.full A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt- ebben a sorrendben- az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

[3, 179, [1]] VPC.full Az eljárás egyszerűsítése érdekében azonban a Gt. ( új ) nem kívánja meg a szerződés külön alakszerű módosítását is, bár a jelenleg hatályos Gt. ( új ) rendelkezésével szó szerint egyező 1988. évi VI. tv. [ Gt. 174. § (1)-(2) ] törvényi indokolása is kiemeli, hogy jogdogmatikailag a szerződés módosítása történt.

[3, 188, [12]] VPC.full A tag jogutód nélküli megszűnése esetén- ami történhet végelszámolási vagy felszámolási eljárással, de történhet ezek nélkül is a Ctv. 56-58. § szerinti hivatalbóli törlési eljárás során- az üzletrész magához vonásának a Gt. ( új ) 144. § szabályai szerint kell eljárni.

[3, 188, [26]] VPC.full A tag jogutód nélküli megszűnése esetén- ami történhet végelszámolási vagy felszámolási eljárással, de történhet ezek nélkül is a Ctv. 56-58. § szerinti hivatalbóli törlési eljárás során- az üzletrész magához vonásának a Gt. ( új ) 144. § szabályai szerint kell eljárni.

[3, 347, [9]] VPC.full Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, törvényességi felügyeleti eljárás keretében a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.

[3, 355, [1]] VPC.full Az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását célzó jogalkotói meggondolásból nincs szükség a társasági szerződés módosítására a Gt. ( új ) 138. § (2) bek. alapján az üzletrész átruházás esetében annak ellenére, hogy az ebben a részében változatlan régi- új Gt. ( új ) korábbi törvényi indokolása is elismeri, hogy ilyenkor valójában a társasági szerződés módosításáról van szó.

[3, 365, [27]] VPC.full Vagy új vagyoni szolgáltatások nyújtása- új törzsbetétek befizetésével, illetve nem pénzbeli vagyoni szolgáltatással- vagy az előzőekben említett Gt. ( új ) 165. § szerinti eljárás.

[3, 417, [12]] VPC.full Ennek a hirdetménynek a közzétételét igazolnia is kell a végelszámolónak a végelszámolási eljárás lefolytatását követően benyújtandó törlési kérelemhez.

[3, 418, [6]] VPC.full Ugyancsak hitelezői érdekeket véd a végelszámolási eljárás befejezése és a követelések kielégítése után maradó társasági vagyon együtt-tartásának kötelezettsége is a társaság cégbírósági törléséig figyelemmel a Gt. ( új ) 53. § (2) bekezdésére is.

[3, 499, [46]] VPC.full Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 506, [2]] VPC.full Ezek az eljárások azonban mindig csak az ezekre megállapított szabályok szerint történhetnek meg.

[3, 521, [7]] VPC.full Ez az előírás a zártkörben vagy nyilvános eljárással történő alapítás mellett és attól részben függetlenül teszi lehetővé a társaságok számára a működési formájuk megváltoztatását.

[3, 550, [1]] VPC.full Egyszerűbb eljárásra van viszont módjuk a zártkörűen működő részvénytársaságoknak a közgyűlés összehívására vonatkozó eljárásnál a Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésből következően.

[3, 550, [13]] VPC.full Egyszerűbb eljárásra van viszont módjuk a zártkörűen működő részvénytársaságoknak a közgyűlés összehívására vonatkozó eljárásnál a Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésből következően.

[3, 554, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 254. §-a a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzésével és kicserélésével kapcsolatos eljárásra vonatkozóan fogalmaz meg ugyancsak eltérő szabályokat a két működési formára.

[3, 773, [16]] VPC.full Az új szabályozás szerint a Gt. ( új ) 255. §-a által külön nevesített alaptőke emelési eljárás alapján a felemelt alaptőke 15%-áig van mód a forgalomba hozatalra.

[3, 807, [13]] VPC.full Olyan módon, hogy egyúttal rendezte az 1988. évi VI. tv.-nek a bevonási eljárás alaptőkét nem érintő vitás előírásait is.

[3, 849, [9]] VPC.full A részvények előállításakor az igazgatóság a 263. §-ban szabályozott eljárás megfelelő alkalmazásával felszólítja a részvényeseket részvényeik benyújtására.

[3, 855, [10]] VPC.full A Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdésében szabályozott eljárásra tehát csak a Gt. ( új ) 195. §-ban írtak teljesülése esetén kerülhet sor.

[3, 899, [20]] VPC.full A dematerializált részvényről szóló okiratot akkor kell kiállítania a kibocsátóknak, amikor a jegyzés befejezése után a túljegyzést követő allokációs eljárást is lezárta.

[3, 915, [18]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 22. §-a részletesen szabályozza a nyomdai úton előállított részvény dematerializált értékpapírrá való átalakítási eljárását.

[3, 917, [18]] VPC.full Ilyen átalakításról történő döntés meghozatala után a társaságoknak az 1996. évi CXI. törvény szerinti speciális " részvénycsere " eljárást kell lefolytatniuk.

[3, 938, [10]] VPC.full Olyan esetekben, ha a számlatulajdonos ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolás alatt áll, akkor a számla feletti rendelkezési jog kizárólag a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, vagy a végelszámolót illeti meg.

[3, 977, [49]] VPC.full Ennek ellenére szerintünk változatlanul a létesítő okirat ( agy annak módosítási ) dátuma lehet a részvényokiraton lévő kibocsátás időpontja, hiszen például a Gt. ( új ) 183. § (1) bekezdése szerint is az alapító okirat, illetve az alapszabály rendelkezhet az elsőbbségi részvények kibocsátásáról. ( A leghelyesebb eljárás azonban szerintünk az lett volna, ha a Gt. ( új ) ezt az időpontot egyértelműen meghatározta volna. )

[3, 981, [13]] VPC.full Az értékpapír lényeges adatainak az azonosítására szolgáló értékpapírkód elemeiről és a kiadásához szükséges eljárásról a 37/1996. ( XII._28. ) PM rendelet ad részletes útbaigazítást.

[3, 1000, [2]] VPC.full Erre az eljárásra a Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdése szerint a Gt. ( új ) 263. §-át kell megfelelően alkalmazni.

[3, 1086, [0]] VPC.full Eljárása során pedig mindig fel kell tüntetnie azt a tényt, illetve a szükséghez képest nyilatkozatnia kell arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

[3, 1171, [9]] VPC.full Zártkörű alapítás esetén tehát nincs nyilvános ajánlattétel és jegyzési eljárás.

[3, 1254, [2]] VPC.full Nyilvános alapítási eljárás

[3, 1257, [3]] VPC.full A nyilvános alapítási eljárás menete

[3, 1263, [10]] VPC.full Az ajánlattétel közzétételét követően kerülhet sor a jegyzésre ( jegyzési eljárásra ) a közzétett időpontban és helyen ( helyeken ).

[3, 1274, [3]] VPC.full Túljegyzés esetén követendő eljárás

[3, 1276, [8]] VPC.full Ugyancsak meg kell határozni túljegyzés esetére az allokációs eljárást, vagyis, hogy az egyes jegyzések elfogadásáról ( elfogadásának mértékéről ) milyen szempontok alapján döntenek. ( Így pl. allokációs szabály lehet az, hogy az egy részvényjegyző által jegyzett meghatározott darabszám feletti jegyzés minősül visszautasítandónak.

[3, 1412, [20]] VPC.full Amennyiben azonban a részvényes az igazgatóság felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, már alkalmazásra kerül a 13. §-ban írt eljárás, vagyis a késedelembe esett részvényest az igazgatóság 30 napos határidővel felhívja a teljesítésre, azzal, hogy annak elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnésével jár.

[3, 1486, [13]] VPC.full A zártkörű működésre áttérés során az 1996. évi CXI. törvény 54. §-ában foglalt eljárást is le kell folytatni.

[3, 1566, [26]] VPC.full Az egyes részvénysorozathoz kapcsolódó részvényesi jogok csorbítása tárgyában hozandó határozatoknál a törvény garanciális okokból sajátos határozathozatali rendet ír elő, gyakorlatilag " megkettőzve " a határozathozatali eljárást.

[3, 1579, [18]] VPC.full Az elsőfokú bíróság azonban eljárási hibát követett el akkor, amikor jegyzőkönyvek hitelességének megállapítása érdekében nem folytatott hiánypótlási eljárást.

[3, 1584, [11]] VPC.full Amennyiben azonban a közgyűlési jegyzőkönyv ilyen határozatot nem tartalmaz, változásbejegyzési eljárásnak nincs helye.

[3, 1585, [25]] VPC.full Ez esetben is be kell nyújtani azonban a cégbírósághoz a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet és a hirdetményt, mely okiratokat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében és jogkörében eljárva felülvizsgál.

[3, 1611, [0]] VPC.full Eljárásukért a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

[3, 1654, [25]] VPC.full Az alaptőke-emelést új részvények forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint nyilvános forgalomba hozatal esetében a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1657, [13]] VPC.full Nyilvános alaptőke-emelés esetén továbbá a közgyűlési határozatban rendelkezni kell a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1659, [12]] VPC.full Ezért a törvény hasonlóan a Gt. ( új ) 238. §-ában írt eljáráshoz a határozathozatal érvényességéhez megköveteli az alaptőke-emeléssel érintett részvénysorozatokhoz tartozó részvényesek előzetes hozzájárulását.

[3, 1673, [27]] VPC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

[3, 1674, [5]] VPC.full A zártkörű alaptőke-emelés során követendő eljárásról a 250. §-ához fűzötteknél már volt szó. )

[3, 1791, [2]] VPC.full A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

[3, 1841, [17]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a tagokkal szemben csak akkor léphetnek fel, ha felszámolási eljárás során marad kielégítetlen hitelező.

[3, 2014, [40]] VPC.full Jogutód nélkül szűnik meg az egyesülés, ha a szerződésben meghatározott időtartam letelik, a szerződésben meghatározott megszűnési feltétel megvalósul, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, tagjainak száma egy főre csökken, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság felszámolási eljárás során megszünteti, a cégbíróság elrendeli hivatalbóli törlését.

[3, 2170, [39]] VPC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2183, [8]] VPC.full Ez az előírás már nem utal a felszámolási eljárásra és a keresetindítás időpontjával kapcsolatban sem utal időpontra.

[3, 2197, [30]] VPC.full A 306. § (3) bekezdésének a Gt. ( új ) életbe léptetését megelőző korábbi hatályba léptetése ugyanis szükségessé tette azt, hogy a jogi személy vállalatának a kht.-vá történő átalakulási eljárásáról megfelelően rendelkezzenek.

[3, 2262, [17]] VPC.full Emiatt a Gt. ( új ) 299. § (6) bekezdése kizárólag csak a hatálybalépése után induló felszámolási eljárások esetében rendeli el alkalmazni ezt a szigorító szabályt.

[3, 2391, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Cstv. egyes Gt. ( új)-jal összefüggő rendelkezéseit módosította.

[3, 2397, [1]] VPC.full Felszámolási eljárás eszerint a szabály szerint akkor is indulhat a cég ellen, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása keretében megszűntnek nyilvánította a céget és ennek során megállapította, hogy nincsen megfelelő vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2397, [19]] VPC.full Felszámolási eljárás eszerint a szabály szerint akkor is indulhat a cég ellen, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása keretében megszűntnek nyilvánította a céget és ennek során megállapította, hogy nincsen megfelelő vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2398, [3]] VPC.full Ilyenkor a felszámolási eljárás a cégbíróság értesítése alapján indul meg.

[3, 2401, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése szerint a keresetet a felszámolási eljárás során lehet előterjeszteni a hitelezőknek.

[3, 2405, [29]] VPC.full Abban az esetben, ha a bíróság valamelyik jogosult keresete alapján megállapította az uralkodó tag korlátlan felelősségét a működés során az ellenőrzött társaság tartozásaiért, akkor ez a felszámolás eljárás során is érvényesíthető lesz az uralkodó taggal szemben.

[3, 2456, [40]] VPC.full Ugyanakkor a kft.-nél és egyéb társasági formáknál semmiféle alapító létszámkorlátot nem határozott meg a Gt. ( új ) Ezért az előírás sértette a társasági formák egyenlőségének az elvét, és a részvénytársaságoknál különösen jelentős tőketeremtő képességet és a zártkörű alapítási eljárás rendjét is indokolatlanul túlbonyolította.

[3, 2498, [13]] VPC.full Továbbá a részvénytársaság egyéb olyan határozatot sem hozhat, amely alkalmas lenne az eljárás megzavarására.

[3, 2533, [18]] VPC.full A tárgyi hatály aprólékosabb definiálása e két jogszabályban összefüggésbe hozható a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom államigazgatási jogi eljáráshoz kötöttségével ( szabadalmi eljárás, védjegylajstromozás stb. ), valamint ezen szellemi termékek jellegével és az oltalmukhoz fűződő speciális gazdaságpolitikai érdekekkel.

[3, 2533, [22]] VPC.full A tárgyi hatály aprólékosabb definiálása e két jogszabályban összefüggésbe hozható a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom államigazgatási jogi eljáráshoz kötöttségével ( szabadalmi eljárás, védjegylajstromozás stb. ), valamint ezen szellemi termékek jellegével és az oltalmukhoz fűződő speciális gazdaságpolitikai érdekekkel.

[3, 2560, [7]] VPC.full Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

[3, 2574, [26]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (6) bekezdése olyan új szabály, amely a nemzetközi egyezményeknek megfelelően rendezi az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek jogi sorsát, amennyiben azokat egységesen kiveszi a szerzői jogi védelem alól.

[3, 2671, [24]] VPC.full A felek perben állásának szükségességére hivatkozva, utalva a Pp. 51. § a) pontja szerinti egységes pertársaságra, az ítélet az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

[3, 2820, [19]] VPC.full A szerzői státusz hazánkban, hasonlóan az európai jogokhoz, tehát nem függ semmilyen külön nyilvántartásba vételi vagy más eljárás lefolytatásától.

[3, 2950, [10]] VPC.full A kiadás fogalma alatt alapvetően a műnek bármilyen erre alkalmas eljárással egy időben vagy egymást közvetlenül követően több, meghatározott számú példányban - a nyilvánosságnak való terjesztés céljával - történő előállítását vagy előállíttatását értettük azzal a speciális megkötéssel, hogy pl. felhasználásnak minősült a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomás, amikor a nyomdagépbe új beemelés történt.

[3, 2956, [19]] VPC.full Az építészeti alkotások felhasználásának mindenekelőtt a rendeltetésszerű, szokásos felhasználások minősülnek, így elsősorban a tervnek az építési igazgatási eljárás, illetve a tulajdonképpeni építkezés során történő felhasználása ( BH1993. 666.). ( Dr. Csillag György Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1987. )

[3, 3021, [17]] VPC.full A korábban már említett 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről ugyanezen adatok közlésére kötelezi a vámhatóságot is.

[3, 3341, [2]] VPC.full Az elsőfokú eljárásban megkeresett Szerzői Jogi Szakértő Testület nem tekintette önálló műnek a korábban írt versekre épülő prózai művet, a másodfokon eljárt bíróság azonban ellenkező álláspontra helyezkedett.

[3, 3345, [15]] VPC.full Utalunk az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. §-ára, amely a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozóan állapít meg szabályokat.

[3, 3469, [43]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 41. § (1) bekezdéséhez hasonló korlátozást már egyáltalán nem tartalmaz az Szjt. ( új ) 41. § (2) bekezdése, amely a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági ( pl. rendőrségi, vagy egy szakhatóság előtt folyó ) eljárásban a felhasználást bármilyen formában megengedi.

[3, 3729, [21]] VPC.full Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is.

[3, 3744, [53]] VPC.full A Szerzői Jogi Szakértő Testület ( SzJSzT 2/1973., 25.P.27.228/1972. számú állásfoglalása ) a számítógépes eljárási rendszer körében az önálló szellemi alkotásként általában a számítógépi kezelésre alkalmas feladat feltárását, a feladatnak a gép által megkövetelt korrektséggel való megfogalmazását, a matematikai modell elkészítését, és végül az algoritmus, azaz a gépi eljárás kidolgozását jelölte meg, míg az egyéb műveleteket, így pl. a gépi számítások elvégzését és azok eredményeinek értékelését és hasznosítását, az ún. rutinmunka körébe sorolta.

[3, 3983, [72]] VPC.full Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet a Versenytanács a Magyar Fotóriporterek Kamarája ( Budapest ) kérelmezőnek a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. ( Budapest ) I. r.; a VICO Press Rt ( Budapest ) II. r.; a Magazin Kiadó Rt ( Budapest ) III. r.; a Millers Corporation Kft ( Budapest ) IV. r.; és a VIP Lap- és Könyvkiadó Kft ( Budapest ) V. r. eljárás alá vont vállalkozók ellen, tisztességtelen piaci magatartás és egyéb versenycselekmény miatt indított ügyében hozott határozata is.

[3, 3985, [4]] VPC.full A Magyar Fotóriporterek Kamarája eljárást kezdeményezett a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt és társai ellen, utalva arra az általa kifogásolt magatartásra, hogy az általuk megjelentetett sajtótermékekben ( Magyar Hírlap Vasárnapi Magazinja, Kisasszony című lap, Nők Lapja, Őnagysága című lap, Kacsa című lap ) szerződi jogi védelem alatt álló fényképeket közöltek anélkül, hogy a szerző nevét feltüntették volna.

[3, 3986, [14]] VPC.full Így a fotóknak a szerzők hozzájárulása és szerzői díj fizetése nélkül történő publikálása az eljárás alá vont lapkiadókat gazdasági előnyhöz juttatta a többi lapkiadóval szemben, a magyar fotóriportereket pedig kiszorította a magyar piacról, ezért kérte az eljárás alá vont vállalkozók felelősségének a megállapítását a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés és 20. § e) pontja alapján.

[3, 3986, [38]] VPC.full Így a fotóknak a szerzők hozzájárulása és szerzői díj fizetése nélkül történő publikálása az eljárás alá vont lapkiadókat gazdasági előnyhöz juttatta a többi lapkiadóval szemben, a magyar fotóriportereket pedig kiszorította a magyar piacról, ezért kérte az eljárás alá vont vállalkozók felelősségének a megállapítását a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés és 20. § e) pontja alapján.

[3, 3987, [1]] VPC.full Az eljárás alá vontak a kérelem elutasítását kérték, vitatták, hogy akár a szerzői jogra vonatkozó törvény, akár a versenytörvény rendelkezéseit megsértették volna.

[3, 3989, [6]] VPC.full Megállapítható volt valóban, hogy az eljárás alá vont vállalkozók tevékenységüket a lapkiadói piacon fejtik ki, míg a kérelmezők a fotózás területén működnek.

[3, 4208, [33]] VPC.full A hangfelvétel kiadóknak további kihívásokkal kell szembe nézniük a digitális technika minőségromlás nélküli másolatok készítését teszi lehetővé, a fénysebességgel terjedő internet pedig hihetetlen mennyiségű adat és információ ( köztük MP3 jelű tömörítési eljárással rögzített hangfelvételek ) továbbításának vált színterévé.

[3, 4215, [34]] VPC.full Az importtal kapcsolatban utalni kell arra, hogy hatályban van a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény végrehajtására kiadott 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet, amely a vámigazgatási eljárásban lehetővé teszi, hogy a vámhivatal az engedélyhez kötött szállítmány beléptetését az engedély bemutatásáig megtagadja.

[3, 4295, [14]] VPC.full Ennek áthidalására került be az Szjt. (új)-be a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárás [ Szjt. ( új ) 102-105. § ].

[3, 4389, [5]] VPC.full Ebből következően a nyilvántartásba vételi eljárást az új szabályozás fényében kell lefolytatni, amelynek eredményeképpen a fent említett közlemények tartalma is megváltozik.

[3, 4426, [3]] VPC.full A nyilvántartásba vételi eljárásnál irányadó szempontok

[3, 4428, [14]] VPC.full Ha ilyen helyzet mégis előadódna, ezt a jogkezelő jelöltek már a nyilvántartásba vételi eljárást megelőzően általában egyeztetik, és megoldják egymás között, így ilyen probléma ritkán kerül a NKÖM elé.

[3, 4431, [6]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4434, [6]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4434, [9]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4434, [20]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4434, [24]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4491, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4562, [50]] VPC.full Célszerű azonban, hogy a felperes ne csak egy igénypontot jelöljön meg keresetében, mivel a kereset megváltoztatására a Pp. ( 1952. évi III. törvény ) 146. § (1) bekezdése alapján csak az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetőség, és a 247. § értelmében a másodfokú eljárásban már egyáltalán nincs mód a kereset megváltoztatására.

[3, 4585, [13]] VPC.full A szerzői jogi perek elbírálása a Pp. szabályai szerint, tehát polgári peres eljárás útján történik.

[3, 4590, [3]] VPC.full A polgári peres eljárásban elrendelhető ideiglenes intézkedések feltételeit a Pp. 156. §-a határozza meg.

[3, 4602, [14]] VPC.full Az (1) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza.

[3, 4603, [34]] VPC.full A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak- a szerző engedélyével végzett- olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik.

[3, 4613, [27]] VPC.full A 72/1994. ( XII._27. ) OGY határozattal ratifikált ún. TRIPS-egyezmény, a hamisított és kalózkiadásban megjelent áruk szabad forgalomba hozatalát, exportálását, reexportálását vagy halasztó hatályú eljárás alá sorolását megtiltó intézkedések megállapításáról szóló 3295/94/EK tanácsi rendelet, és az Európai Bizottság ún. Fehér Könyve a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos jogérvényesítés hatékonysága érdekébenn szükségesnek tartja a vámhatóságok bevonását is az elkövetőkkel szemben.

[3, 4614, [19]] VPC.full Az Európai Megállapodás 67. cikkében vállalt kötelezettségeinek tett eleget a magyar jogalkotás a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet meghozatalával.

[3, 4704, [63]] VPC.full Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

[3, 4705, [23]] VPC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4705, [33]] VPC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4713, [2]] VPC.full A testület eljárása nem érinti a 90. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságát.

[3, 4722, [3]] VPC.full Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa.

[3, 4723, [6]] VPC.full Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak.

[3, 4733, [13]] VPC.full Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet.

[3, 4735, [2]] VPC.full A hagyatéki eljárást a 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet szabályozza.

[3, 4736, [14]] VPC.full A 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 31. § szerint a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha .... ( és itt a rendelethely négy pontban sorolja fel azokat az eseteket, amikor a hagyatéki eljárást meg kell indítani.

[3, 4736, [47]] VPC.full A 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 31. § szerint a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha .... ( és itt a rendelethely négy pontban sorolja fel azokat az eseteket, amikor a hagyatéki eljárást meg kell indítani.

[3, 4743, [14]] VPC.full A 111. § (1)_-_(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

[3, 4747, [39]] VPC.full A törvény 108. §-ában foglalt rendelkezések elfogadására annak elkerülése érdekében is szükség van, hogy- a szellemi tulajdon területén fennálló jogközelítési kötelezettségünk megszegésére hivatkozva- az Európai Közösség hazánkkal szemben megindítsa az Európai Megállapodás 107. cikkében szabályozott vitarendezési eljárást. ( A törvény miniszteri Indoklása ) "

[3, 4786, [16]] VPC.full A szellemi tulajdonok megsértése miatt indított perekben hozott határozatok végrehajtása azonban még további, a végrehajtási eljárást gyorsító és egyszerűsítő speciális intézkedéseket igényelt.

[3, 4787, [11]] VPC.full Ezért az Szjt. ( új ) a Vht.-nek a különleges végrehajtási eljárásokat szabályozó harmadik részében a IX. fejezetet ( meghatározott cselekmény végrehajtása ) kiegészítette egy új szakasszal, a 184/A. §-sal.

[3, 4792, [2]] VPC.full A végrehajtási eljárás költségeinek megelőlegezésére vonatkozóan a Vht. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

[3, 4796, [8]] VPC.full A Vht.-nek a szellemi tulajdonok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásban nem alkalmazható 135. § (1)_-_(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árverés során nem sikerült az ingóságot értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő sem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

[3, 4798, [7]] VPC.full Tehát szellemi tulajdonok megsértése esetén a végrehajtási eljárás során az adós nem kaphatja vissza a lefoglalt ingóságot.

[3, 4799, [14]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

[3, 4799, [23]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

[3, 4799, [41]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

eljárás lefolytatás LVC.full (6)

[2, 557, [30, 31]] LVC.full Még inkább felmerülhetnek a társaság megszűnését követően rendezetlen igények ott, ahol a társaság ún. fantom céggé vált és ezért a cégbíróság a Ctv. 56-58. § alapján felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül hivatalból törölte, illetve szüntette meg a társaságot.

[3, 417, [12, 13]] LVC.full Ennek a hirdetménynek a közzétételét igazolnia is kell a végelszámolónak a végelszámolási eljárás lefolytatását követően benyújtandó törlési kérelemhez.

[3, 2671, [24, 25]] LVC.full A felek perben állásának szükségességére hivatkozva, utalva a Pp. 51. § a) pontja szerinti egységes pertársaságra, az ítélet az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

[3, 2820, [19, 20]] LVC.full A szerzői státusz hazánkban, hasonlóan az európai jogokhoz, tehát nem függ semmilyen külön nyilvántartásba vételi vagy más eljárás lefolytatásától.

[3, 4705, [23, 24]] LVC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4723, [6, 12]] LVC.full Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak.

eljárási VPC.full (13)

[1, 373, [14]] VPC.full Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait.

[1, 380, [23]] VPC.full A közkereseti társaságnál- fő szabályként- nincs legfőbb döntéshozó szervként egy önálló, elkülönült és a Gt. ( új ) által szabályozott eljárási rend mellett működő szervezet.

[3, 354, [25]] VPC.full A Gt. ( új ) azonban a társasági szerződésben rögzített állapot nem minden változásához kívánja meg a társasági szerződés módosítását, illetve az ahhoz szükséges eljárási és formai kellékek betartását még akkor sem, ha az jogilag egyértelműen szerződésmódosításnak minősül.

[3, 551, [15]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaságnál viszont marad az 1988. évi VI. tv. által is szabályozott szigorúbb eljárási mód.

[3, 1579, [4]] VPC.full Az elsőfokú bíróság azonban eljárási hibát követett el akkor, amikor jegyzőkönyvek hitelességének megállapítása érdekében nem folytatott hiánypótlási eljárást.

[3, 3744, [15]] VPC.full A Szerzői Jogi Szakértő Testület ( SzJSzT 2/1973., 25.P.27.228/1972. számú állásfoglalása ) a számítógépes eljárási rendszer körében az önálló szellemi alkotásként általában a számítógépi kezelésre alkalmas feladat feltárását, a feladatnak a gép által megkövetelt korrektséggel való megfogalmazását, a matematikai modell elkészítését, és végül az algoritmus, azaz a gépi eljárás kidolgozását jelölte meg, míg az egyéb műveleteket, így pl. a gépi számítások elvégzését és azok eredményeinek értékelését és hasznosítását, az ún. rutinmunka körébe sorolta.

[3, 4711, [6]] VPC.full A 14-17. §-ok a választottbírák kijelölésének eljárási szabályait tartalmazzák.

[3, 4721, [15]] VPC.full Egyébként a létrejött megállapodás bírósági megtámadására csak akkor van lehetőség, amennyiben az egyeztető testület eljárási szabályt sértett.

[3, 4723, [10]] VPC.full Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak.

[3, 4724, [14]] VPC.full Egyebekben az egyeztető testület- a (2) bekezdésben említett szabályzat keretein belül- az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja meg.

[3, 4725, [3]] VPC.full Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki és az igazságügyminiszter hagyja jóvá.

[3, 4727, [6]] VPC.full A felek ilyen irányú megállapodásának hiányában eljárási cselekményre sem utasíthatja a testület a feleket.

[3, 4728, [1]] VPC.full Az eljárási szabályzat kidolgozásánál a szerzői jogi szakértő testület nyilván figyelembe veszi a választottbíráskodásról szóló törvény már bevált előírásait.

eljáró VPC.full (7)

[1, 175, [5]] VPC.full A (4) bekezdésben foglaltak szerint eljáró könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról.

[2, 525, [14]] VPC.full A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény pedig a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbírósággal kapcsolatban ír elő a 30. § (4) bekezdésében rendelkezéseket.

[3, 1385, [6]] VPC.full Az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

[3, 2556, [2]] VPC.full A másodfokon eljáró bíróság indokolásából kitűnik, hogy az elsőfokú ítélet megállapítása nem önmagában volt helyes vagy helytelen, hanem mivel az adott esetben nem lehetett megvizsgálni a fotókat, a vita tárgyát képező folyamat ( tevékenység ) az elsőfokú bíróság által történő, alkotói tevékenységnek való minősítése megalapozatlan volt.

[3, 2646, [27]] VPC.full Amennyiben a párhuzamos joggyakorlás miatt jogvita keletkezne, úgy az eset összes körülményeire is figyelemmel, vélhetően a meghallgatandó ifjú tehetség ( szerző ) álláspontját akceptálná az eljáró bíróság.

[3, 4065, [20]] VPC.full A nyilvántartás adatainak pontossága érdekében jelentős segítséget fog jelenteni az új szabályozás 105. §-a alapján előírt, a hagyatékátadás során eljáró közjegyzőkre, azaz adatszolgáltatásukra vonatkozó kötelezettségek.

[3, 4592, [5]] VPC.full Ez a rendelkezés megfosztja az eljáró bíróságot mérlegelési jogától, és gyakorlatilag minden szerzői jogi perben biztosítja a jogosult részére az ideiglenes intézkedés igénybevételének lehetőségét.

ellenőrzés végző LVC.full (1)

[2, 706, [10, 11]] LVC.full A jogszabályhely második fordulatában pedig az összeférhetetlenségi követelményeket is az ellenőrzést végző könyvvizsgálóra állapítja meg.

ellát VPC.full (9)

[3, 210, [16]] VPC.full Az ilyen meg nem térülő kifizetéseknél természetesen felmerülhet a társaság ügyvezetésének és a társaság működésének ellenőrzését ellátni hivatott személyeknek, illetve szerveknek a felelőssége is a Gt. ( új ) általános rendelkezései alapján.

[3, 1174, [39]] VPC.full Az alapító okiratot a Gt. ( új ) 10. § (2) és (3) bekezdése szerint valamennyi alapító részvényesnek ( illetve meghatalmazottjának ) alá kell írnia, s azt közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni.

[3, 1815, [28]] VPC.full Tekintettel arra továbbá, hogy természetes személy részvényes esetében a 270. § (2) bekezdésében írt tisztségviselési tilalom nem érvényesül ha a részvényes igazgatósági tisztséget, vagy felügyelőbizottsági tisztséget ellát a társaságnál a 224. § (4) bekezdése alapján a társasággal sem ő, sem közeli hozzátartozója a társaság üzletszerű gazdálkodási tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.

[3, 1912, [24]] VPC.full A szerződésmódosítással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az ilyen tartalmú igazgatótanácsi határozatot a közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédi ( jogtanácsosi ) ellenjegyzéssel kell ellátni [ Gt. ( új ) 10. § (3) ].

[3, 2019, [29]] VPC.full Miután e döntés egyidejűleg a társasági szerződés módosítását is jelenti, a határozatot ( igazgatótanács ülésének jegyzőkönyvét ) közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédi ( jogtanácsosi ) ellenjegyzéssel kell ellátni.

[3, 2982, [15]] VPC.full Az ARTISJUS az irodalmi és zenei szerzők részére saját szabályzata szerint felosztja a jogdíjakat és ellátja az ezzel kapcsolatos dokumentációs feladatokat.

[3, 2983, [32]] VPC.full Az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat megillető részeket az ARTISJUS átutalja az MSZSZ-EJI-nek, az audiovizuális művek képi alkotóit és a filmgyártókat képviselő FILMJUS-nak, a HUNGART-nak, illetve a MAHASZ-nak, amelyek ellátják az ezzel kapcsolatos dokumentációs feladatokat és saját felosztási szabályzatuk elfogadása után ennek megfelelően osztják fel az érintett jogosultaknak a jogdíjakat.

[3, 3977, [34]] VPC.full A támadott előírások azonban nem tartalmaztak utalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyezésre jogosult szervek milyen szempontok figyelembevételével hoznak döntést, így nem utaltak arra sem, hogy az elutasító döntést kell -e indokolással ellátni.

[3, 4416, [15]] VPC.full Megfelelő adatbázis és az adatbázist működtető számítógépes program hiányában a közös jogkezelő szervezet nem tudja ellátni feladatát.

ellátott VPC.full (3)

[3, 1173, [13]] VPC.full A zártkörű alapítás lényegében egyetlen mozzanattal, a törvényben előírt tartalommal és alakiságokkal ellátott alapító okirat aláírásával megvalósul.

[3, 4057, [22]] VPC.full Az (1) bekezdés alkalmazásában eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotásnak minősül a festmény, a rajz, a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított képgrafika és iparművészeti alkotás, valamint a szobrászati alkotás és a gobelin.

[3, 4494, [9]] VPC.full Praktikusan ez úgy működik, hogy a jóváhagyó záradékkal ellátott Jogdíjközlemény(eke)t megküldi a Magyar Közlöny és a Kulturális Közlöny szerkesztőségének.

ellátás VPC.full (16)

[1, 343, [18]] VPC.full A személyes közreműködés a jellegéből adódóan rendkívül sokféle lehet, így pl. a társaság üzletvezetését vagy képviseletének az ellátását is jelentheti.

[1, 472, [28]] VPC.full Ebben az esetben a tagok közös elhatározásának függvényében van lehetősége a kültagnak minden lehetséges esetre előre nem meghatározható terjedelmű, de mindenképpen csak kisebb részfeladatokra korlátozódó irányítási teendők ellátására.

[2, 34, [16]] VPC.full Törvény előírhatja, illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereségszerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre vagy más közfeladat ellátására történő alapítását.

[2, 274, [4]] VPC.full A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért- ha ezt törvény nem zárja ki- díjazást lehet megállapítani.

[2, 339, [4]] VPC.full Ennek a feladatnak az ellátásához a Gt. ( új ) többirányú jogosítványokat biztosít.

[2, 362, [20]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) azt az általános gyakorlati megoldást teszi törvényileg is megengedhetővé, hogy egyes ellenőrzési feladatok ellátását a felügyelő bizottság megoszthassa a tagjai között.

[2, 426, [4]] VPC.full A könyvvizsgálót a feladatai ellátásához rendkívül széles körű tájékozódási, iratbetekintési és felvilágosítás kérési jogosítványokkal ruházza fel a Gt. ( új ), a további és konkrétabb intézkedési jogosultságaira pedig a Gt. ( új ) 44. § (2)_-_(3) bek. tartalmaz rendelkezést.

[3, 552, [15]] VPC.full A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata a 3-11 tagból álló igazgatóság helyett az igazgatósági feladatok ellátására a Gt. ( új ) 244. §-a alapján vezérigazgatót jelölhet ki.

[3, 1593, [17]] VPC.full Ez alól kivételt képez, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata az igazgatóság helyett az ügyvezetés ellátására a Gt. ( új ) 244. §-a szerint vezérigazgatót jelöl ki.

[3, 1599, [62]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében és 240. § (2) bekezdésében írtak összevetéséből az következik, hogy az igazgatóság tagjai, illetve az igazgatóság helyett működő vezérigazgató e tisztségét megbízási jogviszony alapján láthatja csak el, melyre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. ( Részvénytársaság esetében tehát nincs lehetőség a vezető tisztségviselői megbízatás munkaviszony keretében történő ellátására. )

[3, 1615, [10]] VPC.full Nincs jelentősége annak, hogy az igazgatóság tagjai valamely feladat ellátásával valamelyik igazgatósági tagot vagy más képviselőt bíznak meg, ezen személyek kötelezettségének teljesítéséért a többi igazgatósági tag, illetve az igazgatóság tagjai ugyanúgy felelnek, mintha a kötelezettség tejesítésére vonatkozó munkamegosztás vagy megbízás létre sem jött volna.

[3, 1634, [10]] VPC.full Amennyiben a részvénytársaság alapító okirata az igazgatóság helyett az ügyvezetés ellátására vezérigazgatót jelöl ki, a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a vezérigazgatóra kell alkalmazni.

[3, 1861, [27]] VPC.full Így a Cgt. 30576/1991/2. ( BH1992. 651. ) sz. határozat szerint, a tagok gazdálkodásának előmozdítása megvalósulhat adott esetben az üdültetési, gyógyüdültetési feladatok koordinálásával, közös ellátásával.

[3, 2272, [29]] VPC.full Az új törvény hatályba lépésekor háromnál több vezető tisztséget betöltők számára az őket érintő 299. § (8) bekezdésben írt kivételi szabály a megbízatásuk lejártáig teszi lehetővé a meglévő tisztségük ellátását.

[3, 4530, [15]] VPC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

[3, 4539, [37]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát a miniszter az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai ( 54-59. §-ai ) szerint jár el, ennek megfelelően a jogkezelő szervezetet előzetesen értesítenie kell az ellenőrzésről; az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe beléphet; iratokat megtekintheti; a szervezet képviselőjétől felvilágosítást kérhet; egyéb bizonyítást folytathat le.

ellátó VPC.full (8)

[1, 473, [5]] VPC.full Azonban ilyenkor is az üzletvezetést ellátó beltag ellenőrzése megfelelő módon kell, hogy érvényesüljön.

[2, 346, [49]] VPC.full Ez a rendelkezési jog egyrészt azt jelenti, hogy a társaság tulajdonosai az igazgatósági tagok, illetve az ügyvezető megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását a fb.-re ruházhatják, ami az fb. súlyának a rendkívül komoly mértékű megnövelését- bizonyos értelemben az egzisztenciális függőséget is- jelenti az ügyvezetést ellátó testület, illetve személyek számára.

[2, 387, [7]] VPC.full A felügyelő bizottsági tagságnak az ügyvezetési feladatokat ellátó vezető tisztségviselőktől való határozott elkülönülésének nemcsak szervezetileg és a feladatok, illetve hatáskörök területén van meg a különbözősége.

[2, 388, [13]] VPC.full A kétféle tisztség elkülönülése és a felügyelő bizottsági tisztség függetlensége az ügyvezetési feladatokat ellátó tisztségviselőktől abban is megnyilvánul, hogy a megbízatás időtartama sincs a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartamához kötve.

[2, 435, [4]] VPC.full Ilyenkor a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

[3, 3089, [31]] VPC.full Az ún. " kisjogos " előadások, tehát a közös jogkezelés útján jogosított felhasználások ma az ARTISJUS Egyesület feladat- és hatáskörébe tartoznak, melynek mint az irodalmi és zenei szerzők képviseletét ellátó szerzői közös jogkezelő szervezet bevételei között is a legjelentősebb részt jelentik, 1997-ben pl. az így begyűjtött jogdíj összege az összes bevétel 37%-át, pontosan 1 016 137 000 Ft-ot jelentett.

[3, 4533, [3]] VPC.full A tényleges felügyeletet ellátó szervek és az ellenőrzés módszerei országonként különbözőek lehetnek. ( Franciaországban pl. a bíróság és a művelődési minisztérium együttesen gyakorolják a felügyeletet, míg Svédországban ezt az igazságügyi miniszter látja el.

[3, 4726, [11]] VPC.full A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét.

elszámol VPC.full (9)

[1, 421, [18]] VPC.full Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 422, [13]] VPC.full A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[1, 433, [5]] VPC.full A 95. § szerint kell elszámolni a tag jogutódjával is, ha a jogutód úgy dönt, hogy nem válik a társaság tagjává.

[1, 440, [38]] VPC.full Ha a Gt. ( új ) által közelebbről nem részletezett tartalmú " megegyezés ", illetve " megállapodás " a taggá válás feltételeire nem jön létre, akkor a Gt. ( új ) 95. § értelemszerű alkalmazásával kell elszámolni a tag örökösével.

[1, 492, [25]] VPC.full A 104. § szerinti esetekben a működés közkereseti társaságként való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó bel-, illetve kültagokkal a 95. § rendelkezései szerint kell elszámolni.

[3, 14, [10]] VPC.full A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[3, 89, [25]] VPC.full A tilalom megsértésével a gyakorlatban legtöbbször az olyan esetekben találkozni, amikor ún. tagi kölcsönt próbálnak meg a társasággal szemben a törzsbetét befizetési kötelezettség fejében elszámolni.

[3, 790, [8]] VPC.full Mégpedig úgy, hogy költségként semmiképpen se lehessen elszámolni a kamatot és az ilyen módon ne veszélyeztethesse a részvénytársaság alaptőkéjét.

[3, 1995, [10]] VPC.full A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

elszámolható VPC.full (1)

[3, 2881, [23]] VPC.full Az általános szabályt mindenesetre célszerű lehet a szerződésekben pontosítani, meghatározva a felhasználó által elért bruttó bevétel fogalmát, az azzal szembeállítható és elszámolható költségek körét, ily módon jutva el a jogdíj alapját képező összeg meghatározásáig.

elszámolás VPC.full (28)

[1, 340, [26]] VPC.full A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaságtól megválás esetén [ Gt. ( új ) 92. § ] vagy a társaság jogutód nélküli megszűnésekor csak az elszámolás eredményeként mutatkozó pénzbeli juttatásra tarthat igényt a tag.

[1, 404, [43]] VPC.full Ennek érdekében és csak erre az esetre biztosítja a törvény a hitelező számára a tag helyett a tagot a Gt. ( új ) 93. § (1) bek. alapján megillető rendes felmondási jog gyakorlását, ami a Gt. ( új ) 95. § szerinti elszámolást, illetve a tagnak járó vagyoni hányad megállapítását teszi kötelezővé.

[1, 425, [10]] VPC.full A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnésénél az előzőek szerinti elszámolás fogalmilag nem jöhet szóba.

[1, 426, [1]] VPC.full Az elszámolásnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjára vetített vagyoni állapot szerint kell történnie akkor is ha pl. a felmondás érvényességével kapcsolatos per csak jóval később zárul le.

[1, 427, [5]] VPC.full A fő szabály szerint az elszámolás eredményeként a volt tag járandóságát pénzben kell kifizetni.

[1, 429, [1]] VPC.full Az elszámolás módjára és formájára vonatkozóan a Gt. ( új ) semmilyen megkötést a fentieken túl nem tartalmaz, ezért a feleknek ebben a kérdésben széleskörű megegyezési lehetősége van a kölcsönösen legmegfelelőbb teljesítésre.

[1, 432, [5]] VPC.full Megállapodás hiányában az örökössel történő elszámolásra a 95. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[1, 439, [1]] VPC.full Ilyenkor elszámolásra nincs szükség, a belépő új tag- az örökös- az elhunyt tag helyébe lép eltérő megállapodás hiányában azonos jogokkal és kötelezettségekkel.

[1, 445, [31]] VPC.full A tagsági viszony megszűnésének a Gt. ( új ) 92. § a)_-_e) és g) pontjaiban írt eseteinél önmagában a társaságtól való megválás és a Gt. ( új ) 95. § szerinti elszámolás nem jelenti a tag részéről az összes vagyoni kötelezettség egyszer és mindenkorra való megszűnését is.

[1, 494, [9]] VPC.full A társaság és a kiváló tag ( tagok ) elszámolására a Gt. ( új ) 95. §-át kell alkalmazni.

[2, 193, [9]] VPC.full Ez vonatkozik a tagok ( részvényesek ) egymás közötti elszámolására is.

[2, 676, [68]] VPC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők- a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra- elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság ( nyitó ) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a társasági szerződés ( alapító okirat ) tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

[2, 691, [9]] VPC.full - Továbbá azokkal a tagokkal, illetve részvényesekkel való elszámolás tervezetét, akik nem kívánnak a jogutód társaság tagjaivá, illetve részvényeseivé válni.

[2, 719, [46]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (1) bekezdése szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetekről az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetéről és vagyonleltár tervezetéről, továbbá a létesítő okirat tervezetről és a jogutód gazdasági társaságba részt venni nem kívánó tagok, illetve részvényesekkel való elszámolás módjáról való tervezetről a második legfőbb szervi üléseken kell határozni.

[2, 732, [1]] VPC.full Az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának figyelembevételével történik.

[2, 736, [3]] VPC.full A távozókkal való elszámolás a vagyonmérleg tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának a figyelembevételével történhet meg.

[2, 737, [11]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (5) bekezdése pedig az elszámolás időpontját is megállapítja.

[3, 34, [1]] VPC.full Az elszámolásra a tagkilépés esetére irányadó szabályokat kell alkalmazni [ Gt. ( új ) 118. § ].

[3, 93, [27]] VPC.full A társaság létesítő okiratában vállalt vagyoni hozzájárulással késedelembe eső tag tagsági viszonyának a Gt. ( új ) 13. § alapján történő megszűnése ilyenkor az adott üzletrésszel kapcsolatos elszámolás szükségességét is jelenti.

[3, 1847, [67]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül- meg kell határozni: a) a tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat; b) a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit; d) az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[3, 1865, [2]] VPC.full Kilépés esetén elszámolás a volt taggal

[3, 1866, [22]] VPC.full A tag kiléphet az egyesülésből [ Gt. ( új ) 285. § (1) b) ] ezért a társasági szerződésnek rendelkeznie kell az elszámolásról, s a volt tagot megillető " vagyonrész " értékének kiadásáról a 286. § (1)-(2) bekezdésekben írtak szerint.

[3, 2000, [7]] VPC.full A tag jogutódjával ( örökösével ) való elszámolásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2003, [23]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben rendelkezni kell [ Gt. ( új ) 273. § (1) c) ] a kilépő taggal való elszámolás- vagyon-visszatérítés- alapvető szabályairól, az igazgatótanács határozatában e szerződéses előírások keretei között rendelkezhet a tagnak járó vagyonhányad illetve értéke kiadásának időpontjáról, és az esetleges részletfizetésről ( részteljesítésről ).

[3, 2368, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. 578/A. § (1) bekezdésének a szabálya azonban egyértelművé teszi azt, hogy a társaság megszűnésekor nem végelszámolásnak, hanem elszámolásnak van helye.

[3, 2621, [22]] VPC.full Az írásbeliség elmaradása, ahogyan arra a BH1993. 295. sz. döntés is hivatkozik, önmagában nem lett volna akadálya a felek közötti elszámolásnak, de mivel az ellenszolgáltatásról szóbeli megállapodás sem született, a BH1993. 295. sz. döntéssel ellentétben a BH1992. 687. sz döntésben szerzői díjat ezen a címen nem lehetett megítélni az elkészült képek ellenértékeként.

[3, 2626, [39]] VPC.full Figyelemmel azonban arra, hogy a szerzői mű létrejötte után az eredeti állapot visszaállítására általában nincs mód, a bírói gyakorlatban ez idáig ilyenkor a szerződés Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti hatályosítására, és a felek közötti szolgáltatások elszámolására kerül sor.

[3, 3531, [9]] VPC.full Ilyenkor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás tekintetében a felek közötti elszámolásra kerül sor.

elszámolási VPC.full (7)

[1, 418, [21]] VPC.full Vitás esetben lehetőség van a felmondás érvényességének megállapítása iránti peres út igénybevételére ami a tagsági viszony megszűnésének időpontja- azaz az elszámolási időpont és a társaság akkori vagyoni helyzete [ Gt. ( új ) 95. § (1) ]- szempontjából bírhat jelentőséggel.

[2, 573, [37]] VPC.full A tartozásért helytálló tag a többi korlátlan és egyetemleges vagyoni felelősségű tagtól ezt követően a felosztott társasági vagyonból- ha volt ilyen- a ráeső részt meghaladóan történt teljesítését követelheti a tagok egymás közti ún. belső jogviszonyának elszámolási szabályai szerint.

[3, 27, [7]] VPC.full Ilyen esetben a vállalatnak a taggal szemben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, az átruházás a kilépő és a tagsági jogokat átvevő tag egymás közötti viszonyában történik meg.

[3, 36, [3]] VPC.full Ebben az esetben elszámolási viszony a vállalat és a jogutód között nem keletkezik, az örökös, illetve jogutód a tag " helyébe lép ", amiből az is következik, hogy a " taggá válása " előtt keletkezett kötelezettségekért, tartozásokért is felel.

[3, 2417, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (2) bekezdése a Szöv. tv. 9. §-át módosította a cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén követendő elszámolási mód meghatározásáról.

[3, 3912, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (5) bekezdéséből, amely az előállítóra állapít meg elszámolási kötelezettséget, az is következik, hogy a jogdíj alapját az előállító által realizált bevétel képezi.

[3, 3921, [9]] VPC.full A törvény tehát nem bízta a felek megállapodására az elszámolási kötelezettség esetleges szabályozását, hiszen az előállító visszaélve pozíciójával, egy ilyen szerződési kikötést valószínűleg nem fogadna el.

elszámolóház VPC.full (1)

[2, 673, [57]] VPC.full Ebből pedig értelmezésünk szerint az következik, hogy ha külön törvények- mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzügyi intézmények, a biztosítási törvények a hatálya alá tartozó részvénytársaságok, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, az elszámolóház stb. tekintetében a Gt. ( új)-tól eltérő magasabb tőkekövetelményeket állapítanak meg, úgy akkor ha a működés során tőkeleszállítást hajtanak végre és annál a magasabb külön törvényben megállapított tőkekövetelmény alá szállna le a társaság, a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

eltekint VPC.semi (1)

[3, 1520, [5]] VPC.semi Zártkörűen alakult részvénytársaságnál sem lehet eltekinteni a közgyűlés szabályszerű, az alapító okirat szerinti összehívásától.

eltekintve VPC.semi (9)

[2, 308, [18]] VPC.semi Mivel részvénytársaság esetében a Gt. ( új ) 21. § (3) bek. alapján- az ott írt kivételektől eltekintve- az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, de az ügyvezetést az igazgatóság látja el, ezért az alapító okiratban, illetve az alapszabályban kell szabályozni az igazgatóság mint testület ezzel kapcsolatos feladatait.

[2, 382, [20]] VPC.semi A munkavállalói küldöttek az fb.-ben semmilyen vonatkozásban nem esenek más jogok és kötelezettségek alá mint a többi fb. tag, eltekintve attól, hogy ha a véleményükkel kisebbségben maradnak az fb. döntésének meghozatalánál, akkor ezt a véleményt a társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell.

[3, 266, [19]] VPC.semi Azokban a kérdésekben viszont amelyeket a Gt. ( új ) kötelezően a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal egy kivételes lehetőségtől eltekintve a felek egyező akarattal sem jogosíthatnak fel más társasági szervet a döntéshozatalra.

[3, 360, [8]] VPC.semi Az egyes tagok külön jogainak lehetséges eseteit, eltekintve a dolgozói üzletrésztől [ Gt. ( új ) 145-149. § ], a Gt. ( új ) nem szabályozza, de a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. alapján a társasági szerződés egyes üzletrészeket ( tagokat ) a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 3304, [8]] VPC.semi A szerző személyhez fűződő jogai néhány törvényi korlátozástól eltekintve [ név feltüntetésének mellőzése pl. Szjt. ( új ) 36. § (2)_-_(3) bekezdése ] a szabad felhasználás eseteiben ugyanúgy érvényesülnek mint az engedélyhez kötött felhasználásoknál.

[3, 3359, [12]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 35. § (1) az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyilvánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését.

[3, 3562, [6]] VPC.semi Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3886, [15]] VPC.semi Így az utolsó vágás jogának, és a film integritásához való jog megsértése elleni fellépéstől eltekintve a személyhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet.

[3, 3963, [26]] VPC.semi Más szempontból a művészettörténet számos mai képviselője a klasszikus képzőművészet piaccá, " profitorientált érdekzónává " válását, illetőleg " a magas kultúrához tartozó képzőművészetnek- eltekintve a galériás kultúra amúgy profitorientált gettójától- a média jelenségvilágába történő belesimulásáról " ( György Péter Művészet és média találkozása a boncasztalon, Kulturtrade Kiadó, 1995. 24. o. ) szólva a hagyományos értékrendszerek visszafordíthatatlan válságát látja ezen folyamatok mögött.

elutasítás VPC.full (10)

[1, 313, [2]] VPC.full A bejegyzés elutasítása, illetve a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezése esetén az átalakuló cég az eredeti formájában folytathatja tovább a működését.

[2, 187, [12]] VPC.full Ezért- bár jellegéből adódóan rövid időszakra szól- a bejegyzési kérelem elutasítása esetén a jogorvoslati kérelem, vagyis a fellebbezés elbírálásával kapcsolatos időmúlás, ami általában hosszabb időt tesz ki, eredményezhet olyan helyzetet is, amikor egy-egy előtársasági állapot jelentősen elhúzódik.

[2, 476, [7]] VPC.full Ezért az érdemi döntés vagy a kereset elutasítása, vagy a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezése lehet.

[3, 78, [9]] VPC.full Ennek elmulasztása ugyancsak a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.

[3, 79, [8]] VPC.full Az igazolás elmulasztása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.

[3, 480, [15]] VPC.full - A Gt. ( új ) 15. § (2) bekezdése alapján a részvénytársaság cégbejegyzésének az elutasítása esetén ugyancsak a Gt. ( új ) megszűnésére irányadó fenti szabályok szerint felelnek a részvényeseknek a vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért.

[3, 2417, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (2) bekezdése a Szöv. tv. 9. §-át módosította a cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén követendő elszámolási mód meghatározásáról.

[3, 2429, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (2) bekezdése az 1994. évi XLIX. törvény 7. § (4) bekezdésének a módosításával a bejegyzési kérelem jogerős elutasítása esetén követendő feladatokat állapítja meg.

[3, 2482, [10]] VPC.full A címzettek az ajánlat alapján dönthetnek annak elfogadásáról vagy az elutasításáról.

[3, 3987, [6]] VPC.full Az eljárás alá vontak a kérelem elutasítását kérték, vitatták, hogy akár a szerzői jogra vonatkozó törvény, akár a versenytörvény rendelkezéseit megsértették volna.

elvetés VPC.full (2)

[3, 195, [18]] VPC.full Az üzletrészek nemkívánatos felszaporodását vagy a társaságon belüli erőviszonyoknak ezen az úton történő megváltozását nemcsak egy-egy felosztási javaslat elvetésével akadályozhatja meg a társaság, hanem magának az üzletrész felosztási lehetőségnek a társasági szerződésbe rögzített kizárásával is.

[3, 301, [10]] VPC.full A napirendi pontok alakításába, pl. egy kérdés napirendre tűzésének elvetésével, nemcsak a taggyűlésen szólhatnak bele a tagok, hanem előzetesen is kérhetik további napirendi pontok megtárgyalását.

elállás VPC.full (2)

[3, 105, [13]] VPC.full Így pl. a BH1994. 95. sz. döntés értelmében nincs lehetőség a Ptk.-ban biztosított elállás jogintézményével a mellékszolgáltatás egyoldalú megszüntetésére sem, csak a társasági szerződés módosítása útján.

[3, 1308, [6]] VPC.full A jegyzés semmissége és meghiúsulása, elállás a jegyzéstől

elállási VPC.full (6)

[3, 2506, [1]] VPC.full - Elállási jog kizárása vagy erre vonatkozó feltételek hiányában viszont a részvények átruházása a vételi ajánlat és az elfogadó nyilatkozatok szerint megtörténik.

[3, 2616, [22]] VPC.full Ahogyan arra a BH1992. 524. sz. döntés is rámutat, jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés hibás teljesítésekor, a felhasználó szerződéstől való elállási jogára a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 29. § (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmazott.

[3, 3620, [25]] VPC.full A BH1983. 16. sz. döntés egy kiadói szerződés kapcsán rámutat arra, hogy a felhasználó nem gyakorolhatja a határidőre el nem végzett kijavítás esetére biztosított elállási jogát, ha a kijavításra adott idő nyilvánvalóan túl rövid volt.

[3, 3623, [4]] VPC.full A felhasználó díjfizetés nélküli elállási jogának feltételei

[3, 3624, [2]] VPC.full A felhasználó elállási jogát két esetben gyakorolhatja a szerzői díj megfizetésének kötelezettsége nélkül.

[3, 3642, [26]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) és az egyes műfajokra vonatkozó rendeletek is szabályozták a felhasználás elmaradása okán a szerző felhasználási szerződéstől való elállási jogát ( gyakorlatilag ez korábban is felmondást jelentett ).

elég téve LVC.full (1)

[3, 4641, [8, 9]] LVC.full A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület eleget téve a 9/1969. ( XII._29. ) MM rendeletben, illetve a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségének- a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően az 1998. évben befolyt ún. " 5%-os " követői jogdíjak és járulékok felhasználásáról az alábbiak szerint számol be

elő+ír VPC.full (2)

[3, 1229, [9]] VPC.full A törvény a Ctv. 23. § (1) bekezdésével összhangban előírja az apportra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés cégbírósághoz történő benyújtását.

[3, 1854, [31]] VPC.full A (2) bekezdésben írtak felől akkor kötelező a szerződésben rendelkezni, ha a jogszabály adta lehetőségekkel élve a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, vagy ha mellékszolgáltatás teljesítését kívánják előírni.

előa_dás VPC.full (1)

[3, 3108, [5]] VPC.full b) Belépődíj nélküli rendezvény esetén előadásonként 300 Ft szerzői jogdíjat kell megfizetni.

előadás VPC.full (92) Skipped (1)

[3, 2859, [33]] VPC.full Főleg elméleti okból különbözteti meg az Szjt. ( új ) a mű felhasználását aszerint, hogy az anyagi ( pl. többszörözés, terjesztés, kiállítás stb. ) vagy nem anyagi ( pl. nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás stb. ) formában történik -e.

[3, 2911, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 17. §-a szerint a mű felhasználásának minősül a) a többszörözés ( 18-19. § ), b) a terjesztés ( 23. § ), c) a nyilvános előadás ( 24-25. § ), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként ( 26-27. § ), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése ( 28. § ), f) az átdolgozás ( 29. § ), g) a kiállítás ( 69. § ).

[3, 2916, [3]] VPC.full c) a nyilvános előadás ( 24-25. § ),

[3, 3023, [13]] VPC.full Ez az ún. " duplumban " marasztalás lehetősége a későbbiekben a művek nyilvános előadásának a közös jogkezelés keretében történő engedélyezés tekintetében került még szabályozásra, és a közös jogkezelés hatékonyságának elősegítését szolgálja mindenekelőtt.

[3, 3065, [28]] VPC.full Ezt indokolja a bérbeadás jogának ( pl. videotéka ) elterjedtsége, és a hozzá kapcsolódó viszonylag jelentős bevétel, amely bizonyos értelemben a szerző egyéb jogainak ( nyilvános előadás, többszörözés ) érvényesülését korlátozza.

[3, 3072, [10]] VPC.full Az 1969. évi III. törvény a szerzői jogról a nyilvános előadást az irodalmi művek, színpadi művek, zeneművek és a filmek speciális szabályainál nevesítette csak konkrétan, tehát e művek szerzőit megillető jogként rendelkezett a részletes szabályokról.

[3, 3073, [4]] VPC.full Ezen szabályozás alapján nyilvános előadás alatt a mű " közönség előtti közvetlen reprodukálását, élő közreműködőkkel vagy filmszalag vetítése útján ", " a közönség korlátozott volta és- jellemzően- helyhez kötöttség " ( A szerzői jog kézikönyve, Szerk. Benárd Aurél, Tímár István; KJK Budapest, 1973, 214. oldal, Boytha György ) feltételeivel értettük.

[3, 3076, [4]] VPC.full Nyilvánosnak minősült az egyetemi előadás keretében- tehát ugyancsak korlátorzott számú hallgató előtt- más kéziratos művének a felhasználása is ( ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a Szerzői Jogi Törvény felülvizsgálatához; 1995 ).

[3, 3081, [5]] VPC.full Különbséget kell tennünk a nyilvános előadások esetén azok " kisjogos "- azaz a nem színpadra szánt zeneművek, és a színpadra szánt zeneművek részletei előadása, illetőleg a " nagyjogos "- tehát a színpadra szánt zeneművek, illetve ezek nagyobb terjedelmű részleteinek- a bemutatása között.

[3, 3081, [25]] VPC.full Különbséget kell tennünk a nyilvános előadások esetén azok " kisjogos "- azaz a nem színpadra szánt zeneművek, és a színpadra szánt zeneművek részletei előadása, illetőleg a " nagyjogos "- tehát a színpadra szánt zeneművek, illetve ezek nagyobb terjedelmű részleteinek- a bemutatása között.

[3, 3084, [38]] VPC.full A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 3088, [2]] VPC.full A nyilvános előadások a zeneművek felhasználása terén terjedtek el a legkorábban, hazánkban a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete, a SEMERT és a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete folytatta elsőként a közös jogkezelést ezen a területen.

[3, 3089, [5]] VPC.full Az ún. " kisjogos " előadások, tehát a közös jogkezelés útján jogosított felhasználások ma az ARTISJUS Egyesület feladat- és hatáskörébe tartoznak, melynek mint az irodalmi és zenei szerzők képviseletét ellátó szerzői közös jogkezelő szervezet bevételei között is a legjelentősebb részt jelentik, 1997-ben pl. az így begyűjtött jogdíj összege az összes bevétel 37%-át, pontosan 1 016 137 000 Ft-ot jelentett.

[3, 3105, [2]] VPC.full B) műsoros előadást rendező szervnek vagy műkedvelő együttesnek előadott irodalmi, illetőleg zeneművek után az alábbi szerzői jogdíjat kell megfizetnie pl- koncertek után az áfát nem tartalmazó bevétel 9%-át,- diszkó, bál, táncbemutató, táncház, össztánc után az áfát nem tartalmazó bevétel 8%-át,- műsoros előadás ( egy vagy több fellépő részvételével megrendezett irodalmi és zenei műsor, szórakoztató vegyes műsor, revü műsor, varieté stb. ) után az áfát nem tartalmazó bevétel 7%-át;

[3, 3105, [51]] VPC.full B) műsoros előadást rendező szervnek vagy műkedvelő együttesnek előadott irodalmi, illetőleg zeneművek után az alábbi szerzői jogdíjat kell megfizetnie pl- koncertek után az áfát nem tartalmazó bevétel 9%-át,- diszkó, bál, táncbemutató, táncház, össztánc után az áfát nem tartalmazó bevétel 8%-át,- műsoros előadás ( egy vagy több fellépő részvételével megrendezett irodalmi és zenei műsor, szórakoztató vegyes műsor, revü műsor, varieté stb. ) után az áfát nem tartalmazó bevétel 7%-át;

[3, 3106, [18]] VPC.full C) művelődési intézmény vagy önkormányzat által tartósan működtetett műkedvelő kulturális közösség ( tánc-, színjátszó csoport stb. ) előadásai után

[3, 3123, [2]] VPC.full Zenemű nyilvános előadása esetén a szövegírónak csak akkor jár díj, ha a zenemű védelem alatt áll.

[3, 3130, [2]] VPC.full A műsoros előadás rendezőjének azt kell tekinteni, akit a bármilyen formában szedett belépődíj, valamint a bármely jogcímen befolyó reklám- és szponzorbevétel stb. megillet.

[3, 3134, [6]] VPC.full A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját- a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével- az előadástól számított három napon belül kell megfizetni.

[3, 3134, [16]] VPC.full A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját- a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével- az előadástól számított három napon belül kell megfizetni.

[3, 3174, [20]] Skipped Hazánk az 57/1998 ( IX._29. ) OGY határozattal megerősítette a Szellemi Tulajdon Világszervezete ( WIPO ) Szerzői Jogi és az Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződését.

[3, 3177, [19]] VPC.full A többszörözés jogának szabályainál [ Szjt. ( új ) 18. § (2) ] az internetes felhasználásokra, a nyilvános előadás jogára való szabályok [ Szjt. ( új ) 24. §, a " display"/képernyőn való megjelenítés ] között, illetve a szabad felhasználás ideiglenes másolatkészítésre vonatkozó szabályánál utal konkrétan a törvény az internetes felhasználásra.

[3, 3347, [25]] VPC.full E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adattárra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére.

[3, 3387, [1]] VPC.full Az előadások, szónoki beszédek és más nyilvánosan elhangzott azonos jellegű művek tekintetében a 2bis cikk (2) bekezdés lehetővé teszi a törvényhozóknak, hogy megengedjék a tájékoztatás céljával összhangban az ilyen beszédek sajtóban való közzétételét, illetve sugárzását.

[3, 3394, [17]] VPC.full Mindez az Szjt. (új)-ban kiegészült az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásának engedélyhez kötöttségével.

[3, 3395, [4]] VPC.full Utóbbiak ( pl. egyetemi előadás kiadása ) tehát nem minősülnek szabad felhasználásnak.

[3, 3418, [2]] VPC.full Művek szabad előadása

[3, 3419, [30]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) ezen rendelkezését kibővítette az új törvény a szociális és időskori gondozás keretében, az egyházi ünnepeken, egyházak vallási szertartásain történő előadás szabad felhasználássá minősítésével, feltéve, hogy ezeknél sem ál fenn még közvetve sem a jövedelemfokozás célja.

[3, 3420, [17]] VPC.full Megtartja az Szjt. ( új ) a művek magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történő szabad előadását.

[3, 3422, [15]] VPC.full A zártkörűség önmagában nem jelenti azt, hogy a felhasználó mentesülne pl. a zeneművek nyilvános előadása után való jogdíjfizetési kötelezettség alól.

[3, 3423, [3]] VPC.full Művek magánhasználatra történő előadása, illetve lejátszása

[3, 3424, [8]] VPC.full Ez a felhasználás nem éri el a nyilvános előadás szintjét.

[3, 3425, [6]] VPC.full A zártkörűséget ugyanis a gyakorlat nyilvános előadásnak tekinti ( BH1984. 268. ).

[3, 3427, [13]] VPC.full Az Szjt. ( új ) ugyanis konkrétan nem határozza meg, pl. az előadáson résztvevők számának korlátozásával a magánhasználat jelentését.

[3, 3434, [9]] VPC.full Példaként említjük a már nyilvánosságra hozott zeneművek nem színpadi előadása után fizetendő jogdíjakat, amelyeket az ARTISJUS erre vonatkozó közleményének jogdíjtáblazata ( 1999-re az 1998/116. sz. Magyar Közlöny ) állapít meg.

[3, 3445, [6]] VPC.full Az alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történt előadást is elvetette, mivel a jégtáncoktatás esetében mind a jövedelemszerzési célzat, mind a rendeszeresség megállapíható volt.

[3, 3448, [5]] VPC.full Nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság.

[3, 3774, [5]] VPC.full Ugyancsak kivételt képez a nyilvános előadás szabad lehetősége, akkor is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a z előbbiekben kifejtett okokból.

[3, 4023, [4]] VPC.full Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [ 33. § (4) bek. ] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.

[3, 4034, [21]] VPC.full Szabad felhasználás kategóriájába tartozik a képző- és iparművészeti, továbbá építészeti alkotások képének, valamint a művészi fényképnek tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, továbbá oktatás céljára történő felhasználása, de a szerző megjelölése nem maradhat el.

[3, 4035, [19]] VPC.full A korábbi szabályozástól eltérően- helyesen- az oktatási cél leszűkült az iskolai oktatás céljára, továbbá az ismeretterjesztő előadásnak feltétlenül tudományos kell legyen, összhangban a szabad felhasználás általános szabályaival [ Szjt. ( új ) 34. § (2) ].

[3, 4091, [12]] VPC.full De ugyanígy az sem vált ki ellenkezést, ha az Operaház megnyitó előadásának közönségéről valamelyik képeslapban megjelenő képen saját képmásával találkozik az állampolgár.

[3, 4101, [12]] VPC.full Ugyanakkor a Szellemi Tulajdon Világszervezete ( WIPO ) által elfogadott, az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződés [ megerősítette 57/1998. ( IX._29. ) OGY határozat ] 7. és 8. cikkei indokolttá tették az Szjt. ( új ) vonatkozó szomszédos jogi szakaszainak korszerűsítését.

[3, 4102, [12]] VPC.full Az Szjt. ( új ) nem tartalmazza az előadóművész, illetve az előadás fogalmi meghatározását.

[3, 4103, [6]] VPC.full Ez a meghatározás- bár az előadás módját továbbra is példálózó felsorolással adja meg- az irodalmi és művészeti művek mellett, a folklórműsorokra is kiterjeszti az előadott műsorokat.

[3, 4110, [22]] VPC.full A WIPO-Szerződéshez történő csatlakozásunk kapcsán az Szjt. ( új ) ugyanakkor nem szélesítette a különbséget a hagyományos ( " hallható " ) előadások előadóművészeit és az audiovizuális művek előadóművészeit megillető jogok között.

[3, 4113, [8]] VPC.full Az alábbiakban részletezett felhasználások közül tehát a rögzítetlen előadások rögzítésének és sugárzásának ( vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítésének ) engedélyezési jogát gyakorolják közvetlenül az előadóművészek, a rögzített előadásokhoz kapcsolódó törvényi engedélyt pedig az előadóművészek közös jogkezelő szervezete ( MSZSZ-EJI ) adja meg.

[3, 4113, [29]] VPC.full Az alábbiakban részletezett felhasználások közül tehát a rögzítetlen előadások rögzítésének és sugárzásának ( vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítésének ) engedélyezési jogát gyakorolják közvetlenül az előadóművészek, a rögzített előadásokhoz kapcsolódó törvényi engedélyt pedig az előadóművészek közös jogkezelő szervezete ( MSZSZ-EJI ) adja meg.

[3, 4116, [2]] VPC.full a) Rögzítetlen előadás rögzítése.

[3, 4117, [8]] VPC.full Mint már utaltunk rá, a nem rögzített előadás rögzítését minden esetben az előadóművész engedélyezi a felhasználónak.

[3, 4118, [23]] VPC.full Ez a kizárólagos jog az audiovizuális műben felhasznált előadóművészi teljesítménye után is megilleti a művészt, kivéve akkor, ha az előadóművész hozzájárult előadásának filmalkotásban való rögzítéséhez [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ].

[3, 4119, [2]] VPC.full b) Rögzítetlen előadás sugárzása vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítése.

[3, 4121, [13]] VPC.full Ez nem érinti az előadóművészek díjigényét az egyidejű vezetékes továbbközvetítés- mint az előadás más módon a nyilvánossághoz közvetítése- után.

[3, 4122, [22]] VPC.full [ A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) még kivételt adott az engedélyezés alól arra az esetre, ha az előadás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről történt. )

[3, 4123, [19]] VPC.full Ez a szabály nem került átvételre, viszont természetszerűen fennmaradt az előadóművészek díjigénye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen rögzített előadásának sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése után [ Szjt. ( új ) 77. § ].

[3, 4124, [2]] VPC.full c) Rögzített előadás többszörözése.

[3, 4127, [14]] VPC.full A Magyarország által is ratifikált WIPO-Szerződés ezzel szemben kiterjeszti a többszörözési jogot a rögzített előadás bármilyen módon vagy formában, tartós vagy ideiglenes jelleggel történő közvetlen vagy közvetett többszörözésre is ( 7. cikk ), így jogharmonizációs kötelezettségünkké vált a rendelkezés átültetése az Szjt. (új)-be.

[3, 4128, [2]] VPC.full d) Rögzített előadás terjesztése.

[3, 4129, [7]] VPC.full Hasonlóan a többszörözéshez, a hangfelvételeken rögzített előadás terjesztésének kizárólagos engedélyezési jogát is a Szerződés ismerte el az előadóművészek javára ( 8. cikk ).

[3, 4131, [2]] VPC.full e) Rögzített előadás nyilvánossághoz közvetítése.

[3, 4138, [7]] VPC.full Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4146, [18]] VPC.full Az előadóművészek esetében átfogóbban, valamennyi engedélyezési jogot érintően kerül kimondásra a jogátszállás amennyiben ugyanis az előadóművész hozzájárult előadásának rögzítéséhez, ezzel a filmelőállítóra ruházza át az engedélyezési jogát, vagyis az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jogokat.

[3, 4149, [28]] VPC.full 2. Az előadóművészt a filmelőállító vagyoni jogokra kiterjedő jogszerzése esetén is megilletik az Szjt. ( új ) 75. §-ában részletezett személyhez fűződő jogok ( név feltüntetése, az előadás integritásához való jog ).

[3, 4164, [2]] VPC.full A rögzített előadás kép- vagy hangfelvételének bérbeadását az előadóművészek esetében el kell határolnunk a 4. pontban említett jogcímtől.

[3, 4166, [1]] VPC.full Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük ( 85-93. § ) esetében is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4168, [12]] VPC.full Ezzel szemben az Szjt. ( új ) 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő ( pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás ) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. ( új ) 27. §-át rendeli megfelelően alkalmazni.

[3, 4168, [25]] VPC.full Ezzel szemben az Szjt. ( új ) 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő ( pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás ) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. ( új ) 27. §-át rendeli megfelelően alkalmazni.

[3, 4172, [19]] VPC.full Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4172, [52]] VPC.full Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4178, [1]] VPC.full Az előadásokról és a hangfelvételekről szóló ( 1996._XII._20-án elfogadott ) WIPO-Szerződés ennek megfelelően már önálló címben tárgyalja ezt a kérdést.

[3, 4181, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1994._VII. törvénnyel megállapított szövege ismerte el az előadóművészek személyhez fűződő jogait, melyhez képest az Szjt. ( új ) annyi változást tartalmaz, hogy részletezi az előadás integritáshoz való jogának törvényi szabályát.

[3, 4183, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát az előadás rögzítésén, többszörözött példányain, sugárzásakor vagy más nyilvánossághoz való közvetítésekor, a konkrét felhasználás engedélyhez kötöttségétől függetlenül, az előadóművész nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodóan- minden esetben fel kell tüntetni.

[3, 4188, [3]] VPC.full Torzítást eredményezhetnek az előadást átalakító különféle technikai megoldásokkal létrehozott hang- vagy kép-effektusok, vagy egy előadóművész hangjának az eredetihez képest más személy hangjával való helyettesítése ( reklámokban gyakran látni hasonlót ).

[3, 4198, [9]] VPC.full Az Szjt. ( új ) vonatkozó szakaszainak újraszabályozását az előadásokról és a hangfelvételekről szóló WIPO-Szerződésben biztosított többletjogok átvételének kötelezettsége tette szükségessé.

[3, 4200, [13]] VPC.full A Római Egyezmény és a WIPO-Szerződés megegyezik abban, hogy a hangfelvétel egy előadás hanganyagának vagy más hangoknak, vagy egyéb hangmegjelenítésnek a rögzítését jelenti.

[3, 4202, [16]] VPC.full A " hangfelvétel-előállító " azt a személyt vagy jogi személyt jelenti, aki vagy amely egy előadás hangjának vagy más hangoknak, illetőleg hangok megjelenítéseinek az első rögzítését kezdeményezi, és az azzal kapcsolatos felelősséget viseli.

[3, 4203, [30]] VPC.full Az RE a felelősségviselésére vonatkozó klauzulát nem ismeri, de a lényeg nem is ezen, hanem az elsőbbség elvének kimondásán van hangfelvétel-előállító az lehet, aki elsőként rögzíti az előadást vagy hangját.

[3, 4231, [3]] VPC.full A közvetett nyilvános előadás esetére való kiterjesztésnek az Szjt. ( új ) úgy felel meg, hogy elhagyja a korábbi szabályozásban a sugárzás közvetlenségét előíró megszorítást.

[3, 4232, [37]] VPC.full Ennek a szabálynak az Szjt. ( új ) a 77. § (2) bekezdésében felel meg, ugyanis a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok sugárzásáért járó díjigényt kiterjeszti arra az esetre is, amikor az előadást, illetve a hangfelvételt vezeték vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

[3, 4259, [9]] VPC.full A hangfelvételek haszonkölcsönbe és bérbeadása fejében a szerzőket, előadás hangfelvétele esetén az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat díjazás illeti meg.

[3, 4346, [39]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvénnyel felemelt védelmi idő tehát nem érintette a korábbi szabályozás révén közkinccsé vált szerzői és szomszédos jogi teljesítményeket, nem terjesztette ki rájuk a jogi oltalmat, azaz kivonta a védelem alól azokat a rögzített előadásokat, amelyek hangfelvételét 1944. január 1-je és 1974. január 1-je között hozták forgalomba vagy készítettek el.

[3, 4352, [29]] VPC.full A visszaszámítás alapján tehát a szomszédos jogi jogosultak teljesítményei közül az 1948. december 31. és 1973. december 31. között forgalomba hozott vagy rögzített hangfelvételek, és a benne foglalt előadások, valamint- rögzítés hiányában- a tartott előadások és sugárzott műsorok védelme éled fel.

[3, 4352, [38]] VPC.full A visszaszámítás alapján tehát a szomszédos jogi jogosultak teljesítményei közül az 1948. december 31. és 1973. december 31. között forgalomba hozott vagy rögzített hangfelvételek, és a benne foglalt előadások, valamint- rögzítés hiányában- a tartott előadások és sugárzott műsorok védelme éled fel.

[3, 4356, [7]] VPC.full a) A hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek védelemben, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták.

[3, 4358, [4]] VPC.full b) A nem rögzített előadások annak az évnek a végétől részesülnek védelemben, amelyben az előadást tartották.

[3, 4358, [15]] VPC.full b) A nem rögzített előadások annak az évnek a végétől részesülnek védelemben, amelyben az előadást tartották.

[3, 4362, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 84. §-ának (2) bekezdése- új szabályként- azt az egyre gyakrabban előforduló esetet rendezi, amikor a hangfelvételt vagy a hangfelvételen rögzített előadást a forgalomba hozatalt megelőzően- sugárzással vagy másként ( pl. vezeték útján )- közvetítik a nyilvánossághoz.

[3, 4461, [9]] VPC.full - Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodáját ( az előadások tekintetében ),

[3, 4488, [27]] VPC.full A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) bizonyos tarifák megállapítását kötötte a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásához ( nem színpadi zenei és irodalmi művek nyilvános előadása; sugárzott művek egyidejű továbbközvetítése; " üres kazetta " jogdíj; mechanikai jogdíjak ).

[3, 4495, [23]] VPC.full ( Megjegyezzük, hogy az ARTISJUS közlemény III. fejezetének 13. pontja utal az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat a kereskedelmi célból kiadott hangfelvétel nyilvános előadása után megillető jogdíjra. )

[3, 4528, [2]] VPC.full A nyilvános előadásnál mindez csak az élő adásra vonatkozik.

[3, 4604, [15]] VPC.full A Szellemi Tulajdon Világszervezete ( WIPO ) Szerzői Jogi Szerződésének 11. cikke, valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződéseinek 18. cikke alapján [ mindkét szerződést az 57/1998. ( IX._29. ) OGY határozat erősítette meg ] kerültek az Szjt. (új)-be a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelemre vonatkozó előírások.

[3, 4610, [15]] VPC.full A Szellemi Tulajdon Világszervezete ( WIPO ) Szerzői Jogi Szerződésének 12. cikke, valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződésének 19. cikke alapján kerültek az Szjt. (új)-be a jogkezelési adatok védelmére vonatkozó rendelkezések.

előfeltétel VPC.full (3)

[3, 7, [2]] VPC.full A tagkizárás előfeltételét képezi, hogy az igazgató tanács 3/4-es szótöbbséggel határozatot hozzon a kizárás iránti per megindításáról, valamint hogy a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a társaság a pert megindítsa. [ Gt. ( új ) 49. § ].

[3, 213, [23]] VPC.full Az eddigi cégbírósági gyakorlat ilyen esetben rendszerint megkívánta, hogy könyvvizsgálói nyilatkozattal vagy mérleggel igazolják, hogy a törzstőkén felüli vagyon mint törvényi előfeltétel rendelkezésre áll.

[3, 384, [10]] VPC.full Az emeléshez szükséges törzstőkén felüli vagyon meglétét, mint törvényi előfeltételt a számviteli törvény szerinti éves mérleg igazolja.

előkészület VPC.full (10)

[3, 2787, [15]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 2788, [11]] VPC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 2903, [27]] VPC.full A BH1995. 623. sz. döntés esetében még a bűncselekmény kísérlete sem volt megállapítható, amikor a terhelt a jogszerűen birtokába került " kalózkazetták " forgalomba hozatalára csupán előkészületet tett, egy erre vonatkozó újsághirdetés közzétételével.

[3, 3533, [30]] VPC.full A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3684, [15]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3685, [11]] VPC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 3693, [27]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

[3, 4150, [6]] VPC.full A WIPO égisze alatt folynak az előkészületek az " audiovizuális előadóművészek " vagyoni jogainak bővítésére, pontosabban a többszörözés, terjesztés, sugárzás és nyilvánossághoz történő egyéb közvetítés engedélyezési jogának biztosítására.

[3, 4760, [19]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

[3, 4760, [30]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

előlépett VPC.full (1)

[3, 3961, [49]] VPC.full A " képek világa " már csak azért is külön figyelmet érdemel, mivel a szellemi alkotások oltalmát is- ezen belül leginkább a szerzői jogot- jelentősen érintő technikai, technológiai vívmányok napjainkban, amit az " információs forradalom " elnevezés, illetve a szerzői művek legjelentősebb felhasználóivá előlépett média-távközlés-informatika konvergenciája révén bekövetkezett, radikális gazdasági, társadalmi és ezáltal jogi változások jellemeznek a leginkább, különösen felértékelték egyrészről ezen művek felhasználásának értékét, így természetesen jogi védelmüket is.

előterjeszt VPC.full (6)

[1, 301, [21]] VPC.full Az összeolvadással történő egyesülés bejegyzés iránti kérelmet viszont nem a jogelőd, hanem a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell előterjeszteni az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított 60 napon belül.

[1, 303, [10]] VPC.full Beolvadásnál viszont az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni ugyancsak az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított 60 napon belül.

[2, 457, [9]] VPC.full A keresetet a sérelmezett határozat ellen kétféle alapon lehet előterjeszteni.

[2, 483, [12]] VPC.full A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei ( fővárosi ) bíróságnál.

[2, 509, [20]] VPC.full A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet- jogvesztés terhe mellett- a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

[3, 2401, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése szerint a keresetet a felszámolási eljárás során lehet előterjeszteni a hitelezőknek.

előállít VPC.semi (6)

[3, 584, [38]] VPC.semi A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdéssel összhangban úgy rendelkezik, hogy a részvényt vagy az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton, vagy dematerializált papírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 829, [41]] VPC.semi A részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke ( felemelt alaptőke ), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani.

[3, 870, [14]] VPC.semi A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 950, [24]] VPC.semi A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése ezt a hiányt pótolva rendelkezik arról, hogy a részvényt vagy nyomdai úton kell -e előállítani, vagy dematerializált részvényként kell nyilvántartani.

[3, 982, [22]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényokiratot a 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásai szerint lehet előállítani.

[3, 988, [7]] VPC.semi A nyomdának megfelelő mennyiségű értékpapír mintát kell előállítani és ezt, valamint az ennek előzetes ellenőrzését lehetővé tevő biztonsági leírást át kell átadni a kibocsátónak.

előállítandó VPC.semi (1)

[3, 997, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállítandó részvény kiállítását vagy a dematerializált részvénynél az ezzel egyenértékű értékpapír-számlán történő jóváírást a részvénytársaság cégbejegyzése, valamint a részvény névértékének és ha van, kibocsátási értékének a teljes befizetése után igényelheti a részvényes.

előállítható VPC.semi (1)

[3, 883, [13]] VPC.semi A dematerializált részvényt ugyanis már nem lehet átalakítani, illetve visszaalakítani nyomdai úton előállítható részvénnyé.

előállított VPC.semi (40)

[1, 51, [12]] VPC.semi Ezért a törvény által megállapított 30 napos határidőn belül a nyomdai úton előállított részvények esetén a működési formától függően hirdetményben, vagy írásban fel kell szólítani a részvényeseket a részvényeiknek a felszólításban meghatározott időn belül történő benyújtására.

[1, 56, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított érvénytelen részvények fizikai megsemmisítésére pedig a 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet 7-9. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

[1, 188, [26]] VPC.semi Emellett szerintünk például a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének az átruházási előírása önmagában is indokolttá teszi az átruházási mód részletezését a nyomdai úton előállított névre szóló részvényeknél.

[3, 554, [10]] VPC.semi A Gt. ( új ) 254. §-a a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzésével és kicserélésével kapcsolatos eljárásra vonatkozóan fogalmaz meg ugyancsak eltérő szabályokat a két működési formára.

[3, 567, [13]] VPC.semi A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei, továbbá az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint előállított dematerializált részvény csak névre szóló részvény lehet.

[3, 588, [10]] VPC.semi A társasági részesedésről kiállított és a nyomdai vagy dematerializált módon előállított részvény pedig a Ptk, Gt. ( új ) és az 1996. évi CXI. törvény szabályaiból és ezek összefüggéséből következően azonos módon megtestesíti a benne foglalt jogokat.

[3, 589, [25]] VPC.semi ( Emiatt szerintünk a dematerializált részvény a fizikai birtokbavehetőség hiányában is a Ptk. 94. § szerinti különös dolognak minősülhet, ugyanúgy mint a nyomdai úton előállított részvény. )

[3, 604, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra ( toldatra ) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.

[3, 618, [13]] VPC.semi A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdése szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára, illetve a részvényhez csatolt toldatra írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.

[3, 822, [6]] VPC.semi Mégpedig- szerintünk a nyomdai úton előállított részvény mellett a dematerializált részvény kibocsátásáról is kiállíthatják a társaságok ezt az értékpapírnak nem minősülő névre szóló okiratot.

[3, 858, [5]] VPC.semi ( Ezért a nyomdai úton előállított részvényeknél zártkörűen működő részvénytársaságnál írásban, nyilvánosan működő részvénytársaságban hirdetményben kell a részvényeseket felszólítani a részvényeiknek a felszólításban megjelölt határidőn belüli benyújtására.

[3, 874, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényre az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének a biztonsági szabályairól szóló 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

[3, 882, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényeket a társaságok a működésük során a Gt. ( új ) 233. § h) pontja alapján bármikor átalakíthatják egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési döntés alapján dematerializált részvénnyé ( kivéve ha a létesítő okirat ennél szigorúbb szavazati arányt ír elő, mert akkor természetesen az lesz az irányadó a döntéshozatal szavazati arányára ).

[3, 914, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvény átalakítása dematerializált papírrá

[3, 915, [12]] VPC.semi Az 1996. évi CXI. törvény 22. §-a részletesen szabályozza a nyomdai úton előállított részvény dematerializált értékpapírrá való átalakítási eljárását.

[3, 953, [19]] VPC.semi A Gt. ( új ) 194. §-a az 1988. évi VI. tv. 237. §-ához hasonlóan megállapítja a nyomdai úton előállított részvényokirat minimális kötelező tartalmi kellékeit.

[3, 955, [14]] VPC.semi A Ptk. szabály szerint ugyanis kizárólag csak az olyan okirat ( vagy egyéb módon előállított jel ) minősülhet értékpapírnak, amelynek a kibocsátását ( vagy meghatározott formában való előállítását ) lehetővé teszi a jogszabály és egyúttal a kellékeit is meghatározza. ( Ezért például a szövetkezeti üzletrész, bár a kibocsátását lehetővé teszi az Szvt., nem minősülhet a Ptk. alapján értékpapírnak, mert a kellékekről nem rendelkezik a törvény. )

[3, 956, [21]] VPC.semi A Gt. ( új ) 194. § (1) a)-g) pontjai változatlanul csak a minimális tartalmi kellékeit állapítják meg a nyomdai úton előállított részvényokiratnak.

[3, 960, [5]] VPC.semi Eszerint ugyanis a nyomdai úton előállított névre szóló részvényre kikötött elővásárlási, visszavásárlási jog, továbbá vételi jog vagy kötelezettség, a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben kizárólag csak akkor lesz hatályos, ha a részvényen felülbélyegzéssel feltüntetik ezeket a jogokat.

[3, 982, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényokiratot a 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásai szerint lehet előállítani.

[3, 983, [19]] VPC.semi Hangsúlyozni kell, hogy az értékpapír előállításának minősül a módosított kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján a nyomdai úton előállított részvény felülbélyegzése is.

[3, 984, [8]] VPC.semi Ugyanezt a rendeletet kell alkalmazni a nyomdai úton előállított részvények érvénytelenítésére és megsemmisítésére is.

[3, 994, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényen legalább a következőket kell feltüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, sorozatát, típusát és névértékét; c) a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; d) a kibocsátás időpontját, az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; e) az igazgatóság két tagjának aláírását; f) az értékpapír kódját; g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

[3, 999, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvények előállításához az igazgatóságnak fel kell szólítania a részvényeseket az ideiglenes részvényeik benyújtására.

[3, 1019, [7]] VPC.semi A részvény átruházása ugyanis a nyomdai úton előállított részvénynél mindig csak a részvény birtokában történhet meg.

[3, 1037, [13]] VPC.semi A részvénykönyvet nyilvánosan és zártkörűen működő társaságoknál, valamint nyomdai és dematerializált úton előállított részvényeknél egyaránt vezetni kell.

[3, 1063, [25]] VPC.semi Az 1996. évi CXI. törvény 91. § (1) bekezdésének általános megfogalmazásából szerintünk az következik, hogy az igazgatóság a dematerializált papír mellett a nyomdai úton előállított részvények esetén is adhat megbízást a jogosítottnak a részvénykönyv vezetésére.

[3, 1064, [25]] VPC.semi Ezt az értelmezést támasztja alá szerintünk a Gt. ( új ) 182. §-a által biztosított lehetőség, hogy egy társaságnak egyidejűleg nyomdai és dematerializált úton előállított részvényei egyaránt lehetnek.

[3, 1136, [23]] VPC.semi A gazdasági igényeket figyelembe véve ezért az új törvény szakítva a részvény abszolút forgalomképességével, vagyis átruházhatósága korlátozhatatlanságával lehetőséget biztosít a nyomdai úton előállított névre szóló részvények tekintetében a Ptk. 373., 374. és 375. §-ában írt elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog kikötésére.

[3, 1490, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé történő átalakítása során az 1996. évi CXI. törvény 22. §-ában részletezettek szerint kell eljárni.

[3, 1496, [5]] VPC.semi Az érvénytelenné nyilvánított értékpapírok helyett előállított dematerizalizált részvényt a társaság értékesíti, a befolyt vételárat pedig a részvényesi jogait elvesztő volt részvényesnek fizeti ki.

[3, 1502, [12]] VPC.semi g) döntés a részvények típusának átalakításáról; h) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról; i) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; j) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; k) döntés- ha e törvény másképp nem rendelkezik- a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról; l) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat ( alapszabály ) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 1693, [11]] VPC.semi Így pl. új részvények kibocsátásával, vagy akár a nyomdai úton előállított részvények felülbélyegzésével, vagy kicserélésével.

[3, 1698, [2]] VPC.semi Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke-emelés bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak- zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő értesítésével, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással- tájékoztatni kell a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új részvények vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról.

[3, 1745, [6]] VPC.semi Ugyancsak meg kell határozni nyomdai úton előállított részvények esetében azt a határidőt, amely alatt a részvényeket kicserélés, lebélyegzés, vagy a részvények darabszámának az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott módon történő csökkentése ( pl. összevonás ) céljából be kell nyújtani.

[3, 1753, [6]] VPC.semi Az alaptőke leszállításának végrehajtására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvényeka ) kicserélésével; b) lebélyegzésével; c) számának az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott módon történő csökkentésével.

[3, 1773, [2]] VPC.semi Nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság- zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással- felszólítja a részvényeseket részvényeiknek a hirdetményben megjelölt határidőn belüli benyújtására.

[3, 1779, [3]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényeket az alaptőke leszállítás Gt. ( új ) 261. §-ában írt bármely módjának végrehajtása céljából be kell nyújtani az igazgatóságnak.

[3, 4555, [13]] VPC.semi Ehhez nyújt segítséget a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése, illetve jogsértő mivoltától való megfosztása.

[3, 4558, [53]] VPC.semi Az a)-f) pontokban felsorolt polgári jogi igények szó szerint megegyeznek a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 52. § (1) bekezdésében foglaltakkal, helyesebben azzal az eltéréssel, hogy az ottani f) pont nem írta még elő a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag esetében is a jogsértéssel előállított dologra vonatkozó szankciókat.

előállíttatás VPC.semi (1)

[3, 2950, [32]] VPC.semi A kiadás fogalma alatt alapvetően a műnek bármilyen erre alkalmas eljárással egy időben vagy egymást közvetlenül követően több, meghatározott számú példányban - a nyilvánosságnak való terjesztés céljával - történő előállítását vagy előállíttatását értettük azzal a speciális megkötéssel, hogy pl. felhasználásnak minősült a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomás, amikor a nyomdagépbe új beemelés történt.

előállítás VPC.semi (23)

[3, 836, [1]] VPC.semi Az előállításra pedig ugyancsak változott szabályként az értékpapírokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

[3, 849, [2]] VPC.semi A részvények előállításakor az igazgatóság a 263. §-ban szabályozott eljárás megfelelő alkalmazásával felszólítja a részvényeseket részvényeik benyújtására.

[3, 853, [12]] VPC.semi A részvényesek ezeknek a feltételeknek a teljesítése után igényelhetik tehát a részvények előállítását a részvénytársaságtól.

[3, 872, [2]] VPC.semi A részvény előállítás formái

[3, 873, [2]] VPC.semi A részvények előállítása a kibocsátás jellegétől függően kétféle módon történik.

[3, 874, [8]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényre az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének a biztonsági szabályairól szóló 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

[3, 876, [3]] VPC.semi A dematerializált részvény előállítására pedig az 1996. évi CXI. törvény 21-22. §-ai, valamint a törvény XII. fejezetének a rendelkezéseit kell alkalmazni.

[3, 885, [29]] VPC.semi Kimondva azt, hogy ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált papírrá alakította át, utóbb már nem rendelkezhet annak a nyomdai úton való előállításáról.

[3, 886, [3]] VPC.semi A dematerializált értékpapír előállítása

[3, 892, [4]] VPC.semi A dematerializált részvényként való előállításáról való társasági határozat esetén a döntés után a kibocsátónak értékpapírnak nem minősülő okiratot kell kiállítania, az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) bekezdése alapján.

[3, 949, [5]] VPC.semi A részvény nyomdai úton történő előállításáról szóló 1988. évi VI. tv. 236. §-át az 1996. évi CXI. törvény 1997. január 1-jével indokolatlanul hatályon kívül helyezte.

[3, 955, [28]] VPC.semi A Ptk. szabály szerint ugyanis kizárólag csak az olyan okirat ( vagy egyéb módon előállított jel ) minősülhet értékpapírnak, amelynek a kibocsátását ( vagy meghatározott formában való előállítását ) lehetővé teszi a jogszabály és egyúttal a kellékeit is meghatározza. ( Ezért például a szövetkezeti üzletrész, bár a kibocsátását lehetővé teszi az Szvt., nem minősülhet a Ptk. alapján értékpapírnak, mert a kellékekről nem rendelkezik a törvény. )

[3, 983, [6]] VPC.semi Hangsúlyozni kell, hogy az értékpapír előállításának minősül a módosított kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján a nyomdai úton előállított részvény felülbélyegzése is.

[3, 999, [5]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvények előállításához az igazgatóságnak fel kell szólítania a részvényeseket az ideiglenes részvényeik benyújtására.

[3, 1183, [18]] VPC.semi Hangsúlyozni kell, hogy zártkörű részvénytársaság csupán névre szóló részvényt bocsáthat ki, ugyanakkor a névre szóló részvények előállítása akár nyomdai úton, akár dematerializált papírként is megtörténhet.

[3, 1497, [21]] VPC.semi Az 1996. évi CXI. törvény 22. §-ának (7) bekezdése azt is kifejezetten kimondja, hogy a dematerializált értékpapír nyomdai úton történő előállításáról utóbb a társaság nem rendelkezhet.

[3, 1656, [46]] VPC.semi A közgyűlési meghívóban ismertetni kell az alaptőke-emelés módját, meg kell határozni a jegyzési minimumot, vagyis az eredményes részvényjegyzéshez megkívánt részvények minimális számát, továbbá a kibocsátandó új részvényekre vonatkozó valamennyi adatot, egyebek mellett a részvény típusát, fajtáját, osztályát, sorozatát, előállítás módját, név és kibocsátási értékét, valamint befizetésének feltételeit.

[3, 2947, [21]] VPC.semi A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

[3, 2947, [54]] VPC.semi A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

[3, 2950, [30]] VPC.semi A kiadás fogalma alatt alapvetően a műnek bármilyen erre alkalmas eljárással egy időben vagy egymást közvetlenül követően több, meghatározott számú példányban - a nyilvánosságnak való terjesztés céljával - történő előállítását vagy előállíttatását értettük azzal a speciális megkötéssel, hogy pl. felhasználásnak minősült a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomás, amikor a nyomdagépbe új beemelés történt.

[3, 3935, [3]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3948, [3]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre ( rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes figurájára is ) csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 4576, [33]] VPC.semi A Szerzői Jogi Szakértő Testület peren kívül meghozott SzJSzT 15/90. sz. szakvéleménye szerint az elveszett műpéldány értékét általában annak művészi színvonala, az alkotó művészi hírneve, reputációja és végül a létrehozott mű előállításával kapcsolatos költségek függvényében lehet felbecsülni.

előállítási VPC.semi (10)

[3, 617, [8]] VPC.semi Ezért ennek a részvénytípusnak az átruházási módja az előállítási formájától függően eltérően alakul és arra a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 671, [7]] VPC.semi Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól.

[3, 675, [17]] VPC.semi Az egy részvénysorozatba tartozó részvényeknek az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogok mellett a névértéküknek és az előállítási módjuknak is azonosnak kell lenniük.

[3, 881, [21]] VPC.semi A Gt. ( új ) 182. §-ának az előírásából következően azonban az egy sorozatba tartozó részvényeknél mindig azonosak kell lennie az előállítási módnak.

[3, 1012, [16]] VPC.semi A Gt. ( új ) arról külön nem szól, hogy az összevont címletű részvényt milyen előállítási módnál lehet kibocsátani.

[3, 1065, [2]] VPC.semi Az azonos előállítási mód ugyanakkor csak részvénysorozatokra korlátozódik.

[3, 1066, [5]] VPC.semi A részvénykönyv vezetésének pedig az előállítási módtól függő elkülönítésére vagyis a jogosított által külön-külön vezetett, vagyis két részvénykönyv vezetésére az új szabályok szerint sem kerülhet sor.

[3, 1182, [57]] VPC.semi Itt kell meghatározni a kibocsátandó részvények típusát és bár a törvény a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdésében írt szükség szerinti tartalmi elemek között említi értelemszerűen a részvények fajtáját az esetlegesen kibocsátandó részvényosztályokat, részvényekhez fűződő jogokat, a részvények számát, névértékét, illetve ha nem névértéken kerülnek kibocsátásra kibocsátási értékét és a részvények előállítási módját.

[3, 1272, [2]] VPC.semi A részvények előállítási módját, vagyis azt, hogy a részvényeket nyomdai úton vagy dematerializált részvényként állítják elő, az alapítási tervezetnek szintén tartalmaznia kell.

[3, 2451, [24]] VPC.semi A 318. § (4) bekezdése pedig az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1)-(2) bekezdésének az értékpapír- ezen belül tehát a részvény- előállítási módjáról és a dematerializált értékpapírról kiállítandó értékpapírnak nem minősülő okirat tartalmának a kiegészítéséről rendelkezik.

előállító VPC.semi (78)

[3, 2585, [10]] VPC.semi Az 1994. évi VII. törvény hatályon kívül helyezte a hangfelvételek előállítóinak védelméről szóló 1975. évi 19. törvényerejű rendeletet, amely az erre vonatkozó Genfi Egyezményben előírt nemzeti szabályozás kidolgozásának kívánalmát teljesítve, a hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása elleni védelemre vonatkozó szabályokat tartalmazta.

[3, 2586, [2]] VPC.semi A hangfelvételek előállítóinak védelmét különösen indokolja a digitális technika térhódítása, amely egyre többféle és egyre nehezebben kontrollálható felhasználási módot tesz lehetővé.

[3, 2639, [34]] VPC.semi Ebből nem következik az, hogy jogi személyek ne rendelkezhetnének a szerzői, illetve szomszédos jogok tartalmának bizonyos- akár személyhez fűződő- elemeivel, mint pl. a név feltüntetésének a joga a hangfelvételek előállítóinál, illetve a rádió- és televízió-szervezeteknél.

[3, 2882, [9]] VPC.semi Egy film esetében, a szerzőkkel közvetlen kapcsolatban álló előállító- hacsak nem maga a forgalmazó vagy a televíziós szervezet- a sugárzási vagy moziforgalmazási jog átruházása fejében jut bevételhez.

[3, 2963, [35]] VPC.semi A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 2972, [10]] VPC.semi Vannak olyan országok, amelyek nem a hang- vagy képhordozók előállítóinak, hanem a " hardware " ( pl. lejátszóberendezések ) gyártóira szabják ki a másolásra tekintettel fizetendő jogdíjat.

[3, 2978, [18]] VPC.semi A kizárólag olyan készülékekhez használható hordozók után, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak magáncélú másolásra, az előállítók az említett hordozók tekintetében mentesülnek a díjfizetés alól.

[3, 3057, [18]] VPC.semi Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától.

[3, 3057, [45]] VPC.semi Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától.

[3, 3070, [4]] VPC.semi Így a jogalkotó az előállítónál jelentkező bevételhez kapcsolt jogdíj koncepciójánál maradt.

[3, 3351, [27]] VPC.semi Egyes országok a szerzőket és szomszédos jogi jogosultakat a magáncélú másolás miatt elmaradt haszon kompenzálása céljából a szórakoztatóipar hardware ( pl. videolejátszó, zenei berendezések stb. ) előállítóit kötelezik jogdíjfizetésre.

[3, 3353, [4]] VPC.semi Az eltérő jogtechnikáknak az előállítók szempontjából számottevő gyakorlati jelentőségük nincsen, mivel ezek a díjak a termékek árába beépülve, végül a fogyasztókra hárulnak.

[3, 3857, [20]] VPC.semi A film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői megőrzik hasznosítási jogaikat a nem filmes felhasználási jogok tekintetében, ha az előállító nem szerez a megfilmesítési jog mellett egyben kiadói vagy más jogot is az említett művekre ( pl. könyv kiadása ).

[3, 3858, [28]] VPC.semi Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ( pl. animációs film esetében ) a másodlagos ( merchandising ) jogok ne illetnék meg, vagy ha e jogok a előállítót illetik meg a szerződés alapján, erre tekintettel díjazásra ne tarthatna igényt.

[3, 3859, [2]] VPC.semi A film előállítója

[3, 3860, [9]] VPC.semi A jelenlegi értelmezési problémákat szüntetheti meg a film " előállítójának " definíciója ( 64. § (3), amely szakít a régi szabályozás kizárólagos állami filmgyártást tükröző " filmgyártó vállalat " meghatározásával.

[3, 3861, [27]] VPC.semi A fogalom kellő támpontot nyújt ahhoz, hogy meghatározható legyen kit, illetve mely céget is illetnek a film felhasználási jogai, amennyiben azt ismeri el " előállítónak ", aki " saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről ".

[3, 3862, [8]] VPC.semi Nem szűkíti le ugyanakkor a definíció az " előállítók " körét gazdasági társaságokra, amennyiben természetes személyek és jogi személyek ( pl. egyesület, alapítvány ) éppúgy lehetnek előállítók.

[3, 3862, [28]] VPC.semi Nem szűkíti le ugyanakkor a definíció az " előállítók " körét gazdasági társaságokra, amennyiben természetes személyek és jogi személyek ( pl. egyesület, alapítvány ) éppúgy lehetnek előállítók.

[3, 3865, [23]] VPC.semi A hitelezők, befektetők, mint bármely más gazdasági tevékenységnél, a különös kockázatairól ismert audiovizuális szférában is számos biztosítékot követelnének meg az előállítótól, amelyhez megfelelő szervezeti forma adhat csak garanciát.

[3, 3866, [2]] VPC.semi A film előállítója a megszerzett felhasználási jogokat rendszerint nem maga hasznosítja, hanem forgalmazási szerződés keretében ad át egyes jogokat ( pl. televíziós sugárzás, videokazettán történő forgalmazás stb. ).

[3, 3867, [18]] VPC.semi A forgalmazó cég vagy televíziós szervezet ( különösen a külföldi gyakorlatban ) gyakran minimum garanciát fizet a film előállítójának, amelynek összege nem kötődik a forgalmazó által később realizált bevételhez.

[3, 3869, [27]] VPC.semi Ezért néhány filmfinanszírozásra specializálódott bank ( pl. a Berliner Bank, Banque de la Cité, Guinness Mahon Co. stb. ) kellő biztosítékok birtokában hiteleket nyújt a előállítónak.

[3, 3870, [1]] VPC.semi Az előállító tehát az erre szakosodott biztosítóval kötött megállapodás értelmében garanciát kap arra, hogy a film elkészüljön.

[3, 3880, [15]] VPC.semi Az utolsó vágás jogát az Szjt. ( új ) 65. § (1) bekezdése szerint a előállító és a rendező együtt gyakorolják, utóbbi képviseli a többi szerzőt e tekintetben.

[3, 3883, [1]] VPC.semi Az előállító- az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével- a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

[3, 3884, [1]] VPC.semi Az előállító fellépési joga a személyhez fűződő jogok védelmében

[3, 3885, [1]] VPC.semi Az előállító, mint a felhasználási jogosultja és esetenként mint a személyhez fűződő jogoknál is döntési helyzetben lévő személynek saját érdekét is szolgálja, hogy a film szerzőinek személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák.

[3, 3891, [18]] VPC.semi Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a szerző a felhasználási jogait teljes egészében, korlátlanul átruházza az előállítóra, lényegében a vagyoni jogok átruházásáról beszélhetünk.

[3, 3892, [31]] VPC.semi A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3902, [35]] VPC.semi Lehetőség van tehát arra, hogy a szerző a szerződésben visszatartson magának bizonyos jogosultságokat ( pl. multimédia jellegű felhasználási jogok ), abban a- tegyük hozzá- nem túl gyakori esetben, ha az előállítóval így meg tud állapodni.

[3, 3907, [12]] VPC.semi A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap.

[3, 3912, [12]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (5) bekezdéséből, amely az előállítóra állapít meg elszámolási kötelezettséget, az is következik, hogy a jogdíj alapját az előállító által realizált bevétel képezi.

[3, 3912, [27]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (5) bekezdéséből, amely az előállítóra állapít meg elszámolási kötelezettséget, az is következik, hogy a jogdíj alapját az előállító által realizált bevétel képezi.

[3, 3913, [23]] VPC.semi A 66. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint " a felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap " viszont értelmezési problémákat vethet fel.

[3, 3915, [1]] VPC.semi Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más- akár belföldi, akár külföldi- természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.

[3, 3917, [12]] VPC.semi Figyelemmel a filmgyártás jelentős költségeire, a filmek többsége ma már több előállító, azaz koproducer közreműködésével készül.

[3, 3918, [15]] VPC.semi A koprodukciós partnerek általában már csak akkor kötnek szerződést, amikor a szerzők és az előállító közötti megfilmesítési szerződések már aláírásra kerültek, és e szerződések is megkövetelik azt, hogy e jogokat a partnerek együttesen gyakorolhassák.

[3, 3919, [1]] VPC.semi Az előállító évenként beszámolási kötelezettsége

[3, 3920, [8]] VPC.semi Ezt évenként minimum egyszer meg kell tennie az előállítónak, méghozzá írásban.

[3, 3921, [16]] VPC.semi A törvény tehát nem bízta a felek megállapodására az elszámolási kötelezettség esetleges szabályozását, hiszen az előállító visszaélve pozíciójával, egy ilyen szerződési kikötést valószínűleg nem fogadna el.

[3, 3922, [2]] VPC.semi Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és arányos díj megfizetését követelheti.

[3, 3926, [20]] VPC.semi A film esetében a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) hasonlóan 4 évben állapítja meg a törvény az előállító számára a filmrevitel megkezdésére rendelkezésre álló határidőt.

[3, 3932, [11]] VPC.semi Így a filmnél nem 2, hanem 6 hónap áll az előállító rendelkezésére, hogy a művet elfogadja.

[3, 3933, [6]] VPC.semi Az elutasító nyilatkozatot írásban kell az előállítónak megtennie, és a kijavításra megfelelő határidőt kell szabnia.

[3, 3934, [8]] VPC.semi A kijavított mű elfogadására 3 hónap áll az előállító rendelkezésére.

[3, 3935, [14]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3938, [9]] VPC.semi Abban az esetben, ha a szerzői jog az előállítót a film jogai tekintetében eredeti jogosultnak tekinti ( pl. Amerikai Egyesült Államok ) a remake jogának gyakorlása is eltérően alakul.

[3, 3942, [16]] VPC.semi Ami a különbségeket illeti, az amerikai szerzői jog, előállító-központúsága miatt szélesebb jogokat enged az előállítónak a remake jogok aszerint alakulnak, hogy milyen típusú szerződést kötnek egymással a film létrehozása tekintetében.

[3, 3943, [21]] VPC.semi Ha az alkotók bérmunkában készítik el a filmet ( work made for hire ), a szerződés alárendelt munkaviszonyt feltételez az előállító és a szerző között.

[3, 3945, [1]] VPC.semi Az előállító méltányolható gazdasági érdekei viszont megkívánják, hogy az előbbi jogosultságok, amelyek a szerző remake jogát is megalapozzák, bizonyos korlátok között érvényesüljenek.

[3, 3948, [22]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre ( rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes figurájára is ) csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3949, [13]] VPC.semi E határidőn belül is van lehetőség a remake-re, de ehhez a film előállítójának hozzájárulására van szükség.

[3, 3952, [41]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a remake jogáról nem mondott le pl. az eredeti film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a megfilmesítési szerződésben, a szerző egy másik előállítóval akár 10 éven belül előszerződést ( Ptk. 208. § ) kössön.

[3, 3953, [2]] VPC.semi Ehhez az előállító hozzájárulása sem kell.

[3, 3954, [11]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 3954, [29]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 3954, [54]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 4130, [12]] VPC.semi Az adásvételben vagy egyéb tulajdon-átruházásban testet öltő terjesztést követően- a hangfelvételek előállítóinak védelme keretében rögzített- külön bérbeadási jog is megilleti az előadóművészt [ Szjt. ( új ) 78. § (1) ].

[3, 4138, [20]] VPC.semi Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4145, [27]] VPC.semi Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4165, [48]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 73. § (3) bekezdése- visszautalva az Szjt. ( új ) 23. § (6) bekezdésére- ugyanis önálló jogcímként határozza meg a filmalkotás vagy a hangfelvételben foglalt mű bérbeadással történő terjesztésére tekintettel fennálló díjigényt, ha az előadóművész a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta át a vagyoni jogokat.

[3, 4219, [2]] VPC.semi A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény másképp nem rendelkezik- díjazás illeti meg.

[3, 4222, [50]] VPC.semi Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely- a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában- fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

[3, 4266, [2]] VPC.semi A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.

[3, 4269, [4]] VPC.semi Ennek eredményeként a hangfelvétel előállítóját is megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék az általa rögzített hangfelvétel másolatain. ( Hasonló- szűkített- személyhez fűződő jog illeti meg a rádió- és televízió-szervezeteket és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítő kábelszervezeteket is az Szjt. ( új ) 81. §-a alapján. )

[3, 4306, [8]] VPC.semi A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.

[3, 4307, [2]] VPC.semi A film előállítójának engedélyezési joga

[3, 4308, [2]] VPC.semi A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

[3, 4308, [24]] VPC.semi A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

[3, 4310, [9]] VPC.semi Ennek eredményeként, a 92/100/EGK irányelv már a filmek előállítónak a jogait is a szerzői joggal szomszédos jogként szabályozza.

[3, 4313, [12]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 82. § (1) bekezdése alapján a film előállítóját az alábbi felhasználások esetében illeti meg kizárólagos engedélyezési jog

[3, 4315, [28]] VPC.semi A 92/100/EGK irányelv 7. cikke ezt úgy fogalmazza meg, hogy a tagállamok biztosítják a közvetlen vagy közvetett többszörözés engedélyezésének vagy megtiltásának kizárólagos jogát ... filmek első rögzítésének előállítóinak, saját filmjeik eredetijével és másolataival kapcsolatban. ( Lásd még az Szjt. ( új ) 18. §-át a többszörözésről. )

[3, 4317, [12]] VPC.semi Az irányelv 9. cikke biztosítja azt a jogot, hogy a film előállítója eladás vagy egyéb módon gyakorolhassa a terjesztés jogát, míg a 2. cikk a bérlet és a haszonkölcsönzés jogát adja meg.

[3, 4321, [6]] VPC.semi A fent említett felhasználásokért a film előállítóját díjazás illeti meg, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.

[3, 4322, [2]] VPC.semi A filmek előállítóinak szomszédos jogi védelmének elismerése szükségessé tette a védelmi időre vonatkozó szabályok kiegészítését a filmelőállítói teljesítmények védelmi idejével [ Szjt. ( új ) 84. § (1) d) ].

[3, 4327, [9]] VPC.semi Mint már utaltunk rá, ha pl. egy hangfelvétel előállítója nem engedélyezi a hangfelvétel bérbeadását, a szerzők és előadóművészek említett jogai sem érvényesülnek.

[3, 4748, [5]] VPC.semi Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket, valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban- rájuk vonatkozóan- említett év végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.

előállítói VPC.semi (2)

[3, 3863, [1]] VPC.semi Az előállítói kör esetleges korlátozásának egyes külföldi szabályozásokban főként hitelezővédelmi okai vannak ( pl. gazdasági társasági formát írnak elő ).

[3, 4496, [28]] VPC.semi Első alkalommal 1998-ban lett közzétéve az MSZSZ-EJI és a MAHASZ közös közleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a közvetlen sugárzásáért fizetendő előadóművészi és hangfelvétel előállítói jogdíjakról ( Magyar Közlöny 1998/57. sz. ), valamint a HUNGART díjszabása ( Magyar Közlöny 1998/111. sz. ).

előír VPC.full (33)

[1, 221, [16]] VPC.full Ilyen eseteknél ugyanis a törvényhely felmentést ad a 76. § (2)-(5) és 77. § (2)-(3) bekezdésében előírtak teljesítése alól.

[1, 255, [14]] VPC.full Eszerint ugyanis a szétválás elhatározásáról döntő legfőbb szervi ülésen a 72. § (2) bekezdésében előírtak mellett azt is fel kell mérni, hogy a gazdasági társaság tagjai, illetve részvényesei melyik jogutód gazdasági társaságnak a tagjai kívánnak lenni.

[1, 275, [11]] VPC.full Eszerint a szétválásról szóló átalakulási hirdetményben a 65. § (2) bekezdésében előírtak mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a szétválás különválással vagy kiválással történik -e.

[1, 306, [33]] VPC.full A Gt. ( új ) 80. § (2) bekezdése viszont a korábbi szabályokhoz hasonlóan a jogutód gazdasági társaságok cégbejegyzését követő 90 napon belül mind a jogelőd, mind pedig a jogutód társaságokra vonatkozóan előírja a cégbejegyzés napjával a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár elkészítését.

[1, 327, [17]] VPC.full A közkereseti társaság elnevezésre- egyezően a többi társasági formával- a Gt. ( új ) kötelezően előírja, hogy a társasági forma megjelölést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 567, [8]] VPC.full Ugyanakkor a társasági szerződés más kérdés tekintetében is előírhat minősített szótöbbséget, vagy akár egyhangú határozathozatalt.

[2, 119, [110]] VPC.full A társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meg kell határozni a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük ( cégnevük ) és lakóhelyük ( székhelyük )- kivéve az alapszabályban a részvényeseket- feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységi körét; d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke ( a tagok vagyoni hozzájárulása ) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

[2, 530, [92]] VPC.full A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[3, 13, [35]] VPC.full Méltánytalan volna a többi taggal szemben, ha a kilépő tag felelőssége a kilépés előtt keletkezett tartozásokért a kilépéssel megszűnne, ezért a törvény erre nézve a kilépéstől számított 5 évig a tag kezesi felelősségét előírja.

[3, 77, [13]] VPC.full A pénzbetétek befizetésének igazolását a Ctv. Melléklet II. 1. b) pontja ugyancsak kötelezően előírja mégpedig hitelintézet által kiállított igazolást kívánva meg.

[3, 273, [8]] VPC.full A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

[3, 494, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (2) bekezdése eltérést nem engedő módon előírja, hogy a részvénytársaság cégszövegébe vagy a " részvénytársaság " elnevezést vagy annak az " rt " rövidítését mindig fel kell venni.

[3, 548, [46]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetővé teszi a törvény [ Gt. ( új ) 229. § (2) ], hogy a névre szóló részvényeknél az alapszabályban meghatározzák az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, továbbá azt, hogy az alapszabály a névre szóló részvényeknél előírja, hogy a részvényes kizárólag csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a részvénykönyvbe a közgyűlés napját legalább 60 nappal megelőzően bevezetik.

[3, 562, [11]] VPC.full A formaváltással összefüggésben a törvény még a következő speciális szabályokat is előírja a nyilvánosan működő részvénytársaságok vonatkozásában.

[3, 969, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § d) pontja az 1988. évi VI. tv.-hez hasonlóan változatlanul előírja a kibocsátás időpontjának a feltüntetését.

[3, 1011, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 197. § (1) bekezdéssel összhangban a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdés e) pontja is előírja azt, hogy az alapító okiratban, illetve az alapszabályban szükség szerinti tartalmi kellékként szerepeltetni kell az igazgatóság felhatalmazását az összevont részvény kiállítására, illetve összevont részvény megbontására.

[3, 1045, [24]] VPC.full A pénzügyi intézmények igazgatóságának pedig az 1996. évi CXII. törvény 43. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban felsoroltakat kell a Gt. ( új ) által előírtak mellett a részvénykönyvbe bevezetni, s a részvénykönyv mellékleteként ebben az esetben is nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt közvetlen tulajdonuk azonosítására alkalmas adatokat is.

[3, 1083, [18]] VPC.full A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1103, [19]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 298. § (3) bekezdése alapján is szabadon dönthetik el a társaságok, hogy előírnak -e kötbért a mulasztó részvényessel szemben vagy sem.

[3, 1157, [1]] VPC.full Szintén előírja a törvény az alaptőke alapításkori összetételének arányát.

[3, 1198, [22]] VPC.full Annak sincs jogszabályi akadálya, hogy az országos napi- illetőleg hetilap mellett helyi lapot is megjelöljön, illetve egyéb más módot is előírjon az alapító okirat a hirdetmények közzétételére, így pl. a székhely hirdetőtábláját stb.

[3, 1237, [7]] VPC.full A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) pontja előírja továbbá az alapítók nyilatkozatának csatolását arról, hogy az 1996. évi CXI. törvényben foglalt bejelentési kötelezettségnek eleget tettek.

[3, 1330, [17]] VPC.full Az alakuló közgyűlést a sikeres jegyzés zárónaptól számított hatvan napon belüli időpontra kell összehívni az alapítási tervezetben előírtak szerint.

[3, 1583, [21]] VPC.full Amennyiben a közgyűlési jegyzőkönyv olyan határozatot is tartalmaz, amely a cégjegyzékben nyilvántartott adatokat érint, abban az esetben a Ctv.-ben előírtak szerint a szükséges mellékleteket csatolva szabályszerű változás bejegyzési kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz.

[3, 1648, [8]] VPC.full Természetszerűleg a közgyűlés határozata ennél magasabb arányt is előírhat.

[3, 1768, [17]] VPC.full Amennyiben nem az alaptőke leszállítás valamelyik kötelező esetéről van szó, a törvény az hitelezők védelme érdekében előírja a közgyűlési határozat hivatalos lapban történő kétszeri közzétételét.

[3, 1785, [22]] VPC.full A 237. § (1)-(2) bekezdéséből következően azonban az alapító okirat, illetve alapszabály a jogutód nélküli megszűnés elhatározásához ennél magasabb szavazatarányt is előírhat.

[3, 1920, [16]] VPC.full Azt azonban már szabadon határozhatja meg a társasági szerződés, hogy az évi egy ülésen kívül előír -e további igazgatótanácsi ülést kötelező jelleggel, vagy az igazgatóra bízza annak szükség szerinti összehívását, illetve az ülésen kívüli " írásbeli " határozathozatalt.

[3, 1930, [10]] VPC.full A szerződés a háromnegyedes aránynál szigorúbb szabályt, akár egyhangúságot előírhat, nem szállhat azonban a háromnegyedes arány alá.

[3, 1944, [5]] VPC.full Így például akár valamennyi kérdésben előírhat egyhangúságot, de az egyszerűbb szótöbbségnél, illetve a háromnegyedes szótöbbségnél alacsonyabb szavazatarányt nem írhat elő.

[3, 4025, [0]] VPC.full Előírja viszont, hogy a szerző nevét feltüntessék ilyen esetekben is.

[3, 4263, [13]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 78. § (2) bekezdése garanciális okokból azt is előírja, hogy a szerzők és az előadóművészek a haszonkölcsönbe adás és a bérbeadás után járó díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4734, [23]] VPC.full Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.

előírhat VPC.full (12) Skipped (6)

[1, 567, [8]] Skipped Ugyanakkor a társasági szerződés más kérdés tekintetében is előírhat minősített szótöbbséget, vagy akár egyhangú határozathozatalt.

[2, 34, [1]] VPC.full Törvény előírhatja, illetve lehetővé teheti gazdasági társaságnak nyereségszerzésre nem irányuló közhasznú tevékenységre vagy más közfeladat ellátására történő alapítását.

[3, 273, [8]] Skipped A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

[3, 358, [11]] VPC.full A társasági szerződésben azonban ennél magasabb szavazati arányt vagy egyhangúságot is előírhatnak.

[3, 568, [17]] VPC.full Külön törvényben meghatározott tevékenységre alapított részvénytársaság esetében törvény a bemutatóra szóló részvény névre szóló részvénnyé történő átalakítását előírhatja, illetve a névre szóló részvény bemutatóra szóló részvénnyé történő átalakítását kizárhatja.

[3, 1145, [5]] VPC.full Zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata előírhatja, hogy a névre szóló részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére ( Ptk. 215. § ) van szükség.

[3, 1205, [24]] VPC.full Bár a Gt. ( új ) erre utalást nem tartalmaz, mégis más törvény a részvénytársaság alaptőkéjére, illetve alaptőkéjének összetételére nézve speciális szabályokat előírhat.

[3, 1453, [5]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy névre szóló részvény esetében a részvényes a szavazati jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját legalább hatvan nappal megelőzően a részvénykönyvbe bejegyezték.

[3, 1462, [19]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésében írt feltételeket szigorítva azt is előírhatja, hogy egy adott közgyűlésen a névre szóló részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal korábban jegyezték be a részvénykönyvbe.

[3, 1513, [8]] VPC.full Az alapító okirat, alapszabály ennél gyakrabban is előírhatja rendes közgyűlés tartását ( pl. negyedévente, félévente ).

[3, 1515, [13]] VPC.full Természetszerűleg az alapító okirat, alapszabály a törvény rendelkezésein felül további esetekben is előírhatja rendkívüli közgyűlés tartását, az e közgyűlés összehívására köteles szerv egyidejű megjelölésével.

[3, 1559, [13]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) az (1) bekezdésben felsorolt ügyeken kívül is előírhatja a szavazatok legalább háromnegyedes többségével történő határozathozatalt.

[3, 1563, [10]] VPC.full Egyebekben az alapító okirat, alapszabály más kérdések tekintetében is előírhatja a minősített szavazatarányt.

[3, 1648, [8]] Skipped Természetszerűleg a közgyűlés határozata ennél magasabb arányt is előírhat.

[3, 1785, [22]] Skipped A 237. § (1)-(2) bekezdéséből következően azonban az alapító okirat, illetve alapszabály a jogutód nélküli megszűnés elhatározásához ennél magasabb szavazatarányt is előírhat.

[3, 1930, [10]] Skipped A szerződés a háromnegyedes aránynál szigorúbb szabályt, akár egyhangúságot előírhat, nem szállhat azonban a háromnegyedes arány alá.

[3, 1944, [5]] Skipped Így például akár valamennyi kérdésben előírhat egyhangúságot, de az egyszerűbb szótöbbségnél, illetve a háromnegyedes szótöbbségnél alacsonyabb szavazatarányt nem írhat elő.

[3, 4525, [11]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.

előírt VPC.full (38)

[1, 144, [44]] VPC.full Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 334, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 11. § h) pontja alapján- ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal- állapít meg a Gt. ( új ) 82. § speciális érvényességi kellékeket a kkt. társasági szerződésére.

[1, 336, [12]] VPC.full Ezzel kapcsolatban legalább a Gt. ( új ) 89. § (1) bekezdésében előírtakat ( pl. a taggyűlés összehívásának rendjét ) kell szabályozni.

[1, 577, [16]] VPC.full Az igazgatóra alkalmazni kell a vezető tisztségviselőkre vonatkozó, a Gt. ( új ) általános részében előírtakat is.

[2, 48, [3]] VPC.full A kiskorúak számára előírt teljes tilalom [ Gt. ( új ) 4. § (2) ] pedig a Ptk. szabályaival van összhangban amelyek részben tiltják, részben korlátozzák az ilyen személyek vagyoni felelősség vállalását.

[2, 51, [5]] VPC.full A 4. § (1) bek.-ben előírt tilalommal lényegében azonos- hitelezővédelmi- okokból tiltja a (3) bek. a kkt. és a bt. számára másik ilyen társaságban tagsági viszony létesítését.

[2, 75, [3]] VPC.full Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni.

[2, 465, [51]] VPC.full Hasonló állásfoglalást tartalmaz a BH1993. 156. sz. döntés is, amely általános érvénnyel mondja ki még az 1998. június 16. előtt hatályos Gt. ( új ) alapján, de a jelenleg hatályos Gt. ( új)-ra is alkalmazható módon, hogy a gazdasági társaság taggyűlése által hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset megindítására előírt határidő számítására az anyagi, jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

[2, 502, [7]] VPC.full Kivételt csak a Gt. ( új)-ban kötelezően előírt esetek jelentenek.

[2, 667, [39]] VPC.full Ez a megoldás a hitelezői védelem mellett választ ad arra az 1988. évi VI. tv. alapján vitás kérdésre is, hogy átalakulhat -e az olyan gazdasági társaság, amely az alapítás utáni tőkevesztés miatt tartósan nem rendelkezik a cégformájára előírt tőkekövetelményekkel.

[2, 742, [3]] VPC.full Külön törvény által előírt magasabb tőkekövetelmény hiányában azonban természetesen az adott cégformára megállapított Gt. ( új ) szerinti tőkeminimumot kell érteni a Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdésének az előírásánál.

[3, 31, [21]] VPC.full Az átruházással történő tagkilépés megtörténhet bármely időpontban, tehát az év vége előtt is, arra a 117. § (2) bekezdésében előírt három hónapos bejelentési kötelezettség sem vonatkozik.

[3, 395, [3]] VPC.full A (2) bekezdésben előírt határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént.

[3, 407, [14]] VPC.full Nem a megrendelést kell ugyanis a cégbíróság felé igazolni, hanem a közzétételnek az előírt formában való tényleges megtörténtét.

[3, 434, [44]] VPC.full Miután azonban az egyszemélyes társaságnál az egyedüli tulajdonos a kizárólagos tulajdonát képező társaság működése felett közvetlen irányítást gyakorol, ezért alkalmazni kell a Gt. (új)-nak a közvetlen irányítást biztosító befolyás esetére vonatkozó 292. § (3) bek. és a 296. § (1) és (3) bek.-ben előírt speciális felelősségi szabályokat is.

[3, 587, [10]] VPC.full A dematerializált értékpapír viszont az 1996. évi CXI. törvény által előírt módon kibocsátott és értékpapír számlán jóváírt egységként jelenhet meg és más módon nem is történhet meg a megjelenítése.

[3, 929, [8]] VPC.full A Központi Értéktár az 1996. évi CXI. törvényben előírt módon ellenőrzi a központi értékpapír-számlán, hogy az egyes értékpapír-számlákon megjelenő számlák összesített adata megfeleljen az adott részvényfajta teljes kibocsátott mennyiségének.

[3, 1059, [21]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvénynek pedig nincsen a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdéséhez hasonló rendelkezése a határidő nélkül előírt jogcselekmények haladéktalan végrehajtásáról.

[3, 1173, [9]] VPC.full A zártkörű alapítás lényegében egyetlen mozzanattal, a törvényben előírt tartalommal és alakiságokkal ellátott alapító okirat aláírásával megvalósul.

[3, 1327, [10]] VPC.full Ha az alapítók elmulasztják az alakuló közgyűlésnek az (1) bekezdésben előírt időn belül való megtartását, a részvényjegyző mentesül további kötelezettségei alól, és az általa befizetett összeget visszakövetelheti.

[3, 1334, [11]] VPC.full Nem feltétlenül és nem teljesen fedi egymást egyrészt a (3) bekezdésben előírt részvényesi befizetési kötelezettség, és az alaptőke 30%-a meglétének követelménye.

[3, 1338, [15]] VPC.full Általában a bírói gyakorlat szerint a kérdéskörök sorrendisége tekintetében el lehet térni a törvény által előírtaktól.

[3, 1354, [11]] VPC.full [ Itt kell megemlíteni azt is, hogy az alakuló közgyűlésig előírt befizetési kötelezettség elmulasztása nem csupán az alakuló közgyűlésen való szervezeti jogok gyakorlásától fosztja meg a részvényjegyzőt, hanem további a Gt. ( új ) 13. §-ában írt jogkövetkezményeket is maga után von, vagyis a részvényesi jogviszony megszűnését eredményez, s kártérítési felelősséggel is járhat, mely például az alaptőke kényszerű leszállításának- Gt. ( új ) 222. § (3)- költségeit is jelentheti. ]

[3, 1376, [8]] VPC.full A közgyűlésről szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételét.

[3, 1494, [21]] VPC.full Amennyiben a számlavezetőt a részvényes nem jelöli meg, azt úgy kell tekinteni mintha a részvényét nem nyújtotta volna be az előírt határidőben, vagyis szintén nem tarthat igényt a dematerializált részvényre.

[3, 1505, [34]] VPC.full A meghívó, illetve a hirdetmény tartalmazza: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés napirendjét; d) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; e) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.

[3, 1516, [38]] VPC.full - ha az igazgatóság szükségesnek tartja [ Gt. ( új ) 234. § (1) ], ha a felügyelőbizottság megítélése szerint a társaság érdeke megkívánja [ Gt. ( új ) 31. § (4) ], ha az alapszabályban előírt feltételek megvalósulnak.

[3, 1527, [9]] VPC.full A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

[3, 1574, [35]] VPC.full Amint arról a 237. §-ához fűzött magyarázatnál már szó volt a tartózkodókat az ellenszavazatokhoz kell számítani, mert az érvényes határozat meghozatalához az igen szavazatoknak kell elérni a törvényben, illetőleg alapító okiratban, alapszabályban előírt szavazatarányt.

[3, 1649, [30]] VPC.full Ha pedig második közgyűlés tartására nem kerül sor ( mert az alaptőke felemelésével egyidejűleg a közgyűlés az alapító okiratot, alapszabályt is módosítja feltételesen ) a jegyzés alkalmával kell az előírt ellenértékrészt megfizetni.

[3, 1680, [13]] VPC.full Az alaptőke-emelés meghiúsulását a részvényjegyzés, illetve a részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésére előírt határidő lejártát követő harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak.

[3, 1770, [23]] VPC.full A Ctv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az alaptőke leszállítás cégbejegyzéséhez igazolni kell, hogy az igazgatóság a közgyűlési határozatot a törvényben előírt módon kétszer közzétette, valamint hogy a követeléseiket határidőben bejelentő hitelezőknek a társaság biztosítékot nyújtott.

[3, 1817, [7]] VPC.full Ennek megtörténtéig a 189. § (2) bekezdésében előírt számítás szempontjából az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonában lévő részvényeket is figyelembe kell venni.

[3, 2467, [16]] VPC.full A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze.

[3, 2472, [38]] VPC.full A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) alpontja pedig kizárólag az alapítói nyilatkozat csatolását írja elő a bejegyzési kérelem, illetve mellékleteinek a felsorolásánál arról, hogy eleget tettek -e a részvénytársaság részéről az 1996. évi CXI. törvény által előírt bejelentési kötelezettségnek. )

[3, 2585, [25]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatályon kívül helyezte a hangfelvételek előállítóinak védelméről szóló 1975. évi 19. törvényerejű rendeletet, amely az erre vonatkozó Genfi Egyezményben előírt nemzeti szabályozás kidolgozásának kívánalmát teljesítve, a hangfelvételek engedély nélküli sokszorosítása elleni védelemre vonatkozó szabályokat tartalmazta.

[3, 2996, [15]] VPC.full Ez egyrészt a kiadók, forgalmazók adatszolgáltatására, másrészt az intézmények, másolóüzemek számára kötelezően előírt információszolgáltatásra épül.

[3, 4065, [15]] VPC.full A nyilvántartás adatainak pontossága érdekében jelentős segítséget fog jelenteni az új szabályozás 105. §-a alapján előírt, a hagyatékátadás során eljáró közjegyzőkre, azaz adatszolgáltatásukra vonatkozó kötelezettségek.

előírva VPC.full (2)

[3, 1015, [9]] VPC.full Az összevont címletű részvénnyé való átalakítás ugyancsak új rendelkezésként előírva- és főszabályként- nem hoz létre közös tulajdont.

[3, 2400, [0]] VPC.full Előírva ennek során azt, hogy ilyen esetekben a közzétételnek ismertetni kell az egyszemélyes gazdasági társaság alapítójának, illetve tagjának vagy részvényesének a nevét és lakóhelyét is.

előírás VPC.full (213)

[1, 22, [2]] VPC.full Az új előírás azonban az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével szemben ez alól a főszabály alól már egy kivételi előírást is megállapít.

[1, 22, [19]] VPC.full Az új előírás azonban az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével szemben ez alól a főszabály alól már egy kivételi előírást is megállapít.

[1, 27, [32]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése a jogutódlással létrejövő kft., kht. és részvénytársaság alapításával összefüggésben állapít meg a korábbi szabályozáshoz hasonlóan nagyon lényeges és az általános rendelkezésektől eltérő előírásokat.

[1, 29, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése azonban az 59. § (1) bekezdésének az előírásából következő kötelező alapítási előírás alól felmentést ad a kft.-vé, kht.-vá, illetve részvénytársasággá való átalakulásoknál.

[1, 29, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése azonban az 59. § (1) bekezdésének az előírásából következő kötelező alapítási előírás alól felmentést ad a kft.-vé, kht.-vá, illetve részvénytársasággá való átalakulásoknál.

[1, 30, [36]] VPC.full Ezért ha bármilyen cégformájú gazdasági társaság kft.-vé, vagy kht.-vá vagy részvénytársasággá alakul át, akkor az említett cégformájú jogutód társaságok törzstőkéjének vagy alaptőkéjének a meghatározása során nem kell alkalmazni a készpénz apport arányára vonatkozó törvényi előírásokat.

[1, 52, [18]] VPC.full A be nem nyújtott részvények érvénytelenné nyilvánításáról azonban a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésének az előírása ellenére sem kell a jogutód gazdasági társaságnak külön határoznia, mivel a részvények a Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva érvénytelenné válnak a cégbejegyzéssel ( és ezzel a " részvényesek " részvényesi jogviszonya is megszűnik ).

[1, 59, [23]] VPC.full A kht. alapítására egyébként nem csak a Gt. ( új ), hanem a Ptk. 57-60. §-ait kell elsősorban alkalmazni és csak eltérő előírás hiányában lépnek be a Gt. ( új ) rendelkezései.

[1, 77, [8]] VPC.full A törvény azonban ilyenkor is megállapítja a kivételi előírásokat.

[1, 81, [12]] VPC.full Ezért ilyenkor a cégformaváltás a Gt. ( új ) 104. §-ának az előírása alapján történik meg.

[1, 94, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 72. § (1) bekezdés utolsó fordulata az egyesülésnek a korábbi előírásokhoz hasonlóan változatlanul két formáját különbözteti meg.

[1, 116, [21]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 72. § (5) bekezdése értelmében a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódása ellenőrzésére vonatkozó előírásait is megfelelően alkalmazniuk kell.

[1, 117, [21]] VPC.full A vállalkozások összefonódásáról a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdése tartalmaz előírást.

[1, 131, [2]] VPC.full Ezzel az előírással is a tőkevédelmet és ezen keresztül a hitelezők érdekeit védi a törvény.

[1, 136, [9]] VPC.full Ennek a sorsáról ezért értelmezésünk szerint a számviteli törvény előírásaira figyelemmel szabadon dönthetnek a társaságok.

[1, 143, [24]] VPC.full Végül utalni kell arra, hogy a gazdasági társaságok egyesülése mellett a kht.-k beolvadással való egyesülésénél is megfelelően alkalmazni kell a 73. §-nak az előírásait.

[1, 160, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 74. § (2) bekezdése második fordulatának az utolsó előírása miatt a beszámítani tiltott tételeket az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében sem lehet már szerepeltetni.

[1, 187, [2]] VPC.full Ezért ilyen előírás esetén erről is rendelkezni kell az egyesülési szerződésben.

[1, 188, [14]] VPC.full Emellett szerintünk például a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének az átruházási előírása önmagában is indokolttá teszi az átruházási mód részletezését a nyomdai úton előállított névre szóló részvényeknél.

[1, 191, [2]] VPC.full Ez az előírás ugyancsak jelentős részvényesi vagyoni jogot érint.

[1, 192, [2]] VPC.full Ennél az előírásnál a Gt. ( új ) 223., 225., valamint 226. §-aira is figyelemmel kell lenni.

[1, 205, [2]] VPC.full Ennek az előírásnak az értelmében az átváltoztatható kötvény tulajdonosainak a jogosultsága nem lehet hátrányosabb, mint amivel a jogelőd társaságban rendelkeztek.

[1, 208, [10]] VPC.full A Gt. ( új ) 76. § (6) bekezdésének az előírásait azonban nem kell alkalmazni akkor, ha az értékpapír kibocsátásakor egy esetleges egyesülés esetére már előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét.

[1, 218, [36]] VPC.full Ezért olyan esetekben, ha több részvényfajtája, illetve részvényosztálya van az egyesüléssel érintett részvénytársaságoknak, akkor az egyesülést kimondó határozat meghozatalánál a részvénysorozathoz kapcsolódó jogok hátrányos megváltoztatásáról rendelkező Gt. ( új ) 238. §-ának az előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[1, 232, [26]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (1) bekezdése szerint a szétválásra az átalakulásra irányadó közös szabályokat, tehát a VII. fejezet 1. címe alatt lévő előírásokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó rendelkezéseket, tehát a 2. cím alattiakat kell alkalmazni.

[1, 242, [5]] VPC.full A különválásnál ezen a korlátozó előíráson kívül a jogutód cégek társasági formáját illetően nincsen a törvénynek egyéb tilalmi szabálya.

[1, 258, [10]] VPC.full Ebben a tervezetben tehát meg kell határozni a törvény kötelező előírása alapján a 63. § (3) bekezdésében írtak mellett a következőket is.

[1, 271, [3]] VPC.full Ez az új előírás kizárja az 1988. évi VI. tv. alapján olyan nem ritka olyan megoldásokat, hogy a szétválással létrejött több cég közül az egyikre terheltek minimális vagyon mellett a kötelezettségeket, míg a másik, vagy többi társaságba a tiszta vagyont mentették át a szétválási szerződés alapján.

[1, 274, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 79. § (5) bekezdése a 65. § (2) bekezdés által szabályozott átalakulási hirdetményhez állapít meg további tartalmi előírásokat.

[1, 276, [13]] VPC.full Továbbá a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló megállapodás főbb előírásait is.

[1, 281, [2]] VPC.full Ennél az előírásnál a jogszabályi összefüggésekre figyelemmel megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 66. §-ának a rendelkezéseit is.

[1, 295, [1]] VPC.full Új előírás lett az, hogy a jogelőd társaságot a jogutód cég bejegyzésével egyidejűleg kell törölni a cégjegyzékből.

[1, 314, [18]] VPC.full Ezért erre a helyzetre a korábbi szabályokkal ellentétben már nem határoz meg a Gt. ( új ) további előírásokat.

[1, 351, [5]] VPC.full A vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat az üzletvezetéssel megbízott tagra és a jogi személy tag képviselőjére alkalmazni kell.

[1, 556, [16]] VPC.full A törvény sem az általános részben, sem a közös vállalati szabályok között nem tartalmaz részletes előírást az ülés összehívására nézve.

[2, 68, [20]] VPC.full A különböző szintű jogforrásokból adódóan azok viszonylag nagy száma és gyakori változásai miatt esetenkénti tájékozódást igényelnek az egyes tevékenységekre vonatkozó előírások.

[2, 105, [24]] VPC.full Az általános polgári jogi gyakorlattal összhangban a társasági szerződést több okiratba foglaltan is meg lehet kötni, de ez esetben a szerződésre irányadó alakisági előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani.

[2, 135, [17]] VPC.full A társaság induló vagyonát a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény ( a továbbiakban Számv. tv. ) előírásai szerinti ( jegyzett tőkében kell megadni és meg kell határozni a Gt. ( új ) 12. §-ára és az adott cégformára vonatkozó esetleges külön rendelkezésekre is figyelemmel a pénzbeli vagy a nem pénzbeli hozzájárulás módját, formáját, mértékét és az idejét is.

[2, 241, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) viszont a cégeknek csak egy- számukban és súlyukban viszont annál inkább meghatározó- részére vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

[2, 430, [9]] VPC.full A könyvvizsgáló tevékenységének pártatlanságához, szakszerűségéhez és a számviteli előírások betartásához, a valós mérlegek, vagyonkimutatások stb. elkészítéséhez fűződő hitelezővédelmi és forgalombiztonsági érdekek megkívánják azokat a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket a Gt. ( új ) 43. § felsorol.

[2, 601, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) szerkezeti változásának az egyik legjelentősebb újítási közé tartozik az, hogy az 1988. évi VI. tv. szabályozási módjával ellentétben a gazdasági társaságok átalakulási előírásait már nem a különös részben, hanem a törvény általános részében helyezte el.

[2, 602, [23]] VPC.full A gazdasági társaságok egymás közti átalakulásáról és egyéb szervezeti változásairól először az 1989. július 1-jén hatályba lépett 1989. évi XIII. törvény fogalmazott meg előírásokat.

[2, 604, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) viszont az 1998. június 16-ától hatályba lépő szabályaival újrafogalmazta a gazdasági társaságok átalakulási előírásait.

[2, 613, [6]] VPC.full Ezért az átalakulás fogalmába az új előírás alapján már félreérthetetlen módon beletartozik az az eset is, amikor egy jogutód gazdasági társaság vagyonának az eltérő cégformájú jogutódjára való átszállásával szűnik meg.

[2, 615, [9]] VPC.full Egy ( jogelőd ) gazdasági társaság ugyanis az új előírásokból következően is kizárólag csak- más cégformájú- gazdasági társasággá alakulhat át és arra továbbra sincsen lehetőség, hogy egy gazdasági társaság több más cégformájú gazdasági társasággá alakuljon át.

[2, 624, [11]] VPC.full Végül az átalakulási lehetőségekkel összefüggésben meg kell említeni, hogy új előírásként a gazdasági társaságok kht.-vá is átalakulhatnak.

[2, 625, [30]] VPC.full Az átalakulással létrejövő kht.-ra azonban a Gt. ( új ) általános része és a kft.-re vonatkozó különös szabályok mellett a Ptk.-nak a VI. fejezet 7. címe alatt a kht.-ra megállapított előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[2, 642, [8]] VPC.full Ezek a szabályok az 1988. évi VI. tv. előírásaihoz képest ugyancsak módosultak és kiegészültek.

[2, 645, [2]] VPC.full Az új előírás viszont ezt a szabály már valamennyi társasági formára irányadóként fogalmazza meg, emellett a korábbi rendelkezés nem a "vagyoni hozzájárulás"-ról írt, hanem a társaság törzs-, illetve alaptőkéjének a befizetéséről.

[2, 661, [11]] VPC.full Az új rendelkezés ezt a korábbi szűk köre irányadó szabályt általános előírásként fogalmazza meg, ezért az az átalakulás minden formájára és minden cégformájánál irányadó szabállyá vált.

[2, 662, [13]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. és az azt megelőző 1989. évi XIII. törvény előírásai is kizárólag a társaság akaratból történő átalakulást szabályozták.

[2, 683, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

[2, 699, [7]] VPC.full A tartalmi kérdéseknél viszont a törvény átutaló előírása miatt a számviteli rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

[2, 700, [5]] VPC.full Ugyanakkor a számviteli törvény vonatkozó előírásai is nagyobb teret nyernek az átalakulás során.

[2, 720, [6]] VPC.full Hangsúlyoznunk kell, hogy az új előírás szerint a második legfőbb szervi ülés napja és az első legfőbb szervi ülésen megállapított vagyonmérleg tervezet fordulónapja között nem telhet el három hónapnál hosszabb idő.

[2, 721, [5]] VPC.full Ezzel a megoldással az új előírás megfelelően biztosítsa azt, hogy a társaságok időszerű gazdasági adatok alapján döntsenek a tervezetekről.

[2, 725, [5]] VPC.full A tájékoztatás időpontjáról külön nincsen előírása a Gt. ( új)-nak, erről azonban az új törvény a második döntés szabályai között rendelkezik.

[2, 742, [31]] VPC.full Külön törvény által előírt magasabb tőkekövetelmény hiányában azonban természetesen az adott cégformára megállapított Gt. ( új ) szerinti tőkeminimumot kell érteni a Gt. ( új ) 64. § (4) bekezdésének az előírásánál.

[2, 752, [6]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy az új előírás szerint mind a jogelőd, mind pedig a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait, ezen belül is elsősorban a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ezen belül pedig a készpénz apport arányát is fel kell tüntetni.

[3, 48, [7]] VPC.full A gazdasági társaságok társasági szerződéseire általánosan kötelező előírásokat a Gt. ( új ) 11. § (1) a)-g) pontjai tartalmazzák.

[3, 332, [35]] VPC.full Az ügyvezető mint vezető tisztségviselő választásával és visszahívásával kapcsolatban a Gt. ( új ) 19. § (3) bek. és a Gt. ( új ) 158. § tartalmaz rendelkezést, egyebekben pedig az ügyvezetőre vonatkozó részletesebb előírásokat a Gt. ( új ) 21-30. § tartalmazza.

[3, 350, [21]] VPC.full Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony mgszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek ( a rendkívüli felmondásra megállapított előírásoknak ) a munkáltatónak- a társaságnak- viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 442, [2]] VPC.full Az új előírás az 1988. évi VI. tv. 232. §-ához viszonyítva három új vonást tartalmaz.

[3, 445, [17]] VPC.full A fentieken túl a fogalmi szabály alapvető elemei változatlanok maradtak és a súlyponti jellege is megmaradt az előírásnak.

[3, 449, [12]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (4) bekezdéssel módosított új Ptk. előírás a korábbi szabályával ellentétben már teljes összhangban van a Gt. ( új ) fogalmi meghatározásával.

[3, 495, [16]] VPC.full Emellett ugyanis a társaság cégnevének mindig meg kell felelnie a Ctv. 15. §-ában a cégnévvel kapcsolatos előírásoknak is.

[3, 498, [17]] VPC.full A Ctv. cégnévvel kapcsolatos rendelkezése mellett a névválasztásnál figyelemmel kell még lenni a Ptk.-nak a névviseléssel kapcsolatos előírására, továbbá egyes speciális tevékenységekről szóló anyagi jogszabályokra is.

[3, 516, [16]] VPC.full Az alaptőke összegére, összetételére a Gt. ( új ) 203. §, 208-209. §-ai tartalmaznak előírásokat.

[3, 521, [2]] VPC.full Ez az előírás a zártkörben vagy nyilvános eljárással történő alapítás mellett és attól részben függetlenül teszi lehetővé a társaságok számára a működési formájuk megváltoztatását.

[3, 530, [15]] VPC.full A forgalomba hozatali módnak azonban ilyenkor is meg kell felelnie az 1996. évi CXI. törvény előírásainak.

[3, 533, [21]] VPC.full Eszerint zártkörű forgalomba hozatalnak az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektetők részére való kibocsátása minősül, az előre nevesített befektetőknek pedig új előírásként az értékpapír átvételére előzetesen szándéknyilatkozatot kell tenniük.

[3, 534, [12]] VPC.full A Gt. ( új ) hatálybalépésével az 1996. évi CXI. törvény eredeti előírásával megállapított 35 fős befektetői létszámkorlátot viszont a módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontja megszüntette.

[3, 584, [29]] VPC.full A Gt. ( új ) 193. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 21. § (1) bekezdéssel összhangban úgy rendelkezik, hogy a részvényt vagy az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával nyomdai úton, vagy dematerializált papírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 585, [2]] VPC.full A Ptk. előírásból következőn értékpapírnak vagyis részvénynek is kizárólag csak az az okirat minősülhet, amely teljes egészében megfelel az adott papírfajtára jogszabályban megállapított kellékeknek.

[3, 599, [3]] VPC.full Ilyen külön törvényi előírás esetén pedig még a nyilvánosan működő részvénytársaságok törzsrészvényei is kizárólag csak névre szóló részvények lehetnek.

[3, 619, [3]] VPC.full Az új törvényi előírás az 1988. évi VI. tv. szabályaival ellentétben már nem utal az átruházásnál a váltójogi szabályokra.

[3, 622, [12]] VPC.full A hiányzó tartalmakat ugyanakkor a teljes vagy üres forgatmánnyal történő átruházási forma előírása nem magyarázza meg.

[3, 628, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének pedig nincsen olyan eltérő előírása, amely kizárná a váltójogi szabályok alkalmazását ennél a részvénytípusnál.

[3, 663, [1]] VPC.full Új előírás tehát a nem különjogos és eddig bizonytalan jogi jellegű alaprészvényt egyrészt egyértelműen részvényfajtának minősíti, másrészt törzsrészvényként nevesíti is azt.

[3, 673, [27]] VPC.full Ez a meghatározás azonban csak a Gt. ( új)-ban minősül újnak, mivel az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) 18. és 42. pontjai az értelmező előírások között már megállapították ezt a fogalmat.

[3, 710, [11]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv.-nek a szavazatelsőbbségi részvényről nem voltak külön előírásai.

[3, 711, [15]] VPC.full A gyakorlat az 1988. évi VI. tv. 242. § (3) bekezdésének a részvényesi jogokhoz társítható előírásából vezette le azt, hogy a részvényhez elsőbbségként a szavazati jogot, mint részvényesi jogot hozzá lehet kapcsolni.

[3, 743, [2]] VPC.full Ilyen korlátozó előírás hiányában viszont a vétójog a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésre kiterjed.

[3, 756, [18]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. elnagyolt és a gyakorlatban számos problémát okozó szabályozásával szemben azonban egyrészt pontosította az előírásokat, másrészt a munkaviszony megszűnése és a részvény öröklése esetére részletes szabályozást is adott.

[3, 776, [18]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 794, [28]] VPC.full Ha ugyanis a feltételek fennállnak ( adózott eredmény van és a kamatfizetés nem sérti az alaptőkét ), tehát megvan a pénzügyi fedezet, akkor a létesítő okirati előírás, illetve az azzal azonos tartalmú részvényen feltüntetett módon számítandó kamatot ki lehet fizetni a kamatozó részvény tulajdonosa részére.

[3, 803, [2]] VPC.full Ezeket az előírásokat a Gt. ( új ) már az EK. 2. számú társasági jogi irányelvével összhangban állapította meg.

[3, 807, [18]] VPC.full Olyan módon, hogy egyúttal rendezte az 1988. évi VI. tv.-nek a bevonási eljárás alaptőkét nem érintő vitás előírásait is.

[3, 821, [9]] VPC.full A részvényutalványt a társaságot az 1988. évi VI. tv. előírásával azonos módon változatlanul a részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állíthatják ki.

[3, 839, [16]] VPC.full A kibocsátás után történt részvényesi befizetéseket a részvényes kérésére a 98/1995. ( VII._24. ) Korm. rendelet előírásai szerint kell felülbélyegezni, vagy pedig az ideiglenes részvény egyidejű érvénytelenné nyilvánítása mellett új ideiglenes részvényt kibocsátani.

[3, 844, [1]] VPC.full Új előírásként megváltozott az ideiglenes részvényre vonatkozó felelősségi szabály is.

[3, 868, [18]] VPC.full A részvényutalvány és az ideiglenes részvény kiállításával kapcsolatos rendelkezések megsértéséből származó károkért a Gt. ( új ) 192. előírása szerint az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek.

[3, 869, [13]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. szabályával- a 238. § (4) bekezdés- előírásával szemben az új felelősségi szabályt tehát a törvény már nem terjeszti ki az alapítókra.

[3, 870, [5]] VPC.full A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.

[3, 874, [31]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényre az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének a biztonsági szabályairól szóló 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

[3, 881, [8]] VPC.full A Gt. ( új ) 182. §-ának az előírásából következően azonban az egy sorozatba tartozó részvényeknél mindig azonosak kell lennie az előállítási módnak.

[3, 935, [14]] VPC.full A megsemmisítés a hivatkozott kormányrendelet 7. § (2)-(3) bekezdése és a 8. §-ának az előírása szerint történhet meg.

[3, 941, [5]] VPC.full A részvényes rendelkezési jogát érintő előírást jelent az 1996. évi CXI. törvény 87. §-a, amely bevezette a zárolt értékpapír alszámla intézményét.

[3, 942, [3]] VPC.full E szerint az előírás szerint ugyanis az értékpapír számlavezetőnek zárolt értékpapír alszámlára kell átvezetnie minden olyan értékpapírt, amellyel jogszabály bírósági vagy hatósági intézkedés, vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jogosultság áll fenn.

[3, 957, [19]] VPC.full Az új Gt. ( új ) által bevezetett jogintézmények azonban a szükséghez képest megfelelően tükröződnek a részvényokirat tartalmára vonatkozó előírásoknál is.

[3, 959, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § külön nem rendelkezik a Gt. ( új ) 200. §-ának az új előírásáról, bár ez is egyértelműen érinti a részvényokirat tartalmát.

[3, 963, [4]] VPC.full Erre szerintünk az új előírás alapján sincsen lehetőség.

[3, 982, [19]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényokiratot a 206/1996. ( XII._23. ) Korm. rendelettel módosított 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet előírásai szerint lehet előállítani.

[3, 993, [16]] VPC.full A kormányrendelet 5. § (2) bekezdése értelmében a Gt. ( új ) és a korm. rendelet előírásaitól eltérő felülbélyegzés a részvényokirat érvénytelenségét vonja maga után. ( Az érvénytelenített részvényokirat megsemmisítésére pedig a kormányrendelet 7-8. §-a az irányadó. )

[3, 1009, [2]] VPC.full Az új előírás alapján egyértelművé válik, hogy az összevont címletű részvény kibocsátásáról kötelező az alapító okiratban, illetve az alapszabályban rendelkezik.

[3, 1018, [2]] VPC.full Ez az előírás teljes körű joggyakorlást jelent, véleményünk szerint azonban a részvény átruházásra ez mégsem vonatkozhat.

[3, 1102, [38]] VPC.full Ezek a szabályok pedig jelenleg már csak lehetőségként adnak módot a kötbér megállapítására. ( A Ptk. 246. § (4) bekezdését ugyanis, amely eredetileg lehetővé tette azt, hogy kötbér kiszabását jogszabály kötelezővé tegye, mint piackomfortképtelen előírást már hosszabb ideje hatályon kívül helyezték. )

[3, 1106, [2]] VPC.full Ennek az előírásnak az alapján a részvényes bármikor betekinthet a részvénykönyvbe és annak a reá vonatkozó részéről másolatot kérhet.

[3, 1117, [16]] VPC.full A kötvény kibocsátása során a Gt. ( új ) rendelkezésein túl az 1996. évi CXI. törvény előírásait is figyelembe kell venni.

[3, 1121, [23]] VPC.full A kötvény zártkörű forgalomba hozatalára vonatkozóan időbeli korlátozás nincs, az ilyen forgalomba hozatal során szintén követni kell az 1996. évi CXI. törvény előírásait, így különösen az 55-56. §-ban írtakat.

[3, 1247, [22]] VPC.full Természetszerűleg portfolió társaság alapítása esetén is irányadónak kell tekinteni a Gt. ( új ) 203. § (2) bekezdésében foglalt 30%-os készpénz hányad előírást, amiből az következik, hogy a részvényportfolió sem haladhatja meg az alaptőke 70%-át.

[3, 1256, [27]] VPC.full Ennek során nemcsak a Gt. ( új ), hanem az 1996. évi CXI. törvény továbbá hitelintézet és pénzügyi vállalkozás alapítása esetén az 1996. évi CXII. törvény előírásait is figyelembe kell venni.

[3, 1288, [7]] VPC.full A törvény e közgyűlés összehívásának módjára nézve előírást nem tartalmaz.

[3, 1300, [16]] VPC.full Tételesen sem a Gt. ( új ), sem az 1996. évi CXI. törvény nem tartalmaz előírást a vonatkozásban, hogy milyen adatokat kell feltüntetni a jegyzési íven.

[3, 1385, [4]] VPC.full Az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

[3, 1452, [13]] VPC.full A szavazati jog gyakorlásának módját- e törvény és az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások keretei között- az alapító okirat ( alapszabály ) határozza meg.

[3, 1512, [12]] VPC.full Az éves gazdálkodást záró ( mérlegelfogadó ) közgyűlést a számviteli, adójogszabályok előírásaira figyelemmel legkésőbb a következő év május 31-ig meg kell tartani.

[3, 1518, [10]] VPC.full A bírói gyakorlat a közgyűlés összehívására vonatkozó törvényi és alapszabályi előírások betartását szigorúan megköveteli.

[3, 1572, [27]] VPC.full A jegyzőkönyvnek mind tartalmilag, mind alakilag olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen annak igazolására, hogy a közgyűlés megtartására a törvényes rendben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor.

[3, 1663, [22]] VPC.full A hatályos szabályozás rendelkezik e kérdésről, azzal azonban, hogy azt is megengedi, hogy az alapító okirat illetve alapszabály egyéb előírást állapítson meg e körben.

[3, 1734, [58]] VPC.full Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára ( alaptőkéjére ) vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításának eseteiben a hitelezői felhívásra, és biztosíték nyújtására vonatkozó Gt. ( új ) 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni, hiszen e feltételek előírása meghiúsítaná az alaptőke leszállítását.

[3, 1876, [16]] VPC.full A törvény sem a vagyon mértékére, sem összetételére nézve ( készpénz-apport arány ) nem tartalmaz előírást, így azt a társasági szerződésben a tagok szabadon állapíthatják meg.

[3, 1923, [16]] VPC.full Arra nézve, hogy a meghívót milyen határidővel az ülés előtt kell kiküldeni, a törvény előírást nem tartalmaz, arról a tagok a társasági szerződésben szabadon rendelkezhetnek.

[3, 2003, [35]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben rendelkezni kell [ Gt. ( új ) 273. § (1) c) ] a kilépő taggal való elszámolás- vagyon-visszatérítés- alapvető szabályairól, az igazgatótanács határozatában e szerződéses előírások keretei között rendelkezhet a tagnak járó vagyonhányad illetve értéke kiadásának időpontjáról, és az esetleges részletfizetésről ( részteljesítésről ).

[3, 2038, [28]] VPC.full Részlegesen azért, mert csak kizárólag a részvénytársaságok viszonylatában voltak ezek a kérdések szabályozva, és azon belül is kizárólag csak a részvényvásárlással megvalósuló befolyás kialakulásáról fogalmaztak meg előírásokat.

[3, 2045, [17]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. szabályaihoz képest ugyanakkor külön törvények is rendelkeztek a konszernhelyzetekről, ezek az előírások viszont már jóval szigorúbbak és következetesebbek voltak a társasági jogi szabályoknál.

[3, 2057, [12]] VPC.full Az új rendelkezés ezeknek a fentebb írt vitás kérdéseknek az alapjául szolgáló előírásokat újraszabályozta.

[3, 2058, [4]] VPC.full A XIV. fejezetben lévő előírások ugyan változatlanul csak a részesedésszerzéssel történő konszernhelyzeteket szabályozzák, de ezt az új törvény már más megközelítésből és a korábbi szabályozástól eltérő módon oldja meg.

[3, 2070, [13]] VPC.full Ez pedig azt jelenti, hogy a kft. és a részvénytársaság alapításánál az előírásból következően nincsen konszernhelyzet.

[3, 2071, [17]] VPC.full Ezzel összefüggésben azonban már itt utalnunk kell a Gt. ( új ) 297. §-ának a sajátos kivételi előírására.

[3, 2078, [8]] VPC.full Abban az esetben sem kell alkalmazni a konszernjogi előírásokat, pontosabban a XIV. fejezetben foglalt kötelezettségeket, illetve jogkövetkezményeket, ha például egy 70%-os szavazati jogot biztosító tőkerészesedéssel rendelkező tag vagy részvényes ebből 60%-ot idegenít el, mert ilyenkor sincs részesedés, illetve szavazati jog növekedés az értékesítés előtti helyzethez viszonyítva.

[3, 2086, [21]] VPC.full Ez alól azonban a 288. § (2) bekezdése egyetlen kivételt megfogalmaz, amikor is a közvetett szerzésre is kiterjednek ezek az előírások.

[3, 2116, [10]] VPC.full A Gt. ( új ) 288. § (1) bekezdésének az előírása azonban olyan értelmezést is lehetővé tesz, hogy a szabályokat csak egyszer a fokozat elérésekor kell alkalmazni.

[3, 2124, [8]] VPC.full A bejelentés teljesítése előtt a befolyással rendelkező új előírásként egységesen mindhárom fokozatnál csak az újként szerzett rész után nem gyakorolhatja a szavazati jogot.

[3, 2131, [8]] VPC.full Szerintünk a szavazati tilalom tényleges szankcióként az új előírás alapján csakis akkor működhet, ha például az uralkodó részvényes egyetlen aktussal egyszerre szerzi meg a befolyások különböző fokozataihoz szükséges részesedéseket.

[3, 2151, [1]] VPC.full Az előírás értelmében az ellenőrzött társaságok, vagyis a konszernalakzat uralt jogalanyai a részvénytársaságok és a kft.-k az uralkodó tag többségi részesedésének a bekövetkezése után nem szerezhetnek az uralkodó társaságokban további részesedést.

[3, 2155, [31]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (1) és (3) bekezdése a többségi befolyás két alakzatánál az ellenőrzött társaságok részvényeseit és tagjait mint kisebbséget megillető és az 1988. évi VI. tv. előírásoktól eltérően megállapított jogosítványokat szabályozza.

[3, 2168, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 295. § (3) bekezdésnél ugyanis a jogszabályhely- az előző két bekezdés előírásával ellentétben- már a társasági szerződésre és a tagokra is utal.

[3, 2183, [2]] VPC.full Ez az előírás már nem utal a felszámolási eljárásra és a keresetindítás időpontjával kapcsolatban sem utal időpontra.

[3, 2185, [7]] VPC.full Ehhez a főszabályhoz képest fogalmaz meg kivételi előírást a Gt. ( új ) 297. §-a.

[3, 2186, [26]] VPC.full Eszerint- amint arra a Gt. ( új ) 294. §-nak az indokolásánál már ugyancsak utaltunk- a 294. §-nak a többségi befolyás esetére megállapított keresztrészesedési előírásokat, valamint a vezető tisztségviselőkre és felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a részvénytársaság vagy kft. részvényese, illetve tagja már a társaság alapításakor rendelkezett a szavazatoknak legalább a felével, illetve a 3/4-ével.

[3, 2194, [22]] VPC.full Az 1998. évi XXXIII. törvény ugyanis a 74. § (5) bekezdés első fordulatával hatályon kívül helyezte a Gt. ( új ) átmeneti előírásai közül a 299. § (4)-(5) bekezdését.

[3, 2195, [11]] VPC.full Ezért 1998. június 16-án az új törvény már ezek nélkül az előírások nélkül lépett életbe.

[3, 2196, [5]] VPC.full Az átmeneti szabályokat bevezető hatálybalépési előírásból a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdésből következően a 306. § (3) bekezdésben írt lehetőség is megszűnt 1998. június 16-ától.

[3, 2210, [20]] VPC.full Az új törvény 1998. június 16-i életbelépése után alapított társaságokra természetesen teljes terjedelmükben alkalmazni kell a Gt. ( új ) előírásait a hatálybalépése után.

[3, 2213, [29]] VPC.full A 290. § (1) bekezdése szerint ugyanis azok a gazdasági társaságok, amelyeknek 1998. június 16-án már folyamatban volt a cégbejegyzésük, azoknak még az 1988. évi VI. tv. előírásainak kell megfelelniük.

[3, 2219, [30]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a 299. § (1) bekezdés utolsó fordulatából következően a gazdasági társaságok mellett azokra az egyesülésekre és kht.-kra is megfelelően alkalmazni kell a 299. § (1) bekezdés előírásait, amelyeknek a cégbejegyzése a Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban volt.

[3, 2221, [13]] VPC.full A létesítő okiratukat pedig a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kell az új előírások, vagyis a Ptk. és a Gt. ( új ) szabályai szerint módosítani.

[3, 2223, [11]] VPC.full A 299. § (2) bekezdése azoknak a cégeknek az új törvény előírásaihoz való igazodásáról ír, amelyeket már 1998. június 16. előtt bejegyeztek a cégjegyzékbe.

[3, 2232, [13]] VPC.full Ezért ha egy cég létesítő okirata a nézet szerint az új törvénnyel ellentétes előírásokat tartalmaz, úgy akkor azok helyébe automatikusan belépnek az új törvény szabályai.

[3, 2235, [16]] VPC.full Abban az esetben viszont, ha a létesítő okiratnak nincsen az 1988. évi VI. tv.-re utaló előírása, akkor a nem szabályozott kérdésekben már belépnek az új törvény rendelkezései.

[3, 2239, [11]] VPC.full Ennek során a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó új előírásokat nem kell alkalmazni.

[3, 2242, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésének a létesítő okiratok összhangba hozatalára vonatkozó előírásai a társaságok tőkekövetelményére is kiterjednek.

[3, 2244, [12]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 299. § (3) bekezdése ezekhez az előírásokhoz egy átmeneti rendelkezést állapított meg.

[3, 2255, [19]] VPC.full Ezért a kft.-k és részvénytársaságok 25% + 1 szavazatot elérő, illetve azt meghaladó szerzésénél alkalmazni kell ezeket az előírásokat.

[3, 2257, [19]] VPC.full Olyan esetekben, ha a részvénytársaságoknál a korábbi gazdasági társaság szerint a részvénytársaság szerző már teljesítette az akkori konszernjogi előírásokat, akkor azokat nem kell megismételni, hanem csak az összhangot megteremteni.

[3, 2264, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (7) bekezdése a könyvvizsgálókra vonatkozó új törvényi előírásokkal való összhang megteremtésére biztosít 1999. évi számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáig haladékot.

[3, 2270, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 299. § (8) bekezdése a (6) bekezdéséhez hasonlóan szintén a vezető tisztségviselőket érintő előírásokat állapít meg.

[3, 2286, [2]] VPC.full Ez az előírás azonban csakis a formaváltás tekintetében ad ezeknek a cégeknek haladékot.

[3, 2287, [11]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 299. § (2) bekezdésének az előírása szerint ezeknek a társaságoknak is összhangba kell hozniuk a társasági szerződésüket a Gt. ( új)-ból rájuk háruló szabályokkal az első módosításkor.

[3, 2322, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) az V. fejezetének a 4. címe alatt rendezett előírások alapján a gazdasági társaság tagjait az új törvény alapján már nem zárhatja ki az adott társaság legfőbb szerve, hanem csak a társaságnak a tag ellen indított keresete alapján a bíróság.

[3, 2330, [38]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2331, [18]] VPC.full Nem igényel különös indokolást az a tény, hogy a gazdasági társaság visszamenőleges hatállyal történő korábbi létrejöttéről szóló előírást is például meg kellett változtatni és ehelyett ki kellett mondani a Ptk.-ban is azt, hogy a gazdasági társaságok a cégbejegyzés napjával jönnek létre.

[3, 2333, [12]] VPC.full A Gt. ( új ) 304. § (1) bekezdése a kht.-kra vonatkozó előírásokat fogalmazta újra a Ptk. 57-60. §-ai módosított szabályainak a beiktatásával.

[3, 2348, [15]] VPC.full Utalunk azonban arra, hogy a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésének az előírása alapján a törvény az átmeneti szabályok között arra még lehetőséget biztosít, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett közhasznú társaság a Gt. ( új ) hatálybalépése után egy éven belül még elhatározza a gazdasági társasággá való átalakulását.

[3, 2357, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépésével viszont a 306. § (3) bekezdésének az előírása hatályát vesztette a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján.

[3, 2360, [19]] VPC.full A szabályozás tartalma egyébként megegyezik a Gt. ( új ) XIII. fejezetében a kapcsolódó változások között elhelyezett egyesülésre megállapított előírásokkal.

[3, 2377, [11]] VPC.full Az ilyen átalakulásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének az előírásait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2394, [3]] VPC.full Ezt a módosító előírást azonban még a Gt. ( új ) hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte az adótörvények, a számviteli törvények és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. § (5) bekezdés második fordulata.

[3, 2406, [40]] VPC.full A Gt. ( új ) 310. § (1) bekezdése a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény, a Bat. 9/A. §-ának az (1) bekezdését módosítja ugyancsak a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény új előírásával összhangban.

[3, 2408, [2]] VPC.full Ezzel az előírással pedig ugyancsak összhangba kellett hozni a Befektetési Alap zártkörű alapításának a fogalmát, továbbá a zártkörű " jegyzés " helyett ebben az esetben is előzetes szándéknyilatkozatról kellett rendelkezni.

[3, 2410, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. §-a a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény ( a továbbiakban Szöv. tv. ) előírásait hozta összhangba a társasági törvény fő szabályozási elvével, illetve egyes jogintézményeivel.

[3, 2418, [26]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (3)-(7) bekezdése pedig a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásáról rendelkező Szöv. tv. szabályokat, továbbá a szövetkezetek egyesüléséről szóló előírásokat hozta megfelelően összhangba a Gt. ( új ) VII. fejezetében lévő új rendelkezésekkel.

[3, 2419, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (8) bekezdéssel beiktatott Szöv. tv. 89. § (1) bekezdés g) pontja pedig a szövetkezet megszűnéséről rendelkező előírást egészítette ki az új Ctv. rendelkezéseivel összhangban azzal, hogy a szövetkezet akkor is megszűnik, ha a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlést.

[3, 2421, [2]] VPC.full Ez az előírás az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve állami önkormányzati tulajdonban álló vagyon gazdasági társaságba, kht.-ba vagy egyesülésbe való apportálása esetére állapít meg kivételi szabályt a Gt. ( új ) előírásaihoz képest.

[3, 2421, [32]] VPC.full Ez az előírás az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve állami önkormányzati tulajdonban álló vagyon gazdasági társaságba, kht.-ba vagy egyesülésbe való apportálása esetére állapít meg kivételi szabályt a Gt. ( új ) előírásaihoz képest.

[3, 2427, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (1) bekezdéssel beiktatott 1994. évi XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése az erdőbirtokossági társulat cégbejegyzése előtti társulati működésre rendeli el az előtársaságokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazását.

[3, 2432, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (3) bekezdés az 1994. évi XLIX. törvény 34. § (3) bekezdését módosította kimondva az új előírásban azt, hogy a társulat végelszámolására a törvényben írtakon túl a Cstv.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2433, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) 315. §-a az 1995. évi XXXIX. törvény 24. § (3) bekezdését egészítette ki a Gt. ( új ) 4. § (4) bekezdésének az előírása miatt.

[3, 2446, [20]] VPC.full A cég megszűnésének az esetei között felsorolva ezzel a cégbíróság által történt hivatalbóli törlés eseteit is, az új Ctv. előírásával összhangban.

[3, 2449, [8]] VPC.full A nyolc bekezdésből álló szabálynak azonban vannak olyan előírásai is, amelyek az 1996. évi CXI. törvénynek a kihirdetésétől bírált szabályait változtatják meg, vagy pedig a rövid gyakorlati tapasztalata alapján kiegészítik az 1996. évi CXI. törvény hiányosnak talált előírásait.

[3, 2449, [39]] VPC.full A nyolc bekezdésből álló szabálynak azonban vannak olyan előírásai is, amelyek az 1996. évi CXI. törvénynek a kihirdetésétől bírált szabályait változtatják meg, vagy pedig a rövid gyakorlati tapasztalata alapján kiegészítik az 1996. évi CXI. törvény hiányosnak talált előírásait.

[3, 2450, [14]] VPC.full A 318. § (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 3. §-ának az értelmező előírásai közül a (2) bekezdés 18. pont alatt szabályozott értékpapír-sorozat fogalmát határozza meg a Gt. ( új ) 182. §-ának az új társasági jogi értékpapír-sorozat fogalmával összhangban álló módon.

[3, 2454, [3]] VPC.full Az Épt. eredeti előírásához képest ez a szabály két nagyon lényeges változást hozott.

[3, 2456, [20]] VPC.full Ugyanakkor a kft.-nél és egyéb társasági formáknál semmiféle alapító létszámkorlátot nem határozott meg a Gt. ( új ) Ezért az előírás sértette a társasági formák egyenlőségének az elvét, és a részvénytársaságoknál különösen jelentős tőketeremtő képességet és a zártkörű alapítási eljárás rendjét is indokolatlanul túlbonyolította.

[3, 2458, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. ( új ) 319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze.

[3, 2463, [3]] VPC.full Ez az új előírás a Gt. ( új ) új jogintézményeivel a részvénytársaságok nyilvános és zártkörű működésének a lehetővé tételével és az ezekre megállapított társasági jogi előírásokkal áll összefüggésben.

[3, 2463, [26]] VPC.full Ez az új előírás a Gt. ( új ) új jogintézményeivel a részvénytársaságok nyilvános és zártkörű működésének a lehetővé tételével és az ezekre megállapított társasági jogi előírásokkal áll összefüggésben.

[3, 2471, [9]] VPC.full Arról azonban az 1996. évi CXI. törvénynek továbbra sincsen előírása, hogy az 1996. évi CXI. törvény 60. § szerinti döntésre, figyelemmel kell -e lenni a cégbíróságnak, és erre a kérdésre szerintünk a Ctv. vonatkozó 23. § (3) bekezdésének sincsen megfelelő megoldása.

[3, 2474, [35]] VPC.full Ezek az ún. " take over " vagyis vállalat-felvásárlási szabályok az EU. 13. számú, de még csak tervezeti szintén létező, így a tagállamok által még el nem fogadott- társasági jogi- irányelv előírásait figyelembe véve kerültek megalkotásra.

[3, 2479, [19]] VPC.full Ezért az 1996. évi CXI. törvény 94. § (1) bekezdésében meghatározott mérték alatti szerzésnél nem kell alkalmazni ezeket az előírásokat.

[3, 2512, [2]] VPC.full A Vár. előírásai szerint viszont a váltó, tehát a részvény átruházása is csak feltétlen lehet és az esetleges feltételt nem létezőnek kell tekinteni.

[3, 2513, [4]] VPC.full Ezért ez a váltójogi előírása a részvényátruházásnál a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdéssel összefüggésben az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdésre figyelemmel nem alkalmazható szabály lesz a nyilvános részvénytársaságok részvény felvásárlása során történő részvényátruházásoknál. )

[3, 3973, [2]] VPC.full Minden olyan előírás tehát, amely a művészeti alkotások megismerhetőségét korlátozza, veszélyezteti a művészeti élet szabadságát.

[3, 3977, [2]] VPC.full A támadott előírások azonban nem tartalmaztak utalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyezésre jogosult szervek milyen szempontok figyelembevételével hoznak döntést, így nem utaltak arra sem, hogy az elutasító döntést kell -e indokolással ellátni.

[3, 4011, [48]] VPC.full A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló- 1993-ban hatályon kívül helyezett- 7/1978. ( II._1. ) MT rendelet, s az azt megelőző rendeletek bizonyos mértékig pótolták a hiányzó nevesített szerzői jogi felhasználási szerződés hiányzó rendeleti szabályozását, kiegészítve az Szjt. (új)-nek a felhasználásra vonatkozó általános előírásaival.

[3, 4028, [1]] VPC.full Ezen előírás felveti azt a kérdést, hogy az eredeti tervet adaptáló személytől, tervezőtől miért kívánja a jogalkotó ezen személyhez fűződő jogosultságát megvonni?

[3, 4106, [29]] VPC.full Mivel az Szjt. ( új ) sem tartalmaz ezt kizáró vagy korlátozó rendelkezést, továbbra sincs akadálya annak, hogy az artistaművészek tekintetében is alkalmazásra kerüljenek az előadóművészekre vonatkozó előírások.

[3, 4244, [32]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 77. § (3) bekezdése a hangfelvételek sugárzására és nyilvánossághoz közvetítésére tekintettel a hangfelvétel-előállítókat megillető díjigénnyel kapcsolatban rögzíti azt a közös jogkezelés folyamatosságát és a díjbeszedés biztonságát szolgáló előírást, miszerint a jogosultak díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4284, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) és az 1996. évi I. törvény közötti sajátos konfliktust a jogalkotó annak előírásával oldotta fel, hogy a magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni [ Szjt. ( új ) 28. § (6) ].

[3, 4354, [28]] VPC.full Az átmeneti rendelkezésektől függetlenül, a szomszédos jogi jogosultak esetében a védelmi idő kezdetére vonatkozó szabályozás csak annyiban változott a korábbi ( 1994. évi VII. törvénnyel megállapított ) előírásokhoz képest, hogy kiegészült a filmek [ Szjt. ( új ) 82. § ] védelmi idejével.

[3, 4434, [35]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4442, [33]] VPC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

[3, 4447, [5]] VPC.full Jelenleg viszont nincs ilyen korlátozó előírás a közös jogkezelés vonatkozásában.

[3, 4543, [6]] VPC.full A miniszter a közös jogkezelésre vonatkozó előírások, továbbá az egyesülési jogról szóló törvényben foglalt magatartási szabályok megsértése esetén az Szjt. ( új ) 93. §-ának (3) bekezdése szerinti intézkedésekkel élhet.

[3, 4604, [48]] VPC.full A Szellemi Tulajdon Világszervezete ( WIPO ) Szerzői Jogi Szerződésének 11. cikke, valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződéseinek 18. cikke alapján [ mindkét szerződést az 57/1998. ( IX._29. ) OGY határozat erősítette meg ] kerültek az Szjt. (új)-be a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelemre vonatkozó előírások.

[3, 4728, [18]] VPC.full Az eljárási szabályzat kidolgozásánál a szerzői jogi szakértő testület nyilván figyelembe veszi a választottbíráskodásról szóló törvény már bevált előírásait.

[3, 4738, [4]] VPC.full A hagyatékátadó végzéssel kapcsolatos előírásokat a 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 57. § tartalmazza.

[3, 4742, [16]] VPC.full A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

[3, 4779, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) eleget tesz a hivatkozott jogszabályi előírásoknak.

[3, 4780, [8]] VPC.full Nincs általános végrehajtási rendelete, s nincsenek aprólékos előírások az egyes felhasználási szerződésfajták kötelező feltételeire és díjazására nézve sem. V. fejezete csak a felhasználási szerződések általános szabályait határozza meg, és csak néhány szerződésfajtára illetve műfajra állapít meg speciális rendelkezéseket.

[3, 4782, [23]] VPC.full De az Szjt. ( új ) hatálya alatt létrejövő új felhasználási szerződések tartalmának meghatározásánál is jelentős segítséget nyújthatnak a régi miniszteri rendeletek aprólékos előírásai.

[3, 4788, [10]] VPC.full A Vht. 184/A. § (1) bekezdése a bíróságot háromnapos határidő előírására, illetve azonnali teljesítésre irányuló felhívásra kötelezi.

előíró VPC.full (3)

[2, 67, [21]] VPC.full Az egyes tevékenységek végzéséhez, illetve folytatásához szükséges működési engedélyt- szemben az egyes tevékenységekre meghatározott társasági formakényszert vagy alapítási engedélyt előíró rendelkezésekkel- nemcsak törvényi szinten, hanem alacsonyabb rangú jogszabály útján is lehet hatósági engedélyhez kötni.

[3, 3512, [13]] VPC.full Ez a felhasználói igény tükröződik a jövőben ismertté váló felhasználási módok szűk értelmezését előíró szabályban.

[3, 4231, [24]] VPC.full A közvetett nyilvános előadás esetére való kiterjesztésnek az Szjt. ( új ) úgy felel meg, hogy elhagyja a korábbi szabályozásban a sugárzás közvetlenségét előíró megszorítást.

emel ki VPC.full (6)

[2, 672, [4, 6]] VPC.full Ennél a szabálynál külön ki kell emelni a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdésének a szóhasználatát, amely szerint a fent részletezett kényszerátalakulási kötelezettség a tőkeleszállításnál az " ... e törvényben ", vagyis a Gt. ( új)-ban megállapított tőkeminimum alá szállást határozza meg átalakulási feltételként.

[3, 291, [10, 11]] VPC.full A Gt. ( új ) ezek közül főleg hitelezővédelmi okokból emel ki konkrétabban néhányat pl. a törzstőkének veszteség folytán a felére vagy a hárommillió forintos minimális szint alá csökkenését.

[3, 356, [1, 2]] VPC.full Ugyanezt emeli ki a Gt. ( új ) esetében is alkalmazható BH1992. 652. sz. döntés is megállapítva, hogy bár a korlátolt felelősségű társaság esetében is szerződésmódosításnak minősül az üzletrész elidegenítése kívülálló részére, a társasági szerződésmódosítását a jogszabály formailag mégsem követeli meg.

[3, 590, [7, 8]] VPC.full A részvény " tagsági igazolvány " szerepét emeli ki a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésének az újként megfogalmazott szabálya is.

[3, 2193, [5, 8]] VPC.full A XV. fejezet rendelkezéseivel kapcsolatban ki kell azonban emelni azt, hogy a Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépése előtt a XV. fejezetben lévő átmeneti ( és a XVI. fejezetben lévő módosító ) rendelkezések egy részét az 1998. április 1-jén kihirdetett és az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény megváltoztatta.

[3, 2814, [13, 14]] VPC.full A BH1990. 136. sz. döntés a szerző kifejezett igényének, illetve hozzájárulásának szükségét emelte ki, mint a név feltüntetésének mellőzéséhez való jog gyakorlásának alapját.

enged át VPC.full (1)

[3, 3872, [25, 26]] VPC.full A forgalmazó ( hacsak saját maga nem üzemeltet mozit, videotékát stb. ) bizonyos jogait a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló moziüzemeltetőknek, videotékáknak meghatározott időre engedi át.

alá esik VPC.full (3)

[1, 354, [17, 26]] VPC.full Az üzletvezetéssel a tagok maguk közül megbízhatnak bárkit, egy vagy több tagot is egyszerre aki nem esik a vezető tisztségviselőkre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezések alá [ Gt. ( új ) 22-25. § ].

[3, 2304, [40, 41]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. hasonló szabálya alapján a törvényben biztosított lehetőséggel élve jó néhány kft. és részvénytársaság nem módosította a Gt. ( új ) szerint a létesítő okiratát, más társaságok viszont, amelyek ugyanennek a törvényhelynek a hatálya alá estek, áttértek a Gt. ( új ) hatálya alá.

[3, 3042, [35, 36]] VPC.full A szabályozás- az Irányelvben biztosított lehetőségeket is figyelembe véve- a haszonkölcsönbe adás jogát szűk körben engedélyezi, tekintettel az ilyen célú felhasználások, így pl. közkönyvtári kölcsönzés, általában indokoltan a szabad felhasználás alá esnek [ Szjt. ( új ) 39. § ].

esik egybe VPC.full (1)

[3, 2098, [4, 5]] VPC.full Ez pedig nem feltétlenül esik egybe az ellenőrzött társaság érdekeivel.

esik el VPC.full (1)

[3, 406, [4, 5]] VPC.full Mindössze attól a lehetőségtől esnek el, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.

fe+lmerül VPC.full (4)

[3, 2692, [0]] VPC.full Felmerülhet a kérdés, hogy pl. filmek esetére vonatkozik -e ez a szabály.

[3, 2693, [0]] VPC.full Felmerülhet a kérdés, hogy milyen típusú művek tartozhatnak e körbe.

[3, 2776, [0]] VPC.full Felmerülhet viszont a kérdés, hogy az ellenkező szerzői kikötés ( a tájékoztatás megtiltása ) vonatkozhat -e az Szjt. ( új ) 10. § (2) bekezdése szerint a szerző hozzájárulásához nem kötött, nem lényeges tartalmat érintő tájékoztatásra is.

[3, 4043, [0]] VPC.full Felmerül azon kérdés is igen gyakran, hogy a mű megsemmisítése a tulajdonos által sérti -e a szerző személyhez fűződő jogát?

fehasználó VPC.full (2)

[3, 3761, [22]] VPC.full Így pl. a már említett, a szerzőnél amúgy megmaradó díjigényt vonja meg a szerzőtől a 3. fél jogszerző esetén az eredeti fehasználóval szemben, illetve a mű átadásával automatikusa a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

[3, 3810, [57]] VPC.full Ezen rendelkezésnél is a már a szofvereknél megismert logika és érvelés alapján, a munkáltatónak " többlet " jogokat biztosítva, a jogalkotó kivételeket jelöl meg a munkaviszonyban, vagy más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkotó szerzők tekintetébe, így a szerzőnél amúgy megmaradó díjgényt vonja meg a szerzőtől a 3. fél jogszerző esetén az eredeti fehasználóval szemben, illetve a mű átadásával automatikusan a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

fejez be VPC.full (3) Skipped (3)

[2, 608, [28, 29]] VPC.full Ezért azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat 1998. június 16-áig már elhatározták, az átalakulásukat még az 1988. évi VI. tv. szabályai szerint fejezhetik be.

[3, 2280, [25, 26]] VPC.full Azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat e törvény hatálybalépésekor már elhatározták, azt az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelően fejezhetik be.

[3, 2282, [32, 33]] VPC.full Eszerint azokban az esetekben, amikor egy gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását 1998. június 16-áig már elhatározta, akkor az átalakulást még az 1988. évi VI. tv. átalakulási szabályai szerint fejezheti be.

[3, 2383, [13, 15]] Skipped Ezt követően azonban már nem lesz erre módjuk és legkésőbb 2000. június 16-ig be kell fejezniük az üzletszerű gazdasági tevékenységet és eddig az időpontig a társasági szerződésüket is módosítaniuk kell a Ptk. megváltozott szabályai szerint.

[3, 2637, [22, 23]] Skipped Előfordulhat egy ún. " kényszer-társszerzői " viszony, ha egy szerző kiesése folytán a művet ( pl. filmnél ) egy másik szerző fejezi be.

[3, 3922, [24, 25]] Skipped Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és arányos díj megfizetését követelheti.

fektet hangsúly LVC.full (1)

[3, 3349, [9, 10]] LVC.full Ezért itt mind a jogalkotó mind a jogalkalmazó különös hangsúlyt fektet a szerzői jogok és érdekek védelme és a felhasználói érdekek elismerése közötti egyensúlyra.

kap hangsúly LVC.full (1)

[3, 3612, [19, 20]] LVC.full Ahogyan arra a BH1989. 102. sz. döntés is figyelmeztet, a jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés teljesítésénél is különös hangsúlyt kap a Ptk. 277. § (2) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség.

fel Skipped (185) VPC.full (1)

[1, 38, [17]] Skipped Kht.-vá való átalakulásnál pedig ugyancsak a 65. § (2) a)-g) pontjaiban írtak mellett a közhasznú tevékenységet is fel kell tüntetni a hirdetményben.

[1, 51, [23]] Skipped Ezért a törvény által megállapított 30 napos határidőn belül a nyomdai úton előállított részvények esetén a működési formától függően hirdetményben, vagy írásban fel kell szólítani a részvényeseket a részvényeiknek a felszólításban meghatározott időn belül történő benyújtására.

[1, 66, [28]] Skipped Olyan esetekben, ha gazdasági társaság betéti társasággá alakul át, akkor az átalakulásról szóló közleményben a társasági forma sajátossága miatt a kültagok vagyoni betétjének az összegét is fel kell tüntetni.

[1, 69, [11]] Skipped Ezért szerintünk a kültag vagyoni betétjét a felelősségi módtól függetlenül mindig fel kell tüntetni a hirdetményben a Gt. ( új ) 65. § (2) a)-g) pontjaiban felsoroltak mellett.

[1, 155, [8]] Skipped A jogutód társaság cégformája tekintetében azonban megkötéseket állít fel.

[1, 165, [0]] Skipped Fel kell mérni, hogy ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagja lenni, majd meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaság társasági formáját a Gt. ( új ) 73. § és 74. §-ainak a kereti között.

[1, 193, [1]] Skipped - Fel kell sorolni azokat a jogokat, amelyeket a jogutód részvénytársaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek, vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, továbbá az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat is ismertetni kell.

[1, 255, [18]] Skipped Eszerint ugyanis a szétválás elhatározásáról döntő legfőbb szervi ülésen a 72. § (2) bekezdésében előírtak mellett azt is fel kell mérni, hogy a gazdasági társaság tagjai, illetve részvényesei melyik jogutód gazdasági társaságnak a tagjai kívánnak lenni.

[1, 275, [13]] Skipped Eszerint a szétválásról szóló átalakulási hirdetményben a 65. § (2) bekezdésében előírtak mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a szétválás különválással vagy kiválással történik -e.

[1, 280, [0]] Skipped Fel kell tüntetni a hirdetményben a hitelezőknek szóló felhívást is.

[1, 316, [15]] Skipped A közkereseti társaság elnevezést- vagy annak " kkt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 321, [14]] Skipped Az egyetemlegesség pedig a hitelező számára azt teszi lehetővé, hogy választása szerint léphessen fel akár valamennyi taggal szemben, akár pl. csak az általa leginkább teljesítőképesnek tartott egyetlen taggal szemben a teljes követelésért.

[1, 327, [27]] Skipped A közkereseti társaság elnevezésre- egyezően a többi társasági formával- a Gt. ( új ) kötelezően előírja, hogy a társasági forma megjelölést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 386, [1]] Skipped Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Gt. ( új ) 89. § (4) bek. mind a tagok gyűlése mind a taggyűlés esetében nem a jelenlévő tagokra, hanem a társaság összes tagjához, illetve a társaságban az összes leadható szavazathoz képest kívánja meg fő szabályként a szótöbbséget.

[1, 406, [17]] Skipped A tagsági viszony megszűnésének eseteit a Gt. ( új ) 92. § taxatívan- kimerítően- sorolja fel.

[1, 421, [25]] Skipped Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 428, [1]] Skipped A feleknek azonban a Gt. ( új ) biztosítja az eltérő megállapodás lehetőségét.

[1, 429, [21]] Skipped Az elszámolás módjára és formájára vonatkozóan a Gt. ( új ) semmilyen megkötést a fentieken túl nem tartalmaz, ezért a feleknek ebben a kérdésben széleskörű megegyezési lehetősége van a kölcsönösen legmegfelelőbb teljesítésre.

[1, 462, [15]] Skipped A betéti társaság elnevezést- vagy annak " bt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 465, [15]] Skipped A követelést egyedül kielégítő tag a többi taggal szemben a rájuk eső rész erejéig léphet fel megtérítési igénnyel.

[1, 476, [27]] Skipped A kültagnak a Gt. ( új ) 101. § (1) bek. szerinti korlátozott felelőssége kizárja, hogy a társaság tartozásáért a hitelező közvetlenül a kültaggal szemben léphessen fel.

[1, 496, [17]] Skipped A " közös vállalat " elnevezést- vagy annak " kv. " rövidítését- a vállalat cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 499, [36]] Skipped Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti, a Gt. ( új ) 13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye, vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre, és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a tagsági viszony megszűnik ( lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).

[1, 502, [24]] Skipped A Gt. ( új ) cégeljárási szabályokkal összhangban csupán azt mondja ki, hogy a közös vállalati cégformát, illetve annak rövidítését a cégelnevezésben fel kell tüntetni.

[1, 506, [26]] Skipped A törvény az általános részben [ Gt. ( új ) 11. § ] meghatározott általános kötelező tartalmi elemeken túl, itt a különös tartalmi követelményeket sorolja fel.

[2, 40, [6]] Skipped Ezek közül a külön törvények közül fel kell hívni a figyelmet azokra, amelyek egy részükben a gazdasági élet tisztasága vagy a nem kívánatos gazdasági erőfölény kialakulása és az ezzel járó visszaélések megakadályozása érdekében állítanak korlátokat a társulási szabadságnak.

[2, 130, [19]] Skipped A létesítő okiratban ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni.

[2, 164, [9]] Skipped Ha pedig nem az egész ingatlant apportálják, akkor fel kell tüntetni a tulajdoni hányadot is.

[2, 309, [41]] Skipped Több vezető tisztségviselő esetében lehetőség van arra is, hogy akár a létesítő okirat akár a társaság legfőbb szervének külön, illetve esetenkénti döntése alapján megosszák közöttük ezeket a jogosultságokat, sőt arra is van lehetőség, hogy valamelyik munkavállalót jogosítsák fel a többi munkavállaló felé a társaság képviseletében a munkáltatói jogok gyakorlására.

[2, 324, [42]] Skipped A törvényben szabályozott kizáró ok [ Gt. ( új ) 30. § (1) c) ] azoknak a Gt. ( új ) 23. §-ában szabályozott körülményeknek a bekövetkezését jelenti, amelyek objektíve kizárják, hogy az érintett személy vezető tisztségviselő lehessen, de fel kell hívni a figyelmet a Gt. ( új ) 23. § magyarázatánál hivatkozott más jogszabályokban írt tiltó rendelkezésekre is.

[2, 330, [15]] Skipped Az fb. létrehozásának kötelező eseteit a Gt. ( új ) taxatívan- kimerítően- sorolja fel [ Gt. ( új ) 31. § (2) ].

[2, 342, [9]] Skipped Ezek körét részletesen az egyes cégformákra vonatkozó rendelkezések sorolják fel [ Gt. ( új ) 150. § (2) ].

[2, 394, [15]] Skipped A gazdasági társaság legfőbb szerve, az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel ( a továbbiakban: cégvezető ).

[2, 397, [15]] Skipped A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel.

[2, 412, [10]] Skipped A Gt. ( új ) 40. § (3) bek. kapcsán fel kell hívni a figyelmet a Ctv. 43. § (2) bekezdésére is, ami ugyancsak tartalmaz a cég írásbeli képviseletével kapcsolatos további, illetve kiegészítő rendelkezéseket.

[2, 426, [16]] Skipped A könyvvizsgálót a feladatai ellátásához rendkívül széles körű tájékozódási, iratbetekintési és felvilágosítás kérési jogosítványokkal ruházza fel a Gt. ( új ), a további és konkrétabb intézkedési jogosultságaira pedig a Gt. ( új ) 44. § (2)_-_(3) bek. tartalmaz rendelkezést.

[2, 474, [21]] Skipped Ezért erre az esetre az alperesi társaság képviselőjeként a Gt. ( új ) a felügyelő bizottság által kijelölt fb. tagot ruházza fel a törvényes képviselői jogosítványokkal.

[2, 487, [43]] Skipped Ellenkező esetben, amíg egy ilyen per le nem zárul- ami a jogorvoslatokkal, esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. több évet is jelenthet- a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását a fenti per mint előkérdés eldöntéséig fel kellene függeszteni.

[2, 530, [23]] VPC.full A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[2, 532, [15]] Skipped A gazdasági társaságok megszűnésének eseteit a Gt. ( új ) taxatívan- kimerítően- sorolja fel.

[2, 578, [11]] Skipped A Gt. ( új ) 56. § (2)-(3) bek.-ben szabályozott eseteknél fel kell hívni a figyelmet a Gt. ( új ) 296. § (1) és (3) bek. és a 297. §-ban részletezett korlátlan és teljes felelősség eseteire is.

[2, 752, [45]] Skipped Hangsúlyozni kell, hogy az új előírás szerint mind a jogelőd, mind pedig a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait, ezen belül is elsősorban a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ezen belül pedig a készpénz apport arányát is fel kell tüntetni.

[3, 42, [16]] Skipped A korlátolt felelősségű társaság elnevezést- vagy annak " kft. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 49, [21]] Skipped A 11. § (1) h) pontja alapján a Gt. ( új ) 123. § (1) bek. azokat a további elemeket sorolja fel, amelyek minden kft. társasági szerződésében érvényességi kellékként kell hogy szerepeljenek.

[3, 50, [10]] Skipped A 123. § (2) bek. azokat a szabályozandó kérdéseket sorolja fel, amelyekről csak a tagok elhatározásának függvényében ( pl. ha mellékszolgáltatásban állapodnak meg ), de akkor viszont kötelezően kell rendelkezni.

[3, 66, [40]] Skipped Mivel a törzsbetét nagyságához igazodik az üzletrész mértéke, ami viszont tagsági jogokat és a tag vagyoni érdekeltségét testesíti meg ( pl. szavazati jog mértéke, nyereségből részesedés aránya stb. ), a tagok közti arányát, illetve mértékét a feleknek kell a társasági szerződésben meghatározni.

[3, 73, [33]] Skipped A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, ésb ) minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább egymillió forintot a társaság számlájára befizették.

[3, 74, [10]] Skipped A hangsúly ebből a szempontból a minden egyes pénzbetétnek a felén van.

[3, 125, [12]] Skipped A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 266, [26]] Skipped Azokban a kérdésekben viszont amelyeket a Gt. ( új ) kötelezően a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal egy kivételes lehetőségtől eltekintve a felek egyező akarattal sem jogosíthatnak fel más társasági szervet a döntéshozatalra.

[3, 289, [12]] Skipped A taggyűlés összehívásának eseteit a Gt. ( új ) kimerítően nem sorolja fel, de idetartoznak mindazok az esetek amikor a Gt. ( új ) vagy a társasági szerződés alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésről van szó [ Gt. ( új ) 150. § ] vagy pl. a Gt. ( új ) 51. § (1) bek. alapján a szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok kérik.

[3, 335, [2]] Skipped A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a) valamennyi tag nevét ( cégét ), lakóhelyét ( székhelyét ) és törzsbetétét; b) a törzstőke mértékét; c) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.

[3, 344, [16]] Skipped A tagjegyzéknek a tagokra vonatkozó kötelező adatait a Gt. ( új ) 157. § (2)-(3) sorolja fel.

[3, 360, [54]] Skipped Az egyes tagok külön jogainak lehetséges eseteit, eltekintve a dolgozói üzletrésztől [ Gt. ( új ) 145-149. § ], a Gt. ( új ) nem szabályozza, de a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. alapján a társasági szerződés egyes üzletrészeket ( tagokat ) a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 370, [0]] Skipped Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a Gt. ( új ) valójában nem egyszerűen a tagoknak, hanem csak a törzstőke felemelése előtt " bejegyzett " tagoknak biztosítja a fenti jogot.

[3, 393, [5]] Skipped Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére.

[3, 492, [14]] Skipped A részvénytársaság elnevezést- vagy annak " rt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 494, [33]] Skipped A Gt. ( új ) 175. § (2) bekezdése eltérést nem engedő módon előírja, hogy a részvénytársaság cégszövegébe vagy a " részvénytársaság " elnevezést vagy annak az " rt " rövidítését mindig fel kell venni.

[3, 633, [6]] Skipped A teljes vagy kitöltött forgatmánynál mindig fel kell tüntetni az átruházó aláírása mellett az új tulajdonos nevét ( cégét és címét, székhelyét ) is.

[3, 650, [13]] Skipped Az igazgatóság elnökének pedig az igazolás alapjául szolgáló okirat számát és keltét is fel kell tüntetni a részvény hátoldalán, illetve toldatán a tulajdonosváltozás átvezetésekor.

[3, 659, [30]] Skipped Az 1988. évi VI. tv. ugyanis a nem különjogos és a gyakorlat által általában törzsrészvénynek nevezett részvényt a részvényfajtára utaló Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésben nem sorolta fel.

[3, 680, [15]] Skipped A részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

[3, 742, [8]] Skipped Ilyen rendelkezés esetén a közgyűlés a létesítő okiratban fel nem sorolt kérdésekben az általános szabályok szerint dönthet.

[3, 814, [36]] Skipped A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

[3, 817, [15]] Skipped A részvények elidegenítésére a Gt. ( új ) 189. § (6) bekezdése az igazgatóságot jogosítja fel.

[3, 818, [8]] Skipped A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására, mert nyilvánvalóan visszás lenne az, hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében.

[3, 831, [10]] Skipped Az ideiglenes részvényen- a 194. §-ban meghatározottakon kívül- fel kell tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget is.

[3, 846, [13]] Skipped Egy ideiglenes részvénynek azonban többször is megtörténhet az átruházása, ezért kérdésként merülhet fel a törvény szövege alapján az, hogy többszöri átruházásnál hogyan alakul a volt ideiglenes részvény tulajdonosok felelőssége.

[3, 856, [4]] Skipped Ilyenkor a részvénytársaság igazgatóságának fel kell szólítania a részvényeseket a részvények benyújtására.

[3, 893, [3]] Skipped Ezért az okiraton fel kell tüntetni a kibocsátandó részvény Gt. ( új ) 194. § a)-g) pontjai alatt felsorolt tartalmi kellékeket azzal az eltéréssel, hogy a részvényen nem kell feltüntetni a részvények sorszámát és az igazgatóság két tagjának az aláírását.

[3, 895, [0]] Skipped Fel kell tüntetni az okiraton a kibocsátásról szóló döntés tartalmát.

[3, 919, [1]] Skipped Ebben fel kell szólítani a részvényeseket a részvények meghatározott időn belül a részvénytársaság részére való benyújtására.

[3, 944, [6]] Skipped Az értékpapírt kizárólag csak akkor szabadhatja fel a számlavezető, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt.

[3, 964, [31]] Skipped Annak ellenére, hogy a Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdése a korábbi szabályokkal ellentétben külön arról már nem rendelkezik, hogy a tulajdonos nevét a névre szóló részvénynél fel kell tüntetni.

[3, 999, [8]] Skipped A nyomdai úton előállított részvények előállításához az igazgatóságnak fel kell szólítania a részvényeseket az ideiglenes részvényeik benyújtására.

[3, 1001, [16]] Skipped Az 1988. évi VI. tv. 238. § (4) bekezdése a semmisséget okozó esetek között nem sorolta fel a részvény kibocsáthatósági feltételekről rendelkező Gt. ( új ) 239. § megsértését.

[3, 1007, [9]] Skipped Ez a szűkszavú rendelkezés viszont a kérdések sorát vetette fel a gyakorlatban.

[3, 1016, [19]] Skipped A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak. [ Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel, mert az " eltérés " a közös tulajdonban való megállapodás lehet.

[3, 1086, [4]] Skipped Eljárása során pedig mindig fel kell tüntetnie azt a tényt, illetve a szükséghez képest nyilatkozatnia kell arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

[3, 1099, [16]] Skipped Emiatt pedig a gyakorlatban már a Gt. ( új ) kihirdetése után is értelmezési gondok merültek fel.

[3, 1111, [3]] Skipped A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani ( átváltoztatható kötvény ).

[3, 1119, [11]] Skipped Mindebből az következik, hogy csakis jogutódlással történő alapítás esetén merülhet fel a kötvény alapítással egyidejű kibocsátása.

[3, 1175, [10]] Skipped Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1175, [35]] Skipped Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1185, [33]] Skipped Az igazgatósági tagok számát, illetve az első igazgatóság tagjaink nevét, lakóhelyét, vagy ha a részvénytársaságnál igazgatóság helyett vezérigazgató működik, az első vezérigazgató nevét, lakóhelyét, az alapító okiratban fel kell tüntetni.

[3, 1210, [22]] Skipped Amennyiben a részvényt nem névértéken, hanem ennél magasabb ún. kibocsátási értéken hozzák forgalomba, a névérték mellett a kibocsátási értéket is fel kell tüntetni az alapító okiratban.

[3, 1214, [5]] Skipped Amennyiben a társaság az igazgatóságot fel kívánja hatalmazni az alaptőke felemelésére, úgy ezt csakis a Gt. ( új ) 246. §-ában írt korlátozások között teheti meg.

[3, 1215, [23]] Skipped Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság- az évi maximális keretet túl nem lépve- végső soron az eredeti alaptőke 125%-ával emelheti fel az alaptőkét.

[3, 1217, [29]] Skipped Amennyiben ezzel a lehetőséggel a társaság élni kíván, úgy erről az alapító okiratban rendelkezni kell, s a " technikai lebonyolításra " az igazgatóságot szintén az alapító okiratban fel kell hatalmazni.

[3, 1304, [17]] Skipped Dematerializált részvény kibocsátása esetében a jegyzési íven a jegyző számlavezetőjének azonosító adatait és az értékpapír számlaszámát is fel kell tüntetni.

[3, 1307, [42]] Skipped Szintén a jegyzési ív tartalmára vonatkozóan is ad útmutatatást a Cg. törv. II. 32.968/1991/4. számú határozat leszögezve, hogy ha az alapítás során a névértéktől eltérnek- kibocsátásra kibocsátási értéken kerül sor- ezt a körülményt az alapítási tervezetben, részvényjegyzési íven fel kell tüntetni.

[3, 1314, [6]] Skipped Ha az alapítási tervezet nem jogosította fel az alapítókat a túljegyzésről való döntésre, a többlet elfogadásáról vagy visszautasításáról- az alaptőke megállapítása során- az alakuló közgyűlés dönt.

[3, 1343, [13]] Skipped A közgyűlésen az így figyelmen kívül hagyott részvényeseken felül az alaptőke több mint felét képviselő részvényjegyzőnek kell jelen lennie ahhoz, hogy a közgyűlés határozatképes legyen ( 50% + 1 ).

[3, 1374, [18]] Skipped E követelménynek nem lehet csupán formálisan eleget tenni, esetleg azzal, hogy az alapszabály az igazgatóságot hatalmazza fel arra, hogy a hirdetményben esetről esetre- rendelkezzen- e kérdésről, mutatott rá a LB. Cg. törv. II. 32.976/1991/2. sz. határozatában

[3, 1444, [10]] Skipped E jogszabályhely a közgyűlésen gyakorolható, legfontosabb szervezeti jogokat sorolja fel.

[3, 1459, [6]] Skipped ( Apportőr részvényes esetében a nemteljesítés fel sem merülhet, hiszen az apportot a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni kell, ennek elmulasztása pedig a Gt. ( új ) 13. §-ának alkalmazásával a részvényesi jogviszony megszűnését eredményezi. )

[3, 1491, [12]] Skipped Az ott meghatározott hirdetmények útján, a benyújtásra nyitva álló határidő megjelölésével fel kell hívni a részvényeseket, részvényeik benyújtására.

[3, 1532, [10]] Skipped A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét ( cégét ) és lakóhelyét ( székhelyét ), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát.

[3, 1543, [19]] Skipped A jelenléti íven valamennyi megjelent- és nemcsak a szavazati joggal rendelkező- részvényest vagy képviselőt, részvényesi meghatalmazottat fel kell tüntetni.

[3, 1637, [8]] Skipped A fenti rendelkezés az alaptőke-emelés lehetséges módozatait sorolja fel.

[3, 1650, [9]] Skipped A részvénytársaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették.

[3, 1705, [12]] Skipped Ennek keretében az igazgatóságnak a zártkörű, illetve nyilvános működés szabályai szerint fel kell hívnia a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények benyújtására, és az új vagy felülbélyegzett részvények átvételére, a hely és időtartam pontos megjelölésével.

[3, 1747, [30]] Skipped Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása nem valamennyi részvényest érinti, illetve a részvényeseket nem azonos módon érinti, a törvény a határozat érvényességéhez garanciális okokból többletfeltételeket állít fel.

[3, 1757, [8]] Skipped A részvények benyújtására a részvényeket a határidő megjelölésével fel kell hívni.

[3, 1764, [3]] Skipped A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be.

[3, 1765, [5]] Skipped Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni követeléseik bejelentésére.

[3, 1827, [8]] Skipped Az " egyesülés " elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 1841, [13]] Skipped Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a tagokkal szemben csak akkor léphetnek fel, ha felszámolási eljárás során marad kielégítetlen hitelező.

[3, 2036, [16]] Skipped Jelezve ezzel is azt, hogy a konszernhelyzet kizárólag csak a részvénytársaságok egymás közti vonatkozásában merülhet fel.

[3, 2129, [12]] Skipped Ugyanakkor a 292. § (2) bekezdése már ezt a kötelezettséget nem sorolja fel a szavazati jogról való rendelkezésnél.

[3, 2146, [15]] Skipped A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdésének a megfogalmazása alapján szerintünk az merülhet fel kérdésként, hogy a kölcsönös részesedés kft.-kft.-ben, részvénytársaság részvénytársaságban való részesedését jelenti -e csak, vagy pedig a konszernhelyzetek uralt társaságainak az egymásba való kölcsönös részesedését.

[3, 2241, [6]] Skipped Részvénytársaságnál pedig 20 millió forintra emelte fel az alaptőke minimumot, a készpénz apport arányán belül a készpénz minimum összegét 10 millió forintban állapította meg.

[3, 2328, [23]] Skipped Ezért például a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdése a társaság alapítására, illetve részesedésszerzésére jogosultak között külön már nem tünteti fel az államot a korábbi szabályozással ellentétben.

[3, 2332, [6]] Skipped A társaság megszűnésének esetei között pedig fel kellett sorolni a gazdasági társaságok hivatalbóli törlését is az új Ctv. szabállyal összhangban.

[3, 2516, [16]] Skipped A változást az tette szükségessé, hogy az 1996. évi CXII. törvény eredeti szabálya nevesítve hívta fel az 1988. évi VI. tv. rendelkezését.

[3, 2524, [15]] Skipped A Gt. ( új ) azonban az 1996. évi CXI. törvény megoldásához hasonlóan maga sorolja fel ezeket a joganyagokat.

[3, 2544, [15]] Skipped Az alkotások szerzői jogi védelemben részesítésének esztétikai alapokra helyezése már alapvető emberi jogi problémákat vetne fel.

[3, 2643, [9]] Skipped A cselekvőképesség a szerzői jog viszonylatában speciális kérdéseket vet fel.

[3, 2649, [15]] Skipped Amennyiben a származékos mű az eredetivel csupán távoli kapcsolatban van, pl. hasonló témát dolgoz fel, nem átdolgozásról, hanem új, eredeti műről van szó.

[3, 2650, [5]] Skipped Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

[3, 2655, [23]] Skipped Az átdolgozásra, illetve fordításra a védelmi időtől függetlenül érvényesül az a szabály, amely szerint az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét ezeken fel kell tüntetni.

[3, 2687, [11]] Skipped A társszerző csak az általa készített műrészt érintő jogsértés ellen léphet fel önállóan.

[3, 2718, [25]] Skipped Az anonim, vagy felvett néven [ Szjt. ( új ) 12. § (3) ] nyilvánosságra hozott műveknél a művet elsőként nyilvánosságra hozó személyt jogosítja fel a szerzői jogok gyakorlására.

[3, 2735, [34]] Skipped Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése, amely- eltérő megállapodás hiányában- a filmszerzők egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezőjét " képviseleti joggal " ruházza fel.

[3, 2779, [14]] Skipped A törvény a szerző halála után fellelt mű tekintetében egy megdönthető törvényi vélelmet állít fel.

[3, 2805, [15]] Skipped Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.

[3, 2807, [19]] Skipped Ezek az alapul szolgáló művel való kapcsolatuk miatt megkívánják, hogy azokon az eredeti mű szerzőjének a neve is fel legyen tüntetve.

[3, 2809, [24]] Skipped A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 2846, [19]] Skipped A kulturális piacon azonban adott esetben- főleg amikor felhasználási jogait is sérti a jogsértés- egy felhasználó hatékonyabban fel tud lépni a jogsértésekkel szemben, és ez a szerző védelmét is szolgálja.

[3, 2866, [3]] Skipped Sajátos problémát vetnek fel a lefordított címek.

[3, 2870, [25]] Skipped Egyes jogok csak akkor tekintik engedélyhez kötöttnek a másodlagos felhasználást, ha a név vagy cím a film egy jellegzetes figurájával szereplőjével stb. együtt tüntetik fel pl. egy táskán.

[3, 2983, [47]] Skipped Az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat megillető részeket az ARTISJUS átutalja az MSZSZ-EJI-nek, az audiovizuális művek képi alkotóit és a filmgyártókat képviselő FILMJUS-nak, a HUNGART-nak, illetve a MAHASZ-nak, amelyek ellátják az ezzel kapcsolatos dokumentációs feladatokat és saját felosztási szabályzatuk elfogadása után ennek megfelelően osztják fel az érintett jogosultaknak a jogdíjakat.

[3, 3084, [26]] Skipped A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 3157, [3]] Skipped Ezek szerint a feleknek a szerződés megkötésénél tekintettel kell lenniük a sugárzással érintett országok potenciális közönségére, a mű nyelvi verziójára stb.

[3, 3200, [26]] Skipped Utalunk az Szjt. ( új ) 63. § (4) bekezdésére, amely a reklám céljából történő műfelhasználás esetén, a már meglévő műveknél lehetőséget ad a feleknek, hogy a művet kizárólag a reklámcélú felhasználások tekintetében reklámozásra megrendelt műnek tekintsék.

[3, 3237, [15]] Skipped Amennyiben a származékos mű az eredetivel csupán távoli kapcsolatban van, pl. hasonló témát dolgoz fel, nem átdolgozásról, hanem új, eredeti műről van szó.

[3, 3238, [5]] Skipped Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

[3, 3245, [23]] Skipped Az átdolgozásra, illetve fordításra a védelmi időtől függetlenül érvényesül az a szabály, amely szerint az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét ezeken fel kell tüntetni [ Szjt. ( új ) 12. § (2) ].

[3, 3327, [18]] Skipped Az esetbeli " átvevő " cikk lényegében egy idegennyelvű cikk kivonata volt, egyetlen önálló gondolatot sem vonultatott fel.

[3, 3391, [5]] Skipped A beszéd megjelentetése nem tüntethet fel való tényt hamis színben [ Ptk. 79. § (1) ].

[3, 3426, [11]] Skipped Esetenként a magánhasználat és a zártkörűség közötti különbség elhatárolási problémát vethet fel.

[3, 3437, [12]] Skipped A jövedelemfokozás szempontjából szabad felhasználás ennél fogva csak az említett ARTISJUS közleményben fel nem sorolt esetekben kerülhet szóba.

[3, 3488, [8]] Skipped Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3528, [6]] Skipped Ezt a követelményt csak jogszabály oldhatja fel.

[3, 3650, [29]] Skipped Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor pl. egy felhasználó versenykorlátozó szándékkal egy esetleges konkurencia elkerülése végett köt felhasználási szerződést, ám korántsem azzal a céllal, hogy a művet fel is használja.

[3, 3740, [23]] Skipped Azoknál a műfajoknál, ahol az átlagos művekre egyértelműen rendelkezésre áll teljesítményvédelnmi ( a szerzői joghoz hasonlóan kizárólagos jogot adó ) rendszer, fel lehet emelni a szerzői jogi védelemképesség alsó határát, ez azonban a szoftverre semmiképpen sem lenne helyes. "

[3, 3805, [18]] Skipped Így a nemzetközi jogfejlődés eredményeit, az Irányelv végrehajtására kiadott tagállami jogszabályokat és a hazai piaci viszonyokat pontosabban fel lehet térképezni, és alaposabban lehet mérlegelni ( a törvény miniszteri Indoklása ).

[3, 3821, [11]] Skipped Minthogy ezek a szerződés létrejötténél lényeges körülménynek minősülnek, ezekben a feleknek meg kell állapodniuk.

[3, 3827, [4]] Skipped Fontos értelmező rendelkezéssel oldja fel a törvény a közös jogkezelés szerepét illető nem kevés bizonytalanságot.

[3, 3843, [19]] Skipped Az 1996/99. APEH iránymutatás a rajzfilmgyártásban részt vevők tevékenységének megítéléséről, a rajzfilmgyártás folyamatában jellemzően részt vevők körét sorolja fel.

[3, 3852, [9]] Skipped A vágást és a rendezést olyan technikai tevékenységnek fogta fel, amely a rendező esetleges helyettesítése esetén sem változtatja meg a film szellemiségét.

[3, 3874, [9]] Skipped Amennyiben a szerződés az ilyen széleskörű hasznosításra nem hatalmazza fel a videotékát, a Btk. 329/A. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése is megvalósul. ( Dr. Lenkovics Barnabás- Dr. Székely László A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye, III. kötet 1990-1996., 177. old., Bp. 1998. ).

[3, 3913, [33]] Skipped A 66. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint " a felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap " viszont értelmezési problémákat vethet fel.

[3, 3928, [3]] Skipped Amennyiben előleget vett fel, azt nem kell visszafizetnie.

[3, 3983, [4]] Skipped Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet a Versenytanács a Magyar Fotóriporterek Kamarája ( Budapest ) kérelmezőnek a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. ( Budapest ) I. r.; a VICO Press Rt ( Budapest ) II. r.; a Magazin Kiadó Rt ( Budapest ) III. r.; a Millers Corporation Kft ( Budapest ) IV. r.; és a VIP Lap- és Könyvkiadó Kft ( Budapest ) V. r. eljárás alá vont vállalkozók ellen, tisztességtelen piaci magatartás és egyéb versenycselekmény miatt indított ügyében hozott határozata is.

[3, 4016, [7]] Skipped A két szabályozás eltérése valós problémákat vethet fel, a szakirodalom egy része a két rendszer párhuzamos, egymást ki nem záró érvényesülését látja helyesnek.

[3, 4017, [23]] Skipped A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel.

[3, 4021, [29]] Skipped A tulajdonos ( üzemeltető, kezelő ) csak a feltüntetés helyére és módjára nézve hivatkozhat méltányos érdekeire, a tervező nevét és a tervezés idejét ( évét ) mindenképpen fel kell tüntetnie, amennyiben azt a tervező igényli.

[3, 4049, [7]] Skipped A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

[3, 4064, [35]] Skipped A HUNGART a hozzá befolyó összegeket a saját maga által vezetett, közhitelű, a Magyar Köztársaság területén élő és alkotó képző-, ipar- és fotóművészek, illetve jogutódjaik adatait tartalmazó nyilvántartás adatai alapján dolgozza fel, és utalja át a jogosultaknak a kérdéses összegeket.

[3, 4074, [19]] Skipped Az átutaláskor közölni kell a szerző nevét- vagy azt, hogy a szerző nevét a művön nem tüntették fel-, valamint a mű címét, technikáját és művenként a díj összegét.

[3, 4076, [74]] Skipped Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4179, [38]] Skipped A Szerződés még azt is rögzíti, hogy az előadóművészek személyhez fűződő jogai- legalább a vagyoni jogai lejártának az idejéig- a halála után is fennmaradnak, melyek védelmében a jogszabály által felhatalmazott személyek és szervezetek léphetnek fel.

[3, 4183, [42]] Skipped Az Szjt. ( új ) értelmében tehát az előadás rögzítésén, többszörözött példányain, sugárzásakor vagy más nyilvánossághoz való közvetítésekor, a konkrét felhasználás engedélyhez kötöttségétől függetlenül, az előadóművész nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodóan- minden esetben fel kell tüntetni.

[3, 4184, [28]] Skipped Ez többek között azt jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése alapján engedélyhez nem kötött felhasználások ( pl. szabad felhasználás ) során is fel kell tüntetni az előadóművész nevét.

[3, 4284, [19]] Skipped Az Szjt. ( új ) és az 1996. évi I. törvény közötti sajátos konfliktust a jogalkotó annak előírásával oldotta fel, hogy a magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni [ Szjt. ( új ) 28. § (6) ].

[3, 4290, [11]] Skipped Értelemszerűen ezt a szabályt kell alkalmazni, ha egy kábelszervezet kínálja fel saját gyártású műsorát más vezetékes műsorelosztóknak.

[3, 4309, [4]] Skipped Az utóbbi években erősödtek fel a szomszédos jogi jogosultak körének kiterjesztésére irányuló törekvések.

[3, 4342, [29]] Skipped Az 1994. évi VII. törvény a szomszédos jogi jogosultak védelmi idejét- 1994. július 1-jei hatállyal- húsz évről ötven évre ( a szerzőkét ötvenről hetven évre ) emelte fel.

[3, 4343, [33]] Skipped Mint ahogy az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, az előadóművészek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek esetében ez valójában a védelmi idő- addig hiányzó- tételes jogi meghatározásával ért fel.

[3, 4352, [44]] Skipped A visszaszámítás alapján tehát a szomszédos jogi jogosultak teljesítményei közül az 1948. december 31. és 1973. december 31. között forgalomba hozott vagy rögzített hangfelvételek, és a benne foglalt előadások, valamint- rögzítés hiányában- a tartott előadások és sugárzott műsorok védelme éled fel.

[3, 4395, [2]] Skipped A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat.

[3, 4410, [14]] Skipped Az egyesület kezelési költséggel csökkentett bevételét a tagsági viszonytól függetlenül felosztási szabályzata szerint osztja fel az általa végzett tevékenységgel érintett jogosultak között.

[3, 4470, [11]] Skipped A megújult " Kitöltési útmutató " is jogcímenként és jogosultanként sorolja fel a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó jogokat, külön pontokban említve a reprográfiát és az internetes műlehívást.

[3, 4510, [38]] Skipped Az Szjt. ( új ) 94. § (3) bekezdése az ideiglenes intézkedés [ 1952. évi III. törvény 156. § (1) ] kérelmezésére jogosultak között említi a szerzői jogok közös kezelését végző szervezeteket is, amennyiben saját nevükben léphetnek fel a jogsértésekkel szemben.

[3, 4513, [28]] Skipped Az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése utal arra, hogy a nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet sajátjaként rendelkezik a beszedett jogdíjakról mindaddig, amíg azt fel nem osztja a jogosultaknak.

[3, 4519, [8]] Skipped Kizárólag a kötelező közös jogkezelésre tartozó esetekben állítja fel a törvény azt a vélelmet, amely szerint a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek ( védelmi idő még nem telt el stb. ).

[3, 4600, [21]] Skipped Szerzői jogi perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését kötheti biztosítékadáshoz, míg a Pp. 156. § (1) bekezdése arra jogosítja fel a bíróságot, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését kösse biztosítékadáshoz.

[3, 4622, [20]] Skipped A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4625, [9]] Skipped A nem kizárólagos felhasználási engedély jogosultja csak akkor léphet fel a szerző jogainak megsértése miatt, ha erre maga a felhasználási szerződés kifejezetten feljogosítja.

[3, 4633, [53]] Skipped Az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére, mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljára használja fel.

[3, 4696, [5]] Skipped Általában a technika fejlődése vet fel olyan kérdéseket, amelyekkel az Szerzői Jogi Szakértői Testület-hez fordulnak a megkeresők.

[3, 4719, [13]] Skipped Ha a felek nem tudnak megállapodni, megállapodás-tervezetet készít és ad át a feleknek.

[3, 4727, [13]] Skipped A felek ilyen irányú megállapodásának hiányában eljárási cselekményre sem utasíthatja a testület a feleket.

[3, 4736, [39]] Skipped A 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 31. § szerint a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha .... ( és itt a rendelethely négy pontban sorolja fel azokat az eseteket, amikor a hagyatéki eljárást meg kell indítani.

[3, 4790, [11]] Skipped A Vht. 172. §-a szerint a végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesíti, és a végrehajtást kérőtől várja annak közlését, hogy megtörtént -e az önkéntes teljesítés.

fel tüntetve VPC.full (1)

[3, 2807, [19, 21]] VPC.full Ezek az alapul szolgáló művel való kapcsolatuk miatt megkívánják, hogy azokon az eredeti mű szerzőjének a neve is fel legyen tüntetve.

meg fel+el VPC.full (2)

[3, 4417, [21, 27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

[3, 4417, [25, 27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

fel+használó VPC.full (19)

[3, 2794, [7]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti.

[3, 2942, [17]] VPC.full Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 3197, [22]] VPC.full A színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy ezek jeleneteinek, illetve keresztmetszeteinek sugárzási jogát egyedi felhasználási szerződésben kell megszereznie a felhasználónak.

[3, 3435, [15]] VPC.full Így pl. repülők vagy taxik esetében, járatonként, illetve gépkocsikként kell jogdíjat fizetnie a felhasználónak, ún. " egyéb zeneszolgáltatás " címén.

[3, 3504, [12]] VPC.full Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen kikötést, akkor a későbbiekben más felhasználónak engedett kizárólagosság nem befolyásolja a korábban kötött nem kizárólagos szerződést.

[3, 3505, [5]] VPC.full A nem kizárólagos jogot szerző felhasználónak ezért érdekében áll, vagy egy ilyen rendelkezéssel védenie méltányolható gazdasági érdekeit, vagy ha ezzel nem él, a szerződés egyéb feltételeit erre tekintettel megállapítania.

[3, 3569, [11]] VPC.full A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

[3, 3577, [11]] VPC.full A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 3613, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 49. § (2) lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy akár többször is visszaadja kijavításra a művet.

[3, 3638, [1]] VPC.full A felhasználónak nagyobb változtatások végrehajtása érdekében jogában áll a mű átvételétől számított 2 hónapon belül azt kijavításra visszaadni [ Szjt. ( új ) 49. § (1)_-_(2) ].

[3, 3643, [19]] VPC.full Ha ilyen határidőt nem állapítottak meg a felek, akkor az adott helyzetben általában elvárható időn belül kell a felhasználónak megkezdenie a felhasználást.

[3, 3653, [14]] VPC.full A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

[3, 3675, [35]] VPC.full Tekintve, hogy az ilyen szerződés meglehetősen kevés konkrét rendelkezést tartalmaz, miközben időben sincs korlátozva a szerződés, a jogalkotó speciális felmondási jogot biztosít, ebben az esetben mind a szerzőnek mind pedig a felhasználónak.

[3, 3696, [7]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti, vagyis felmondási joga sincsen a szerzőnek.

[3, 3829, [10]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy az engedélyt egyedileg kell a felhasználónak megszereznie a szerzői és szomszédos jogi jogosultaktól felhasználási szerződésben, ami a vagyoni jog átruházására is irányulhat.

[3, 4117, [16]] VPC.full Mint már utaltunk rá, a nem rögzített előadás rögzítését minden esetben az előadóművész engedélyezi a felhasználónak.

[3, 4222, [29]] VPC.full Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely- a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában- fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

[3, 4251, [12]] VPC.full Érdekes helyzet állhat elő, ha a hangfelvétel-előállítók nem adják hozzájárulásukat a felhasználónak a hangfelvétel haszonkölcsönbe, illetve bérbeadásához.

[3, 4473, [1]] VPC.full A felhasználónak azzal a kötelezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezettsége, hogy szerződést kössön bármely felhasználóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos feltételek mellett. ...

fel+lép VPC.full (1)

[3, 4617, [17]] VPC.full Öt napot biztosít a rendelet arra, hogy tájékoztatást adjon a jogosult személyéről, illetve, hogy fellépjen a jogsértéssel szemben.

fel+merül VPC.full (1)

[2, 226, [8]] VPC.full Az érdeksérelemnek- kárnak- a társaságnál kell felmerülnie és a helytállási kötelezettség is a társasággal szemben áll fenn, feltéve, hogy a társaság azt érvényesíteni kívánja.

fel+tűnik VPC.full (1)

[3, 3985, [63]] VPC.full A Magyar Fotóriporterek Kamarája eljárást kezdeményezett a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt és társai ellen, utalva arra az általa kifogásolt magatartásra, hogy az általuk megjelentetett sajtótermékekben ( Magyar Hírlap Vasárnapi Magazinja, Kisasszony című lap, Nők Lapja, Őnagysága című lap, Kacsa című lap ) szerződi jogi védelem alatt álló fényképeket közöltek anélkül, hogy a szerző nevét feltüntették volna.

fel+ügyelet VPC.full (1)

[3, 1673, [42]] VPC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

felel meg VPC.full (16)

[1, 23, [10, 11]] VPC.full Ezért olyan esetekben, ha a jogutód gazdasági társaság nem felel meg a hatósági engedély feltételeinek, akkor nem válik automatikusan az engedély jogosítottjává.

[2, 279, [12, 13]] VPC.full Ha viszont ilyen vezető tisztségviselőt hívnak vissza- ami a rendkívüli felmondásnak felelne meg- és az nem felel meg a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek, akkor a BH1995. 253._II. sz. döntés értelmében a munkáltatónak- jelen esetben a társaságnak- viselnie kell az ilyen megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[2, 279, [18, 19]] VPC.full Ha viszont ilyen vezető tisztségviselőt hívnak vissza- ami a rendkívüli felmondásnak felelne meg- és az nem felel meg a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek, akkor a BH1995. 253._II. sz. döntés értelmében a munkáltatónak- jelen esetben a társaságnak- viselnie kell az ilyen megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 350, [5, 6]] VPC.full Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony mgszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek ( a rendkívüli felmondásra megállapított előírásoknak ) a munkáltatónak- a társaságnak- viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 495, [6, 8]] VPC.full Emellett ugyanis a társaság cégnevének mindig meg kell felelnie a Ctv. 15. §-ában a cégnévvel kapcsolatos előírásoknak is.

[3, 530, [7, 9]] VPC.full A forgalomba hozatali módnak azonban ilyenkor is meg kell felelnie az 1996. évi CXI. törvény előírásainak.

[3, 1238, [15, 16]] VPC.full A 60. § szerint ha a részvény forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, erre a felügyelet a bejelentést követő 15 napon belül felhívja a kibocsátó figyelmét, és egyidejűleg értesíti a Cégbíróságot.

[3, 1362, [20, 22]] VPC.full Arra is mód van, hogy két vagy több lapot is megjelöljön az alapszabály, azonban ez esetben valamennyi hirdetménynek meg kell felelnie a 234. §-ban írt 30 napos határidőnek.

[3, 1578, [7, 8]] VPC.full Ezeknek a törvényi követelményeknek egyik jegyzőkönyv sem felel meg.

[3, 1846, [4, 6]] VPC.full Az egyesülés cégelnevezésének is meg kell felelnie tehát cégvalódiság, cégszabadosság és cégkizárólagosság követelményének.

[3, 2554, [5, 7]] VPC.full Az átvevő műnek ilyenkor is meg kell felelnie az eredetiség kritériumának.

[3, 3453, [17, 19]] VPC.full Természetesen a zártkörűség mellett az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésében foglalt további követelményeknek is meg kell felelnie az összejövetelnek, ha a műveket engedély, illetve díjfizetés nélkül kívánja a rendező felhasználni.

[3, 3560, [27, 33]] VPC.full További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 4231, [13, 14]] VPC.full A közvetett nyilvános előadás esetére való kiterjesztésnek az Szjt. ( új ) úgy felel meg, hogy elhagyja a korábbi szabályozásban a sugárzás közvetlenségét előíró megszorítást.

[3, 4232, [13, 14]] VPC.full Ennek a szabálynak az Szjt. ( új ) a 77. § (2) bekezdésében felel meg, ugyanis a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok sugárzásáért járó díjigényt kiterjeszti arra az esetre is, amikor az előadást, illetve a hangfelvételt vezeték vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

[3, 4429, [19, 20]] VPC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

felfüggeszt VPC.full (6)

[2, 450, [15]] VPC.full A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

[2, 494, [12]] VPC.full A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti.

[2, 501, [16]] VPC.full Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

[2, 651, [21]] VPC.full - A Gt. ( új ) 50. § (5) bekezdése alapján pedig a tag kizárása iránti perben, ha a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását, úgy akkor a társaság a felfüggesztés időtartama alatt szintén nem határozhat a társaság átalakulásáról.

[3, 1537, [3]] VPC.full Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell.

[3, 1539, [6]] VPC.full A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

felfüggesztett VPC.full (1)

[3, 1398, [6]] VPC.full A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre.

felfüggesztés VPC.full (9)

[2, 469, [1]] VPC.full A felfüggesztés eseteit vagy feltételeit a Gt. ( új ) nem határozza meg, csupán a lehetőségét biztosítja.

[2, 493, [5]] VPC.full A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

[2, 495, [1]] VPC.full A felfüggesztés a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá eső részhez való jogát nem érinti.

[2, 496, [1]] VPC.full A felfüggesztést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban az ilyen végzést kérelemre maga is megváltoztathatja.

[2, 497, [10]] VPC.full A törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem.

[2, 501, [67]] VPC.full Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

[2, 651, [36]] VPC.full - A Gt. ( új ) 50. § (5) bekezdése alapján pedig a tag kizárása iránti perben, ha a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását, úgy akkor a társaság a felfüggesztés időtartama alatt szintén nem határozhat a társaság átalakulásáról.

[3, 797, [12]] VPC.full A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 806, [8]] VPC.full Bevezette továbbá a saját részvényhez fűződő részvényesi jog felfüggesztését, megváltoztatta a részvénytársaságot terhelő elidegenítési időt és újraszabályozta a részvény bevonási kötelezettséget is.

felfüggesztő VPC.full (1)

[3, 1682, [41]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési határozat a sikeres részvényjegyzés esetére, és attól feltételezetten az alapszabályt a kibocsátandó és lejegyzendő részvényekkel összhangban " feltételesen módosítja " újabb közgyűlés tartására nincs szükség, a sikeres jegyzés, mint felfüggesztő feltétel bekövetkezését követően az alapszabály minden további jogcselekmény nélkül módosul.

felhasznál VPC.full (10)

[3, 209, [24]] VPC.full A törzstőkét a társaság a gazdálkodása, működése során a Gt. ( új ) 61. § és 152. § (3) bekezdésében írtakra figyelemmel szabadon felhasználhatja, de a tagok részére csak két esetben teljesíthet a törzstőke terhére kifizetést.

[3, 3396, [37]] VPC.full Komoly problémát okozott a korábbi joggyakorlatban az a tény, hogy a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) rendelkezései szerint a televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhatott, és ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem volt kötelező.

[3, 3453, [34]] VPC.full Természetesen a zártkörűség mellett az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésében foglalt további követelményeknek is meg kell felelnie az összejövetelnek, ha a műveket engedély, illetve díjfizetés nélkül kívánja a rendező felhasználni.

[3, 3605, [38]] VPC.full A teljesítésre vonatkozó általános polgári jogi szabályok is kimondják azt, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni [ Ptk. 277. § (1) ].

[3, 3799, [13]] VPC.full Abban az esetben, ha egy ilyen jellegű adatbázist kívánt valaki átvenni, felhasználni- tehát rendszerét és elrendezését is, nemcsak a benne foglalt puszta adatokat-, úgy felhasználási szerződés keretében kellett megszerezie az ehhez való jogosultságot.

[3, 3832, [10]] VPC.full Ha ugyanis pl. egy már meglévő slágert kívánnak egy reklámfilmben felhasználni, a felek eldönthetik, hogy a közös jogkezelő szervezet közreműködését ( a konkrét esetben az ARTISJUS ) igénybe kívánják -e venni.

[3, 3896, [19]] VPC.full Ez tipikusan a film alapjául szolgáló irodalmi műnek, a film forgatókönyvének a megfilmesítésére köttetik, valamint a filmben felhasználni kívánt zene felhasználási jogainak az átruházását tartalmazza.

[3, 4126, [53]] VPC.full Így csak abban esetben volt szükség az előadóművész hozzájárulására, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül készült; a többszörözés más célra készült, mint amire az előadóművész az engedélyt adta; az eredeti rögzítés a szabad felhasználás rendelkezései alapján készült, miközben az újabb rögzítést más- pl. kereskedelmi- célokra kívánták felhasználni.

[3, 4336, [28]] VPC.full A védelmi idő elteltét követően kivételesen fennállhat díjfizetési kötelezettség ez az ún. járulék, amit a szerzői díjjal ellentétben közcélokra ( pl. az alkotók szociális támogatására ) kell felhasználni [ Szjt. ( új ) 100. § ].

[3, 4773, [15]] VPC.full Ez utóbbiakra azért volt szükség, mert kiadásukkor ( 1970-ben ) a művek megrendelőiknek, felhasználóinak, terjesztőinek állami monopolhelyzete volt, s a velük többnyire egyébként is munkaviszonyban álló szerzőkkel, előadóművészekkel szembeni erőfölényükkel visszaélhettek volna.

felhasználhat VPC.full (2)

[3, 3546, [18]] VPC.full A felhasználási szerződésben a felhasználó főszabályként csak arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott körben saját maga felhasználhassa a művet.

[3, 4637, [21]] VPC.full A védelmi idő elteltével a szerző " követő joga " megszűnik, s a mű közkinccsé válik, amelyet bárki szabadon felhasználhat ( természetesen sem sértve a szerző személyhez fűződő jogait, amelyek " túlélik " a védelmi idő elteltét ).

felhasznált VPC.full (16)

[3, 3116, [7]] VPC.full g) Eseti vásárokon és kiállításokon, árubemutatókon felhasznált zene,

[3, 3117, [5]] VPC.full h) Filmszínházakban a filmvetítésen kívül felhasznált zene,

[3, 3118, [11]] VPC.full i) Divatbemutatókon, szépségversenyeken, kozmetikai bemutatókon, fodrászversenyeken, táncversenyeken felhasznált zene esetén a résztvevők számától függően,

[3, 3120, [5]] VPC.full k) Telefonos szolgáltatás keretein belül felhasznált irodalmi és zeneművek.

[3, 3401, [16]] VPC.full Az ilyen felhasználásnál azonban meg kell különböztetni a díszlet és jelmez céljára készült műveket a díszletként felhasznált egyéb művektől.

[3, 3403, [2]] VPC.full A díszletként felhasznált, de elsődlegesen nem ilyen célra készült alkotásoknál a szerzői jogi jogosult vagyoni jogaiból elsősorban más felhasználási módokon profitál.

[3, 3405, [5]] VPC.full A televízió által pl. háttérként felhasznált festmények viszont csak kiegészítő szerepet kaphatnak, a kamera nem " időzhet el " a festményeken.

[3, 3416, [7]] VPC.full A napi eseménynek természetesen kapcsolódnia kell a felhasznált műhöz, de ezt a kapcsolatot az Szjt. ( új ) nem pontosítja.

[3, 3725, [6]] VPC.full A könyvkiadásban az írói művekkel együtt felhasznált művek esetén a szerző a mű második és további kiadásáért abban az esetben részesülhetett díjazásban, ha az írói mű szerzőjét is díjazás illette meg.

[3, 3837, [6]] VPC.full E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait.

[3, 3936, [26]] VPC.full Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint- a felek megállapodása esetén- a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

[3, 3957, [65]] VPC.full A remake joga mellett, elsősorban a merchandising jogok [ Szjt. ( új ) 16. § (3) ] védelme érdekében, a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) hatálya idején a megfilmesítési jogra vonatkozó ágazati rendelet azon szabálya is helyet kapott a törvényben, amely a rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes alakjának és- a felek megállapodása esetén- a film céljára készített és felhasznált más művének újramegfilmesítésére is 10 éves határidőt állapít meg.

[3, 4118, [7]] VPC.full Ez a kizárólagos jog az audiovizuális műben felhasznált előadóművészi teljesítménye után is megilleti a művészt, kivéve akkor, ha az előadóművész hozzájárult előadásának filmalkotásban való rögzítéséhez [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ].

[3, 4516, [28]] VPC.full Ha a közös jogkezelést a törvény írja elő- a mechanikai többszörözés engedélyezése ( 19. § ) kivételével-, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.

[3, 4519, [18]] VPC.full Kizárólag a kötelező közös jogkezelésre tartozó esetekben állítja fel a törvény azt a vélelmet, amely szerint a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek ( védelmi idő még nem telt el stb. ).

[3, 4525, [19]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.

felhasználva VPC.full (1)

[3, 3765, [34]] VPC.full A szofver mindenkori jogszerű megszerzője tehát ezen jogokat ipso iure, a törvény erejénél fogva szerzi meg ellenkező megállapodás hiányában azzal, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékben, és kizárólag erre a célra felhasználva szerzi meg.

felhasználás VPC.full (382) Skipped (1)

[1, 226, [42]] VPC.full Kiválás esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok ( részvényesek ) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.

[1, 346, [9]] VPC.full A beszámoló elfogadásáról, valamint a az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz.

[1, 555, [21]] VPC.full Évente minimum egyszer össze kell hívni az igazgatótanács ülését, mert a mérleg ( éves beszámoló ) elfogadása és az eredmény felhasználásáról a döntés e szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

[2, 334, [20]] VPC.full A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény ( a továbbiakban: számviteli törvény ) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

[3, 264, [18]] VPC.full A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; c) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

[3, 305, [10]] VPC.full A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

[3, 1436, [19]] VPC.full A közgyűlés a Gt. ( új ) 32. § (3) bekezdése szerint az éves beszámolóról és az éves eredmény felhasználásáról csakis felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet, mely felosztásról a javaslatot a 242. § (1) bekezdése szerint az igazgatóság terjeszti ki a közgyűlés elé.

[3, 1478, [73]] VPC.full A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat ( alapszabály ) megállapítása és módosítása; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a 33. §-ban foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; f) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

[3, 1901, [16]] VPC.full A tagi kötelezettségekkel párhuzamosan jelenik meg a koordinatív tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások ( pl. kutatás-fejlesztés eredményeinek felhasználása, kereskedelmi szervezés, árubeszerzés stb. ) igénybevételének joga- főszabályként ingyenesen-, s a másodlagos szolgáltató-gazdálkodási tevékenységből ( pl. minőségellenőrzés, minőségtanúsítás ) származó nyereségből részesedés joga.

[3, 2548, [3]] VPC.full Ennek alapján közvetlen felhasználásra önmagában nem alkalmas alkotások is szerzői jogi védelemben részesülhetnek a gyakorlat a BH1993. 545. sz. döntésben a számítógépi programfejlesztő folyamat tekintetében megállapítja, hogy e folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek.

[3, 2593, [5]] VPC.full A megjelentetés már a mű felhasználására, terjesztésére utal.

[3, 2631, [27]] VPC.full Az említett jogviták tekintetében minthogy a fizetendő jogdíjakat előre megállapítják a jogszabályok, a szerzők, illetve szomszédos jogi jogosultak egyedi engedélyére pedig nincs szükség az ilyen felhasználásoknál.

[3, 2653, [1]] VPC.full A felhasználásra azonban az alperes nem kért engedélyt, díjat sem fizetett, így kártérítés fizetésére kötelezte őt a bíróság, és eltiltotta a babák további gyártásától.

[3, 2667, [5]] VPC.full Ebből következően a mű címének felhasználásához a felperes engedélyére is szükség lett volna.

[3, 2712, [15]] VPC.full E jog biztosítja az adatbázis létrehozójának engedélyezési jogát az adatbázis egészének vagy lényeges részének a felhasználását illetően.

[3, 2725, [14]] VPC.full A két jogosultság dogmatikai egységének lazulását jelzi pl. az is, hogy a jogosulatlan felhasználás az Szjt. (új)-ban kizárólag vagyoni jogsértést jelent, ám nem eredményez személyhez fűződő jogsértést is egyben.

[3, 2759, [23]] VPC.full Ennek alapján a szerző határoz arról, hogy művét nyilvánosságra hozza -e, és ha nyilvánosságra hozta, ezzel lehetővé teszi a szabad felhasználás körébe tartozó műélvezet engedély nélküli ( mégis ) jogszerű gyakorlását.

[3, 2760, [2]] VPC.full Ugyanez a felhasználás nyilvánosságra még nem került művek esetében jogosulatlan felhasználást jelent.

[3, 2760, [10]] VPC.full Ugyanez a felhasználás nyilvánosságra még nem került művek esetében jogosulatlan felhasználást jelent.

[3, 2771, [24]] VPC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2782, [5]] VPC.full E szabály létjogosultságát egyértelműen a felhasználáshoz való általános társadalmi érdek adja, valamint az az általában megalapozott feltevés, mely szerint csak kivételes esetben alkot egy szerző olyan szándékkal, hogy az ne lehessen a nyilvánosság számára hozzáférhető.

[3, 2783, [8]] VPC.full Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

[3, 2783, [25]] VPC.full Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

[3, 2784, [10]] VPC.full A nyilvánosságra hozatal visszavonása, a nyilvánosságra hozott mű további felhasználásának tilalma

[3, 2789, [22]] VPC.full Ilyen kár származhat például abból, ha a szerző egy kiadóval és egy filmproducerrel is megállapodik még nyilvánosságra nem hozott művének későbbi felhasználásáról.

[3, 2791, [9]] VPC.full A mű nyilvánosságra hozatalát követően a szerző a további felhasználást az előbbiekben vázoltak betartásával tilthatja meg.

[3, 2792, [10]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett elkészültekre vonatkozik.

[3, 2792, [24]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett elkészültekre vonatkozik.

[3, 2794, [36]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti.

[3, 2798, [8]] VPC.full A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

[3, 2801, [8]] VPC.full A szerzőnek ez a joga nemcsak a mű felhasználásakor, hanem az arra vonatkozó közlemény tekintetében is megilleti.

[3, 2803, [13]] VPC.full Maga a törvény is rugalmasan kezeli a név feltüntetésének módját, azt a felhasználás jellegétől teszi függővé.

[3, 2804, [2]] VPC.full A szabad felhasználás körében sem tekinthet el általában a felhasználó pl. az idézéskor a szerző megjelölésétől.

[3, 2809, [10]] VPC.full A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 2815, [10]] VPC.full Kivételt engedő szabály hiányában, a művészi fényképek naptárban történt felhasználásakor, a felhasználó megsértette a szerző személyhez fűződő jogát, amikor a szerző hozzájárulása nélkül nevének feltüntetését mellőzte.

[3, 2816, [8]] VPC.full A szerző a nevének mellőzését kérheti a későbbi felhasználások során is, és annak sincs akadálya, hogy ismét kérje nevének feltüntetését, mivel e jogáról sem mondhat le.

[3, 2824, [9]] VPC.full Ez a mai technikai és piaci viszonyok mellett a felhasználást sok esetben ellehetetlenítené, vagy legalábbis olyan költségessé tenné, hogy az már a szerző érdekeit sem szolgálná.

[3, 2832, [16]] VPC.full A kár összegének megállapításánál azonban figyelemmel volt a bíróság arra a körülményre, hogy az elmaradt felhasználásból származó szerzőt ért kár pontosan nem volt meghatározható.

[3, 2838, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 2838, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 2852, [20]] VPC.full A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

[3, 2852, [24]] VPC.full A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

[3, 2854, [24]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. §-ánál tárgyalt szerzői jogok keletkezésére és a szerzői jogok vagyoni forgalomban való részvételére vonatkozó szabályok alapozzák meg a felhasználásra és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó szerzői jogosultságokat.

[3, 2854, [27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. §-ánál tárgyalt szerzői jogok keletkezésére és a szerzői jogok vagyoni forgalomban való részvételére vonatkozó szabályok alapozzák meg a felhasználásra és a felhasználás engedélyezésére vonatkozó szerzői jogosultságokat.

[3, 2858, [18]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2859, [12]] VPC.full Főleg elméleti okból különbözteti meg az Szjt. ( új ) a mű felhasználását aszerint, hogy az anyagi ( pl. többszörözés, terjesztés, kiállítás stb. ) vagy nem anyagi ( pl. nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás stb. ) formában történik -e.

[3, 2860, [6]] VPC.full Ily módon a korábbi szabályozásban a felhasználás fogalmi elemeként ismert, ám csak a gyakorlatban definiált " nyilvánossághoz közvetítés " is elmarad, amit többek között az is indokol, hogy individualizált napjainkban a felhasználások jelentős része sem kötődik a nyilvánossághoz.

[3, 2860, [34]] VPC.full Ily módon a korábbi szabályozásban a felhasználás fogalmi elemeként ismert, ám csak a gyakorlatban definiált " nyilvánossághoz közvetítés " is elmarad, amit többek között az is indokol, hogy individualizált napjainkban a felhasználások jelentős része sem kötődik a nyilvánossághoz.

[3, 2862, [4]] VPC.full A mű sajátos címének felhasználása

[3, 2863, [8]] VPC.full A mű címének azonossága gyakran vezet a jogosulatlan felhasználás megállapításához.

[3, 2870, [9]] VPC.full Egyes jogok csak akkor tekintik engedélyhez kötöttnek a másodlagos felhasználást, ha a név vagy cím a film egy jellegzetes figurájával szereplőjével stb. együtt tüntetik fel pl. egy táskán.

[3, 2872, [11]] VPC.full Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 2872, [26]] VPC.full Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 2876, [27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) pl. a filmalkotásokra vonatkozó speciális rendelkezéseknél megismétli ezt a rendelkezést, és ki is egészíti azt, amennyiben a támogatást is a felhasználásból elért bevételnek tekinti.

[3, 2890, [8]] VPC.full A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna.

[3, 2890, [17]] VPC.full A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna.

[3, 2896, [3]] VPC.full A mű jogosulatlan felhasználása

[3, 2898, [4]] VPC.full Az engedély hiányában történő felhasználás a korábbi szabályozástól eltérően, amely a mű engedély nélküli megváltoztatását ( személyhez fűződő jogsérelem ) összemosta a vagyoni jellegű hátrányt okozó engedély nélküli felhasználással, személyhez fűződő jogsértést nem jelent.

[3, 2898, [29]] VPC.full Az engedély hiányában történő felhasználás a korábbi szabályozástól eltérően, amely a mű engedély nélküli megváltoztatását ( személyhez fűződő jogsérelem ) összemosta a vagyoni jellegű hátrányt okozó engedély nélküli felhasználással, személyhez fűződő jogsértést nem jelent.

[3, 2899, [2]] VPC.full A jogosulatlan felhasználáshoz kapcsolódóan a sérelmet szenvedett szerző érdekeit megfelelően szolgálja a gazdagodás visszatérítésének követeléséhez való jog.

[3, 2905, [2]] VPC.full A szabad felhasználás mértékének túllépése is jogosulatlan felhasználást eredményez.

[3, 2905, [7]] VPC.full A szabad felhasználás mértékének túllépése is jogosulatlan felhasználást eredményez.

[3, 2906, [16]] VPC.full A BH1982. 90. sz. döntés az indokolt terjedelmet meghaladó átvétel tényére alapítva állapította meg a jogosulatlan felhasználást.

[3, 2907, [5]] VPC.full A felhasználó tájékoztatási kötelezettsége a felhasználás módjáról és mértékéről

[3, 2910, [2]] VPC.full A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés ( 18-19. § ),

[3, 2911, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 17. §-a szerint a mű felhasználásának minősül a) a többszörözés ( 18-19. § ), b) a terjesztés ( 23. § ), c) a nyilvános előadás ( 24-25. § ), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként ( 26-27. § ), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése ( 28. § ), f) az átdolgozás ( 29. § ), g) a kiállítás ( 69. § ).

[3, 2912, [0]] VPC.full Felhasználásnak minűsül a többszörözés [ Szjt. ( új ) 18-19. § ] azaz a művek bármely, közvetve vagy közvetlenül megvalósuló érzékelhetővé tétele, így a mű rögzítése és akár egyetlen másolat készítése is, történjen az bármilyen célból.

[3, 2920, [41]] VPC.full Ezen belül a művek sugárzása [ Szjt. ( új ) 26. § (1) ] és a műsorok vezetékes nyilvánossághoz közvetítése [ Szjt. ( új ) 26. § (7) ], mellett, amely már hosszabb múltra tekint vissza, az internetes felhasználások [ Szjt. ( új ) 26. § (8) ] egyre nagyobb teret nyernek.

[3, 2922, [1]] VPC.full E felhasználások jogosítása történhet egyedi jogosítással ( pl. filmalkotások sugárzása ) vagy, jellemzően a kisjogos műveknél közös jogkezelés keretében [ Szjt. ( új ) 27. § ].

[3, 2926, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (1) bekezdése, mellőzve a közös jogkezelést, engedélyköteles felhasználásként szabályozza a sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitelét ( pl. egy film későbbi időpontban más tévé szervezet által történő továbbközvetítése ).

[3, 2932, [17]] VPC.full Az átdolgozás mindig meghaladja az Szjt. ( új ) 50. §-ában foglalt szükséges, és a mű felhasználásához elengedhetetlenül szükséges változtatások elvégzését.

[3, 2938, [9]] VPC.full A többszörözés, mint a művek anyagi formában történő felhasználásának legtipikusabb esetének fogalmát régi jogunk is ismerte, így az 1884. évi XVI. törvénycikk, illetőleg az 1921. évi LIV. törvénycikk a szerzői jogról nevesítve az írói művek, a zeneművek, a képzőművészet alkotásai, illetve a fényképek szerzőinek kizárólagos jogaként ismerték el a művek többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezését.

[3, 2939, [14]] VPC.full Az 1969. évi III. törvény generálklauzulája természetesen ugyancsak teljes körűen lefedte az ilyen típusú felhasználásokat, azonban alapvetően csak a dologi műpéldányokra vonatkozóan.

[3, 2945, [10]] VPC.full Mindezt a kivételt az új szabályozás is alkalmazza a szabad felhasználások körében, azzal az eltéréssel, hogy tovább megy az Irányelv-tervezet szabályain, " többet " adva a szerzők számára azzal, hogy mindezt a kivételt kizárólag csak olyan felhasználások esetén ismeri el, amelyek amúgy akár a szerző, akár a törvény által már jogosítottak.

[3, 2945, [40]] VPC.full Mindezt a kivételt az új szabályozás is alkalmazza a szabad felhasználások körében, azzal az eltéréssel, hogy tovább megy az Irányelv-tervezet szabályain, " többet " adva a szerzők számára azzal, hogy mindezt a kivételt kizárólag csak olyan felhasználások esetén ismeri el, amelyek amúgy akár a szerző, akár a törvény által már jogosítottak.

[3, 2950, [41]] VPC.full A kiadás fogalma alatt alapvetően a műnek bármilyen erre alkalmas eljárással egy időben vagy egymást közvetlenül követően több, meghatározott számú példányban - a nyilvánosságnak való terjesztés céljával - történő előállítását vagy előállíttatását értettük azzal a speciális megkötéssel, hogy pl. felhasználásnak minősült a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomás, amikor a nyomdagépbe új beemelés történt.

[3, 2951, [7]] VPC.full Így pl. kisplasztika, érem és plakett felhasználása esetén többszörözésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerző a művet alkalmasnak tartja a forgalomba hozatalra.

[3, 2956, [3]] VPC.full Az építészeti alkotások felhasználásának mindenekelőtt a rendeltetésszerű, szokásos felhasználások minősülnek, így elsősorban a tervnek az építési igazgatási eljárás, illetve a tulajdonképpeni építkezés során történő felhasználása ( BH1993. 666.). ( Dr. Csillag György Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1987. )

[3, 2956, [9]] VPC.full Az építészeti alkotások felhasználásának mindenekelőtt a rendeltetésszerű, szokásos felhasználások minősülnek, így elsősorban a tervnek az építési igazgatási eljárás, illetve a tulajdonképpeni építkezés során történő felhasználása ( BH1993. 666.). ( Dr. Csillag György Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1987. )

[3, 2956, [27]] VPC.full Az építészeti alkotások felhasználásának mindenekelőtt a rendeltetésszerű, szokásos felhasználások minősülnek, így elsősorban a tervnek az építési igazgatási eljárás, illetve a tulajdonképpeni építkezés során történő felhasználása ( BH1993. 666.). ( Dr. Csillag György Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1987. )

[3, 2967, [39]] VPC.full Ennek kompenzálására alkotta meg a jogalkotó az ún. " üres-kazetta " jogdíj intézményét, mely ezen üres hordozókra- illetve gyártóira, forgalmazóira stb.- kívánja hárítani a jogdíjfizetés kötelezettségét azon " vélelemmel " élve, hogy a jogdíjköteles felhasználás- azaz a másolás- mindenképpen ezeken történik meg.

[3, 2974, [34]] VPC.full A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki: a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá b) a kizárólag olyan készülékhez ( pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz ) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek, előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.

[3, 2978, [10]] VPC.full A kizárólag olyan készülékekhez használható hordozók után, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak magáncélú másolásra, az előállítók az említett hordozók tekintetében mentesülnek a díjfizetés alól.

[3, 2980, [11]] VPC.full A törvényben rögzített arányok a lehető legnagyobb pontossággal rögzítik a valós felhasználások arányát.

[3, 3016, [22]] VPC.full Ezen rendelkezéssel a jogszabály lehetőséget, sőt elsődlegességet biztosít az érintett jogkezelők megállapodásának, így biztosítva a felosztási arányoknak a mindenkori tényleges felhasználásokhoz való minél hatékonyabb közelítését.

[3, 3020, [1]] VPC.full A felhasználásokhoz kapcsolódó általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően [ Szjt. ( új ) 16. § (7) ] speciális kötelezettséget ró a jogszabály ezen rendelkezése a reprográfiára szolgáló készülékek gyártóira, mint " kvázi " felhasználókra.

[3, 3024, [9]] VPC.full Ezen " pluszmunkát " kívánja a jogalkotó a jogosulatlan felhasználások felhasználóival megfizettetni.

[3, 3026, [1]] VPC.full A felhasználás fogalmának generálklauzulája már a korábbiakban is átfogta a terjesztés, illetőleg a gyakorlatilag szinonimaként használt forgalomba hozatal, mint a szerző kizárólagos engedélyezési jogát.

[3, 3028, [42]] VPC.full A korábbi szabályozás alapvetően egyes műfajok tekintetében, így különösen az irodalmi műveknél, pontosabban az azokra vonatkozó kiadói szerződések feltételei között, a filmeknél a televízió-szervezet megfilmesítési szerződéseinek értelmezésekor, a képzőművészet alkotásai közül pl. a kisplasztika, érem, plakett felhasználására vonatkozó szerződés részletei között tartalmazott speciális, a terjesztés jogát különösen értelmező rendelkezést.

[3, 3038, [14]] VPC.full A szellemi tulajdon területén létező kizárólagos felhasználási engedélyek egyrészt lehetőséget nyújtanak az egyedüliként való felhasználásukra, másrészt annak megtiltására is, hogy a más országokból származó importot ez alapján megtiltsák.

[3, 3042, [23]] VPC.full A szabályozás- az Irányelvben biztosított lehetőségeket is figyelembe véve- a haszonkölcsönbe adás jogát szűk körben engedélyezi, tekintettel az ilyen célú felhasználások, így pl. közkönyvtári kölcsönzés, általában indokoltan a szabad felhasználás alá esnek [ Szjt. ( új ) 39. § ].

[3, 3042, [34]] VPC.full A szabályozás- az Irányelvben biztosított lehetőségeket is figyelembe véve- a haszonkölcsönbe adás jogát szűk körben engedélyezi, tekintettel az ilyen célú felhasználások, így pl. közkönyvtári kölcsönzés, általában indokoltan a szabad felhasználás alá esnek [ Szjt. ( új ) 39. § ].

[3, 3055, [45]] VPC.full Mivel ezt az elvet a legtöbbállam nem alkalmazza, az, aki mégis teret enged, jelentős versenyhátrányokkal kell szembesüljön ( Dr. Gaster Jens A belső piac funkciói és a harmadik országokból való párhuzamos behozatal vádbeszéd a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok nemzetközi ( globális ) felhasználása ellen, Magyar Jog, 1998/9. szám, 559. o. ).

[3, 3066, [4]] VPC.full A bérbeadott kazetták tömeges felhasználását követően általában a " fogyasztók " már nem vásárolják meg a filmet.

[3, 3076, [18]] VPC.full Nyilvánosnak minősült az egyetemi előadás keretében- tehát ugyancsak korlátorzott számú hallgató előtt- más kéziratos művének a felhasználása is ( ( Dr. Gyertyánfy Péter A szerző vagyoni jogai a mű "felhasználásának" engedélyezése; Tanulmány és javaslatok a Szerzői Jogi Törvény felülvizsgálatához; 1995 ).

[3, 3080, [4]] VPC.full E körben a szabad felhasználás [ Szjt. ( új ) 38. § ] terjedelme, elsősorban a magánhasználat tekintetében, azonban természetesen ugyancsak korlátot szab a szerző jogainak.

[3, 3083, [5]] VPC.full Az ún. " kisjogos " felhasználás a technikai eszközök fejlődésével és terjedésével egyre tipikusabbá válik.

[3, 3085, [15]] VPC.full A korábbi szabályozás a jogszerűen megjelent irodalmi művek esetében adott lehetőséget az ilyen módon történő felhasználásra, míg zeneműveknél elegendő volt a nyilvánosságra hozatal kritériuma, függetlenül annak jogszerűségétől.

[3, 3088, [5]] VPC.full A nyilvános előadások a zeneművek felhasználása terén terjedtek el a legkorábban, hazánkban a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete, a SEMERT és a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete folytatta elsőként a közös jogkezelést ezen a területen.

[3, 3089, [13]] VPC.full Az ún. " kisjogos " előadások, tehát a közös jogkezelés útján jogosított felhasználások ma az ARTISJUS Egyesület feladat- és hatáskörébe tartoznak, melynek mint az irodalmi és zenei szerzők képviseletét ellátó szerzői közös jogkezelő szervezet bevételei között is a legjelentősebb részt jelentik, 1997-ben pl. az így begyűjtött jogdíj összege az összes bevétel 37%-át, pontosan 1 016 137 000 Ft-ot jelentett.

[3, 3124, [7]] VPC.full A nem védett zenéjű szöveges zeneművek kisjogos felhasználása esetén a szövegíró nem tarthat igényt nyilvános előadási jogdíjra. ezen rendelkezés alapvető indoka a közös jogkezelés jellegéből, a jogdíjak felosztási rendszeréből fakad.

[3, 3127, [4]] VPC.full Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.

[3, 3135, [24]] VPC.full Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra- ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára- kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.

[3, 3137, [26]] VPC.full Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3147, [28]] VPC.full Természetesen e kizárólagos engedélyezési jog is korlátozódik, díjigényre ( pl. az ún. " kisjogos " műveknél, Szjt. ( új ) 27. § ) vagy a szabad felhasználásnál ( pl. egyes művek díszletként, jelmezként történő bemutatása, Szjt. ( új ) 36. § ).

[3, 3158, [2]] VPC.full Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.

[3, 3162, [48]] VPC.full Ha egy már sugárzott műsort maga a nyilvánossághoz közvetítő szervezet ( kábeltévé társaság ) kódol, pl. a fejállomáson, akkor ezt az új szabályozás szintén sugárzásnak tekinti, így a nyilvánossághoz közvetítő szervezetnek a szerzői és szomszédos jogi jogosultak engedélyét be kell szereznie ahhoz, hogy e felhasználást jogszerűen végezhesse.

[3, 3163, [4]] VPC.full A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.

[3, 3165, [25]] VPC.full A régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) hasonlóan az új szabályozás is fenntartja azt a kógens szabályt, hogy a felvétel minden egyes felhasználásáért jár díj [ a díjazásra való jogról kifejezett írásbeli nyilatkozattal lehet csak lemondani Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése ].

[3, 3176, [22]] VPC.full Ez tehát a nyilvánosság fogalmát oly módon terjeszti ki, hogy abba beletartozik az egymástól független individumok különböző helyen és időben történő felhasználása is.

[3, 3177, [15]] VPC.full A többszörözés jogának szabályainál [ Szjt. ( új ) 18. § (2) ] az internetes felhasználásokra, a nyilvános előadás jogára való szabályok [ Szjt. ( új ) 24. §, a " display"/képernyőn való megjelenítés ] között, illetve a szabad felhasználás ideiglenes másolatkészítésre vonatkozó szabályánál utal konkrétan a törvény az internetes felhasználásra.

[3, 3177, [42]] VPC.full A többszörözés jogának szabályainál [ Szjt. ( új ) 18. § (2) ] az internetes felhasználásokra, a nyilvános előadás jogára való szabályok [ Szjt. ( új ) 24. §, a " display"/képernyőn való megjelenítés ] között, illetve a szabad felhasználás ideiglenes másolatkészítésre vonatkozó szabályánál utal konkrétan a törvény az internetes felhasználásra.

[3, 3177, [53]] VPC.full A többszörözés jogának szabályainál [ Szjt. ( új ) 18. § (2) ] az internetes felhasználásokra, a nyilvános előadás jogára való szabályok [ Szjt. ( új ) 24. §, a " display"/képernyőn való megjelenítés ] között, illetve a szabad felhasználás ideiglenes másolatkészítésre vonatkozó szabályánál utal konkrétan a törvény az internetes felhasználásra.

[3, 3190, [12]] VPC.full A közös jogkezelés szerepe az Szjt. ( új ) 26. §-ában foglalt felhasználásoknál

[3, 3191, [3]] VPC.full A szerzői művek felhasználására főszabályként a szerzői jog jogosultja és a felhasználó egyedi felhasználási szerződést köt.

[3, 3192, [1]] VPC.full Egyes felhasználások esetében viszont a felhasználási jog megszerzésének egyedi megállapodáshoz kötése nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné tenné a felhasználói jog gyakorlását.

[3, 3199, [2]] VPC.full A kisjogos felhasználásért fizetendő jogdíj nem foglalja magában a zenés színpadi művek és a zenei nagyjog fogalmi körébe tartozó egyéb zeneművek sugárzását vagy a nyilvánossághoz vezetéken történő átvitelének szerzői jogdíját.

[3, 3200, [34]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 63. § (4) bekezdésére, amely a reklám céljából történő műfelhasználás esetén, a már meglévő műveknél lehetőséget ad a feleknek, hogy a művet kizárólag a reklámcélú felhasználások tekintetében reklámozásra megrendelt műnek tekintsék.

[3, 3206, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésében foglalt tevékenység nemzetközileg is elismert önálló felhasználásnak minősül.

[3, 3207, [17]] VPC.full Amennyiben az átvitelt az eredeti szervezethez képest más szervezet végzi, szerzői jogi értelemben releváns, újabb felhasználás történik.

[3, 3210, [19]] VPC.full Itt tehát akár a legkisebb vezetékes rendszer, amely ugyan médiajogilag még nem minősül műsorelosztónak, szerzői jogi értelemben felhasználást végez, így a jogdíjak megfizetése alól nem mentesül.

[3, 3212, [34]] VPC.full A rádió-televízió szervezetek és a saját műsort vezeték útján nyilvánossághoz átvivők műsoruk viszonylatában mind az Szjt. ( új ) 28. § (1), mind az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésekben foglalt felhasználás esetében egyedileg adnak engedélyt.

[3, 3232, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig az ilyen felhasználás jogdíjmentes volt, és ez jelentős sérelmet okozott a jogosultaknak.

[3, 3241, [1]] VPC.full A felhasználásra azonban az alperes nem kért engedélyt, díjat sem fizetett, így kártérítés fizetésére kötelezte őt a bíróság, és eltiltotta a babák további gyártásától.

[3, 3242, [14]] VPC.full Az átdolgozásnak mint engedélyezési jognak pl. díjigényre való korlátozására az új technológiák keretében történő felhasználások esetében sem ad lehetőséget a törvény.

[3, 3243, [32]] VPC.full Ezt pl. az Szjt. ( új ) 19. §-a meg is erősíti, amikor egyes művek multimédia és elektronikus adattár céljából történő többszörözési jogának díjigényre való korlátozását csak a változatlan formában való felhasználásnál ismeri el, míg az átdolgozásnál megmarad a szerző kizárólagos engedélyezési joga.

[3, 3252, [14]] VPC.full A munkáltató vagyoni jogainak gyakorlását csak az általános szerzői jogi korlátok ( pl. szabad felhasználás ), illetve az Szjt. ( új ) 30. § (3) és (5) bekezdései alapján a szerzőt a munkaviszony ellenére megillető jogok határolják be.

[3, 3264, [11]] VPC.full A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

[3, 3268, [18]] VPC.full A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

[3, 3300, [2]] VPC.full A szabad felhasználás mint a szerzői jog gyakorlásának egyik törvényi korlátja

[3, 3301, [2]] VPC.full Egyes jogok felhasználása azonban meghatározott díj fizetése esetén a szerző hozzájárulása nélkül is jogszerű lehet.

[3, 3302, [2]] VPC.full Az ilyen felhasználás jogtechnikailag történhet törvényi engedéllyel ( licence légale ) és kötelező közös jogkezeléssel.

[3, 3303, [9]] VPC.full A szerzői felhasználási jogok törvényi korlátja leginkább a szabad felhasználás intézményében él tovább.

[3, 3304, [25]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogai néhány törvényi korlátozástól eltekintve [ név feltüntetésének mellőzése pl. Szjt. ( új ) 36. § (2)_-_(3) bekezdése ] a szabad felhasználás eseteiben ugyanúgy érvényesülnek mint az engedélyhez kötött felhasználásoknál.

[3, 3304, [33]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogai néhány törvényi korlátozástól eltekintve [ név feltüntetésének mellőzése pl. Szjt. ( új ) 36. § (2)_-_(3) bekezdése ] a szabad felhasználás eseteiben ugyanúgy érvényesülnek mint az engedélyhez kötött felhasználásoknál.

[3, 3305, [15]] VPC.full A szerzői minőség elismeréséhez, a mű integritásához stb. való személyhez fűződő jogok a szabad felhasználás körében különös jelentőséggel bírnak.

[3, 3306, [4]] VPC.full Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye szabad felhasználásnál

[3, 3307, [67]] VPC.full Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 13. Cikke " Korlátozások és kivételek " címen az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit. "

[3, 3309, [6]] VPC.full A rendeltetésszerű joggyakorlás speciálisan a szabad felhasználásra vonatkoztatott rendelkezését nyilván a bírói gyakorlat tölti majd meg konkrét tartalommal.

[3, 3310, [9]] VPC.full Annak megállapítása ugyanis, hogy mikor válik a szabad felhasználás a mű rendes felhasználására sérelmessé, vagy az mikor károsítja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, a jogalkalmazó mérlegelésétől, és a konkrét esettől függ.

[3, 3310, [13]] VPC.full Annak megállapítása ugyanis, hogy mikor válik a szabad felhasználás a mű rendes felhasználására sérelmessé, vagy az mikor károsítja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, a jogalkalmazó mérlegelésétől, és a konkrét esettől függ.

[3, 3311, [2]] VPC.full A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

[3, 3312, [2]] VPC.full A szabad felhasználásra vonatkozó szabályok értelmezése

[3, 3313, [2]] VPC.full A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja.

[3, 3313, [17]] VPC.full A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja.

[3, 3314, [2]] VPC.full Az ilyen felhasználás ugyanis díjazáshoz, és szerzői engedélyhez sincs kötve.

[3, 3315, [24]] VPC.full Ezért a szerzői jog és a felhasználói ( társadalmi ) érdek védelmének egyensúlya csak akkor nem bomlik meg, ha a jogszabály a szabad felhasználás terjedelmét szigorú keretek közé szorítja.

[3, 3318, [11]] VPC.full E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

[3, 3320, [32]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2), 35. § (5) bekezdése és az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésének b) pontja a művek iskolai oktatás céljára történő szabad felhasználásának eseteit foglalja magában.

[3, 3321, [2]] VPC.full A művek felhasználása szempontjából különös jelentősége van a művészeti oktatásnak, itt a szabad felhasználást csak az alapfokú művészeti oktatásban ismeri el a törvény.

[3, 3321, [14]] VPC.full A művek felhasználása szempontjából különös jelentősége van a művészeti oktatásnak, itt a szabad felhasználást csak az alapfokú művészeti oktatásban ismeri el a törvény.

[3, 3326, [12]] VPC.full Ahogyan azt a BH1992. 631. sz. döntés is kiemeli, a szabad felhasználás körébe tartozó idézés e minőségének megállapításánál főként azt kell megvizsgálni, hogy az átvevő mű az Szjt. ( új ) hatálya alá tartozó önálló alkotásnak minősül -e.

[3, 3331, [6]] VPC.full A BH1982. 90. sz. döntés jogosulatlan felhasználásnak minősítette a tudományos műből szó szerint átvett bekezdéseket, egész oldalakat.

[3, 3336, [6]] VPC.full Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

[3, 3339, [6]] VPC.full Ezek szerint átvételnek az idézést meghaladó felhasználás minősül.

[3, 3342, [12]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 34. § (2) bekezdése az átvételt a felhasználás céljától függően akár kisebb terjedelmű irodalmi vagy zenemű egészének átvételekor is jogszerűnek ismeri el.

[3, 3343, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) az irodalmi és zeneművekre korlátozza az iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljából szabad felhasználás keretében történő átvételt.

[3, 3344, [12]] VPC.full Az idézést meghaladó átvétel is csak abban az esetben nem eredményez jogosulatlan felhasználást, ha a forrás és a szerző megneveztetik.

[3, 3350, [14]] VPC.full A digitális technika, valamint az interaktív média térhódításával az ún. " magáncélú " felhasználás fogalmának behatárolása jogalkotói szinten is pontosítást igényelt.

[3, 3366, [45]] VPC.full A papíralapú kiadványoknak- a tömeges, jóminőségű magáncélú másolás miatt- a hagyományos piacról történő kiszorulásának elkerülése végett az Szjt. ( új ) a nyomtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú másolását ( pl. scanner, fénymásoló ) kiveszi a szabad felhasználás köréből.

[3, 3367, [3]] VPC.full Továbbra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, vagy egész könyv napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történő másolása.

[3, 3369, [3]] VPC.full Nem minősül szabad felhasználásnak- függetlenül attól, hogy magáncélra történik -e-, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot.

[3, 3371, [15]] VPC.full A műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el.

[3, 3372, [17]] VPC.full Ha tehát pl. egy CD lemezt valaki mással másoltat, hiába történik ez magán célból, szabad felhasználásnak nem minősül.

[3, 3373, [15]] VPC.full Ha azonban valaki saját maga rendelkezik egy erre alkalmas másoló berendezéssel, saját maga szabad felhasználás keretében megteheti a CD átírását.

[3, 3381, [11]] VPC.full E rendelkezés különös jelentőséggel bír az információs társadalomban, az internetes felhasználásoknál.

[3, 3383, [9]] VPC.full Az Szjt. ( új ) kivételt engedő, szabad felhasználást biztosító szabály a tervezet jelenlegi verziójánál szűkebben engedi meg a kivételt.

[3, 3385, [12]] VPC.full Ezekben az esetekben az ideiglenes műtárolás ( többszörözés ) keretében az internetes felhasználás gyorsabbá, hatékonyabbá válik.

[3, 3390, [10]] VPC.full Természetesen a személyhez fűződő jogokat nem sértheti az említett szabad felhasználás.

[3, 3394, [18]] VPC.full Mindez az Szjt. (új)-ban kiegészült az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásának engedélyhez kötöttségével.

[3, 3395, [11]] VPC.full Utóbbiak ( pl. egyetemi előadás kiadása ) tehát nem minősülnek szabad felhasználásnak.

[3, 3396, [41]] VPC.full Komoly problémát okozott a korábbi joggyakorlatban az a tény, hogy a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) rendelkezései szerint a televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhatott, és ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem volt kötelező.

[3, 3397, [7]] VPC.full A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

[3, 3400, [3]] VPC.full Hasonlóan az alkalomszerű felhasználáshoz, egy mű díszletként való felhasználása is a műsor illusztrálására szolgál a televízióban.

[3, 3400, [9]] VPC.full Hasonlóan az alkalomszerű felhasználáshoz, egy mű díszletként való felhasználása is a műsor illusztrálására szolgál a televízióban.

[3, 3401, [2]] VPC.full Az ilyen felhasználásnál azonban meg kell különböztetni a díszlet és jelmez céljára készült műveket a díszletként felhasznált egyéb művektől.

[3, 3402, [5]] VPC.full Az ilyen művek díszletként való felhasználásához tehát a televíziónak engedélyt kell kérnie és a jogosult részére szerzői díjat kell fizetnie ( kivéve a szabad felhasználás más- releváns- eseteiben ). az irányadó.

[3, 3402, [24]] VPC.full Az ilyen művek díszletként való felhasználásához tehát a televíziónak engedélyt kell kérnie és a jogosult részére szerzői díjat kell fizetnie ( kivéve a szabad felhasználás más- releváns- eseteiben ). az irányadó.

[3, 3404, [6]] VPC.full Ezért az ilyen alkotások díszletként való felhasználását a jogalkotó szabad felhasználásnak tekinti.

[3, 3404, [10]] VPC.full Ezért az ilyen alkotások díszletként való felhasználását a jogalkotó szabad felhasználásnak tekinti.

[3, 3408, [19]] VPC.full A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

[3, 3410, [19]] VPC.full A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

[3, 3414, [4]] VPC.full Az íly módon szabad felhasználásnak minősülő rádiós vagy televíziós közlés azonban nem sértheti a szerzők érdekeit.

[3, 3419, [32]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) ezen rendelkezését kibővítette az új törvény a szociális és időskori gondozás keretében, az egyházi ünnepeken, egyházak vallási szertartásain történő előadás szabad felhasználássá minősítésével, feltéve, hogy ezeknél sem ál fenn még közvetve sem a jövedelemfokozás célja.

[3, 3424, [2]] VPC.full Ez a felhasználás nem éri el a nyilvános előadás szintjét.

[3, 3428, [9]] VPC.full Előfordulhat ugyanis, hogy egy családi rendezvény szélesebb körű felhasználást eredményez mint egy kisebb zárt körű rendezvény.

[3, 3433, [16]] VPC.full A jogdíjfizetés alól az sem mentesíti a felhasználót, ha bizonyítani tudja, hogy az ilyen felhasználásból nem fokozta jövedelmét.

[3, 3436, [16]] VPC.full Mindez arra enged következtetni, hogy a jövedelemfokozásra való " alkalmatlanság " csak igen szűk körű felhasználásra vonatkozik.

[3, 3437, [4]] VPC.full A jövedelemfokozás szempontjából szabad felhasználás ennél fogva csak az említett ARTISJUS közleményben fel nem sorolt esetekben kerülhet szóba.

[3, 3443, [11]] VPC.full A bíróság a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét alapulvéve a szabad felhasználás kedvezményét egyik bekezdésre hivatkozással sem látta megalapozottnak.

[3, 3444, [15]] VPC.full Figyelemmel az iskolai oktatás szűk körére, a jégtáncoktatást nem tekinthette a bíróság a szabad felhasználást megalapozó iskolai oktatásnak.

[3, 3450, [35]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) végrehajtási rendeletének értelmező szabályát az Szjt. ( új ) is átvette, vagyis az oktatási célú [ Szjt. ( új ) 33. § (4) ] szabad felhasználás körébőla törvény kiveszi az iskolai táncmulatságot.

[3, 3459, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 39. §-a ezzel szemben a haszonkölcsönt alapvetően nem tekinti szabad felhasználásnak, ez alól kivételt csupán nyilvános könyvtárak kölcsönzése képez.

[3, 3462, [2]] VPC.full A szabad felhasználás alapvetően a többszörözési jog és a nyilvános előadási jog, helyenként a sugárzási jog korlátjaként jelenik meg.

[3, 3464, [2]] VPC.full A szabad felhasználás lényege ugyanis éppen abban rejlik, hogy általában a többszörözési jog korlátozásával, egyes művek kizárólag meghatározott célközönség számára legyenek szabadon hozzáférhetőek [ Szjt. ( új ) 41. § ].

[3, 3466, [9]] VPC.full A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg.

[3, 3467, [2]] VPC.full A szabad felhasználás két új esetköre

[3, 3469, [45]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 41. § (1) bekezdéséhez hasonló korlátozást már egyáltalán nem tartalmaz az Szjt. ( új ) 41. § (2) bekezdése, amely a bírósági, államigazgatási vagy más hatósági ( pl. rendőrségi, vagy egy szakhatóság előtt folyó ) eljárásban a felhasználást bármilyen formában megengedi.

[3, 3473, [19]] VPC.full Felhasználási szerződést minden olyan esetben egyedileg kell kötnie a leendő felhasználónak a szerzővel vagy szerzői jogosulttal, amikor a felhasználás nem tartozik a felhasználási jog korlátait képező valamely esetkörbe.

[3, 3474, [16]] VPC.full Bizonyos esetekben az engedélyre egyáltalán nincs szükség ( pl. a védelmi idő lejárta után, szabad felhasználás esetén ), míg más esetekben főleg az egyedi engedélyezés nehézségei miatt, a felhasználó egyedi engedély nélkül, csupán meghatározott jogdíj megfizetése ellenében jogosulttá válik a felhasználásra [ Szjt. ( új ) 16. § (5) ].

[3, 3474, [44]] VPC.full Bizonyos esetekben az engedélyre egyáltalán nincs szükség ( pl. a védelmi idő lejárta után, szabad felhasználás esetén ), míg más esetekben főleg az egyedi engedélyezés nehézségei miatt, a felhasználó egyedi engedély nélkül, csupán meghatározott jogdíj megfizetése ellenében jogosulttá válik a felhasználásra [ Szjt. ( új ) 16. § (5) ].

[3, 3477, [6]] VPC.full Annak megítélése, hogy mi minősül felhasználásnak, az Szjt. ( új ) 17. §-ának példálózó felsorolása ad eligazítást.

[3, 3488, [29]] VPC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3494, [15]] VPC.full Ez pl. a néhány évnél régebben kötött felhasználási szerződéseknél a napjainkban egyre elterjedtebb multimédia jellegű felhasználásoknál kerül előtérbe.

[3, 3498, [22]] VPC.full Abban az esetben, ha egy korábbi ( nem kizárólagos ) szerződésben már adott a szerző engedélyt a későbbi kizárólagos szerződésben foglalt felhasználásra, a korábbi szerződés sorsa az Szjt. ( új ) 43. § (2) bekezdése szerint alakul.

[3, 3499, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a a szerző hasznosításhoz fűződő érdeke védelmében lehetőséget biztosít a kizárólagosság megszüntetésére, vagy a szerződés felmondására, ha a felhasználó nem kezdi meg a felhasználást, vagy azt alkalmatlan módon gyakorolja.

[3, 3500, [22]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3509, [25]] VPC.full Az időbeli korlátok közé tartozik értelemszerűen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. §, ezt követően a mű közkinccsé válik, a felhasználáshoz nem kell engedély, és díjfiteési kötelezettség sincsen ], amely a szerzői és szomszédos jogi jogosultak felhasználási jogának elenyészését eredményezik.

[3, 3510, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a felmondási jogot biztosít a szerzőnek arra az esetre, ha a felhasználó a felhasználást a szerződésben meghatározott, vagy általában elvárható időn belül ésszerű határidőn meg nem kezdi meg.

[3, 3513, [25]] VPC.full Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

[3, 3514, [21]] VPC.full Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

[3, 3516, [23]] VPC.full Ezek mellett az alapvető garanciális szabályok mellett a szerződés nem kötelező, de ajánlott tartalmi kellékeinek hiánya esetén, a szerző érdekében a felhasználás területi, időbeli hatályát és módját szűk körben állapítja meg a törvény.

[3, 3521, [14]] VPC.full Ettől élesen el kell választani azt az esetet, amikor meghatározatlan számú jövőbeli művek felhasználására adna a szerző, iletve kérne a felhasználó engedélyt.

[3, 3524, [4]] VPC.full Amikor a már engedélyezett felhasználásnak egy olyan új, a szerződéskötéskor még ismeretlen módját kívánja kiaknázni a felhasználó, arra csak akkor van lehetősége, ha a szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják, és az új felhasználási mód ellenértékében is megállapodnak.

[3, 3525, [1]] VPC.full A felhasználásnak a korábban ismert felhasználási módot hatékonyabbá tevő, vagy azt gazdaságosabbá tevő módszerét azonban nem tekinti a törvény jelentős változásnak a felek jogviszonyában, így azok a megszerzett felhasználási jogok keretein belül maradnak.

[3, 3533, [18]] VPC.full A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3544, [21]] VPC.full A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

[3, 3576, [28]] VPC.full Utóbbi részjogosultságok külön engedélyhez kötését indokolja többek között az, hogy ezek a technikai, gazdasági fejlődés miatt a jövőben a tömeges műélvezet, így pl. az internetes felhasználás alapját képezik.

[3, 3588, [20]] VPC.full A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

[3, 3588, [35]] VPC.full A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

[3, 3628, [18]] VPC.full Alapos okkal tagadja meg a szerző a kijavítást akkor is, ha a felhasználási szerződésben meg nem határozott felhasználásra való alkalmasság elérésére irányul a felhasználó kijavítási kérelme.

[3, 3633, [1]] VPC.full A felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges változtatások végrehajtása

[3, 3634, [9]] VPC.full A felhasználót megilleti az a jog, hogy a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges és a mű lényegét nem érintő változtatásokat végrehajthassa.

[3, 3635, [9]] VPC.full Egy mozifilm televíziós sugárzásra történő adaptálása pl. tipikusan a felhasználáshoz nélkülözhetetlen, de a mű lényegét nem érintő változtatásokat foglalja magában.

[3, 3639, [19]] VPC.full A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3642, [18]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) és az egyes műfajokra vonatkozó rendeletek is szabályozták a felhasználás elmaradása okán a szerző felhasználási szerződéstől való elállási jogát ( gyakorlatilag ez korábban is felmondást jelentett ).

[3, 3643, [22]] VPC.full Ha ilyen határidőt nem állapítottak meg a felek, akkor az adott helyzetben általában elvárható időn belül kell a felhasználónak megkezdenie a felhasználást.

[3, 3646, [3]] VPC.full Egyrészt a mű felhasználásának megkezdése adott esetben megtörténik a mű közönség számára történő felkínálásával, ami azonban még nem feltétlenül találkozik a szerző érdekeivel.

[3, 3649, [12]] VPC.full E szabálynak köszönhetően nem válik tehát a szerző kiszolgáltatottá, és a felhasználás elmulasztásában megnyilvánuló esetleges visszaélésekre sem ad lehetőséget.

[3, 3659, [6]] VPC.full Felmondás helyett a szerző- a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett- megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

[3, 3680, [19]] VPC.full Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

[3, 3686, [22]] VPC.full Ilyen kár származhat például abból, ha a szerző egy kiadóval és egy filmproducerrel is megállapodik még nyilvánosságra nem hozott művének későbbi felhasználásáról.

[3, 3692, [9]] VPC.full A mű nyilvánosságra hozatalát követően a szerző a további felhasználást az előbbiekben vázoltak betartásával tilthatja meg.

[3, 3693, [10]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

[3, 3693, [24]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

[3, 3696, [36]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti, vagyis felmondási joga sincsen a szerzőnek.

[3, 3698, [24]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 3705, [20]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 3707, [40]] VPC.full Értelmező rendelkezéssel megfelelően rendeli alkalmazni a törvény a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat a vagyoni jogok átruházására [ Szjt. ( új ) 9. § (6) ] irányuló szerződésre, és az előadóművészi teljesítmények [ Szjt. ( új ) 73. § ] felhasználására is.

[3, 3726, [1]] VPC.full Újabb felhasználásnak az írói mű új kiadásban történő felhasználását kell tekinteni.

[3, 3726, [8]] VPC.full Újabb felhasználásnak az írói mű új kiadásban történő felhasználását kell tekinteni.

[3, 3728, [19]] VPC.full Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával ( illusztrációkkal ) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

[3, 3768, [56]] VPC.full " Ezek az érvek és elvek azt tükrözik, hogy a számítógépi programokat illetően egymásnak feszül az az érdek, hogy a programalkotó, gyártó megőrizze a kizárólagos hasznosítás versenyhelyzetét ( engedély nélkül más ne másolhassa, használhassa a művet ), és másrészt, hogy a terjesztést a más programokkal, többféle hardverrel való együttes felhasználás ( kompatibilitás, interoperabilitás ) elősegítésével is fokozza.

[3, 3769, [12]] VPC.full Ez utóbbi viszont a program mások általi bizonyos fokú szabad megismerését, felhasználását is szükségessé teszi.

[3, 3779, [7]] VPC.full A termelésben és az üzleti életben való felhasználásuk révén értéktermelő jellegük kerül előtérbe, ami megnöveli a saját értéküket. "

[3, 3793, [19]] VPC.full Ez a tevékenység alkalmanként olyan szellemi alkotásnak minősülhet, amely jogi oltalmat igényel és érdemel a jogosulatlan reprodukálással, felhasználással szemben.

[3, 3800, [10]] VPC.full Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 3802, [22]] VPC.full Alapvetően az előbbiekben vázolt elveken, a szerzői jogvédelem feltételein az új szabályozás sem változtatott, csak egyes jogosultságok, illetve a felhasználás szabályai kerültek pontosabb megfogalmazásra.

[3, 3808, [29]] VPC.full A szofvereknél már említett okoból és módon, a jogalkotó a vagyoni jogok főszabály szerint elidegeníthetetlen rendszereét " áttöri " egyes esetekben- amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolttá teszi- tehát itt az adattárak felhasználói javára.

[3, 3811, [6]] VPC.full Ha csak az adattár valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adattár e részére kell alkalmazni.

[3, 3818, [13]] VPC.full E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

[3, 3824, [6]] VPC.full Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet- kizárólag az (1)_-_(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából- reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik.

[3, 3824, [30]] VPC.full Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet- kizárólag az (1)_-_(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából- reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik.

[3, 3826, [5]] VPC.full Előzetesen meglévő művek reklám célú felhasználása, a közös jogkezelés szerepe

[3, 3830, [10]] VPC.full Meg kell különböztetni a már létező művek reklámozás céljára történő felhasználását és a kifejezetten a reklámozás céljára készítendő műveket.

[3, 3833, [10]] VPC.full Dönthetnek úgy, hogy a művet kizárólag a reklámozási célú felhasználás tekintetében, reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik, következésképpen a közös jogkezelés sem terjed erre ki.

[3, 3892, [34]] VPC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3892, [37]] VPC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3893, [1]] VPC.full A felhasználás jogának átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (6) bekezdésében és a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.

[3, 3897, [9]] VPC.full A film rendezője szintén szerződésben ruházza át a film felhasználásának a jogait, ám ezt a gyakorlatban nem megfilmesítési, hanem alkotói, rendezői felhasználási szerződésként ismerik.

[3, 3904, [21]] VPC.full Nem tartozik tehát ide külön megállapodás hiányában a filmalkotás alapján irodalmi mű kiadása, vagy a film zenéjének CD stb-n történő felhasználásának a joga.

[3, 3905, [5]] VPC.full A kötelezően közös jogkezelésre tartozó felhasználások ( " üreskazetta "-, egyidejű vezetékes továbbközvetítés, bérbeadás után járó jogdíj ) nem képezhetik a megfilmesítési szerződés tárgyát.

[3, 3907, [1]] VPC.full A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap.

[3, 3910, [22]] VPC.full A felhasználási módonként külön-külön történő díjazás az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdésénél is jobban kiemeli a szerző és a felhasználással elért bevétel közötti közvetlen kapcsolat fontosságát.

[3, 3913, [12]] VPC.full A 66. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint " a felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap " viszont értelmezési problémákat vethet fel.

[3, 3925, [5]] VPC.full A felhasználási szerződésekre vonatkozó a felhasználás megfelelő határidőn belüli meg nem kezdését szankcionáló általános szabályt [ Szjt. ( új ) 51. § (1) a) ] e rendelkezés több szempontból is kiegészíti, illetve el is tér attól.

[3, 3954, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

[3, 3960, [16]] VPC.full Szemben pl. a zene-felhasználások esetkörével, mind a műalkotások élvezete- vizualitás-, mind a felhasználások alaptípusai- tehát elsősorban a tulajdonjog átruházása, és csak másodlagosan az egyéb, reprodukálási jellegű alkalmazás- szükségessé teszik az egyéni szempontrendszert.

[3, 3961, [72]] VPC.full A " képek világa " már csak azért is külön figyelmet érdemel, mivel a szellemi alkotások oltalmát is- ezen belül leginkább a szerzői jogot- jelentősen érintő technikai, technológiai vívmányok napjainkban, amit az " információs forradalom " elnevezés, illetve a szerzői művek legjelentősebb felhasználóivá előlépett média-távközlés-informatika konvergenciája révén bekövetkezett, radikális gazdasági, társadalmi és ezáltal jogi változások jellemeznek a leginkább, különösen felértékelték egyrészről ezen művek felhasználásának értékét, így természetesen jogi védelmüket is.

[3, 3964, [24]] VPC.full Ami egyebekben a képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozását illeti, a művészeti alkotás beszerzése, felhasználása és forgalmazása tárgyában megalkotott, továbbra is hatályban maradó 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét kimondó 24/1996. ( VI._25. ) AB határozat elvi jelentőségű döntést tartalmazott a művészi önkifejezés szabadsága alapvető joga védelméről.

[3, 3969, [41]] VPC.full Az előbbiekben idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet a művészeti alkotások nyilvánosságát, megismerhetőségét érintő rendelkezést állapított meg, amikor a 2. § (1) bekezdésében megjelölt szervek és szervezetek számára a művészeti alkotások beszerzését, felhasználását és forgalomba hozatalát művészeti szempontból történő elbíráláshoz kötötte.

[3, 3975, [20]] VPC.full A 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet azáltal, hogy a művészeti alkotások művészeti értékének, a beszerző által tervezett felhasználásra való alkalmasságának, avagy a szerzői díj mértékének véleményeztetését írja elő, alkotmányellenesen korlátozza az alkotó művészi véleményének kinyilvánításához és a művészeti élet szabadságához való jogot. "

[3, 3978, [5]] VPC.full Az egyes műfajok elhatárolása és felhasználásuk sajátosságai tekintetében a következőket mondhatjuk ( a felhasználás részletes szabályai ma már a szerződési szabadság körébe tartoznak, az alábbiak célszerű szempontokat tartalmaznak csak a konkrét megállapodások tekintetében )

[3, 3978, [13]] VPC.full Az egyes műfajok elhatárolása és felhasználásuk sajátosságai tekintetében a következőket mondhatjuk ( a felhasználás részletes szabályai ma már a szerződési szabadság körébe tartoznak, az alábbiak célszerű szempontokat tartalmaznak csak a konkrét megállapodások tekintetében )

[3, 3994, [35]] VPC.full A " képlopások " esete ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy az esetek jelentős részében azt sem lehet kideríteni- így egy esetleges szerzői jogi perben igazolni-, hogy a kérdéses képek jogosulatlan felhasználása kinek a szerzői jogait sérti, mivel a kiadók a szerző nevének, illetve az átvétel forrásának a megjelölését is természetesen mellőzik, így szerzői jogsértés címén- jogosult hiányában- nincs is mód fellépni velük szemben.

[3, 4010, [16]] VPC.full A Ptk. XXXV. fejezetében nevesített tervezési szerződés néhány szakasza nem sok eligazítást nyújt az építészeti művek felhasználásának kérdésében.

[3, 4011, [45]] VPC.full A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló- 1993-ban hatályon kívül helyezett- 7/1978. ( II._1. ) MT rendelet, s az azt megelőző rendeletek bizonyos mértékig pótolták a hiányzó nevesített szerzői jogi felhasználási szerződés hiányzó rendeleti szabályozását, kiegészítve az Szjt. (új)-nek a felhasználásra vonatkozó általános előírásaival.

[3, 4015, [2]] VPC.full - a felhasználás kizárólagosságának kérdést valójában csak a szerzői jogi szabályok érintik, így ez érvényesül a polgári jogiak tekintetében is,

[3, 4023, [17]] VPC.full Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [ 33. § (4) bek. ] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.

[3, 4024, [12]] VPC.full " A szabályozás az ún. " látképek " ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít.

[3, 4024, [28]] VPC.full " A szabályozás az ún. " látképek " ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít.

[3, 4027, [7]] VPC.full Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.

[3, 4032, [4]] VPC.full A látkép elkészítésének és felhasználásának három feltétele van, amely feltételeknek együttesen meg kell lenniük ahhoz, hogy a felhasználás " szabad " legyen.

[3, 4032, [19]] VPC.full A látkép elkészítésének és felhasználásának három feltétele van, amely feltételeknek együttesen meg kell lenniük ahhoz, hogy a felhasználás " szabad " legyen.

[3, 4034, [1]] VPC.full Szabad felhasználás kategóriájába tartozik a képző- és iparművészeti, továbbá építészeti alkotások képének, valamint a művészi fényképnek tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, továbbá oktatás céljára történő felhasználása, de a szerző megjelölése nem maradhat el.

[3, 4034, [27]] VPC.full Szabad felhasználás kategóriájába tartozik a képző- és iparművészeti, továbbá építészeti alkotások képének, valamint a művészi fényképnek tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, továbbá oktatás céljára történő felhasználása, de a szerző megjelölése nem maradhat el.

[3, 4035, [28]] VPC.full A korábbi szabályozástól eltérően- helyesen- az oktatási cél leszűkült az iskolai oktatás céljára, továbbá az ismeretterjesztő előadásnak feltétlenül tudományos kell legyen, összhangban a szabad felhasználás általános szabályaival [ Szjt. ( új ) 34. § (2) ].

[3, 4067, [31]] VPC.full A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.

[3, 4071, [31]] VPC.full A PK 131. számú állásfoglalás ezért kimondta a hatásköri szabályok alkalmazása szempontjából szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyból erednek- ide értve a szerzői jogdíj iránti pereket is.

[3, 4072, [33]] VPC.full A szerzői jogok érvényesítésére és védelmére alapított szervezetek által indított ezen jogdíjbehajtási perek jogi természete sokkal inkább az általános vagyonjogi perekhez mutat hasonlóságot, semmint az egyedi felhasználói szerződéseken alapuló vagy a jogosulatlan felhasználás miatt indított szerzői jogok érvényesítéséhez.

[3, 4076, [40]] VPC.full Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4080, [1]] VPC.full A felhasználás időkorlátjaként korábban a 10 éves maximális tartamot alkalmazták.

[3, 4092, [20]] VPC.full Levonhatjuk tehát mindebből azt a következtetést, hogy a művészi fényképnek az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül történő normális, természetes felhasználása- gyakorlatilag- számottevő polgári jogi szankcióit nem von maga után.

[3, 4093, [3]] VPC.full Összefoglalóan tehát a felhasználás feltételeit a következőképpen foglalhatjuk össze

[3, 4097, [39]] VPC.full Egyebekben a visszaélés kérdésében- a külföldi joggyakorlatból merített példa alapján ( Urteil des Kammergerichts vom 28. August 1998- 25 U 7198/97, in ZUM-RD 12/1998. )- a képmással való visszaélésnek minősül nemcsak a képmás hozzájárulás nélküli felhasználás, hanem a kérdéses műnek nem megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezése.

[3, 4108, [22]] VPC.full ( Az Szjt. ( új ) 55. §-a szerint pl. a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 4113, [3]] VPC.full Az alábbiakban részletezett felhasználások közül tehát a rögzítetlen előadások rögzítésének és sugárzásának ( vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítésének ) engedélyezési jogát gyakorolják közvetlenül az előadóművészek, a rögzített előadásokhoz kapcsolódó törvényi engedélyt pedig az előadóművészek közös jogkezelő szervezete ( MSZSZ-EJI ) adja meg.

[3, 4126, [37]] VPC.full Így csak abban esetben volt szükség az előadóművész hozzájárulására, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül készült; a többszörözés más célra készült, mint amire az előadóművész az engedélyt adta; az eredeti rögzítés a szabad felhasználás rendelkezései alapján készült, miközben az újabb rögzítést más- pl. kereskedelmi- célokra kívánták felhasználni.

[3, 4145, [30]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4145, [33]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4152, [8]] VPC.full Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért- ha e törvény másként nem rendelkezik- díjazás illeti meg.

[3, 4153, [3]] VPC.full Az előadóművészi teljesítmény felhasználása és az ehhez kapcsolódó díjigény

[3, 4154, [15]] VPC.full Főszabályként kerül kimondásra, hogy az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználásokért az előadóművésznek díjazás jár.

[3, 4155, [34]] VPC.full E főszabályok alól az Szjt. ( új ) csak szűk körben enged kivételt nem jár díjazás pl. azokban az esetekben, amikor az Szjt. ( új ) a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4156, [4]] VPC.full Ide tartoznak a szabad felhasználás törvényi esetei [ Szjt. ( új ) 34-41. § ].

[3, 4158, [12]] VPC.full Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a jogosultak az adott felhasználásokért díjazásban sem részesülnek.

[3, 4162, [4]] VPC.full Megjegyezzük, hogy egyes felhasználások esetében a közös jogkezelő nem csupán díjigényt érvényesít, hanem maga gyakorolja az engedélyezési jogokat ( köt szerződést a felhasználóval ).

[3, 4167, [6]] VPC.full Az Szjt. 27. §-ának alkalmazása meghatározott felhasználások esetében

[3, 4170, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 27. §-a pedig azt mondja ki, hogy az említett felhasználásoknak a jogosítására és a fizetendő díjak mértékére az ARTISJUS köt szerződést a felhasználóval.

[3, 4171, [16]] VPC.full A szerzői díjigény súlyát jelzi az a törvényi rendelkezés, mely szerint a felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.

[3, 4173, [1]] VPC.full A felhasználás abban az esetben válik jogszerűvé, ha a felhasználó a közös jogkezelővel ( MSZSZ-EJI-vel ) is megállapodik a díjazás feltételeiről.

[3, 4174, [6]] VPC.full A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon- feltüntessék.

[3, 4174, [21]] VPC.full A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon- feltüntessék.

[3, 4182, [15]] VPC.full 1. A név feltüntetésének joga az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználások esetében illeti meg az előadóművészt.

[3, 4183, [23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát az előadás rögzítésén, többszörözött példányain, sugárzásakor vagy más nyilvánossághoz való közvetítésekor, a konkrét felhasználás engedélyhez kötöttségétől függetlenül, az előadóművész nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodóan- minden esetben fel kell tüntetni.

[3, 4183, [33]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát az előadás rögzítésén, többszörözött példányain, sugárzásakor vagy más nyilvánossághoz való közvetítésekor, a konkrét felhasználás engedélyhez kötöttségétől függetlenül, az előadóművész nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodóan- minden esetben fel kell tüntetni.

[3, 4184, [20]] VPC.full Ez többek között azt jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése alapján engedélyhez nem kötött felhasználások ( pl. szabad felhasználás ) során is fel kell tüntetni az előadóművész nevét.

[3, 4184, [24]] VPC.full Ez többek között azt jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése alapján engedélyhez nem kötött felhasználások ( pl. szabad felhasználás ) során is fel kell tüntetni az előadóművész nevét.

[3, 4189, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) XI. fejezetében foglalt szomszédos jogok védelmi idejét rögzítő 84. § (1) bekezdése szerinti- a felhasználások függvényében meghatározott időponttól számított- 50 év a személyhez fűződő jogokra is vonatkozik.

[3, 4210, [4]] VPC.full Így pl. azoknál a felhasználásoknál, amelyeknél a törvény a szerző hozzájárulását sem kívánja meg, a hangfelvétel-előállító engedélyére sincs szükség [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4219, [7]] VPC.full A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény másképp nem rendelkezik- díjazás illeti meg.

[3, 4220, [13]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 76. § (1) bekezdésének a) c) pontjaiban foglalt felhasználásokért a hangfelvétel-előállítót díjazás illeti meg.

[3, 4221, [27]] VPC.full Ellenkező kikötésre itt is lehetőség van, továbbá nincs szükség a hangfelvétel-előállító hozzájárulására azokban az esetekben, amikor a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4222, [24]] VPC.full Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely- a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában- fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

[3, 4230, [37]] VPC.full A Szerződés 15. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik ugyanis, hogy az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók méltányos díjra tarthatnak igényt a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek közvetlen vagy közvetett sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő bármilyen közvetítés útján történő felhasználásáért.

[3, 4233, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 77. § (1) bekezdésében szabályozott felhasználásokért beszedett ( befolyt ) díjak egymás közötti felosztásáról a hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek közös jogkezelő szervezete állapodik meg.

[3, 4238, [12]] VPC.full A közleményben feltüntetett százalékokat a két egyesületre együttesen állapították meg, a felhasználás részletes feltételeit a felek és a két jogkezelő szervezet közötti szerződés tartalmazza.

[3, 4245, [4]] VPC.full Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak- eltérő megállapodásuk hiányában- egyenlő arányban részesednek.

[3, 4260, [1]] VPC.full A felhasználásért járó díj csak akkor illeti meg egyenlő arányban a jogosultakat, ha e tekintetben közöttük eltérő megállapodás nem született.

[3, 4264, [39]] VPC.full Utalni kell továbbá az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésére, mely szerint az engedélyezési jog nem illeti meg a szomszédos jogi jogosultakat azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4274, [4]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény eltérően nem rendelkezik- díjazás jár.

[3, 4280, [4]] VPC.full A műsorszolgáltatókat műsoraik alábbi felhasználásai esetében illeti meg kizárólagos engedélyezési jog

[3, 4283, [14]] VPC.full Ebből következően, az egyéb jogosultak ( szerzők, előadóművészek ) is elestek ezen felhasználás után járó jogdíjaktól.

[3, 4286, [7]] VPC.full 4. Engedélyhez nem kötött rögzítés engedélyhez kötött felhasználás céljából történő többszörözése [ Szjt. ( új ) 80. § (1) c) ].

[3, 4287, [13]] VPC.full Ez az eset áll elő, ha pl. egy televíziós műről a szabad felhasználás körében készült másolatot kíván a felhasználó nyilvánosan bemutatni.

[3, 4291, [3]] VPC.full A fentebb említett felhasználásokért díjazás jár, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik ( pl. szabad felhasználás esetei ).

[3, 4291, [18]] VPC.full A fentebb említett felhasználásokért díjazás jár, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik ( pl. szabad felhasználás esetei ).

[3, 4299, [4]] VPC.full A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.

[3, 4301, [21]] VPC.full A hangfelvétel-előállítókat az Szjt. ( új ) 79. §-a alapján megillető névfeltüntetési jog az Szjt. ( új ) 80. §-ában foglalt felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezeteket és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket is megilleti.

[3, 4305, [4]] VPC.full Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért- ha a törvény eltérően nem rendelkezik- díjazás jár.

[3, 4313, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 82. § (1) bekezdése alapján a film előállítóját az alábbi felhasználások esetében illeti meg kizárólagos engedélyezési jog

[3, 4321, [3]] VPC.full A fent említett felhasználásokért a film előállítóját díjazás illeti meg, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.

[3, 4324, [21]] VPC.full Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4325, [9]] VPC.full Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4)_-_(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.

[3, 4330, [10]] VPC.full Ahol nincs szükség a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához a szerző hozzájárulására, ott a szomszédos jogi jogosult sem támaszthat ilyen igényt.

[3, 4331, [24]] VPC.full Ez lényegében az Szjt. ( új ) IV. fejezetében a szerzői jog korlátait tartalmazó esetkört foglalja magában, ezen belül is leginkább a szabad felhasználás típusait.

[3, 4353, [28]] VPC.full Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

[3, 4364, [28]] VPC.full Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

[3, 4365, [6]] VPC.full Az Szjt. ( új ) a felhasználás engedélyezését általában egyedi szerződés megkötéséhez köti.

[3, 4367, [34]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott esetekben arra, hogy a felhasználó ne egyedi engedéllyel, hanem díjfizetés ellenében, vagy akár díjfizetés nélkül ( szabad felhasználás ) jogosulttá váljék a felhasználásra.

[3, 4367, [39]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott esetekben arra, hogy a felhasználó ne egyedi engedéllyel, hanem díjfizetés ellenében, vagy akár díjfizetés nélkül ( szabad felhasználás ) jogosulttá váljék a felhasználásra.

[3, 4413, [34]] VPC.full Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha biztosítani tudja az érintett jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.

[3, 4464, [28]] VPC.full Az öt közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét követően két alkalommal került sor a kiadott határozatok kiegészítésére a HUNGART- tagjai vonatkozásában- megkapta a jogot az alkotások másodlagos felhasználásának ( másolatkészítés, többszörözés, a műpéldányok bérbeadása, haszonkölcsönbe adása, megfilmesítése, sugárzása ) engedélyezésére, a FilmJus pedig jogot kapott a közszolgálati műsorszolgáltatók közötti ingyenes műsorcsere [ 1996. évi I. törvény 75. § (7) ] után járó jogdíjigény érvényesítésére az audiovizuális művek alkotói és a filmgyártók javára.

[3, 4476, [13]] VPC.full Ezt az elvet általában ott alkalmazzák, ahol közvetlen kapcsolat van a mű felhasználása és a felhasználásból befolyt bevétel között ( pl. műpéldányok eladása, bérbe adása, művek sugárzása ).

[3, 4476, [16]] VPC.full Ezt az elvet általában ott alkalmazzák, ahol közvetlen kapcsolat van a mű felhasználása és a felhasználásból befolyt bevétel között ( pl. műpéldányok eladása, bérbe adása, művek sugárzása ).

[3, 4477, [25]] VPC.full Egyébiránt ezt erősíti az Szjt. ( új ) 16. §-ának (4) bekezdése is annak rögzítésével, hogy a díjazásnak- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 4480, [3]] VPC.full Nem védett mű felhasználása vagy " vegyes " ( védett és nem védett művek ) felhasználás esetén a tarifa csökken, illetve különböző kedvezmények léteznek.

[3, 4480, [15]] VPC.full Nem védett mű felhasználása vagy " vegyes " ( védett és nem védett művek ) felhasználás esetén a tarifa csökken, illetve különböző kedvezmények léteznek.

[3, 4491, [50]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4492, [4]] VPC.full A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.

[3, 4502, [6]] VPC.full A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést jogszabály írja elő.

[3, 4520, [11]] VPC.full A vélelem kiterjesztett értelmezéssel azt is magában foglalja, hogy a felhasználás az Szjt. ( új ) által védelemben részesített műveket és szomszédos jogi teljesítményeket érint.

[3, 4525, [7]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.

[3, 4587, [30]] VPC.full A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 286. számú állásfoglalása kimondja, hogy szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogi védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.

[3, 4605, [18]] VPC.full Főleg a dekóderek ( az Szjt. ( új ) szóhasználata szerint " kódoldók " gyártását, forgalmazását és felhasználását kívánják szankcionálni.

[3, 4634, [9]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, az 86. §-ban említett miniszter irányítása alatt működő minisztérium ( országos hatáskörű szerv ) hivatalos lapja útján tájékoztatja.

[3, 4635, [76]] VPC.full " A fizető köztulajdon ( domaine public payant ) tekintetében látszólag a droit de suite folytatásáról rendelkezik a jogalkotó, azzal az eltéréssel, hogy a védelmi idő letelte után az eredeti képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás megvásárlója a vételár 5%-át kitevő " felárat " nem szerzői díjként, hanem járulékként fizeti, s ezt a járulékot nem a szerző vagy jogutódja kapja, hanem " az alkotó tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira " kerül felhasználásra.

[3, 4641, [48]] VPC.full A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület eleget téve a 9/1969. ( XII._29. ) MM rendeletben, illetve a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségének- a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően az 1998. évben befolyt ún. " 5%-os " követői jogdíjak és járulékok felhasználásáról az alábbiak szerint számol be

[3, 4703, [36]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4745, [13]] VPC.full " A korábban végzett felhasználási cselekmények nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak, ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak.

[3, 4755, [32]] VPC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

[3, 4755, [34]] VPC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

[3, 4757, [6]] VPC.full A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak- a felhasználást folytató- szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

[3, 4757, [17]] VPC.full A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak- a felhasználást folytató- szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

[3, 4758, [6]] VPC.full A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.

[3, 4759, [33]] VPC.full A felhasználási cselekmények jogszerűnek minősítése azonban nem jelenti azt, hogy ennek ellenére a szerzőt, illetve jogosultját ne illetné meg az a méltányos díjazás, ami egyebekben, a későbbiekben, azonos felhasználás tekintetében járna.

[3, 4760, [13]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

[3, 4760, [28]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

[3, 4764, [6]] VPC.full Ezen rendelkezés egyértelművé teszi nemcsak a felhasználás, hanem az ugyancsak a szerző kizárólagos engedélyezése alá eső átdolgozás, fordítás, feldolgozás joga gyakorlásának védelmét is, mivel ezen cselekmények- a mű szabad felhasználása melletti jogos vélelem okán- ugyancsak jóhiszeműen és jogszerűen történhettek meg a hibás jogszabályi alkalmazás miatt.

[3, 4764, [34]] VPC.full Ezen rendelkezés egyértelművé teszi nemcsak a felhasználás, hanem az ugyancsak a szerző kizárólagos engedélyezése alá eső átdolgozás, fordítás, feldolgozás joga gyakorlásának védelmét is, mivel ezen cselekmények- a mű szabad felhasználása melletti jogos vélelem okán- ugyancsak jóhiszeműen és jogszerűen történhettek meg a hibás jogszabályi alkalmazás miatt.

[3, 4765, [13]] VPC.full A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog jogosultjának méltányos díjazás jár.

[3, 4767, [13]] VPC.full Fordítási cselekmények jogosságát, azonban amennyiben az ezekből származó művek valós, tényleges felhasználása, természetesen az anyagi előnyök kihasználása mellett, még nem kezdődött el 1999. szeptember 1. napjáig, úgy a szerző, illetve jogutódja méltányos díjazás iránti igénye megalapozott lehet.

[3, 4803, [17]] Skipped Továbbra is jogszerű lesz tehát az "ingyenes programcsere" a közszolgálati műsorszolgáltatók között, azonban e felhasználások nem csorbíthatják a szerzők és szerzői jogosultak jogdíjra való jogosultságát.

felhasználás folytató LVC.full (1)

[3, 4757, [17, 18]] LVC.full A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak- a felhasználást folytató- szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

felhasználási VPC.full (210)

[3, 2550, [21]] VPC.full A filmalkotások esetén ez a probléma különös jelentőséggel bír, tekintettel a mű többszerzős jellegére és a filmhez kapcsolódó morális és felhasználási jogok elválására.

[3, 2586, [18]] VPC.full A hangfelvételek előállítóinak védelmét különösen indokolja a digitális technika térhódítása, amely egyre többféle és egyre nehezebben kontrollálható felhasználási módot tesz lehetővé.

[3, 2603, [34]] VPC.full Erre még az 1975. évi 4. tvr. által minimálisan megadandó jogvédelem érvényesülése sem jelent garanciát, mivel az Unió államai közül jó néhányan az Egyezmény különböző szövegeihez csatlakoztak, és az eltérő szövegek egyes felhasználási módokat különböző mértékben védenek.

[3, 2614, [6]] VPC.full A) A speciális szabály elsőbbsége a felhasználási szerződés hibás teljesítésénél

[3, 2620, [10]] VPC.full A bíztatási kár ( Ptk. 6. § ) megítélésére a felhasználási szerződés alakiságának megsértésekor került sor pl. a BH1992. 687. sz. döntés alapján, amikor a felek között fényképek elkészítésére irányuló, az ellenszolgáltatásban való megállapodás hiánya miatt szerződésnek nem minősülő megállapodás született.

[3, 2625, [22]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 27. §-a, az Szjt. ( új ) 45. § (1) bekezdése a felhasználási szerződésekre, ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában írásbeli alakot követel meg.

[3, 2733, [2]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésben a szerző hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez fűződő jogok védelmében [ Szjt. ( új ) 15. § ].

[3, 2753, [22]] VPC.full Egyébként a vagyoni jogok hasznosítása a forgalomban, annak egyes részjogosítványain keresztül [ Szjt. ( új ) 16. § ], a felhasználási jogok átruházása keretében történik.

[3, 2754, [1]] VPC.full A felhasználási jogok általános, műfajtól független szabályait az Szjt. ( új ) V. fejezete tartalmazza.

[3, 2755, [9]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 55. §-a értelmében a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vagyoni jogok átruházására is.

[3, 2765, [4]] VPC.full Amennyiben a szerző a felhasználási szerződésben ugyan hozzájárult a mű nyilvánosságra hozatalához, utóbb viszont ezt visszavonja, a felhasználó kárának megtérítését követelheti ugyan, de a művet a felhasználási szerződésre hivatkozva sem hozhatja nyilvánosságra.

[3, 2765, [29]] VPC.full Amennyiben a szerző a felhasználási szerződésben ugyan hozzájárult a mű nyilvánosságra hozatalához, utóbb viszont ezt visszavonja, a felhasználó kárának megtérítését követelheti ugyan, de a művet a felhasználási szerződésre hivatkozva sem hozhatja nyilvánosságra.

[3, 2771, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2773, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés megkötésekor a jogalkotó a fenti megfontolásból főszabályként megadottnak tekinti a szerző hozzájárulását a tájékoztatáshoz.

[3, 2795, [21]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat.

[3, 2835, [17]] VPC.full A szerzőnek a mű integritásához való jogát részben jogszabály, de maga a szerző is korlátozhatja a felhasználási szerződésben, anélkül azonban, hogy erről lemondana.

[3, 2839, [5]] VPC.full A jövőben alkotandó művekre kötött felhasználási szerződések kijavításra vonatkozó különös szabályai biztosítják a megfelelő egyensúlyt a szerző művének integritásához való joga, illetve a felhasználói érdekek között [ Szjt. ( új ) 49. § ].

[3, 2844, [17]] VPC.full A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

[3, 2846, [9]] VPC.full A kulturális piacon azonban adott esetben- főleg amikor felhasználási jogait is sérti a jogsértés- egy felhasználó hatékonyabban fel tud lépni a jogsértésekkel szemben, és ez a szerző védelmét is szolgálja.

[3, 2848, [10]] VPC.full Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra a felhasználási szerződésben a szerző felhatalmazást ad, és a felhasználó is elfogadja azt.

[3, 2853, [6]] VPC.full A vagyoni jogok tartalma, a felhasználási jogok

[3, 2858, [14]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2887, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés teljes időtartamára biztosítja a bevétellel arányos díjazás elvének érvényre juttatását az Szjt. ( új ) 48. §-ában foglalt rendelkezés, amely visszautalva- az egyébként is általános mögöttes jogszabályra- a Polgári Törvénykönyvre, lehetőséget ad a szerződés bíróság által történő módosítására.

[3, 2889, [12]] VPC.full Szóban csak akkor lehet érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni, ha az érintett felhasználási szerződés érvényessége sincs írásbeli alakhoz kötve.

[3, 2893, [5]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a felhasználási jog főszabályként engedélyezési jogból és ehhez kapcsolódó díjigényből is áll, csak az Szjt. (új)-ben meghatározott esetekben korlátozódik a felhasználási jog díjigényre.

[3, 2893, [25]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a felhasználási jog főszabályként engedélyezési jogból és ehhez kapcsolódó díjigényből is áll, csak az Szjt. (új)-ben meghatározott esetekben korlátozódik a felhasználási jog díjigényre.

[3, 2904, [1]] VPC.full A felhasználási jogosultság túllépése

[3, 2942, [2]] VPC.full Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 2942, [9]] VPC.full Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 2948, [4]] VPC.full A többszörözés mint különös felhasználási mód tekintetében a korábbi szabályok az egyes műtípusok részletes szabályai között tartalmaztak konkrét rendelkezéseket.

[3, 3031, [4]] VPC.full A szerzői jogokat érintő felhasználási szerződések rendszerint tipikusan tartalmaznak a versenyt valamilyen módon érintő klauzulákat, pl. időbeli vagy területi korlátozásokat, forgalomba-áhozatali és beszerzési megkötöttségeket.

[3, 3034, [18]] VPC.full Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, pl. a " különleges tárgy " fogalmi körébe tartoznak az időleges felhasználási korlátozások, a használat módjának korlátozásai, a minőségbiztosító intézkedések, és a licencdíjak.

[3, 3038, [6]] VPC.full A szellemi tulajdon területén létező kizárólagos felhasználási engedélyek egyrészt lehetőséget nyújtanak az egyedüliként való felhasználásukra, másrészt annak megtiltására is, hogy a más országokból származó importot ez alapján megtiltsák.

[3, 3064, [6]] VPC.full A szerzők és az előadóművészek a felhasználási szerződésben a bérbeadás jogát is átruházhatják, az Szjt. ( új ) 23. § (6) mint garanciális szabály biztosítja azonban a szerzők és az előadóművészek [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ] számára a bérbeadásból származó felhasználói bevételből való részeltetést a filmalkotások és hangfelvételek esetében.

[3, 3079, [16]] VPC.full Így pl. a " képernyőn való megjelenítés "- azaz a tipikusan az INTERNET esetében történő felhasználási mód- most már nyilvánvalóan és egyértelműen a szerző kizárólagos engedélyezési jogának körébe esik.

[3, 3153, [11]] VPC.full Az Irányelv az ún. emissziós elv alapján szerzői jogi értelemben a felhasználási cselekményt ahhoz az államhoz köti, amely a fenti kritériumoknak megfelelő műsorhordozó jeleket kibocsátja.

[3, 3156, [4]] VPC.full A műholdas sugárzás mint felhasználási cselekménynek éppen az adó-államra való korlátozása indokolja az Irányelv preambulumának 17. pontjában foglalt ajánlását, amely az emissziós elmélet korrekcióját jelenti.

[3, 3189, [22]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 45. §-ánál írottakra a szoftverek " letöltésére ", vagyis az ún. "click on licence"-re irányuló felhasználási szerződés létrejöttét és alakiságát illetően.

[3, 3191, [13]] VPC.full A szerzői művek felhasználására főszabályként a szerzői jog jogosultja és a felhasználó egyedi felhasználási szerződést köt.

[3, 3192, [5]] VPC.full Egyes felhasználások esetében viszont a felhasználási jog megszerzésének egyedi megállapodáshoz kötése nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné tenné a felhasználói jog gyakorlását.

[3, 3197, [17]] VPC.full A színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy ezek jeleneteinek, illetve keresztmetszeteinek sugárzási jogát egyedi felhasználási szerződésben kell megszereznie a felhasználónak.

[3, 3203, [4]] VPC.full A sugárzás mint elsődleges felhasználási jog tartalmát és engedélyezésének módját az Szjt. ( új ) 26. § és 27. §-ai szabályozzák.

[3, 3251, [15]] VPC.full A korábbi szabályozáshoz képest az Szjt. ( új ) a vagyoni jogok átszállásának deklarálásával korlátlan felhasználási jogokat biztosít a munkáltató számára.

[3, 3265, [7]] VPC.full A munkavállaló-szerző díjigénye a vagyoni, illetve felhasználási jogok harmadik személyre történő átruházásakor

[3, 3270, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében megjelölt speciális díjigény mellett e szabály biztosítja azt, hogy a felhasználási jog átruházása ellenére fennmaradó díjigényre a munkavállaló-szerző is jogosult maradjon.

[3, 3276, [21]] VPC.full Kivételt képeznek ezalól a munkaviszonyból folyó kötelesség eredményeképpen készült művek szerzői, akiknél e nyilatkozat nem gátolja a munkáltatót a mű felhasználási jogainak a gyakorlásába.

[3, 3303, [2]] VPC.full A szerzői felhasználási jogok törvényi korlátja leginkább a szabad felhasználás intézményében él tovább.

[3, 3313, [7]] VPC.full A szabad felhasználásra vonatkozó részletes és a felhasználási jogok szabályozására egyébként nem jellemző kógens szabályozást a szabad felhasználás jellege indokolja.

[3, 3403, [19]] VPC.full A díszletként felhasznált, de elsődlegesen nem ilyen célra készült alkotásoknál a szerzői jogi jogosult vagyoni jogaiból elsősorban más felhasználási módokon profitál.

[3, 3470, [4]] VPC.full Az engedélyezési jogon alapuló felhasználási szerződés

[3, 3473, [0]] VPC.full Felhasználási szerződést minden olyan esetben egyedileg kell kötnie a leendő felhasználónak a szerzővel vagy szerzői jogosulttal, amikor a felhasználás nem tartozik a felhasználási jog korlátait képező valamely esetkörbe.

[3, 3473, [23]] VPC.full Felhasználási szerződést minden olyan esetben egyedileg kell kötnie a leendő felhasználónak a szerzővel vagy szerzői jogosulttal, amikor a felhasználás nem tartozik a felhasználási jog korlátait képező valamely esetkörbe.

[3, 3478, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.

[3, 3479, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.

[3, 3480, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés létrejötte, tartalma

[3, 3481, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 3483, [16]] VPC.full A Ptk. 205. § (2) bekezdése tartalmazza az általános kötelező szerződési kellékeket, így ezeknek a felhasználási szerződésben is feltétlenül szerepelniük kell, hogy az létrejöhessen.

[3, 3484, [3]] VPC.full Szerzői érdekvédelem a felhasználási szerződés értelmezésénél

[3, 3487, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.

[3, 3488, [1]] VPC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3488, [15]] VPC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3490, [40]] VPC.full Amíg a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kapcsolódó műfajspecifikus rendeletek többsége biztosította a felhasználó kizárólagos jogát ( pl. megfilmesítési szerződés, zeneműkiadói szerződés ), addig az Szjt. ( új ) általános szabálya e körben ezt a felhasználási szerződés kifejezetten ilyen tartalmú kikötése esetében ismeri el.

[3, 3491, [6]] VPC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3491, [13]] VPC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3491, [25]] VPC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3493, [18]] VPC.full A BH1992. 754. sz. döntés kifejti, hogy a televíziós filmsorozat elkészítésére és sugárzására a forgatókönyv szerzőjével kötött felhasználási szerződés csak a szerző kifejezett engedélyével jelentheti az abból készült irodalmi mű kiadásának jogát.

[3, 3494, [7]] VPC.full Ez pl. a néhány évnél régebben kötött felhasználási szerződéseknél a napjainkban egyre elterjedtebb multimédia jellegű felhasználásoknál kerül előtérbe.

[3, 3495, [2]] VPC.full Ilyenkor a felhasználási módot illetően, ha a felek megegyeznek, módosíthatják az eredeti szerződés tartalmát, ennek hiányában a felhasználó nem akadályozhatja meg, hogy a szerző más felhasználóval megállapodjon.

[3, 3496, [20]] VPC.full Éppen a merchandising jogok gyakorlásánál fordulhat elő ennek ellenére a felhasználó között érdekösszeütközés, ha pl. egy népszerű alak hagyományos felhasználási módokon is piacra kerül és az új technikák révén megjelenő termékeken is.

[3, 3497, [2]] VPC.full A kizárólagos felhasználási szerződés a jövőre nézve szünteti meg a szerzőnek egyrészt azt a jogát, hogy saját maga a szerződésben foglalt jogokat gyakorolhassa, illetve hogy arra harmadik személynek engedélyt adjon.

[3, 3500, [2]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3500, [11]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3506, [1]] VPC.full A felhasználási engedély korlátozása

[3, 3507, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés nem kötelező, de fontos tartalmi elemei közé tartozik a felhasználási jog területi, időbeli hatályának szabályozása, és a felhasználási módok megjelölése.

[3, 3507, [13]] VPC.full A felhasználási szerződés nem kötelező, de fontos tartalmi elemei közé tartozik a felhasználási jog területi, időbeli hatályának szabályozása, és a felhasználási módok megjelölése.

[3, 3507, [23]] VPC.full A felhasználási szerződés nem kötelező, de fontos tartalmi elemei közé tartozik a felhasználási jog területi, időbeli hatályának szabályozása, és a felhasználási módok megjelölése.

[3, 3509, [43]] VPC.full Az időbeli korlátok közé tartozik értelemszerűen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. §, ezt követően a mű közkinccsé válik, a felhasználáshoz nem kell engedély, és díjfiteési kötelezettség sincsen ], amely a szerzői és szomszédos jogi jogosultak felhasználási jogának elenyészését eredményezik.

[3, 3512, [9]] VPC.full Ez a felhasználói igény tükröződik a jövőben ismertté váló felhasználási módok szűk értelmezését előíró szabályban.

[3, 3513, [8]] VPC.full Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

[3, 3514, [8]] VPC.full Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

[3, 3514, [33]] VPC.full Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.

[3, 3515, [1]] VPC.full A felhasználási jog minimális terjedelme

[3, 3517, [1]] VPC.full A felhasználási jogot határozatlan időtartamra, vagy a szokásosnál hosszabb időtartamra is csak akkor szerzi meg a felhasználó, ha ezt kifejezetten kikötötték a szerződésben.

[3, 3518, [8]] VPC.full Természetesen a " szokásos " mód művenként, felhasználási módonként eltérő lehet, és főként a bírói gyakorlatra vár majd annak eldöntése, hogy egy adott területen ez pontosan meddig is terjedhet.

[3, 3520, [1]] VPC.full A felhasználási szerződések jelentős része a szerződéskötés időpontjában még nem létező mű megalkotására és felhasználási jogainak átruházására irányul.

[3, 3520, [14]] VPC.full A felhasználási szerződések jelentős része a szerződéskötés időpontjában még nem létező mű megalkotására és felhasználási jogainak átruházására irányul.

[3, 3522, [4]] VPC.full A jövőben ismertté váló felhasználási módok és módszerek

[3, 3524, [37]] VPC.full Amikor a már engedélyezett felhasználásnak egy olyan új, a szerződéskötéskor még ismeretlen módját kívánja kiaknázni a felhasználó, arra csak akkor van lehetősége, ha a szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják, és az új felhasználási mód ellenértékében is megállapodnak.

[3, 3525, [5]] VPC.full A felhasználásnak a korábban ismert felhasználási módot hatékonyabbá tevő, vagy azt gazdaságosabbá tevő módszerét azonban nem tekinti a törvény jelentős változásnak a felek jogviszonyában, így azok a megszerzett felhasználási jogok keretein belül maradnak.

[3, 3525, [30]] VPC.full A felhasználásnak a korábban ismert felhasználási módot hatékonyabbá tevő, vagy azt gazdaságosabbá tevő módszerét azonban nem tekinti a törvény jelentős változásnak a felek jogviszonyában, így azok a megszerzett felhasználási jogok keretein belül maradnak.

[3, 3526, [1]] VPC.full A felhasználási szerződést- ha e törvény eltérően nem rendelkezik- írásba kell foglalni.

[3, 3527, [4]] VPC.full Az írásbeliség mint a felhasználási szerződés alaki követelménye

[3, 3539, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 60. § (5) bekezdése a szoftver felhasználási szerződésénél a kereskedelmi forgalomra korlátozza az írásbeliség alóli kivételt.

[3, 3543, [25]] VPC.full Vagyis, ha a letöltés ( click on ) feltételeit a felhasználó megismerheti, és azt regisztrálható módon elfogadja írásban, akkor minden bizonnyal a felhasználási szerződés alakiságának is megfelel ez az engedélyezés.

[3, 3545, [0]] VPC.full Felhasználási engedély átruházása harmadik személy részére

[3, 3546, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésben a felhasználó főszabályként csak arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott körben saját maga felhasználhassa a művet.

[3, 3547, [3]] VPC.full Amennyiben azonban a felhasználási jogot nem saját maga kívánja gyakorolni, hanem azt át kívánja ruházni egy újabb felhasználó részére, erre csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a szerző ezt kifejezetten megengedte.

[3, 3548, [14]] VPC.full Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból származó kötelezettség alapján készített mű felhasználási jogait harmadik személyre átruházza, ugyan ezt a szerző külön engedélye nélkül is megteheti, ám megfelelő díjazásra ilyenkor is jogosult marad [ Szjt. ( új ) 30. § (3) ].

[3, 3549, [10]] VPC.full Nem vonatkozik ez a szabály a munkaviszony alapján készített szoftver felhasználási jogainak átruházásakor [ Szjt. ( új ) 58. § (4) ].

[3, 3550, [1]] VPC.full A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

[3, 3551, [15]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3551, [21]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3551, [38]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3552, [1]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

[3, 3552, [8]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

[3, 3557, [14]] VPC.full Felvetődik a kérdés, hogy a felhasználó jogutód nélküli megszűnése esetén mi történik a felhasználási jogokkal.

[3, 3559, [15]] VPC.full Ha a felhasználó az engedély birtokában teszi ezt, akkor természetesen további helytállási kötelezettsége a felhasználási szerződés teljesítéséért ( pl. jogdíjfizetés ) nem áll fenn.

[3, 3561, [6]] VPC.full Természetesen, ha a szerző nem felhasználási jogokat, hanem a törvényben meghatározott esetekben vagyoni jogokat ruház át a felhasználóra, ez az engedélyezési joga szintén elenyészik, illetve azt a vagyoni jogok jogosultja gyakorolja.

[3, 3562, [16]] VPC.full Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3562, [24]] VPC.full Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3563, [1]] VPC.full A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.

[3, 3571, [8]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 47. §-a a felhasználási jogok részjogosítványaira tartalmaz értelmező rendelkezéseket, amennyiben bizonyos részjogosultságok tekintetében korlátot szab az engedély kiterjesztő, és így a szerző számára hátrányos értelmezésének.

[3, 3575, [39]] VPC.full Ha ugyanis a többszörözésre csak általában ad engedélyt a szerző, de kifejezetten a szerződés nem rendezi a kép-vagy hangfelvételen történő rögzítés, vagy az elektronikus adathordozóra történő másolás jogát, akkor ezekre a felhasználó nem szerzi meg a felhasználási jogokat.

[3, 3584, [22]] VPC.full A mű többszörözésére [ Szjt. ( új ) 18. § ] adott engedély gyakorlása a felhasználó szempontjából alapvetően csak akkor válik jövedelmező felhasználási joggá, ha a többszörözött műpéldányokat a közönség számára hozzáférhetővé teheti, vagyis azt forgalomba hozhatja, vagy forgalomba hozatalra felkínálhatja.

[3, 3585, [5]] VPC.full Ez a jogosultság már a felhasználási jogok újabb részjogosítványának, a terjesztési jognak [ Szjt. ( új ) 23. § ] a gyakorlását jelenti.

[3, 3586, [11]] VPC.full A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3588, [12]] VPC.full A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

[3, 3590, [23]] VPC.full Eltérően a Ptk. 201. § (2) bekezdésétől, itt a feltűnő értékkülönbséget a bíróság nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően, a felhasználási jog gyakorlása alatt bekövetkezett esetleges kereslet növekedésre tekintettel küszöböli ki.

[3, 3599, [6]] VPC.full A még nem létező művekre kötött felhasználási szerződés a szerző és a felhasználó számára is kiszolgáltatottabb helyzetet teremt.

[3, 3628, [13]] VPC.full Alapos okkal tagadja meg a szerző a kijavítást akkor is, ha a felhasználási szerződésben meg nem határozott felhasználásra való alkalmasság elérésére irányul a felhasználó kijavítási kérelme.

[3, 3629, [6]] VPC.full Az ilyen kérelem ugyanis burkoltan a felhasználási szerződés módosítására irányulhat.

[3, 3639, [5]] VPC.full A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3640, [1]] VPC.full A felhasználási jog nem vagy nem rendeltetésszerű gyakorlásához fűződő jogkövetkezmények

[3, 3642, [23]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) és az egyes műfajokra vonatkozó rendeletek is szabályozták a felhasználás elmaradása okán a szerző felhasználási szerződéstől való elállási jogát ( gyakorlatilag ez korábban is felmondást jelentett ).

[3, 3650, [17]] VPC.full Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor pl. egy felhasználó versenykorlátozó szándékkal egy esetleges konkurencia elkerülése végett köt felhasználási szerződést, ám korántsem azzal a céllal, hogy a művet fel is használja.

[3, 3652, [2]] VPC.full Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3655, [2]] VPC.full Ha a felhasználási szerződés diszpozitivitásából indulunk ki, akkor ennek nem lehet akadálya.

[3, 3657, [14]] VPC.full Az eltérés természetesen attól függően, hogy melyik fél érdekét szolgálja, befolyásolhatja a felhasználási díj mértékét.

[3, 3662, [10]] VPC.full Annak viszont nincs akadálya, hogy annak gyakorlását korlátozza a felhasználási szerződés.

[3, 3668, [18]] VPC.full Ha a szerző felmondási jogát nem kívánja gyakorolni, választása szerint megszüntetheti a szerződés kizárólagosságát, ilyenkor a felhasználási díj csökkenésével kell számolnia.

[3, 3669, [2]] VPC.full Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.

[3, 3680, [25]] VPC.full Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

[3, 3694, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 11. §-ában megjelölt visszavonási jog a felhasználási szerződésben speciális felmondási jog gyakorlásának a lehetőségét is jelenti egyben.

[3, 3697, [21]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3698, [2]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 3702, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.

[3, 3703, [1]] VPC.full A felhasználási szerződés megszűnése

[3, 3704, [2]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 3705, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 3706, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása egyéb szerződésekre

[3, 3707, [8]] VPC.full Értelmező rendelkezéssel megfelelően rendeli alkalmazni a törvény a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat a vagyoni jogok átruházására [ Szjt. ( új ) 9. § (6) ] irányuló szerződésre, és az előadóművészi teljesítmények [ Szjt. ( új ) 73. § ] felhasználására is.

[3, 3712, [43]] VPC.full Meg kell jegyezni, hogy az Szjt. ( új ) éppen a kiadói szerződéseket érintően, az irói művek mellett más műfajokba tartozó művekre vonatkozó számos ágazati rendeletet hatályon kívül helyezett, így a kiadói szerződés Szjt. (új)-beli szűkszavú rendelkezései mellett egyrészt a felhasználási szerződésre vonatkozó általános szabályok, másrészt a korábbi rendeletek továbbra is " használható " szabályait bizonyára továbbra is meg lehet majd találni a különböző műfajú művek kiadói szerződéseiben.

[3, 3717, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó általános szabályok a kiadói szerződésnél is érvényesülnek.

[3, 3718, [6]] VPC.full A szerző felmondási jogára alkalmazandók a felhasználási szerződésre vonatkozó [ Szjt. ( új ) 51. §, 53. § ], valamint a jövőben alkotandó mű kijavítására, elfogadására vonatkozó általános szabályok [ Szjt. ( új ) 49. § ] szintén fontos szerepet kapnak a kiadói szerződésnél.

[3, 3764, [43]] VPC.full Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására- ideértve a hiba kijavítását is-, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.

[3, 3790, [21]] VPC.full d) bármely módon a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, nyilvánosan előadja; e) a b) pontban említett felhasználási cselekmények eredményeként létrejött adattárat bármely módon többszörözze, terjessze, a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, vagy nyilvánosan előadja.

[3, 3799, [30]] VPC.full Abban az esetben, ha egy ilyen jellegű adatbázist kívánt valaki átvenni, felhasználni- tehát rendszerét és elrendezését is, nemcsak a benne foglalt puszta adatokat-, úgy felhasználási szerződés keretében kellett megszerezie az ehhez való jogosultságot.

[3, 3829, [18]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy az engedélyt egyedileg kell a felhasználónak megszereznie a szerzői és szomszédos jogi jogosultaktól felhasználási szerződésben, ami a vagyoni jog átruházására is irányulhat.

[3, 3857, [14]] VPC.full A film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői megőrzik hasznosítási jogaikat a nem filmes felhasználási jogok tekintetében, ha az előállító nem szerez a megfilmesítési jog mellett egyben kiadói vagy más jogot is az említett művekre ( pl. könyv kiadása ).

[3, 3861, [19]] VPC.full A fogalom kellő támpontot nyújt ahhoz, hogy meghatározható legyen kit, illetve mely céget is illetnek a film felhasználási jogai, amennyiben azt ismeri el " előállítónak ", aki " saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről ".

[3, 3866, [5]] VPC.full A film előállítója a megszerzett felhasználási jogokat rendszerint nem maga hasznosítja, hanem forgalmazási szerződés keretében ad át egyes jogokat ( pl. televíziós sugárzás, videokazettán történő forgalmazás stb. ).

[3, 3875, [19]] VPC.full Vannak olyan országok, pl. az Európai Unió ( EU ) tagállamai, ahol egy audiovizuális mű hasznosítása a felhasználási módtól függően, meghatározott kronológiai sorrendben történhet csak.

[3, 3885, [5]] VPC.full Az előállító, mint a felhasználási jogosultja és esetenként mint a személyhez fűződő jogoknál is döntési helyzetben lévő személynek saját érdekét is szolgálja, hogy a film szerzőinek személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák.

[3, 3891, [10]] VPC.full Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a szerző a felhasználási jogait teljes egészében, korlátlanul átruházza az előállítóra, lényegében a vagyoni jogok átruházásáról beszélhetünk.

[3, 3895, [11]] VPC.full A megfilmesítési szerződés, hasonlóan pl. a kiadói szerződéshez a nevesített felhasználási szerződések körébe tartozik.

[3, 3896, [22]] VPC.full Ez tipikusan a film alapjául szolgáló irodalmi műnek, a film forgatókönyvének a megfilmesítésére köttetik, valamint a filmben felhasználni kívánt zene felhasználási jogainak az átruházását tartalmazza.

[3, 3897, [24]] VPC.full A film rendezője szintén szerződésben ruházza át a film felhasználásának a jogait, ám ezt a gyakorlatban nem megfilmesítési, hanem alkotói, rendezői felhasználási szerződésként ismerik.

[3, 3898, [4]] VPC.full Itt utalunk arra a felhasználási szerződéseknél általánosan felmerülő gyakorlati kérdésre, amikor a felhasználó nem közvetlenül a szerzővel, hanem pl. egy gazdasági társasággal szerződik.

[3, 3901, [19]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy, amennyiben a felek eltérően nem rendelkeznek, a filmelőállító a filmalkotáshoz fűződő valamennyi felhasználási jogot megszerzi.

[3, 3902, [18]] VPC.full Lehetőség van tehát arra, hogy a szerző a szerződésben visszatartson magának bizonyos jogosultságokat ( pl. multimédia jellegű felhasználási jogok ), abban a- tegyük hozzá- nem túl gyakori esetben, ha az előállítóval így meg tud állapodni.

[3, 3906, [4]] VPC.full A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg.

[3, 3908, [1]] VPC.full A felhasználási módonként fennálló díjazásra való jogosultság

[3, 3910, [1]] VPC.full A felhasználási módonként külön-külön történő díjazás az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdésénél is jobban kiemeli a szerző és a felhasználással elért bevétel közötti közvetlen kapcsolat fontosságát.

[3, 3911, [16]] VPC.full A bevétellel lehet arányos a díjazás úgy is, ha az nem kötődik külön-külön minden egyes felhasználási módhoz.

[3, 3924, [1]] VPC.full A felhasználási jog nem gyakorlásának következménye a filmnél

[3, 3925, [1]] VPC.full A felhasználási szerződésekre vonatkozó a felhasználás megfelelő határidőn belüli meg nem kezdését szankcionáló általános szabályt [ Szjt. ( új ) 51. § (1) a) ] e rendelkezés több szempontból is kiegészíti, illetve el is tér attól.

[3, 3940, [3]] VPC.full A remake olyan felhasználási jogot jelent, amely megengedi a jogosultnak, hogy egy már meglévő, és szerzői jogi védelem alatt álló művet újra feldolgozzon, ám egy alapjában véve új, önálló szerzői jogi védelemre érdemes művet hozzon létre.

[3, 3962, [36]] VPC.full Elsősorban a multimediális alkalmazások elterjedésére kell utalnunk e tekintetben, amelynek révén a képek a digitális környezetben különös hangsúlyt szereztek, és pl. az on-line szolgáltatások közötti konkurencia-harc komoly tényezője lett mára fényképek, illetve a felhasználási jogukkal rendelkező képügynökségek digitális felhasználási jogainak világméretű kisajátítása.

[3, 3962, [41]] VPC.full Elsősorban a multimediális alkalmazások elterjedésére kell utalnunk e tekintetben, amelynek révén a képek a digitális környezetben különös hangsúlyt szereztek, és pl. az on-line szolgáltatások közötti konkurencia-harc komoly tényezője lett mára fényképek, illetve a felhasználási jogukkal rendelkező képügynökségek digitális felhasználási jogainak világméretű kisajátítása.

[3, 4011, [34]] VPC.full A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló- 1993-ban hatályon kívül helyezett- 7/1978. ( II._1. ) MT rendelet, s az azt megelőző rendeletek bizonyos mértékig pótolták a hiányzó nevesített szerzői jogi felhasználási szerződés hiányzó rendeleti szabályozását, kiegészítve az Szjt. (új)-nek a felhasználásra vonatkozó általános előírásaival.

[3, 4012, [4]] VPC.full A joggyakorlat szerzői jogi felhasználási szerződésnek tekint minden olyan ( többnyire vállalkozási szerződésnek nevezett ) polgári jogi szerződést, amelyet szerzői jogi védelem alatt álló műre kötöttek.

[3, 4013, [22]] VPC.full A kétféle szerződés szabályozása között nem húzódik átléphetetlen szakadék, mert- miként Lontai is hangsúlyozza- a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződésnél ( ún. alkotói megbízás ) a vállalkozási jelleg egyébként is előtérbe kerül. "

[3, 4086, [4]] VPC.full A művészi fényképek általános felhasználási módjai nem valósítanak meg visszaélést a fényképen szereplő képmás vonatkozásában.

[3, 4108, [11]] VPC.full ( Az Szjt. ( új ) 55. §-a szerint pl. a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 4111, [9]] VPC.full A szerzői és előadóművészi jogok eltérő jellegéből következően a felhasználási jogok gyakorlása is különbözőképpen alakul.

[3, 4218, [24]] VPC.full Megjegyezzük továbbá, hogy a szerzőkkel és az előadóművészekkel ellentétben, a hangfelvétel-előállítók nem közös jogkezelés, hanem kizárólagos engedély keretében érvényesítik ezt a felhasználási jogot.

[3, 4262, [15]] VPC.full Mivel a törvény a hangfelvétel-előállítók tekintetében változatlanul nem ír elő kötelező közös jogkezelést e két felhasználási módra, a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók ) továbbra is egyedileg adnak engedélyt hangfelvételeik haszonkölcsönbe adására és bérbeadására.

[3, 4296, [16]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4353, [23]] VPC.full Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

[3, 4366, [9]] VPC.full Az Szjt. ( új ) V. fejezete az egyedi felhasználási szerződésekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza.

[3, 4373, [17]] VPC.full E szabályok teszik kiszámíthatóvá mind a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, mind a felhasználók számára a felhasználási jogosultság tartalmát, a jogdíjak mértékét, a jogdíjak felosztásának módját, vagyis mindazt, amit egyébként a felek egyedi felhasználási szerződésben határoznának meg.

[3, 4373, [38]] VPC.full E szabályok teszik kiszámíthatóvá mind a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, mind a felhasználók számára a felhasználási jogosultság tartalmát, a jogdíjak mértékét, a jogdíjak felosztásának módját, vagyis mindazt, amit egyébként a felek egyedi felhasználási szerződésben határoznának meg.

[3, 4394, [3]] VPC.full Ennek alapján egyes felhasználási módokra és műfajokra specializálódó egyesületek is létrejöhetnek.

[3, 4478, [10]] VPC.full ( A bírósági gyakorlat egyébként már korábban elismerte az egyedi felhasználási szerződések körében a szerzői díj bevétellel arányos meghatározását. )

[3, 4483, [14]] VPC.full A speciális zenefelhasználásokra ( pl. közlekedési eszközökön szolgáltatott zene, filmszínházak zeneszolgáltatása stb. ) felhasználási körönként történik a díjmegállapítás.

[3, 4589, [4]] VPC.full Tárgya szerint szerzői jogi felhasználási szerződésnek minősül a szerzői műre vonatkozóan szóban kötött szerződés akkor is, ha az alakiság megsértése miatt az érvénytelenség szabályainak alkalmazására kerül sor. ( BH1993. 295. sz. döntés. )

[3, 4620, [7]] VPC.full A szerző jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

[3, 4622, [3]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4622, [14]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4625, [3]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély jogosultja csak akkor léphet fel a szerző jogainak megsértése miatt, ha erre maga a felhasználási szerződés kifejezetten feljogosítja.

[3, 4625, [20]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély jogosultja csak akkor léphet fel a szerző jogainak megsértése miatt, ha erre maga a felhasználási szerződés kifejezetten feljogosítja.

[3, 4626, [2]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

[3, 4685, [12]] VPC.full A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

[3, 4700, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) fenntartotta az előző törvénynek azt a rendelkezését, hogy az Szerzői Jogi Szakértői Testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívül is adhat szakvéleményt.

[3, 4740, [13]] VPC.full E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

[3, 4741, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4741, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4741, [62]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4745, [4]] VPC.full " A korábban végzett felhasználási cselekmények nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak, ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak.

[3, 4759, [1]] VPC.full A felhasználási cselekmények jogszerűnek minősítése azonban nem jelenti azt, hogy ennek ellenére a szerzőt, illetve jogosultját ne illetné meg az a méltányos díjazás, ami egyebekben, a későbbiekben, azonos felhasználás tekintetében járna.

[3, 4768, [8]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4768, [20]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4768, [28]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4769, [43]] VPC.full Míg az eddigi rendelkezések alapvetően a szerzők, illetve az ő jogukon jogutódjaik, jogosultjaik érdekeinek védelmét szolgálták, addig ezen rendelkezés a " másik oldalra " is tekintettel, a felhasználók jogainak és jogos érdekeiknek a biztosítását is elrendeli azzal, hogy felhasználási jogosultságuk éppúgy feléled- amennyiben a téves jogszabály alkalmazása miatt szűnt meg-, mint a szerzők jogai.

[3, 4772, [60]] VPC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig a magyar szerzői jog szabályozásának az volt a hierarchiája, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket tartalmazó törvény mellett létezett egy általános végrehajtási rendelet ( sajátos módon nem kormányrendelet, hanem a művelődési miniszter rendelet, az ún. Vhr. ), továbbá ugyancsak a törvény végrehajtását szolgáló tizenegy művelődési miniszteri rendelet, amely nevesített felhasználási szerződések feltételeit és a vonatkozó szerzői díjakat tartalmazza.

[3, 4780, [11]] VPC.full Nincs általános végrehajtási rendelete, s nincsenek aprólékos előírások az egyes felhasználási szerződésfajták kötelező feltételeire és díjazására nézve sem. V. fejezete csak a felhasználási szerződések általános szabályait határozza meg, és csak néhány szerződésfajtára illetve műfajra állapít meg speciális rendelkezéseket.

[3, 4780, [24]] VPC.full Nincs általános végrehajtási rendelete, s nincsenek aprólékos előírások az egyes felhasználási szerződésfajták kötelező feltételeire és díjazására nézve sem. V. fejezete csak a felhasználási szerződések általános szabályait határozza meg, és csak néhány szerződésfajtára illetve műfajra állapít meg speciális rendelkezéseket.

[3, 4781, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

[3, 4781, [32]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

[3, 4782, [10]] VPC.full De az Szjt. ( új ) hatálya alatt létrejövő új felhasználási szerződések tartalmának meghatározásánál is jelentős segítséget nyújthatnak a régi miniszteri rendeletek aprólékos előírásai.

felhasználó VPC.full (165) Skipped (1)

[3, 2547, [9]] VPC.full A gyakorlat tehát nem az alkotás és az azt felhasználó, illetve befogadó közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, hanem a szerző és a mű közötti viszony kreatív jellegét kívánja meg.

[3, 2616, [19]] VPC.full Ahogyan arra a BH1992. 524. sz. döntés is rámutat, jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés hibás teljesítésekor, a felhasználó szerződéstől való elállási jogára a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 29. § (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmazott.

[3, 2617, [4]] VPC.full Ezek szerint, a felhasználó csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a szerzőnek a mű kijavítására lehetőséget adott.

[3, 2676, [11]] Skipped A közös mű hasznosításához valamennyi szerzőtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználóak.

[3, 2677, [5]] VPC.full A művel való rendelkezés a felhasználók irányában a Ptk. 334. § (2) bekezdése szerint a szerzők egyetemleges kötelezettségét valósítja meg.

[3, 2728, [1]] VPC.full A felhasználók érdekeit tartja szem előtt a szerzői személyhez fűződő jogok gyakorlásának korlátozását lehetővé tevő néhány szabály ( pl. munkaviszonyban alkotott műveknél ), és ennek szerződésben történő szabályozásának lehetősége.

[3, 2729, [13]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 15. §-ában foglalt szabály, amely szerint a felhasználó is felléphet a szerző személyhez fűződő jogai érdekében, ha ahhoz hozzájárult, a jogérvényesítés hatékonyságát fokozza.

[3, 2733, [9]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésben a szerző hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez fűződő jogok védelmében [ Szjt. ( új ) 15. § ].

[3, 2765, [19]] VPC.full Amennyiben a szerző a felhasználási szerződésben ugyan hozzájárult a mű nyilvánosságra hozatalához, utóbb viszont ezt visszavonja, a felhasználó kárának megtérítését követelheti ugyan, de a művet a felhasználási szerződésre hivatkozva sem hozhatja nyilvánosságra.

[3, 2770, [6]] VPC.full Legtöbbször a közönség tájékoztatása nemcsak a felhasználó, de a szerző érdekét is szolgálhatja.

[3, 2771, [19]] VPC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2772, [1]] VPC.full A felhasználó tájékoztatási joga a mű tartalmáról

[3, 2785, [1]] VPC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 2787, [1]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 2788, [9]] VPC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 2792, [20]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett elkészültekre vonatkozik.

[3, 2804, [9]] VPC.full A szabad felhasználás körében sem tekinthet el általában a felhasználó pl. az idézéskor a szerző megjelölésétől.

[3, 2815, [13]] VPC.full Kivételt engedő szabály hiányában, a művészi fényképek naptárban történt felhasználásakor, a felhasználó megsértette a szerző személyhez fűződő jogát, amikor a szerző hozzájárulása nélkül nevének feltüntetését mellőzte.

[3, 2836, [9]] VPC.full Jogszabály is lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a felhasználó a szerző hozzájárulása nélkül változtasson művén.

[3, 2838, [19]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 2844, [8]] VPC.full A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

[3, 2845, [1]] VPC.full A felhasználó fellépési joga a személyhez fűződő jogok védelmében

[3, 2846, [17]] VPC.full A kulturális piacon azonban adott esetben- főleg amikor felhasználási jogait is sérti a jogsértés- egy felhasználó hatékonyabban fel tud lépni a jogsértésekkel szemben, és ez a szerző védelmét is szolgálja.

[3, 2847, [5]] VPC.full Nem volna tehát indokolt a felhasználót kizárni a jogérvényesítésből.

[3, 2848, [19]] VPC.full Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra a felhasználási szerződésben a szerző felhatalmazást ad, és a felhasználó is elfogadja azt.

[3, 2850, [7]] VPC.full Nem gyakorolhatja azonban a fellépési jogát a felhasználó akkor, ha az érdekösszeütközéshez vezet.

[3, 2857, [10]] VPC.full Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerző és a felhasználó közötti jogviszonytól függően, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történő átruházását, és az ettől való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett ( szinte mindig írásbeli ) megállapodáshoz köti.

[3, 2857, [23]] VPC.full Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerző és a felhasználó közötti jogviszonytól függően, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történő átruházását, és az ettől való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett ( szinte mindig írásbeli ) megállapodáshoz köti.

[3, 2858, [30]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2858, [53]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2877, [9]] VPC.full Arról már nem is téve említést, hogy a felhasználót semmiféle szabály nem szankcionálja, amennyiben esetleg semmilyen bevételt nem ér el a mű hasznosításából.

[3, 2880, [11]] VPC.full A jelenlegi szabály abból a feltételezésből indul ki, hogy a felhasználó bevételt realizál, és azt ki is mutatja mint a jogdíj alapját.

[3, 2881, [12]] VPC.full Az általános szabályt mindenesetre célszerű lehet a szerződésekben pontosítani, meghatározva a felhasználó által elért bruttó bevétel fogalmát, az azzal szembeállítható és elszámolható költségek körét, ily módon jutva el a jogdíj alapját képező összeg meghatározásáig.

[3, 2884, [24]] VPC.full Egyes jogokban ezért, a filmszerzők érdekeit képviselő közös jogkezelő szervezetek is ( pl. a francia Société des Auteurs et Compositeurs Dramatiques/SACD ) a felhasználóval közvetlenül állapodnak meg a jogdíjakról.

[3, 2895, [20]] VPC.full A jogdíjról való lemondást tiltó szabályt indokolja az a veszély, hogy bizonyos esetekben ( pl. filmalkotás bérbeadásánál ) a felhasználó kihasználva domináns pozícióját esetleg lemondásra bírhatná a szerzőt.

[3, 2907, [1]] VPC.full A felhasználó tájékoztatási kötelezettsége a felhasználás módjáról és mértékéről

[3, 2908, [11]] VPC.full Ha az Szjt. ( új ) eltérően nem rendelkezik, a felhasználó nem tagadhatja meg a tájékoztatást a szerzőtől, a szerző halála után, a védelmi időn belül annak jogutódjától és a közös jogkezelő szervezettől.

[3, 2909, [5]] VPC.full Amennyiben a téjékoztatási kötelezettségét a felhasználó megsérti, a jogosultak számadási kötelezettségének megállapítása iránt indíthatnak pert.

[3, 2931, [19]] VPC.full A mű integritásához való jog [ Szjt. ( új ) 13. § ] sérelmét is eredményezheti, ha a felhasználó nem jogszerűen gyakorolja az átdolgozás jogát, vagy arra nem szerez jogot a szerzőtől, vagy jogutódjától a védelmi időn belül.

[3, 3020, [33]] VPC.full A felhasználásokhoz kapcsolódó általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően [ Szjt. ( új ) 16. § (7) ] speciális kötelezettséget ró a jogszabály ezen rendelkezése a reprográfiára szolgáló készülékek gyártóira, mint " kvázi " felhasználókra.

[3, 3024, [10]] VPC.full Ezen " pluszmunkát " kívánja a jogalkotó a jogosulatlan felhasználások felhasználóival megfizettetni.

[3, 3137, [2]] VPC.full Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3140, [1]] VPC.full A felhasználó a kétszeres jogdíjat a zenefelhasználás írásos bejelentéséig, de legkevesebb a tarifatáblázatban megállapított szerzői jogdíj 90 napra vonatkozó összegét volt köteles a korábbiakban megfizetni.

[3, 3191, [11]] VPC.full A szerzői művek felhasználására főszabályként a szerzői jog jogosultja és a felhasználó egyedi felhasználási szerződést köt.

[3, 3371, [20]] VPC.full A műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el.

[3, 3398, [15]] VPC.full Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatta, hogy a jogszabályhely értelmezése a televíziószerveteknek, mint felhasználóknak kedvezett, és segített az engedélyezés és a díjfizetés kötelezettsége alól felmentést adni.

[3, 3417, [5]] VPC.full A szerző nevének feltüntetését a felhasználó kivételesen itt is mellőzheti.

[3, 3422, [9]] VPC.full A zártkörűség önmagában nem jelenti azt, hogy a felhasználó mentesülne pl. a zeneművek nyilvános előadása után való jogdíjfizetési kötelezettség alól.

[3, 3433, [7]] VPC.full A jogdíjfizetés alól az sem mentesíti a felhasználót, ha bizonyítani tudja, hogy az ilyen felhasználásból nem fokozta jövedelmét.

[3, 3471, [33]] VPC.full Az Szjt. ( új ) méltányolandó módon hatályon kívül helyezi az egyes műtípusokra korábban alkalmazott ágazati rendeleteket, és megteremti a többé-kevésbé műfajtól független, általános és alapvetően diszpozitív szabályozási keretet szerző és felhasználó viszonyára.

[3, 3473, [10]] VPC.full Felhasználási szerződést minden olyan esetben egyedileg kell kötnie a leendő felhasználónak a szerzővel vagy szerzői jogosulttal, amikor a felhasználás nem tartozik a felhasználási jog korlátait képező valamely esetkörbe.

[3, 3474, [31]] VPC.full Bizonyos esetekben az engedélyre egyáltalán nincs szükség ( pl. a védelmi idő lejárta után, szabad felhasználás esetén ), míg más esetekben főleg az egyedi engedélyezés nehézségei miatt, a felhasználó egyedi engedély nélkül, csupán meghatározott jogdíj megfizetése ellenében jogosulttá válik a felhasználásra [ Szjt. ( új ) 16. § (5) ].

[3, 3490, [16]] VPC.full Amíg a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kapcsolódó műfajspecifikus rendeletek többsége biztosította a felhasználó kizárólagos jogát ( pl. megfilmesítési szerződés, zeneműkiadói szerződés ), addig az Szjt. ( új ) általános szabálya e körben ezt a felhasználási szerződés kifejezetten ilyen tartalmú kikötése esetében ismeri el.

[3, 3491, [11]] VPC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3491, [20]] VPC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3495, [20]] VPC.full Ilyenkor a felhasználási módot illetően, ha a felek megegyeznek, módosíthatják az eredeti szerződés tartalmát, ennek hiányában a felhasználó nem akadályozhatja meg, hogy a szerző más felhasználóval megállapodjon.

[3, 3495, [29]] VPC.full Ilyenkor a felhasználási módot illetően, ha a felek megegyeznek, módosíthatják az eredeti szerződés tartalmát, ennek hiányában a felhasználó nem akadályozhatja meg, hogy a szerző más felhasználóval megállapodjon.

[3, 3496, [10]] VPC.full Éppen a merchandising jogok gyakorlásánál fordulhat elő ennek ellenére a felhasználó között érdekösszeütközés, ha pl. egy népszerű alak hagyományos felhasználási módokon is piacra kerül és az új technikák révén megjelenő termékeken is.

[3, 3499, [26]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a a szerző hasznosításhoz fűződő érdeke védelmében lehetőséget biztosít a kizárólagosság megszüntetésére, vagy a szerződés felmondására, ha a felhasználó nem kezdi meg a felhasználást, vagy azt alkalmatlan módon gyakorolja.

[3, 3500, [27]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3510, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a felmondási jogot biztosít a szerzőnek arra az esetre, ha a felhasználó a felhasználást a szerződésben meghatározott, vagy általában elvárható időn belül ésszerű határidőn meg nem kezdi meg.

[3, 3517, [17]] VPC.full A felhasználási jogot határozatlan időtartamra, vagy a szokásosnál hosszabb időtartamra is csak akkor szerzi meg a felhasználó, ha ezt kifejezetten kikötötték a szerződésben.

[3, 3521, [22]] VPC.full Ettől élesen el kell választani azt az esetet, amikor meghatározatlan számú jövőbeli művek felhasználására adna a szerző, iletve kérne a felhasználó engedélyt.

[3, 3524, [17]] VPC.full Amikor a már engedélyezett felhasználásnak egy olyan új, a szerződéskötéskor még ismeretlen módját kívánja kiaknázni a felhasználó, arra csak akkor van lehetősége, ha a szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják, és az új felhasználási mód ellenértékében is megállapodnak.

[3, 3533, [27]] VPC.full A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3543, [11]] VPC.full Vagyis, ha a letöltés ( click on ) feltételeit a felhasználó megismerheti, és azt regisztrálható módon elfogadja írásban, akkor minden bizonnyal a felhasználási szerződés alakiságának is megfelel ez az engedélyezés.

[3, 3544, [1]] VPC.full A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

[3, 3546, [4]] VPC.full A felhasználási szerződésben a felhasználó főszabályként csak arra szerez jogot, hogy a szerződésben meghatározott körben saját maga felhasználhassa a művet.

[3, 3547, [18]] VPC.full Amennyiben azonban a felhasználási jogot nem saját maga kívánja gyakorolni, hanem azt át kívánja ruházni egy újabb felhasználó részére, erre csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a szerző ezt kifejezetten megengedte.

[3, 3550, [4]] VPC.full A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

[3, 3551, [2]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3551, [31]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3552, [12]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

[3, 3557, [6]] VPC.full Felvetődik a kérdés, hogy a felhasználó jogutód nélküli megszűnése esetén mi történik a felhasználási jogokkal.

[3, 3559, [2]] VPC.full Ha a felhasználó az engedély birtokában teszi ezt, akkor természetesen további helytállási kötelezettsége a felhasználási szerződés teljesítéséért ( pl. jogdíjfizetés ) nem áll fenn.

[3, 3560, [4]] VPC.full További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 3560, [22]] VPC.full További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 3561, [19]] VPC.full Természetesen, ha a szerző nem felhasználási jogokat, hanem a törvényben meghatározott esetekben vagyoni jogokat ruház át a felhasználóra, ez az engedélyezési joga szintén elenyészik, illetve azt a vagyoni jogok jogosultja gyakorolja.

[3, 3562, [2]] VPC.full Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3567, [6]] VPC.full Erre vonatkozó engedély hiányában ugyanis a felhasználó a művet jogosulatlanul változtatja meg, és ezzel személyhez fűződő jogot sért [ Szjt. ( új ) 13. § ].

[3, 3574, [10]] VPC.full Ami e jogosultságok egyes elemeinek engedélyezését illeti, amennyiben a felhasználó a törvényi korlátoktól el kíván térni, érdeke mindenképpen azt kívánja, hogy a többszörözés minden általa hasznosítani kívánt részjogosítványára engedélyt szerezzen a szerződésben.

[3, 3575, [34]] VPC.full Ha ugyanis a többszörözésre csak általában ad engedélyt a szerző, de kifejezetten a szerződés nem rendezi a kép-vagy hangfelvételen történő rögzítés, vagy az elektronikus adathordozóra történő másolás jogát, akkor ezekre a felhasználó nem szerzi meg a felhasználási jogokat.

[3, 3583, [18]] VPC.full Egyébként az importjog engedélyezésére a szerző továbbra is jogosult marad attól függetlenül, hogy a terjesztési jogot a felhasználó megszerezte.

[3, 3584, [15]] VPC.full A mű többszörözésére [ Szjt. ( új ) 18. § ] adott engedély gyakorlása a felhasználó szempontjából alapvetően csak akkor válik jövedelmező felhasználási joggá, ha a többszörözött műpéldányokat a közönség számára hozzáférhetővé teheti, vagyis azt forgalomba hozhatja, vagy forgalomba hozatalra felkínálhatja.

[3, 3586, [4]] VPC.full A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3586, [41]] VPC.full A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3594, [34]] VPC.full Nyilván a jogalkalmazókra vár az a feladat, hogy e szabály pontos értelmezését kidolgozzák, vagyis meghatározzák azt a határt, amikor a szerző díjazása a megnövekedett kereslet miatt már nem áll arányban a felhasználó által elért bevétellel.

[3, 3596, [4]] VPC.full Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít.

[3, 3597, [2]] VPC.full Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

[3, 3599, [12]] VPC.full A még nem létező művekre kötött felhasználási szerződés a szerző és a felhasználó számára is kiszolgáltatottabb helyzetet teremt.

[3, 3601, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 49. § (1) bekezdése a jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű felhasználó által történő elfogadását a mű átadásától számított 2 hónapos határidőhöz köti.

[3, 3602, [8]] VPC.full Az elfogadás valamint a kijavítási igény tekintetében a felhasználót nyilatkozattételi kötelezettség terheli.

[3, 3603, [6]] VPC.full Ha a megadott határidőn belül a felhasználó nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.

[3, 3606, [12]] VPC.full A szolgáltatás alkalmatlanságát egy jogvitában a Pp. 164. § (1) szerint a felhasználónak kell bizonyítania.

[3, 3614, [4]] VPC.full Ha a művet a felhasználó kijavítás végett visszaadta, az elfogadásra megszabott határidő kezdete a kijavított mű átadásához kötődik.

[3, 3620, [14]] VPC.full A BH1983. 16. sz. döntés egy kiadói szerződés kapcsán rámutat arra, hogy a felhasználó nem gyakorolhatja a határidőre el nem végzett kijavítás esetére biztosított elállási jogát, ha a kijavításra adott idő nyilvánvalóan túl rövid volt.

[3, 3622, [16]] VPC.full Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

[3, 3623, [1]] VPC.full A felhasználó díjfizetés nélküli elállási jogának feltételei

[3, 3624, [1]] VPC.full A felhasználó elállási jogát két esetben gyakorolhatja a szerzői díj megfizetésének kötelezettsége nélkül.

[3, 3625, [7]] VPC.full Mindkét eset feltételezi viszont, hogy a felhasználó együttműködési kötelezettségét nem mulasztotta el.

[3, 3628, [24]] VPC.full Alapos okkal tagadja meg a szerző a kijavítást akkor is, ha a felhasználási szerződésben meg nem határozott felhasználásra való alkalmasság elérésére irányul a felhasználó kijavítási kérelme.

[3, 3632, [14]] VPC.full Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

[3, 3634, [1]] VPC.full A felhasználót megilleti az a jog, hogy a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges és a mű lényegét nem érintő változtatásokat végrehajthassa.

[3, 3639, [13]] VPC.full A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3639, [39]] VPC.full A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3641, [17]] VPC.full Különös jelentősége van e szabálynak akkor, ha a szerző díjazása, vagy annak egy része a felhasználó bevételéhez közvetlenül kapcsolódik.

[3, 3648, [2]] VPC.full b) a felhasználó szerződéssel megszerzett jogait nem rendeltetésszerűen, vagy a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon gyakorolja.

[3, 3650, [8]] VPC.full Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor pl. egy felhasználó versenykorlátozó szándékkal egy esetleges konkurencia elkerülése végett köt felhasználási szerződést, ám korántsem azzal a céllal, hogy a művet fel is használja.

[3, 3667, [7]] VPC.full E joggyakorlásról való lemondás jelentősen megnöveli a felhasználó szabadságát.

[3, 3674, [5]] VPC.full Ilyen lehet pl. ha a felhasználó a szerző valamennyi jövőben megalkotásra kerülő versének kiadására szerez jogot, de- mivel még azt a felek sem ismerik- konkrétabban nem jelölik meg annak jellegzetességeit.

[3, 3682, [1]] VPC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét az Szjt. ( új ) 11. §-a alapján csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 3684, [1]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3685, [9]] VPC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 3691, [11]] VPC.full Megjegyezzük, hogy csak a felmondási jog gyakorlása következtében hatályosul a felhasználó irányában az Szjt. ( új ) 11. §-ában foglalt visszavonási jog.

[3, 3693, [20]] VPC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

[3, 3698, [28]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 3701, [26]] VPC.full A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

[3, 3759, [50]] VPC.full Szoftverek esetén azonban- tekintettel arra tényre, hogy a számítógépi programfejlesztés tetemes költségekkel jár, általában valamilyen elére meghatározott cél érdekében, jül definiált funkció betöltése céljából készülnek, így az a személy, akinek az anyagi befektetései terhére megvalósulhat mindezen alkotói folyamat, több szempontból prioritást érdemel a felhasználók egyéb csoportjaival szemben.

[3, 3760, [24]] VPC.full Ennek érdekében a jogalkotó a szerzőt megillető " többlet-jogosultságokat " csorbítva, bizonyos jogogat, igényeket elvesz a szerzőtől, és azokat az ilyen felhasználó számára biztosítja.

[3, 3767, [28]] VPC.full A szoftver Irányelv 6. Cikkelye rendelkezik a visszafejtés, azaz a dekompiláció jogáról, mely a szerző kizárólagos jogosultságai ellenében is érvényesülő jogokat ad a program mindenkori jogszerő felhasználójának.

[3, 3775, [9]] VPC.full A jövőben alkotandó műveknél az általánosan elrendelt 2 hónapos felhasználó általi elfogadási határidő lehetősége- ellenkező kikötés hiányában- a szoftverek esetén- tekintettel ezen művek sajátos, hosszas tesztelést követő értékelésének igényére- 4 hónapban került meghatározásra.

[3, 3808, [40]] VPC.full A szofvereknél már említett okoból és módon, a jogalkotó a vagyoni jogok főszabály szerint elidegeníthetetlen rendszereét " áttöri " egyes esetekben- amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolttá teszi- tehát itt az adattárak felhasználói javára.

[3, 3824, [12]] VPC.full Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet- kizárólag az (1)_-_(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából- reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik.

[3, 3898, [13]] VPC.full Itt utalunk arra a felhasználási szerződéseknél általánosan felmerülő gyakorlati kérdésre, amikor a felhasználó nem közvetlenül a szerzővel, hanem pl. egy gazdasági társasággal szerződik.

[3, 3982, [18]] VPC.full A fotóművészet alkotásainak jogvédelme azonban mind a mai napig a gyakorlatban továbbra is jelentős problémát jelent, a felhasználók e műveket csak a legritkább esetekben kezelik szerzői művekként.

[3, 4039, [18]] VPC.full Gyakorlatban nem egyszer előfordul, hogy pl. a festészet alkotásait átfestették, megcsonkították a szerint, ahogy a felhasználó igényelte.

[3, 4042, [7]] VPC.full Az ebből eredő viták elkerülése érdekében a felhasználó akkor jár el helyesen, ha a próbanyomatot a szerzővel imprimáltatja.

[3, 4076, [30]] VPC.full Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4076, [66]] VPC.full Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4162, [24]] VPC.full Megjegyezzük, hogy egyes felhasználások esetében a közös jogkezelő nem csupán díjigényt érvényesít, hanem maga gyakorolja az engedélyezési jogokat ( köt szerződést a felhasználóval ).

[3, 4170, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 27. §-a pedig azt mondja ki, hogy az említett felhasználásoknak a jogosítására és a fizetendő díjak mértékére az ARTISJUS köt szerződést a felhasználóval.

[3, 4172, [33]] VPC.full Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4173, [10]] VPC.full A felhasználás abban az esetben válik jogszerűvé, ha a felhasználó a közös jogkezelővel ( MSZSZ-EJI-vel ) is megállapodik a díjazás feltételeiről.

[3, 4235, [19]] VPC.full Megszűnt viszont az a szabály, amely a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek érdekképviseleti szervezetei ) és a felhasználók megállapodásától tette függővé a díjazás mértékét, beszedésének és felosztásának módját.

[3, 4237, [5]] VPC.full A fizetendő jogdíj alapját a felhasználók ( rádió-szervezetek ) támogatási, előfizetői és reklámbevételei képezik.

[3, 4287, [19]] VPC.full Ez az eset áll elő, ha pl. egy televíziós műről a szabad felhasználás körében készült másolatot kíván a felhasználó nyilvánosan bemutatni.

[3, 4294, [11]] VPC.full Arra is volt már példa, hogy a jogosultak és a felhasználók közötti megegyezés hiánya miatt népszerű televíziós programok nem juthattak el a nagyközönséghez.

[3, 4296, [10]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4367, [19]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a törvényben meghatározott esetekben arra, hogy a felhasználó ne egyedi engedéllyel, hanem díjfizetés ellenében, vagy akár díjfizetés nélkül ( szabad felhasználás ) jogosulttá váljék a felhasználásra.

[3, 4371, [15]] VPC.full Figyelemmel arra, hogy a kollektív jogkezelés a szerzői és szomszédos jogi jogosultak és a felhasználók közötti kapcsolatban a jogkezelő szervezet közvetítő szerepét jelenti, a közös jogkezelés vonatkozásában a kógens szabályok dominálnak.

[3, 4372, [32]] VPC.full Ilyen szabályt tartalmaz pl. az Szjt. ( új ) 90. § (3)_-_(4) bekezdése, amelynek alapján a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületnek a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott díjszabását a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmaznia.

[3, 4373, [14]] VPC.full E szabályok teszik kiszámíthatóvá mind a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, mind a felhasználók számára a felhasználási jogosultság tartalmát, a jogdíjak mértékét, a jogdíjak felosztásának módját, vagyis mindazt, amit egyébként a felek egyedi felhasználási szerződésben határoznának meg.

[3, 4442, [10]] VPC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

[3, 4471, [25]] VPC.full Mint jeleztük, a közös jogkezelésnek alapvetően két oldala van a szervezet tagságával ( a jogosultakkal ) való kapcsolat ( belső kapcsolatrendszer ) és a felhasználókhoz fűződő viszony ( külső kapcsolatrendszer ).

[3, 4473, [23]] VPC.full A felhasználónak azzal a kötelezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezettsége, hogy szerződést kössön bármely felhasználóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos feltételek mellett. ...

[3, 4474, [1]] VPC.full A felhasználókkal előre meghatározott szabályok, nyilvánosságra hozott feltételek szerint kell a viszonyt kialakítani.

[3, 4485, [9]] VPC.full A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől.

[3, 4485, [12]] VPC.full A miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől.

[3, 4490, [27]] VPC.full A 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletből került át az Szjt. (új)-be az a követelmény is, hogy a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekvédelmi szervezeteitől, ideértve a reprográfiai díj fizetésére kötelezetteket és azok érdekképviseleti szervezeteit is. ( A reprográfiai szervezetek külön nevesítésére az új jogdíj bevezetése körüli parlamenti bizottsági viták eredményeként került sor. )

[3, 4490, [30]] VPC.full A 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletből került át az Szjt. (új)-be az a követelmény is, hogy a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekvédelmi szervezeteitől, ideértve a reprográfiai díj fizetésére kötelezetteket és azok érdekképviseleti szervezeteit is. ( A reprográfiai szervezetek külön nevesítésére az új jogdíj bevezetése körüli parlamenti bizottsági viták eredményeként került sor. )

[3, 4491, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4497, [3]] VPC.full A díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

[3, 4498, [9]] VPC.full Az Szjt. ( új ) szerint a díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

[3, 4499, [21]] VPC.full Ez a szabály nem zárja ki a fentebb is jelzett kedvezmények alkalmazását vagy azt, hogy a jogkezelő átalányszerződéseket kössön a felhasználóval. ( A jogkezelők leginkább a rádió- és televízió-szervezetekkel kötnek átalánydíjas keret-szerződéseket. )

[3, 4517, [10]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére- költségtérítés ellenében- írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül -e.

[3, 4517, [24]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére- költségtérítés ellenében- írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül -e.

[3, 4523, [27]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet nyilvántartása és adatkezelése lehetővé teszi azt, hogy a nyilvántartásában szereplő művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelmét és a jogosultakat érintő információt a felhasználó számára rendelkezésre bocsássa.

[3, 4524, [8]] VPC.full Természetesen az adatvédelmi szabályok betartása mellett és a felhasználó írásbeli megkeresése alapján van minderre lehetőség.

[3, 4525, [15]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.

[3, 4526, [1]] VPC.full A felhasználó adatszolgáltatási kötelezettsége a közös jogkezelő szervezet irányában

[3, 4603, [15]] VPC.full A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak- a szerző engedélyével végzett- olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik.

[3, 4624, [1]] VPC.full A felhasználók azonban csak meghatározott feltételek megléte esetén tehetik ezt.

[3, 4703, [17]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4707, [7]] VPC.full Mindez bizonyos mértékű előzetes egyeztetést jelent a felhasználók, a jogkezelő egyesület, és a szerzők, előadóművészek között.

[3, 4768, [37]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4769, [31]] VPC.full Míg az eddigi rendelkezések alapvetően a szerzők, illetve az ő jogukon jogutódjaik, jogosultjaik érdekeinek védelmét szolgálták, addig ezen rendelkezés a " másik oldalra " is tekintettel, a felhasználók jogainak és jogos érdekeiknek a biztosítását is elrendeli azzal, hogy felhasználási jogosultságuk éppúgy feléled- amennyiben a téves jogszabály alkalmazása miatt szűnt meg-, mint a szerzők jogai.

felhasználói VPC.full (11) Skipped (1)

[3, 2769, [19]] VPC.full A mű nyilvánosságra hozatalához való szerzői jog és a nyilvánosságra hozatalt megelőzően a közönség figyelmének felkeltése céljából történő tájékoztatás felhasználói érdeke közötti egyensúly megteremtését célozza ez a rendelkezés.

[3, 2839, [24]] VPC.full A jövőben alkotandó művekre kötött felhasználási szerződések kijavításra vonatkozó különös szabályai biztosítják a megfelelő egyensúlyt a szerző művének integritásához való joga, illetve a felhasználói érdekek között [ Szjt. ( új ) 49. § ].

[3, 3064, [45]] VPC.full A szerzők és az előadóművészek a felhasználási szerződésben a bérbeadás jogát is átruházhatják, az Szjt. ( új ) 23. § (6) mint garanciális szabály biztosítja azonban a szerzők és az előadóművészek [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ] számára a bérbeadásból származó felhasználói bevételből való részeltetést a filmalkotások és hangfelvételek esetében.

[3, 3192, [17]] VPC.full Egyes felhasználások esetében viszont a felhasználási jog megszerzésének egyedi megállapodáshoz kötése nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné tenné a felhasználói jog gyakorlását.

[3, 3315, [6]] VPC.full Ezért a szerzői jog és a felhasználói ( társadalmi ) érdek védelmének egyensúlya csak akkor nem bomlik meg, ha a jogszabály a szabad felhasználás terjedelmét szigorú keretek közé szorítja.

[3, 3349, [19]] VPC.full Ezért itt mind a jogalkotó mind a jogalkalmazó különös hangsúlyt fektet a szerzői jogok és érdekek védelme és a felhasználói érdekek elismerése közötti egyensúlyra.

[3, 3413, [30]] VPC.full A szerzői jogi jogosultak érdekét is szolgálja, hogy műveik bemutatásáról ( pl. mozipremier, koncert stb. ) a lehető legszélesebb körben tudomást szerezzen a közönség, vagyis a potenciális felhasználói kör.

[3, 3468, [7]] VPC.full Az Szjt. ( új ) két új felhasználói körrel egészült ki.

[3, 3512, [2]] VPC.full Ez a felhasználói igény tükröződik a jövőben ismertté váló felhasználási módok szűk értelmezését előíró szabályban.

[3, 3772, [2]] VPC.full A visszafejtés felhasználói jogának több korlátját is felsorolja a törvény, ezúttal is az Irányelv rendelkezéseit követve.

[3, 3808, [40]] Skipped A szofvereknél már említett okoból és módon, a jogalkotó a vagyoni jogok főszabály szerint elidegeníthetetlen rendszereét " áttöri " egyes esetekben- amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolttá teszi- tehát itt az adattárak felhasználói javára.

[3, 4072, [27]] VPC.full A szerzői jogok érvényesítésére és védelmére alapított szervezetek által indított ezen jogdíjbehajtási perek jogi természete sokkal inkább az általános vagyonjogi perekhez mutat hasonlóságot, semmint az egyedi felhasználói szerződéseken alapuló vagy a jogosulatlan felhasználás miatt indított szerzői jogok érvényesítéséhez.

felhasználóiv VPC.full (1)

[3, 3961, [48]] VPC.full A " képek világa " már csak azért is külön figyelmet érdemel, mivel a szellemi alkotások oltalmát is- ezen belül leginkább a szerzői jogot- jelentősen érintő technikai, technológiai vívmányok napjainkban, amit az " információs forradalom " elnevezés, illetve a szerzői művek legjelentősebb felhasználóivá előlépett média-távközlés-informatika konvergenciája révén bekövetkezett, radikális gazdasági, társadalmi és ezáltal jogi változások jellemeznek a leginkább, különösen felértékelték egyrészről ezen művek felhasználásának értékét, így természetesen jogi védelmüket is.

felhozik VPC.full (2)

[2, 70, [60]] VPC.full Így pl. a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. XLVIII. törvény 10. § (1) bek.-ben felsorolt engedélyköteles tevékenységektől a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi. XVIII. törvény 9. § (1) bekezdésén át a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (1) bek. h) pontjában írt személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezéséig rendkívül sok példát lehet felhozni a törvényi szintű rendelkezések közül is, a számtalan alacsonyabb rangú jogforrásról nem is beszélve.

[3, 4089, [20]] VPC.full Egyébként, hogy a mindennapi életben mennyire így értelmezik és veszik tudomásul ezt a szabályt, erre számtalan példát lehet felhozni.

felhívás VPC.full (30)

[1, 273, [44]] VPC.full A szétválásról szóló átalakulási közleményben a 65. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell jelölnia ) a szétválás módját; b) a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a megosztás arányát; c) a hitelezőknek szóló felhívást.

[1, 280, [8]] VPC.full Fel kell tüntetni a hirdetményben a hitelezőknek szóló felhívást is.

[1, 405, [15]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 601, [14]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszonya ) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; d) a tag kizárásával; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[2, 78, [35]] VPC.full A megérkezés ténye mellett legalább ennyire fontos jogkövetkezmények fűződhetnek a megérkezés idejéhez is ( pl. sérelmezett társasági határozatoknak a Gt. ( új ) 47. § (1) bek. szerinti megtámadási határidejének számítása vagy elővásárlási joggal kapcsolatos felhívás stb. )

[2, 176, [1]] VPC.full A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.

[2, 180, [1]] VPC.full A felhívásnak a Gt. ( új ) 7. § (1) bek. alapján írásban vagy más bizonyítható módon kell megtörténnie.

[2, 181, [3]] VPC.full Csak ennek a felhívásnak az eredménytelensége esetén áll be a tagsági viszony megszűnése a Gt. ( új ) 13. § (2) bek. szerinti határidővel.

[2, 196, [12]] VPC.full A létesítő okirat módosítására a bejegyzési eljárás során csak a cégbíróság hiánypótlási felhívására kerülhet sor és a társaság megszűnéséről sem jogutódlás nélkül, sem jogutódlással ( a társaság elhatározásától függő átalakulás ) nem dönthetnek.

[2, 425, [24]] VPC.full A könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis már nem hivatkozhatnak a döntéshozók az abban tett megállapítások, tények és figyelem felhívások ismeretének hiányára.

[2, 753, [18]] VPC.full Az új szabályozás viszont már egységesen valamennyi átalakulási forma és cégtípus esetén kötelezővé teszi a hirdetményben a hitelezők felhívását és ennek alapján azok részére a biztosíték igénylését, ha ezt a követeléseik megfelelő biztosítása érdekében szükségesnek tartják.

[3, 158, [17]] VPC.full Az elővásárlási jog gyakorlására- elfogadó nyilatkozatra- tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől.

[3, 253, [36]] VPC.full A társaság tagjait és a társaságot ebben a sorrendben az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az érintettek az árveréstől számított harminc napon belül az ügyvezető felhívására gyakorolhatnak.

[3, 540, [36]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 37. pontja értelmében nyilvános ajánlattételnek a nyomtatott sajtó útján egyedileg előre meg nem határozott, hanem csak lehetséges befektetőkhöz intézett és az értékpapír vásárlására vagy jegyzésére irányuló felhívást kell tekinteni.

[3, 1236, [28]] VPC.full Ilyen esetben tehát amennyiben a hitelintézeti igazolás külön a kibocsátási érték befizetésének igazolására nem tér ki, a Ctv. 23. § (1) bekezdése alapján a részvénytársaság a cégbíróság felhívására köteles lesz olyan hitelintézeti igazolás csatolására is, amely a kibocsátási érték befizetését igazolja.

[3, 1411, [1]] VPC.full E felhívás értelemszerűen nem a Gt. ( új ) 13. §-ában írt fizetési késedelembe esett részvényes felhívását jelenti.

[3, 1411, [16]] VPC.full E felhívás értelemszerűen nem a Gt. ( új ) 13. §-ában írt fizetési késedelembe esett részvényes felhívását jelenti.

[3, 1412, [6]] VPC.full Amennyiben azonban a részvényes az igazgatóság felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, már alkalmazásra kerül a 13. §-ban írt eljárás, vagyis a késedelembe esett részvényest az igazgatóság 30 napos határidővel felhívja a teljesítésre, azzal, hogy annak elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnésével jár.

[3, 1413, [4]] VPC.full Amennyiben a részvényes a felhívásnak 30 napon belül nem tesz eleget, a határidő lejártát követő napon megszűnik tagsági viszonya.

[3, 1630, [14]] VPC.full Az alaptőke leszállítás ezen esetében a Gt. ( új ) 262. §-ában írt hitelezői felhívást nem kell közzétenni.

[3, 1698, [34]] VPC.full Nyomdai úton előállított részvények esetén, az alaptőke-emelés bejegyzését követő hatvan napon belül az igazgatóságnak- zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő értesítésével, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással- tájékoztatni kell a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének és az új részvények vagy felülbélyegzett részvények átadásának helyéről, kezdő és záró időpontjáról.

[3, 1734, [38]] VPC.full Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára ( alaptőkéjére ) vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításának eseteiben a hitelezői felhívásra, és biztosíték nyújtására vonatkozó Gt. ( új ) 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni, hiszen e feltételek előírása meghiúsítaná az alaptőke leszállítását.

[3, 1758, [6]] VPC.full A társaság működése jellegétől függően a felhívásnak közvetlenül a részvényesekhez írásban, vagy nyilvánosan a társaság hirdetményi lapjában kell megtörténnie.

[3, 1759, [1]] VPC.full A felhívásban megjelölt határidőben be nem nyújtott részvényeket az igazgatóság érvénytelennek nyilvánítja, ezzel a részvényesi jogviszony megszűnik.

[3, 1773, [34]] VPC.full Nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság- zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással- felszólítja a részvényeseket részvényeiknek a hirdetményben megjelölt határidőn belüli benyújtására.

[3, 1798, [8]] VPC.full Ilyenkor a befizetési kötelezettség a végelszámoló illetve felszámoló felhívásával azonnal esedékessé válik, függetlenül attól, hogy a cégbejegyzéstől számított egy év még nem telt el.

[3, 1955, [10]] VPC.full A határozattervezetet írásban kell közölni valamennyi taggal, azzal a felhívással, hogy szavazatukat tizenöt napon belül írásban közöljék az igazgatóval, aki azokat összesíti s az eredményt az utolsó szavazat beérkezésétől számított nyolc napon belül közli a tagokkal.

[3, 1990, [14]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[3, 4621, [4]] VPC.full Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.

[3, 4788, [16]] VPC.full A Vht. 184/A. § (1) bekezdése a bíróságot háromnapos határidő előírására, illetve azonnali teljesítésre irányuló felhívásra kötelezi.

fellép VPC.full (11)

[3, 2719, [4]] VPC.full Természetesen amint a szerző fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerű volt.

[3, 2729, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 15. §-ában foglalt szabály, amely szerint a felhasználó is felléphet a szerző személyhez fűződő jogai érdekében, ha ahhoz hozzájárult, a jogérvényesítés hatékonyságát fokozza.

[3, 2733, [11]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésben a szerző hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez fűződő jogok védelmében [ Szjt. ( új ) 15. § ].

[3, 2842, [24]] VPC.full A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet ( 85-93. § ) vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

[3, 2844, [10]] VPC.full A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

[3, 3883, [18]] VPC.full Az előállító- az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével- a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

[3, 3886, [23]] VPC.full Így az utolsó vágás jogának, és a film integritásához való jog megsértése elleni fellépéstől eltekintve a személyhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet.

[3, 3994, [70]] VPC.full A " képlopások " esete ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy az esetek jelentős részében azt sem lehet kideríteni- így egy esetleges szerzői jogi perben igazolni-, hogy a kérdéses képek jogosulatlan felhasználása kinek a szerzői jogait sérti, mivel a kiadók a szerző nevének, illetve az átvétel forrásának a megjelölését is természetesen mellőzik, így szerzői jogsértés címén- jogosult hiányában- nincs is mód fellépni velük szemben.

[3, 4621, [16]] VPC.full Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.

[3, 4623, [31]] VPC.full A szerzőt, a szerző jogutódját és a szerzői jog más jogosultjait [ Szjt. ( új ) 105. § (1) ] korlátozás nélkül megilleti az a jog, hogy saját nevükben fellépjenek szerzői jogaik megsértése esetén.

[3, 4626, [10]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

felléphet Skipped (8) VPC.full (2)

[3, 2678, [11]] VPC.full A szerzői jog megsértése ellen önállóan, tehát egymástól függetlenül is felléphetnek.

[3, 2729, [15]] Skipped Az Szjt. ( új ) 15. §-ában foglalt szabály, amely szerint a felhasználó is felléphet a szerző személyhez fűződő jogai érdekében, ha ahhoz hozzájárult, a jogérvényesítés hatékonyságát fokozza.

[3, 2733, [11]] Skipped Ha a felhasználási szerződésben a szerző hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez fűződő jogok védelmében [ Szjt. ( új ) 15. § ].

[3, 2821, [28]] VPC.full A szerző halála után a személyhez fűződő jogok érvényesítése érdekében a törvény szerinti jogosultak a védelmi időn kívül is [ Szjt. ( új ) 14. § (2) ] felléphetnek a szerzőség elismerése és a név feltüntetése érdekében.

[3, 2842, [24]] Skipped A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet ( 85-93. § ) vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

[3, 2844, [10]] Skipped A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

[3, 3883, [18]] Skipped Az előállító- az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével- a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

[3, 3886, [23]] Skipped Így az utolsó vágás jogának, és a film integritásához való jog megsértése elleni fellépéstől eltekintve a személyhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet.

[3, 4621, [16]] Skipped Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.

[3, 4626, [10]] Skipped A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

fellépés VPC.full (8)

[3, 2715, [16]] VPC.full Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

[3, 2721, [5]] VPC.full A szerzői jogokat a szerző fellépéséig ugyanis az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta.

[3, 2767, [24]] VPC.full Az első nyilvánosságra hozatalnak fontos szerepe van, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott műveknél, ahol a szerzői jogot a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta [ Szjt. ( új ) 8. § ].

[3, 2843, [0]] VPC.full Fellépés a személyhez fűződő jogok védelmében a szerző halála után

[3, 3032, [24]] VPC.full A tisztességtelen piaci magatartás jogát az EK fogyasztóvédelme szabályozza, és bár az EK versenyjoga konkrétan nem tartalmaz rendelkezéseket a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésekre- ezt az egyes tagállamokra hagyja- azonban ennek ellenére kiemelt figyelem központjába kerültek már hosszú ideje az olyan esetek, amikor a szellemi tulajdonjogok értékesítésével foglalkozó vállalkozások versenykorlátozás céljából kartell jellegű megállapodásokat kötnek ( Dr. Tattay Levente Az ipari tulajdon és a versenyjog kollíziójának feloldása az Európai Közösségben, Magyar Jog 1999/5. szám ).

[3, 3430, [3]] VPC.full Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

[3, 3440, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése a közreműködők díjazásának tekint minden a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költség megtérítését meghaladó költségtérítést.

[3, 3886, [14]] VPC.full Így az utolsó vágás jogának, és a film integritásához való jog megsértése elleni fellépéstől eltekintve a személyhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet.

fellépési VPC.full (4)

[3, 2845, [2]] VPC.full A felhasználó fellépési joga a személyhez fűződő jogok védelmében

[3, 2849, [25]] VPC.full Kivételesen maga az Szjt. ( új ) [ Szjt. ( új ) 65. § (4) ] is lehetővé teszi külön szerződéses kikötés nélkül is a fellépési jogot

[3, 2850, [4]] VPC.full Nem gyakorolhatja azonban a fellépési jogát a felhasználó akkor, ha az érdekösszeütközéshez vezet.

[3, 3884, [2]] VPC.full Az előállító fellépési joga a személyhez fűződő jogok védelmében

felmerül VPC.full (1) Skipped (1)

[1, 533, [2]] VPC.full Mindkét esetben felmerülhet továbbá a mulasztó tag kártérítési felelőssége is.

[3, 4043, [0]] Skipped Felmerül azon kérdés is igen gyakran, hogy a mű megsemmisítése a tulajdonos által sérti -e a szerző személyhez fűződő jogát?

felmerülhet Skipped (4) VPC.full (2)

[1, 533, [2]] Skipped Mindkét esetben felmerülhet továbbá a mulasztó tag kártérítési felelőssége is.

[2, 557, [2]] VPC.full Még inkább felmerülhetnek a társaság megszűnését követően rendezetlen igények ott, ahol a társaság ún. fantom céggé vált és ezért a cégbíróság a Ctv. 56-58. § alapján felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül hivatalból törölte, illetve szüntette meg a társaságot.

[3, 210, [7]] VPC.full Az ilyen meg nem térülő kifizetéseknél természetesen felmerülhet a társaság ügyvezetésének és a társaság működésének ellenőrzését ellátni hivatott személyeknek, illetve szerveknek a felelőssége is a Gt. ( új ) általános rendelkezései alapján.

[3, 2692, [0]] Skipped Felmerülhet a kérdés, hogy pl. filmek esetére vonatkozik -e ez a szabály.

[3, 2693, [0]] Skipped Felmerülhet a kérdés, hogy milyen típusú művek tartozhatnak e körbe.

[3, 2776, [0]] Skipped Felmerülhet viszont a kérdés, hogy az ellenkező szerzői kikötés ( a tájékoztatás megtiltása ) vonatkozhat -e az Szjt. ( új ) 10. § (2) bekezdése szerint a szerző hozzájárulásához nem kötött, nem lényeges tartalmat érintő tájékoztatásra is.

felmerült VPC.full (16)

[2, 507, [16]] VPC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik -e.

[2, 510, [12]] VPC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik -e.

[2, 564, [7]] VPC.full A tagok között a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani.

[2, 606, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban lévő átalakulási ügyekkel kapcsolatban a gyakorlatban már felmerült kérdések miatt hangsúlyozni kell a következőket.

[3, 647, [10]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. alapján a gyakorlatban állandó jelleggel felmerült vitás kérdés volt az, hogy a névre szóló részvény öröklés útján vagy árverés útján történő megszerzésénél ki vezesse rá a részvényre a forgatmányt, mivel ezekről a kérdésekről a törvénynek nem volt semmiféle szabálya.

[3, 717, [6]] VPC.full Az új szabályozás ezeket a gyakorlatban felmerült kérdéseket egyértelműen megoldja és rendezi azokat.

[3, 2118, [45]] VPC.full Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2139, [31]] VPC.full Az ellenőrzött társaság felszámolásánál ha a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona, úgy akkor a bejelentés teljesítéséig az uralkodó tagot, illetve a részvényest a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásokért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2334, [18]] VPC.full Az új rendelkezés részben a Gt. ( új ) változásaival, részben azonban a kht.-val kapcsolatban a gyakorlatban felmerült vitás kérdések rendezésével függ össze.

[3, 2747, [12]] VPC.full Így a gyakorlat feladata maradt, hogy a szerzői jogok öröklése kapcsán felmerült kérdéseket megválaszolja, a Ptk. mint háttérjogszabály öröklésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával.

[3, 2787, [32]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3068, [7]] VPC.full Az Szjt. ( új ) előkészítése folyamán felmerült másik alternatíva szerint, a jogdíjat a közvetlenül a közönség számára bérbeadónál ( pl. videotéka ) kellett volna érvényesíteni.

[3, 3275, [21]] VPC.full Általánosságban az Szjt. ( új ) 11. §-a biztosítja a szerzőnek azt a jogot, hogy nyilatkozatával- a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítése mellett- a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét visszavonhassa.

[3, 3430, [6]] VPC.full Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

[3, 3440, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése a közreműködők díjazásának tekint minden a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költség megtérítését meghaladó költségtérítést.

[3, 3684, [32]] VPC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

felmerülő VPC.full (10)

[2, 656, [24]] VPC.full Ezzel a megoldással, illetve az előtársasági formában való működés lehetőségének a kizárásával kívánta a törvény megoldani az 1988. évi VI. tv. alapján rendszeresen felmerülő azon problémát, ami akkor keletkezett, ha a cégbíróság elutasította az átalakuló társaság cégbejegyzés iránti kérelmét.

[3, 1021, [10]] VPC.full Olyan esetekben, ha a részvényes kéri és vállalja a felmerülő költségeket is, a részvénytársaságnak végre kell hajtani az átalakításokat mind az összevonással, mind pedig a szétbontásnál.

[3, 2546, [16]] VPC.full A bírói döntések is kerülik e bekezdés részletező elemzését, előtérbe helyezendő a konkrét jogviták során felmerülő értelmezés szükségét.

[3, 3898, [7]] VPC.full Itt utalunk arra a felhasználási szerződéseknél általánosan felmerülő gyakorlati kérdésre, amikor a felhasználó nem közvetlenül a szerzővel, hanem pl. egy gazdasági társasággal szerződik.

[3, 4619, [4]] VPC.full Ez a biztosíték a felmerülő díjak, költségek és esetleges károk megtérítésének fedezetéül szolgál.

[3, 4682, [4]] VPC.full Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő szakértő testülettől.

[3, 4741, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4781, [41]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

[3, 4792, [17]] VPC.full A végrehajtási eljárás költségeinek megelőlegezésére vonatkozóan a Vht. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

[3, 4799, [53]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

felmond VPC.full (6)

[1, 412, [13]] VPC.full A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja ( rendes felmondás ).

[1, 419, [14]] VPC.full Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

[3, 3639, [2]] VPC.full A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3669, [41]] VPC.full Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.

[3, 3680, [27]] VPC.full Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

[3, 3922, [29]] VPC.full Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és arányos díj megfizetését követelheti.

felmondás VPC.full (26)

[1, 400, [12]] VPC.full Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.

[1, 405, [33]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 405, [38]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 412, [16]] VPC.full A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja ( rendes felmondás ).

[1, 413, [2]] VPC.full Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

[1, 414, [4]] VPC.full A tagsági viszonynak rendes felmondás útján történő megszüntetésére csak a határozatlan időre szóló társaság esetén van helye.

[1, 415, [6]] VPC.full Határozott időre szóló társaságnál a rendes felmondás helyett csak a szigorúbb feltételekhez kötött azonnali hatályú felmondásra [ Gt. ( új ) 94. § ] van lehetőség.

[1, 415, [15]] VPC.full Határozott időre szóló társaságnál a rendes felmondás helyett csak a szigorúbb feltételekhez kötött azonnali hatályú felmondásra [ Gt. ( új ) 94. § ] van lehetőség.

[1, 416, [2]] VPC.full A rendes felmondásnak semmilyen előzetes feltétele nincs, bármikor és indokolás nélkül megilleti ez a jog mindegyik tagot.

[1, 418, [5]] VPC.full Vitás esetben lehetőség van a felmondás érvényességének megállapítása iránti peres út igénybevételére ami a tagsági viszony megszűnésének időpontja- azaz az elszámolási időpont és a társaság akkori vagyoni helyzete [ Gt. ( új ) 95. § (1) ]- szempontjából bírhat jelentőséggel.

[1, 421, [3]] VPC.full Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 426, [18]] VPC.full Az elszámolásnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjára vetített vagyoni állapot szerint kell történnie akkor is ha pl. a felmondás érvényességével kapcsolatos per csak jóval később zárul le.

[2, 279, [11]] VPC.full Ha viszont ilyen vezető tisztségviselőt hívnak vissza- ami a rendkívüli felmondásnak felelne meg- és az nem felel meg a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseknek, akkor a BH1995. 253._II. sz. döntés értelmében a munkáltatónak- jelen esetben a társaságnak- viselnie kell az ilyen megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[2, 436, [32]] VPC.full A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.

[2, 437, [38]] VPC.full A könyvvizsgálói tisztség megszűnése történhet a társaság részéről a legfőbb döntéshozó szervnek a visszahívásról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára a könyvvizsgálóval a Gt. ( új ) 41. § (4) bek. alapján kötött polgári jogi szerződés felmondásának kötelezettségét jelenti.

[2, 438, [11]] VPC.full Ugyanennek a szerződéses jogviszonynak a könyvvizsgáló részéről történő megszüntetése a könyvvizsgáló felmondásával történik.

[3, 147, [8]] VPC.full Ezért a tagsági viszonynak egyes társasági formákban ismert felmondása útján a kft.-ből " kilépni " nem lehet.

[3, 350, [19]] VPC.full Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony mgszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek ( a rendkívüli felmondásra megállapított előírásoknak ) a munkáltatónak- a társaságnak- viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 3499, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a a szerző hasznosításhoz fűződő érdeke védelmében lehetőséget biztosít a kizárólagosság megszüntetésére, vagy a szerződés felmondására, ha a felhasználó nem kezdi meg a felhasználást, vagy azt alkalmatlan módon gyakorolja.

[3, 3642, [33]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) és az egyes műfajokra vonatkozó rendeletek is szabályozták a felhasználás elmaradása okán a szerző felhasználási szerződéstől való elállási jogát ( gyakorlatilag ez korábban is felmondást jelentett ).

[3, 3653, [1]] VPC.full A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

[3, 3659, [0]] VPC.full Felmondás helyett a szerző- a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett- megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.

[3, 3677, [27]] VPC.full Abban az esetben, ha pl. öt évnél rövidebb időre kötnek szerződést, mert a törvény csak öt év elteltével és hathónapos felmondási idővel engedi meg a felmondást.

[3, 3698, [10]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 3704, [7]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 3927, [1]] VPC.full A felmondást követően a szerző szabadon rendelkezhet művével, és arányos díjazásra is jogosult marad.

felmondási VPC.full (26)

[1, 404, [30]] VPC.full Ennek érdekében és csak erre az esetre biztosítja a törvény a hitelező számára a tag helyett a tagot a Gt. ( új ) 93. § (1) bek. alapján megillető rendes felmondási jog gyakorlását, ami a Gt. ( új ) 95. § szerinti elszámolást, illetve a tagnak járó vagyoni hányad megállapítását teszi kötelezővé.

[1, 413, [12]] VPC.full Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

[3, 3510, [7]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 51. §-a felmondási jogot biztosít a szerzőnek arra az esetre, ha a felhasználó a felhasználást a szerződésben meghatározott, vagy általában elvárható időn belül ésszerű határidőn meg nem kezdi meg.

[3, 3647, [20]] VPC.full Ezt a problémát enyhíti némiképp az Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésének b) pontja, amely a másik felmondási jogra okot adó esetet szabályozza

[3, 3652, [18]] VPC.full Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3654, [9]] VPC.full A határozatlan idejű vagy 5 évnél hosszabb szerződésnél a felmondási jog korlátja, gyakorlásának feltételei

[3, 3660, [0]] VPC.full Felmondási jog gyakorlásának kizárása, a kizárólagosság megszüntetése felmondási jog helyett

[3, 3660, [8]] VPC.full Felmondási jog gyakorlásának kizárása, a kizárólagosság megszüntetése felmondási jog helyett

[3, 3661, [11]] VPC.full A szerző Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jogáról érvényesen nem mondhat le előzetesen.

[3, 3663, [9]] VPC.full Ez pl. egy legfeljebb 5 évre kötött szerződésnél a felmondási jog gyakorlásának teljes kizártságát eredményezi.

[3, 3668, [3]] VPC.full Ha a szerző felmondási jogát nem kívánja gyakorolni, választása szerint megszüntetheti a szerződés kizárólagosságát, ilyenkor a felhasználási díj csökkenésével kell számolnia.

[3, 3670, [6]] VPC.full A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

[3, 3675, [22]] VPC.full Tekintve, hogy az ilyen szerződés meglehetősen kevés konkrét rendelkezést tartalmaz, miközben időben sincs korlátozva a szerződés, a jogalkotó speciális felmondási jogot biztosít, ebben az esetben mind a szerzőnek mind pedig a felhasználónak.

[3, 3676, [5]] VPC.full Ötévenként élhet bármely fél e felmondási jogával, 6 hónapos felmondási idővel.

[3, 3676, [10]] VPC.full Ötévenként élhet bármely fél e felmondási jogával, 6 hónapos felmondási idővel.

[3, 3677, [22]] VPC.full Abban az esetben, ha pl. öt évnél rövidebb időre kötnek szerződést, mert a törvény csak öt év elteltével és hathónapos felmondási idővel engedi meg a felmondást.

[3, 3678, [1]] VPC.full A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le a szerződésben.

[3, 3681, [8]] VPC.full A " mű visszavonásának " joga, a felmondási jog gyakorlásának feltételei

[3, 3689, [1]] VPC.full E felmondási jogról való lemondás lehetőségét illetően érdekes következtetésre lehet jutni.

[3, 3690, [7]] VPC.full A törvény nem tiltja meg e speciális felmondási jogról való lemondást.

[3, 3691, [5]] VPC.full Megjegyezzük, hogy csak a felmondási jog gyakorlása következtében hatályosul a felhasználó irányában az Szjt. ( új ) 11. §-ában foglalt visszavonási jog.

[3, 3694, [14]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 11. §-ában megjelölt visszavonási jog a felhasználási szerződésben speciális felmondási jog gyakorlásának a lehetőségét is jelenti egyben.

[3, 3696, [46]] VPC.full A munkáltató ebben az esetben is privilegizált felhasználónak minősül, vagyis az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése szerint a visszavonó nyilatkozat a munkáltatónál csak a szerző nevének mellőzési kötelezettségét eredményezi, de a felhasználáshoz való jogát ez a nyilatkozat nem érinti, vagyis felmondási joga sincsen a szerzőnek.

[3, 3697, [29]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3701, [18]] VPC.full A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

[3, 3718, [2]] VPC.full A szerző felmondási jogára alkalmazandók a felhasználási szerződésre vonatkozó [ Szjt. ( új ) 51. §, 53. § ], valamint a jövőben alkotandó mű kijavítására, elfogadására vonatkozó általános szabályok [ Szjt. ( új ) 49. § ] szintén fontos szerepet kapnak a kiadói szerződésnél.

feloldás VPC.full (1) Skipped (1)

[3, 3032, [70]] Skipped A tisztességtelen piaci magatartás jogát az EK fogyasztóvédelme szabályozza, és bár az EK versenyjoga konkrétan nem tartalmaz rendelkezéseket a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésekre- ezt az egyes tagállamokra hagyja- azonban ennek ellenére kiemelt figyelem központjába kerültek már hosszú ideje az olyan esetek, amikor a szellemi tulajdonjogok értékesítésével foglalkozó vállalkozások versenykorlátozás céljából kartell jellegű megállapodásokat kötnek ( Dr. Tattay Levente Az ipari tulajdon és a versenyjog kollíziójának feloldása az Európai Közösségben, Magyar Jog 1999/5. szám ).

[3, 4801, [27]] VPC.full Az Szjt. (új)-nek az 1996. évi I. törvényt a rádiózásról és televíziózásról (1996. évi I. törvény) módosító szabályait e két törvény egyes szabályai közötti anomáliák feloldása tett szükségessé.

felosztás kerülő LVC.full (1)

[3, 677, [22, 23]] LVC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) az elsőbbségi részvényfajtán belüla ) osztalékelsőbbséget, b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget ( likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség ), c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamintd ) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztálythatározhat meg.

felruházott VPC.full (4)

[1, 171, [60]] VPC.full Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben a 75. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határoznia ) az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát; b) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait; c) azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak; d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek ( így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben ) vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.

[1, 193, [15]] VPC.full - Fel kell sorolni azokat a jogokat, amelyeket a jogutód részvénytársaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek, vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, továbbá az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat is ismertetni kell.

[3, 233, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal felruházott üzletrészek kialakítására a társasági szerződés rendelkezései szerint.

[3, 278, [27]] VPC.full Itt figyelembe kell venni, hogy a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal- pl. eltérő mértékű szavazati joggal- felruházott de egyébkén azonos mértékű üzletrészek kialakítására is.

felruházás VPC.full (1)

[2, 348, [7]] VPC.full Az fb.-nek ez a rendkívüli jogkörrel való felruházása szükségessé teszi az fb.-nek is a fokozottabb ellenőrzését a társaság legfőbb szerve által.

felszámolás VPC.full (16)

[1, 520, [1]] VPC.full A felszámolás során az eljárás jellegéből és lényegéből fakadóan felosztható vagyon nem marad fenn, míg a végelszámolási eljárás befejezését követően az esetek többségében marad felosztható vagyon.

[2, 262, [8]] VPC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 262, [25]] VPC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 262, [38]] VPC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 262, [54]] VPC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 407, [22]] VPC.full A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

[2, 634, [12]] VPC.full Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

[3, 415, [3]] VPC.full A gazdasági társaságok felszámolással vagy végelszámolással történő megszűnésére vonatkozó általános szabályokat részletesen a Cstv. tartalmazza.

[3, 499, [34]] VPC.full Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 2118, [26]] VPC.full Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2139, [3]] VPC.full Az ellenőrzött társaság felszámolásánál ha a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona, úgy akkor a bejelentés teljesítéséig az uralkodó tagot, illetve a részvényest a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásokért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2170, [23]] VPC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2173, [37]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2399, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (3) bekezdéssel beiktatott Cstv. 28. § (2) bekezdés i) pontja a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzésről való hirdetmény tartalmát egészíti ki az egyszemélyes társaságok vonatkozásában.

[3, 2402, [11]] VPC.full A bíróság pedig akkor állapíthatja meg az ellenőrzött, illetve a felszámolás alatt álló társaság tartozásaiért az uralkodó tagok korlátlan felelősségét, ha az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott és ennek következtében nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2405, [28]] VPC.full Abban az esetben, ha a bíróság valamelyik jogosult keresete alapján megállapította az uralkodó tag korlátlan felelősségét a működés során az ellenőrzött társaság tartozásaiért, akkor ez a felszámolás eljárás során is érvényesíthető lesz az uralkodó taggal szemben.

felszámolás került LVC.full (1) Skipped (1)

[2, 262, [38, 39]] LVC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 262, [54, 57]] Skipped A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

felszámolási VPC.full (24)

[1, 454, [18]] VPC.full A társaság megszűnése és a tényleges törlése között azonban le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 489, [16]] VPC.full Ezt megelőzően azonban az általános szabályok szerint le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 519, [5]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnés esetében felszámolási eljárásnak illetőleg végelszámolásnak van helye.

[2, 267, [4]] VPC.full A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban Cstv. ) 27. § (1) bek. szerinti jogerős végzés meghozatalának napjától kell számítani a Gt. ( új ) 23. § (3) bek.-ben írt visszamenőlegesen figyelembe veendő két évet.

[2, 445, [9]] VPC.full Ezért azt a BH1995. 423. sz. döntés értelmében a felszámolási eljárás megindulása, illetve folyamatban léte sem érinti.

[2, 530, [77]] VPC.full A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[2, 550, [9]] VPC.full A g) pont feltételeit, illetve a megszüntetéshez vezető felszámolási eljárás részletes szabályait a b) pontnál már hivatkozott Cstv. III. Fejezete tartalmazza.

[2, 556, [35]] VPC.full Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[2, 557, [27]] VPC.full Még inkább felmerülhetnek a társaság megszűnését követően rendezetlen igények ott, ahol a társaság ún. fantom céggé vált és ezért a cégbíróság a Ctv. 56-58. § alapján felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül hivatalból törölte, illetve szüntette meg a társaságot.

[2, 579, [9]] VPC.full Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik- a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli törlése esetét kivéve-, végelszámolásnak van helye.

[2, 584, [8]] VPC.full A végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény tartalmazza.

[3, 38, [11]] VPC.full A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a vállalat vagyoni helyzetétől függően felszámolási eljárásnak, illetve végelszámolásnak van helye.

[3, 188, [11]] VPC.full A tag jogutód nélküli megszűnése esetén- ami történhet végelszámolási vagy felszámolási eljárással, de történhet ezek nélkül is a Ctv. 56-58. § szerinti hivatalbóli törlési eljárás során- az üzletrész magához vonásának a Gt. ( új ) 144. § szabályai szerint kell eljárni.

[3, 499, [45]] VPC.full Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 938, [9]] VPC.full Olyan esetekben, ha a számlatulajdonos ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolás alatt áll, akkor a számla feletti rendelkezési jog kizárólag a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, vagy a végelszámolót illeti meg.

[3, 1841, [16]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a tagokkal szemben csak akkor léphetnek fel, ha felszámolási eljárás során marad kielégítetlen hitelező.

[3, 2014, [39]] VPC.full Jogutód nélkül szűnik meg az egyesülés, ha a szerződésben meghatározott időtartam letelik, a szerződésben meghatározott megszűnési feltétel megvalósul, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, tagjainak száma egy főre csökken, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság felszámolási eljárás során megszünteti, a cégbíróság elrendeli hivatalbóli törlését.

[3, 2170, [38]] VPC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2183, [7]] VPC.full Ez az előírás már nem utal a felszámolási eljárásra és a keresetindítás időpontjával kapcsolatban sem utal időpontra.

[3, 2262, [16]] VPC.full Emiatt a Gt. ( új ) 299. § (6) bekezdése kizárólag csak a hatálybalépése után induló felszámolási eljárások esetében rendeli el alkalmazni ezt a szigorító szabályt.

[3, 2391, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Cstv. egyes Gt. ( új)-jal összefüggő rendelkezéseit módosította.

[3, 2397, [0]] VPC.full Felszámolási eljárás eszerint a szabály szerint akkor is indulhat a cég ellen, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása keretében megszűntnek nyilvánította a céget és ennek során megállapította, hogy nincsen megfelelő vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2398, [2]] VPC.full Ilyenkor a felszámolási eljárás a cégbíróság értesítése alapján indul meg.

[3, 2401, [13]] VPC.full A Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése szerint a keresetet a felszámolási eljárás során lehet előterjeszteni a hitelezőknek.

felszámoló VPC.full (5)

[2, 407, [1]] VPC.full A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

[2, 407, [33]] VPC.full A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

[3, 938, [29]] VPC.full Olyan esetekben, ha a számlatulajdonos ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolás alatt áll, akkor a számla feletti rendelkezési jog kizárólag a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, vagy a végelszámolót illeti meg.

[3, 1797, [8]] VPC.full A törvény ilyen esetekben feljogosítja a végelszámolót illetve felszámolót a hátralékos befizetések követelésére, ha a tartozások kiegyenlítése ezt szükségessé teszi.

[3, 1798, [7]] VPC.full Ilyenkor a befizetési kötelezettség a végelszámoló illetve felszámoló felhívásával azonnal esedékessé válik, függetlenül attól, hogy a cégbejegyzéstől számított egy év még nem telt el.

felte VPC.full (1)

[3, 303, [13]] VPC.full Hasonló rendelkezés érvényesül akkor is, ha a taggyűlés összehívása nem volt szabályos feltéve, hogy minden tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozik.

feltétel VPC.full (190) Skipped (1)

[1, 23, [15]] VPC.full Ezért olyan esetekben, ha a jogutód gazdasági társaság nem felel meg a hatósági engedély feltételeinek, akkor nem válik automatikusan az engedély jogosítottjává.

[1, 182, [34]] VPC.full Ennek a kivételi rendelkezésnek az alapján sem választhatják azonban automatikusan a nyilvános alapítás formát, illetve nyilvános működést a részvénytársaságok, hanem csak akkor, ha megfelelnek a törvény 76. § (1) bekezdésében írt feltételének.

[1, 407, [8]] VPC.full A megszűnési okok közül a részletesebb szabályozást igénylők feltételeit a Gt. ( új ) 13. §, a 49-50. §, a 93-94. § és a 96. § külön szabályozza.

[1, 415, [11]] VPC.full Határozott időre szóló társaságnál a rendes felmondás helyett csak a szigorúbb feltételekhez kötött azonnali hatályú felmondásra [ Gt. ( új ) 94. § ] van lehetőség.

[1, 416, [5]] VPC.full A rendes felmondásnak semmilyen előzetes feltétele nincs, bármikor és indokolás nélkül megilleti ez a jog mindegyik tagot.

[1, 417, [16]] VPC.full Mivel garanciális jogról van szó, ezért ezt a jogot érvényesen kizárni vagy korlátozni- pl. feltételekhez kötni- érvényesen nem lehet.

[1, 440, [22]] VPC.full Ha a Gt. ( új ) által közelebbről nem részletezett tartalmú " megegyezés ", illetve " megállapodás " a taggá válás feltételeire nem jön létre, akkor a Gt. ( új ) 95. § értelemszerű alkalmazásával kell elszámolni a tag örökösével.

[1, 516, [3]] VPC.full Ugyanakkor a vagyonkiadás feltételeinek részletes szabályait az említett rendelkezések figyelembevételével a társasági szerződésben kell meghatározni.

[1, 526, [47]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a) a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját; b) az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit; d) a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[1, 527, [22]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés: a) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok tartalmáról, feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; b) olyan értékhatár meghatározásáról, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

[1, 593, [4]] VPC.full A társasági szerződésben foglalt feltételek szerint a vállalatba a tag az alapítást követően is beléphet ( csatlakozás ).

[2, 8, [30]] VPC.full Ezért a törvény átfogóan tartalmazza egyrészt a gazdasági társaságoknak és szervezeti felépítésüknek, valamint szerveiknek a létrejöttét, működését, felépítését, továbbá a társaságok átalakulásának és megszűnésének eseteit és feltételeit, másrészt a társaságok tagjainak ( részvényeseinek ) jogait, kötelességeit és felelősségét.

[2, 117, [28]] VPC.full A társaság létesítő okirata a társaság időtartamát határozott vagy határozatlan időre, illetve a Gt. ( új ) 53. § (1) bek. a) pontjában jelzett valamilyen más megszűnési feltétel bekövetkezéséig határozhatja meg.

[2, 264, [2]] VPC.full A kizárási feltétel megvalósulása esetén a tisztség a Gt. ( új ) 30. § (1) bek. c) pontja alapján a törvény erejénél fogva szűnik meg külön intézkedés nélkül.

[2, 278, [6]] VPC.full A visszahívást a törvény nem köti feltételekhez.

[2, 366, [28]] VPC.full Ha a gazdasági társaság olyan szervezetből jön létre átalakulással, amelynél a felügyelő bizottságban nem volt munkavállalói képviselet, de a 31. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek fennálltak, a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) biztosítani kell, hogy a munkavállalók az átalakulás után a felügyelő bizottság működésében azonnal részt vehessenek.

[2, 368, [17]] VPC.full Kivételes szabályként érvényesül a Gt. ( új ) 36. § (2) bek., amikor az átalakulás adott feltételei esetében nincs szükség a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói létszám éves átlaga alakulásának a Gt. ( új ) 31. § (2) bek. c) pontja szerinti kivárására, hanem nyomban, az átalakulással létrejövő új társaság működésének kezdetekor már biztosítani kell a munkavállalói képviseletet a felügyelő bizottságban.

[2, 459, [11]] VPC.full A kereset indítási jogot a Gt. ( új ) szigorú eljárásjogi feltételek betartásához köti.

[2, 469, [4]] VPC.full A felfüggesztés eseteit vagy feltételeit a Gt. ( új ) nem határozza meg, csupán a lehetőségét biztosítja.

[2, 530, [23]] Skipped A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[2, 536, [15]] VPC.full Ugyanez vonatkozik az a) pont második fordulatára is, ami elvileg bármilyen, akár bizonytalan feltétel, illetve esemény [ Ptk. 228. § (2) ], akár biztosan bekövetkező jövőbeni történés is lehet.

[2, 539, [7]] VPC.full Az ebbe a pontba írt megszűnési okok feltételeit és részletes szabályait a Gt. ( új ) VII. Fejezete ( 59-80. § ) tartalmazza.

[2, 541, [17]] VPC.full A d) pont szerinti megszűnési ok a Gt. ( új ) 3. § (2) bek.-ben írt alapítási feltételnek a társaság működése során bekövetkező megszűnését jelenti.

[2, 550, [3]] VPC.full A g) pont feltételeit, illetve a megszüntetéshez vezető felszámolási eljárás részletes szabályait a b) pontnál már hivatkozott Cstv. III. Fejezete tartalmazza.

[2, 672, [47]] VPC.full Ennél a szabálynál külön ki kell emelni a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdésének a szóhasználatát, amely szerint a fent részletezett kényszerátalakulási kötelezettség a tőkeleszállításnál az " ... e törvényben ", vagyis a Gt. ( új)-ban megállapított tőkeminimum alá szállást határozza meg átalakulási feltételként.

[2, 677, [29]] VPC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[3, 18, [6]] VPC.full A kilépő tagot megillető vagyonhányad kiadásának feltételeiről a társasági szerződésben rendelkezni kell a Gt. ( új ) 107. § (1) c) pontja alapján.

[3, 45, [21]] VPC.full A korlátozott felelősség alól azonban- amint arra a Gt. ( új ) 121. § is utal- a törvényben meghatározott feltételek esetén van kivétel.

[3, 61, [10]] VPC.full A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás- amennyiben az előző hármas feltételnek megfelel- akkor egyaránt lehet dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog ( pl. bérleti jog ) is.

[3, 98, [3]] VPC.full A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

[3, 101, [12]] VPC.full Lehetőségük van azonban rá, hogy a társasági szerződésben rögzített módon és feltételekkel [ Gt. ( új ) 123. § (2) b) ] további vagyoni értékű szolgáltatást- akár személyes közreműködés vállaljanak.

[3, 107, [18]] VPC.full Ezt fejezi ki a Gt. ( új)-nál is megfelelően alkalmazható BH1992. 332. II. sz. döntés is a mellékszolgáltatás feltételeinek a társasági szerződésben történő kötelező szabályozásáról, amennyiben a felek ilyen szolgáltatásban állapodnak meg.

[3, 110, [17]] VPC.full Az üzletrész új tulajdonosára és a társaság megállapodására van bízva, hogy vállalja -e változatlan vagy új feltételekkel az új tulajdonos a korábbi által vállalt mellékszolgáltatást.

[3, 117, [1]] VPC.full Lényeges feltételei garanciális okokból ennek az eljárásnak is vannak.

[3, 150, [10]] VPC.full Az átruházási jog korlátlanságát legfeljebb az elővásárlási jog kötheti bizonyos feltételekhez, ha a Gt. ( új ) által biztosított lehetőséggel élve a tagok egymásnak ilyen jogot engednek.

[3, 168, [6]] VPC.full A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

[3, 171, [3]] VPC.full A beleegyezés részletes feltételeit a későbbi viták elkerülése érdekében is mind a megadását mind a megtagadását illetően a társasági szerződésben kell szabályozni.

[3, 172, [5]] VPC.full A tilalmat vagy az átruházási feltételeket a társasági szerződésben kell rögzíteni.

[3, 216, [2]] VPC.full A korlátozott feltételekkel lehetővé tett ilyen üzletrészszerzés rendszerint azt a célt szolgálja, hogy a tagok így tudják megakadályozni pl. a Gt. ( új ) 135. § szerinti esetben nemkívánatos személy bekerülését a társaságba.

[3, 246, [21]] VPC.full Ettől a módtól el lehet térni ( pl. a tagok veszik meg az üzletrészt ) de mert ilyenkor rendszerint hátrányosabb értékesítési feltételekkel lehet számolni, ezért az eltérő értékesítésre és annak a konkrét formájára csak a kizárt tag beleegyezésével van lehetőség.

[3, 276, [7]] VPC.full A taggyűlés határozatképességéhez vagylagosan és csak minimális feltételként írja elő a Gt. ( új ) a törzstőke felének vagy a leadható szavazatoknak a többségi jelenlétét.

[3, 297, [11]] VPC.full A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet.

[3, 378, [7]] VPC.full Ebben az esetleges mellékszolgáltatás vállalására, annak feltételeire is ki kell térnie.

[3, 411, [9]] VPC.full Ettől a felek a társasági szerződésben csak a szigorúbb feltételek irányába térhetnek el.

[3, 593, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdése viszont már valamennyi részvényesi jog gyakorlásának a feltételévé teszi a részvény birtoklását.

[3, 676, [10]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály )- az erre vonatkozó feltételek meghatározásával- rendelkezhet olyan névre szóló részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít ( elsőbbségi részvény ).

[3, 751, [7]] VPC.full A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának részletes feltételeit az alapító okirat ( alapszabály ) határozza meg.

[3, 775, [8]] VPC.full A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának a részletes feltételeit a létesítő okiratban kell az új törvény szerint meghatározni.

[3, 776, [1]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 794, [3]] VPC.full Ha ugyanis a feltételek fennállnak ( adózott eredmény van és a kamatfizetés nem sérti az alaptőkét ), tehát megvan a pénzügyi fedezet, akkor a létesítő okirati előírás, illetve az azzal azonos tartalmú részvényen feltüntetett módon számítandó kamatot ki lehet fizetni a kamatozó részvény tulajdonosa részére.

[3, 795, [19]] VPC.full A részvénytársaság saját részvényét ( a továbbiakban: saját részvény ) az alaptőkén felüli vagyonából a (2)-(6) bekezdésekben foglalt feltételek szerint szerezheti meg.

[3, 842, [3]] VPC.full Azzal a további feltétellel, hogy az átruházás kizárólag csak az ideiglenes részvény új tulajdonosának a részvénykönyvbe való bevezetésével válik érvényessé.

[3, 853, [4]] VPC.full A részvényesek ezeknek a feltételeknek a teljesítése után igényelhetik tehát a részvények előállítását a részvénytársaságtól.

[3, 854, [14]] VPC.full Ilyen részvényesi igény hiányában is intézkednie kell azonban a részvénytársaságnak a részvények kiállításáról a feltételek teljesülését követő 30 napon belül.

[3, 863, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 195. § (1) bekezdéséből következően a dematerializált részvény értékpapír-számlán való jóváírása kizárólag csak a részvény kiállítási feltételek teljesülése után történhet meg.

[3, 864, [24]] VPC.full Ez a körülmény pedig- figyelemmel az 1996. évi CXI. törvény 81. §-ának a szabályaira is- arra enged következtetni, hogy a részvénykiállítási feltételek teljesüléséig nincsen az értékpapír-számlán mozgás.

[3, 890, [9]] VPC.full A részvény dematerializált papírként való kibocsátásról a fentebb írt feltételek együttes megléte ( névre szóló részvény, azonos részvénysorozat ) határozhatnak a kibocsátók.

[3, 903, [14]] VPC.full ( Mégpedig akkor, ha erről a kibocsátó ilyen értelemben döntött és az aukció feltételeit előzetesen nyilvánosságra hozta a tájékoztatóban. )

[3, 1001, [20]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 238. § (4) bekezdése a semmisséget okozó esetek között nem sorolta fel a részvény kibocsáthatósági feltételekről rendelkező Gt. ( új ) 239. § megsértését.

[3, 1002, [27]] VPC.full A Gt. ( új ) 196. §-ának új szabálya azonban most pótolja ezt a hiányosságot és szankcionálja azt az esetet, amikor a részvénytársaság a részvény kiállíthatósági feltételekről rendelkező 195. §-ának a megsértésével idő előtt, vagy a részvény érték befizetésének a teljesítése előtt kiállítja a részvényeket.

[3, 1029, [26]] VPC.full Az igazgatóság, illetve megbízottja- az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel- a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően ( 180. § ) került sor.

[3, 1048, [29]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (5) bekezdéséből következően a részvénykönyvbe való bevezetést főszabályként nem lehet megtagadni akkor, ha a részvény átruházására a Gt. ( új)-ban meghatározott feltételek szerint kerül sor.

[3, 1129, [12]] VPC.full Ugyancsak meg kell határozni a kötvényre vonatkozó adatokat, a részvényre átváltás feltételeit, s természetszerűleg a kötvény futamidejét.

[3, 1165, [22]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik dolgozói részvény kibocsátása vagy törzsrészvénynek a részvénytársaság munkavállalója részére- a jogszabályi rendelkezések szerinti kedvezményes feltételekkel- történő kibocsátása vagy átruházása esetére.

[3, 1212, [10]] VPC.full Ha a részvényesek nyomban az alapításkor döntenek kötvénykibocsátásról, ennek feltételeit, és a kötvényre vonatkozó adatokat a Gt. ( új ) 199. §-ához fűzött magyarázatnál már hivatkozott 1996. évi CXI. törvény rendelkezések ( 1996. évi CXI. törvény 24. §, 55. § ) figyelembevételével pontosan meg kell határozni.

[3, 1238, [13]] VPC.full A 60. § szerint ha a részvény forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, erre a felügyelet a bejelentést követő 15 napon belül felhívja a kibocsátó figyelmét, és egyidejűleg értesíti a Cégbíróságot.

[3, 1244, [3]] VPC.full A nyilvános alapítás feltételeit az 1996. évi CXI. törvény 24. §-a határozza meg.

[3, 1245, [5]] VPC.full Portfolió társaság az alábbi három feltétel együttes megléte esetén jön létre Az alaptőkének legalább 500 millió forintnak kell lennie, az alaptőke legalább 60%-át részvény apportnak kell kitennie ( részvényportfolió ).

[3, 1359, [8]] VPC.full A részvény név, illetve kibocsátási értéke befizetése feltételeinek meghatározásakor [ Gt. ( új ) 207. § (1) a) ] a Gt. ( új ) 222. §-ban írtakat kell figyelembe venni.

[3, 1372, [4]] VPC.full A szavazati jog gyakorlásának feltétele, módja

[3, 1375, [5]] VPC.full " A szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia.

[3, 1376, [17]] VPC.full A közgyűlésről szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételét.

[3, 1386, [15]] VPC.full A törvény a Ptk. 338/B. § (1) bekezdésével összhangban meghatározza, hogy a részvényes milyen feltételekkel, milyen okiratok birtokában gyakorolhatja részvényesi ( szervezeti és vagyoni ) jogait, vagyis milyen módon igazolhatja részvényesi mivoltát.

[3, 1409, [37]] VPC.full A Gt. ( új ) 207. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 219. § (1) bekezdése szerint az alapító okiratban, illetve alapszabályban rendelkezni kell a részvények még meg nem fizetett név illetve kibocsátási értéke befizetésének feltételeiről.

[3, 1441, [4]] VPC.full Osztalék előleg kifizetésére a feltételek fennállása esetén csakis a számviteli szabályok szerint készített közbenső mérleg alapján kerülhet sor.

[3, 1442, [10]] VPC.full ( Utóbbi rendelkezés azonban ellentmondani látszik az osztalékelőleg kifizetésének azon feltételével, miszerint arra csak akkor kerülhet sor, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, arra az esetre, ha utóbb osztalék fizetésére nem lenne jogszabályi lehetőség. )

[3, 1462, [15]] VPC.full A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésében írt feltételeket szigorítva azt is előírhatja, hogy egy adott közgyűlésen a névre szóló részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal korábban jegyezték be a részvénykönyvbe.

[3, 1472, [17]] VPC.full A cégbíróság- amennyiben az indítvány a jogszabályoknak megfelelő volt- az 51. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásából számított 30 napon belül összehívja a közgyűlést.

[3, 1474, [19]] VPC.full Ezen indítványokat a közgyűlés napirendjére kell tűzni, amennyiben pedig az igazgatóság e kötelezettségének nem tesz eleget a könyvvizsgálatot feltételek fennállása esetén a cégbíróság elrendeli, illetve a tagok a társaság nevében a követelést keresettel érvényesíthetik.

[3, 1505, [35]] VPC.full A meghívó, illetve a hirdetmény tartalmazza: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés napirendjét; d) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; e) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.

[3, 1506, [19]] VPC.full A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában, illetve hirdetményében megjelölt határidőn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni.

[3, 1516, [39]] VPC.full - ha az igazgatóság szükségesnek tartja [ Gt. ( új ) 234. § (1) ], ha a felügyelőbizottság megítélése szerint a társaság érdeke megkívánja [ Gt. ( új ) 31. § (4) ], ha az alapszabályban előírt feltételek megvalósulnak.

[3, 1525, [6]] VPC.full A hirdetménynek a szavazati jog gyakorlás feltételeit is tartalmaznia kell, éspedig az alapító okiratban, alapszabályban írtak szerint.

[3, 1526, [5]] VPC.full " A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról nem az igazgatóságnak kell eseti jelleggel a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben rendelkeznie, hanem a szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia.

[3, 1526, [26]] VPC.full " A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról nem az igazgatóságnak kell eseti jelleggel a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben rendelkeznie, hanem a szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia.

[3, 1527, [18]] VPC.full A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

[3, 1531, [18]] VPC.full [ Tekintettel arra, hogy a Gt. ( új ) 18. § (3) bekezdése az előbbiektől részben eltérő feltételekhez ( valamennyi részvényes jelenlétéhez ) köti a napirenden nem szereplő kérdések megtárgyalását az előbbi szabályozás az ilyen esetekre nem látszik alkalmazhatónak. ]

[3, 1554, [9]] VPC.full Az ilyen ügyekben a közgyűlés az alábbi három együttes feltétel fennállása esetén hozhat érvényesen határozatot ha a közgyűlést érvényesen hívták össze, ha azon valamennyi részvényes jelen van, és a határozathozatal ellen egyik részvényes sem tiltakozik [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1573, [33]] VPC.full A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, különösen a határozat kialakításával kapcsolatos körülményeket, adatokat, melynek során figyelemmel kell lenni a Gt. ( új ) 47. §-ában foglalt perindítási feltételekre is.

[3, 1641, [2]] VPC.full A felemelés feltételeit a törvény keretei között az említett okiratoknak kell meghatároznia.

[3, 1656, [56]] VPC.full A közgyűlési meghívóban ismertetni kell az alaptőke-emelés módját, meg kell határozni a jegyzési minimumot, vagyis az eredményes részvényjegyzéshez megkívánt részvények minimális számát, továbbá a kibocsátandó új részvényekre vonatkozó valamennyi adatot, egyebek mellett a részvény típusát, fajtáját, osztályát, sorozatát, előállítás módját, név és kibocsátási értékét, valamint befizetésének feltételeit.

[3, 1671, [18]] VPC.full Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelésére, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott esetekben, illetve feltételek szerint kerülhet sor.

[3, 1672, [52]] VPC.full Az alaptőkének új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése során a részvénytársaság részvényeseit- ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket- és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait- ebben a sorrendben- az alapszabályban vagy az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés határozatában meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg.

[3, 1679, [20]] VPC.full Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1682, [42]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési határozat a sikeres részvényjegyzés esetére, és attól feltételezetten az alapszabályt a kibocsátandó és lejegyzendő részvényekkel összhangban " feltételesen módosítja " újabb közgyűlés tartására nincs szükség, a sikeres jegyzés, mint felfüggesztő feltétel bekövetkezését követően az alapszabály minden további jogcselekmény nélkül módosul.

[3, 1719, [47]] VPC.full A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határoznia ) a kötvénykibocsátás módját ( zártkörű, nyilvános ); b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét; c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit; d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit.

[3, 1719, [60]] VPC.full A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határoznia ) a kötvénykibocsátás módját ( zártkörű, nyilvános ); b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét; c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit; d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit.

[3, 1722, [12]] VPC.full Ugyancsak meg kell határozni a kötvény futamidejét, valamint a részvénnyé átalakítás feltételeit és időtartamát.

[3, 1734, [57]] VPC.full Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára ( alaptőkéjére ) vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításának eseteiben a hitelezői felhívásra, és biztosíték nyújtására vonatkozó Gt. ( új ) 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni, hiszen e feltételek előírása meghiúsítaná az alaptőke leszállítását.

[3, 1771, [1]] VPC.full Utóbbi feltétel igazolására az igazgatóság nyilatkozata szolgál.

[3, 1847, [81]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül- meg kell határozni: a) a tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat; b) a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit; d) az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[3, 1848, [67]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységről; b) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges társasági vagyon mértékéről; c) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység keretében az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékéről, gyakorlásának módjáról; d) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből való részesedés szabályairól; e) az egyes tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről.

[3, 1888, [2]] VPC.full A teljesítés feltételeiről a díjazás mértékéről [ Gt. ( új ) 274. § (2) ] meg kell állapodni, csakúgy, mint a nem megfelelő teljesítés esetén fizetendő kötbér mértékéről.

[3, 1928, [3]] VPC.full A határozathozatalnak kettős feltétele van tehát, valamennyi tag jelenléte, s egyhangú hozzájárulás az írásos meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásához [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1938, [26]] VPC.full A tagok egyhangúan határoznak a következő ügyekben: a) az egyesülés tárgyának megváltoztatása, b) az egyes tagok szavazatai számának a megváltoztatása, c) a határozathozatal feltételeinek a megváltoztatása.

[3, 1980, [4]] VPC.full A társasági szerződésben foglalt feltételek szerint az egyesülésbe bárki beléphet ( csatlakozás ).

[3, 2014, [18]] VPC.full Jogutód nélkül szűnik meg az egyesülés, ha a szerződésben meghatározott időtartam letelik, a szerződésben meghatározott megszűnési feltétel megvalósul, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, tagjainak száma egy főre csökken, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság felszámolási eljárás során megszünteti, a cégbíróság elrendeli hivatalbóli törlését.

[3, 2028, [5]] VPC.full Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti.

[3, 2090, [22]] VPC.full Végül a Gt. ( új ) 288. § (2) bekezdés utolsó fordulata azt írja elő, hogy a befolyásszerzést külön törvény további feltételekhez kötheti.

[3, 2126, [25]] VPC.full A Gt. ( új ) 290. § (2) bekezdésének a szavazati jogról való rendelkezésénél a Cégközlönyben való közzétételi kötelezettség teljesítését nem említi a joggyakorlás teljesítés feltételeként a törvény.

[3, 2294, [12]] VPC.full Ha e törvény a részvényest megillető valamely jogosultság számításának alapját vagy igénybevételének feltételeit megváltoztatja, e törvény rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépését követő első teljes naptári év elteltével lehet alkalmazni.

[3, 2296, [14]] VPC.full Ennek során több vonatkozásban is megváltoztatta a törvény a részvényeseket megillető jogosultságok igénybevételének a feltételeit ( így például az osztalék és a kamat fizetésére az új szabályok szerint kizárólag csak az adózott eredményből kerülhet sor ).

[3, 2297, [29]] VPC.full Ezzel összefüggésben mondja ki a 301. § (1) bekezdése, hogy olyan esetekben, ha a törvény megváltoztatta valamelyik részvényest megillető jogosultság számításának az alapját, vagy az igénybevétel feltételeit, akkor a Gt. ( új ) vonatkozó szabályát a Gt. ( új ) életbelépését követő első teljes naptári év eltelte után lehet csak alkalmazni.

[3, 2339, [28]] VPC.full Ezért mindig a taggyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződések jóváhagyása, amelyet a kht. a társadalom közös szükségleteinek a kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenységének folytatásának a feltételeiről.

[3, 2470, [7]] VPC.full A Felügyeletnek ezért a zártkörű forgalomba hozatal feltételei teljesülésének a vizsgálatakor arról is meg kell győződnie, hogy a részvényesek az említett esetben megtették -e az előzetes szándéknyilatkozatokat.

[3, 2506, [7]] VPC.full - Elállási jog kizárása vagy erre vonatkozó feltételek hiányában viszont a részvények átruházása a vételi ajánlat és az elfogadó nyilatkozatok szerint megtörténik.

[3, 2509, [26]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (1) bekezdése a tőzsdén forgalmazott részvények tekintetében a tőzsde szabályzatában a nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő.

[3, 2512, [19]] VPC.full A Vár. előírásai szerint viszont a váltó, tehát a részvény átruházása is csak feltétlen lehet és az esetleges feltételt nem létezőnek kell tekinteni.

[3, 2531, [30]] VPC.full Az 1995. évi XXXIII. törvény példálózó felsorolása a szabadalmi oltalom alá nem tartozó szellemi termékekről magában foglalja pl. a számítógépi programokat, illetve az esztétikai alkotásokat, amelyek a megfelelő feltételek fennállása esetén szerzői jogi oltalmat élveznek.

[3, 2532, [18]] VPC.full A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. §-a határozza meg a védelem feltételeit.

[3, 2642, [33]] VPC.full Vannak jogrendszerek, pl. az amerikai szerzői jog, amely szerzőnek tekinti azokat a jogalanyokat is, amelyek a művet intellektuális értelemben ugyan nem alkották meg, de létrehozásukat kezdeményezték, annak materiális feltételeit ( beleértve az alkotók kiválasztását ) biztosították.

[3, 2785, [14]] VPC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 3028, [20]] VPC.full A korábbi szabályozás alapvetően egyes műfajok tekintetében, így különösen az irodalmi műveknél, pontosabban az azokra vonatkozó kiadói szerződések feltételei között, a filmeknél a televízió-szervezet megfilmesítési szerződéseinek értelmezésekor, a képzőművészet alkotásai közül pl. a kisplasztika, érem, plakett felhasználására vonatkozó szerződés részletei között tartalmazott speciális, a terjesztés jogát különösen értelmező rendelkezést.

[3, 3033, [5]] VPC.full Azonban a (3) bekezdésben rögzített feltételek esetén, bizonyos esetekben, mentességet biztosít a már említett versenyt korlátozó tilalmak alól, amennyiben azok hozzájárulnak a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, valamint az áruk termelésének és elosztásának javításához.

[3, 3048, [25]] VPC.full A " nemzeti jogkimerülés " lehetővé teszi, hogy a külföldi jogtulajdonos maga döntse el, melyik belföldi terjesztőnek ad kizárólagos jogokat, és milyen feltételekkel, így nem kell attól tartania, hogy a külföldön forgalomba hozott példányokkal bárki úgynevezett párhuzamos importot hajtson végre, kihasználva az egyes országok gyártási-terjesztési árszínvonalai közötti eltéréseket.

[3, 3073, [58]] VPC.full Ezen szabályozás alapján nyilvános előadás alatt a mű " közönség előtti közvetlen reprodukálását, élő közreműködőkkel vagy filmszalag vetítése útján ", " a közönség korlátozott volta és- jellemzően- helyhez kötöttség " ( A szerzői jog kézikönyve, Szerk. Benárd Aurél, Tímár István; KJK Budapest, 1973, 214. oldal, Boytha György ) feltételeivel értettük.

[3, 3084, [43]] VPC.full A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 3128, [2]] VPC.full A jogdíjfizetés feltételeit a már említett jogdíjközlemény tartalmazza részletesen.

[3, 3146, [15]] VPC.full Itt utalunk az Szjt. ( új ) 26. § (2) bekezdéséhez írottakra, amely bizonyos feltételek esetén a műholdas sugárzást is sugárzásnak tekinti.

[3, 3188, [23]] VPC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3204, [38]] VPC.full A továbbközvetítés lehet egyidejű, változatlan, amely ha az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával történik ( pl. kábeltelevíziós társaság ), az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése alá tartozó tevékenységnek minősül, és a feltételek fennállása esetén kötelezően közös jogkezelés alá tartozik.

[3, 3442, [13]] VPC.full Ahogyan arra a Fővárosi Bíróság 2.P. 25.076/1987 sz. döntése is utal, bármelyik feltétel hiánya megalapozza a jogdíjfizetési kötelezettséget.

[3, 3505, [28]] VPC.full A nem kizárólagos jogot szerző felhasználónak ezért érdekében áll, vagy egy ilyen rendelkezéssel védenie méltányolható gazdasági érdekeit, vagy ha ezzel nem él, a szerződés egyéb feltételeit erre tekintettel megállapítania.

[3, 3543, [9]] VPC.full Vagyis, ha a letöltés ( click on ) feltételeit a felhasználó megismerheti, és azt regisztrálható módon elfogadja írásban, akkor minden bizonnyal a felhasználási szerződés alakiságának is megfelel ez az engedélyezés.

[3, 3552, [5]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

[3, 3600, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) ezen szabályai a mű elfogadására, illetve a kijavításra való visszaadás feltételeit szabályozzák.

[3, 3604, [6]] VPC.full Az elkészült mű kijavításra való visszaadásának feltételei

[3, 3608, [15]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) is szabályozta a mű kijavításra visszaadásának feltételeit, ám azokat az egyes műfajokra vonatkozó rendeletek töltötték meg tartalommal.

[3, 3623, [6]] VPC.full A felhasználó díjfizetés nélküli elállási jogának feltételei

[3, 3654, [14]] VPC.full A határozatlan idejű vagy 5 évnél hosszabb szerződésnél a felmondási jog korlátja, gyakorlásának feltételei

[3, 3679, [8]] VPC.full A Ptk. 241. § alapján, a megfelelő feltételek fennállása esetén, e szerződés bíróság által történő módosításának is helye lehet, hiszen a felek tartós jogviszonya fennáll.

[3, 3681, [11]] VPC.full A " mű visszavonásának " joga, a felmondási jog gyakorlásának feltételei

[3, 3682, [22]] VPC.full A felhasználó vagyoni befektetésének védelméből eredően a szerző művének nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét az Szjt. ( új ) 11. §-a alapján csak feltételekhez kötötten vonhatja vissza.

[3, 3701, [16]] VPC.full A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

[3, 3704, [26]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 3735, [10]] VPC.full Kérdés, hogy a szoftver alkotások kielégítik -e ezt a feltételt?

[3, 3743, [25]] VPC.full Ezzel szemben a szakirodalomban találkozunk olyan nézetekkel, melyek kifejezetten helytelenítik ezt az álláspontot arra való hivatkozással, hogy amennyiben teljesen kiiktatjuk minden ilyen típusú feltétel vizsgálatát, úgy nem lesz a továbbiakban megfelelő módszer az oltalom határainak kijelöléséhez, és könnyen eltolódhat a szerzői jog határa olyan alkotások felé, melyek amúgy semmilyen tekintetben nem lennének megfelelőek a védelemre ( Hoeren, Thomas A szoftverek szerzői jogi oltalomképességének kérdése, Magyar Jog 1992/5., 320. o. ).

[3, 3802, [9]] VPC.full Alapvetően az előbbiekben vázolt elveken, a szerzői jogvédelem feltételein az új szabályozás sem változtatott, csak egyes jogosultságok, illetve a felhasználás szabályai kerültek pontosabb megfogalmazásra.

[3, 3861, [45]] VPC.full A fogalom kellő támpontot nyújt ahhoz, hogy meghatározható legyen kit, illetve mely céget is illetnek a film felhasználási jogai, amennyiben azt ismeri el " előállítónak ", aki " saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről ".

[3, 4031, [14]] VPC.full A tűrés kötelezettsége nem zárja ki, hogy megszabja a bemutatás és felvételek készítése feltételeit, amennyiben e feltételek nem lépik túl a " méltányos érdek " határait.

[3, 4031, [18]] VPC.full A tűrés kötelezettsége nem zárja ki, hogy megszabja a bemutatás és felvételek készítése feltételeit, amennyiben e feltételek nem lépik túl a " méltányos érdek " határait.

[3, 4032, [6]] VPC.full A látkép elkészítésének és felhasználásának három feltétele van, amely feltételeknek együttesen meg kell lenniük ahhoz, hogy a felhasználás " szabad " legyen.

[3, 4032, [10]] VPC.full A látkép elkészítésének és felhasználásának három feltétele van, amely feltételeknek együttesen meg kell lenniük ahhoz, hogy a felhasználás " szabad " legyen.

[3, 4093, [4]] VPC.full Összefoglalóan tehát a felhasználás feltételeit a következőképpen foglalhatjuk össze

[3, 4173, [21]] VPC.full A felhasználás abban az esetben válik jogszerűvé, ha a felhasználó a közös jogkezelővel ( MSZSZ-EJI-vel ) is megállapodik a díjazás feltételeiről.

[3, 4238, [14]] VPC.full A közleményben feltüntetett százalékokat a két egyesületre együttesen állapították meg, a felhasználás részletes feltételeit a felek és a két jogkezelő szervezet közötti szerződés tartalmazza.

[3, 4293, [21]] VPC.full Gyakran előfordul ugyanis, hogy egyes- főként a műhold útján sugárzó- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során indokolatlan, egyoldalú feltételeket próbálnak a kábelhálózatokra rákényszeríteni.

[3, 4296, [17]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4376, [30]] VPC.full Az Szjt. ( új ) XII. fejezete részletezi a Kormány által kijelölt illetékes miniszter ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ( NKÖM ) felügyeleti jogkörét és a nyilvántartásba vétel feltételeit.

[3, 4378, [16]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy az 1989. évi II. törvény 17. §-ában említett, jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött tevékenység felett a hatáskörrel rendelkező állami szerv hatósági ellenőrzést gyakorolhat. ( A hatósági ellenőrzés szabályait az 1957. évi IV. törvény VI. fejezete tartalmazza ).

[3, 4379, [10]] VPC.full A NKÖM felügyeleti jogköre kiterjed a kollektív jogkezelés speciális szakmai feltételei folyamatos meglétének ellenőrzésére is, biztosítva ezzel a folyamatosan megfelelő szintű működést.

[3, 4396, [25]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4398, [33]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4411, [1]] VPC.full E feltételeknek nemcsak a nyilvántartásba vételkor, hanem az egyesület működése alatt folyamatosan meg kell lenniük, ezt a miniszter felügyeleti jogkörének keretében ellenőrzi, a közös jogkezelőnek éves beszámolót kell küldenie éves tevékenységéről.

[3, 4415, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (1) bekezdésének d) pontja a közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételének egyik feltételeként jelöli meg az adatkezelésre való felkészültséget.

[3, 4425, [21]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4425, [33]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4429, [40]] VPC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4430, [16]] VPC.full A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges- a 88. § (1) bekezdésében meghatározott- feltételek teljesítését igazoló iratokat.

[3, 4441, [35]] VPC.full Amint az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, a közös jogkezelő egyesületek " kifelé " irányuló tevékenységéből és a de jure monopolhelyzetükből adódó sajátosságok indokolják, hogy a jogszabály a nyilvántartásba vétel szigorú feltételeit a nemzetközi gyakorlatban támasztott szokásos követelményekkel összhangban határozza meg.

[3, 4473, [35]] VPC.full A felhasználónak azzal a kötelezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezettsége, hogy szerződést kössön bármely felhasználóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos feltételek mellett. ...

[3, 4474, [8]] VPC.full A felhasználókkal előre meghatározott szabályok, nyilvánosságra hozott feltételek szerint kell a viszonyt kialakítani.

[3, 4489, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) ezzel szemben valamennyi, a közös jogkezelés körébe tartozó jogdíj és egyéb feltételek ( pl. fogalom-meghatározások, kedvezmények ) megállapításához megköveteli a miniszter jóváhagyását.

[3, 4491, [52]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4492, [6]] VPC.full A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.

[3, 4525, [10]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználásra való jogosítás feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve szomszédos jogi teljesítményekről.

[3, 4527, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) ezen új szabálya megengedi, hogy a jogkezelő az adatszolgáltatást a jogosítás feltételévé tegye.

[3, 4529, [29]] VPC.full A közös jogkezelési tevékenység felett- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban- gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi jogszabályokba.

[3, 4537, [35]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

[3, 4540, [33]] VPC.full Ugyanakkor az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése konkretizálja az ellenőrzési jogkör gyakorlását a miniszter a felügyelet körében azt ellenőrzi, hogy a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e a nyilvántartásba vétel feltételei, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi szabályokba.

[3, 4590, [7]] VPC.full A polgári peres eljárásban elrendelhető ideiglenes intézkedések feltételeit a Pp. 156. §-a határozza meg.

[3, 4591, [27]] VPC.full [ A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) szigorúbb rendelkezést tartalmazott, mert nem elégedett meg a valószínűsítéssel, hanem a kérelmezőnek igazolnia kellett a feltételek meglétét. )

[3, 4618, [17]] VPC.full A 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet 8. §-a jogosult által a vámhatóságnál kötelezően letétbe helyezendő biztosíték feltételeit szabályozza.

[3, 4624, [5]] VPC.full A felhasználók azonban csak meghatározott feltételek megléte esetén tehetik ezt.

[3, 4703, [38]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4704, [33]] VPC.full Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

[3, 4704, [88]] VPC.full Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

[3, 4737, [5]] VPC.full Ezek között nem szerepel olyan feltétel, hogy ha a hagyatékhoz szerzői jog tartozik. )

[3, 4768, [31]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4772, [62]] VPC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig a magyar szerzői jog szabályozásának az volt a hierarchiája, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket tartalmazó törvény mellett létezett egy általános végrehajtási rendelet ( sajátos módon nem kormányrendelet, hanem a művelődési miniszter rendelet, az ún. Vhr. ), továbbá ugyancsak a törvény végrehajtását szolgáló tizenegy művelődési miniszteri rendelet, amely nevesített felhasználási szerződések feltételeit és a vonatkozó szerzői díjakat tartalmazza.

[3, 4780, [14]] VPC.full Nincs általános végrehajtási rendelete, s nincsenek aprólékos előírások az egyes felhasználási szerződésfajták kötelező feltételeire és díjazására nézve sem. V. fejezete csak a felhasználási szerződések általános szabályait határozza meg, és csak néhány szerződésfajtára illetve műfajra állapít meg speciális rendelkezéseket.

feltételes VPC.full (13)

[3, 1127, [10]] VPC.full Az ilyen kötvénykibocsátás tehát minden esetben együtt jár az alaptőke feltételes felemelésével.

[3, 1635, [23]] VPC.full Az alaptőke felemelésea ) új részvények forgalomba hozatalával, b) az alaptőkén felüli vagyon terhére, c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával, d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.

[3, 1646, [11]] VPC.full Amennyiben ugyanis az alaptőke felemeléséről döntő közgyűlés egyúttal a részvénytársaság alaptőkéjét feltételesen nem módosítja, úgy a jegyzés alkalmával a Gt. ( új ) 213. §-ának alkalmazásával a névérték 10%-át kell befizetni.

[3, 1649, [23]] VPC.full Ha pedig második közgyűlés tartására nem kerül sor ( mert az alaptőke felemelésével egyidejűleg a közgyűlés az alapító okiratot, alapszabályt is módosítja feltételesen ) a jegyzés alkalmával kell az előírt ellenértékrészt megfizetni.

[3, 1652, [12]] VPC.full Ugyancsak idegen tőkéhez juttatja a társaságot az alaptőke átváltoztatható kötvények forgalombahozatalával történő feltételes felemelése is, ebben az esetben azonban a hitelviszonyt megtestesítő kötvényre történő befizetések az alaptőkén felüli vagyonba kerülnek, és a kötvényesek elhatározásától függ, hogy ez az összeg bekerül -e az alaptőkébe.

[3, 1676, [29]] VPC.full A alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés az alapító okiratot ( alapszabályt ) az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvényjegyzés vagy a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások eredményétől függően annak tényleges lezárásának napjával módosíthatja ( feltételes alapszabály-módosítás ).

[3, 1678, [4]] VPC.full Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül az alapító okirat ( alapszabály ) módosításáról közgyűlést kell tartani.

[3, 1678, [20]] VPC.full Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül az alapító okirat ( alapszabály ) módosításáról közgyűlést kell tartani.

[3, 1682, [27]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési határozat a sikeres részvényjegyzés esetére, és attól feltételezetten az alapszabályt a kibocsátandó és lejegyzendő részvényekkel összhangban " feltételesen módosítja " újabb közgyűlés tartására nincs szükség, a sikeres jegyzés, mint felfüggesztő feltétel bekövetkezését követően az alapszabály minden további jogcselekmény nélkül módosul.

[3, 1683, [11]] VPC.full Amennyiben az alaptőke-emelésről döntő közgyűlési határozat a fentiek szerint az alapszabályt feltételesen nem módosítja, a sikeres részvényjegyzés lezárását követő 60 napon belül újabb közgyűlést kell tartani, melyen rendelkezni kell az alapszabály megfelelő módosításáról.

[3, 1718, [2]] VPC.full A közgyűlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.

[3, 1719, [1]] VPC.full A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határoznia ) a kötvénykibocsátás módját ( zártkörű, nyilvános ); b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét; c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit; d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit.

[3, 1720, [16]] VPC.full Az átváltoztatható kötvény kibocsátása [ Gt. ( új ) 199. § (1) ] az alaptőke egyidejű feltételes felemelésével jár együtt.

feltételez VPC.full (6)

[2, 259, [14]] VPC.full A vezető tisztségviselőnek a Gt. ( új ) 29. §-ában részletezett kötelességei és felelőssége feltételezi azt is, hogy hatáskörét még a társaság legfőbb szerve is csak akkor vonhassa el, ha arra maga a társaság létesítő okirata ad felhatalmazást.

[3, 1351, [3]] VPC.full Ez a rendelkezés feltételezi, hogy az alakuló közgyűlésen valamennyi részvényjegyző jelenlétét.

[3, 2568, [25]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (4) bekezdésben felsorolt szellemi termékek tehát annak ellenére, hogy adott esetben magas színvonalú, kreatív szellemi munkát feltételeznek ( pl. jogszabályok ) nem minősülnek szerzői műveknek.

[3, 2638, [14]] VPC.full Az alkotói tevékenység a szerző és a mű között fennálló kreatív, intellektuális kapcsolatot feltételezi, jogunk ezt a kapcsolatot ( ha az Szjt. ( új ) kifejezetten nem is deklarálja ) kizárólag magánszemélyek esetében ismeri el.

[3, 3625, [2]] VPC.full Mindkét eset feltételezi viszont, hogy a felhasználó együttműködési kötelezettségét nem mulasztotta el.

[3, 3943, [19]] VPC.full Ha az alkotók bérmunkában készítik el a filmet ( work made for hire ), a szerződés alárendelt munkaviszonyt feltételez az előállító és a szerző között.

feltételezett VPC.full (1)

[3, 1682, [17]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke-emelésről rendelkező közgyűlési határozat a sikeres részvényjegyzés esetére, és attól feltételezetten az alapszabályt a kibocsátandó és lejegyzendő részvényekkel összhangban " feltételesen módosítja " újabb közgyűlés tartására nincs szükség, a sikeres jegyzés, mint felfüggesztő feltétel bekövetkezését követően az alapszabály minden további jogcselekmény nélkül módosul.

feltételezve VPC.full (1)

[3, 379, [15]] VPC.full Ennek a helyzetnek az elkerülésére csak a tagok elsőbbségi jogával való élés vagy- egyetértést feltételezve- az új törzsbetét megszerzésére jogosult, mindenki számára elfogadható kívülálló(k) kijelölésének lehetősége áll fenn.

feltételezés VPC.full (1)

[3, 2880, [5]] VPC.full A jelenlegi szabály abból a feltételezésből indul ki, hogy a felhasználó bevételt realizál, és azt ki is mutatja mint a jogdíj alapját.

feltétl VPC.full (1)

[3, 2512, [14]] VPC.full A Vár. előírásai szerint viszont a váltó, tehát a részvény átruházása is csak feltétlen lehet és az esetleges feltételt nem létezőnek kell tekinteni.

feltétlen VPC.full (14) Skipped (1)

[1, 84, [11]] VPC.full A piacgazdaság igényeihez való alkalmazkodás a tőkekoncentrációval elérhető gazdasági növekedés igénye feltétlenül megköveteli a cégszám-változással történő szervezeti változások jogszabályi biztosítását, továbbá az ilyen változások sajátosságainak a megfelelő jogszabályi kezelését.

[3, 465, [4]] VPC.full A kiegyensúlyozott üzletvitelhez azonban feltétlenül szükség van egy biztonsági tartalékra, amelyből az esetleges üzleti veszteségeket is fedezni lehet.

[3, 522, [7]] VPC.full A részvénytársaságok által választott működési forma nem feltétlenül kell, hogy azonos legyen az alapítási módjukkal, mivel a törvény a két fajta működési mód között átjárhatóságot biztosít a társaságok számára.

[3, 1161, [4]] VPC.full Az alapítás módja nem feltétlenül és nem végleg határozza meg a részvénytársaság működését, formáját.

[3, 1252, [7]] VPC.full A nyilvános alapítás esetében az alapító(k) nem feltétlenül kell hogy a társaság részvényeseivé váljanak, hiszen nincs részvényjegyzési kötelezettségük.

[3, 1334, [1]] VPC.full Nem feltétlenül és nem teljesen fedi egymást egyrészt a (3) bekezdésben előírt részvényesi befizetési kötelezettség, és az alaptőke 30%-a meglétének követelménye.

[3, 1723, [11]] VPC.full A kötvény futamidejének, és az átváltásra nyitva álló határidőnek nem feltétlenül kell egybeesnie.

[3, 2098, [3]] VPC.full Ez pedig nem feltétlenül esik egybe az ellenőrzött társaság érdekeivel.

[3, 2318, [12]] VPC.full Mégpedig olyan erővel, hogy a külön törvényekben rendezett kérdések módosítását is feltétlenül megkövetelik.

[3, 2512, [14]] Skipped A Vár. előírásai szerint viszont a váltó, tehát a részvény átruházása is csak feltétlen lehet és az esetleges feltételt nem létezőnek kell tekinteni.

[3, 3483, [19]] VPC.full A Ptk. 205. § (2) bekezdése tartalmazza az általános kötelező szerződési kellékeket, így ezeknek a felhasználási szerződésben is feltétlenül szerepelniük kell, hogy az létrejöhessen.

[3, 3646, [19]] VPC.full Egyrészt a mű felhasználásának megkezdése adott esetben megtörténik a mű közönség számára történő felkínálásával, ami azonban még nem feltétlenül találkozik a szerző érdekeivel.

[3, 4035, [20]] VPC.full A korábbi szabályozástól eltérően- helyesen- az oktatási cél leszűkült az iskolai oktatás céljára, továbbá az ismeretterjesztő előadásnak feltétlenül tudományos kell legyen, összhangban a szabad felhasználás általános szabályaival [ Szjt. ( új ) 34. § (2) ].

[3, 4044, [9]] VPC.full A mű egyetlen példányának szándékos megsemmisítése a tulajdonos részéről feltétlenül joggal való visszaélést jelent, és a szerző a személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményeit érvényesítheti. "

[3, 4704, [52]] VPC.full Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

feltéve VPC.full (9) Skipped (1)

[1, 119, [37]] VPC.full Az 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

[1, 212, [30]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a 66. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával- biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

[2, 226, [20]] VPC.full Az érdeksérelemnek- kárnak- a társaságnál kell felmerülnie és a helytállási kötelezettség is a társasággal szemben áll fenn, feltéve, hogy a társaság azt érvényesíteni kívánja.

[2, 318, [36]] VPC.full Az igazgatósági- tehát szavazással kialakítandó testületi döntéseknél- viszont méltánytalan lenne, ha azok az igazgatósági tagok is helytállni tartoznának egy-egy igazgatósági döntésért, akik nem is vettek részt a döntésben vagy ellene szavaztak, feltéve, hogy ezt 15 napon belül a felügyelő bizottságnak a tudomására is hozzák.

[3, 303, [13]] Skipped Hasonló rendelkezés érvényesül akkor is, ha a taggyűlés összehívása nem volt szabályos feltéve, hogy minden tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakozik.

[3, 2719, [21]] VPC.full Természetesen amint a szerző fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerű volt.

[3, 3419, [35]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) ezen rendelkezését kibővítette az új törvény a szociális és időskori gondozás keretében, az egyházi ünnepeken, egyházak vallási szertartásain történő előadás szabad felhasználássá minősítésével, feltéve, hogy ezeknél sem ál fenn még közvetve sem a jövedelemfokozás célja.

[3, 4597, [22]] VPC.full Ilyen adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Szjt. ( új ) 94. § (6) bekezdése is, mégpedig mindkét peres féllel szemben, feltéve, hogy a kérelmező már elvárható mértékben valószínűsítette tényállításait.

[3, 4609, [43]] VPC.full A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít.

[3, 4626, [12]] VPC.full A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

feltüntet VPC.full (23)

[3, 345, [8]] VPC.full Azt meghaladóan más adatokat vagy az adatok részletezését feltüntetni nem kell.

[3, 762, [25]] VPC.full Emiatt- mivel a dolgozói részvény kizárólag névre szóló lehet- a részvényokiraton és a részvénykönyvben a csoport tagjai által választott közös képviselő nevét kell feltüntetni.

[3, 832, [25]] VPC.full Az ideiglenes részvény kibocsátását követően a részvényes által teljesített további vagyoni hozzájárulás összegét a részvényes kérésére az ideiglenes részvényen az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kell feltüntetni vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg új ideiglenes részvényt kell kibocsátani.

[3, 838, [34]] VPC.full Az ideiglenes részvényen a Gt. ( új ) 191. § (3) bekezdéséből következően a Gt. ( új ) 194. §-ában a részvény tartalmi kellékeként felsoroltakat, valamint az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget kell feltüntetni.

[3, 875, [21]] VPC.full A részvényokirat tartalmaként pedig a Gt. ( új ) 194. § a)-g) pontja alatt a részvényokirat minimális tartalmi kellékeként meghatározottakat kell feltüntetni.

[3, 893, [30]] VPC.full Ezért az okiraton fel kell tüntetni a kibocsátandó részvény Gt. ( új ) 194. § a)-g) pontjai alatt felsorolt tartalmi kellékeket azzal az eltéréssel, hogy a részvényen nem kell feltüntetni a részvények sorszámát és az igazgatóság két tagjának az aláírását.

[3, 960, [38]] VPC.full Eszerint ugyanis a nyomdai úton előállított névre szóló részvényre kikötött elővásárlási, visszavásárlási jog, továbbá vételi jog vagy kötelezettség, a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben kizárólag csak akkor lesz hatályos, ha a részvényen felülbélyegzéssel feltüntetik ezeket a jogokat.

[3, 962, [13]] VPC.full Eszerint ugyanis " ... legalább ... " az a)-g) pont alatt írtakat kell feltüntetni a részvényokiraton.

[3, 987, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdésben írt tartalmi kellékeket az előlapon, az ún. köpenyen kell feltüntetni és ehhez elválaszthatatlan módon hozzá kell kapcsolni az osztalék kamat és az esetleges egyéb jogokat megtestesítő szelvényeket is.

[3, 994, [9]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényen legalább a következőket kell feltüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, sorozatát, típusát és névértékét; c) a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; d) a kibocsátás időpontját, az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; e) az igazgatóság két tagjának aláírását; f) az értékpapír kódját; g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

[3, 995, [19]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 995, [49]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 1041, [15]] VPC.full A részvénykönyvbe a Gt. ( új ) 198. § (1) bekezdés második fordulatában felsoroltakat kell feltüntetni.

[3, 1300, [24]] VPC.full Tételesen sem a Gt. ( új ), sem az 1996. évi CXI. törvény nem tartalmaz előírást a vonatkozásban, hogy milyen adatokat kell feltüntetni a jegyzési íven.

[3, 2796, [22]] VPC.full A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen- a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően- szerzőként feltüntessék.

[3, 2842, [49]] VPC.full A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet ( 85-93. § ) vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

[3, 4022, [9]] VPC.full A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel.

[3, 4025, [7]] VPC.full Előírja viszont, hogy a szerző nevét feltüntessék ilyen esetekben is.

[3, 4027, [15]] VPC.full Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.

[3, 4174, [29]] VPC.full A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon- feltüntessék.

[3, 4266, [13]] VPC.full A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.

[3, 4269, [13]] VPC.full Ennek eredményeként a hangfelvétel előállítóját is megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék az általa rögzített hangfelvétel másolatain. ( Hasonló- szűkített- személyhez fűződő jog illeti meg a rádió- és televízió-szervezeteket és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítő kábelszervezeteket is az Szjt. ( új ) 81. §-a alapján. )

[3, 4299, [27]] VPC.full A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.

feltüntetett VPC.full (7)

[1, 475, [6]] VPC.full Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel.

[2, 77, [10]] VPC.full Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig- az ellenkező bizonyításáig- a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

[3, 783, [15]] VPC.full A kamatozó részvény tulajdonosát a részvény névértéke után, az adózott eredményből, a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg.

[3, 793, [7]] VPC.full A részvényest az adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon számított kamat illeti meg a Gt. ( új ) 188. § (2) bekezdése alapján.

[3, 794, [36]] VPC.full Ha ugyanis a feltételek fennállnak ( adózott eredmény van és a kamatfizetés nem sérti az alaptőkét ), tehát megvan a pénzügyi fedezet, akkor a létesítő okirati előírás, illetve az azzal azonos tartalmú részvényen feltüntetett módon számítandó kamatot ki lehet fizetni a kamatozó részvény tulajdonosa részére.

[3, 989, [9]] VPC.full A részvényokirat köpenyéhez elválaszthatatlan módon hozzácsatolt toldatban az abban feltüntetett adatoknak az átruházások időbeli sorrendjének mindig egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

[3, 4238, [2]] VPC.full A közleményben feltüntetett százalékokat a két egyesületre együttesen állapították meg, a felhasználás részletes feltételeit a felek és a két jogkezelő szervezet közötti szerződés tartalmazza.

feltüntetés VPC.full (45)

[1, 36, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (3) bekezdése pedig részvénytársasággá történő átalakulás esetére ezekhez további adatok feltüntetését írja elő.

[1, 68, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 70. §-a a betéti társasággá való átalakulásnál általános kötelezettségként írja elő a kültag vagyoni betétje feltüntetésének a kötelezettségét.

[2, 119, [42]] VPC.full A társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meg kell határozni a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük ( cégnevük ) és lakóhelyük ( székhelyük )- kivéve az alapszabályban a részvényeseket- feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységi körét; d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke ( a tagok vagyoni hozzájárulása ) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

[2, 128, [36]] VPC.full Mivel ezeknél a társaságoknál a részvények bemutatóra szólóak is lehetnek, a részvényesek száma pedig több ezret is elérhet, nyilvánvalóan értelmetlen lenne megkövetelni a részvényesek nevének ( cégnevének ) és címének ( székhelyének ) a feltüntetését.

[3, 651, [21]] VPC.full A nyomdai úton történő névre szóló részvény hatósági árverésen való megszerzésénél pedig az árverési jegyzőkönyv alapján- annak száma és kelte feltüntetésével- kell az igazgatóság elnökének átvezetni a részvényen a tulajdonosváltozást.

[3, 947, [31]] VPC.full Abban az esetben, ha a zárolás jogcíme lehetőséget ad a részvény elidegenítésre, akkor a számlavezetőnek kell intézkednie az iránt, hogy a dematerializált részvény a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével együtt jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír alszámlán.

[3, 965, [15]] VPC.full Ehelyett a 194. § (1) b) pontja már csak a részvény " típusának " a feltüntetését rendeli el.

[3, 967, [19]] VPC.full Ezért ebből a meghatározásból ( is ) következően a bemutatóra szóló részvénynél szerintünk nem lehet a tulajdonos nevének a feltüntetésével bővíteni a részvényokirat tartalmát.

[3, 968, [6]] VPC.full A részvényokiraton a tulajdonos nevének a feltüntetését a Gt. ( új ) 194. §-a külön a névre szóló részvénynél sem írja elő.

[3, 969, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § d) pontja az 1988. évi VI. tv.-hez hasonlóan változatlanul előírja a kibocsátás időpontjának a feltüntetését.

[3, 978, [43]] VPC.full Az értékpapírkód intézményét 1997. január 1-jével az 1996. évi CXI. törvény 236. § (3) bekezdése vezette be és ezzel egyidejűleg az 1988. évi VI. tv. 237. §-át is kiegészítette egy új f) ponttal, amely a részvényokirat kötelező tartalmi kellékévé tette az értékpapírkód feltüntetését.

[3, 1056, [37]] VPC.full Az új szabály szerint viszont a névre szóló részvényest, illetve a részvényeit és az ideiglenes részvényeit részvénysorozatonként kell nyilvántartani a darabszámuk, illetve a tulajdoni részesedés mértékének valamint a törvényben meghatározott fentebb részletezett egyéb adatoknak a feltüntetésével együtt.

[3, 1138, [17]] VPC.full Éppen ezért ha a részvényes ilyen szerződést köt, az igazgatósághoz fordulhat az említett jogok részvényen történő feltüntetése iránt.

[3, 1522, [10]] VPC.full A napirendi pontok megjelölésével és a szavazati jog gyakorlása módjának feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a korábbi szabályozás alapján, ám a jövőben is iránymutatónak tekintendő határozatokat hozott.

[3, 2639, [29]] VPC.full Ebből nem következik az, hogy jogi személyek ne rendelkezhetnének a szerzői, illetve szomszédos jogok tartalmának bizonyos- akár személyhez fűződő- elemeivel, mint pl. a név feltüntetésének a joga a hangfelvételek előállítóinál, illetve a rádió- és televízió-szervezeteknél.

[3, 2734, [13]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogának gyakorlását viszont korlátozhatja, így pl. a név feltüntetésének mellőzésére.

[3, 2798, [4]] VPC.full A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

[3, 2799, [6]] VPC.full A szerzőség elismerése, a név feltüntetéséhez való szerzői jog

[3, 2803, [8]] VPC.full Maga a törvény is rugalmasan kezeli a név feltüntetésének módját, azt a felhasználás jellegétől teszi függővé.

[3, 2806, [3]] VPC.full A szerző nevének feltüntetése származékos műveken

[3, 2809, [4]] VPC.full A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 2809, [21]] VPC.full A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 2811, [18]] VPC.full A név mellőzésének, illetve a felvett név használatának joga éppúgy megilleti a szerzőt, mint a név feltüntetéséhez való jog.

[3, 2814, [19]] VPC.full A BH1990. 136. sz. döntés a szerző kifejezett igényének, illetve hozzájárulásának szükségét emelte ki, mint a név feltüntetésének mellőzéséhez való jog gyakorlásának alapját.

[3, 2815, [27]] VPC.full Kivételt engedő szabály hiányában, a művészi fényképek naptárban történt felhasználásakor, a felhasználó megsértette a szerző személyhez fűződő jogát, amikor a szerző hozzájárulása nélkül nevének feltüntetését mellőzte.

[3, 2816, [21]] VPC.full A szerző a nevének mellőzését kérheti a későbbi felhasználások során is, és annak sincs akadálya, hogy ismét kérje nevének feltüntetését, mivel e jogáról sem mondhat le.

[3, 2821, [35]] VPC.full A szerző halála után a személyhez fűződő jogok érvényesítése érdekében a törvény szerinti jogosultak a védelmi időn kívül is [ Szjt. ( új ) 14. § (2) ] felléphetnek a szerzőség elismerése és a név feltüntetése érdekében.

[3, 2869, [29]] VPC.full Az ún. " merchandising " jogok általában a mű címének, vagy más jellegzetességének ( pl. figura ) kereskedelmi forgalomban lévő árukon ( pl.ruhaneműkön, írószereken stb. ) történő feltüntetését jelenti.

[3, 3271, [7]] VPC.full Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

[3, 3277, [4]] VPC.full A munkavállaló-szerzőt a név feltüntetésének a mellőzéséhez való joga akkor is megilleti, ha a munkáltató a művön úgy változtat, hogy azzal a szerző nem ért egyet.

[3, 3304, [11]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogai néhány törvényi korlátozástól eltekintve [ név feltüntetésének mellőzése pl. Szjt. ( új ) 36. § (2)_-_(3) bekezdése ] a szabad felhasználás eseteiben ugyanúgy érvényesülnek mint az engedélyhez kötött felhasználásoknál.

[3, 3396, [46]] VPC.full Komoly problémát okozott a korábbi joggyakorlatban az a tény, hogy a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) rendelkezései szerint a televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhatott, és ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem volt kötelező.

[3, 3417, [3]] VPC.full A szerző nevének feltüntetését a felhasználó kivételesen itt is mellőzheti.

[3, 3761, [50]] VPC.full Így pl. a már említett, a szerzőnél amúgy megmaradó díjigényt vonja meg a szerzőtől a 3. fél jogszerző esetén az eredeti fehasználóval szemben, illetve a mű átadásával automatikusa a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

[3, 3810, [85]] VPC.full Ezen rendelkezésnél is a már a szofvereknél megismert logika és érvelés alapján, a munkáltatónak " többlet " jogokat biztosítva, a jogalkotó kivételeket jelöl meg a munkaviszonyban, vagy más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkotó szerzők tekintetébe, így a szerzőnél amúgy megmaradó díjgényt vonja meg a szerzőtől a 3. fél jogszerző esetén az eredeti fehasználóval szemben, illetve a mű átadásával automatikusan a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

[3, 3988, [2]] VPC.full A név feltüntetésének hiánya és a díjfizetés között okozati összefüggés nem áll fenn.

[3, 4019, [10]] VPC.full A szerző nevének, a tervezés idejének az épületen való feltüntetésére rendszerint az épület homlokzatán, jól láthatóan elhelyezett táblán kerül sor.

[3, 4021, [9]] VPC.full A tulajdonos ( üzemeltető, kezelő ) csak a feltüntetés helyére és módjára nézve hivatkozhat méltányos érdekeire, a tervező nevét és a tervezés idejét ( évét ) mindenképpen fel kell tüntetnie, amennyiben azt a tervező igényli.

[3, 4076, [24]] VPC.full Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4149, [25]] VPC.full 2. Az előadóművészt a filmelőállító vagyoni jogokra kiterjedő jogszerzése esetén is megilletik az Szjt. ( új ) 75. §-ában részletezett személyhez fűződő jogok ( név feltüntetése, az előadás integritásához való jog ).

[3, 4175, [18]] VPC.full Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.

[3, 4182, [3]] VPC.full 1. A név feltüntetésének joga az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználások esetében illeti meg az előadóművészt.

[3, 4185, [4]] VPC.full Előadóművészek együtteseinél a név feltüntetése az együttes nevének, illetve annak vezetőjének és a főbb közreműködők ( pl. zenekar esetében a karmester, szólisták stb. ) nevének feltüntetésre terjed ki.

[3, 4185, [27]] VPC.full Előadóművészek együtteseinél a név feltüntetése az együttes nevének, illetve annak vezetőjének és a főbb közreműködők ( pl. zenekar esetében a karmester, szólisták stb. ) nevének feltüntetésre terjed ki.

[3, 4268, [21]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1994. évi VII. törvény általi módosítása a hangfelvétel-előállítók egyetlen személyhez fűződő jogaként iktatta be a név feltüntetésének jogát.

feltüntetési VPC.full (1)

[3, 979, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdésének ugyancsak az f) pontja írja elő az értékpapírkód feltüntetési kötelezettségét a részvényokiraton.

felállítás VPC.full (2)

[1, 547, [6]] VPC.full A hatályos szabályozás azonban ilyen szervezet felállításáról nem rendelkezik.

[3, 4689, [17]] VPC.full Első ízben az 1921. évi LIV. törvény rendelkezett az akkor még szerzői jogi szakértő bizottságnak nevezett testület felállításáról ( 31-35. § ), amely köteles volt véleményt adni a bíróság által eléje terjesztett szerzői jogi vonatkozású kérdésekben.

felügyelet VPC.full (34)

[2, 71, [15]] VPC.full A tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt a gazdasági társaságoknak nem kell a működésük feletti törvényességi felügyeletet gyakorló cégbírósághoz benyújtani szemben az alapítási engedéllyel [ Ctv. 23. § (3) ].

[2, 408, [29]] VPC.full Cégjegyzési jogot biztosít az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 140. § (3) bek. az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kirendelt felügyeleti biztosnak is.

[2, 435, [3]] VPC.full Ilyenkor a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróság a Ctv. 54. § (1) bekezdésében írt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

[2, 440, [5]] VPC.full A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.

[2, 441, [2]] VPC.full A törvényességi felügyelet szabályait nem a Gt. ( új ), hanem a Ctv. 49-55. §-ai tartalmazzák de meg kell említeni a Ctv. 56-58. §-ait is, ahol ugyancsak a törvényességi felügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni [ Ctv. 56. § (2) ].

[2, 442, [6]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a törvényességi felügyelet csak a bejegyzési kérelmüket beadott, illetve már bejegyzett társaságokat illetően áll fenn.

[2, 444, [2]] VPC.full A törvényességi felügyelet csak a cég törlésével szűnik meg.

[2, 590, [22]] VPC.full A végelszámoló feladatainak jellege indokolja, hogy érdekellentét vagy a szükséges bizalom hiánya miatt a kisebbség a társaság működése felett a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságtól kérhesse másik végelszámoló kijelölését.

[3, 1120, [35]] VPC.full Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1238, [20]] VPC.full A 60. § szerint ha a részvény forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, erre a felügyelet a bejelentést követő 15 napon belül felhívja a kibocsátó figyelmét, és egyidejűleg értesíti a Cégbíróságot.

[3, 1260, [14]] VPC.full 3. A tájékoztatót és a jegyzésre felhívó nyilvános ajánlatétel tervezetét jóvá kell hagyatni a Felügyelettel [ 1996. évi CXI. törvény 30. § (1) ].

[3, 1487, [2]] VPC.full Így a felügyelettől mentesítést kell kérni a nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség alól, e tényről pedig a társaságnak rendkívüli tájékoztatást kell közzétennie.

[3, 1488, [2]] VPC.full Ha a felügyelet az engedélyt megadja a határozatában megjelölt időponttól kezdve a társaságot a nyilvános tájékoztatási kötelezettség nem terheli.

[3, 1670, [22]] VPC.full E szerint az alaptőke-emelésről szóló közgyűlési vagy igazgatósági határozatot, valamint a lehetőséges részvényjegyzők előzetes szándéknyilatkozatát a cégbírósághoz történő benyújtást megelőzően a felügyeletnek be kell jelenteni.

[3, 1673, [13]] VPC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

[3, 1772, [20]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 2461, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 318. § (6) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 32. § (1) bekezdésének a módosításában a Felügyelet jogkörét bővítette ki a részvénytársaságok nyilvános alapításánál.

[3, 2465, [17]] VPC.full Az így átalakuló részvénytársaságok a módosított 1996. évi CXI. törvény szabálya szerint kérelmezhetik azt, hogy a Felügyelet mentesítse őket a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatás alól.

[3, 2470, [1]] VPC.full A Felügyeletnek ezért a zártkörű forgalomba hozatal feltételei teljesülésének a vizsgálatakor arról is meg kell győződnie, hogy a részvényesek az említett esetben megtették -e az előzetes szándéknyilatkozatokat.

[3, 2491, [30]] VPC.full - Ezt követően a nyilvános vételi ajánlatot az ajánlattevőnek, illetve a befektetési vállalkozónak el kell küldeni a részvénytársaság igazgatósága számára és egyidejűleg a megküldéssel bejelenteni a tervezett akciót a Felügyeletnek is.

[3, 2492, [2]] VPC.full - A Felügyelet a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül megtilthatja a nyilvános vételi ajánlattétellel való részvényszerzést.

[3, 2494, [8]] VPC.full Ha viszont 15 napon belül nem nyilatkozik a Felügyelet, azt úgy kell tekinteni, hogy tudomásul vette a bejelentésben tervezett részvényvásárlási akciót.

[3, 2507, [33]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/G. §-a alapján az ajánlattevőnek, illetve a közreműködő befektetési vállalkozásnak a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejárta után 3 napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnél a vételi ajánlat eredményét.

[3, 4529, [19]] VPC.full A közös jogkezelési tevékenység felett- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban- gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi jogszabályokba.

[3, 4530, [14]] VPC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

[3, 4531, [5]] VPC.full A közös jogkezelők ellenőrzésének és felügyeletének részletes szabályai

[3, 4533, [2]] VPC.full A tényleges felügyeletet ellátó szervek és az ellenőrzés módszerei országonként különbözőek lehetnek. ( Franciaországban pl. a bíróság és a művelődési minisztérium együttesen gyakorolják a felügyeletet, míg Svédországban ezt az igazságügyi miniszter látja el.

[3, 4533, [25]] VPC.full A tényleges felügyeletet ellátó szervek és az ellenőrzés módszerei országonként különbözőek lehetnek. ( Franciaországban pl. a bíróság és a művelődési minisztérium együttesen gyakorolják a felügyeletet, míg Svédországban ezt az igazságügyi miniszter látja el.

[3, 4537, [57]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

[3, 4538, [10]] VPC.full Ez a rendelkezés természetesen nem érinti az ügyészség általános törvényességi felügyeletét, valamint a bíróságok ellenőrző szerepét ( az egyesületek bírósági bejegyzése vagy nyilvántartásból való törlése során ).

[3, 4540, [18]] VPC.full Ugyanakkor az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése konkretizálja az ellenőrzési jogkör gyakorlását a miniszter a felügyelet körében azt ellenőrzi, hogy a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e a nyilvántartásba vétel feltételei, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi szabályokba.

[3, 4542, [3]] VPC.full A közös jogkezelés felügyelete körében meghozott intézkedések

[3, 4726, [10]] VPC.full A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét.

[3, 4729, [4]] VPC.full A Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét a gazdasági miniszter látja el.

felügyelet gyakorló LVC.full (2)

[2, 71, [15, 16]] LVC.full A tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt a gazdasági társaságoknak nem kell a működésük feletti törvényességi felügyeletet gyakorló cégbírósághoz benyújtani szemben az alapítási engedéllyel [ Ctv. 23. § (3) ].

[2, 590, [22, 23]] LVC.full A végelszámoló feladatainak jellege indokolja, hogy érdekellentét vagy a szükséges bizalom hiánya miatt a kisebbség a társaság működése felett a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságtól kérhesse másik végelszámoló kijelölését.

fenn+áll VPC.full (2)

[3, 794, [4]] VPC.full Ha ugyanis a feltételek fennállnak ( adózott eredmény van és a kamatfizetés nem sérti az alaptőkét ), tehát megvan a pénzügyi fedezet, akkor a létesítő okirati előírás, illetve az azzal azonos tartalmú részvényen feltüntetett módon számítandó kamatot ki lehet fizetni a kamatozó részvény tulajdonosa részére.

[3, 3258, [27]] VPC.full Ez azt is jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 30. §-ában foglalt munkáltatói jogok és kötelezettségek a szerző és a munkáltató jogutódja közötti jogviszonyban is fennállnak.

fenn+álló VPC.full (29)

[1, 1, [40]] VPC.full A Gt. ( új ) 66. § (1) bekezdése a forgalom biztonságának és a hitelezők érdekének a védelmében főszabályként és az átalakulás minden formájára és minden cégformára irányadóan kimondja, hogy az átalakulás nem teszi lejárttá az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket.

[1, 11, [32]] VPC.full Egyes szakirodalom szerint " ... származékos jogszerzés estén a már létező tulajdonjog száll át más tulajdonosra, azaz alanyváltozás következik be a tulajdonos személyében, de ez a tulajdonjog tartalmát ( a fennálló jogokat és kötelezettségeket ) általában nem érinti.

[1, 412, [5]] VPC.full A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja ( rendes felmondás ).

[1, 419, [4]] VPC.full Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

[1, 422, [9]] VPC.full A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[1, 442, [23]] VPC.full A társaságtól megváló tag- tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig- a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

[1, 447, [11]] VPC.full Az elhunyt tag örökösének vagy a megszűnt tag jogutódjának felelőssége a fennálló tartozásokért attól függően alakul, hogy belép -e a társaságba, illetve a jogutód kíván -e tag lenni.

[1, 531, [9]] VPC.full Az (1) bekezdés a vállalat tagjainak a vállalattal szemben fennálló kötelezettségét tartalmazza.

[1, 600, [8]] VPC.full A csatlakozó tag a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért fennálló felelősségét kizárhatja, éspedig az igazgató tanácshoz intézett nyilatkozatával.

[2, 147, [45]] VPC.full A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 390, [14]] VPC.full Ennek egyik oka az ilyen munkavállalóknál a munkáltatójuktól való függőségükből adódóan a még fokozottabban fennálló befolyásolhatóságban van, mint az üzemi tanácson keresztül fb. tisztséget kapott személyeknél.

[2, 754, [7]] VPC.full Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

[3, 14, [6]] VPC.full A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[3, 350, [10]] VPC.full Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony mgszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek ( a rendkívüli felmondásra megállapított előírásoknak ) a munkáltatónak- a társaságnak- viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 472, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdés utolsó fordulata a társaság tartozásaiért fennálló kivételes és korlátlan helytállási kötelezettségre, illetve felelősségre utal.

[3, 819, [15]] VPC.full A részvényutalvány- az ellenkező bizonyításáig- igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.

[3, 1044, [16]] VPC.full A részvénykönyv mellékleteként pedig nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló közvetett tulajdonának az azonosítására alkalmas adatait is.

[3, 1995, [6]] VPC.full A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[3, 2580, [20]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény ( egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról ), annak a már hosszú ideje fennálló kívánalomnak tett eleget, hogy a hazai törvényi szabályozás kompatibilis legyen az 1961-es Római Egyezmény ( az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, és a műsorsugárzó szervezetek védelméről ) szabályaival.

[3, 2638, [9]] VPC.full Az alkotói tevékenység a szerző és a mű között fennálló kreatív, intellektuális kapcsolatot feltételezi, jogunk ezt a kapcsolatot ( ha az Szjt. ( új ) kifejezetten nem is deklarálja ) kizárólag magánszemélyek esetében ismeri el.

[3, 3215, [9]] VPC.full A közös jogkezelés szerepe az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény érvényesítésénél

[3, 3259, [25]] VPC.full Az Munka tv. 85/A. § (2) bekezdése a jogutódlást követő 1 évig a jogelőd egyetemleges felelősségét állapítja meg a jogutódlás időpontját megelőzően a munkavállalóval szemben fennálló kötelezettségek tekintetében.

[3, 3784, [3]] VPC.full Az Irányelv alapján fennálló védelem nem terjed ki az elektronikus úton hozzáférhető adattárak elkészítéséhez vagy működtetéséhez használt számítógépi programokra.

[3, 3908, [3]] VPC.full A felhasználási módonként fennálló díjazásra való jogosultság

[3, 4139, [15]] VPC.full Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét.

[3, 4201, [44]] VPC.full Jóllehet a WIPO-Szerződés " kiemeli " az audiovizuális műbe beépített rögzítést e fogalmi körből, azt hangsúlyozni kell, hogy a hangfelvétel belefoglalása egy filmbe vagy egy audiovizuális műbe nem érinti hangfelvétel jogi minőségét, illetve azt, hogy ez bármilyen hatással lenne a fennálló vagyoni jogokra.

[3, 4297, [39]] VPC.full Végül jelezzük, hogy az Szjt. ( új ) módosítását követően a vagyoni jogokról szóló III. fejezetbe, " A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga " című részbe kerültek át a műsorelosztó szervezetek által végzett egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény szabályai [ Szjt. ( új ) 28. § ].

[3, 4323, [15]] VPC.full Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.

[3, 4747, [20]] VPC.full A törvény 108. §-ában foglalt rendelkezések elfogadására annak elkerülése érdekében is szükség van, hogy- a szellemi tulajdon területén fennálló jogközelítési kötelezettségünk megszegésére hivatkozva- az Európai Közösség hazánkkal szemben megindítsa az Európai Megállapodás 107. cikkében szabályozott vitarendezési eljárást. ( A törvény miniszteri Indoklása ) "

fennmarad VPC.semi (4) VPC.full (1)

[3, 3044, [2]] VPC.semi E műveknél fennmarad a szerzők kizárólagos engedélyezési joga.

[3, 3500, [13]] VPC.semi A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3763, [15]] VPC.full A munkáltató ezen jogai a munkaviszony megszűnése után is, a szerzői jogi védelem időtartamára fennmaradnak ( Dr. Morschl Nóra A munkaviszonyban alkotott szoftver a magyar szerzői jogban, Kereskedelmi Jogi Értesítő, 1993. December, 4. o. ).

[3, 4123, [9]] VPC.semi Ez a szabály nem került átvételre, viszont természetszerűen fennmaradt az előadóművészek díjigénye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen rögzített előadásának sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése után [ Szjt. ( új ) 77. § ].

[3, 4179, [26]] VPC.semi A Szerződés még azt is rögzíti, hogy az előadóművészek személyhez fűződő jogai- legalább a vagyoni jogai lejártának az idejéig- a halála után is fennmaradnak, melyek védelmében a jogszabály által felhatalmazott személyek és szervezetek léphetnek fel.

fennmaradt VPC.semi (2) Skipped (1)

[3, 1792, [8]] VPC.semi A hitelezői követelések, egyéb tartozások kiegyenlítése után fennmaradt vagyont csakis a cég törlését követően lehet felosztani a részvényesek között.

[3, 3008, [7]] VPC.semi A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből harminc százalék a könyv- és folyóiratkiadókat illeti meg.

[3, 4123, [9]] Skipped Ez a szabály nem került átvételre, viszont természetszerűen fennmaradt az előadóművészek díjigénye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen rögzített előadásának sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése után [ Szjt. ( új ) 77. § ].

fennmaradó VPC.semi (18)

[1, 251, [98]] VPC.semi A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 263, [3]] VPC.semi - Kiválásnál a fennmaradó gazdasági társaság létesítő okiratában szükséges módosításokat és a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 266, [8]] VPC.semi A szétváló gazdasági társaság jogutódai, ideértve a fennmaradó társaságot is, a szétválás előtt keletkezett tartozásokért a vagyonmegosztás arányában felelnek.

[1, 456, [10]] VPC.semi A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

[1, 521, [5]] VPC.semi Főszabályként a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani, azonban a Gt. ( új ) 120. §-a alapján a társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet.

[1, 526, [54]] VPC.semi A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a) a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját; b) az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit; d) a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[3, 37, [10]] VPC.semi A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában- a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

[3, 80, [13]] VPC.semi Ha a pénzbetétek teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni.

[3, 256, [26]] VPC.semi A befizetett vételárból- az árverés költségeinek levonását követően- először a társaságnak a törzsbetét be nem fizetett részére eső követelését kell kielégíteni, míg a fennmaradó összeg az érintett volt tagot illeti meg.

[3, 414, [10]] VPC.semi A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

[3, 488, [9]] VPC.semi A társaság megszűnése esetére viszont a hitelező kielégítése után fennmaradó tiszta vagyonra főszabályként már részvényhányad arányában várományi joga van.

[3, 1793, [10]] VPC.semi A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- törvény eltérő rendelkezése hiányában- a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani.

[3, 1847, [88]] VPC.semi A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül- meg kell határozni: a) a tevékenységi körön belül a tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat; b) a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, illetve a működési költség viselésének tagok közötti megoszlását, az egyes tagokra eső befizetések összegét és az elszámolás módját; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit; d) az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[3, 1868, [6]] VPC.semi Megszűnés esetére a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásáról is rendelkeznie kell a társasági szerződésnek.

[3, 3269, [5]] VPC.semi A munkavállaló szerzőnél továbbra is fennmaradó díjigények

[3, 3270, [24]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében megjelölt speciális díjigény mellett e szabály biztosítja azt, hogy a felhasználási jog átruházása ellenére fennmaradó díjigényre a munkavállaló-szerző is jogosult maradjon.

[3, 3447, [13]] VPC.semi Ezért a jogdíj alapjából az oktatási díjat levonta, és csak a belépőjegy fennmaradó része után állapította meg a jogdíjfizetési kötelezettséget.

[3, 4668, [0]] VPC.semi Fennmaradó összeg 16 135 564 Ft

fenná+lló VPC.full (1)

[3, 443, [53]] VPC.full Ezek a következők a társasági forma gazdasági fundementumát jelentő alaptőkét a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében azonosítja a jegyzett tőkével, a részvényesi felelősség helyett a részvényesnek a részvénytársasággal szembeni " kötelezettségéről " ír, a részvénytársaság kötelezettségeiért való részvényesi felelősséget nem kizárólagos szabályként, hanem a Gt. (új)-ban megállapított esetek kivételével fennállónak mondja ki.

fennáll VPC.full (5)

[1, 120, [5]] VPC.full Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, vagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

[2, 366, [29]] VPC.full Ha a gazdasági társaság olyan szervezetből jön létre átalakulással, amelynél a felügyelő bizottságban nem volt munkavállalói képviselet, de a 31. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek fennálltak, a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) biztosítani kell, hogy a munkavállalók az átalakulás után a felügyelő bizottság működésében azonnal részt vehessenek.

[2, 568, [1]] VPC.full Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

[3, 479, [1]] VPC.full Különösen fennáll ez a felelősség akkor ha a részvényesek sajátjukként rendelkeztek a részvénytársaság vagyonával; vagy pedig azt más személy javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság mellett tudhatták volna, hogy fedezetelvonást követnek el.

[3, 3679, [27]] VPC.full A Ptk. 241. § alapján, a megfelelő feltételek fennállása esetén, e szerződés bíróság által történő módosításának is helye lehet, hiszen a felek tartós jogviszonya fennáll.

fennállhat VPC.full (1)

[3, 4336, [6]] VPC.full A védelmi idő elteltét követően kivételesen fennállhat díjfizetési kötelezettség ez az ún. járulék, amit a szerzői díjjal ellentétben közcélokra ( pl. az alkotók szociális támogatására ) kell felhasználni [ Szjt. ( új ) 100. § ].

fennállott VPC.full (1)

[3, 1153, [33]] VPC.full Amennyiben az igazgatóság a hozzájárulást megtagadja, a szerződésre a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, vagyis a Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásával a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ( eredeti állapotot ) kell visszaállítani.

fennállás VPC.full (18)

[1, 337, [15]] VPC.full A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.

[2, 313, [13]] VPC.full Ha a tag ( részvényes ) felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a tag ( részvényes ) a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

[2, 555, [14]] VPC.full Az elévülési időt- ha a tag felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátlan volt és a tag tagsági jogviszonya a társaság megszűnése előtt szűnt meg- a tagsági jogviszony megszűnésétől kell számítani.

[2, 565, [11]] VPC.full Ha a tag felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag ( részvényes ) felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak ( részvényesnek ) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért.

[3, 196, [2]] VPC.full A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére ( osztalék ) tarthat igényt.

[3, 199, [23]] VPC.full A korlátolt felelősség Gt. ( új ) 121. § (1) bek. szerinti szabályozásából következik, hogy a tag a vagyoni hozzájárulását a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza.

[3, 203, [6]] VPC.full Ezért a tag a tagsági viszonya fennállása alatt nem a befektetésére, hanem a befektetése ellenértékeként csak a tagsági jogok keretében az adózott eredményből őt illető nyereséghányadra tarthat igényt.

[3, 1417, [2]] VPC.full A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza.

[3, 1441, [5]] VPC.full Osztalék előleg kifizetésére a feltételek fennállása esetén csakis a számviteli szabályok szerint készített közbenső mérleg alapján kerülhet sor.

[3, 1472, [18]] VPC.full A cégbíróság- amennyiben az indítvány a jogszabályoknak megfelelő volt- az 51. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásából számított 30 napon belül összehívja a közgyűlést.

[3, 1474, [20]] VPC.full Ezen indítványokat a közgyűlés napirendjére kell tűzni, amennyiben pedig az igazgatóság e kötelezettségének nem tesz eleget a könyvvizsgálatot feltételek fennállása esetén a cégbíróság elrendeli, illetve a tagok a társaság nevében a követelést keresettel érvényesíthetik.

[3, 1554, [10]] VPC.full Az ilyen ügyekben a közgyűlés az alábbi három együttes feltétel fennállása esetén hozhat érvényesen határozatot ha a közgyűlést érvényesen hívták össze, ha azon valamennyi részvényes jelen van, és a határozathozatal ellen egyik részvényes sem tiltakozik [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 2121, [4]] VPC.full A befolyás tényének a fennállása mellett annak a módját és mértékét is be kell jelenteni a befolyással rendelkezőnek.

[3, 2531, [31]] VPC.full Az 1995. évi XXXIII. törvény példálózó felsorolása a szabadalmi oltalom alá nem tartozó szellemi termékekről magában foglalja pl. a számítógépi programokat, illetve az esztétikai alkotásokat, amelyek a megfelelő feltételek fennállása esetén szerzői jogi oltalmat élveznek.

[3, 2826, [28]] VPC.full A szerzőnek, ha kártérítési igényt is támaszt, a polgári jog általános szabályainak megfelelően a kár meglétét és a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását kell bizonyítania.

[3, 3204, [39]] VPC.full A továbbközvetítés lehet egyidejű, változatlan, amely ha az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával történik ( pl. kábeltelevíziós társaság ), az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése alá tartozó tevékenységnek minősül, és a feltételek fennállása esetén kötelezően közös jogkezelés alá tartozik.

[3, 3679, [9]] VPC.full A Ptk. 241. § alapján, a megfelelő feltételek fennállása esetén, e szerződés bíróság által történő módosításának is helye lehet, hiszen a felek tartós jogviszonya fennáll.

[3, 3786, [2]] VPC.full A védelem fennállása nem függ semmilyen más jellemzőtől.

fennálló Skipped (29) VPC.full (5)

[1, 1, [40]] Skipped A Gt. ( új ) 66. § (1) bekezdése a forgalom biztonságának és a hitelezők érdekének a védelmében főszabályként és az átalakulás minden formájára és minden cégformára irányadóan kimondja, hogy az átalakulás nem teszi lejárttá az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket.

[1, 11, [32]] Skipped Egyes szakirodalom szerint " ... származékos jogszerzés estén a már létező tulajdonjog száll át más tulajdonosra, azaz alanyváltozás következik be a tulajdonos személyében, de ez a tulajdonjog tartalmát ( a fennálló jogokat és kötelezettségeket ) általában nem érinti.

[1, 412, [5]] Skipped A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja ( rendes felmondás ).

[1, 419, [4]] Skipped Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

[1, 422, [9]] Skipped A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[1, 442, [23]] Skipped A társaságtól megváló tag- tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig- a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.

[1, 447, [11]] Skipped Az elhunyt tag örökösének vagy a megszűnt tag jogutódjának felelőssége a fennálló tartozásokért attól függően alakul, hogy belép -e a társaságba, illetve a jogutód kíván -e tag lenni.

[1, 531, [9]] Skipped Az (1) bekezdés a vállalat tagjainak a vállalattal szemben fennálló kötelezettségét tartalmazza.

[1, 600, [8]] Skipped A csatlakozó tag a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért fennálló felelősségét kizárhatja, éspedig az igazgató tanácshoz intézett nyilatkozatával.

[2, 147, [45]] Skipped A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 390, [14]] Skipped Ennek egyik oka az ilyen munkavállalóknál a munkáltatójuktól való függőségükből adódóan a még fokozottabban fennálló befolyásolhatóságban van, mint az üzemi tanácson keresztül fb. tisztséget kapott személyeknél.

[2, 754, [7]] Skipped Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

[2, 755, [10]] VPC.full Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

[3, 14, [6]] Skipped A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[3, 350, [10]] Skipped Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony mgszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek ( a rendkívüli felmondásra megállapított előírásoknak ) a munkáltatónak- a társaságnak- viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket.

[3, 472, [14]] Skipped A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdés utolsó fordulata a társaság tartozásaiért fennálló kivételes és korlátlan helytállási kötelezettségre, illetve felelősségre utal.

[3, 819, [15]] Skipped A részvényutalvány- az ellenkező bizonyításáig- igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.

[3, 1044, [16]] Skipped A részvénykönyv mellékleteként pedig nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban fennálló közvetett tulajdonának az azonosítására alkalmas adatait is.

[3, 1995, [6]] Skipped A kilépő taggal a kilépés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni.

[3, 2580, [20]] Skipped Az 1994. évi VII. törvény ( egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról ), annak a már hosszú ideje fennálló kívánalomnak tett eleget, hogy a hazai törvényi szabályozás kompatibilis legyen az 1961-es Római Egyezmény ( az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, és a műsorsugárzó szervezetek védelméről ) szabályaival.

[3, 2638, [9]] Skipped Az alkotói tevékenység a szerző és a mű között fennálló kreatív, intellektuális kapcsolatot feltételezi, jogunk ezt a kapcsolatot ( ha az Szjt. ( új ) kifejezetten nem is deklarálja ) kizárólag magánszemélyek esetében ismeri el.

[3, 3215, [9]] Skipped A közös jogkezelés szerepe az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény érvényesítésénél

[3, 3220, [22]] VPC.full Figyelemmel arra, hogy a jogosultak, beleértve a műsorszolgáltatók érdekképviseleti szerveit is képviselő ARTISJUS és a kábeltelevízió szervezetek érdekképviseleti szövetségei között fennálló keretmegállapodások már korábbi egyeztetések eredményeképpen jöttek létre, hazánkban gyakorlatilag az Egyeztető Testület szerepe ennek fényében várhatóan kevésbé lesz jelentős.

[3, 3259, [25]] Skipped Az Munka tv. 85/A. § (2) bekezdése a jogutódlást követő 1 évig a jogelőd egyetemleges felelősségét állapítja meg a jogutódlás időpontját megelőzően a munkavállalóval szemben fennálló kötelezettségek tekintetében.

[3, 3784, [3]] Skipped Az Irányelv alapján fennálló védelem nem terjed ki az elektronikus úton hozzáférhető adattárak elkészítéséhez vagy működtetéséhez használt számítógépi programokra.

[3, 3908, [3]] Skipped A felhasználási módonként fennálló díjazásra való jogosultság

[3, 4139, [15]] Skipped Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét.

[3, 4148, [17]] VPC.full 1. Az előadóművészt a filmelőállítónak a vagyoni jogokra kiterjedő jogszerzése esetén is megilleti a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 20. § ], az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 28. § ], valamint a bérbeadás útján történő terjesztésért járó díjigény [ Szjt. ( új ) 23. § (6) ].

[3, 4148, [33]] VPC.full 1. Az előadóművészt a filmelőállítónak a vagyoni jogokra kiterjedő jogszerzése esetén is megilleti a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 20. § ], az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 28. § ], valamint a bérbeadás útján történő terjesztésért járó díjigény [ Szjt. ( új ) 23. § (6) ].

[3, 4165, [37]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 73. § (3) bekezdése- visszautalva az Szjt. ( új ) 23. § (6) bekezdésére- ugyanis önálló jogcímként határozza meg a filmalkotás vagy a hangfelvételben foglalt mű bérbeadással történő terjesztésére tekintettel fennálló díjigényt, ha az előadóművész a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta át a vagyoni jogokat.

[3, 4201, [44]] Skipped Jóllehet a WIPO-Szerződés " kiemeli " az audiovizuális műbe beépített rögzítést e fogalmi körből, azt hangsúlyozni kell, hogy a hangfelvétel belefoglalása egy filmbe vagy egy audiovizuális műbe nem érinti hangfelvétel jogi minőségét, illetve azt, hogy ez bármilyen hatással lenne a fennálló vagyoni jogokra.

[3, 4297, [39]] Skipped Végül jelezzük, hogy az Szjt. ( új ) módosítását követően a vagyoni jogokról szóló III. fejezetbe, " A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga " című részbe kerültek át a műsorelosztó szervezetek által végzett egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény szabályai [ Szjt. ( új ) 28. § ].

[3, 4323, [15]] Skipped Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.

[3, 4747, [20]] Skipped A törvény 108. §-ában foglalt rendelkezések elfogadására annak elkerülése érdekében is szükség van, hogy- a szellemi tulajdon területén fennálló jogközelítési kötelezettségünk megszegésére hivatkozva- az Európai Közösség hazánkkal szemben megindítsa az Európai Megállapodás 107. cikkében szabályozott vitarendezési eljárást. ( A törvény miniszteri Indoklása ) "

figyelem veendő LVC.full (2)

[2, 167, [22, 23]] LVC.full A szorosabb értelemben vett szellemi alkotásokkal és azok minősítésével, jogi védelmével, jogosítványaival stb. számos jogszabály tartalmaz további, az apportálásnál figyelembe veendő rendelkezéseket.

[2, 267, [41, 42]] LVC.full A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban Cstv. ) 27. § (1) bek. szerinti jogerős végzés meghozatalának napjától kell számítani a Gt. ( új ) 23. § (3) bek.-ben írt visszamenőlegesen figyelembe veendő két évet.

figyelem vevő LVC.full (1)

[3, 3122, [10, 11]] LVC.full Ez a zenei jogdíjaknál egy igen sokrétű, különböző tényezőket figyelembe vevő felosztási rendszer alapján történik.

figyelem vétel LVC.full (2)

[2, 376, [8, 9]] LVC.full A vélemények meghallgatásának kötelezettsége azonban nem jelenti azok figyelembe vételének a kötelezettségét is.

[3, 4753, [32, 33]] LVC.full Ez a döntés egymagában alkalmas volt arra, hogy olyan specifikus szabályokat felborítson, mint pl. az összemérés alkalmazását, tehát- a védelem időtartamára annak az országnak a nemzeti jogának a figyelembe vételét, ahol a védelmet igénylik, azzal a megkötéssel, hogy ez az időtartam nem haladhatja meg a mű származásának országában megállapított időtartamot, illetve- olyan országok esetében, amelyek alacsonyabb védelmi időt alkalmaznak a többihez képest, ezen alacsonyabb tartamnál magasabb védelem lehetőségének kizárását, valamint

figyelem véve LVC.full (8)

[3, 1136, [3, 4]] LVC.full A gazdasági igényeket figyelembe véve ezért az új törvény szakítva a részvény abszolút forgalomképességével, vagyis átruházhatósága korlátozhatatlanságával lehetőséget biztosít a nyomdai úton előállított névre szóló részvények tekintetében a Ptk. 373., 374. és 375. §-ában írt elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog kikötésére.

[3, 1347, [11, 12]] LVC.full Az érvényes határozathoz szükséges szavazatarányt- egyszerű szótöbbség- a jelenlévőket figyelembe véve, a jelenlévők szavazataiból kiindulva kell megállapítani.

[3, 2474, [36, 37]] LVC.full Ezek az ún. " take over " vagyis vállalat-felvásárlási szabályok az EU. 13. számú, de még csak tervezeti szintén létező, így a tagállamok által még el nem fogadott- társasági jogi- irányelv előírásait figyelembe véve kerültek megalkotásra.

[3, 2651, [14, 15]] LVC.full A LB Pf. II. 20 958/1971. sz. döntés a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét figyelembe véve megállapította, hogy a felperes eredeti alkotásai ( népművészeti babák ) az Szjt. ( új ) oltalma alatt állnak.

[3, 3042, [8, 9]] LVC.full A szabályozás- az Irányelvben biztosított lehetőségeket is figyelembe véve- a haszonkölcsönbe adás jogát szűk körben engedélyezi, tekintettel az ilyen célú felhasználások, így pl. közkönyvtári kölcsönzés, általában indokoltan a szabad felhasználás alá esnek [ Szjt. ( új ) 39. § ].

[3, 3216, [3, 4]] LVC.full Praktikus szempontokat is figyelembe véve az említett jogdíjak beszedése a közös jogkezelés szervezeti átalakulása ellenére is egy kézben marad.

[3, 3239, [14, 15]] LVC.full Az LB Pf. II. 20 958/1971. sz. döntés a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét figyelembe véve megállapította, hogy a felperes eredeti alkotásai ( népművészeti babák ) az Szjt. ( új ) oltalma alatt állnak.

[3, 3993, [21, 22]] LVC.full Az eset jól mutatta azt a sajnálatosan kialakult helyzetet, amikor a fotóművészet alkotásainak szerzői, akik a piaci viszonyokat is figyelembe véve igen kiszolgáltatott helyzetben végzik tevékenységüket, a jog eszközeit is csak korlátozottan vehetik igénybe.

figyelembevesz LVC.full (1)

[3, 1564, [18]] LVC.full A szavazatok összesítése során korábban a gyakorlatban problémát okozott, hogy a tartózkodókat hogyan, milyen módon kell figyelembevenni.

figyelembevétel LVC.full (17)

[1, 516, [9]] LVC.full Ugyanakkor a vagyonkiadás feltételeinek részletes szabályait az említett rendelkezések figyelembevételével a társasági szerződésben kell meghatározni.

[1, 586, [10]] LVC.full E körben az igazgatónak azonban szintén a vállalat üzleti érdekeinek figyelembevételével kell eljárnia.

[2, 732, [22]] LVC.full Az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának figyelembevételével történik.

[2, 736, [26]] LVC.full A távozókkal való elszámolás a vagyonmérleg tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának a figyelembevételével történhet meg.

[3, 556, [21]] LVC.full A részvénytársaság legfőbb szerve az alapító okirat, illetve az alapszabály módosítására irányadó szabályok szerint- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével- határozhat a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról.

[3, 1128, [23]] LVC.full Az alapító okiratnak ( alapszabálynak ), illetve közgyűlési határozatnak tehát meg kell határozni az átváltoztatható kötvények ellenében igényelhető részvények névértékének és darabszámának figyelembevételével az alaptőke legmagasabb összegét.

[3, 1177, [12]] LVC.full A részvényes befizetési kötelezettségét a Gt. ( új ) 211. §-ában foglaltak figyelembevételével, tehát úgy kell megállapítani, hogy elérje az átvenni vállalt részvények név illetve kibocsátási értékének legalább 30%-át, de összesen legalább 10 millió forintot.

[3, 1203, [21]] LVC.full Amennyiben apport szolgáltatására kerül sor annak tárgyát és értékét a Gt. ( új ) 12. §-a és 208. § (2) bekezdésének figyelembevételével az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni.

[3, 1212, [44]] LVC.full Ha a részvényesek nyomban az alapításkor döntenek kötvénykibocsátásról, ennek feltételeit, és a kötvényre vonatkozó adatokat a Gt. ( új ) 199. §-ához fűzött magyarázatnál már hivatkozott 1996. évi CXI. törvény rendelkezések ( 1996. évi CXI. törvény 24. §, 55. § ) figyelembevételével pontosan meg kell határozni.

[3, 1234, [6]] LVC.full A cégbejegyzési kérelmet a Ctv. szabályainak figyelembevételével kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell a Ctv. mellékletében felsorolt okiratokat is.

[3, 1410, [5]] LVC.full Az igazgatóságnak pedig e rendelkezések figyelembevételével kell eljárnia a befizetésre történő felszólítás során.

[3, 1432, [20]] LVC.full Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapító okiratban ( alapszabályban ) az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogok, illetve korlátozások figyelembevételével kerülhet sor.

[3, 1435, [25]] LVC.full A korábbi szabályozástól eltérően a nyereség felosztás szabályairól az alapító okiratnak, illetve alapszabálynak nem kell rendelkeznie, e körben a közgyűlés a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével szabadon dönthet.

[3, 1643, [10]] LVC.full A fenti jogszabályi rendelkezés a zártkörű és nyilvános alapítás szabályainak figyelembevételével az esetleges apportra, annak értékelésére, szolgáltatására, zártkörű alapítás esetén a Gt. ( új ) 211. §-ában írt befizetési kötelezettségre, nyilvános alapítás esetén a tájékoztató és nyilvános ajánlattétel közzétételére, a részvényjegyzésre, túljegyzésre, allokációra stb. vonatkozó szabályok alkalmazására utal.

[3, 1931, [6]] LVC.full Az arányt tehát a szavazatok számának figyelembevételével és nem a tagok számához viszonyítottan kell számolni. ( Így főként olyan egyesülések esetében, amelyek koordinatív " elsődleges " tevékenység mellett " másodlagosan " kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatnak, előfordulhat, hogy a taglétszám háromnegyedéhez képest jóval alacsonyabb részvételi arány mellett is határozatképes lesz az ülés, figyelemmel a társasági szerződésben meghatározott szavazatarányokra.

[3, 1985, [10]] LVC.full A csatlakozás elfogadása- a társasági szerződés esetleges idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével- az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, amely a kérdésben- amennyiben a társasági szerződés magasabb szavazatarányt nem ír elő- háromnegyedes szótöbbséggel dönt [ Gt. ( új ) 280. § (2) ].

[3, 3977, [17]] LVC.full A támadott előírások azonban nem tartalmaztak utalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyezésre jogosult szervek milyen szempontok figyelembevételével hoznak döntést, így nem utaltak arra sem, hogy az elutasító döntést kell -e indokolással ellátni.

foglal írás LVC.full (3)

[2, 481, [2, 4]] LVC.full A határozatot írásba kell foglalni.

[3, 3279, [10, 12]] LVC.full A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

[3, 3526, [11, 13]] LVC.full A felhasználási szerződést- ha e törvény eltérően nem rendelkezik- írásba kell foglalni.

foglal állás LVC.full (6)

[1, 366, [36, 37]] LVC.full Kivételt csak azok a halaszthatatlan intézkedések jelentenek amelyeket közelebbről nem határoz meg a Gt. ( új ) Ezért abban a kérdésben, hogy mi minősül halaszthatatlan ügynek vagy intézkedésnek mindig csak a konkrét ügy ismeretében lehet állást foglalni.

[3, 1123, [1, 2]] LVC.full Ekként foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Fpk. II. 30.434/1993/6. számú határozatában.

[3, 1369, [2, 3]] LVC.full Ilyen értelemben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 32.260/1991/4. sz. határozatában és Cgf. VII. 32.683/1991/2. sz. eseti döntésében kifejtve, hogy " a jogalkotó nyilvánvalóan azért tette az alapszabály kötelező tartalmi elemévé a hirdetmények közzétételéről szóló rendelkezést, mert a részvényesek részére biztosítani kívánta, hogy időben és kellő részletességgel tudomást szerezhessenek a társaság legfontosabb közleményeiről.

[3, 1860, [35, 37]] LVC.full A tevékenység sajátos jellege miatt- különösen az 1988. évi VI. tv. hatálybalépését követő kezdeti időszakban- a gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható, ezért az egyesülés keretében folytatható tevékenységekről a Legfelsőbb Bíróságnak több eseti döntésben állást kellet foglalnia, mely döntéseket a hatályos szabályozás mellett is iránymutatónak kell tekinteni.

[3, 1957, [14, 15]] LVC.full Az írásbeli határozathozatallal kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30. 576/1991/2. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy ilyen módon sor kerülhet a társasági szerződés módosítására is.

[3, 2055, [8, 9]] LVC.full ( Bár ennél a többség az alkalmazhatóság mellett foglalt állást. )

foglalt állás Skipped (4) LVC.full (2)

[1, 161, [19, 20]] LVC.full Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[3, 1123, [1, 2]] Skipped Ekként foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Fpk. II. 30.434/1993/6. számú határozatában.

[3, 1369, [2, 3]] Skipped Ilyen értelemben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 32.260/1991/4. sz. határozatában és Cgf. VII. 32.683/1991/2. sz. eseti döntésében kifejtve, hogy " a jogalkotó nyilvánvalóan azért tette az alapszabály kötelező tartalmi elemévé a hirdetmények közzétételéről szóló rendelkezést, mert a részvényesek részére biztosítani kívánta, hogy időben és kellő részletességgel tudomást szerezhessenek a társaság legfontosabb közleményeiről.

[3, 1610, [23, 24]] LVC.full A Legfelsőbb Bíróság a választás módjával kapcsolatosan hozott Cg. törv. II. 32.394/1991/7. sz. határozatában a listás választással szemben a személyre szóló választás mellett foglalt állást " Az rt. tisztségviselőit nem lehet ún. listás választással megválasztani.

[3, 1957, [14, 15]] Skipped Az írásbeli határozathozatallal kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30. 576/1991/2. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy ilyen módon sor kerülhet a társasági szerződés módosítására is.

[3, 2055, [8, 9]] Skipped ( Bár ennél a többség az alkalmazhatóság mellett foglalt állást. )

folytat üzletpolitika LVC.full (5)

[3, 2170, [15, 16]] LVC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2173, [30, 31]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2179, [18, 19]] LVC.full Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja ( részvényese ), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2181, [21, 22]] LVC.full Eszerint a szabály szerint a többségi részesedésnek ennél a minősített fokozatánál, ha a befolyás miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ez jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek a teljesítését, akkor a hitelezőknek és az ellenőrzött társaság bármely tagjának, illetve részvényesének perindítási lehetősége van.

[3, 2402, [37, 38]] LVC.full A bíróság pedig akkor állapíthatja meg az ellenőrzött, illetve a felszámolás alatt álló társaság tartozásaiért az uralkodó tagok korlátlan felelősségét, ha az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott és ennek következtében nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére.

le folytat VPC.full (5)

[1, 454, [9, 11]] VPC.full A társaság megszűnése és a tényleges törlése között azonban le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 489, [7, 9]] VPC.full Ezt megelőzően azonban az általános szabályok szerint le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[2, 585, [10, 12]] VPC.full A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinek eseteiben fő szabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást.

[3, 1486, [15, 17]] VPC.full A zártkörű működésre áttérés során az 1996. évi CXI. törvény 54. §-ában foglalt eljárást is le kell folytatni.

[3, 1673, [22, 24]] VPC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

folytat eljárás LVC.full (6)

[1, 454, [11, 20]] LVC.full A társaság megszűnése és a tényleges törlése között azonban le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 489, [9, 18]] LVC.full Ezt megelőzően azonban az általános szabályok szerint le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[2, 585, [12, 15]] LVC.full A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinek eseteiben fő szabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást.

[3, 1486, [13, 17]] LVC.full A zártkörű működésre áttérés során az 1996. évi CXI. törvény 54. §-ában foglalt eljárást is le kell folytatni.

[3, 1579, [16, 18]] LVC.full Az elsőfokú bíróság azonban eljárási hibát követett el akkor, amikor jegyzőkönyvek hitelességének megállapítása érdekében nem folytatott hiánypótlási eljárást.

[3, 1673, [24, 27]] LVC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

lefolytat eljárás LVC.full (3)

[1, 457, [39, 43]] LVC.full A végelszámolási eljárásra vonatkozó általános rendelkezésektől ( Cstv. IV. Fejezet ) eltérő speciális rendelkezés érvényesül akkor, ha a közkereseti társaság [ és a Gt. ( új ) 101. § (3) bek. folytán a betéti társaság ] a végelszámolási eljárást harminc napon belül lefolytatja.

[3, 917, [18, 20]] LVC.full Ilyen átalakításról történő döntés meghozatala után a társaságoknak az 1996. évi CXI. törvény szerinti speciális " részvénycsere " eljárást kell lefolytatniuk.

[3, 4389, [5, 11]] LVC.full Ebből következően a nyilvántartásba vételi eljárást az új szabályozás fényében kell lefolytatni, amelynek eredményeképpen a fent említett közlemények tartalma is megváltozik.

folytat jogkezelés LVC.full (1)

[3, 3088, [28, 32]] LVC.full A nyilvános előadások a zeneművek felhasználása terén terjedtek el a legkorábban, hazánkban a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete, a SEMERT és a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete folytatta elsőként a közös jogkezelést ezen a területen.

végez jogkezelés LVC.full (1)

[3, 4387, [19, 21]] LVC.full Megjegyezzük, hogy az ARTISJUS- nemcsak az irodalmi és zeneművek szerzőit érintően-, hanem más jogosultakat érintően is végez kollektív jogkezelést.

folytat tevékenység LVC.full (12) Skipped (4)

[1, 315, [31, 32]] LVC.full A közkereseti társaság ( e fejezetben a továbbiakban: társaság ) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

[2, 621, [15, 17]] Skipped Ezért a jogutód gazdasági társaság bejegyzéséig az átalakuló szervezet a jogelőd gazdasági társaság társasági formájában folytathatja a tevékenységét.

[2, 639, [13, 14]] Skipped A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzéséig a gazdasági társaság a bejegyzett gazdasági társasági formájában folytatja tevékenységét.

[3, 25, [7, 11]] Skipped Ha azonban a jogutód ( örökös ) folytatni kívánja a tag tevékenységét, igazgatótanács hozzájárulásával a vállalat tagjává válhat.

[3, 1854, [21, 23]] LVC.full A (2) bekezdésben írtak felől akkor kötelező a szerződésben rendelkezni, ha a jogszabály adta lehetőségekkel élve a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, vagy ha mellékszolgáltatás teljesítését kívánják előírni.

[3, 1857, [16, 23]] LVC.full A szerződésben külön gonddal kell a tevékenységi kört részletezni, s amennyiben a társaság kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is- (2) bekezdés a)- folytatni kíván, azt egyértelműen el kel határolni az elsődleges- koordinatív feladattól.

[3, 1871, [3, 7]] LVC.full Amennyiben kiegészítő gazdálkodási tevékenységet az egyesülés nem folytat, a tagoknak vagyoni hozzájárulást nem kell teljesíteniük.

[3, 1874, [10, 12]] LVC.full Ha az egyesülés a " főtevékenysége " mellett kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, az ehhez szükséges vagyont a tagoknak kell rendelkezésre bocsátani.

[3, 1880, [3, 5]] LVC.full Ha kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytat az egyesülés, e körben a szavazatok száma a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg a tagokat.

[3, 1931, [35, 37]] LVC.full Az arányt tehát a szavazatok számának figyelembevételével és nem a tagok számához viszonyítottan kell számolni. ( Így főként olyan egyesülések esetében, amelyek koordinatív " elsődleges " tevékenység mellett " másodlagosan " kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatnak, előfordulhat, hogy a taglétszám háromnegyedéhez képest jóval alacsonyabb részvételi arány mellett is határozatképes lesz az ülés, figyelemmel a társasági szerződésben meghatározott szavazatarányokra.

[3, 1937, [5, 7]] LVC.full Amennyiben az egyesülés kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytat e körben a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg a szavazati jog.

[3, 2001, [7, 11]] Skipped Ha azonban a jogutód ( örökös ) folytatni kívánja a tag tevékenységét, az igazgatótanács hozzájárulásával az egyesülés tagjává válhat.

[3, 2365, [13, 14]] LVC.full A pjt.-k az új megoldásból következően már csak alkalmi és nem üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathatnak.

[3, 2379, [15, 16]] LVC.full Ezáltal pedig a polgári jogi társaságnak megszűnt a lehetősége, hogy üzletszerűen és tartósan gazdasági tevékenységet folytasson és saját üzleti elnevezést használjon.

[3, 3374, [7, 9]] LVC.full Nem egyszer az ilyen berendezések üzemeltetői üzletszerűen folytatják e tevékenységet, természetesen nem jogszerűen.

[3, 4395, [11, 12]] LVC.full A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat.

folytathat tevékenység LVC.full (2)

[2, 63, [2, 22]] LVC.full Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[2, 192, [4, 14]] LVC.full Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

folytatható tevékenység LVC.full (1)

[3, 1860, [27, 28]] LVC.full A tevékenység sajátos jellege miatt- különösen az 1988. évi VI. tv. hatálybalépését követő kezdeti időszakban- a gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható, ezért az egyesülés keretében folytatható tevékenységekről a Legfelsőbb Bíróságnak több eseti döntésben állást kellet foglalnia, mely döntéseket a hatályos szabályozás mellett is iránymutatónak kell tekinteni.

gyakorol tevékenység LVC.full (1)

[2, 130, [15, 18]] LVC.full A létesítő okiratban ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni.

végez tevékenység LVC.full (9)

[1, 324, [4, 6]] LVC.full Ennek mértéke függ a végezni kívánt tevékenységtől, a kitűzött gazdasági céltól, a társaság határozott vagy határozatlan időre történő létesítésétől és számos más, az alapítók által mérlegelendő szemponttól.

[2, 62, [28, 33]] LVC.full Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- hatósági engedélyhez ( továbbiakban: működési engedély ) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti.

[2, 189, [23, 31]] LVC.full Ebben érdemleges korlátozást a Gt. ( új ) 15. § (1) bek.-ben részletezett körülményeken túl csak az jelent, hogy hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a társaság csak a bejegyzést követően kezdhet végezni.

[2, 192, [25, 27]] LVC.full Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

[3, 1826, [12, 23]] LVC.full Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet ( a továbbiakban együtt: kiegészítő gazdálkodási tevékenységet ) is végezhet.

[3, 1863, [9, 11]] LVC.full Az egyesülés az összehangolási feladatokat elősegítő szolgáltató és gazdálkodási tevékenységet is végezhet.

[3, 2382, [13, 16]] LVC.full Ebből tehát az következik, hogy két évig még a társasági szerződésükkel összhangban végezhetik üzletszerű gazdasági tevékenységet a pjt.-k.

[3, 4439, [17, 18]] LVC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4537, [30, 31]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

végzett tevékenység LVC.full (8)

[3, 1899, [24, 28]] LVC.full A tagok- ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik- ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére; a más részére végzett szolgáltató és gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek.

[3, 2559, [30, 32]] LVC.full A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek ( Ptk. 685. § c) pont ) és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem.

[3, 4396, [5, 7]] LVC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4396, [32, 34]] LVC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4410, [17, 18]] LVC.full Az egyesület kezelési költséggel csökkentett bevételét a tagsági viszonytól függetlenül felosztási szabályzata szerint osztja fel az általa végzett tevékenységgel érintett jogosultak között.

[3, 4439, [29, 31]] LVC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4451, [7, 10]] LVC.full A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a miniszter közleményt jelentet meg a Magyar Közlönyben.

[3, 4454, [17, 20]] LVC.full A közlemény tartalmazza- az egyesület nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,- az egyesület által végzett közös jogkezelő tevékenységet,- a nyilvántartásba vétel időpontját.

végzik tevékenység LVC.full (1)

[3, 3993, [26, 27]] LVC.full Az eset jól mutatta azt a sajnálatosan kialakult helyzetet, amikor a fotóművészet alkotásainak szerzői, akik a piaci viszonyokat is figyelembe véve igen kiszolgáltatott helyzetben végzik tevékenységüket, a jog eszközeit is csak korlátozottan vehetik igénybe.

forgalom hozatal LVC.cause (84)

[2, 13, [34, 35]] LVC.cause Ez a fajta kizárólagosság azonban nem azt jelenti, hogy egyes tevékenységi körökre alapított gazdasági társaságokra ne lennének speciális alapítási, működési, illetve szervezeti stb. rendelkezéseket tartalmazó további jogforrások mint pl. az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény vagy a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény stb.

[2, 270, [4, 5]] LVC.cause Így pl. az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 15. § (1) bek. vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 44. § (4)_-_(6) bekezdése is tartalmaz a Gt. ( új ) rendelkezésein túl további- szigorúbb- korlátozásokat.

[2, 408, [5, 6]] LVC.cause Cégjegyzési jogot biztosít az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 140. § (3) bek. az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kirendelt felügyeleti biztosnak is.

[2, 673, [41, 42]] LVC.cause Ebből pedig értelmezésünk szerint az következik, hogy ha külön törvények- mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzügyi intézmények, a biztosítási törvények a hatálya alá tartozó részvénytársaságok, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, az elszámolóház stb. tekintetében a Gt. ( új)-tól eltérő magasabb tőkekövetelményeket állapítanak meg, úgy akkor ha a működés során tőkeleszállítást hajtanak végre és annál a magasabb külön törvényben megállapított tőkekövetelmény alá szállna le a társaság, a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

[3, 466, [20, 21]] LVC.cause Ez pedig mind az alapításnál, mind pedig a tőkeemeléseknél jól tudja szolgálni a részvények névérték feletti kibocsátási értéken történő forgalomba hozatala.

[3, 499, [15, 16]] LVC.cause Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 518, [9, 10]] LVC.cause Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

[3, 519, [13, 14]] LVC.cause Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

[3, 524, [18, 19]] LVC.cause A Gt. ( új ) 177. § (2) bekezdése értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülhetnek nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 532, [2, 3]] LVC.cause A zártkörű forgalomba hozatal fogalmát a Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdésének az 52. pontja fogalmazza meg.

[3, 533, [2, 3]] LVC.cause Eszerint zártkörű forgalomba hozatalnak az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektetők részére való kibocsátása minősül, az előre nevesített befektetőknek pedig új előírásként az értékpapír átvételére előzetesen szándéknyilatkozatot kell tenniük.

[3, 535, [13, 14]] LVC.cause Emiatt az értékpapírnak, illetve részvények az intézményi befektetők számára névre szólóan történő forgalomba hozatala is zártkörű forgalomba hozatalnak minősül.

[3, 535, [17, 18]] LVC.cause Emiatt az értékpapírnak, illetve részvények az intézményi befektetők számára névre szólóan történő forgalomba hozatala is zártkörű forgalomba hozatalnak minősül.

[3, 537, [25, 26]] LVC.cause A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 538, [23, 24]] LVC.cause Eszerint az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, valamint a korábban zártkörűen kibocsátott értékpapír nyilvános ajánlattétellel való eladásra történő felajánlása minősül nyilvános forgalomba hozatalnak.

[3, 546, [11, 16]] LVC.cause Jegyzési jogot biztosító kötvényt kizárólag csak a nyilvánosan működő részvénytársaság hozhat forgalomba, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára viszont mindkét működési formájú részvénytársaságnak lehetősége van.

[3, 546, [15, 16]] LVC.cause Jegyzési jogot biztosító kötvényt kizárólag csak a nyilvánosan működő részvénytársaság hozhat forgalomba, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára viszont mindkét működési formájú részvénytársaságnak lehetősége van.

[3, 553, [4, 5]] LVC.cause Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelését elhatározó közgyűlés összehívási módjára a Gt. ( új ) 249. § (1) bekezdése határoz meg a két működési formára vonatkozóan eltérő szabályokat.

[3, 746, [5, 6]] LVC.cause Ezért az ilyen elsőbbségi részvények forgalomba hozataláról döntő közgyűlési határozathoz az érintett részvénysorozat valamennyi részvényesének legalább 3/4-es többségével lehet csak határozni.

[3, 748, [22, 23]] LVC.cause Ezért a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább 3/4-es többségével határozhat a közgyűlés a korábban kibocsátott részvénysorozathoz fűződő jogokat érintő új elsőbbségi részvények forgalomba hozataláról.

[3, 773, [25, 26]] LVC.cause Az új szabályozás szerint a Gt. ( új ) 255. §-a által külön nevesített alaptőke emelési eljárás alapján a felemelt alaptőke 15%-áig van mód a forgalomba hozatalra.

[3, 788, [18, 19]] LVC.cause Ezért a Gt. ( új ) alapján már kizárólag csak névre szóló részvényként lesz mód a kamatozó részvény forgalomba hozatalára az alapító okirat, illetve az alapszabály rendelkezésének megfelelően.

[3, 902, [13, 14]] LVC.cause Az 1996. évi CXI. törvény 44. § (1) bekezdése alapján a részvények nyilvános forgalomba hozatala, illetve eladása aukció keretében is megtörténhet.

[3, 1112, [18, 19]] LVC.cause A részvénytársaság olyan névre szóló kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor- a részvényeseket követően- jegyzési jogot biztosít ( jegyzési jogot biztosító kötvény ).

[3, 1116, [10, 11]] LVC.cause Ha pedig a társaság a működés során határozza el kötvény forgalomba hozatalát, erről minden esetben szabályszerű közgyűlési határozattal kell dönteni.

[3, 1120, [6, 7]] LVC.cause Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1120, [11, 12]] LVC.cause Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1121, [3, 4]] LVC.cause A kötvény zártkörű forgalomba hozatalára vonatkozóan időbeli korlátozás nincs, az ilyen forgalomba hozatal során szintén követni kell az 1996. évi CXI. törvény előírásait, így különösen az 55-56. §-ban írtakat.

[3, 1121, [12, 13]] LVC.cause A kötvény zártkörű forgalomba hozatalára vonatkozóan időbeli korlátozás nincs, az ilyen forgalomba hozatal során szintén követni kell az 1996. évi CXI. törvény előírásait, így különösen az 55-56. §-ban írtakat.

[3, 1133, [16, 17]] LVC.cause Az ilyen kötvény azonban csakis nyilvános alaptőke emelés esetén, éspedig az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése esetén biztosítja a jegyzési jogot.

[3, 1235, [20, 21]] LVC.cause Ugyanakkor azonban a Gt. ( új ) fenti rendelkezése szerint ha a részvények nem név, hanem kibocsátási értéken kerülnek forgalomba hozatalra, akkor a cégbejegyzéshez a részvények kibocsátási értéke legalább 30%-ának befizetését kell igazolni.

[3, 1238, [7, 8]] LVC.cause A 60. § szerint ha a részvény forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, erre a felügyelet a bejelentést követő 15 napon belül felhívja a kibocsátó figyelmét, és egyidejűleg értesíti a Cégbíróságot.

[3, 1238, [11, 12]] LVC.cause A 60. § szerint ha a részvény forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, erre a felügyelet a bejelentést követő 15 napon belül felhívja a kibocsátó figyelmét, és egyidejűleg értesíti a Cégbíróságot.

[3, 1316, [7, 8]] LVC.cause E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

[3, 1323, [7, 8]] LVC.cause E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

[3, 1635, [6, 7]] LVC.cause Az alaptőke felemelésea ) új részvények forgalomba hozatalával, b) az alaptőkén felüli vagyon terhére, c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával, d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.

[3, 1635, [19, 20]] LVC.cause Az alaptőke felemelésea ) új részvények forgalomba hozatalával, b) az alaptőkén felüli vagyon terhére, c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával, d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.

[3, 1635, [28, 29]] LVC.cause Az alaptőke felemelésea ) új részvények forgalomba hozatalával, b) az alaptőkén felüli vagyon terhére, c) dolgozói részvény forgalomba hozatalával, d) feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.

[3, 1636, [5, 6]] LVC.cause Az új részvény és kötvény forgalomba hozatala nyilvános vagy zártkörű módon történhet.

[3, 1644, [3, 4]] LVC.cause Új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés esetén azonban a jegyzett részvények név és kibocsátási érték közötti különbözetet 100%-ban be kell fizetni.

[3, 1650, [5, 6]] LVC.cause A részvénytársaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették.

[3, 1654, [4, 5]] LVC.cause Az alaptőke-emelést új részvények forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint nyilvános forgalomba hozatal esetében a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1654, [18, 19]] LVC.cause Az alaptőke-emelést új részvények forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint nyilvános forgalomba hozatal esetében a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1664, [6, 7]] LVC.cause Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket- az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel- a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

[3, 1671, [4, 5]] LVC.cause Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelésére, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott esetekben, illetve feltételek szerint kerülhet sor.

[3, 1672, [5, 6]] LVC.cause Az alaptőkének új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése során a részvénytársaság részvényeseit- ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket- és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait- ebben a sorrendben- az alapszabályban vagy az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés határozatában meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg.

[3, 1679, [9, 10]] LVC.cause Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1679, [29, 30]] LVC.cause Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1711, [3, 4]] LVC.cause Ingyenes dolgozói részvény forgalomba hozatala esetén a dolgozói részvények névértékét a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának terhére történő alaptőke-emelés biztosítja.

[3, 1714, [6, 7]] LVC.cause A dolgozói részvény kibocsátására a zártkörű forgalomba hozatal szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 1718, [8, 9]] LVC.cause A közgyűlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával.

[3, 2407, [27, 28]] LVC.cause A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése ugyanis módosította az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontját, amely az értékpapír zártkörű forgalomba hozatalának az új szabályát állapítja meg.

[3, 2453, [27, 28]] LVC.cause A Gt. ( új ) 318. § (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény ugyancsak értelmező szabályai között lévő 3. § (2) bekezdés 52. pontjának a zártkörű forgalomba hozatal fogalmát megállapító vitatott szabályát fogalmazza újra.

[3, 2455, [17, 18]] LVC.cause Az 1996. évi CXI. törvény ugyanis főszabályként az eredetileg 35 fős befektetői létszámkorlátot állapított meg a zártkörű forgalomba hozatalnál és ezen keresztül a zártkörű alapításnál és tőkeemelésnél.

[3, 2467, [4, 5]] LVC.cause A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze.

[3, 2468, [16, 17]] LVC.cause A Gt. ( új ) 250. §-a értelmében ugyanis ha a tőkeemelés az új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, akkor a tőkeemelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket is, akiket az átvételre tett előzetes szándéknyilatkozat alapján a közgyűlés feljogosult a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

[3, 2470, [5, 6]] LVC.cause A Felügyeletnek ezért a zártkörű forgalomba hozatal feltételei teljesülésének a vizsgálatakor arról is meg kell győződnie, hogy a részvényesek az említett esetben megtették -e az előzetes szándéknyilatkozatokat.

[3, 2762, [45, 46]] LVC.cause A két legátfogóbb nemzetközi szerzői jogi egyezmény a megjelenés és nem a nyilvánosságra hozatal fogalmát definiálják az 1975. évi 3. tvr. szerint a " megjelenésen " a mű anyagi formában való többszörözését, és a mű elolvasását vagy más vizuális módon történő megismerését lehetővé tevő forgalomba hozatalát kell érteni.

[3, 2903, [24, 25]] LVC.cause A BH1995. 623. sz. döntés esetében még a bűncselekmény kísérlete sem volt megállapítható, amikor a terhelt a jogszerűen birtokába került " kalózkazetták " forgalomba hozatalára csupán előkészületet tett, egy erre vonatkozó újsághirdetés közzétételével.

[3, 2951, [23, 24]] LVC.cause Így pl. kisplasztika, érem és plakett felhasználása esetén többszörözésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerző a művet alkalmasnak tartja a forgalomba hozatalra.

[3, 2974, [12, 13]] LVC.cause A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki: a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá b) a kizárólag olyan készülékhez ( pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz ) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek, előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.

[3, 2975, [4, 5]] LVC.cause Az export céljából történő forgalomba hozatal esetén a gyártó mentesül a jogdíj fizetése alól.

[3, 3006, [11, 12]] LVC.cause A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.

[3, 3025, [15, 16]] LVC.cause Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

[3, 3025, [18, 19]] LVC.cause Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.

[3, 3026, [17, 18]] LVC.cause A felhasználás fogalmának generálklauzulája már a korábbiakban is átfogta a terjesztés, illetőleg a gyakorlatilag szinonimaként használt forgalomba hozatal, mint a szerző kizárólagos engedélyezési jogát.

[3, 3036, [9, 10]] LVC.cause Ezért van joga megtiltani a védett áru első ízbeni forgalomba hozatalát olyan államban, amely egyébként védelemben részesül, ám amelynek a jogosult nem adott engedélyt ( Dr. Sack, Rolf A szellemi alkotásokhoz fűződő jog " specifikus tárgya " licencszerződésekben alkalmazott versenykorlátozásoknál, Magyar Jog, 1998/3. szám, 189. o. ).

[3, 3053, [11, 12]] LVC.cause Az Európai Unióihoz való csatlakozásunkig e szabály csak a belföldön történő forgalomba hozatalnak tulajdoníthat a terjesztési jogot kimerítő hatást, a csatlakozást követően azonban az EU egész területén való forgalomba hozatalra ki kell terjednie.

[3, 3053, [29, 30]] LVC.cause Az Európai Unióihoz való csatlakozásunkig e szabály csak a belföldön történő forgalomba hozatalnak tulajdoníthat a terjesztési jogot kimerítő hatást, a csatlakozást követően azonban az EU egész területén való forgalomba hozatalra ki kell terjednie.

[3, 3463, [5, 6]] LVC.cause A terjesztési jog a mű forgalomba hozatalát, közönség számára történő hozzáférhetővé tételét jelenti.

[3, 3577, [18, 19]] LVC.cause A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 3579, [7, 8]] LVC.cause Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.

[3, 3582, [11, 12]] LVC.cause Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig e szabály csak a belföldön történő forgalomba hozatalnak tulajdoníthat a terjesztési jogot kimerítő hatást, a csatlakozást követően azonban az EU egész területén való forgalomba hozatalra ki kell terjednie.

[3, 3582, [29, 30]] LVC.cause Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig e szabály csak a belföldön történő forgalomba hozatalnak tulajdoníthat a terjesztési jogot kimerítő hatást, a csatlakozást követően azonban az EU egész területén való forgalomba hozatalra ki kell terjednie.

[3, 3584, [41, 42]] LVC.cause A mű többszörözésére [ Szjt. ( új ) 18. § ] adott engedély gyakorlása a felhasználó szempontjából alapvetően csak akkor válik jövedelmező felhasználási joggá, ha a többszörözött műpéldányokat a közönség számára hozzáférhetővé teheti, vagyis azt forgalomba hozhatja, vagy forgalomba hozatalra felkínálhatja.

[3, 3704, [50, 51]] LVC.cause Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 3714, [16, 17]] LVC.cause A kiadó azért vállalkozik egy mű kiadására, hogy azt forgalomba is hozza, hiszen a forgalomba hozatal révén térülnek meg a kiadás költségei és jut a kiadó- ha ügyesen kalkulált- haszonhoz is.

[3, 3969, [43, 44]] LVC.cause Az előbbiekben idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet a művészeti alkotások nyilvánosságát, megismerhetőségét érintő rendelkezést állapított meg, amikor a 2. § (1) bekezdésében megjelölt szervek és szervezetek számára a művészeti alkotások beszerzését, felhasználását és forgalomba hozatalát művészeti szempontból történő elbíráláshoz kötötte.

[3, 4122, [23, 24]] LVC.cause [ A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) még kivételt adott az engedélyezés alól arra az esetre, ha az előadás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről történt. )

[3, 4361, [6, 7]] LVC.cause Ha a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdésben szabályozott időtartamokat az első forgalomba hozatal éve helyett az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítés évét alapul véve kell számítani.

[3, 4361, [16, 17]] LVC.cause Ha a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt, az (1) bekezdésben szabályozott időtartamokat az első forgalomba hozatal éve helyett az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítés évét alapul véve kell számítani.

[3, 4362, [30, 31]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 84. §-ának (2) bekezdése- új szabályként- azt az egyre gyakrabban előforduló esetet rendezi, amikor a hangfelvételt vagy a hangfelvételen rögzített előadást a forgalomba hozatalt megelőzően- sugárzással vagy másként ( pl. vezeték útján )- közvetítik a nyilvánossághoz.

[3, 4363, [13, 14]] LVC.cause A törvényi rendelkezés szerint ebben az esetben az ötvenéves védelmi időt az első forgalomba hozatal éve helyett a nyilvánossághoz történő közvetítés évét alapul véve kell számítani.

[3, 4613, [18, 19]] LVC.cause A 72/1994. ( XII._27. ) OGY határozattal ratifikált ún. TRIPS-egyezmény, a hamisított és kalózkiadásban megjelent áruk szabad forgalomba hozatalát, exportálását, reexportálását vagy halasztó hatályú eljárás alá sorolását megtiltó intézkedések megállapításáról szóló 3295/94/EK tanácsi rendelet, és az Európai Bizottság ún. Fehér Könyve a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos jogérvényesítés hatékonysága érdekébenn szükségesnek tartja a vámhatóságok bevonását is az elkövetőkkel szemben.

forgalom hozatali LVC.cause (6)

[3, 526, [20, 21]] LVC.cause A Gt. ( új ) tehát a működési forma meghatározásánál nem az alapítási mód szerint különböztet, hanem a részvények forgalomba hozatali módja szerint.

[3, 530, [1, 2]] LVC.cause A forgalomba hozatali módnak azonban ilyenkor is meg kell felelnie az 1996. évi CXI. törvény előírásainak.

[3, 531, [6, 7]] LVC.cause A működési forma megkülönböztethető jegyeként megállapított forgalomba hozatali módra ugyanis az 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel ezt a fogalmat nem a Gt. ( új ), hanem az értékpapír-törvény állapítja meg.

[3, 561, [23, 24]] LVC.cause A zártkörűen működő részvénytársaságoknak azonban kizárólag csak akkor lehet nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulni, ha megfelelnek az 1996. évi CXI. törvény értékpapír nyilvános forgalomba hozatali követelményeinek.

[3, 3019, [8, 9]] LVC.cause A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.

[3, 3039, [19, 20]] LVC.cause A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát.

forgalom hozott LVC.cause (11) Skipped (1)

[3, 797, [40, 41]] LVC.cause A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 802, [11, 12]] LVC.cause A saját tulajdonban álló részvények, vagyis az adott részvénytársaság által forgalomba hozott és a részvényesétől a társaság által megvásárolt, illetve megvásárolható részvények vonatkozásában az 1988. évi VI. tv. rendelkezéséhez gyökeresen új szabályokat hozott az új törvény.

[3, 811, [60, 61]] LVC.cause Zártkörűen működő részvénytársaságnál ez a mérték az alaptőke maximum 10%-áig terjedhet, nyilvánosan működő részvénytársaságnál pedig az 1996. évi CXI. törvény 94. §-ában meghatározott mértékkel azonosan maximum az alaptőke 5%-a lehet, egyszemélyes részvénytársaságok viszont a Gt. ( új ) 271. § (1) bekezdéséből következően az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével ellentétben már nem szerezhetik meg a saját maguk által forgalomba hozott részvényeket a részvényesüktől.

[3, 1650, [14, 15]] LVC.cause A részvénytársaság alaptőkéjét új részvények forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha a korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették.

[3, 1655, [3, 4]] LVC.cause Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény- az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés eltérő rendelkezése hiányában- első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének naptári éve után járó osztalékra jogosít.

[3, 1672, [19, 20]] LVC.cause Az alaptőkének új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelése során a részvénytársaság részvényeseit- ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket- és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait- ebben a sorrendben- az alapszabályban vagy az alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés határozatában meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbség illeti meg.

[3, 1696, [15, 16]] LVC.cause A közgyűlés az alaptőke-emelésről hozott határozatában úgy is rendelkezhet, hogy a felemelt alaptőke terhére forgalomba hozott új részvények vagy azok egy részea ) dolgozói részvényként a részvénytársaság munkavállalóit illeti meg, vagyb ) azt a személyt illeti meg, aki úgy rendelkezik, hogy a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.

[3, 1712, [22, 23]] LVC.cause Kedvezményes dolgozói részvény kibocsátása esetén a közgyűlési határozat szerint befizetendő összeg és az alaptőkén felüli vagyon terhére történő alaptőke-emelés együttesen biztosítja a forgalomba hozott dolgozói részvények névértékét.

[3, 2963, [24, 25]] LVC.cause A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 3048, [36, 37]] LVC.cause A " nemzeti jogkimerülés " lehetővé teszi, hogy a külföldi jogtulajdonos maga döntse el, melyik belföldi terjesztőnek ad kizárólagos jogokat, és milyen feltételekkel, így nem kell attól tartania, hogy a külföldön forgalomba hozott példányokkal bárki úgynevezett párhuzamos importot hajtson végre, kihasználva az egyes országok gyártási-terjesztési árszínvonalai közötti eltéréseket.

[3, 3716, [4, 5]] Skipped A szerződés időtartama alatt forgalomba hozott, de el nem adott példányokat a kiadó továbbra is terjesztheti.

[3, 4352, [19, 20]] LVC.cause A visszaszámítás alapján tehát a szomszédos jogi jogosultak teljesítményei közül az 1948. december 31. és 1973. december 31. között forgalomba hozott vagy rögzített hangfelvételek, és a benne foglalt előadások, valamint- rögzítés hiányában- a tartott előadások és sugárzott műsorok védelme éled fel.

félrevezetés VPC.full (1)

[1, 479, [38]] VPC.full Ha úgy döntenek, hogy a kültag neve szerepeljen a cégnévben ezzel azt a látszatot kelthetik mintha a kültag is beltag lenne, vagy nem betéti hanem közkereseti társaságról lenne szó, azaz a felelősségi viszonyokról a cégnév félrevezetésre lehet alkalmas.

félrevezető VPC.full (1)

[3, 341, [14]] VPC.full Ezért csak a társasági szerződés alapján történő tájékozódás a társaság tagjairól, lakcíméről stb. félrevezető is lehet.

függ össze VPC.semi (6)

[3, 2334, [22, 23]] VPC.semi Az új rendelkezés részben a Gt. ( új ) változásaival, részben azonban a kht.-val kapcsolatban a gyakorlatban felmerült vitás kérdések rendezésével függ össze.

[3, 2361, [19, 20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. módosítás a polgári jogi társaság arculatának az átrajzolásával függ össze.

[3, 2370, [4, 5]] VPC.semi A módosítás egyrészt azzal függ össze, hogy az egyesülés jogi jellegének a megváltozása miatt ezt a cégformát külön nevesítve is szerepeltetni kellett a gazdálkodó szervezetek felsorolásában.

[3, 2458, [37, 38]] VPC.semi A Gt. ( új ) 318. § (3) bekezdésének az 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjába felvett előírás megváltoztatása a Gt. ( új ) 319. §-ával bevezetett részvénytársaság felvásárlásra vonatkozó új jogintézménysor bevezetésével függ össze.

[3, 2467, [30, 31]] VPC.semi A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze.

[3, 3221, [1, 2]] VPC.semi Ezzel függ össze az is, hogy az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése a jogkezelő szervezet rendelkezési jogát állapítja meg a jogosultak közötti felosztásig.

fel függeszt VPC.full (2)

[2, 487, [43, 45]] VPC.full Ellenkező esetben, amíg egy ilyen per le nem zárul- ami a jogorvoslatokkal, esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. több évet is jelenthet- a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását a fenti per mint előkérdés eldöntéséig fel kellene függeszteni.

[3, 814, [36, 38]] VPC.full A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

gyakorol befolyás LVC.full (3)

[3, 2096, [48, 50]] LVC.full Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 2135, [14, 21]] LVC.full Ezért a jelentős befolyáshoz szükséges arányt jóval átlépve a " szankció " alatt is gyakorolni tudja a meglévő részvényeivel a jelentős befolyást.

[3, 2142, [26, 28]] LVC.full A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdése alapján az olyan esetekben, amikor részvénytársaságok és kft.-k részesednek kölcsönösen egymásban ( vagyis kölcsönös jelentős mértékű befolyást tudnak gyakorolni a szavazatoknak legalább 25% + 1 szavazattal történő megszerzésével ) akkor az a társaság, amelyik először tette közzé a jelentős befolyását a Cégközlönyben, megtarthatja a részesedését.

gyakorol ellenőrzés LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 4378, [26, 27]] LVC.full Ez azt jelenti, hogy az 1989. évi II. törvény 17. §-ában említett, jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött tevékenység felett a hatáskörrel rendelkező állami szerv hatósági ellenőrzést gyakorolhat. ( A hatósági ellenőrzés szabályait az 1957. évi IV. törvény VI. fejezete tartalmazza ).

[3, 4537, [53, 58]] Skipped Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

gyakorol irányítás LVC.full (1)

[3, 434, [16, 17]] LVC.full Miután azonban az egyszemélyes társaságnál az egyedüli tulajdonos a kizárólagos tulajdonát képező társaság működése felett közvetlen irányítást gyakorol, ezért alkalmazni kell a Gt. (új)-nak a közvetlen irányítást biztosító befolyás esetére vonatkozó 292. § (3) bek. és a 296. § (1) és (3) bek.-ben előírt speciális felelősségi szabályokat is.

gyakorol jogkör LVC.cause (2)

[3, 1969, [6, 9]] LVC.cause Az egyesülés dolgozói felett a munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja.

[3, 3145, [2, 12]] LVC.cause Felettük hatósági jogkört az Országos Rádió és Televízió Testület ( ORTT ) gyakorol.

gyakorol jogosultság LVC.cause (1)

[2, 301, [2, 17]] LVC.cause A tájékozódási jogosultságot sem lehet ugyanis- miként más jogot sem- rendeltetésével össze nem férő módon gyakorolni.

gyakorol felügyelet LVC.full (3)

[3, 1772, [20, 21]] LVC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 4533, [23, 25]] LVC.full A tényleges felügyeletet ellátó szervek és az ellenőrzés módszerei országonként különbözőek lehetnek. ( Franciaországban pl. a bíróság és a művelődési minisztérium együttesen gyakorolják a felügyeletet, míg Svédországban ezt az igazságügyi miniszter látja el.

[3, 4537, [57, 58]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése utal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ára, amely kimondja, hogy ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételekhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

gyakorolt felügyelet LVC.full (1)

[3, 4529, [18, 19]] LVC.full A közös jogkezelési tevékenység felett- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban- gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi jogszabályokba.

gyakorol jog LVC.cause (39) Skipped (1)

[1, 369, [14, 16]] LVC.cause A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat.

[1, 579, [24, 30]] LVC.cause A vállalat alapításakor az igazgatót a társasági szerződésben kell kijelölni, ezt követően az igazgatót az igazgatótanács választja meg, hívja vissza, és gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat.

[2, 304, [7, 27]] LVC.cause A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat- ha a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) ettől eltérően nem rendelkezik- a vezető tisztségviselő gyakorolja.

[2, 306, [22, 25]] LVC.cause A vezető tisztségviselők általános képviseleti jogosultságából következően a társaságot mint munkáltatót a munkavállalókkal szemben is a vezető tisztségviselők képviselik, azaz ők gyakorolják a munkáltatói jogokat.

[3, 72, [2, 6]] LVC.cause Ezért tagsági jogaikat csak képviselőjük útján gyakorolhatják.

[3, 129, [10, 23]] LVC.cause Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat- ideértve a társasági szerződés megkötését is- csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

[3, 140, [20, 28]] LVC.cause A társasággal szemben az ilyen tulajdonosok összessége egyébként egy tagnak számít, akik egymás között döntik el, hogy ki gyakorolja a tulajdonostársak képviseletében az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogokat.

[3, 212, [13, 15]] LVC.cause A társaság tulajdonába került üzletrész ( saját üzletrész ) után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat.

[3, 367, [3, 14]] LVC.cause A tagok e jogukat- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- törzsbetéteik arányában gyakorolhatják.

[3, 706, [18, 19]] LVC.cause A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat.

[3, 761, [8, 11]] LVC.cause Ezért az adott csoportnak közös képviselő útján lehet gyakorolni a részvényesi jogokat.

[3, 799, [8, 10]] LVC.cause A részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és a részvényt egy éven belül el kell idegenítenie.

[3, 814, [12, 14]] LVC.cause A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

[3, 830, [6, 15]] LVC.cause Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja.

[3, 1075, [38, 45]] LVC.cause A részvényesi meghatalmazott előzmény nélküli új megoldásként lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozás számára arra, hogy a részvénytársaság részvényeseivel megállapodást kössenek arról, hogy a részvényes meghatalmazottjaként és annak javára a saját nevükben gyakorolják a részvénytársasággal szemben mindazokat a részvényesi jogokat, amelyek a részvényest megilletik.

[3, 1373, [18, 19]] LVC.cause E körben azt kell szabályozni, hogy a részvényesek milyen módon igazolják részvényesi mivoltukat, hogyan tudják szavazati jogukat gyakorolni, továbbá arról kell rendelkezni, hogy mely kérdésekben kell esetlegesen titkosan szavazni.

[3, 1384, [15, 20]] LVC.cause A részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

[3, 1385, [14, 21]] LVC.cause Az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások alapján eljáró részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja.

[3, 1600, [2, 6]] LVC.cause Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.

[3, 1633, [23, 26]] LVC.cause A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság választására nem kerül sor, és az igazgatóság e törvényben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja.

[3, 1908, [6, 8]] LVC.cause A tagok e szerv ülésén keresztül gyakorolják tagsági jogaikat, vesznek részt az egyesülés működésében.

[3, 1965, [5, 8]] LVC.cause Az igazgató felett a munkáltatói jogokat az igazgatótanács gyakorolja.

[3, 2096, [46, 48]] LVC.cause Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 2177, [2, 17]] LVC.cause Ezt a jogukat a hitelezők a befolyásszerzésnek a Cégközlönyben történt közzététele utáni 90 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolhatják.

[3, 2715, [13, 18]] LVC.cause Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

[3, 2721, [2, 8]] LVC.cause A szerzői jogokat a szerző fellépéséig ugyanis az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta.

[3, 2767, [21, 26]] LVC.cause Az első nyilvánosságra hozatalnak fontos szerepe van, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott műveknél, ahol a szerzői jogot a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta [ Szjt. ( új ) 8. § ].

[3, 2931, [22, 25]] LVC.cause A mű integritásához való jog [ Szjt. ( új ) 13. § ] sérelmét is eredményezheti, ha a felhasználó nem jogszerűen gyakorolja az átdolgozás jogát, vagy arra nem szerez jogot a szerzőtől, vagy jogutódjától a védelmi időn belül.

[3, 3547, [4, 9]] LVC.cause Amennyiben azonban a felhasználási jogot nem saját maga kívánja gyakorolni, hanem azt át kívánja ruházni egy újabb felhasználó részére, erre csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a szerző ezt kifejezetten megengedte.

[3, 3561, [32, 34]] Skipped Természetesen, ha a szerző nem felhasználási jogokat, hanem a törvényben meghatározott esetekben vagyoni jogokat ruház át a felhasználóra, ez az engedélyezési joga szintén elenyészik, illetve azt a vagyoni jogok jogosultja gyakorolja.

[3, 3639, [43, 54]] LVC.cause A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy- ennek hiányában- az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.

[3, 3648, [5, 16]] LVC.cause b) a felhasználó szerződéssel megszerzett jogait nem rendeltetésszerűen, vagy a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon gyakorolja.

[3, 3668, [4, 7]] LVC.cause Ha a szerző felmondási jogát nem kívánja gyakorolni, választása szerint megszüntetheti a szerződés kizárólagosságát, ilyenkor a felhasználási díj csökkenésével kell számolnia.

[3, 3880, [3, 20]] LVC.cause Az utolsó vágás jogát az Szjt. ( új ) 65. § (1) bekezdése szerint a előállító és a rendező együtt gyakorolják, utóbbi képviseli a többi szerzőt e tekintetben.

[3, 4037, [2, 3]] LVC.cause Milyen szerzői jogot gyakorolhat a szerző egy már eladott művel kapcsolatban?

[3, 4113, [21, 22]] LVC.cause Az alábbiakban részletezett felhasználások közül tehát a rögzítetlen előadások rögzítésének és sugárzásának ( vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítésének ) engedélyezési jogát gyakorolják közvetlenül az előadóművészek, a rögzített előadásokhoz kapcsolódó törvényi engedélyt pedig az előadóművészek közös jogkezelő szervezete ( MSZSZ-EJI ) adja meg.

[3, 4133, [9, 12]] LVC.cause Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.

[3, 4162, [16, 19]] LVC.cause Megjegyezzük, hogy egyes felhasználások esetében a közös jogkezelő nem csupán díjigényt érvényesít, hanem maga gyakorolja az engedélyezési jogokat ( köt szerződést a felhasználóval ).

[3, 4172, [17, 28]] LVC.cause Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4326, [18, 19]] LVC.cause Ugyanakkor itt nincs arról szó, hogy a szomszédos jogi jogosultak csakis a szerzők érdekeit szem előtt tartva gyakorolhatják jogaikat.

ad jog Skipped (8) LVC.cause (6) LVC.full (2)

[3, 233, [10, 13]] Skipped A Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal felruházott üzletrészek kialakítására a társasági szerződés rendelkezései szerint.

[3, 278, [16, 19]] Skipped Itt figyelembe kell venni, hogy a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal- pl. eltérő mértékű szavazati joggal- felruházott de egyébkén azonos mértékű üzletrészek kialakítására is.

[3, 1193, [14, 20]] Skipped Mindez különösen indokolttá teszi, hogy a szavazati jogról, mint a legalapvetőbb részvényesi jogról az alapító okirat egyértelmű eligazítást adjon.

[3, 2942, [15, 18]] LVC.cause Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 3048, [19, 21]] LVC.cause A " nemzeti jogkimerülés " lehetővé teszi, hogy a külföldi jogtulajdonos maga döntse el, melyik belföldi terjesztőnek ad kizárólagos jogokat, és milyen feltételekkel, így nem kell attól tartania, hogy a külföldön forgalomba hozott példányokkal bárki úgynevezett párhuzamos importot hajtson végre, kihasználva az egyes országok gyártási-terjesztési árszínvonalai közötti eltéréseket.

[3, 3264, [14, 20]] Skipped A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

[3, 3397, [20, 23]] Skipped A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

[3, 3487, [7, 9]] LVC.cause A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.

[3, 3551, [10, 13]] Skipped Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3569, [9, 12]] LVC.full A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

[3, 3577, [9, 12]] LVC.full A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 3767, [22, 23]] LVC.cause A szoftver Irányelv 6. Cikkelye rendelkezik a visszafejtés, azaz a dekompiláció jogáról, mely a szerző kizárólagos jogosultságai ellenében is érvényesülő jogokat ad a program mindenkori jogszerő felhasználójának.

[3, 3866, [16, 19]] Skipped A film előállítója a megszerzett felhasználási jogokat rendszerint nem maga hasznosítja, hanem forgalmazási szerződés keretében ad át egyes jogokat ( pl. televíziós sugárzás, videokazettán történő forgalmazás stb. ).

[3, 4317, [31, 32]] LVC.cause Az irányelv 9. cikke biztosítja azt a jogot, hogy a film előállítója eladás vagy egyéb módon gyakorolhassa a terjesztés jogát, míg a 2. cikk a bérlet és a haszonkölcsönzés jogát adja meg.

[3, 4473, [28, 31]] LVC.cause A felhasználónak azzal a kötelezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezettsége, hogy szerződést kössön bármely felhasználóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos feltételek mellett. ...

[3, 4685, [9, 13]] Skipped A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

biztosít jog gyakorlás LVC.full (1) Skipped (1)

[1, 404, [7, 31, 32]] LVC.full Ennek érdekében és csak erre az esetre biztosítja a törvény a hitelező számára a tag helyett a tagot a Gt. ( új ) 93. § (1) bek. alapján megillető rendes felmondási jog gyakorlását, ami a Gt. ( új ) 95. § szerinti elszámolást, illetve a tagnak járó vagyoni hányad megállapítását teszi kötelezővé.

[3, 3701, [19, 20, 24]] Skipped A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

gyakorolhat jog LVC.cause (38) Skipped (5)

[1, 400, [13, 14]] LVC.cause Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.

[2, 500, [9, 12]] LVC.cause Ilyenkor a nyereségből való részesedést kivéve a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogait, így pl. nem vehet részt a taggyűlésen, nem szavazhat stb.

[3, 212, [13, 15]] Skipped A társaság tulajdonába került üzletrész ( saját üzletrész ) után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat.

[3, 253, [21, 37]] LVC.cause A társaság tagjait és a társaságot ebben a sorrendben az árverésen kialakult vételáron és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az érintettek az árveréstől számított harminc napon belül az ügyvezető felhívására gyakorolhatnak.

[3, 548, [54, 57]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetővé teszi a törvény [ Gt. ( új ) 229. § (2) ], hogy a névre szóló részvényeknél az alapszabályban meghatározzák az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, továbbá azt, hogy az alapszabály a névre szóló részvényeknél előírja, hogy a részvényes kizárólag csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a részvénykönyvbe a közgyűlés napját legalább 60 nappal megelőzően bevezetik.

[3, 603, [18, 24]] LVC.cause A külföldiek viszont a Gt. ( új ) tiltó rendelkezésének a hiányában már bemutatóra szóló részvény alapján is gyakorolhatják a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogaikat.

[3, 704, [6, 9]] LVC.cause Az osztalékfizetés elmulasztása miatt feléledt szavazati jogokat pedig mindaddig gyakorolhatják a részvényesek, ameddig a részvénytársaság ki nem fizeti az elmaradt osztalékukat.

[3, 706, [18, 19]] Skipped A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat.

[3, 799, [8, 10]] Skipped A részvénytársaság a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és a részvényt egy éven belül el kell idegenítenie.

[3, 814, [12, 14]] Skipped A Gt. ( új ) 189.§ (5) bekezdése értelmében a részvénytársaság nem gyakorolhat szavazati jogot a megszerzett saját részvény alapján és a jogokat a Gt. ( új ) 189. § (3) bekezdésében meghatározott részvények tekintetében is fel kell függeszteni.

[3, 840, [5, 19]] LVC.cause Az ideiglenes részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével azonosan, vagyis a befizetés arányában gyakorolhatja.

[3, 843, [4, 12]] LVC.cause A részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában gyakorolhatja.

[3, 1049, [8, 11]] LVC.cause Ezért ilyenkor a részvényes a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja a részvényesi jogait. ( Emiatt például nem vehet részt a közgyűlésen, s nem tehet indítványt, nem illeti meg az osztalékjog stb. )

[3, 1386, [20, 27]] LVC.cause A törvény a Ptk. 338/B. § (1) bekezdésével összhangban meghatározza, hogy a részvényes milyen feltételekkel, milyen okiratok birtokában gyakorolhatja részvényesi ( szervezeti és vagyoni ) jogait, vagyis milyen módon igazolhatja részvényesi mivoltát.

[3, 1392, [5, 6]] LVC.cause A részvényesi meghatalmazott mindazon részvényesi jogot gyakorolhatja, amely a részvényest megilleti.

[3, 1393, [7, 15]] LVC.cause A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhatja.

[3, 1394, [3, 7]] LVC.cause A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja.

[3, 1453, [16, 19]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy névre szóló részvény esetében a részvényes a szavazati jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját legalább hatvan nappal megelőzően a részvénykönyvbe bejegyezték.

[3, 1454, [1, 3]] LVC.cause Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes pénzbeli hozzájárulását ( 222. § ) nem teljesítette.

[3, 1462, [36, 39]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdésében írt feltételeket szigorítva azt is előírhatja, hogy egy adott közgyűlésen a névre szóló részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) részvényesi jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a közgyűlés napját megelőzően legalább 60 nappal korábban jegyezték be a részvénykönyvbe.

[3, 1465, [6, 23]] LVC.cause A részvényesek az (1) bekezdés szerinti jogukat a közgyűlési meghívó kézhezvételétől, illetve a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül gyakorolhatják.

[3, 1546, [1, 3]] LVC.cause Nem gyakorolhatja szavazati jogát az olyan részvényes, aki esedékes pénzbeli hozzájárulását nem teljesítette [ Gt. ( új ) 229. § (4) ], az olyan elsőbbségi részvényes, akinek a szavazati jogát az alapszabály kizárta, az olyan névre szóló részvényes ( részvényesi meghatalmazott ), akit a részvénykönyvbe nem jegyeztek be [ Gt. ( új ) 198. § (4) b) ].

[3, 1561, [6, 17]] LVC.cause Emlékeztetni kell arra, hogy szavazati jogát csakis az a részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) gyakorolhatja, aki részvényesi ( képviseleti ) jogát megfelelő módon igazolja.

[3, 1568, [25, 27]] LVC.cause Az ilyen előzetes hozzájárulás során- mely megtörténhet a közgyűlés előtt, vagy akár a közgyűlésen közvetlenül a határozat meghozatalát megelőzően- valamennyi érintett részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, függetlenül szavazati joga esetleges korlátozására, vagy kizártságára.

[3, 2124, [19, 22]] LVC.cause A bejelentés teljesítése előtt a befolyással rendelkező új előírásként egységesen mindhárom fokozatnál csak az újként szerzett rész után nem gyakorolhatja a szavazati jogot.

[3, 2125, [22, 25]] LVC.cause Ez tehát azt jelenti, hogy az uralkodó tag, illetve a részvényes a bejelentésig a bejelentési kötelezettséggel nem érintett részesedése alapján gyakorolhatja a szavazati jogot, de kizárólag csak ennek erejéig.

[3, 2141, [11, 22]] LVC.cause A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti elidegenítési kötelezettsége teljesítéséig tagsági jogait csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.

[3, 2145, [10, 21]] LVC.cause Eszerint az elidegenítési kötelezettség teljesítéséig ez a társaság a tagsági jogait csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.

[3, 2148, [13, 15]] LVC.cause Az elidegenítés megtörténtéig az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legfőbb szervének ülésén szavazati jogát nem gyakorolhatja.

[3, 2167, [34, 45]] LVC.cause A többségi fokozatok esetén irányadó szabály szerint viszont az ellenőrzött társaság tagjai, illetve részvényesei a Gt. ( új ) 51. §-ában és a 230., valamint 231. §-ában meghatározott szavazatok 10%-át megillető kisebbségi jogokat már a szavazatok 5%-át képviselő tagok, illetve részvényesek is gyakorolhatják.

[3, 2798, [6, 15]] LVC.cause A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

[3, 2850, [1, 5]] LVC.cause Nem gyakorolhatja azonban a fellépési jogát a felhasználó akkor, ha az érdekösszeütközéshez vezet.

[3, 3497, [22, 23]] LVC.cause A kizárólagos felhasználási szerződés a jövőre nézve szünteti meg a szerzőnek egyrészt azt a jogát, hogy saját maga a szerződésben foglalt jogokat gyakorolhassa, illetve hogy arra harmadik személynek engedélyt adjon.

[3, 3620, [16, 26]] LVC.cause A BH1983. 16. sz. döntés egy kiadói szerződés kapcsán rámutat arra, hogy a felhasználó nem gyakorolhatja a határidőre el nem végzett kijavítás esetére biztosított elállási jogát, ha a kijavításra adott idő nyilvánvalóan túl rövid volt.

[3, 3624, [3, 6]] LVC.cause A felhasználó elállási jogát két esetben gyakorolhatja a szerzői díj megfizetésének kötelezettsége nélkül.

[3, 3652, [19, 29]] LVC.cause Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3653, [2, 8]] LVC.cause A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

[3, 3666, [12, 32]] LVC.cause Megjegyezzük, hogy a határozatlan, vagy 5 évnél hosszabb szerződésnél e jogát a szerző egyébként, hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek, csak a szerződéskötést követő 2 év után gyakorolhatja.

[3, 3915, [7, 22]] LVC.cause Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más- akár belföldi, akár külföldi- természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.

[3, 3918, [32, 36]] LVC.cause A koprodukciós partnerek általában már csak akkor kötnek szerződést, amikor a szerzők és az előállító közötti megfilmesítési szerződések már aláírásra kerültek, és e szerződések is megkövetelik azt, hogy e jogokat a partnerek együttesen gyakorolhassák.

[3, 4018, [1, 22]] LVC.cause E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.

[3, 4037, [2, 3]] Skipped Milyen szerzői jogot gyakorolhat a szerző egy már eladott művel kapcsolatban?

[3, 4317, [17, 20]] LVC.cause Az irányelv 9. cikke biztosítja azt a jogot, hogy a film előállítója eladás vagy egyéb módon gyakorolhassa a terjesztés jogát, míg a 2. cikk a bérlet és a haszonkölcsönzés jogát adja meg.

gyakorolható jog LVC.cause (6) Skipped (1)

[3, 548, [30, 32]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaságnál lehetővé teszi a törvény [ Gt. ( új ) 229. § (2) ], hogy a névre szóló részvényeknél az alapszabályban meghatározzák az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, továbbá azt, hogy az alapszabály a névre szóló részvényeknél előírja, hogy a részvényes kizárólag csak akkor gyakorolhatja a szavazati jogát, ha a részvénykönyvbe a közgyűlés napját legalább 60 nappal megelőzően bevezetik.

[3, 1078, [15, 20]] Skipped Ezért ez a jogosítvány már nem terjedhet ki a részvény átruházásokra, mivel ez a jog nem a részvénytársasággal szemben gyakorolható részvényesi jogosítványnak minősül.

[3, 1444, [4, 8]] LVC.cause E jogszabályhely a közgyűlésen gyakorolható, legfontosabb szervezeti jogokat sorolja fel.

[3, 1451, [15, 17]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a névre szóló részvények esetében meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét.

[3, 2096, [44, 46]] LVC.cause Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 3193, [6, 8]] LVC.cause Ezért a jogalkotó az egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok értékesítésére kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekben [ Szjt. ( új ) 27. § ] a kötelező kollektív jogkezelés formáját írja továbbra is elő az Szjt. (új)-ban.

[3, 4364, [36, 40]] LVC.cause Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

gyakorolható jogosítvány LVC.full (1)

[3, 1078, [20, 22]] LVC.full Ezért ez a jogosítvány már nem terjedhet ki a részvény átruházásokra, mivel ez a jog nem a részvénytársasággal szemben gyakorolható részvényesi jogosítványnak minősül.

gyakorolhat jogosítvány LVC.cause (1)

[3, 1972, [4, 7]] LVC.cause Az igazgató a munkáltatói jogosítványokat csak korlátozottan gyakorolhatja egyszemélyben, ha az igazgatótanács az egyes vezető állású dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói részjogosítványok gyakorlását a saját egyetértéséhez köti.

gyakorolható vétójog LVC.full (1)

[3, 722, [9, 10]] LVC.full A vétójogot biztosító részvény alapján a részvényeseket a közgyűlésen gyakorolható vétójog illeti meg.

gyakorolhat vétójog LVC.full (1)

[3, 724, [1, 8]] LVC.full A vétójogát személyesen vagy meghatalmazottja útján a közgyűlésen gyakorolhatja és ha nincs jelen, vagy nem képviselteti magát a közgyűlésen, úgy akkor a közgyűlés a távollétében is érvényes határozatot hozhat.

hajt kényszerátalakulás LVC.full (1)

[2, 683, [29, 30]] LVC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

hajt végre VPC.full (7)

[1, 249, [14, 15]] VPC.full Ezért ezek a cégek is a 78. §-ban szabályozott két szétválási mód közül választhatva hajthatják végre az ilyen irányú szervezeti változásokat.

[2, 673, [77, 78]] VPC.full Ebből pedig értelmezésünk szerint az következik, hogy ha külön törvények- mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzügyi intézmények, a biztosítási törvények a hatálya alá tartozó részvénytársaságok, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, az elszámolóház stb. tekintetében a Gt. ( új)-tól eltérő magasabb tőkekövetelményeket állapítanak meg, úgy akkor ha a működés során tőkeleszállítást hajtanak végre és annál a magasabb külön törvényben megállapított tőkekövetelmény alá szállna le a társaság, a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

[2, 683, [30, 31]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

[3, 1021, [16, 18]] VPC.full Olyan esetekben, ha a részvényes kéri és vállalja a felmerülő költségeket is, a részvénytársaságnak végre kell hajtani az átalakításokat mind az összevonással, mind pedig a szétbontásnál.

[3, 1024, [6, 8]] VPC.full Ezért a szükséges átalakításokat mindig haladéktalanul végre kell hajtania az igazgatóságnak.

[3, 1645, [19, 21]] VPC.full A névérték befizetési kötelezettség minden bizonnyal aszerint alakul, hogy az alaptőke felemelését " egylépcsőben, vagy kétlépcsőben " hajtják -e végre.

[3, 3048, [43, 44]] VPC.full A " nemzeti jogkimerülés " lehetővé teszi, hogy a külföldi jogtulajdonos maga döntse el, melyik belföldi terjesztőnek ad kizárólagos jogokat, és milyen feltételekkel, így nem kell attól tartania, hogy a külföldön forgalomba hozott példányokkal bárki úgynevezett párhuzamos importot hajtson végre, kihasználva az egyes országok gyártási-terjesztési árszínvonalai közötti eltéréseket.

halad meg VPC.full (4)

[1, 120, [26, 27]] VPC.full Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, vagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

[1, 319, [30, 31]] VPC.full Hasonló tilalmat tartalmaz pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdése, amelynek alapján az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét- azaz közkereseti társaságot nem alapíthat és abba új tagként sem léphet be.

[2, 147, [36, 37]] VPC.full A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[3, 510, [24, 25]] VPC.full Ha viszont névérték feletti kibocsátási értékkel történik a kibocsátás, akkor az alaptőkét úgy kell megállapítani, hogy az az egész kibocsátási értékkel se haladja meg az 50 millió forintot, de a 20 millió forint tőkeminimumot mindenképpen elérje.

haladhat meg VPC.full (10)

[3, 229, [4, 5]] VPC.full A dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a törzstőke tizenöt százalékát.

[3, 508, [4, 5]] VPC.full Nyilvános alapításnál pedig nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

[3, 680, [10, 11]] VPC.full A részvénytársaság által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

[3, 707, [8, 9]] VPC.full Az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét.

[3, 796, [10, 11]] VPC.full A részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.

[3, 1247, [32, 33]] VPC.full Természetszerűleg portfolió társaság alapítása esetén is irányadónak kell tekinteni a Gt. ( új ) 203. § (2) bekezdésében foglalt 30%-os készpénz hányad előírást, amiből az következik, hogy a részvényportfolió sem haladhatja meg az alaptőke 70%-át.

[3, 2311, [30, 31]] VPC.full A Gt. ( új ) 181. § (1) bekezdése a többszörös szavazati jogot biztosító részvény felső határát is megállapítja kimondva azt, hogy az egy részvényhez fűződő szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét.

[3, 3409, [3, 4]] VPC.full Ez azonban nem haladhatja meg az időszerű műsor által indokolt mértékű tájékoztatást. ( A szerzői jogi törvény kommentárja, KERSZÖV, 1997. )

[3, 3411, [3, 4]] VPC.full Ez azonban nem haladhatja meg az időszerű műsor által indokolt mértékű tájékoztatást. ( A szerzői jogi törvény kommentárja, KERSZÖV, 1997. )

[3, 4753, [49, 50]] VPC.full Ez a döntés egymagában alkalmas volt arra, hogy olyan specifikus szabályokat felborítson, mint pl. az összemérés alkalmazását, tehát- a védelem időtartamára annak az országnak a nemzeti jogának a figyelembe vételét, ahol a védelmet igénylik, azzal a megkötéssel, hogy ez az időtartam nem haladhatja meg a mű származásának országában megállapított időtartamot, illetve- olyan országok esetében, amelyek alacsonyabb védelmi időt alkalmaznak a többihez képest, ezen alacsonyabb tartamnál magasabb védelem lehetőségének kizárását, valamint

használ fel VPC.full (5)

[3, 2809, [23, 24]] VPC.full A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 3488, [7, 8]] VPC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3650, [29, 31]] VPC.full Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor pl. egy felhasználó versenykorlátozó szándékkal egy esetleges konkurencia elkerülése végett köt felhasználási szerződést, ám korántsem azzal a céllal, hogy a művet fel is használja.

[3, 4076, [73, 74]] VPC.full Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében: a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot; b) a felhasználót megilleti- a szerződésben meghatározott körben- a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni; c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.

[3, 4633, [52, 53]] VPC.full Az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére, mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljára használja fel.

hatály lépett LVC.full (3) Skipped (1)

[2, 602, [15, 16]] LVC.full A gazdasági társaságok egymás közti átalakulásáról és egyéb szervezeti változásairól először az 1989. július 1-jén hatályba lépett 1989. évi XIII. törvény fogalmazott meg előírásokat.

[3, 597, [13, 14]] LVC.full A Gt. ( új ) 179. § (2) bekezdése az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXI. törvénnyel megkezdett folyamatot folytatva felerősíti a típuskényszert.

[3, 2353, [27, 28]] Skipped A Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a törvény- a 306. § (3) bekezdésben írt kivétellel- a kihirdetését követő 180. napon lépett hatályba.

[3, 2355, [11, 13]] LVC.full Ezért az egyes jogi személy vállalatai és intézetei értelemszerűen a még hatályba nem lépett új Gt. ( új ) szabályai szerint nem alakulhattak át.

hatály lépő LVC.full (1)

[2, 604, [10, 11]] LVC.full A Gt. ( új ) viszont az 1998. június 16-ától hatályba lépő szabályaival újrafogalmazta a gazdasági társaságok átalakulási előírásait.

hatálybalépés LVC.full (56)

[2, 489, [17]] LVC.full BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[2, 606, [5]] LVC.full A Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban lévő átalakulási ügyekkel kapcsolatban a gyakorlatban már felmerült kérdések miatt hangsúlyozni kell a következőket.

[3, 534, [5]] LVC.full A Gt. ( új ) hatálybalépésével az 1996. évi CXI. törvény eredeti előírásával megállapított 35 fős befektetői létszámkorlátot viszont a módosított 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdés 52. pontja megszüntette.

[3, 635, [9]] LVC.full Ez az iránymutatás szerintem a Gt. ( új ) hatálybalépése után is változatlanul irányadó lesz.

[3, 1084, [22]] LVC.full Szerintem ezt a szabályt a Gt. ( új ) új jogintézményével a részvényosztályokkal is célszerű lett volna a Gt. ( új ) hatálybalépésével egyidejűleg kiegészíteni. )

[3, 1860, [12]] LVC.full A tevékenység sajátos jellege miatt- különösen az 1988. évi VI. tv. hatálybalépését követő kezdeti időszakban- a gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható, ezért az egyesülés keretében folytatható tevékenységekről a Legfelsőbb Bíróságnak több eseti döntésben állást kellet foglalnia, mely döntéseket a hatályos szabályozás mellett is iránymutatónak kell tekinteni.

[3, 2189, [11]] LVC.full A 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény VII. fejezetének hatálybalépése napján veszti hatályát.

[3, 2193, [20]] LVC.full A XV. fejezet rendelkezéseivel kapcsolatban ki kell azonban emelni azt, hogy a Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépése előtt a XV. fejezetben lévő átmeneti ( és a XVI. fejezetben lévő módosító ) rendelkezések egy részét az 1998. április 1-jén kihirdetett és az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény megváltoztatta.

[3, 2205, [17]] LVC.full BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[3, 2206, [9]] LVC.full Azon gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cégbejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a cégbejegyzéskor a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük.

[3, 2207, [17]] LVC.full E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni arra az egyesülésre és közhasznú társaságra is, amelynek cégbejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban van.

[3, 2210, [22]] LVC.full Az új törvény 1998. június 16-i életbelépése után alapított társaságokra természetesen teljes terjedelmükben alkalmazni kell a Gt. ( új ) előírásait a hatálybalépése után.

[3, 2219, [40]] LVC.full Hangsúlyozni kell, hogy a 299. § (1) bekezdés utolsó fordulatából következően a gazdasági társaságok mellett azokra az egyesülésekre és kht.-kra is megfelelően alkalmazni kell a 299. § (1) bekezdés előírásait, amelyeknek a cégbejegyzése a Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban volt.

[3, 2225, [23]] LVC.full A 299. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az egyesülésekre és kht.-kra is, amelyek a Gt. ( új ) hatálybalépésekor már be voltak jegyezve a cégjegyzékbe.

[3, 2234, [11]] LVC.full Az átmeneti idő alatt, vagyis az új törvény június 16-i hatálybalépése és a cégek létesítő okiratának az első módosítása között a létesítő okiratokban szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. tv. alapján járhatnak el a társaságok az összhangba hozatalig.

[3, 2247, [15]] LVC.full Azoknak a cégeknek viszont, amelyeket már bejegyeztek a cégjegyzékbe a Gt. ( új ) hatálybalépésétől, tehát 1998. június 16-ától kell számítaniuk a tőkekiegészítésre rendelkezésre álló időt.

[3, 2262, [13]] LVC.full Emiatt a Gt. ( új ) 299. § (6) bekezdése kizárólag csak a hatálybalépése után induló felszámolási eljárások esetében rendeli el alkalmazni ezt a szigorító szabályt.

[3, 2273, [17]] LVC.full BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[3, 2274, [23]] LVC.full A társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára megállapított harminc napos határidőt e törvény szabályai szerint kell számítani, ha a társasági határozat meghozatalától e törvény hatálybalépéséig harminc nap még nem telt el.

[3, 2279, [13]] LVC.full Mégpedig akkor, ha a társasági határozat meghozatalától a Gt. ( új ) hatálybalépéséig még nem telt el 30 nap.

[3, 2280, [13]] LVC.full Azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat e törvény hatálybalépésekor már elhatározták, azt az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelően fejezhetik be.

[3, 2281, [11]] LVC.full A Gt. ( új ) 300. § (2) bekezdése a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő átalakulási ügyekre állapít meg átmeneti szabályt.

[3, 2294, [21]] LVC.full Ha e törvény a részvényest megillető valamely jogosultság számításának alapját vagy igénybevételének feltételeit megváltoztatja, e törvény rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépését követő első teljes naptári év elteltével lehet alkalmazni.

[3, 2298, [11]] LVC.full Ez az időpont a Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépése folytán az 1999-es évben történő alkalmazhatóságot jelentheti.

[3, 2299, [9]] LVC.full A törvény szövege azonban a Gt. ( új ) hatálybalépése utáni első " teljes naptári év " elteltéről ír.

[3, 2305, [8]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. 1989. január 1-jei hatálybalépésével azonban hatályukat vesztették az 1875. évi XXXVII. törvénynek a részvénytársaságra és az 1930. évi V. törvénycikknek a kft.-ra vonatkozó rendelkezéseit.

[3, 2310, [24]] LVC.full A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

[3, 2315, [48]] LVC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 2348, [40]] LVC.full Utalunk azonban arra, hogy a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésének az előírása alapján a törvény az átmeneti szabályok között arra még lehetőséget biztosít, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett közhasznú társaság a Gt. ( új ) hatálybalépése után egy éven belül még elhatározza a gazdasági társasággá való átalakulását.

[3, 2356, [15]] LVC.full A kihirdetést követő 45. naptól a Gt. ( új ) kihirdetésétől számított 180. napon való hatálybalépésig ezért ezeknek a cégeknek a kht.-vá való átalakulására a 306. § (3) bekezdése alapján az 1988. évi VI. tv. gazdasági társaságok egymás közti átalakulására vonatkozó VIII. fejezetben lévő szabályait kellett alkalmazni.

[3, 2357, [8]] LVC.full A Gt. ( új ) 1998. június 16-i hatálybalépésével viszont a 306. § (3) bekezdésének az előírása hatályát vesztette a Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdés utolsó fordulata alapján.

[3, 2373, [8]] LVC.full A cégjegyzékbe már bejegyzett közhasznú társaság e törvény hatálybalépését követő egy éven belül még elhatározhatja gazdasági társasággá való átalakulását, ha az átalakulás bejegyzésére irányuló kérelmet ezen határidő alatt a cégbírósághoz benyújtja.

[3, 2394, [11]] LVC.full Ezt a módosító előírást azonban még a Gt. ( új ) hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezte az adótörvények, a számviteli törvények és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 74. § (5) bekezdés második fordulata.

[3, 2520, [21]] LVC.full Ennek a szakasznak a c) pontja tartalmazza egyébként a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvénynek a Gt. ( új ) hatálybalépésével történő hatályon kívül helyezését is.

[3, 3232, [5]] LVC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig az ilyen felhasználás jogdíjmentes volt, és ez jelentős sérelmet okozott a jogosultaknak.

[3, 4344, [2]] LVC.full A törvény hatálybalépésekor még védett művek és szomszédos jogi teljesítmények védelmi ideje természetszerűleg meghosszabbodott.

[3, 4345, [16]] LVC.full Azok a művek ( szomszédos jogi teljesítmények ) viszont, melyeknek a védelmi ideje a törvény hatálybalépését megelőzően járt le, nem kerültek védelem alá, még akkor sem, ha a védelmi idő kezdő időpontjától még nem telt el hetven, illetve ötven év.

[3, 4351, [33]] LVC.full Ennek megfelelően a szomszédos jogi jogosultakat az Szjt. (új)-ben meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban- rájuk vonatkozóan- említett év végétől számított húsz év az 1994. évi VII. hatálybalépéséig már eltelt.

[3, 4353, [14]] LVC.full Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

[3, 4439, [6]] LVC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4717, [26]] LVC.full Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

[3, 4740, [10]] LVC.full E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

[3, 4741, [7]] LVC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4743, [10]] LVC.full A 111. § (1)_-_(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

[3, 4744, [32]] LVC.full A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.

[3, 4748, [49]] LVC.full Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket, valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban- rájuk vonatkozóan- említett év végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.

[3, 4755, [18]] LVC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

[3, 4755, [28]] LVC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

[3, 4755, [49]] LVC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

[3, 4758, [2]] LVC.full A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.

[3, 4765, [11]] LVC.full A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog jogosultjának méltányos díjazás jár.

[3, 4768, [5]] LVC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4768, [24]] LVC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4771, [19]] LVC.full A 31. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt.

[3, 4772, [5]] LVC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig a magyar szerzői jog szabályozásának az volt a hierarchiája, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket tartalmazó törvény mellett létezett egy általános végrehajtási rendelet ( sajátos módon nem kormányrendelet, hanem a művelődési miniszter rendelet, az ún. Vhr. ), továbbá ugyancsak a törvény végrehajtását szolgáló tizenegy művelődési miniszteri rendelet, amely nevesített felhasználási szerződések feltételeit és a vonatkozó szerzői díjakat tartalmazza.

[3, 4781, [7]] LVC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

határozat hozatal LVC.full (7) Skipped (2)

[2, 224, [9, 10]] LVC.full Ezért, ha szándékosan vagy gondatlanul- ami a határozat hozatalnál az adott helyzetben az adott tagtól elvárható gondosság, illetve körültekintés nélküli eljárást jelenti- olyan határozat hozatalát támogatja a tag ( részvényes ) a szavazatával, ami a társaság jelentős érdekét sérti, a teljes vagyonával és korlátlanul felel.

[2, 224, [27, 28]] LVC.full Ezért, ha szándékosan vagy gondatlanul- ami a határozat hozatalnál az adott helyzetben az adott tagtól elvárható gondosság, illetve körültekintés nélküli eljárást jelenti- olyan határozat hozatalát támogatja a tag ( részvényes ) a szavazatával, ami a társaság jelentős érdekét sérti, a teljes vagyonával és korlátlanul felel.

[2, 478, [21, 22]] LVC.full Újabb határozat esetén gyakran lehetőség van arra is, hogy ismét ugyanazt a döntést hozzák meg, ezúttal betartva a korábbi határozat hozatalnál figyelmen kívül hagyott rendelkezéseket.

[3, 746, [6, 9]] LVC.full Ezért az ilyen elsőbbségi részvények forgalomba hozataláról döntő közgyűlési határozathoz az érintett részvénysorozat valamennyi részvényesének legalább 3/4-es többségével lehet csak határozni.

[3, 1500, [23, 24]] LVC.full Ez az előzetes hozzájárulás- alapító okirat, alapszabály eltérő rendelkezése hiányában- megtörténhet akár közgyűlést megelőzően, vagy akár a közgyűlésen a határozat hozatalát közvetlenül megelőzően.

[3, 1654, [5, 8]] Skipped Az alaptőke-emelést új részvények forgalomba hozatalával elhatározó közgyűlési határozatban dönteni kell az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint nyilvános forgalomba hozatal esetében a túljegyzés esetén követendő eljárásról is.

[3, 1679, [30, 34]] Skipped Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1934, [17, 18]] LVC.full Főszabályként az " egy tag egy szavazat " elve érvényesül az elsődleges- koordinatív- tevékenységgel kapcsolatos határozatok hozatala során.

[3, 4690, [23, 24]] LVC.full A bizottság hat évre kinevezett, és esküt vagy ünnepélyes fogadást tett tagjai közül az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükségeltetett érvényes határozat hozatalához.

határozat meghozatal LVC.full (18)

[1, 211, [11, 12]] LVC.full Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a 238. §-t megfelelően alkalmazni kell.

[1, 218, [20, 21]] LVC.full Ezért olyan esetekben, ha több részvényfajtája, illetve részvényosztálya van az egyesüléssel érintett részvénytársaságoknak, akkor az egyesülést kimondó határozat meghozatalánál a részvénysorozathoz kapcsolódó jogok hátrányos megváltoztatásáról rendelkező Gt. ( új ) 238. §-ának az előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[2, 209, [1, 2]] LVC.full A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag ( részvényes ), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.

[2, 311, [36, 37]] LVC.full Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelő bizottság tudomására hozta.

[2, 449, [1, 2]] LVC.full A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

[2, 483, [3, 4]] LVC.full A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei ( fővárosi ) bíróságnál.

[2, 485, [21, 22]] LVC.full Ezért a határidő elmulasztása esetén egy újabb, azonos tartalmú perindítási határozat alapján ismét megnyílik a keresetindításra- ezúttal az újabb határozat meghozatalától számított-, tizenöt napos határidő.

[2, 499, [24, 25]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) az 50. § (1)-(3) és (6) bekezdéseiben speciális eljárásjogi rendelkezésekkel igyekszik ezekben a perekben a gyors, érdemi határozat meghozatalát előmozdítani.

[3, 7, [22, 23]] LVC.full A tagkizárás előfeltételét képezi, hogy az igazgató tanács 3/4-es szótöbbséggel határozatot hozzon a kizárás iránti per megindításáról, valamint hogy a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a társaság a pert megindítsa. [ Gt. ( új ) 49. § ].

[3, 320, [1, 3]] LVC.full A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.

[3, 366, [15, 16]] LVC.full A törzstőke felemelése előtt bejegyzett társasági tagoknak az új törzsbetétek megszerzésére- a felemelést kimondó határozat meghozatalától számított harminc napon belül- elsőbbségi joguk van.

[3, 369, [34, 35]] LVC.full Ezért ha a törzstőke felemelése új törzsbetétek befizetése ( szolgáltatása ) útján történik, akkor kívülálló csak olyankor élhet az ilyen módon történő taggá válás lehetőségével, ha a társaság tagjai az emelést kimondó határozat meghozatalától számított harminc napon belül nem jelentenek be elsőbbségi igényt az új törzsbetétek megszerzésére.

[3, 1568, [18, 19]] LVC.full Az ilyen előzetes hozzájárulás során- mely megtörténhet a közgyűlés előtt, vagy akár a közgyűlésen közvetlenül a határozat meghozatalát megelőzően- valamennyi érintett részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, függetlenül szavazati joga esetleges korlátozására, vagy kizártságára.

[3, 1574, [20, 21]] LVC.full Amint arról a 237. §-ához fűzött magyarázatnál már szó volt a tartózkodókat az ellenszavazatokhoz kell számítani, mert az érvényes határozat meghozatalához az igen szavazatoknak kell elérni a törvényben, illetőleg alapító okiratban, alapszabályban előírt szavazatarányt.

[3, 2274, [19, 20]] LVC.full A társasági határozatok bírósági felülvizsgálatára megállapított harminc napos határidőt e törvény szabályai szerint kell számítani, ha a társasági határozat meghozatalától e törvény hatálybalépéséig harminc nap még nem telt el.

[3, 2275, [18, 19]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bekezdése a jogsértő társasági határozatok felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőt írt elő.

[3, 2277, [18, 19]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) 47. § (3) bekezdése a felülvizsgálat iránti kereset benyújtásának a határidejét a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőben állapítja meg.

[3, 2279, [6, 7]] LVC.full Mégpedig akkor, ha a társasági határozat meghozatalától a Gt. ( új ) hatálybalépéséig még nem telt el 30 nap.

határozathozatal LVC.full (23)

[1, 373, [13]] LVC.full Ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének a szabályait.

[1, 375, [1]] LVC.full A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van.

[1, 567, [15]] LVC.full Ugyanakkor a társasági szerződés más kérdés tekintetében is előírhat minősített szótöbbséget, vagy akár egyhangú határozathozatalt.

[1, 572, [19]] LVC.full Főként kisebb taglétszámmal működő társaságok esetében és ilyenkor is a kevésbé jelentős kérdések tekintetében lehet jelentősége az ülésen kívüli határozathozatalnak.

[2, 208, [33]] LVC.full Ha a gazdasági társaság tagja ( részvényese ) törvény vagy a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

[2, 214, [39]] LVC.full Konkrétabban határozza meg azonban a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. ( új ) a más rendelkezéseinél, így pl. a Gt. ( új ) 49. § (3) bekezdésében a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.

[2, 508, [45]] LVC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok ( részvényesek ) kérelmére a cégbíróság elrendeli.

[2, 511, [49]] LVC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok ( részvényesek ) a követelést a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül- jogvesztés terhe mellett- a gazdasági társaság nevében bírósági keresettel maguk érvényesíthetik.

[3, 1346, [0]] LVC.full Határozathozatal

[3, 1507, [9]] LVC.full Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak.

[3, 1554, [31]] LVC.full Az ilyen ügyekben a közgyűlés az alábbi három együttes feltétel fennállása esetén hozhat érvényesen határozatot ha a közgyűlést érvényesen hívták össze, ha azon valamennyi részvényes jelen van, és a határozathozatal ellen egyik részvényes sem tiltakozik [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1559, [20]] LVC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) az (1) bekezdésben felsorolt ügyeken kívül is előírhatja a szavazatok legalább háromnegyedes többségével történő határozathozatalt.

[3, 1659, [14]] LVC.full Ezért a törvény hasonlóan a Gt. ( új ) 238. §-ában írt eljáráshoz a határozathozatal érvényességéhez megköveteli az alaptőke-emeléssel érintett részvénysorozatokhoz tartozó részvényesek előzetes hozzájárulását.

[3, 1919, [14]] LVC.full E követelmény alól a Gt. ( új ) 282. § alkalmazásával, vagyis írásbeli határozathozatallal sem lehet kitérni.

[3, 1920, [40]] LVC.full Azt azonban már szabadon határozhatja meg a társasági szerződés, hogy az évi egy ülésen kívül előír -e további igazgatótanácsi ülést kötelező jelleggel, vagy az igazgatóra bízza annak szükség szerinti összehívását, illetve az ülésen kívüli " írásbeli " határozathozatalt.

[3, 1928, [1]] LVC.full A határozathozatalnak kettős feltétele van tehát, valamennyi tag jelenléte, s egyhangú hozzájárulás az írásos meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásához [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1929, [13]] LVC.full A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie, hogy az ülés megtartására, s a határozathozatalra a törvényes rendben került -e sor ezért a (3) bekezdésben felsorolt adatokat, tényeket a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

[3, 1938, [25]] LVC.full A tagok egyhangúan határoznak a következő ügyekben: a) az egyesülés tárgyának megváltoztatása, b) az egyes tagok szavazatai számának a megváltoztatása, c) a határozathozatal feltételeinek a megváltoztatása.

[3, 1939, [1]] LVC.full A határozathozatal során a szavazatarány megállapításánál mindig a jelen lévő tagokból kell kiindulni.

[3, 1941, [3]] LVC.full Általános esetben e határozathozatalhoz legalább egyszerű szótöbbségre- vagyis a képviselt szavazatszám felénél többre- van szükség.

[3, 1947, [11]] LVC.full Ettől függhet ugyanis az egyes tagok szavazatának száma, amely a határozathozatalt jelentősen befolyásolhatja.

[3, 1954, [13]] LVC.full Az igazgatótanács főszabályként ülésen hozza határozatait, a törvény azonban az " írásbeli határozathozatalt " is lehetővé teszi.

[3, 1957, [2]] LVC.full Az írásbeli határozathozatallal kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30. 576/1991/2. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy ilyen módon sor kerülhet a társasági szerződés módosítására is.

hely adó LVC.full (1)

[2, 583, [14, 15]] LVC.full A (3) bekezdés szerinti kérelemről a cégbíróság nyolc napon belül dönt, a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

helytáll VID (6)

[1, 392, [23]] VID A hitelező a jogerősen megítélt, illetve végrehajtható, de a társaságtól nem behajtható követelését azonban csak akkor érvényesítheti választása szerint az egyetemlegesen helytállni tartozó tagokkal vagy azok valamelyikével szemben, ha a végrehajthatóság a tagokra is kiterjed, azaz a perben állásuk mellett hozott döntésről van szó.

[1, 449, [24]] VID Ha belépésre nem kerül sor, akkor az örökösnek a hagyatéki tartozásokért való felelősségére vonatkozó szabályok szerint [ Ptk. 679. § (1)-(2) ] kell helytállnia az általános elévülési időn belül.

[2, 147, [16]] VID A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 318, [19]] VID Az igazgatósági- tehát szavazással kialakítandó testületi döntéseknél- viszont méltánytalan lenne, ha azok az igazgatósági tagok is helytállni tartoznának egy-egy igazgatósági döntésért, akik nem is vettek részt a döntésben vagy ellene szavaztak, feltéve, hogy ezt 15 napon belül a felügyelő bizottságnak a tudomására is hozzák.

[2, 560, [14]] VID A gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni.

[3, 1843, [11]] VID Ellenkező megállapodás hiányában a tagok egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban tartoznak helytállni, vagyis a hitelezőt kielégítő tagnak a társaival szemben megtérítési igénye keletkezik.

hoz nyilvánosság LVC.cause (16)

[3, 903, [16, 17]] LVC.cause ( Mégpedig akkor, ha erről a kibocsátó ilyen értelemben döntött és az aukció feltételeit előzetesen nyilvánosságra hozta a tájékoztatóban. )

[3, 1446, [24, 25]] LVC.cause A nyilvánosan működő részvénytársaság a (2) bekezdésben foglalt dokumentumokat a részvénytársaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal nyilvánosságra hozza.

[3, 2485, [10, 12]] LVC.cause Az ajánlattevőnek a részvénytársaság jövőbeni működésével kapcsolatos üzletpolitikai terveit is nyilvánosságra kell hoznia.

[3, 2592, [21, 22]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 2. §-a közvetve kimondja, hogy olyan mű, szerzőjének honosságától függetlenül, amelyet először Magyarországon hoztak nyilvánosságra, e törvény hatálya alá tartozik.

[3, 2689, [41, 42]] LVC.cause Az együttesen létrehozott műre a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 2691, [44, 45]] LVC.cause Új műkategóriaként említi az Szjt. ( új ) az együttesen létrehozott vagy kollektív műveket, amelyeknél a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt illeti meg, aki vagy amely szervezet annak létrehozását kezdeményezte, illetve az alkotást irányította, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 2715, [8, 9]] LVC.cause Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

[3, 2715, [24, 25]] LVC.cause Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

[3, 2721, [14, 15]] LVC.cause A szerzői jogokat a szerző fellépéséig ugyanis az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta.

[3, 2759, [9, 10]] LVC.cause Ennek alapján a szerző határoz arról, hogy művét nyilvánosságra hozza -e, és ha nyilvánosságra hozta, ezzel lehetővé teszi a szabad felhasználás körébe tartozó műélvezet engedély nélküli ( mégis ) jogszerű gyakorlását.

[3, 2759, [15, 16]] LVC.cause Ennek alapján a szerző határoz arról, hogy művét nyilvánosságra hozza -e, és ha nyilvánosságra hozta, ezzel lehetővé teszi a szabad felhasználás körébe tartozó műélvezet engedély nélküli ( mégis ) jogszerű gyakorlását.

[3, 2765, [33, 34]] LVC.cause Amennyiben a szerző a felhasználási szerződésben ugyan hozzájárult a mű nyilvánosságra hozatalához, utóbb viszont ezt visszavonja, a felhasználó kárának megtérítését követelheti ugyan, de a művet a felhasználási szerződésre hivatkozva sem hozhatja nyilvánosságra.

[3, 2767, [32, 33]] LVC.cause Az első nyilvánosságra hozatalnak fontos szerepe van, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott műveknél, ahol a szerzői jogot a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta [ Szjt. ( új ) 8. § ].

[3, 3296, [37, 38]] LVC.cause Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

[3, 3297, [27, 28]] LVC.cause A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet.

[3, 4492, [20, 21]] LVC.cause A jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza.

hoz változás LVC.full (2)

[3, 835, [9, 11]] LVC.full Ennél azonban a részvényutalvánnyal szemben már alapvető és többirányú változásokat is hozott.

[3, 2454, [11, 12]] LVC.full Az Épt. eredeti előírásához képest ez a szabály két nagyon lényeges változást hozott.

hoz összhang LVC.full (6)

[3, 2287, [17, 19]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) 299. § (2) bekezdésének az előírása szerint ezeknek a társaságoknak is összhangba kell hozniuk a társasági szerződésüket a Gt. ( új)-ból rájuk háruló szabályokkal az első módosításkor.

[3, 2330, [31, 32]] LVC.full A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2380, [15, 17]] LVC.full Ezért a változásoknak megfelelően a társasági szerződésüket is módosítaniuk kell és azt az új helyzettel összhangba kell hozniuk.

[3, 2408, [5, 7]] LVC.full Ezzel az előírással pedig ugyancsak összhangba kellett hozni a Befektetési Alap zártkörű alapításának a fogalmát, továbbá a zártkörű " jegyzés " helyett ebben az esetben is előzetes szándéknyilatkozatról kellett rendelkezni.

[3, 2410, [21, 22]] LVC.full A Gt. ( új ) 311. §-a a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény ( a továbbiakban Szöv. tv. ) előírásait hozta összhangba a társasági törvény fő szabályozási elvével, illetve egyes jogintézményeivel.

[3, 2418, [27, 29]] LVC.full A Gt. ( új ) 311. § (3)-(7) bekezdése pedig a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásáról rendelkező Szöv. tv. szabályokat, továbbá a szövetkezetek egyesüléséről szóló előírásokat hozta megfelelően összhangba a Gt. ( új ) VII. fejezetében lévő új rendelkezésekkel.

hoz forgalom LVC.cause (17)

[3, 455, [21, 22]] LVC.cause A részvénytársaságok a részvényeiket mind az alapítás, mind pedig a tőkeemelés során nem csak névértéken, hanem kibocsátási értéken is forgalomba hozhatják, illetve kibocsáthatják.

[3, 546, [10, 11]] LVC.cause Jegyzési jogot biztosító kötvényt kizárólag csak a nyilvánosan működő részvénytársaság hozhat forgalomba, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalára viszont mindkét működési formájú részvénytársaságnak lehetősége van.

[3, 745, [46, 47]] LVC.cause A rendelkezés szerint ugyanis olyan esetekben, ha a részvénytársaság újonnan elsőbbségi részvényeket bocsátana ki a működése során, és ezek érintik a korábban kibocsátott részvénysorozathoz fűződő jogokat, akkor ezeket az új részvényeket csak az érdekelt részvénysorozat részvényeseinek legalább a 3/4-es többségének az egyetértésével lehet forgalomba hozni.

[3, 750, [23, 24]] LVC.cause A dolgozói részvényt- a 255. §-ban meghatározottak szerint- a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni.

[3, 1111, [4, 5]] LVC.cause A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani ( átváltoztatható kötvény ).

[3, 1210, [12, 13]] LVC.cause Amennyiben a részvényt nem névértéken, hanem ennél magasabb ún. kibocsátási értéken hozzák forgalomba, a névérték mellett a kibocsátási értéket is fel kell tüntetni az alapító okiratban.

[3, 1294, [25, 26]] LVC.cause Tekintettel arra, hogy a jegyzéssel a részvényjegyző a részvény ellenértékének teljesítésére vállal kötelezettséget, ebből azt következik, hogy ha a részvényt kibocsátási értéken hozzák forgalomba, akkor a jegyzéssel egyidejűleg a jegyzett részvények kibocsátási értékének 10%-át kell befizetni.

[3, 3035, [35, 36]] LVC.cause Ugyancsak a " különleges tárgyhoz " tartozó jognak ítélte az Európai Bíróság a párhuzamos oltalmi jogok jogosultjának annak meghatározására vonatkozó jogát is, hogy a védelemben részesülő államok melyikében szabad a védett árut első ízben forgalomba hoznia.

[3, 3056, [23, 24]] LVC.cause A jogkimerülés alapján a szellemi tulajdonjog jogosultja nem akadályozhatja meg, hogy a tőle jogszerűen megszerzett, ilyen jogot hordozó árut más is forgalomba hozza z adott országban ( az EU esetén az egész gazdasági övezetben ), még akkor sem, ha ezzel neki vagy külföldi vezérképviselőinek konkurenciát támasztanak ( Dr. Vida Sándor A paralellimport az Európai Közösség védjegy- és versenyjogában, Jogtudományi Közlöny, 1999. Május ).

[3, 3584, [37, 38]] LVC.cause A mű többszörözésére [ Szjt. ( új ) 18. § ] adott engedély gyakorlása a felhasználó szempontjából alapvetően csak akkor válik jövedelmező felhasználási joggá, ha a többszörözött műpéldányokat a közönség számára hozzáférhetővé teheti, vagyis azt forgalomba hozhatja, vagy forgalomba hozatalra felkínálhatja.

[3, 3714, [10, 12]] LVC.cause A kiadó azért vállalkozik egy mű kiadására, hogy azt forgalomba is hozza, hiszen a forgalomba hozatal révén térülnek meg a kiadás költségei és jut a kiadó- ha ügyesen kalkulált- haszonhoz is.

[3, 3716, [4, 5]] LVC.cause A szerződés időtartama alatt forgalomba hozott, de el nem adott példányokat a kiadó továbbra is terjesztheti.

[3, 4346, [51, 52]] LVC.cause Az 1994. évi VII. törvénnyel felemelt védelmi idő tehát nem érintette a korábbi szabályozás révén közkinccsé vált szerzői és szomszédos jogi teljesítményeket, nem terjesztette ki rájuk a jogi oltalmat, azaz kivonta a védelem alól azokat a rögzített előadásokat, amelyek hangfelvételét 1944. január 1-je és 1974. január 1-je között hozták forgalomba vagy készítettek el.

[3, 4356, [23, 24]] LVC.cause a) A hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek védelemben, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták.

[3, 4357, [12, 13]] LVC.cause Abban az esetben, ha ezalatt az idő alatt a hangfelvételt nem hozták forgalomba, úgy annak az évnek a végétől kell az ötven évet számítani, amelyben a hangfelvétel készült.

[3, 4359, [23, 24]] LVC.cause d) A szerzői műnek nem minősülő filmek annak az évnek a végétől számított ötven évig részesülnek szomszédos jogi védelemben, amelyben a filmet forgalomba hozták.

[3, 4360, [8, 9]] LVC.cause Ha ezalatt az idő alatt a filmet nem hozták forgalomba, akkor a jogvédelem annak az évnek a végétől számított ötven évig tart, amelyben a film elkészült.

kerül forgalom Skipped (4) LVC.full (2)

[3, 518, [9, 12]] Skipped Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

[3, 519, [12, 13]] Skipped Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

[3, 525, [19, 20]] LVC.full A Gt. ( új ) 177. § (3) bekezdése pedig a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba.

[3, 537, [23, 25]] Skipped A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 1235, [19, 20]] Skipped Ugyanakkor azonban a Gt. ( új ) fenti rendelkezése szerint ha a részvények nem név, hanem kibocsátási értéken kerülnek forgalomba hozatalra, akkor a cégbejegyzéshez a részvények kibocsátási értéke legalább 30%-ának befizetését kell igazolni.

[3, 2901, [20, 23]] LVC.full A BH1996. 137. sz. büntetőjogi döntésében a bíróság rámutatott arra, hogy a kazetták otthoni jogosulatlan másolása, mivel azok forgalomba még nem kerültek, a szerzői és szomszédos jogok megsértésének kísérletének minősül.

kerül forgalom hozatal LVC.full (2) Skipped (2)

[3, 518, [9, 10, 12]] Skipped Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

[3, 519, [12, 13, 14]] Skipped Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

[3, 537, [23, 25, 26]] LVC.full A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 1235, [19, 20, 21]] LVC.full Ugyanakkor azonban a Gt. ( új ) fenti rendelkezése szerint ha a részvények nem név, hanem kibocsátási értéken kerülnek forgalomba hozatalra, akkor a cégbejegyzéshez a részvények kibocsátási értéke legalább 30%-ának befizetését kell igazolni.

kerülhet forgalom Skipped (2) LVC.full (1)

[3, 524, [16, 18]] Skipped A Gt. ( új ) 177. § (2) bekezdése értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülhetnek nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 537, [7, 8]] LVC.full A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

kerülhet forgalom hozatal LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 524, [16, 18, 19]] LVC.full A Gt. ( új ) 177. § (2) bekezdése értelmében a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülhetnek nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 537, [23, 25, 26]] Skipped A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

hoz határozat LVC.full (27)

[1, 540, [25, 26]] LVC.full A közös vállalat tagoktól elkülönült jogalanyiságát juttatja kifejezésre az 19. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály, mely szerint azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

[1, 543, [16, 17]] LVC.full A törvény felsorolja azokat az alapvető stratégiainak is tekinthető döntéseket, amelyek tekintetében kizárólag az igazgatótanács hozhat határozatot ( kizárólagos hatáskör ).

[1, 564, [2, 21]] LVC.full Az igazgatótanács határozatait, ha a törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.

[1, 565, [5, 6]] LVC.full Az igazgatótanács főszabályként egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait.

[2, 215, [6, 27]] LVC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait- ha törvény vagy a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) ettől eltérően nem rendelkezik- egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

[2, 216, [9, 10]] LVC.full Azok a tagok ( részvényesek ), akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

[2, 452, [14, 24]] LVC.full A gazdasági társaságok legfőbb szerve és az esetleges további, testületként működő szervei a határozataikat rendszerint a többségi elvnek megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel hozzák.

[2, 477, [10, 11]] LVC.full Az utóbbi esetben a társaságra van bízva, hogy újabb határozatot hoznak -e az adott ügyben vagy tudomásul veszik a hatályon kívül helyezést és ezzel a vitát lezártnak tekintik.

[3, 7, [11, 12]] LVC.full A tagkizárás előfeltételét képezi, hogy az igazgató tanács 3/4-es szótöbbséggel határozatot hozzon a kizárás iránti per megindításáról, valamint hogy a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a társaság a pert megindítsa. [ Gt. ( új ) 49. § ].

[3, 296, [8, 11]] LVC.full Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

[3, 310, [5, 10]] LVC.full A kft. tagjai rendszerint taggyűlésen hozzák a testületi döntést igénylő határozataikat.

[3, 470, [15, 16]] LVC.full Az általános részben elhelyezett szabály szerint ugyanis azok a részvényesek, akik a közgyűlésen olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy nyilvánvalóan sérti a részvénytársaság jelentős érdekeit, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

[3, 634, [26, 27]] LVC.full Az üres forgatmány alkalmazhatóságával kapcsolatban az 1988. évi VI. tv. alapján a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ügy során- Gfv.VII. 30.482/1996/5. szám alatt- elvi jelentőségű határozatot hozott.

[3, 724, [29, 30]] LVC.full A vétójogát személyesen vagy meghatalmazottja útján a közgyűlésen gyakorolhatja és ha nincs jelen, vagy nem képviselteti magát a közgyűlésen, úgy akkor a közgyűlés a távollétében is érvényes határozatot hozhat.

[3, 1340, [4, 7]] LVC.full Az alakuló közgyűlés a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza.

[3, 1508, [13, 14]] LVC.full Arra sincs mód, hogy a közgyűlés felhatalmazása alapján a részvényesek ülésen kívül hozzanak határozatot.

[3, 1511, [13, 15]] LVC.full A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó néhány tárgykörben évente ( mérleg, nyereségfelosztás ) határozatot kell hozni, ezért legalább egy közgyűlést tartani kell ( évi rendes közgyűlés ).

[3, 1522, [26, 27]] LVC.full A napirendi pontok megjelölésével és a szavazati jog gyakorlása módjának feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a korábbi szabályozás alapján, ám a jövőben is iránymutatónak tekintendő határozatokat hozott.

[3, 1554, [12, 14]] LVC.full Az ilyen ügyekben a közgyűlés az alábbi három együttes feltétel fennállása esetén hozhat érvényesen határozatot ha a közgyűlést érvényesen hívták össze, ha azon valamennyi részvényes jelen van, és a határozathozatal ellen egyik részvényes sem tiltakozik [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1560, [3, 24]] LVC.full A közgyűlés a határozatait főszabályként- az alapító okirat, illetve alapszabály eltérő rendelkezése hiányában- egyszerű szótöbbséggel ( 50 + 1 szavazat ) hozza [ Gt. ( új ) 19. § (1) ].

[3, 1562, [13, 14]] LVC.full Minősített- szigorúbb alapító okiratbeli, illetve alapszabálybeli rendelkezés hiányában- 3/4-es szótöbbséggel hozhat határozatot a közgyűlés az alapító okirat módosítása, a részvénytársaság működési formájának megváltoztatása, a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszüntetésének, és az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásának, illetve a részvényfajták, osztályok átalakításának kérdésében.

[3, 1688, [1, 9]] LVC.full Ilyen határozatot a társaság az éves beszámolót elfogadó közgyűlésén hozhat.

[3, 1927, [18, 19]] LVC.full Olyan kérdésben, amely a kiküldött meghívóban nem szerepel, az ülés csak valamennyi tag jelenlétében és akkor hozhat határozatot, ha a kérdés(ek) megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

[3, 1954, [4, 5]] LVC.full Az igazgatótanács főszabályként ülésen hozza határozatait, a törvény azonban az " írásbeli határozathozatalt " is lehetővé teszi.

[3, 2017, [30, 32]] LVC.full A jogutód nélküli megszűnés elhatározása a legfőbb szerv, az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, amely a kérdésben- ha a társasági szerződés szigorúbb szavazatarányt nem ír elő- háromnegyedes szótöbbséggel hozhat érvényes határozatot [ Gt. ( új ) 280. § (2) ].

[3, 2498, [5, 7]] LVC.full Továbbá a részvénytársaság egyéb olyan határozatot sem hozhat, amely alkalmas lenne az eljárás megzavarására.

[3, 4718, [4, 5]] LVC.full Az egyeztető testület nem hoz határozatot.

hozandó határozat LVC.full (2)

[3, 305, [11, 12]] LVC.full A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

[3, 1566, [8, 9]] LVC.full Az egyes részvénysorozathoz kapcsolódó részvényesi jogok csorbítása tárgyában hozandó határozatoknál a törvény garanciális okokból sajátos határozathozatali rendet ír elő, gyakorlatilag " megkettőzve " a határozathozatali eljárást.

hozott határozat LVC.full (13) Skipped (2)

[2, 310, [20, 21]] LVC.full A jogszabályok, a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.

[2, 446, [13, 14]] LVC.full A gazdasági társaság bármely tagja ( részvényese ) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe ( alapító okiratba, alapszabályba ) ütközik.

[2, 447, [6, 7]] LVC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát- az (1) bekezdés szerinti jogsértésre hivatkozással- a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelő bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

[2, 465, [45, 46]] LVC.full Hasonló állásfoglalást tartalmaz a BH1993. 156. sz. döntés is, amely általános érvénnyel mondja ki még az 1998. június 16. előtt hatályos Gt. ( új ) alapján, de a jelenleg hatályos Gt. ( új)-ra is alkalmazható módon, hogy a gazdasági társaság taggyűlése által hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset megindítására előírt határidő számítására az anyagi, jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

[2, 473, [6, 8]] LVC.full A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra ( részvényesekre ) is kiterjed, akik nem álltak perben.

[3, 211, [12, 13]] LVC.full A társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát- a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával- a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.

[3, 319, [5, 6]] LVC.full Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet ( határozatok könyve ).

[3, 325, [32, 33]] LVC.full A folyamatos és áttekinthető nyilvántartás érdeke azonban azt kívánja, hogy a fentieket tágabban értelmezve a taggyűlés tartása nélkül hozott [ Gt. ( új ) 154. § ], de a taggyűlésen hozott határozatokkal mindenben egyenrangú ilyen döntéseket is a határozatok könyvében nyilvántartsák.

[3, 634, [26, 27]] Skipped Az üres forgatmány alkalmazhatóságával kapcsolatban az 1988. évi VI. tv. alapján a Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ügy során- Gfv.VII. 30.482/1996/5. szám alatt- elvi jelentőségű határozatot hozott.

[3, 1522, [26, 27]] Skipped A napirendi pontok megjelölésével és a szavazati jog gyakorlása módjának feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a korábbi szabályozás alapján, ám a jövőben is iránymutatónak tekintendő határozatokat hozott.

[3, 1610, [7, 13]] LVC.full A Legfelsőbb Bíróság a választás módjával kapcsolatosan hozott Cg. törv. II. 32.394/1991/7. sz. határozatában a listás választással szemben a személyre szóló választás mellett foglalt állást " Az rt. tisztségviselőit nem lehet ún. listás választással megválasztani.

[3, 1696, [4, 5]] LVC.full A közgyűlés az alaptőke-emelésről hozott határozatában úgy is rendelkezhet, hogy a felemelt alaptőke terhére forgalomba hozott új részvények vagy azok egy részea ) dolgozói részvényként a részvénytársaság munkavállalóit illeti meg, vagyb ) azt a személyt illeti meg, aki úgy rendelkezik, hogy a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.

[3, 1988, [10, 11]] LVC.full Mentesül a felelősség alól, ha a csatlakozás elfogadása tekintetben hozott határozat így rendelkezik.

[3, 3983, [87, 88]] LVC.full Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet a Versenytanács a Magyar Fotóriporterek Kamarája ( Budapest ) kérelmezőnek a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. ( Budapest ) I. r.; a VICO Press Rt ( Budapest ) II. r.; a Magazin Kiadó Rt ( Budapest ) III. r.; a Millers Corporation Kft ( Budapest ) IV. r.; és a VIP Lap- és Könyvkiadó Kft ( Budapest ) V. r. eljárás alá vont vállalkozók ellen, tisztességtelen piaci magatartás és egyéb versenycselekmény miatt indított ügyében hozott határozata is.

[3, 4786, [7, 8]] LVC.full A szellemi tulajdonok megsértése miatt indított perekben hozott határozatok végrehajtása azonban még további, a végrehajtási eljárást gyorsító és egyszerűsítő speciális intézkedéseket igényelt.

meghozott határozat LVC.full (2)

[1, 378, [4, 5]] LVC.full Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez.

[3, 307, [1, 9]] LVC.full A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni.

hoz tudomás LVC.full (4) Skipped (1)

[2, 75, [15, 16]] LVC.full Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni.

[2, 76, [28, 30]] LVC.full Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

[2, 311, [46, 47]] LVC.full Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelő bizottság tudomására hozta.

[2, 318, [47, 49]] LVC.full Az igazgatósági- tehát szavazással kialakítandó testületi döntéseknél- viszont méltánytalan lenne, ha azok az igazgatósági tagok is helytállni tartoznának egy-egy igazgatósági döntésért, akik nem is vettek részt a döntésben vagy ellene szavaztak, feltéve, hogy ezt 15 napon belül a felügyelő bizottságnak a tudomására is hozzák.

[2, 477, [11, 17]] Skipped Az utóbbi esetben a társaságra van bízva, hogy újabb határozatot hoznak -e az adott ügyben vagy tudomásul veszik a hatályon kívül helyezést és ezzel a vitát lezártnak tekintik.

szerez tudomás LVC.full (2)

[3, 3137, [23, 24]] LVC.full Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3413, [22, 23]] LVC.full A szerzői jogi jogosultak érdekét is szolgálja, hogy műveik bemutatásáról ( pl. mozipremier, koncert stb. ) a lehető legszélesebb körben tudomást szerezzen a közönség, vagyis a potenciális felhasználói kör.

szerezhet tudomás LVC.full (1)

[3, 1369, [52, 53]] LVC.full Ilyen értelemben foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 32.260/1991/4. sz. határozatában és Cgf. VII. 32.683/1991/2. sz. eseti döntésében kifejtve, hogy " a jogalkotó nyilvánvalóan azért tette az alapszabály kötelező tartalmi elemévé a hirdetmények közzétételéről szóló rendelkezést, mert a részvényesek részére biztosítani kívánta, hogy időben és kellő részletességgel tudomást szerezhessenek a társaság legfontosabb közleményeiről.

szerz tudomás LVC.full (2)

[2, 449, [27, 28]] LVC.full A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

[3, 166, [32, 36]] LVC.full A perindítás határidejét a Gt. ( új ) a szerződéskötéstől számított egy évben határozza meg, vagyis függetlenül attól a gyakran számos bizonyítási nehézséget jelentő körülménytől, hogy a sérelmet szenvedett mikor szerzett erről a körülményről tudomást.

vesz tudomás LVC.full (3)

[2, 477, [17, 18]] LVC.full Az utóbbi esetben a társaságra van bízva, hogy újabb határozatot hoznak -e az adott ügyben vagy tudomásul veszik a hatályon kívül helyezést és ezzel a vitát lezártnak tekintik.

[3, 2494, [16, 17]] LVC.full Ha viszont 15 napon belül nem nyilatkozik a Felügyelet, azt úgy kell tekinteni, hogy tudomásul vette a bejelentésben tervezett részvényvásárlási akciót.

[3, 4089, [10, 11]] LVC.full Egyébként, hogy a mindennapi életben mennyire így értelmezik és veszik tudomásul ezt a szabályt, erre számtalan példát lehet felhozni.

hozott törv. LVC.full (1)

[3, 1610, [7, 9]] LVC.full A Legfelsőbb Bíróság a választás módjával kapcsolatosan hozott Cg. törv. II. 32.394/1991/7. sz. határozatában a listás választással szemben a személyre szóló választás mellett foglalt állást " Az rt. tisztségviselőit nem lehet ún. listás választással megválasztani.

hozott ítélet LVC.full (1)

[3, 649, [19, 22]] LVC.full Az átvezetési kérelemmel egyidejűleg azonban az örökösnek- jogerős öröklési bizonyítvánnyal, hagyaték átadó végzéssel, illetve öröklési perben hozott jogerős bírósági ítélettel- igazolnia kell a kérelme jogosságát.

hozott döntés LVC.full (7)

[1, 39, [13, 21]] LVC.full Ha részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá vagy közhasznú társasággá, az átalakulásról hozott, a 64. § (3) bekezdésben meghatározott döntés alkalmával dönteni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké való átalakításáról is.

[1, 392, [44, 45]] LVC.full A hitelező a jogerősen megítélt, illetve végrehajtható, de a társaságtól nem behajtható követelését azonban csak akkor érvényesítheti választása szerint az egyetemlegesen helytállni tartozó tagokkal vagy azok valamelyikével szemben, ha a végrehajthatóság a tagokra is kiterjed, azaz a perben állásuk mellett hozott döntésről van szó.

[2, 437, [14, 15]] LVC.full A könyvvizsgálói tisztség megszűnése történhet a társaság részéről a legfőbb döntéshozó szervnek a visszahívásról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára a könyvvizsgálóval a Gt. ( új ) 41. § (4) bek. alapján kötött polgári jogi szerződés felmondásának kötelezettségét jelenti.

[2, 755, [18, 19]] LVC.full Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

[3, 76, [6, 18]] LVC.full Ezzel kapcsolatban az egyébként más tárgykörben hozott, de a Gt. ( új)-ra is alkalmazható BH1994. 91. sz. döntés az indokolásában tartalmaz a fentiekkel egyező iránymutató állásfoglalást.

[3, 325, [19, 37]] LVC.full A folyamatos és áttekinthető nyilvántartás érdeke azonban azt kívánja, hogy a fentieket tágabban értelmezve a taggyűlés tartása nélkül hozott [ Gt. ( új ) 154. § ], de a taggyűlésen hozott határozatokkal mindenben egyenrangú ilyen döntéseket is a határozatok könyvében nyilvántartsák.

[3, 882, [24, 26]] LVC.full A nyomdai úton előállított részvényeket a társaságok a működésük során a Gt. ( új ) 233. § h) pontja alapján bármikor átalakíthatják egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési döntés alapján dematerializált részvénnyé ( kivéve ha a létesítő okirat ennél szigorúbb szavazati arányt ír elő, mert akkor természetesen az lesz az irányadó a döntéshozatal szavazati arányára ).

hoz döntés LVC.full (6) Skipped (1)

[2, 233, [42, 50]] LVC.full A gazdasági társaság székhelyének ( telephelyének ) és fióktelepének, valamint tevékenységi körének megváltozása során az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésmódosítást a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a döntést a gazdasági társaság legfőbb szerve egyszerű többséggel hozza meg.

[2, 422, [16, 17]] LVC.full A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve nem hozhat döntést.

[2, 478, [13, 14]] LVC.full Újabb határozat esetén gyakran lehetőség van arra is, hogy ismét ugyanazt a döntést hozzák meg, ezúttal betartva a korábbi határozat hozatalnál figyelmen kívül hagyott rendelkezéseket.

[2, 501, [35, 36]] LVC.full Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

[3, 310, [5, 8]] Skipped A kft. tagjai rendszerint taggyűlésen hozzák a testületi döntést igénylő határozataikat.

[3, 916, [6, 11]] LVC.full A részvénytársaság azonban az átalakításról való döntést kizárólag csak a közgyűlésen hozhatja meg a Gt. ( új ) 233. § h) pontja értelmében.

[3, 3977, [18, 19]] LVC.full A támadott előírások azonban nem tartalmaztak utalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyezésre jogosult szervek milyen szempontok figyelembevételével hoznak döntést, így nem utaltak arra sem, hogy az elutasító döntést kell -e indokolással ellátni.

hozandó döntés LVC.full (1)

[1, 378, [21, 22]] LVC.full Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez.

hozzájárul VPC.semi (21)

[1, 206, [13]] VPC.semi Ez alól csak az az eset jelenthet kivételt, ha valamennyi átváltoztatható kötvénytulajdonos hozzájárul a jogosultságának a megváltoztatásához.

[1, 558, [40]] VPC.semi A Gt. ( új ) 18. § (3) bekezdése alapján ugyanakkor az igazgatótanács olyan kérdésekben, amelyek az ülésre szóló meghívóban nem szerepeltek, csak akkor tárgyalhat, illetve dönthet, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul a kérdés megtárgyalásához.

[2, 207, [41]] VPC.semi A társaság legfőbb szerve- ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik- az ülésére szóló meghívóban ( hirdetményben ) nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az ülésén valamennyi tag ( részvényes ) jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

[2, 280, [67]] VPC.semi A vezető tisztségviselő- a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével- nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

[3, 1927, [26]] VPC.semi Olyan kérdésben, amely a kiküldött meghívóban nem szerepel, az ülés csak valamennyi tag jelenlétében és akkor hozhat határozatot, ha a kérdés(ek) megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

[3, 2553, [16]] VPC.semi A származékos művek kreatív jellegét akkor is megköveteli a törvény, ha az átdolgozáshoz a szerző hozzájárult, vagy a védelmi idő lejárt.

[3, 2729, [25]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 15. §-ában foglalt szabály, amely szerint a felhasználó is felléphet a szerző személyhez fűződő jogai érdekében, ha ahhoz hozzájárult, a jogérvényesítés hatékonyságát fokozza.

[3, 2733, [6]] VPC.semi Ha a felhasználási szerződésben a szerző hozzájárult, a felhasználó is felléphet a személyhez fűződő jogok védelmében [ Szjt. ( új ) 15. § ].

[3, 2765, [7]] VPC.semi Amennyiben a szerző a felhasználási szerződésben ugyan hozzájárult a mű nyilvánosságra hozatalához, utóbb viszont ezt visszavonja, a felhasználó kárának megtérítését követelheti ugyan, de a művet a felhasználási szerződésre hivatkozva sem hozhatja nyilvánosságra.

[3, 2844, [20]] VPC.semi A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.

[3, 3033, [23]] VPC.semi Azonban a (3) bekezdésben rögzített feltételek esetén, bizonyos esetekben, mentességet biztosít a már említett versenyt korlátozó tilalmak alól, amennyiben azok hozzájárulnak a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, valamint az áruk termelésének és elosztásának javításához.

[3, 3274, [17]] VPC.semi Ha a művet a munkavállaló-szerző átadta, azt úgy kell tekinteni, hogy annak nyilvánosságra hozatalához is hozzájárult.

[3, 3482, [25]] VPC.semi A felek az Szjt. ( új ) vagy más jogszabály kógens szabályainak kivételével az Szjt. (új)-ben foglalt bármely szabálytól eltérhetnek, ha ehhez mindegyik fél hozzájárul.

[3, 3592, [17]] VPC.semi Eltérő megállapodás lehet az arányos díjazásról való kifejezett lemondás, de az is, ha a szerző hozzájárul a közös kockázatviseléshez, és a felek a bevétel meghatározott százalékában állapítják meg a jogdíjat.

[3, 3839, [29]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) a film szerzői között említi a filmrendezőt, együtt a film számára készült irodalmi és zenemű szerzőjével és mindazokkal, akik szintén alkotó módon hozzájárultak a film egészének kialakításához.

[3, 4096, [27]] VPC.semi 3. A nem megrendelésre készült képmás tekintetében vélelmezni kell, hogy az ábrázolt személy azáltal, hogy a felvétel elkészítését megengedte, a képmás nyilvánosságra hozatalához is hozzájárult.

[3, 4118, [22]] VPC.semi Ez a kizárólagos jog az audiovizuális műben felhasznált előadóművészi teljesítménye után is megilleti a művészt, kivéve akkor, ha az előadóművész hozzájárult előadásának filmalkotásban való rögzítéséhez [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ].

[3, 4138, [3]] VPC.semi Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4146, [17]] VPC.semi Az előadóművészek esetében átfogóbban, valamennyi engedélyezési jogot érintően kerül kimondásra a jogátszállás amennyiben ugyanis az előadóművész hozzájárult előadásának rögzítéséhez, ezzel a filmelőállítóra ruházza át az engedélyezési jogát, vagyis az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jogokat.

[3, 4282, [11]] VPC.semi Ez azt az esetet foglalja magában, amikor a műsorsugárzó szervezet hozzájárul ahhoz, hogy műsorát más rádió- vagy televízió-szervezet, illetve kábelszervezet a nyilvánossághoz közvetítse sugárzással vagy másként [ Szjt. ( új ) 26-28. § ].

[3, 4530, [45]] VPC.semi A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

hozzájárulás VPC.semi (206)

[1, 24, [36]] VPC.semi Ha a gazdasági társaság korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulását határozta el, a jogutód gazdasági társaság vagy közhasznú társaság törzstőkéjének ( alaptőkéjének ) meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

[1, 67, [13]] VPC.semi A betéti társaság vagyoni helyzetének az ismeretéhez azonban a hitelezőknek a kültagok vagyoni hozzájárulása mértékét is meg kell tudniuk.

[1, 282, [12]] VPC.semi Ezért például ha valamelyik jogutód társaságnál a külső csatlakozók által biztosított vagyoni hozzájárulás vagy más ok miatt nem válik alacsonyabbá a jegyzett tőke, mint amilyen a jogelőd társaságnál volt és a jogelőd cég tagjainak a felelőssége is korlátozott volt, akkor a Gt. ( új ) 66. § (3) bekezdéséből következően a hitelezőket csak tájékoztatni kell a szétválásról.

[1, 315, [38]] VPC.semi A közkereseti társaság ( e fejezetben a továbbiakban: társaság ) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

[1, 319, [34]] VPC.semi Hasonló tilalmat tartalmaz pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdése, amelynek alapján az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét- azaz közkereseti társaságot nem alapíthat és abba új tagként sem léphet be.

[1, 337, [4]] VPC.semi A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelheti vissza.

[1, 338, [15]] VPC.semi Ezzel kapcsolatban kötelező minimumot sem a társaság induló vagyonát, sem az egyes tagok vagyoni hozzájárulását illetően nem ír elő a Gt. ( új ) Ezért akár minimális- jelképes- indulóvagyonnal, illetve vagyoni hozzájárulással is lehet kkt.-t alapítani a Gt. ( új ) 81. §-ánál már hivatkozott, de az 1998. június 16-tól hatályos Gt. ( új ) esetében is alkalmazható BH1992. 92. sz. eseti döntés alapján.

[1, 338, [35]] VPC.semi Ezzel kapcsolatban kötelező minimumot sem a társaság induló vagyonát, sem az egyes tagok vagyoni hozzájárulását illetően nem ír elő a Gt. ( új ) Ezért akár minimális- jelképes- indulóvagyonnal, illetve vagyoni hozzájárulással is lehet kkt.-t alapítani a Gt. ( új ) 81. §-ánál már hivatkozott, de az 1998. június 16-tól hatályos Gt. ( új ) esetében is alkalmazható BH1992. 92. sz. eseti döntés alapján.

[1, 347, [18]] VPC.semi Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

[1, 401, [8]] VPC.semi A tagok által a társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a társasági vagyon részét képezi, azzal a társaság rendelkezik mert a társaság céljaira van lekötve.

[1, 405, [14]] VPC.semi Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 411, [28]] VPC.semi Lényegében ezt mondja ki a Gt. ( új ) esetében is alkalmazható BH1994. 685. sz. döntés is azzal, hogy kkt. esetében a tagoknak a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulása adásvétel tárgyát nem képezheti.

[1, 456, [22]] VPC.semi A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

[1, 461, [8]] VPC.semi Ha eltérő rendelkezés nincs, akkor a vagyoni hozzájárulás arányában történő felosztás elve érvényesül.

[1, 495, [17]] VPC.semi Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen- vagyoni hozzájárulásuk arányában-, kezesként felelnek.

[1, 498, [9]] VPC.semi A közös vállalat alapításakor is valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, melynek összessége képezi a vállalat indulós vagyonát.

[1, 499, [6]] VPC.semi Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti, a Gt. ( új ) 13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye, vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre, és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a tagsági viszony megszűnik ( lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).

[1, 501, [18]] VPC.semi Ez azt jelenti, hogy a hitelező a tagoktól ( minden egyes tagtól ) csakis a tagok vagyoni hozzájárulása arányában- és nem annak erejéig- követelheti igénye kielégítését.

[1, 509, [9]] VPC.semi Új szabályként a szavazati jog mértéke a tagok vagyoni hozzájárulásához igazodik.

[1, 510, [6]] VPC.semi A társasági szerződés azonban a vagyoni hozzájárulás arányától akár lefelé, akár felfelé eltérhet, mert erre a 111. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít.

[1, 512, [11]] VPC.semi A nyereségből való részesedés és a veszteség viselés szintén a vagyoni hozzájárulás arányában történik, ám a társasági szerződés e körben is adhat eltérő szabályozást a Gt. ( új ) 108. § (3) bekezdése alapján.

[1, 521, [12]] VPC.semi Főszabályként a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani, azonban a Gt. ( új ) 120. §-a alapján a társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet.

[1, 528, [4]] VPC.semi A vállalat tagjai vagyoni hozzájárulásuk szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ( mellékszolgáltatás ) teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget.

[1, 530, [18]] VPC.semi A tagok között a nyereség és a veszteség- ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik- vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

[1, 532, [12]] VPC.semi Amennyiben kötelezettségüknek a tagok nem tesznek eleget, a kötelezettségszegés a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban a Gt. ( új ) 13. §-ának alkalmazásával a tagsági jogviszony megszűnéséhez vezet, míg a mellékszolgáltatási kötelezettség megszegése elsősorban kötbérfizetési kötelezettséggel jár.

[1, 559, [14]] VPC.semi A szavazati jog- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg.

[1, 560, [9]] VPC.semi Az igazgató tanács határozatképessége megállapításánál nem a tagok vagyoni hozzájárulásából, hanem a szavazatok mértékéből kell kiindulni.

[1, 563, [7]] VPC.semi A szavazati jog főszabályként a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, amint azonban arról már szó volt, ettől a társasági szerződés eltérhet, akár kisebb, akár magasabb arányban is meghatározhatja a szavazatok arányát, például az esetleges mellék-szolgáltatásokra, vagy egyéb társasági szempontokra figyelemmel.

[1, 596, [13]] VPC.semi A határozatban meg kell jelölni a csatlakozás időpontját, a csatlakozással járó vagyoni hozzájárulás esedékességét, és a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét.

[1, 598, [14]] VPC.semi Felelősségét a csatlakozáskor az igazgatótanácshoz intézett nyilatkozatával korlátozhatja; ennek elfogadása esetében csak vagyoni hozzájárulásával felel a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért.

[1, 601, [13]] VPC.semi Megszűnik a tagsági jogviszonya ) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; d) a tag kizárásával; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[2, 119, [64]] VPC.semi A társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meg kell határozni a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük ( cégnevük ) és lakóhelyük ( székhelyük )- kivéve az alapszabályban a részvényeseket- feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységi körét; d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke ( a tagok vagyoni hozzájárulása ) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

[2, 135, [51]] VPC.semi A társaság induló vagyonát a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény ( a továbbiakban Számv. tv. ) előírásai szerinti ( jegyzett tőkében kell megadni és meg kell határozni a Gt. ( új ) 12. §-ára és az adott cégformára vonatkozó esetleges külön rendelkezésekre is figyelemmel a pénzbeli vagy a nem pénzbeli hozzájárulás módját, formáját, mértékét és az idejét is.

[2, 144, [6]] VPC.semi A tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból ( pénzbetétből ), illetve a tagok ( részvényesek ) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból ( nem pénzbeli betétből ) áll.

[2, 144, [8]] VPC.semi A tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból ( pénzbetétből ), illetve a tagok ( részvényesek ) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból ( nem pénzbeli betétből ) áll.

[2, 144, [27]] VPC.semi A tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból ( pénzbetétből ), illetve a tagok ( részvényesek ) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból ( nem pénzbeli betétből ) áll.

[2, 145, [12]] VPC.semi Törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja, és a tag ( részvényes ) korlátozott felelősségével működő társaságoknál megállapíthatja a jegyzett tőke legkisebb mértékét.

[2, 146, [4]] VPC.semi Ha a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapítja meg, a gazdasági társaság tagjai- ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

[2, 146, [25]] VPC.semi Ha a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapítja meg, a gazdasági társaság tagjai- ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

[2, 147, [3]] VPC.semi A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 147, [10]] VPC.semi A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 147, [41]] VPC.semi A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes ) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

[2, 149, [1]] VPC.semi Vagyoni hozzájárulás nélkül alapítóként gazdasági társaság tagjává válni, illetve társaságot alapítani nem lehet.

[2, 150, [3]] VPC.semi A tagok vagyoni hozzájárulása a társaságnak mint önálló jogalanynak a vagyonát képezi.

[2, 152, [7]] VPC.semi Az alapításkor a társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulás pénzbeli és nem pénzbeli részből ( apportból ) állhat.

[2, 175, [17]] VPC.semi Ha a tag ( részvényes ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre.

[2, 178, [17]] VPC.semi Az a tag, akinek tagsági jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

[2, 179, [2]] VPC.semi A vagyoni hozzájárulás teljesítésével késedelembe eső tag ( részvényes ) tagsági viszonya a kizáráshoz egyébként szükséges perindítás, illetve bírósági határozat nélkül [ Gt. ( új ) 49-50. § ] a törvény erejénél fogva szűnik meg.

[2, 493, [22]] VPC.semi A kizárási perben szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye; a felperes a keresettől a per bármely szakában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

[2, 635, [29]] VPC.semi Gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok ( részvényesek ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.

[2, 643, [25]] VPC.semi - Részben új szabályként nem alakulhatnak át azok a gazdasági társaságok sem, amelyeknél a tagok, illetve a részvényesek a létesítő okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat még teljes egészében nem teljesítették.

[2, 646, [6]] VPC.semi Az részvénytársaság cégformánál pedig a vagyoni hozzájárulás körében a részvény névérték ellenértéke mellett a részvény névérték feletti kibocsátási értéke is beletartozik.

[2, 677, [24]] VPC.semi Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[2, 677, [42]] VPC.semi Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[3, 22, [2]] VPC.semi Az igazgatótanács hozzájárulásával a tagsági jogok más tagra történő átruházásával is ki lehet lépni a vállalatból.

[3, 25, [14]] VPC.semi Ha azonban a jogutód ( örökös ) folytatni kívánja a tag tevékenységét, igazgatótanács hozzájárulásával a vállalat tagjává válhat.

[3, 35, [13]] VPC.semi Arra is mód van azonban, hogy az örökös illetve jogutód az igazgatótanács hozzájárulásával a vállalat tagjává váljon.

[3, 37, [24]] VPC.semi A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában- a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

[3, 40, [7]] VPC.semi E vagyonmaradványt főszabályként a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.

[3, 53, [7]] VPC.semi A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet.

[3, 54, [2]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 54, [25]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 55, [11]] VPC.semi Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

[3, 60, [9]] VPC.semi Másrészt a kft. számára törzsbetétként teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnál meg kell valósulnia annak a hármas követelménynek is, hogy annak egyidejűleg vagyoni értékkel rendelkezőnek, forgalomképesnek és végrehajtás alá vonhatónak is kell lennie.

[3, 61, [4]] VPC.semi A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás- amennyiben az előző hármas feltételnek megfelel- akkor egyaránt lehet dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog ( pl. bérleti jog ) is.

[3, 65, [6]] VPC.semi A törzsbetétek az egyes tagok vagyoni hozzájárulását jelentik.

[3, 68, [9]] VPC.semi A tízezerrel maradék nélküli oszthatóság a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésénél rendszerint a kerekítést kívánja meg, egyébként a törzsbetét mértékéhez igazodó tagsági jogok esetén azok egybevetésének egyszerűsítését szolgálja.

[3, 81, [32]] VPC.semi A pénzbetétek befizetésének kötelezettségét nem lehet úgy sem megkerülni, hogy pl. a bejegyzés után úgy módosítják a társasági szerződést, hogy a még be nem fizetett pénzbetét helyett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenek.

[3, 93, [6]] VPC.semi A társaság létesítő okiratában vállalt vagyoni hozzájárulással késedelembe eső tag tagsági viszonyának a Gt. ( új ) 13. § alapján történő megszűnése ilyenkor az adott üzletrésszel kapcsolatos elszámolás szükségességét is jelenti.

[3, 100, [18]] VPC.semi Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője azt a társaság hozzájárulásával átvállalja.

[3, 104, [27]] VPC.semi Lényegében tehát egy olyan tetszőleges tartalmú polgári jogi szerződésről van szó, amit a tagsági jogviszony keretében arra tekintettel kötnek és amit a törzsbetéten mint kötelező vagyoni hozzájáruláson felül a társaságnak nyújtanak.

[3, 122, [18]] VPC.semi Mivel a pótbefizetés sem ez egyes törzsbetéteket, sem a társaság törzstőkéjét nem növeli, ezért a vagyoni hozzájárulás visszakövetelésének a Gt. ( új ) 141. § (1) bek. szerinti tilalma és a törzstőke védelmének a Gt. ( új ) 142. § szerinti szabálya sem érvényesül.

[3, 192, [28]] VPC.semi Ebben az esetben- ha a szerzés átruházás, a megszűnt tag jogutódlása vagy öröklés útján történik- lehetőség van az üzletrész felosztására, de csak a társaság hozzájárulásával.

[3, 193, [3]] VPC.semi A felosztáshoz való hozzájárulás a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [ Gt. ( új ) 150. § (2) d) ] ahol a felosztási indítványt el is vethetik.

[3, 196, [10]] VPC.semi A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére ( osztalék ) tarthat igényt.

[3, 199, [20]] VPC.semi A korlátolt felelősség Gt. ( új ) 121. § (1) bek. szerinti szabályozásából következik, hogy a tag a vagyoni hozzájárulását a társaság fennállása alatt nem követelheti vissza.

[3, 201, [4]] VPC.semi Ezért legfeljebb a vagyoni hozzájárulása értékét kaphatja vissza a tag az üzletrészének olyan értékesítése esetén, ahol az ellenérték eléri a befektetése értékét.

[3, 240, [6]] VPC.semi Más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet értékesíteni az üzletrészt.

[3, 258, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 148. § a tagsági jogviszonynak a Gt. ( új ) 13. § ( a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése ), a Gt. ( új ) 49-50. § ( a tag kizárása bírósági határozattal ) és a Gt. ( új ) 132. § (3) bek. ( pótbefizetési kötelezettség nem teljesítése ) alapján történő megszűnésekor az üzletrésznek árverés útján történő értékesítésénél alkalmazandó árverési szabályokat tartalmazza.

[3, 269, [4]] VPC.semi d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) a 47. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 293, [22]] VPC.semi A taggyűlést- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a társaság székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet.

[3, 487, [14]] VPC.semi A társaság működése során a részvényes nem követelheti vissza a részvény ellenértékeként nyújtott vagyoni hozzájárulást.

[3, 575, [6]] VPC.semi Másodszor a részvényesnek az alaptőkéhez való hozzájárulását.

[3, 582, [30]] VPC.semi ( Ez alól az ideiglenes részvénynél újként megfogalmazott kezesi felelősség lehet csak kivétel olyan módon, hogy az ideiglenes részvény birtokosa mellett a jegyzett vagy átvenni vállalt részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásból eredő tartozásért az ideiglenes részvény valamennyi volt tulajdonosa is kezesi felelősséggel tartozik. )

[3, 801, [10]] VPC.semi Amennyiben a saját részvény elidegenítéséhez a 202. § alapján előzetes hozzájárulásra van szükség, ennek megadása a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik.

[3, 818, [15]] VPC.semi A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására, mert nyilvánvalóan visszás lenne az, hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében.

[3, 821, [24]] VPC.semi A részvényutalványt a társaságot az 1988. évi VI. tv. előírásával azonos módon változatlanul a részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állíthatják ki.

[3, 829, [36]] VPC.semi A részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke ( felemelt alaptőke ), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani.

[3, 830, [12]] VPC.semi Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja.

[3, 832, [11]] VPC.semi Az ideiglenes részvény kibocsátását követően a részvényes által teljesített további vagyoni hozzájárulás összegét a részvényes kérésére az ideiglenes részvényen az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kell feltüntetni vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg új ideiglenes részvényt kell kibocsátani.

[3, 833, [21]] VPC.semi Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel.

[3, 840, [11]] VPC.semi Az ideiglenes részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével azonosan, vagyis a befizetés arányában gyakorolhatja.

[3, 843, [10]] VPC.semi A részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában gyakorolhatja.

[3, 845, [28]] VPC.semi Abban az esetben ugyanis, ha az ideiglenes részvényes másra ruházza át az ideiglenes részvényt, akkor a jegyzett, illetve az általa átvenni vállalt részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásból eredő tartozásokért készfizető kezesként felel.

[3, 1150, [3]] VPC.semi Utóbbi esetben a hozzájárulás ( beleegyezés ) megadása a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik.

[3, 1153, [4]] VPC.semi Amennyiben az igazgatóság a hozzájárulást megtagadja, a szerződésre a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, vagyis a Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásával a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ( eredeti állapotot ) kell visszaállítani.

[3, 1155, [2]] VPC.semi A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.

[3, 1156, [1]] VPC.semi A hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás ( apport ) [ Gt. ( új ) 12. § (1) ].

[3, 1156, [7]] VPC.semi A hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás ( apport ) [ Gt. ( új ) 12. § (1) ].

[3, 1159, [15]] VPC.semi Ebből értelemszerűen következik, hogy az alaptőke további részét teheti ki csupán a nem pénzbeli hozzájárulás, továbbá, hogy olyan alaptőkével alapított társaságoknál, amelyeknél az alaptőke 30%-a nem éri el a 10 millió Ft-ot, nem érvényesül a 30-70%-os készpénzapport arány.

[3, 1202, [8]] VPC.semi Zárkörű alapítás esetén bármely alapító részvényes teljesítheti vagyoni hozzájárulását apporttal.

[3, 1222, [2]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését- ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van -e az ellenében adandó részvények számával, névértékével-, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

[3, 1222, [19]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését- ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van -e az ellenében adandó részvények számával, névértékével-, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

[3, 1222, [36]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését- ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van -e az ellenében adandó részvények számával, névértékével-, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

[3, 1223, [7]] VPC.semi A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet.

[3, 1224, [2]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 1224, [24]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 1225, [11]] VPC.semi Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

[3, 1230, [21]] VPC.semi A Gt. ( új ) 12. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagjai eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

[3, 1231, [7]] VPC.semi A 208-209. §-okban foglaltakat a nem pénzbeli hozzájárulással végrehajtott alaptőke-emelés során is alkalmazni kell.

[3, 1233, [16]] VPC.semi A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

[3, 1233, [46]] VPC.semi A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

[3, 1356, [7]] VPC.semi A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.

[3, 1383, [8]] VPC.semi ( Az alapítóknak nyilatkozniuk kell a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról. )

[3, 1406, [26]] VPC.semi Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1406, [48]] VPC.semi Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1407, [8]] VPC.semi A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1407, [26]] VPC.semi A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1414, [23]] VPC.semi Más személy ( tehát nem csak másik részvényes ) átvállalhatja a jegyzett, illetve átvenni vállalt teljesen be nem fizetett részvényekre nyújtó vagyoni hozzájárulás teljesítését.

[3, 1417, [10]] VPC.semi A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza.

[3, 1419, [35]] VPC.semi A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdéséből, valamint a 222. § (1) bekezdéséből az következik, hogy részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására ( pénzbeli hozzájárulás, nempénzbeli hozzájárulás ) terjed ki.

[3, 1419, [38]] VPC.semi A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdéséből, valamint a 222. § (1) bekezdéséből az következik, hogy részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására ( pénzbeli hozzájárulás, nempénzbeli hozzájárulás ) terjed ki.

[3, 1420, [30]] VPC.semi A 223. § bevezető címeiből, és annak (1)-(2) bekezdése összevetéséből az látszik leszűrhetőnek, hogy a részvényes számára történő visszafizetés tilalma a részvénytársaság oldaláról csakis a részvények névértékére teljesített hozzájárulásra vonatkozik.

[3, 1421, [8]] VPC.semi Az alaptőke részévé ugyanis a névértékekre teljesített vagyoni hozzájárulások válnak, míg a név és kibocsátási érték közötti különbözet az alaptőkén ( jegyzett-tőkén ) felüli vagyon részét képezi.

[3, 1424, [4]] VPC.semi A felügyelő bizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, melyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt meg.

[3, 1427, [5]] VPC.semi Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket ( 208-209. § ) is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 1429, [20]] VPC.semi Így zárkörűen működő részvénytársaság a részvényesével, vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozójával csakis a felügyelőbizottság hozzájárulásával köthet szerződést.

[3, 1437, [12]] VPC.semi Főszabályként az osztalékot névérték arányosan kell felosztani, a részvényekre eső teljes hozzájárulás befizetése előtt azonban az osztalék a befizetett összeg arányában jár a részvényesnek.

[3, 1454, [11]] VPC.semi Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes pénzbeli hozzájárulását ( 222. § ) nem teljesítette.

[3, 1458, [11]] VPC.semi Ez esetben is csak akkor, ha a részvényes esedékes pénzbeli hozzájárulását teljesítette.

[3, 1500, [3]] VPC.semi Ez az előzetes hozzájárulás- alapító okirat, alapszabály eltérő rendelkezése hiányában- megtörténhet akár közgyűlést megelőzően, vagy akár a közgyűlésen a határozat hozatalát közvetlenül megelőzően.

[3, 1546, [11]] VPC.semi Nem gyakorolhatja szavazati jogát az olyan részvényes, aki esedékes pénzbeli hozzájárulását nem teljesítette [ Gt. ( új ) 229. § (4) ], az olyan elsőbbségi részvényes, akinek a szavazati jogát az alapszabály kizárta, az olyan névre szóló részvényes ( részvényesi meghatalmazott ), akit a részvénykönyvbe nem jegyeztek be [ Gt. ( új ) 198. § (4) b) ].

[3, 1567, [15]] VPC.semi E szavazás során szigorúbb alapító okiratbeli, illetve alapszabálybeli rendelkezés hiányában a részvényesek 3/4-es többségének hozzájárulása kell a határozathoz.

[3, 1568, [3]] VPC.semi Az ilyen előzetes hozzájárulás során- mely megtörténhet a közgyűlés előtt, vagy akár a közgyűlésen közvetlenül a határozat meghozatalát megelőzően- valamennyi érintett részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, függetlenül szavazati joga esetleges korlátozására, vagy kizártságára.

[3, 1570, [2]] VPC.semi Az előzetes hozzájárulás tekintetében azoknak a részvényeseknek van szavazati joga, akiknek a szavazati aránya nem éri el a szavazatok 1%-át.

[3, 1659, [24]] VPC.semi Ezért a törvény hasonlóan a Gt. ( új ) 238. §-ában írt eljáráshoz a határozathozatal érvényességéhez megköveteli az alaptőke-emeléssel érintett részvénysorozatokhoz tartozó részvényesek előzetes hozzájárulását.

[3, 1660, [12]] VPC.semi Amennyiben az alapító okirat, illetve alapszabály szigorúbban nem rendelkezik, a hozzájárulást az érintett részvényesek 3/4-es többségének kell megadnia.

[3, 1735, [17]] VPC.semi Nincs szükség ilyen esetben a határozat érvényességéhez a 259. § (3) bekezdésében írt " többletszavazáshoz ", hozzájáruláshoz sem.

[3, 1749, [1]] VPC.semi A hozzájárulás megtörténhet közgyűlésen kívül, vagy akár közgyűlésen is.

[3, 1793, [32]] VPC.semi A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- törvény eltérő rendelkezése hiányában- a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani.

[3, 1837, [14]] VPC.semi Ezen " elsődleges " és " másodlagos " tevékenység elkülönítése megjelenik később a vagyoni hozzájárulás, szavazati jog és nyereségfelosztás szabályainál is.

[3, 1869, [9]] VPC.semi Utóbbi esetben a társasági szerződésben el lehet térni a hozzájárulás arányától ( Gt. ( új ) 287. § ).

[3, 1871, [12]] VPC.semi Amennyiben kiegészítő gazdálkodási tevékenységet az egyesülés nem folytat, a tagoknak vagyoni hozzájárulást nem kell teljesíteniük.

[3, 1875, [7]] VPC.semi Ez történhet készpénz befizetésével és/vagy nem pénzbeli hozzájárulás ( apport ) szolgáltatásával.

[3, 1880, [16]] VPC.semi Ha kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytat az egyesülés, e körben a szavazatok száma a vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg a tagokat.

[3, 1885, [11]] VPC.semi Eltérő szerződéses rendelkezés hiányában az e tevékenységből származó eredményt a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani.

[3, 1887, [8]] VPC.semi A tagok a működési költség viselésén, vagyoni hozzájárulás teljesítésén felül vállalhatják egyéb vagyoni hozzájárulás ( mellékszolgáltatás ) teljesítését is.

[3, 1887, [14]] VPC.semi A tagok a működési költség viselésén, vagyoni hozzájárulás teljesítésén felül vállalhatják egyéb vagyoni hozzájárulás ( mellékszolgáltatás ) teljesítését is.

[3, 1893, [14]] VPC.semi Koordinációs tevékenység esetén csak a költségeket viselik a tagok, gazdálkodási tevékenység estében vagyoni hozzájárulást is teljesíteniük kell.

[3, 1900, [19]] VPC.semi A gazdálkodási tevékenység során keletkezett adózott eredmény felosztása- ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik- a vagyoni hozzájárulás arányában történik; egyébként a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg.

[3, 1928, [13]] VPC.semi A határozathozatalnak kettős feltétele van tehát, valamennyi tag jelenléte, s egyhangú hozzájárulás az írásos meghívóban nem szereplő kérdések megtárgyalásához [ Gt. ( új ) 18. § (3) ].

[3, 1937, [13]] VPC.semi Amennyiben az egyesülés kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytat e körben a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg a szavazati jog.

[3, 1986, [25]] VPC.semi A csatlakozás elfogadása esetén az igazgatótanács határozatában meg kell jelölni az új tag tagsági viszonya kezdetének időpontját, a működési költségek viseléséhez az új tag hozzájárulását, a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez rendelkezésre bocsátandó vagyont, a rendelkezésre bocsátás módját, időpontját, s a tag szavazati jogának mértékét.

[3, 1990, [13]] VPC.semi Megszűnik a tagsági jogviszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[3, 2001, [15]] VPC.semi Ha azonban a jogutód ( örökös ) folytatni kívánja a tag tevékenységét, az igazgatótanács hozzájárulásával az egyesülés tagjává válhat.

[3, 2010, [7]] VPC.semi Az örökös, jogutód azonban az igazgatótanács hozzájárulásával az egyesülés tagjává is válhat.

[3, 2018, [6]] VPC.semi A szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában a társasági szerződésben írtak szerint kell figyelembe venni, vagyoni hozzájárulás hiányában pedig a tagokat azonos szavazat illeti meg [ Gt. ( új ) 279. § (2) ].

[3, 2018, [18]] VPC.semi A szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában a társasági szerződésben írtak szerint kell figyelembe venni, vagyoni hozzájárulás hiányában pedig a tagokat azonos szavazat illeti meg [ Gt. ( új ) 279. § (2) ].

[3, 2239, [7]] VPC.semi Ennek során a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó új előírásokat nem kell alkalmazni.

[3, 2676, [6]] VPC.semi A közös mű hasznosításához valamennyi szerzőtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználóak.

[3, 2683, [5]] VPC.semi A szerzőtárs engedélyét a filmrendező hozzájárulása nem pótolhatta.

[3, 2766, [25]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdése a munkaviszonyban- vagy más hasonló jogviszonyban- alkotott mű átadását annak nyilvánosságra hozatalához való szerzői hozzájárulásnak tekinti.

[3, 2771, [14]] VPC.semi A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2773, [14]] VPC.semi A felhasználási szerződés megkötésekor a jogalkotó a fenti megfontolásból főszabályként megadottnak tekinti a szerző hozzájárulását a tájékoztatáshoz.

[3, 2776, [29]] VPC.semi Felmerülhet viszont a kérdés, hogy az ellenkező szerzői kikötés ( a tájékoztatás megtiltása ) vonatkozhat -e az Szjt. ( új ) 10. § (2) bekezdése szerint a szerző hozzájárulásához nem kötött, nem lényeges tartalmat érintő tájékoztatásra is.

[3, 2814, [11]] VPC.semi A BH1990. 136. sz. döntés a szerző kifejezett igényének, illetve hozzájárulásának szükségét emelte ki, mint a név feltüntetésének mellőzéséhez való jog gyakorlásának alapját.

[3, 2815, [24]] VPC.semi Kivételt engedő szabály hiányában, a művészi fényképek naptárban történt felhasználásakor, a felhasználó megsértette a szerző személyhez fűződő jogát, amikor a szerző hozzájárulása nélkül nevének feltüntetését mellőzte.

[3, 2836, [12]] VPC.semi Jogszabály is lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a felhasználó a szerző hozzájárulása nélkül változtasson művén.

[3, 2838, [11]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 2961, [8]] VPC.semi A kollektív jogkezelés keretében a hangfelvételgyártó a szerzői hozzájárulást a szerzőket képviselő jogvédő társaságtól szerezheti meg, amelyek- hasonló külföldi társaságokkal megkötött kölcsönös képviseleti szerződések révén- egymás nemzeti repertoárjait is képviselik.

[3, 3084, [31]] VPC.semi A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 3126, [15]] VPC.semi Ez a megoldás azonban nem működhet nem védett zenéhez írt szövegnél, amit minden külön hozzájárulás nélkül bárki átírhat ", " ... mivel kisjogos zenéltetés körében gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelentene annak esetenkénti megállapítása, hogy szöveggel vagy anélkül, esetleg csak részben szöveggel adták -e elő a művet, és még nehezebb lenne nyilvántartani a védetlen zenéjű szöveges zeneműveknél, hogy a különböző szövegek közül melyiket adták elő. " ( Kézikönyv, 260. o. )

[3, 3301, [10]] VPC.semi Egyes jogok felhasználása azonban meghatározott díj fizetése esetén a szerző hozzájárulása nélkül is jogszerű lehet.

[3, 3335, [7]] VPC.semi Az átdolgozáshoz azonban szükség van a szerző hozzájárulására.

[3, 3632, [17]] VPC.semi Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

[3, 3728, [21]] VPC.semi Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával ( illusztrációkkal ) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.

[3, 3789, [13]] VPC.semi Ha az adattár másolatának tulajdonjogát a szerzői jogi jogosult, vagy az ő hozzájárulásával más a Közösség területén átruházta, az átruházott másolat tekintetében a további, a Közösségen belül történő tulajdon átruházások ellenőrzésének joga kimerül;

[3, 3800, [21]] VPC.semi Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 3842, [31]] VPC.semi A rajzfilmek jellegéből adódóan pl. a figuratervezők ( animátorok, a figurák életre keltői ) esetében az Szjt. ( új ) 64. § (2) bekezdése szerinti " szintén alkotó módon való hozzájárulásuk " alapozza meg a szerzői minőséget.

[3, 3935, [15]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3948, [23]] VPC.semi A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre ( rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes figurájára is ) csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3949, [14]] VPC.semi E határidőn belül is van lehetőség a remake-re, de ehhez a film előállítójának hozzájárulására van szükség.

[3, 3953, [3]] VPC.semi Ehhez az előállító hozzájárulása sem kell.

[3, 3958, [15]] VPC.semi A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.

[3, 3986, [5]] VPC.semi Így a fotóknak a szerzők hozzájárulása és szerzői díj fizetése nélkül történő publikálása az eljárás alá vont lapkiadókat gazdasági előnyhöz juttatta a többi lapkiadóval szemben, a magyar fotóriportereket pedig kiszorította a magyar piacról, ezért kérte az eljárás alá vont vállalkozók felelősségének a megállapítását a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés és 20. § e) pontja alapján.

[3, 4024, [24]] VPC.semi " A szabályozás az ún. " látképek " ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít.

[3, 4082, [20]] VPC.semi Alátámasztani látszik ezt a szerzői jogi törvényhez fűzött miniszteri indokolás, a megrendelésre készült képmással kapcsolatban magyarázva az ábrázolt személy hozzájárulásának szükségességét a szerzői jogok gyakorlásához.

[3, 4092, [14]] VPC.semi Levonhatjuk tehát mindebből azt a következtetést, hogy a művészi fényképnek az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül történő normális, természetes felhasználása- gyakorlatilag- számottevő polgári jogi szankcióit nem von maga után.

[3, 4094, [16]] VPC.semi 2. Csak a megrendelésre készített képmást tartalmazó művészi fénykép nyilvánosságra hozatalához van szükség az ábrázolt személy hozzájárulására.

[3, 4095, [1]] VPC.semi A hozzájárulás birtokában a fotóművész szerzői jogainak gyakorlásában korlátozva nincs.

[3, 4097, [37]] VPC.semi Egyebekben a visszaélés kérdésében- a külföldi joggyakorlatból merített példa alapján ( Urteil des Kammergerichts vom 28. August 1998- 25 U 7198/97, in ZUM-RD 12/1998. )- a képmással való visszaélésnek minősül nemcsak a képmás hozzájárulás nélküli felhasználás, hanem a kérdéses műnek nem megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezése.

[3, 4126, [8]] VPC.semi Így csak abban esetben volt szükség az előadóművész hozzájárulására, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül készült; a többszörözés más célra készült, mint amire az előadóművész az engedélyt adta; az eredeti rögzítés a szabad felhasználás rendelkezései alapján készült, miközben az újabb rögzítést más- pl. kereskedelmi- célokra kívánták felhasználni.

[3, 4126, [14]] VPC.semi Így csak abban esetben volt szükség az előadóművész hozzájárulására, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül készült; a többszörözés más célra készült, mint amire az előadóművész az engedélyt adta; az eredeti rögzítés a szabad felhasználás rendelkezései alapján készült, miközben az újabb rögzítést más- pl. kereskedelmi- célokra kívánták felhasználni.

[3, 4138, [12]] VPC.semi Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4147, [15]] VPC.semi Ez alól az Szjt. ( új ) több kivételt tesz, így a rögzítéshez való hozzájárulás esetén is megilletik az előadóművészt az alábbi jogok, illetve díjigény

[3, 4155, [40]] VPC.semi E főszabályok alól az Szjt. ( új ) csak szűk körben enged kivételt nem jár díjazás pl. azokban az esetekben, amikor az Szjt. ( új ) a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4166, [21]] VPC.semi Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük ( 85-93. § ) esetében is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4210, [11]] VPC.semi Így pl. azoknál a felhasználásoknál, amelyeknél a törvény a szerző hozzájárulását sem kívánja meg, a hangfelvétel-előállító engedélyére sincs szükség [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4221, [12]] VPC.semi Ellenkező kikötésre itt is lehetőség van, továbbá nincs szükség a hangfelvétel-előállító hozzájárulására azokban az esetekben, amikor a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4221, [33]] VPC.semi Ellenkező kikötésre itt is lehetőség van, továbbá nincs szükség a hangfelvétel-előállító hozzájárulására azokban az esetekben, amikor a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4251, [10]] VPC.semi Érdekes helyzet állhat elő, ha a hangfelvétel-előállítók nem adják hozzájárulásukat a felhasználónak a hangfelvétel haszonkölcsönbe, illetve bérbeadásához.

[3, 4264, [45]] VPC.semi Utalni kell továbbá az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdésére, mely szerint az engedélyezési jog nem illeti meg a szomszédos jogi jogosultakat azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4324, [6]] VPC.semi Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4324, [27]] VPC.semi Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

[3, 4330, [13]] VPC.semi Ahol nincs szükség a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához a szerző hozzájárulására, ott a szomszédos jogi jogosult sem támaszthat ilyen igényt.

[3, 4763, [19]] VPC.semi A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.

hozzájárulás" VPC.semi (1)

[2, 645, [22]] VPC.semi Az új előírás viszont ezt a szabály már valamennyi társasági formára irányadóként fogalmazza meg, emellett a korábbi rendelkezés nem a "vagyoni hozzájárulás"-ról írt, hanem a társaság törzs-, illetve alaptőkéjének a befizetéséről.

fel hív VPC.full (15)

[1, 386, [1, 3]] VPC.full Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Gt. ( új ) 89. § (4) bek. mind a tagok gyűlése mind a taggyűlés esetében nem a jelenlévő tagokra, hanem a társaság összes tagjához, illetve a társaságban az összes leadható szavazathoz képest kívánja meg fő szabályként a szótöbbséget.

[1, 499, [36, 38]] VPC.full Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti, a Gt. ( új ) 13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye, vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre, és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a tagsági viszony megszűnik ( lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).

[2, 40, [6, 8]] VPC.full Ezek közül a külön törvények közül fel kell hívni a figyelmet azokra, amelyek egy részükben a gazdasági élet tisztasága vagy a nem kívánatos gazdasági erőfölény kialakulása és az ezzel járó visszaélések megakadályozása érdekében állítanak korlátokat a társulási szabadságnak.

[2, 324, [42, 44]] VPC.full A törvényben szabályozott kizáró ok [ Gt. ( új ) 30. § (1) c) ] azoknak a Gt. ( új ) 23. §-ában szabályozott körülményeknek a bekövetkezését jelenti, amelyek objektíve kizárják, hogy az érintett személy vezető tisztségviselő lehessen, de fel kell hívni a figyelmet a Gt. ( új ) 23. § magyarázatánál hivatkozott más jogszabályokban írt tiltó rendelkezésekre is.

[2, 412, [10, 12]] VPC.full A Gt. ( új ) 40. § (3) bek. kapcsán fel kell hívni a figyelmet a Ctv. 43. § (2) bekezdésére is, ami ugyancsak tartalmaz a cég írásbeli képviseletével kapcsolatos további, illetve kiegészítő rendelkezéseket.

[2, 578, [11, 13]] VPC.full A Gt. ( új ) 56. § (2)-(3) bek.-ben szabályozott eseteknél fel kell hívni a figyelmet a Gt. ( új ) 296. § (1) és (3) bek. és a 297. §-ban részletezett korlátlan és teljes felelősség eseteire is.

[3, 370, [0, 2]] VPC.full Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a Gt. ( új ) valójában nem egyszerűen a tagoknak, hanem csak a törzstőke felemelése előtt " bejegyzett " tagoknak biztosítja a fenti jogot.

[3, 393, [5, 7]] VPC.full Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni a bejelentés megtételére.

[3, 1491, [12, 14]] VPC.full Az ott meghatározott hirdetmények útján, a benyújtásra nyitva álló határidő megjelölésével fel kell hívni a részvényeseket, részvényeik benyújtására.

[3, 1705, [12, 14]] VPC.full Ennek keretében az igazgatóságnak a zártkörű, illetve nyilvános működés szabályai szerint fel kell hívnia a részvényeseket a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények benyújtására, és az új vagy felülbélyegzett részvények átvételére, a hely és időtartam pontos megjelölésével.

[3, 1757, [8, 10]] VPC.full A részvények benyújtására a részvényeket a határidő megjelölésével fel kell hívni.

[3, 1764, [3, 5]] VPC.full A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be.

[3, 1765, [5, 7]] VPC.full Az ismert hitelezőket külön is fel kell hívni követeléseik bejelentésére.

[3, 2516, [15, 16]] VPC.full A változást az tette szükségessé, hogy az 1996. évi CXII. törvény eredeti szabálya nevesítve hívta fel az 1988. évi VI. tv. rendelkezését.

[3, 3983, [3, 4]] VPC.full Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet a Versenytanács a Magyar Fotóriporterek Kamarája ( Budapest ) kérelmezőnek a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. ( Budapest ) I. r.; a VICO Press Rt ( Budapest ) II. r.; a Magazin Kiadó Rt ( Budapest ) III. r.; a Millers Corporation Kft ( Budapest ) IV. r.; és a VIP Lap- és Könyvkiadó Kft ( Budapest ) V. r. eljárás alá vont vállalkozók ellen, tisztességtelen piaci magatartás és egyéb versenycselekmény miatt indított ügyében hozott határozata is.

igény vehető LVC.full (1)

[3, 4593, [10, 11]] LVC.full A törvény azzal ellensúlyozza a szerzői jogi perekben szinte korlátlanul igénybe vehető ideiglenes intézkedés kedvezményét, hogy jogvesztő határidőket ír elő az ideiglenes intézkedés iránti igény előterjesztésére.

igény vétel LVC.full (1)

[3, 4191, [26, 27]] LVC.full A személyhez fűződő jogok időbeli korlátozása ugyanakkor nem emészti el a Ptk. VII. fejezete szerinti jogvédelem ( A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok ) igénybe vételét.

igénybevétel LVC.full (13)

[1, 418, [11]] LVC.full Vitás esetben lehetőség van a felmondás érvényességének megállapítása iránti peres út igénybevételére ami a tagsági viszony megszűnésének időpontja- azaz az elszámolási időpont és a társaság akkori vagyoni helyzete [ Gt. ( új ) 95. § (1) ]- szempontjából bírhat jelentőséggel.

[2, 488, [22]] LVC.full Az utóbbi esetben a törvényi tilalom nélkül a szinte feloldhatatlan jogi bonyodalmakhoz vezetett kölcsönös kizárások korábbi gyakorlata folytatódna, ezúttal a bíróságok igénybevételével.

[3, 695, [14]] LVC.full Az alapító okiratban ( alapszabályban ) meg kell határozni az osztalékelsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat.

[3, 705, [17]] LVC.full A Gt. ( új ) 184. § (4) bekezdése szerint az osztalékelsőbbséghez fűződő kedvezményeket, illetve azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratnak, illetve az alapszabálynak kell megállapítania.

[3, 1899, [19]] LVC.full A tagok- ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik- ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére; a más részére végzett szolgáltató és gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek.

[3, 1901, [24]] LVC.full A tagi kötelezettségekkel párhuzamosan jelenik meg a koordinatív tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások ( pl. kutatás-fejlesztés eredményeinek felhasználása, kereskedelmi szervezés, árubeszerzés stb. ) igénybevételének joga- főszabályként ingyenesen-, s a másodlagos szolgáltató-gazdálkodási tevékenységből ( pl. minőségellenőrzés, minőségtanúsítás ) származó nyereségből részesedés joga.

[3, 2294, [11]] LVC.full Ha e törvény a részvényest megillető valamely jogosultság számításának alapját vagy igénybevételének feltételeit megváltoztatja, e törvény rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépését követő első teljes naptári év elteltével lehet alkalmazni.

[3, 2296, [12]] LVC.full Ennek során több vonatkozásban is megváltoztatta a törvény a részvényeseket megillető jogosultságok igénybevételének a feltételeit ( így például az osztalék és a kamat fizetésére az új szabályok szerint kizárólag csak az adózott eredményből kerülhet sor ).

[3, 2297, [28]] LVC.full Ezzel összefüggésben mondja ki a 301. § (1) bekezdése, hogy olyan esetekben, ha a törvény megváltoztatta valamelyik részvényest megillető jogosultság számításának az alapját, vagy az igénybevétel feltételeit, akkor a Gt. ( új ) vonatkozó szabályát a Gt. ( új ) életbelépését követő első teljes naptári év eltelte után lehet csak alkalmazni.

[3, 4491, [19]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4592, [23]] LVC.full Ez a rendelkezés megfosztja az eljáró bíróságot mérlegelési jogától, és gyakorlatilag minden szerzői jogi perben biztosítja a jogosult részére az ideiglenes intézkedés igénybevételének lehetőségét.

[3, 4705, [34]] LVC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4720, [24]] LVC.full Ha a megállapodás a felek eltérő piaci pozíciójából eredően hiúsult meg, a gazdasági erőfölényével visszaélő féllel szemben általános polgári jogi és versenyjogi eszközök igénybevételére van lehetőség.

intézkedés megtétel LVC.full (2)

[3, 287, [8, 9]] LVC.full Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

[3, 4626, [21, 22]] LVC.full A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

javaslattételi LVC.full (1)

[2, 374, [32]] LVC.full A munkavállalói küldöttet a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget e javaslattételi kötelezettségének.

jog gyakorlás LVC.cause (75) Skipped (2)

[1, 113, [4, 5]] LVC.cause Ezért ilyen esetekben a jogok gyakorlása vonatkozásában jogelődnek csakis azt a gazdasági társaságot lehet tekinteni, amely rendelkezik az adott jogosítvánnyal.

[1, 404, [31, 32]] LVC.cause Ennek érdekében és csak erre az esetre biztosítja a törvény a hitelező számára a tag helyett a tagot a Gt. ( új ) 93. § (1) bek. alapján megillető rendes felmondási jog gyakorlását, ami a Gt. ( új ) 95. § szerinti elszámolást, illetve a tagnak járó vagyoni hányad megállapítását teszi kötelezővé.

[1, 441, [26, 28]] LVC.cause A tagságot nem kívánó jogutód viszont nem tarthatja hosszabb ideig bizonytalanságban a többi tagot ebben a kérdésben, ezért a nemleges nyilatkozatának megtételénél a Ptk.-nak a jogok jóhiszemű gyakorlásának követelménye mellett a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdésére kell tekintettel lenni.

[1, 526, [19, 22]] LVC.cause A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a) a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját; b) az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait; c) a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit; d) a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

[1, 574, [10, 11]] LVC.cause Az igazgatótanács a vállalat vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

[2, 213, [11, 12]] LVC.cause A tagsági ( részvényesi ) jogok egyik legfontosabbjának, a szavazati jog gyakorlásának ez a korlátozása mindig csak az adott konkrét ügyre vonatkozhat.

[2, 305, [15, 16]] LVC.cause A társasági szerződés ( alapító okirat ) vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását- több vezető tisztségviselő esetében- az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.

[2, 309, [51, 52]] LVC.cause Több vezető tisztségviselő esetében lehetőség van arra is, hogy akár a létesítő okirat akár a társaság legfőbb szervének külön, illetve esetenkénti döntése alapján megosszák közöttük ezeket a jogosultságokat, sőt arra is van lehetőség, hogy valamelyik munkavállalót jogosítsák fel a többi munkavállaló felé a társaság képviseletében a munkáltatói jogok gyakorlására.

[2, 494, [5, 6]] LVC.cause A bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti.

[2, 501, [21, 22]] LVC.cause Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

[2, 651, [27, 29]] LVC.cause - A Gt. ( új ) 50. § (5) bekezdése alapján pedig a tag kizárása iránti perben, ha a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását, úgy akkor a társaság a felfüggesztés időtartama alatt szintén nem határozhat a társaság átalakulásáról.

[3, 158, [2, 3]] LVC.cause Az elővásárlási jog gyakorlására- elfogadó nyilatkozatra- tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől.

[3, 217, [16, 17]] LVC.cause Fontos szabály, hogy a Gt. ( új ) a korábbi rendelkezéssel ellentétben csak a szavazati jog gyakorlását zárja ki az ilyen üzletrésznél.

[3, 269, [57, 58]] LVC.cause d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) a 47. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 591, [11, 12]] LVC.cause Eszerint ugyanis a részvényes a részvénytársaságról rendelkező XII. fejezetben meghatározott részvényesi jogok gyakorlására kizárólag csak a részvény birtokában válik jogosulttá.

[3, 593, [13, 14]] LVC.cause A Gt. ( új ) 220. § (1) bekezdése viszont már valamennyi részvényesi jog gyakorlásának a feltételévé teszi a részvény birtoklását.

[3, 797, [10, 11]] LVC.cause A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 1354, [22, 23]] LVC.cause [ Itt kell megemlíteni azt is, hogy az alakuló közgyűlésig előírt befizetési kötelezettség elmulasztása nem csupán az alakuló közgyűlésen való szervezeti jogok gyakorlásától fosztja meg a részvényjegyzőt, hanem további a Gt. ( új ) 13. §-ában írt jogkövetkezményeket is maga után von, vagyis a részvényesi jogviszony megszűnését eredményez, s kártérítési felelősséggel is járhat, mely például az alaptőke kényszerű leszállításának- Gt. ( új ) 222. § (3)- költségeit is jelentheti. ]

[3, 1372, [2, 3]] LVC.cause A szavazati jog gyakorlásának feltétele, módja

[3, 1376, [15, 16]] LVC.cause A közgyűlésről szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételét.

[3, 1401, [12, 13]] LVC.cause A meghatalmazás nem csupán a közgyűlésen való részvételre, illetve a közgyűlési jogok gyakorlására, hanem bármely más részvényesi jog gyakorlására is jogosíthat.

[3, 1401, [19, 20]] LVC.cause A meghatalmazás nem csupán a közgyűlésen való részvételre, illetve a közgyűlési jogok gyakorlására, hanem bármely más részvényesi jog gyakorlására is jogosíthat.

[3, 1452, [2, 3]] Skipped A szavazati jog gyakorlásának módját- e törvény és az értékpapírokra vonatkozó törvényi előírások keretei között- az alapító okirat ( alapszabály ) határozza meg.

[3, 1470, [11, 12]] LVC.cause E jogszabályhely a Gt. ( új ) 51. §-ában írt kisebbségi jogok gyakorlása során kizárja az igazgatóság mérlegelési jogkörét.

[3, 1505, [30, 31]] LVC.cause A meghívó, illetve a hirdetmény tartalmazza: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) a közgyűlés napirendjét; d) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; e) a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét.

[3, 1522, [7, 8]] LVC.cause A napirendi pontok megjelölésével és a szavazati jog gyakorlása módjának feltüntetésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a korábbi szabályozás alapján, ám a jövőben is iránymutatónak tekintendő határozatokat hozott.

[3, 1525, [4, 5]] LVC.cause A hirdetménynek a szavazati jog gyakorlás feltételeit is tartalmaznia kell, éspedig az alapító okiratban, alapszabályban írtak szerint.

[3, 1526, [3, 4]] LVC.cause " A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról nem az igazgatóságnak kell eseti jelleggel a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben rendelkeznie, hanem a szavazás módjával és feltételeivel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a közgyűlés által elfogadott alapszabálynak kell tartalmaznia.

[3, 1527, [16, 17]] LVC.cause A közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményben az igazgatóságnak az alapszabályban előírt rendelkezésekre hivatkozva kell közölnie a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

[3, 1586, [5, 6]] LVC.cause A részvényes megfelelő tájékoztatása, jogai gyakorlásának elősegítése érdekében a törvény lehetővé teszi alanyi részvényesi jogként a jegyzőkönyvi kivonat, illetve másolat kérését.

[3, 1848, [36, 39]] LVC.cause Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységről; b) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges társasági vagyon mértékéről; c) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység keretében az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékéről, gyakorlásának módjáról; d) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből való részesedés szabályairól; e) az egyes tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről.

[3, 1962, [10, 11]] LVC.cause Az igazgatótanács az egyesülés vezető állású dolgozóival kapcsolatos egyes munkáltatói jogok gyakorlását saját egyetértéséhez kötheti.

[3, 2718, [28, 29]] LVC.cause Az anonim, vagy felvett néven [ Szjt. ( új ) 12. § (3) ] nyilvánosságra hozott műveknél a művet elsőként nyilvánosságra hozó személyt jogosítja fel a szerzői jogok gyakorlására.

[3, 2728, [10, 11]] LVC.cause A felhasználók érdekeit tartja szem előtt a szerzői személyhez fűződő jogok gyakorlásának korlátozását lehetővé tevő néhány szabály ( pl. munkaviszonyban alkotott műveknél ), és ennek szerződésben történő szabályozásának lehetősége.

[3, 2734, [4, 5]] LVC.cause A szerző személyhez fűződő jogának gyakorlását viszont korlátozhatja, így pl. a név feltüntetésének mellőzésére.

[3, 2735, [23, 24]] LVC.cause Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése, amely- eltérő megállapodás hiányában- a filmszerzők egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezőjét " képviseleti joggal " ruházza fel.

[3, 2795, [22, 23]] LVC.cause Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat.

[3, 2814, [22, 23]] LVC.cause A BH1990. 136. sz. döntés a szerző kifejezett igényének, illetve hozzájárulásának szükségét emelte ki, mint a név feltüntetésének mellőzéséhez való jog gyakorlásának alapját.

[3, 2837, [24, 25]] LVC.cause Itt csupán utalunk az Szjt. ( új ) 30. § (5) bekezdésére, amely a szerző nevének mellőzésének jogában jelöli meg a személyhez fűződő jogok gyakorlásának maximumát, ha a munkáltató a szerző művén változtat, és azzal a munkavállaló nem ért egyet.

[3, 2851, [15, 16]] LVC.cause A filmelőállítónál ilyen kivételt jelentenek az Szjt. ( új ) 65. § (1)_-_(2) bekezdésekben foglalt jogok gyakorlása.

[3, 3057, [26, 27]] LVC.cause Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától.

[3, 3192, [18, 19]] LVC.cause Egyes felhasználások esetében viszont a felhasználási jog megszerzésének egyedi megállapodáshoz kötése nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné tenné a felhasználói jog gyakorlását.

[3, 3248, [9, 10]] LVC.cause A munkaviszony megszűnése nem befolyásolja a munkáltató által megszerzett jogok gyakorlását.

[3, 3252, [3, 4]] LVC.cause A munkáltató vagyoni jogainak gyakorlását csak az általános szerzői jogi korlátok ( pl. szabad felhasználás ), illetve az Szjt. ( új ) 30. § (3) és (5) bekezdései alapján a szerzőt a munkaviszony ellenére megillető jogok határolják be.

[3, 3276, [22, 24]] LVC.cause Kivételt képeznek ezalól a munkaviszonyból folyó kötelesség eredményeképpen készült művek szerzői, akiknél e nyilatkozat nem gátolja a munkáltatót a mű felhasználási jogainak a gyakorlásába.

[3, 3300, [6, 7]] LVC.cause A szabad felhasználás mint a szerzői jog gyakorlásának egyik törvényi korlátja

[3, 3496, [3, 4]] LVC.cause Éppen a merchandising jogok gyakorlásánál fordulhat elő ennek ellenére a felhasználó között érdekösszeütközés, ha pl. egy népszerű alak hagyományos felhasználási módokon is piacra kerül és az új technikák révén megjelenő termékeken is.

[3, 3586, [50, 56]] LVC.cause A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3590, [24, 25]] LVC.cause Eltérően a Ptk. 201. § (2) bekezdésétől, itt a feltűnő értékkülönbséget a bíróság nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően, a felhasználási jog gyakorlása alatt bekövetkezett esetleges kereslet növekedésre tekintettel küszöböli ki.

[3, 3640, [2, 7]] LVC.cause A felhasználási jog nem vagy nem rendeltetésszerű gyakorlásához fűződő jogkövetkezmények

[3, 3654, [10, 13]] LVC.cause A határozatlan idejű vagy 5 évnél hosszabb szerződésnél a felmondási jog korlátja, gyakorlásának feltételei

[3, 3660, [1, 2]] LVC.cause Felmondási jog gyakorlásának kizárása, a kizárólagosság megszüntetése felmondási jog helyett

[3, 3663, [10, 11]] LVC.cause Ez pl. egy legfeljebb 5 évre kötött szerződésnél a felmondási jog gyakorlásának teljes kizártságát eredményezi.

[3, 3664, [9, 13]] LVC.cause Figyelemmel arra, hogy a gyakorlat elismeri a szerzői jog létének és annak gyakorlásának különválasztását, azt mondhatjuk, hogy, ha a felek így állapodnak meg, ennek nincs akadálya.

[3, 3681, [9, 10]] Skipped A " mű visszavonásának " joga, a felmondási jog gyakorlásának feltételei

[3, 3691, [6, 7]] LVC.cause Megjegyezzük, hogy csak a felmondási jog gyakorlása következtében hatályosul a felhasználó irányában az Szjt. ( új ) 11. §-ában foglalt visszavonási jog.

[3, 3694, [15, 16]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 11. §-ában megjelölt visszavonási jog a felhasználási szerződésben speciális felmondási jog gyakorlásának a lehetőségét is jelenti egyben.

[3, 3697, [22, 23]] LVC.cause Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3701, [19, 20]] LVC.cause A törvény mégis csak az Szjt. ( új ) 53. § (1) bekezdése alapján biztosított, feltételhez kötött felmondási jog gyakorlását követő újrafelhasználás esetén biztosítja a felhasználó előfelhasználási jogát.

[3, 3846, [17, 18]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése szerint pl. a rendező képviseli egyes személyhez fűződő jogok gyakorlásában a többi szerzőt.

[3, 3877, [4, 5]] LVC.cause Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor- a szerzők közötti eltérő megállapodás hiányában- a rendező képviseli a többi szerzőt.

[3, 3924, [2, 4]] LVC.cause A felhasználási jog nem gyakorlásának következménye a filmnél

[3, 3938, [25, 26]] LVC.cause Abban az esetben, ha a szerzői jog az előállítót a film jogai tekintetében eredeti jogosultnak tekinti ( pl. Amerikai Egyesült Államok ) a remake jogának gyakorlása is eltérően alakul.

[3, 4036, [10, 11]] LVC.cause De csak akkor, ha arra a szerzőnek valamely szerzői joga gyakorlása végett van szüksége, és a tulajdonos méltányos érdekét nem sérti.

[3, 4081, [23, 24]] LVC.cause A Ptk. 80. § (2) bekezdésének rendelkezése tehát korlátozná- bizonyos esetekben lehetetlenné tenné- a fotóművész számára a szerzői jogi törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

[3, 4082, [24, 25]] LVC.cause Alátámasztani látszik ezt a szerzői jogi törvényhez fűzött miniszteri indokolás, a megrendelésre készült képmással kapcsolatban magyarázva az ábrázolt személy hozzájárulásának szükségességét a szerzői jogok gyakorlásához.

[3, 4095, [6, 7]] LVC.cause A hozzájárulás birtokában a fotóművész szerzői jogainak gyakorlásában korlátozva nincs.

[3, 4111, [10, 11]] LVC.cause A szerzői és előadóművészi jogok eltérő jellegéből következően a felhasználási jogok gyakorlása is különbözőképpen alakul.

[3, 4193, [48, 49]] LVC.cause A védelmi idő eltelte után a személyhez fűződő jogok megsértése miatt csak polgári jogi igény érvényesítésére van lehetőség [ pl. a Ptk. 80. § (1) bekezdése szerinti hangfelvétellel vagy képmással való visszaélésből eredő jogsértés esetén ], továbbá nincs korlátozva az előadóművész halála után az arra jogosultak kegyeleti jogának gyakorlása.

[3, 4214, [13, 19]] LVC.cause [ Az Egyezmény garantálja a szerződő felek szabadságát abban, hogy a terjesztési jog ( pl. első adásvétel ) gyakorlása folytán beálló jogkimerülés a felek által meghatározott későbbi időpontban következzen be. ]

[3, 4250, [26, 28]] LVC.cause A szerzőket és az előadóművészeket tehát abban az- egyébként általánosnak tekinthető- esetben is megilleti a méltányos díjazás, ha a hangfelvétel-előállítóknak átengedték ezeknek a jogoknak a gyakorlását.

[3, 4335, [13, 14]] LVC.cause A szerzői jogok hetvenéves védelmi ideje egyúttal a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogainak gyakorlását is behatárolja.

[3, 4339, [14, 15]] LVC.cause A védelmi idő, illetve annak eltelte kiemelt szerepet játszik a szerzők személyhez fűződő jogainak gyakorlásánál [ Szjt. ( új ) 14. § ], miközben ilyen szabályt a szomszédos jogi jogosultaknál nem találunk.

[3, 4685, [13, 14]] LVC.cause A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.

[3, 4700, [21, 22]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) fenntartotta az előző törvénynek azt a rendelkezését, hogy az Szerzői Jogi Szakértői Testület a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívül is adhat szakvéleményt.

[3, 4761, [8, 9]] LVC.cause Ezen cselekedetek- mivel ugyancsak a jóhiszeműen vélelmezett jogok gyakorlása érdekében történtek- éppúgy védelmet élveznek.

[3, 4764, [22, 23]] LVC.cause Ezen rendelkezés egyértelművé teszi nemcsak a felhasználás, hanem az ugyancsak a szerző kizárólagos engedélyezése alá eső átdolgozás, fordítás, feldolgozás joga gyakorlásának védelmét is, mivel ezen cselekmények- a mű szabad felhasználása melletti jogos vélelem okán- ugyancsak jóhiszeműen és jogszerűen történhettek meg a hibás jogszabályi alkalmazás miatt.

joggyakorlás LVC.cause (20)

[2, 289, [8]] LVC.cause A tagok ( részvényesek ) (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.

[3, 1018, [5]] LVC.cause Ez az előírás teljes körű joggyakorlást jelent, véleményünk szerint azonban a részvény átruházásra ez mégsem vonatkozhat.

[3, 1076, [2]] LVC.cause Ez a joggyakorlás a részvénykönyvbe történő bevezetés után illeti meg a meghatalmazottat.

[3, 1077, [5]] LVC.cause Hangsúlyozni kell, hogy a joggyakorlás csak a részvénytársasággal szemben illeti meg a meghatalmazottat.

[3, 1083, [5]] LVC.cause A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1083, [42]] LVC.cause A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1092, [21]] LVC.cause Az 1996. évi CXI. törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződése és a részvényesi meghatalmazott által történő joggyakorlásra a Ptk.-nak a megbízási szabályait kell alkalmazni.

[3, 1098, [2]] LVC.cause Erre a joggyakorlásra viszont csakis akkor van lehetősége, ha a törlést kérő előző tulajdonos bejelentése alapján az új tulajdonost nem vezetik be a részvénykönyvbe.

[3, 2126, [23]] LVC.cause A Gt. ( új ) 290. § (2) bekezdésének a szavazati jogról való rendelkezésénél a Cégközlönyben való közzétételi kötelezettség teljesítését nem említi a joggyakorlás teljesítés feltételeként a törvény.

[3, 2645, [5]] LVC.cause Az utóbbi esetben a párhuzamos joggyakorlás konfliktus forrásává is válhat.

[3, 2646, [3]] LVC.cause Amennyiben a párhuzamos joggyakorlás miatt jogvita keletkezne, úgy az eset összes körülményeire is figyelemmel, vélhetően a meghallgatandó ifjú tehetség ( szerző ) álláspontját akceptálná az eljáró bíróság.

[3, 2719, [8]] LVC.cause Természetesen amint a szerző fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerű volt.

[3, 3306, [1]] LVC.cause Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye szabad felhasználásnál

[3, 3309, [2]] LVC.cause A rendeltetésszerű joggyakorlás speciálisan a szabad felhasználásra vonatkoztatott rendelkezését nyilván a bírói gyakorlat tölti majd meg konkrét tartalommal.

[3, 3511, [9]] LVC.cause Utóbbi szabály csak megfelelő garanciák mellett biztosítja a rendeltetésszerű joggyakorlást.

[3, 3615, [6]] LVC.cause A kijavításra visszaadás gyakorlására a rendeltetésszerű joggyakorlás általános elvén kívül ( Ptk. 5. § ) az Szjt. ( új ) a szerzőt védő garanciális szabályokat is tartalmaz.

[3, 3667, [1]] LVC.cause E joggyakorlásról való lemondás jelentősen megnöveli a felhasználó szabadságát.

[3, 3916, [0]] LVC.cause Joggyakorlás koprodukcióban készülő műveknél

[3, 4293, [16]] LVC.cause Gyakran előfordul ugyanis, hogy egyes- főként a műhold útján sugárzó- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során indokolatlan, egyoldalú feltételeket próbálnak a kábelhálózatokra rákényszeríteni.

[3, 4704, [20]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

jogkezelés végző LVC.full (7)

[3, 4160, [4, 5]] LVC.full [ Az előadóművészek közös jogkezelését végző egyesület adatait, tevékenységi körét, meghatározott jogdíjak érvényesítése tekintetében az ARTISJUS-sal való együttműködés formáit stb. a Magyar Közlöny 1997/50. számában közzétett MKM Közlemény tartalmazza.

[3, 4408, [2, 3]] LVC.full A közös jogkezelést végző egyesület tevékenysége nem irányulhat az egyesület saját bevételének növelésére.

[3, 4452, [2, 3]] LVC.full A közös jogkezelést végző egyesületekről vezetett nyilvántartás

[3, 4469, [6, 7]] LVC.full A vhr. melléklete tartalmazza a közös jogkezelést végző egyesületek nyilvántartására vonatkozó adatlapot, amelynek a kitöltését útmutató segíti.

[3, 4505, [8, 9]] LVC.full A 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.

[3, 4506, [25, 26]] LVC.full A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.

[3, 4530, [2, 3]] LVC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

jogosultság gyakorlás LVC.cause (4)

[2, 303, [31, 32]] LVC.cause Vitás esetben, illetve a tájékozódási és iratbetekintési jog indokolatlan korlátozása esetén a Gt. ( új ) 27. § (3) bek.-re is figyelemmel a cégbíróság kötelezheti a vezető tisztségviselőt a fenti jogosultságok gyakorlásának biztosítására.

[3, 2120, [23, 24]] LVC.cause Az új szabály a többségi fokozatoknál már nem szabályozza az 1988. évi VI. tv. alapján a kisebbségi részvényeseket megillető "vételi jog"-ot, amely jogosultság gyakorlásával meg lehetett akadályozni a befolyásoló részesedés kialakulását, vagy a mértékét lehetett leszállítani.

[3, 3762, [20, 21]] LVC.cause Éppen ezért általános érvénnyel elmondhatjuk, hogy- eltérő megállapodás hiányában- a munkáltató jogosult lesz a program minden gazdasági jogosultságának gyakorlására, amennyiben a szerző a szoftvert valóban a minkaviszonyból folyó kötelessége teljesítése során, vagy a munkáltató rendelkezése alapján hozta létre.

[3, 4756, [14, 15]] LVC.cause A jogalkotó hibás rendelkezése azonban semmilyen módon nem eredményezheti a jóhiszeműen és jogszerűen megszerzett jogosultságok gyakorlásának akadályát, mivel ez a jogbiztonság alkotmányos követelményébe ütközne, így ezen rendelkezés egyértelművé teszi az ilyen módon szerzett jogok tiszteletben tartását.

jogosít részesedés LVC.full (2)

[1, 171, [45, 46]] LVC.full Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben a 75. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határoznia ) az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát; b) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait; c) azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak; d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek ( így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben ) vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.

[1, 190, [16, 17]] LVC.full - Meg kell jelölni az egyesülési szerződésben azt az időpontot is, amelytől fogva a részvények részesedésre jogosítanak az adózott eredményből.

jut kifejezés LVC.full (2)

[1, 71, [25, 26]] LVC.full A két társasági forma között azonban ezzel együtt is megmaradt a közeli hasonlóság, amit a Gt. ( új ) 101. § (3) bekezdése is kifejezésre juttat azzal, hogy a IX. fejezetben szabályozott betéti társaságra, a fejezet eltérő rendelkezéseinek a hiányában a kkt.-ra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[1, 540, [6, 7]] LVC.full A közös vállalat tagoktól elkülönült jogalanyiságát juttatja kifejezésre az 19. § (2) bekezdésében foglalt felelősségi szabály, mely szerint azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

jár el VPC.full (17)

[1, 360, [6, 7]] VPC.full Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el.

[1, 362, [14, 15]] VPC.full A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el.

[2, 112, [15, 16]] VPC.full Jogtanácsosként valamelyik alapítóval- már létrejött társaság esetén pedig a társasággal- munkaviszonyban álló jogtanácsos járhat el.

[2, 191, [27, 28]] VPC.full A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[2, 349, [4, 5]] VPC.full A felügyelő bizottság testületként jár el.

[2, 490, [13, 14]] VPC.full A tag kizárása iránti perben a bíróság első és másodfokon is soron kívül jár el.

[3, 83, [31, 32]] VPC.full Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.

[3, 797, [32, 33]] VPC.full A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 1086, [22, 23]] VPC.full Eljárása során pedig mindig fel kell tüntetnie azt a tényt, illetve a szükséghez képest nyilatkozatnia kell arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

[3, 2629, [17, 18]] VPC.full A Pp. 23. § (1) c) pontja, alapján a szerzői jogi perekben elsőfokon a megyei bíróság jár el.

[3, 4042, [9, 10]] VPC.full Az ebből eredő viták elkerülése érdekében a felhasználó akkor jár el helyesen, ha a próbanyomatot a szerzővel imprimáltatja.

[3, 4435, [15, 16]] VPC.full Tekintettel arra, hogy az ügyben első fokon a Kormány tagja ( a miniszter ) jár el, államigazgatási körben fellebbezésnek nincs helye ( Áe. 64. § ), ugyanakkor mód van a határozat bírósági felülvizsgálatára.

[3, 4539, [20, 21]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát a miniszter az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai ( 54-59. §-ai ) szerint jár el, ennek megfelelően a jogkezelő szervezetet előzetesen értesítenie kell az ellenőrzésről; az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe beléphet; iratokat megtekintheti; a szervezet képviselőjétől felvilágosítást kérhet; egyéb bizonyítást folytathat le.

[3, 4566, [10, 11]] VPC.full Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt.

[3, 4616, [14, 15]] VPC.full A vámhatóság a jogsértő áruval kapcsolatban a bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában foglaltaknak megfelelően jár el [ 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet 6. § ].

[3, 4692, [1, 2]] VPC.full Azóta jár el három- vagy öttagú tanácsban, amely szótöbbséggel alakítja ki szakvéleményét.

[3, 4717, [10, 11]] VPC.full Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

jár le VPC.full (1)

[3, 4345, [18, 19]] VPC.full Azok a művek ( szomszédos jogi teljesítmények ) viszont, melyeknek a védelmi ideje a törvény hatálybalépését megelőzően járt le, nem kerültek védelem alá, még akkor sem, ha a védelmi idő kezdő időpontjától még nem telt el hetven, illetve ötven év.

járhat el Skipped (3) VPC.full (1)

[1, 360, [6, 7]] Skipped Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el.

[1, 362, [14, 15]] Skipped A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el.

[2, 112, [15, 16]] Skipped Jogtanácsosként valamelyik alapítóval- már létrejött társaság esetén pedig a társasággal- munkaviszonyban álló jogtanácsos járhat el.

[3, 2234, [32, 33]] VPC.full Az átmeneti idő alatt, vagyis az új törvény június 16-i hatálybalépése és a cégek létesítő okiratának az első módosítása között a létesítő okiratokban szabályozott kérdésekben az 1988. évi VI. tv. alapján járhatnak el a társaságok az összhangba hozatalig.

járul hozzá Skipped (4) VPC.full (1)

[3, 394, [19, 20]] Skipped Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra- le nem járt követelés esetén- biztosítékot kell nyújtani.

[3, 2840, [6, 7]] Skipped Ha viszont ehhez a szerző nem járul hozzá, hivatkozhat arra, hogy az 1996. évi I. törvény 17. § (2) bekezdésben foglalt követelmény, amely szerint a reklámmal történő megszakítás nem sértheti a szerző jogát vagy jogos érdekét nem teljesül.

[3, 3698, [15, 17]] Skipped Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 4145, [5, 6]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4308, [12, 13]] Skipped A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

járul ő VPC.full (4)

[3, 394, [19, 20]] VPC.full Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra- le nem járt követelés esetén- biztosítékot kell nyújtani.

[3, 2840, [6, 7]] VPC.full Ha viszont ehhez a szerző nem járul hozzá, hivatkozhat arra, hogy az 1996. évi I. törvény 17. § (2) bekezdésben foglalt követelmény, amely szerint a reklámmal történő megszakítás nem sértheti a szerző jogát vagy jogos érdekét nem teljesül.

[3, 3698, [15, 17]] VPC.full Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.

[3, 4308, [12, 13]] VPC.full A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

játszik szerep LVC.full (2)

[3, 3781, [4, 5]] LVC.full Az elektronikus adattárak központi szerepet játszanak az elektronikus kiadói- " on-line ", " off-line ", " corporate publishing ", " desktop publishing "- tevékenységben, a teletext és videotext rendszerek működtetésében.

[3, 4339, [8, 9]] LVC.full A védelmi idő, illetve annak eltelte kiemelt szerepet játszik a szerzők személyhez fűződő jogainak gyakorlásánál [ Szjt. ( új ) 14. § ], miközben ilyen szabályt a szomszédos jogi jogosultaknál nem találunk.

jut szerep LVC.full (1)

[3, 3831, [7, 8]] LVC.full Amíg az utóbbiaknál a közös jogkezelés nem jut szerephez, addig az előbbieknél ez a felek megállapodásától függ.

jöhet szó VID (2)

[1, 391, [22, 23]] VID A tagoknak a Gt. ( új ) 81. § (1) bek. szerinti korlátlan és egyetemleges felelőssége csak mögöttes, illetve másodlagos felelősségként jöhet szóba ha a társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

[1, 425, [13, 14]] VID A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnésénél az előzőek szerinti elszámolás fogalmilag nem jöhet szóba.

kerül szó LVC.full (1)

[3, 3437, [16, 17]] LVC.full A jövedelemfokozás szempontjából szabad felhasználás ennél fogva csak az említett ARTISJUS közleményben fel nem sorolt esetekben kerülhet szóba.

jön lét VPC.full (38)

[1, 118, [5, 6]] VPC.full Eszerint összefonódás többek közt akkor jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad.

[1, 169, [44, 46]] VPC.full Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 226, [47, 48]] VPC.full Kiválás esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok ( részvényesek ) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.

[1, 247, [20, 21]] VPC.full A létesítő okirat módosításaival a kivált tagok, illetve részvényesek részvételével a társasági vagyon megállapodás szerinti részével új gazdasági társaság jön létre.

[1, 440, [24, 25]] VPC.full Ha a Gt. ( új ) által közelebbről nem részletezett tartalmú " megegyezés ", illetve " megállapodás " a taggá válás feltételeire nem jön létre, akkor a Gt. ( új ) 95. § értelemszerű alkalmazásával kell elszámolni a tag örökösével.

[1, 581, [25, 26]] VPC.full Amennyiben megbízatása időtartamáról az igazgatótanácsi határozat nem rendelkezik, az igazgatót öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a vállalat ennél rövidebb időtartamra jött létre [ Gt. ( új ) 24. § (1) ].

[2, 111, [28, 29]] VPC.full Az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (3) bek. alapján csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzésével, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

[2, 184, [7, 8]] VPC.full A társaság ekkor ugyanis jogilag még nem jött létre mivel a cég bejegyzésére még nem került sor.

[2, 198, [11, 12]] VPC.full A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

[2, 203, [15, 16]] VPC.full A társaság jogilag csak a cégbíróság bejegyzést elrendelő végzésével- a konstitutív hatályú cégbejegyzéssel- jön létre.

[2, 272, [41, 42]] VPC.full Ha a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok ( részvényesek ) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.

[2, 273, [10, 11]] VPC.full A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre.

[2, 366, [6, 7]] VPC.full Ha a gazdasági társaság olyan szervezetből jön létre átalakulással, amelynél a felügyelő bizottságban nem volt munkavállalói képviselet, de a 31. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek fennálltak, a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) biztosítani kell, hogy a munkavállalók az átalakulás után a felügyelő bizottság működésében azonnal részt vehessenek.

[3, 95, [49, 50]] VPC.full Annak érdekében, hogy az elsődlegesen kívánatos megegyezés elhúzódása se jelenthesse az érintett üzletrész helyzetének beláthatatlan idejű rendezetlenségét- ami hitelezői érdekeket is sérthet- hatvan napon belül sort kell keríteni az üzletrész Gt. ( új ) 146-149. § szerinti nyilvános árverésére, ha addig az értékesítési megállapodás nem jön létre.

[3, 136, [42, 43]] VPC.full Ezért több eseti döntés is kimondta ( pl. Cgf. II. 31.049/1992/4. sz. határozat ), hogy üzletrészt átruházni csak a kft. cégbejegyzését követően lehet, mert- a Gt. ( új )- 133. § (1) bek. alapján csak a bejegyzést követően jön létre.

[3, 976, [27, 28]] VPC.full Az új Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdése értelmében viszont a gazdasági társaságok a cégjegyzékbe való bejegyzéssel már nem visszamenőlegesen, hanem a bejegyzés napjával jönnek létre.

[3, 1245, [9, 10]] VPC.full Portfolió társaság az alábbi három feltétel együttes megléte esetén jön létre Az alaptőkének legalább 500 millió forintnak kell lennie, az alaptőke legalább 60%-át részvény apportnak kell kitennie ( részvényportfolió ).

[3, 1598, [9, 10]] VPC.full Az igazgatósági ( vezérigazgatói ) tisztség a megbízatás elfogadásával jön létre.

[3, 1615, [44, 46]] VPC.full Nincs jelentősége annak, hogy az igazgatóság tagjai valamely feladat ellátásával valamelyik igazgatósági tagot vagy más képviselőt bíznak meg, ezen személyek kötelezettségének teljesítéséért a többi igazgatósági tag, illetve az igazgatóság tagjai ugyanúgy felelnek, mintha a kötelezettség tejesítésére vonatkozó munkamegosztás vagy megbízás létre sem jött volna.

[3, 1820, [5, 6]] VPC.full Így ha nyomban az alapításnál jön létre egyszemélyes részvénytársaság, a társaság a gazdálkodó szervezet részvényesénél részesedést egyáltalán nem szerezhet.

[3, 1855, [8, 9]] VPC.full Az egyesülés is a cégbejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. [ Gt. ( új ) 272. § (4), Gt. ( új ) 46. § (2) ]

[3, 2096, [22, 23]] VPC.full Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 2103, [10, 11]] VPC.full Ez a Gt. ( új ) 290. § alapján akkor jön létre, ha a részvényes a szavazatok több mint 25%-ával rendelkezik.

[3, 2106, [2, 3]] VPC.full Ez akkor jön létre, ha az uralkodó tag, illetve a részvényes a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik az ellenőrzött társaságnál.

[3, 2109, [2, 3]] VPC.full Ez akkor jön létre, ha a szerzésre jogosult jogalany az ellenőrzött társaságban a szavazatoknak több mint 3/4-ével rendelkezik.

[3, 2331, [41, 42]] VPC.full Nem igényel különös indokolást az a tény, hogy a gazdasági társaság visszamenőleges hatállyal történő korábbi létrejöttéről szóló előírást is például meg kellett változtatni és ehelyett ki kellett mondani a Ptk.-ban is azt, hogy a gazdasági társaságok a cégbejegyzés napjával jönnek létre.

[3, 2336, [21, 22]] VPC.full A Gt. ( új ) új megoldásával egyezően például már a kht. sem visszamenőlegesen, hanem a cég bejegyzésének a napjával jön létre.

[3, 2414, [43, 44]] VPC.full Ezt azonban szerintünk pontatlanul oldja meg a törvény, mert a Gt. ( új ) 16. § (2) bekezdésével, vagy a kht.-ról rendelkező módosított Ptk. 58. § (3) bekezdésével ellentétben kifejezetten nem mondja ki azt, hogy a szövetkezet a bejegyzés napjával jön létre.

[3, 2415, [17, 18]] VPC.full A hatályon kívül helyezéssel megváltozott szöveg ugyanis csak azt mondja ki, hogy a szövetkezet a cégbejegyzéssel jön létre és ennek kiterjesztő értelmezésével lehet eljutni arra a következtetésre, hogy az egyúttal a cégbejegyzés napját is jelenti.

[3, 2431, [11, 12]] VPC.full Ezáltal az erdőbirtokossági társulat is a cégbejegyzéssel, a cégbejegyzés napjával jön létre. ( A cégbejegyzés napjával történő jogi lét elnyerését azonban a szövetkezetnél írtakkal azonos módon az erdőbirtokossági társulatnál sem mondja ki külön a törvény.

[3, 2442, [19, 20]] VPC.full Ilyen módon az egyéb cégekkel azonosan a vízgazdálkodási társulatok is a cégbejegyzéssel nem visszamenőlegesen, hanem a bejegyzés napjával jönnek létre.

[3, 3566, [18, 19]] VPC.full Az átdolgozás folytán egy új, származékos mű ( pl. fordítás, irodalmi mű színpadi változata stb. ) jön létre.

[3, 3778, [5, 6]] VPC.full Egyre több, hatalmas adatbázis jön létre, azok átrendezése, kezelése, különböző célokra való hasznosítása könnyedén, a számítógépnek adott néhány paranccsal történik.

[3, 4296, [3, 4]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4491, [43, 44]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4579, [18, 19]] VPC.full A megrendelő jutóbb megtagadta a szerződéskötést, és fizetni sem volt hajlandó, mert saját posszibilis vevőjével nem jött létre az ügylet.

[3, 4703, [29, 30]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4714, [5, 6]] VPC.full Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.

hoz lét VPC.full (9) Skipped (1)

[1, 289, [25, 26]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ugyanis az egyesüléssel ellentétben semmilyen esetben sem teszi lehetővé azt, hogy szétválással nyilvánosan működő részvénytársaságot hozzanak létre.

[2, 102, [25, 26]] VPC.full Ezekben az esetekben valójában nem szerződés, hanem egyetlen személy egyoldalú jognyilatkozata- alapító okirata [ Gt. ( új ) 10. § (1) ]- hozza létre a gazdasági társaságot.

[2, 275, [18, 19]] VPC.full Ha az alapítók erről a kérdésről nem rendelkeznek, akkor- hacsak a társaságot eleve nem rövidebb időre hozták létre- automatikusan a törvényi maximumot kell a tisztség idejének tekinteni.

[2, 534, [3, 4]] VPC.full Amennyiben határozott időre hozták létre a társaságot, akkor erről a társaság létesítő okiratában a Gt. ( új ) 10. § (4) bek. alapján rendelkezni kell.

[3, 527, [26, 27]] Skipped A Gt. ( új ) 206. § (1) bekezdése azonban a zártkörű alapításnál azt kimondja, hogy a zártkörű alapításnál az alapítók csak zártkörűen működő részvénytársaságot hozhatnak létre.

[3, 1003, [13, 14]] VPC.full A részvények összevont címletű részvénnyé történő átalakítása- eltérő megállapodás hiányában- nem hoz létre közös tulajdont; a részvényes az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezik.

[3, 1015, [15, 16]] VPC.full Az összevont címletű részvénnyé való átalakítás ugyancsak új rendelkezésként előírva- és főszabályként- nem hoz létre közös tulajdont.

[3, 3762, [41, 42]] VPC.full Éppen ezért általános érvénnyel elmondhatjuk, hogy- eltérő megállapodás hiányában- a munkáltató jogosult lesz a program minden gazdasági jogosultságának gyakorlására, amennyiben a szerző a szoftvert valóban a minkaviszonyból folyó kötelessége teljesítése során, vagy a munkáltató rendelkezése alapján hozta létre.

[3, 3940, [39, 40]] VPC.full A remake olyan felhasználási jogot jelent, amely megengedi a jogosultnak, hogy egy már meglévő, és szerzői jogi védelem alatt álló művet újra feldolgozzon, ám egy alapjában véve új, önálló szerzői jogi védelemre érdemes művet hozzon létre.

[3, 4392, [18, 20]] VPC.full A technikai fejlődés következtében a kollektív jogkezelés szerepe egyre nagyobb lesz, így várhatóan más jogosulti csoportok is létre kívánnak hozni jogkezelő egyesületeket.

jö+n lét VPC.full (1)

[1, 288, [29, 30]] VPC.full Ennél azonban hangsúlyozni kell azt, hogy a szétválásnál arra nincsen lehetőség, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságból kiváló, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságok különválása esetén nyilvánosan működő részvénytársaság jöjjön létre.

jöhet lét VPC.full (3)

[1, 147, [10, 11]] VPC.full Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre.

[1, 483, [36, 38]] VPC.full Ha ez a jellegzetessége megszűnik mert az összes bel- vagy kültag a társaságból kiválik vagy bármilyen más okból a tagsági viszonya megszűnik, akkor az a sajátossága szűnik meg ennek a társasági formának, ami nélkül létre sem jöhetett volna.

[3, 3536, [2, 4]] VPC.full Ilyenkor sem jöhet azonban létre érvényes szerződés, ha a Ptk. 205. § (1) bekezdés alapján a felek a szerződés lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek tartott kérdésben nem állapodtak meg ( BH1992. 525. ).

jöt lét VPC.full (1)

[3, 3220, [28, 29]] VPC.full Figyelemmel arra, hogy a jogosultak, beleértve a műsorszolgáltatók érdekképviseleti szerveit is képviselő ARTISJUS és a kábeltelevízió szervezetek érdekképviseleti szövetségei között fennálló keretmegállapodások már korábbi egyeztetések eredményeképpen jöttek létre, hazánkban gyakorlatilag az Egyeztető Testület szerepe ennek fényében várhatóan kevésbé lesz jelentős.

kap hely VID (3)

[3, 3472, [24, 25]] VID Ez nem jelenti azt, hogy ne maradnának műfajspecifikus szabályok ( pl. film, szoftver, kiadói szerződés ), ezek azonban a törvényben kaptak helyet.

[3, 3957, [41, 42]] VID A remake joga mellett, elsősorban a merchandising jogok [ Szjt. ( új ) 16. § (3) ] védelme érdekében, a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) hatálya idején a megfilmesítési jogra vonatkozó ágazati rendelet azon szabálya is helyet kapott a törvényben, amely a rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes alakjának és- a felek megállapodása esetén- a film céljára készített és felhasznált más művének újramegfilmesítésére is 10 éves határidőt állapít meg.

[3, 4298, [17, 18]] VID Korábban ez a szakasz ( 50/G. §-ként ) " A rádió- és televízió-szervezetek védelme " című részben kapott helyet.

kerül alkalmazás LVC.full (5) Skipped (2)

[3, 1412, [14, 15]] LVC.full Amennyiben azonban a részvényes az igazgatóság felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, már alkalmazásra kerül a 13. §-ban írt eljárás, vagyis a késedelembe esett részvényest az igazgatóság 30 napos határidővel felhívja a teljesítésre, azzal, hogy annak elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnésével jár.

[3, 2309, [19, 21]] LVC.full Olyan esetekben pedig ha a létesítő okiratban a korábban már hatályon kívül helyezett törvény rendelkezéseire történik utalás és ezek alkalmazásra is kerülnek, akkor azok nem mint jogszabályok, hanem mint a létesítő okirat részei kerülnek alkalmazásra.

[3, 2309, [35, 36]] LVC.full Olyan esetekben pedig ha a létesítő okiratban a korábban már hatályon kívül helyezett törvény rendelkezéseire történik utalás és ezek alkalmazásra is kerülnek, akkor azok nem mint jogszabályok, hanem mint a létesítő okirat részei kerülnek alkalmazásra.

[3, 3595, [15, 17]] LVC.full Ez a rendelkezés minden bizonnyal elsősorban az egyösszegű jogdíj-megállapodás miatt fellépő későbbi aránytalanság kiküszöbölése érdekében kerül majd alkalmazásra.

[3, 4106, [24, 25]] LVC.full Mivel az Szjt. ( új ) sem tartalmaz ezt kizáró vagy korlátozó rendelkezést, továbbra sincs akadálya annak, hogy az artistaművészek tekintetében is alkalmazásra kerüljenek az előadóművészekre vonatkozó előírások.

[3, 4549, [3, 5]] Skipped A c) pont alkalmazására akkor kerül sor, ha a jogsértés alkalmas volt arra, hogy a szerző valamely jogára nézve a közvéleményt is megtévessze.

[3, 4589, [25, 26]] Skipped Tárgya szerint szerzői jogi felhasználási szerződésnek minősül a szerzői műre vonatkozóan szóban kötött szerződés akkor is, ha az alakiság megsértése miatt az érvénytelenség szabályainak alkalmazására kerül sor. ( BH1993. 295. sz. döntés. )

kerül benyújtás LVC.full (1)

[3, 1772, [47, 48]] LVC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

kerül eladás LVC.full (1)

[3, 2902, [11, 12]] LVC.full A befejezett bűncselekmény akkor valósult volna meg, ha a kazetták eladásra kerültek volna.

kerül hozatal Skipped (3) LVC.full (1)

[3, 518, [10, 12]] Skipped Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

[3, 519, [12, 14]] LVC.full Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.

[3, 537, [23, 26]] Skipped A zártkörű működésnél tehát kizárólag csak zártkörűen kerülhetnek forgalomba a részvények, ezért ennél a működési formánál a részvénytársaság egyetlen egy részvénye sem kerülhet nyilvános forgalomba hozatalra.

[3, 1235, [19, 21]] Skipped Ugyanakkor azonban a Gt. ( új ) fenti rendelkezése szerint ha a részvények nem név, hanem kibocsátási értéken kerülnek forgalomba hozatalra, akkor a cégbejegyzéshez a részvények kibocsátási értéke legalább 30%-ának befizetését kell igazolni.

kerül jóváírás LVC.full (1)

[3, 947, [33, 34]] LVC.full Abban az esetben, ha a zárolás jogcíme lehetőséget ad a részvény elidegenítésre, akkor a számlavezetőnek kell intézkednie az iránt, hogy a dematerializált részvény a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével együtt jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír alszámlán.

kerül kiadás LVC.full (1)

[3, 1754, [18, 19]] LVC.full A részvények kicserélése során a korábban kibocsátott részvények helyett- azok megsemmisítése mellett- új alacsonyabb névértékű részvények kerülnek kiadásra.

kerül kibocsátás Skipped (4) LVC.full (3)

[3, 657, [27, 28]] LVC.full Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba [ 183. § (2) bekezdés ] tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.

[3, 1115, [3, 7]] Skipped Amennyiben az alapításkor kerül sor a kötvény kibocsátására, ebben az esetben a kötvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket az alapító okiratnak ( alapszabálynak ) tartalmaznia kell.

[3, 1118, [14, 17]] Skipped Az 1996. évi CXI. törvény 24. § (2) bekezdéséből követően azonban a kötvény nyilvános kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes naptári évet működött.

[3, 1182, [50, 51]] LVC.full Itt kell meghatározni a kibocsátandó részvények típusát és bár a törvény a Gt. ( új ) 207. § (2) bekezdésében írt szükség szerinti tartalmi elemek között említi értelemszerűen a részvények fajtáját az esetlegesen kibocsátandó részvényosztályokat, részvényekhez fűződő jogokat, a részvények számát, névértékét, illetve ha nem névértéken kerülnek kibocsátásra kibocsátási értékét és a részvények előállítási módját.

[3, 1307, [27, 30]] Skipped Szintén a jegyzési ív tartalmára vonatkozóan is ad útmutatatást a Cg. törv. II. 32.968/1991/4. számú határozat leszögezve, hogy ha az alapítás során a névértéktől eltérnek- kibocsátásra kibocsátási értéken kerül sor- ezt a körülményt az alapítási tervezetben, részvényjegyzési íven fel kell tüntetni.

[3, 1377, [6, 9]] Skipped Különösen, ha eltérő névértékű részvények kibocsátására is sor kerül.

[3, 1724, [4, 5]] LVC.full Amennyiben a kötvény zártkörűen kerül kibocsátásra a kötvény lehetséges átvevőinek szándéknyilatkozatot kell tenniük, s a közgyűlési határozatban a szándéknyilatkozatok alapján meg kell jelölni a kötvények átvételére jogosult személyeket.

kerül kimondás LVC.full (2)

[3, 4146, [9, 10]] LVC.full Az előadóművészek esetében átfogóbban, valamennyi engedélyezési jogot érintően kerül kimondásra a jogátszállás amennyiben ugyanis az előadóművész hozzájárult előadásának rögzítéséhez, ezzel a filmelőállítóra ruházza át az engedélyezési jogát, vagyis az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jogokat.

[3, 4154, [1, 2]] LVC.full Főszabályként kerül kimondásra, hogy az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében foglalt felhasználásokért az előadóművésznek díjazás jár.

kerül megalkotás LVC.full (1)

[3, 2474, [38, 39]] LVC.full Ezek az ún. " take over " vagyis vállalat-felvásárlási szabályok az EU. 13. számú, de még csak tervezeti szintén létező, így a tagállamok által még el nem fogadott- társasági jogi- irányelv előírásait figyelembe véve kerültek megalkotásra.

kerül megfogalmazás LVC.full (1)

[3, 3802, [24, 26]] LVC.full Alapvetően az előbbiekben vázolt elveken, a szerzői jogvédelem feltételein az új szabályozás sem változtatott, csak egyes jogosultságok, illetve a felhasználás szabályai kerültek pontosabb megfogalmazásra.

kerül megkülönböztetés LVC.full (1)

[3, 1831, [11, 12]] LVC.full Az egyesülés sajátos céljára és gazdálkodására tekintettel indokolt volt, hogy megkülönböztetésre kerüljön a gazdasági társaságoktól.

kerül piac LVC.full (1)

[3, 3496, [23, 24]] LVC.full Éppen a merchandising jogok gyakorlásánál fordulhat elő ennek ellenére a felhasználó között érdekösszeütközés, ha pl. egy népszerű alak hagyományos felhasználási módokon is piacra kerül és az új technikák révén megjelenő termékeken is.

kerül sor VID (90)

[1, 305, [29, 30]] VID Szétválásnál az átalakulásnál ismertetett szabályok szerint történik a jogutód cégek bejegyzése azzal az eltéréssel, hogy kiválás esetében a jogelőd cég törlésére, amint erre már utaltunk, nem kerül sor.

[1, 312, [16, 17]] VID Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább.

[1, 388, [22, 23]] VID Erre is csak valamennyi tag- tehát nem csak a tagok gyűlésén vagy a taggyűlésen megjelent és szavazó tagok- egyhangú döntésével kerülhet sor.

[1, 420, [2, 4]] VID Általában olyankor kerül rá sor, amikor a kizárási per indításához szükséges szavazati arány, illetve egyetértés nincs meg vagy a Gt. ( új ) eleve kizárja az ilyen per indításának lehetőségét [ Gt. ( új ) 49. § (2)-(3) ].

[1, 449, [3, 4]] VID Ha belépésre nem kerül sor, akkor az örökösnek a hagyatéki tartozásokért való felelősségére vonatkozó szabályok szerint [ Ptk. 679. § (1)-(2) ] kell helytállnia az általános elévülési időn belül.

[1, 488, [9, 10]] VID Ha a társaság megszűnésének a fentiek szerinti elhárítására nem kerül sor, akkor a törvény erejénél fogva szűnik meg és a cégbíróságnak hivatalból kell a társaságot törölni.

[2, 184, [15, 16]] VID A társaság ekkor ugyanis jogilag még nem jött létre mivel a cég bejegyzésére még nem került sor.

[2, 196, [13, 14]] VID A létesítő okirat módosítására a bejegyzési eljárás során csak a cégbíróság hiánypótlási felhívására kerülhet sor és a társaság megszűnéséről sem jogutódlás nélkül, sem jogutódlással ( a társaság elhatározásától függő átalakulás ) nem dönthetnek.

[2, 262, [57, 58]] VID A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 416, [10, 11]] VID Ezen személy kijelölésére csak a gazdasági társaság legfőbb szervének jóváhagyásával kerülhet sor.

[2, 461, [4, 5]] VID Ha pedig erre mégis sor kerülne, akkor az eljárásnak a Pp. 157. § a) pontja alapján a megszüntetésének van helye.

[2, 556, [26, 28]] VID Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[3, 73, [5, 6]] VID A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, ésb ) minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább egymillió forintot a társaság számlájára befizették.

[3, 115, [21, 22]] VID A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor.

[3, 119, [3, 4]] VID Ezért csak akkor kerülhet sor a taggyűlés ilyen döntésére ha a társasági szerződés előzetesen már tartalmazta az erre való feljogosítást és egyben a megállapítható legmagasabb összeget is megjelöli.

[3, 225, [12, 13]] VID Az üzletrész bevonására- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel- csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi.

[3, 247, [25, 26]] VID Ha az értékesítés árverés útján történik, akkor a társaság és a volt tag érdeke is rendszerint azt kívánja, hogy erre záros határidőn belül kerüljön sor és mielőbb rendeződjék az üzletrész jogi sorsa.

[3, 283, [4, 5]] VID Ha a taggyűlés elhalasztására kerül sor, hasonló szabályként a BH1993. 88. sz. döntés mondja ki, hogy a halasztott időpontban történő megtartás csak akkor minősül szabályszerűnek, ha az eredetileg szabályszerűen összehívott taggyűlési meghívás rögzíti az arról történt tájékoztatást is, hogy halasztás esetére a taggyűlésre milyen új időpontban kerül sor.

[3, 283, [50, 51]] VID Ha a taggyűlés elhalasztására kerül sor, hasonló szabályként a BH1993. 88. sz. döntés mondja ki, hogy a halasztott időpontban történő megtartás csak akkor minősül szabályszerűnek, ha az eredetileg szabályszerűen összehívott taggyűlési meghívás rögzíti az arról történt tájékoztatást is, hogy halasztás esetére a taggyűlésre milyen új időpontban kerül sor.

[3, 364, [9, 10]] VID A törzstőke felemelése nincs időbeli korlátokhoz kötve, bármikor sor kerülhet rá.

[3, 413, [9, 10]] VID A társaság vagyonának felosztására csak a társaság törlését követően kerülhet sor.

[3, 518, [12, 13]] VID Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.

[3, 693, [11, 12]] VID Ha valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem került sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre- ha az alapító okirat ( alapszabály ) eltérően nem rendelkezik- a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalék elsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került.

[3, 855, [23, 24]] VID A Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdésében szabályozott eljárásra tehát csak a Gt. ( új ) 195. §-ban írtak teljesülése esetén kerülhet sor.

[3, 905, [8, 9]] VID Értelmezésünk szerint erre ebben az esetben is akkor kerülhet sor, ha a kibocsátandó részvény mennyisége véglegessé vált.

[3, 934, [14, 15]] VID A részvényokirat megsemmisítésére viszont csak az átalakítás meghirdetett zárónapjától számított hat hónap eltelte után kerülhet sor.

[3, 1029, [32, 33]] VID Az igazgatóság, illetve megbízottja- az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel- a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően ( 180. § ) került sor.

[3, 1048, [31, 32]] VID A Gt. ( új ) 198. § (5) bekezdéséből következően a részvénykönyvbe való bevezetést főszabályként nem lehet megtagadni akkor, ha a részvény átruházására a Gt. ( új)-ban meghatározott feltételek szerint kerül sor.

[3, 1066, [25, 26]] VID A részvénykönyv vezetésének pedig az előállítási módtól függő elkülönítésére vagyis a jogosított által külön-külön vezetett, vagyis két részvénykönyv vezetésére az új szabályok szerint sem kerülhet sor.

[3, 1115, [3, 4]] VID Amennyiben az alapításkor kerül sor a kötvény kibocsátására, ebben az esetben a kötvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket az alapító okiratnak ( alapszabálynak ) tartalmaznia kell.

[3, 1118, [17, 18]] VID Az 1996. évi CXI. törvény 24. § (2) bekezdéséből követően azonban a kötvény nyilvános kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó, illetve jogelődje legalább egy teljes naptári évet működött.

[3, 1203, [3, 4]] VID Amennyiben apport szolgáltatására kerül sor annak tárgyát és értékét a Gt. ( új ) 12. §-a és 208. § (2) bekezdésének figyelembevételével az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni.

[3, 1219, [14, 15]] VID A részvény átruházás korlátozására a Gt. ( új ) 201. § (1) bekezdése szerint kerülhet sor, vagyis csak meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető egyes részvényfajtákra, illetve részvényosztályokra vonatkozhat.

[3, 1233, [5, 6]] VID A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

[3, 1263, [4, 5]] VID Az ajánlattétel közzétételét követően kerülhet sor a jegyzésre ( jegyzési eljárásra ) a közzétett időpontban és helyen ( helyeken ).

[3, 1307, [30, 31]] VID Szintén a jegyzési ív tartalmára vonatkozóan is ad útmutatatást a Cg. törv. II. 32.968/1991/4. számú határozat leszögezve, hogy ha az alapítás során a névértéktől eltérnek- kibocsátásra kibocsátási értéken kerül sor- ezt a körülményt az alapítási tervezetben, részvényjegyzési íven fel kell tüntetni.

[3, 1331, [6, 7]] VID Amennyiben a hatvan napon belül nem kerül sor az alakuló közgyűlés megtartására, az alapítás meghiúsul.

[3, 1377, [8, 9]] VID Különösen, ha eltérő névértékű részvények kibocsátására is sor kerül.

[3, 1432, [21, 22]] VID Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására az alapító okiratban ( alapszabályban ) az egyes részvényosztályokra meghatározott külön jogok, illetve korlátozások figyelembevételével kerülhet sor.

[3, 1439, [9, 10]] VID Az (1) bekezdés szerinti osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben- a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint- utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

[3, 1441, [16, 17]] VID Osztalék előleg kifizetésére a feltételek fennállása esetén csakis a számviteli szabályok szerint készített közbenső mérleg alapján kerülhet sor.

[3, 1442, [16, 17]] VID ( Utóbbi rendelkezés azonban ellentmondani látszik az osztalékelőleg kifizetésének azon feltételével, miszerint arra csak akkor kerülhet sor, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, arra az esetre, ha utóbb osztalék fizetésére nem lenne jogszabályi lehetőség. )

[3, 1507, [6, 7]] VID Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak.

[3, 1507, [17, 18]] VID Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak.

[3, 1548, [22, 23]] VID Előfordulhat ugyanis, olyan eset, amikor a közgyűlés napirendjére tűzött kérdések megtárgyalására idő hiányában, vagy más akadályozó körülmény miatt nem kerülhet sor.

[3, 1550, [5, 6]] VID Amennyiben ezen időtartamon belül nem kerül sor a folytatólagos közgyűlés megtartására, arra már csakis az új közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok betartása mellett van lehetőség.

[3, 1551, [20, 21]] VID Amennyiben a folytatólagos közgyűlésen sem sikerül a közgyűlés napirendjére tűzött kérdéseket megtárgyalni, annak további megtárgyalására már csak új közgyűlésen kerülhet sor.

[3, 1572, [29, 30]] VID A jegyzőkönyvnek mind tartalmilag, mind alakilag olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen annak igazolására, hogy a közgyűlés megtartására a törvényes rendben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor.

[3, 1622, [13, 14]] VID Amennyiben az új igazgatósági tag megválasztására a lemondást követő 60 napon belül nem kerül sor a lemondás a bejelentést követő 60. napon hatályossá válik [ Gt. ( új ) 30. § (2) ].

[3, 1627, [11, 12]] VID Ha a közgyűlés összehívására az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor, a közgyűlés- a 258. § (1) bekezdésben foglalt korlátok között- határoz a részvénytársaság alaptőkéjének a leszállításáról.

[3, 1631, [29, 30]] VID A második esetben, amikor tehát a társaság saját tőkéje már 20 millió forint alá csökkent, az alaptőke leszállítására a 258. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás miatt nem kerülhet sor.

[3, 1633, [14, 15]] VID A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság választására nem kerül sor, és az igazgatóság e törvényben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja.

[3, 1649, [6, 7]] VID Ha pedig második közgyűlés tartására nem kerül sor ( mert az alaptőke felemelésével egyidejűleg a közgyűlés az alapító okiratot, alapszabályt is módosítja feltételesen ) a jegyzés alkalmával kell az előírt ellenértékrészt megfizetni.

[3, 1671, [20, 21]] VID Az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő felemelésére, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott esetekben, illetve feltételek szerint kerülhet sor.

[3, 1678, [2, 3]] VID Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül az alapító okirat ( alapszabály ) módosításáról közgyűlést kell tartani.

[3, 1710, [10, 11]] VID Ha a (2)-(3) bekezdés szerinti értékesítésre hat hónapon belül nem kerül sor, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni.

[3, 1726, [7, 8]] VID Erre évente az éves beszámolót elfogadó közgyűlésen kerül sor az alapító okirat, illetve alapszabály megfelelő módosításával.

[3, 1733, [3, 4]] VID Az alaptőke leszállítására sor kerülhet a társaság önkéntes elhatározása alapján, illetve a törvény kötelező rendelkezése folytán.

[3, 1742, [10, 11]] VID Az alaptőke leszállítására a törvényben meghatározott három indokból, célból kerülhet sor.

[3, 1746, [16, 17]] VID Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás technikai lebonyolítását ( végrehajtását ) követően újabb közgyűlés tartására nem kerül sor, a közgyűlésnek a leszállításról rendelkező határozattal egyidejűleg, s azzal összhangban módosítania kell az alapító okiratot, illetve alapszabályt.

[3, 1753, [9, 10]] VID Az alaptőke leszállításának végrehajtására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvényeka ) kicserélésével; b) lebélyegzésével; c) számának az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott módon történő csökkentésével.

[3, 1766, [6, 7]] VID Az alaptőke leszállításának bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartását a részvénytársaság a Cégközlöny lappéldányaival és az igazgatóság nyilatkozatával igazolja.

[3, 1780, [7, 8]] VID Erre csakis az alaptőke leszállítás cégbejegyzését követően kerülhet sor.

[3, 1787, [12, 13]] VID A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor.

[3, 1929, [17, 19]] VID A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie, hogy az ülés megtartására, s a határozathozatalra a törvényes rendben került -e sor ezért a (3) bekezdésben felsorolt adatokat, tényeket a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

[3, 1957, [20, 21]] VID Az írásbeli határozathozatallal kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30. 576/1991/2. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy ilyen módon sor kerülhet a társasági szerződés módosítására is.

[3, 1993, [4, 5]] VID Kilépésre csak év végén került sor.

[3, 2140, [11, 12]] VID Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.

[3, 2296, [33, 34]] VID Ennek során több vonatkozásban is megváltoztatta a törvény a részvényeseket megillető jogosultságok igénybevételének a feltételeit ( így például az osztalék és a kamat fizetésére az új szabályok szerint kizárólag csak az adózott eredményből kerülhet sor ).

[3, 2310, [26, 27]] VID A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

[3, 2313, [27, 28]] VID Eszerint ugyanis a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó Gt. ( új ) szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a többszörös szavazati jog megállapítására 1998. június 16-a kerül sor.

[3, 2425, [8, 9]] VID Ezek megváltoztatása mellett azonban egyéb tartalmi módosításra nem került sor.

[3, 2589, [10, 11]] VID A szomszédos jogi védelem tartalmának tárgyalására a XI. fejezet kapcsán kerül sor.

[3, 2620, [14, 15]] VID A bíztatási kár ( Ptk. 6. § ) megítélésére a felhasználási szerződés alakiságának megsértésekor került sor pl. a BH1992. 687. sz. döntés alapján, amikor a felek között fényképek elkészítésére irányuló, az ellenszolgáltatásban való megállapodás hiánya miatt szerződésnek nem minősülő megállapodás született.

[3, 2626, [40, 41]] VID Figyelemmel azonban arra, hogy a szerzői mű létrejötte után az eredeti állapot visszaállítására általában nincs mód, a bírói gyakorlatban ez idáig ilyenkor a szerződés Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti hatályosítására, és a felek közötti szolgáltatások elszámolására kerül sor.

[3, 2848, [4, 5]] VID Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha arra a felhasználási szerződésben a szerző felhatalmazást ad, és a felhasználó is elfogadja azt.

[3, 2951, [12, 13]] VID Így pl. kisplasztika, érem és plakett felhasználása esetén többszörözésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerző a művet alkalmasnak tartja a forgalomba hozatalra.

[3, 3481, [27, 28]] VID A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 3531, [10, 11]] VID Ilyenkor a szolgáltatás és ellenszolgáltatás tekintetében a felek közötti elszámolásra kerül sor.

[3, 3533, [13, 14]] VID A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3800, [11, 12]] VID Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 4019, [20, 21]] VID A szerző nevének, a tervezés idejének az épületen való feltüntetésére rendszerint az épület homlokzatán, jól láthatóan elhelyezett táblán kerül sor.

[3, 4464, [10, 11]] VID Az öt közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét követően két alkalommal került sor a kiadott határozatok kiegészítésére a HUNGART- tagjai vonatkozásában- megkapta a jogot az alkotások másodlagos felhasználásának ( másolatkészítés, többszörözés, a műpéldányok bérbeadása, haszonkölcsönbe adása, megfilmesítése, sugárzása ) engedélyezésére, a FilmJus pedig jogot kapott a közszolgálati műsorszolgáltatók közötti ingyenes műsorcsere [ 1996. évi I. törvény 75. § (7) ] után járó jogdíjigény érvényesítésére az audiovizuális művek alkotói és a filmgyártók javára.

[3, 4490, [61, 62]] VID A 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletből került át az Szjt. (új)-be az a követelmény is, hogy a miniszter a jóváhagyás előtt véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekvédelmi szervezeteitől, ideértve a reprográfiai díj fizetésére kötelezetteket és azok érdekképviseleti szervezeteit is. ( A reprográfiai szervezetek külön nevesítésére az új jogdíj bevezetése körüli parlamenti bizottsági viták eredményeként került sor. )

[3, 4493, [4, 5]] VID A miniszteri jóváhagyást követően kerül sor a díjszabás közzétételére a Magyar Közlönyben.

[3, 4549, [5, 6]] VID A c) pont alkalmazására akkor kerül sor, ha a jogsértés alkalmas volt arra, hogy a szerző valamely jogára nézve a közvéleményt is megtévessze.

[3, 4567, [23, 24]] VID A bíróság tehát vizsgálja a felróhatóságot, és ha a jogsértő alperest sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, kártérítés kiszabására nem kerülhet sor.

[3, 4589, [26, 27]] VID Tárgya szerint szerzői jogi felhasználási szerződésnek minősül a szerzői műre vonatkozóan szóban kötött szerződés akkor is, ha az alakiság megsértése miatt az érvénytelenség szabályainak alkalmazására kerül sor. ( BH1993. 295. sz. döntés. )

[3, 4687, [3, 4]] VID Erre csak akkor kerülhet sor, ha a tisztázandó szakkérdés fontossága, az ügy jelentőssége valóban testületi állásfoglalást kíván.

[3, 4794, [4, 5]] VID Ideiglenes intézkedés végrehajtására akkor kerül sor, ha a bíróság a Pp. 156. § (8) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben kimondja annak előzetes végrehajthatóságát.

kerül veszély LVC.full (2)

[2, 593, [6, 7]] LVC.full Ellenkező esetben maga a végelszámolási eljárás kerülne veszélybe a tagok különböző csoportjai vagy a hitelezők által előadott ismételt nem kellően megalapozott kérelmek sorozatos előterjesztése esetén.

[3, 120, [20, 21]] LVC.full A fentiek hiányában- mindenekelőtt a maximálisan megállapítható mérték és a pótbefizetésre kötelezhetőség gyakoriságának rendezetlensége- maga a korlátolt felelősség kerülne veszélybe vagy válna formálissá.

kerül átvétel LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 3800, [11, 16]] Skipped Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 4123, [4, 5]] LVC.full Ez a szabály nem került átvételre, viszont természetszerűen fennmaradt az előadóművészek díjigénye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételen rögzített előadásának sugárzása és nyilvánossághoz közvetítése után [ Szjt. ( új ) 77. § ].

kerül érvényesítés LVC.full (1)

[2, 511, [32, 33]] LVC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok ( részvényesek ) a követelést a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül- jogvesztés terhe mellett- a gazdasági társaság nevében bírósági keresettel maguk érvényesíthetik.

kerül említés LVC.full (1)

[1, 535, [9, 10]] LVC.full A 107. § (1) b) pontjához fűzött magyarázatnál már említésre került, hogy a nyereség és veszteség viselés szabályait ( arányát ) a társasági szerződésben meg kell határozni.

tév említés LVC.full (1)

[3, 2877, [4, 5]] LVC.full Arról már nem is téve említést, hogy a felhasználót semmiféle szabály nem szankcionálja, amennyiben esetleg semmilyen bevételt nem ér el a mű hasznosításából.

történik említés LVC.full (1)

[2, 122, [23, 24]] LVC.full A cégnév szerepéről és a kettős funkciójáról a Gt. ( új ) 2. § (3) bekezdése kapcsán a 2. §-ához fűzött magyarázatnál már említés történt.

kerül felhasználás Skipped (6) LVC.full (1)

[3, 2951, [7, 12]] Skipped Így pl. kisplasztika, érem és plakett felhasználása esetén többszörözésre csak akkor kerülhet sor, ha a szerző a művet alkalmasnak tartja a forgalomba hozatalra.

[3, 3494, [15, 16]] Skipped Ez pl. a néhány évnél régebben kötött felhasználási szerződéseknél a napjainkban egyre elterjedtebb multimédia jellegű felhasználásoknál kerül előtérbe.

[3, 3533, [13, 18]] Skipped A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3779, [7, 11]] Skipped A termelésben és az üzleti életben való felhasználásuk révén értéktermelő jellegük kerül előtérbe, ami megnöveli a saját értéküket. "

[3, 3800, [10, 11]] Skipped Minden olyan esetben azonban, amikor kizárólag adatok, információk felhasználására került sor, úgy az átvétel szabadnak minősült, semmilyen hozzájáruláshoz, illetve díjfizetéshez nem volt kötött, illetve védelem alá oly módon kerülhetett, ha az átvevő adott az adatok elrendezésének egyéni, eredeti jelleget.

[3, 3802, [22, 24]] Skipped Alapvetően az előbbiekben vázolt elveken, a szerzői jogvédelem feltételein az új szabályozás sem változtatott, csak egyes jogosultságok, illetve a felhasználás szabályai kerültek pontosabb megfogalmazásra.

[3, 4635, [75, 76]] LVC.full " A fizető köztulajdon ( domaine public payant ) tekintetében látszólag a droit de suite folytatásáról rendelkezik a jogalkotó, azzal az eltéréssel, hogy a védelmi idő letelte után az eredeti képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás megvásárlója a vételár 5%-át kitevő " felárat " nem szerzői díjként, hanem járulékként fizeti, s ezt a járulékot nem a szerző vagy jogutódja kapja, hanem " az alkotó tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira " kerül felhasználásra.

folytatott felhasználás LVC.full (2)

[3, 4757, [4, 6]] LVC.full A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak- a felhasználást folytató- szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

[3, 4758, [5, 6]] LVC.full A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.

végez felhasználás LVC.full (2)

[3, 3162, [48, 50]] LVC.full Ha egy már sugárzott műsort maga a nyilvánossághoz közvetítő szervezet ( kábeltévé társaság ) kódol, pl. a fejállomáson, akkor ezt az új szabályozás szintén sugárzásnak tekinti, így a nyilvánossághoz közvetítő szervezetnek a szerzői és szomszédos jogi jogosultak engedélyét be kell szereznie ahhoz, hogy e felhasználást jogszerűen végezhesse.

[3, 3210, [19, 20]] LVC.full Itt tehát akár a legkisebb vezetékes rendszer, amely ugyan médiajogilag még nem minősül műsorelosztónak, szerzői jogi értelemben felhasználást végez, így a jogdíjak megfizetése alól nem mentesül.

kerül közzététel Skipped (3) LVC.full (1)

[3, 1263, [2, 4]] Skipped Az ajánlattétel közzétételét követően kerülhet sor a jegyzésre ( jegyzési eljárásra ) a közzétett időpontban és helyen ( helyeken ).

[3, 2140, [6, 11]] Skipped Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.

[3, 3225, [11, 12]] LVC.full Az adott naptári évre jóváhagyott jogdíjakat tartalmazó Közlemény a Magyar Közlönyben kerül közzétételre [ Szjt. ( új ) 90. § ].

[3, 4493, [4, 8]] Skipped A miniszteri jóváhagyást követően kerül sor a díjszabás közzétételére a Magyar Közlönyben.

tesz közzététel LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 1060, [19, 29]] LVC.full A határidőre vonatkozó direkt és indirekt szabály hiányában ezért a jogintézmény céljából lehet szerintünk levezetni azt, hogy a közzétételt a megbízással egyidejűleg vagy azt követően haladéktalanul meg kell tenni.

[3, 2903, [28, 34]] Skipped A BH1995. 623. sz. döntés esetében még a bűncselekmény kísérlete sem volt megállapítható, amikor a terhelt a jogszerűen birtokába került " kalózkazetták " forgalomba hozatalára csupán előkészületet tett, egy erre vonatkozó újsághirdetés közzétételével.

kerül megállapítás Skipped (2) LVC.full (1)

[3, 679, [41, 42]] LVC.full A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat ( alapszabály ) korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.

[3, 2310, [21, 26]] Skipped A 185. § (1) bekezdésének a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó rendelkezését akkor kell alkalmazni, ha a többszörös szavazati jog megállapítására a törvény hatálybalépését követően került sor.

[3, 2313, [23, 27]] Skipped Eszerint ugyanis a többszörös szavazati jog mértékére vonatkozó Gt. ( új ) szabályt nem kell alkalmazni akkor, ha a többszörös szavazati jog megállapítására 1998. június 16-a kerül sor.

tett megállapítás LVC.full (1)

[2, 425, [18, 19]] LVC.full A könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis már nem hivatkozhatnak a döntéshozók az abban tett megállapítások, tények és figyelem felhívások ismeretének hiányára.

kezelés végző LVC.full (6)

[3, 3010, [8, 9]] LVC.full Ez utóbbi részt a képzőművészek szerzői jogainak közös kezelését végző szervezethez kell átutalni.

[3, 4048, [9, 10]] LVC.full Ezen jogát a szerző ugyancsak átruházhatja a művei közös kezelését végző egyesületre, a kérdés által felvetődő problémákról a közös jogkezelés szabályainál kívánunk szólni.

[3, 4061, [12, 13]] LVC.full A szerzői díjat a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez kell átutalni.

[3, 4239, [15, 16]] LVC.full Az ARTISJUS-al kötött megállapodás értelmében az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a szerzőknek a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek- nem sugárzás útján ( pl. vendéglátó-ipari " gépzene "; vezeték útján vagy bármely más eszközzel való )- nyilvánossághoz történő közvetítéséért járó jogdíjak mellett az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó jogdíjakat is érvényesíti, majd ezt felosztás nélkül átutalja az MSZSZ-EJI-nek, illetve a MAHASZ-nak.

[3, 4372, [22, 23]] LVC.full Ilyen szabályt tartalmaz pl. az Szjt. ( új ) 90. § (3)_-_(4) bekezdése, amelynek alapján a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületnek a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott díjszabását a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmaznia.

[3, 4510, [29, 30]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 94. § (3) bekezdése az ideiglenes intézkedés [ 1952. évi III. törvény 156. § (1) ] kérelmezésére jogosultak között említi a szerzői jogok közös kezelését végző szervezeteket is, amennyiben saját nevükben léphetnek fel a jogsértésekkel szemben.

ki+ad VPC.full (5)

[1, 421, [20]] VPC.full Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 515, [18]] VPC.full A 118. § (1)-(2) bekezdéséből következően a kilépett tag vagyonhányadát legkésőbb a kilépéstől számított 3 éven belül kell kiadni.

[2, 734, [26]] VPC.full A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[3, 931, [25]] VPC.full Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír helyett a kibocsátónak új dematerializált részvényt kell kibocsátania, majd ezt értékesíteni, a vételárat pedig a ( volt ) részvénytulajdonosnak kiadni.

[3, 2349, [22]] VPC.full Eszerint ugyanis a kht. jogutód nélkül történő megszűnésénél a társaság tagjai részére a tiszta vagyonból kizárólag csak a törzsbetétjeik alapításkori értékét lehet kiadni.

ki+emel VPC.full (2)

[3, 2067, [11]] VPC.full Ezt a tényt a Gt. ( új ) kommentár is külön kiemelte.

[3, 2668, [3]] VPC.full Eljárásjogi vonatkozása miatt kiemeljük a BH1992. 324. sz. döntést.

ki+zár VPC.full (20) VPC.semi (1)

[1, 271, [4]] VPC.full Ez az új előírás kizárja az 1988. évi VI. tv. alapján olyan nem ritka olyan megoldásokat, hogy a szétválással létrejött több cég közül az egyikre terheltek minimális vagyon mellett a kötelezettségeket, míg a másik, vagy többi társaságba a tiszta vagyont mentették át a szétválási szerződés alapján.

[1, 385, [4]] VPC.full A szavazati jogból teljesen kizárni azonban egyik tagot sem lehet.

[1, 417, [11]] VPC.full Mivel garanciális jogról van szó, ezért ezt a jogot érvényesen kizárni vagy korlátozni- pl. feltételekhez kötni- érvényesen nem lehet.

[1, 420, [26]] VPC.full Általában olyankor kerül rá sor, amikor a kizárási per indításához szükséges szavazati arány, illetve egyetértés nincs meg vagy a Gt. ( új ) eleve kizárja az ilyen per indításának lehetőségét [ Gt. ( új ) 49. § (2)-(3) ].

[1, 476, [14]] VPC.full A kültagnak a Gt. ( új ) 101. § (1) bek. szerinti korlátozott felelőssége kizárja, hogy a társaság tartozásáért a hitelező közvetlenül a kültaggal szemben léphessen fel.

[2, 324, [31]] VPC.full A törvényben szabályozott kizáró ok [ Gt. ( új ) 30. § (1) c) ] azoknak a Gt. ( új ) 23. §-ában szabályozott körülményeknek a bekövetkezését jelenti, amelyek objektíve kizárják, hogy az érintett személy vezető tisztségviselő lehessen, de fel kell hívni a figyelmet a Gt. ( új ) 23. § magyarázatánál hivatkozott más jogszabályokban írt tiltó rendelkezésekre is.

[2, 356, [6]] VPC.full Az fb. működésének ez az autonómiája kizárja, hogy a társaság alapítói, tagjai ( részvényesei ) az fb. vezetésének személyi kérdéseibe pl. jelölt állítással közvetlenül beavatkozhassanak.

[2, 439, [40]] VPC.full Megszűnik a könyvvizsgálói tisztség a határozott idejű megbízás vagy a más szerződéses jogviszony idejének lejártával, amennyiben azt nem hosszabbítják meg vagy akkor is, ha a könyvvizsgálóval szemben olyan kizáró ok áll elő, ami a törvény erejénél fogva kizárja, illetve megszünteti a könyvvizsgálói tisztséget.

[2, 479, [15]] VPC.full A gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.

[2, 486, [9]] VPC.full A perindítás elhatározásáról döntő társasági határozat ellen a törvény kizárja a Gt. ( új ) 47. § (1) bek. alapján történő perindítást.

[3, 149, [12]] VPC.full Az üzletrésznek a társaságon belüli- másik tagra történő- átruházását érvényesen kizárni nem lehet.

[3, 257, [5]] VPC.full Ha a tagot a bíróság kizárta a társaságból, akkor a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár a kizárt tagot illeti.

[3, 628, [16]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének pedig nincsen olyan eltérő előírása, amely kizárná a váltójogi szabályok alkalmazását ennél a részvénytípusnál.

[3, 691, [10]] VPC.full Az új Gt. ( új ) ezzel a szabályozási móddal kizárja azt, hogy egy részvénytársaságon belül a részvényesi jogokat sértő aránytalanságok és egyenlőtlenségek alakuljanak ki.

[3, 1013, [43]] VPC.full A 197. § (1) bekezdés utolsó fordulatának a " az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések " ... szerinti rendelkezési jogra való utalása miatt azonban- bár ez az utalás a Ptk. értékpapír szabályait is jelentheti- és kifejezett tiltó rendelkezés hiányában nem lehet egyértelműen kizárni a dematerializált részvénynél való megfelelő alkalmazhatóságot sem.

[3, 1209, [26]] VPC.semi Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni a részvényhez kapcsolódó korlátozásokat, így pl. ha a Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdése alkalmazásával korlátozzák, vagy kizárják a részvényhez fűződő szavazati jogot.

[3, 1470, [14]] VPC.full E jogszabályhely a Gt. ( új ) 51. §-ában írt kisebbségi jogok gyakorlása során kizárja az igazgatóság mérlegelési jogkörét.

[3, 1546, [35]] VPC.full Nem gyakorolhatja szavazati jogát az olyan részvényes, aki esedékes pénzbeli hozzájárulását nem teljesítette [ Gt. ( új ) 229. § (4) ], az olyan elsőbbségi részvényes, akinek a szavazati jogát az alapszabály kizárta, az olyan névre szóló részvényes ( részvényesi meghatalmazott ), akit a részvénykönyvbe nem jegyeztek be [ Gt. ( új ) 198. § (4) b) ].

[3, 2345, [8]] VPC.full Ezért a gazdasági társasággal való egyesülés lehetőségét is kizárta azzal a megfogalmazással, hogy kht.-nak csak kht.-vá való egyesülését tette lehetővé.

[3, 2732, [28]] VPC.full A személyhez fűződő jogok átruházását, átszállását és az arról való lemondást az Szjt. ( új ) hasonlóan a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kategorikusan kizárja.

[3, 2847, [6]] VPC.full Nem volna tehát indokolt a felhasználót kizárni a jogérvényesítésből.

kiadás kerülő LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 1204, [7, 8]] LVC.full Ugyancsak meg kell határozni az apport ellenében kiadásra kerülő részvények adatait ( darabszám, névérték, típus, fajta, osztály, sorozat ).

[3, 3674, [11, 13]] Skipped Ilyen lehet pl. ha a felhasználó a szerző valamennyi jövőben megalkotásra kerülő versének kiadására szerez jogot, de- mivel még azt a felek sem ismerik- konkrétabban nem jelölik meg annak jellegzetességeit.

kibocsátás kerülő LVC.full (3)

[3, 1675, [8, 9]] LVC.full Jegyzési elsőbbség illeti meg a nyilvános alaptőke-emelés során kibocsátásra kerülő részvényekkel azonos sorozatba tartozó részvényeseket, ezt követően a társaság egyéb részvényeseit, majd végül a jegyzési jogot biztosító kötvények [ Gt. ( új ) 199. § (2) ] tulajdonosait.

[3, 1715, [33, 34]] LVC.full Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak szándéknyilatkozatot kell tenni a részvények átvételére, a közgyűlési határozatban pedig meg kell jelölni a részvények átvételére jogosult dolgozókat ( dolgozói csoportokat ), valamint a kibocsátásra kerülő részvények pontos adatait.

[3, 1716, [1, 2]] LVC.full Kedvezményesen kibocsátásra kerülő dolgozói részvény esetében továbbá meg kell határozni a részvényesek befizetési kötelezettségét.

kielégítés VPC.full (23)

[1, 176, [22]] VPC.full A jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti -e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követeléseknek a kielégítését.

[1, 203, [24]] VPC.full Ennek a jelentésnek arra is ki kell térnie, hogy a tervezett szervezeti változás nem veszélyezteti -e az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői követelésének a kielégítését.

[1, 212, [27]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a 66. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával- biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

[1, 398, [17]] VPC.full A tag hitelezője a tag által a társaság tulajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe.

[1, 501, [28]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy a hitelező a tagoktól ( minden egyes tagtól ) csakis a tagok vagyoni hozzájárulása arányában- és nem annak erejéig- követelheti igénye kielégítését.

[3, 395, [23]] VPC.full A (2) bekezdésben előírt határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént.

[3, 406, [17]] VPC.full Mindössze attól a lehetőségtől esnek el, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.

[3, 414, [8]] VPC.full A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt- a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában- a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

[3, 418, [11]] VPC.full Ugyancsak hitelezői érdekeket véd a végelszámolási eljárás befejezése és a követelések kielégítése után maradó társasági vagyon együtt-tartásának kötelezettsége is a társaság cégbírósági törléséig figyelemmel a Gt. ( új ) 53. § (2) bekezdésére is.

[3, 488, [7]] VPC.full A társaság megszűnése esetére viszont a hitelező kielégítése után fennmaradó tiszta vagyonra főszabályként már részvényhányad arányában várományi joga van.

[3, 768, [16]] VPC.full Ez a kedvezmény azonban az ilyen részvény tulajdonosát kizárólag csak az osztalékelsőbbséget biztosító részvényeseket megillető igények kielégítése után illetheti meg.

[3, 1840, [12]] VPC.full A tagok az egyesülés tartozásaiért csak annyiban felelnek, amennyiben a követelések kielégítését a társaság vagyona nem fedezi.

[3, 1868, [4]] VPC.full Megszűnés esetére a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásáról is rendelkeznie kell a társasági szerződésnek.

[3, 2118, [36]] VPC.full Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2139, [7]] VPC.full Az ellenőrzött társaság felszámolásánál ha a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona, úgy akkor a bejelentés teljesítéséig az uralkodó tagot, illetve a részvényest a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásokért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2170, [31]] VPC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2173, [46]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2339, [19]] VPC.full Ezért mindig a taggyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződések jóváhagyása, amelyet a kht. a társadalom közös szükségleteinek a kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenységének folytatásának a feltételeiről.

[3, 2397, [36]] VPC.full Felszámolási eljárás eszerint a szabály szerint akkor is indulhat a cég ellen, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása keretében megszűntnek nyilvánította a céget és ennek során megállapította, hogy nincsen megfelelő vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2402, [51]] VPC.full A bíróság pedig akkor állapíthatja meg az ellenőrzött, illetve a felszámolás alatt álló társaság tartozásaiért az uralkodó tagok korlátlan felelősségét, ha az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott és ennek következtében nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2941, [27]] VPC.full Emellett ugyancsak szabadnak minősül a mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése [ Szjt. ( új ) 41. § ], ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja, és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg.

[3, 2992, [24]] VPC.full Éppen ezért a jogalkotó a fenti szabály megalkotásával azon szabályozási hiányt kívánta pótolni, jogunkban teljesen újszerűen, amivel a szerzők ezen jogos igénye kielégítést nyer.

[3, 3466, [20]] VPC.full A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg.

kiemel VPC.full (4) VPC.semi (1)

[3, 179, [45]] VPC.full Az eljárás egyszerűsítése érdekében azonban a Gt. ( új ) nem kívánja meg a szerződés külön alakszerű módosítását is, bár a jelenleg hatályos Gt. ( új ) rendelkezésével szó szerint egyező 1988. évi VI. tv. [ Gt. 174. § (1)-(2) ] törvényi indokolása is kiemeli, hogy jogdogmatikailag a szerződés módosítása történt.

[3, 3285, [25]] VPC.full A Védelmi Idő Irányelv ( az Európai Közösségek Tanácsa 93/98EGK számú Irányelve a szerzői jog és egyes ahhoz kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról ) külön kiemeli bevezető rendelkezései között az irodalmi és művészeti alkotások, illetve az előadóművészek, hanglemezkészítők, és műsorsugárzó szervezetek védelmének, azaz a védelem időbeli terjedelmének összehangolása szükségességét, mivel az 1975. évi 4. tvr., illetve a RE e tekintetben a szerződő államokra bízta a részletes szabályok kidolgozásának feladatát.

[3, 3326, [8]] VPC.full Ahogyan azt a BH1992. 631. sz. döntés is kiemeli, a szabad felhasználás körébe tartozó idézés e minőségének megállapításánál főként azt kell megvizsgálni, hogy az átvevő mű az Szjt. ( új ) hatálya alá tartozó önálló alkotásnak minősül -e.

[3, 3910, [17]] VPC.full A felhasználási módonként külön-külön történő díjazás az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdésénél is jobban kiemeli a szerző és a felhasználással elért bevétel közötti közvetlen kapcsolat fontosságát.

[3, 4201, [4]] VPC.semi Jóllehet a WIPO-Szerződés " kiemeli " az audiovizuális műbe beépített rögzítést e fogalmi körből, azt hangsúlyozni kell, hogy a hangfelvétel belefoglalása egy filmbe vagy egy audiovizuális műbe nem érinti hangfelvétel jogi minőségét, illetve azt, hogy ez bármilyen hatással lenne a fennálló vagyoni jogokra.

kiemelt VPC.full (8)

[2, 24, [4]] VPC.full A jogalanyiságnak- jogképességnek kiemelt fontosságú részeit külön is megemlíti a törvény a tulajdonszerzési, ügyleti, illetve szerződéskötési és a perindítási- perelhetőségi képesség hangsúlyozásával.

[2, 434, [1]] VPC.full Hasonlóan kiemelt fontosságú szerepe van a könyvvizsgálónak a vezető tisztségviselők és az fb. tagok olyan tevékenységének vagy kötelességszegő mulasztásának észlelése esetén is, ami a Gt. ( új ) szerinti felelősségüket [ Gt. ( új ) 29. § (1), 38. § (4) ] megalapozhatja.

[3, 2993, [1]] VPC.full Ugyancsak kiemelt helyet foglalnak el a legtöbb országban az újságírók, a lapkiadók, a zeneműkiadók, a képzőművészek ( festők, grafikusok, illusztrátorok stb. ) és a fotóművészek.

[3, 3032, [35]] VPC.full A tisztességtelen piaci magatartás jogát az EK fogyasztóvédelme szabályozza, és bár az EK versenyjoga konkrétan nem tartalmaz rendelkezéseket a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésekre- ezt az egyes tagállamokra hagyja- azonban ennek ellenére kiemelt figyelem központjába kerültek már hosszú ideje az olyan esetek, amikor a szellemi tulajdonjogok értékesítésével foglalkozó vállalkozások versenykorlátozás céljából kartell jellegű megállapodásokat kötnek ( Dr. Tattay Levente Az ipari tulajdon és a versenyjog kollíziójának feloldása az Európai Közösségben, Magyar Jog 1999/5. szám ).

[3, 3186, [1]] VPC.full Ezért kiemelt jelentőséget kapnak a tartalom-szolgáltatók és a hozzáférést biztosító szolgáltatók közötti szolgáltatási szerződések felelősséget rendező, azokat a tartalom-szolgáltatóra hárító szabályok.

[3, 3841, [12]] VPC.full Az egyes műfajok és az adott film jellegétől függően ugyanis egyes tevékenységek kiemelt szerepet kaphatnak, megalapozva a szerzőséget.

[3, 4207, [6]] VPC.full A hangfelvétel többszörözés engedélyezésének kizárólagos joga kiemelt jelentőséggel bír a műszaki fejlődés jelenlegi szintjén, amikor szinte tömegméretűvé válik a hang- és képfelvételek " szürkezónába " tartozó szívességi másolása és az egyértelműen büntetőjogi minősítésű feketepiaci sokszorosítás.

[3, 4339, [7]] VPC.full A védelmi idő, illetve annak eltelte kiemelt szerepet játszik a szerzők személyhez fűződő jogainak gyakorlásánál [ Szjt. ( új ) 14. § ], miközben ilyen szabályt a szomszédos jogi jogosultaknál nem találunk.

kiemelve VPC.semi (1) VPC.full (1)

[3, 2393, [14]] VPC.semi Az egyesülés jogi jellegének megváltoztatása miatt ezért ezt a cégformát a Gt. ( új)-ból kiemelve külön nevesítette a Cstv. fogalmi szabálya is.

[3, 3011, [4]] VPC.full A német felosztási rendszert kiemelve egy 1997-es országos vizsgálat alapján az INFRATEST szektoronként ( jogosulti kategóriánként ) az alábbi eredményre jutott

kiemelés VPC.full (2)

[1, 297, [2]] VPC.full Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes bíróságon és ezzel egyidejűleg a jogelőd cég törlését is kérni kell.

[2, 750, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 65. § (2) a)-g) pontjaiban felsorolt tartalmi kellékek közül külön kiemelést igényel a jövendő gazdasági társaság tevékenységének a meghatározása.

kifejezés juttatva LVC.full (1)

[3, 1832, [20, 21]] LVC.full A hatályos szabályozás az egyesülést nem gazdasági társaságnak, hanem jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaságnak tekinti, s e megkülönböztetést kifejezést juttatva az egyesülést nem a gazdasági társaságok között, hanem a Gt. ( új ) harmadik részében a kapcsolódó vállalkozások között szabályozza.

kijátszás VPC.full (2)

[2, 501, [28]] VPC.full Mivel az ilyen perek a mégoly gyors elbírálásuk alatt is lehetőséget adhatnak arra, hogy ha felfüggesztették az érintett tag tagsági jogainak gyakorlását, akkor az érintett érdekeinek kijátszásával módosítsák a társasági szerződést vagy olyan döntést hozzanak- pl. a társaság megszűnéséről-, amivel vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívül nehezen helyreállítható jogsérelmet okoznának alaptalannak bizonyuló perindítás esetén, ezért a törvény a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt megtiltja a társasági szerződés módosítását, vagy a társaság átalakulásának vagy jogutód nélküli megszűnésének az elhatározását.

[3, 82, [32]] VPC.full Az ilyen visszamenőleges módosításokról több eseti döntés a Gt. ( új)-ra is alkalmazhatóan megállapította- pl. Cgf. II. 31.073/1992/2. sz. határozatában-, hogy a pénzbetétekre vonatkozó Gt. ( új ) rendelkezések kijátszását eredményezi.

kiköt VPC.full (4)

[1, 367, [20]] VPC.full Lényegében hasonló rendelkezések érvényesülnek akkor is, ha a társasági szerződésben egy vagy több tagot bíznak meg az üzletvezetéssel és kikötik a tagok együttes eljárási-döntési kötelezettségét.

[2, 522, [20]] VPC.full Ezért a törvény választási lehetőséget ad a társaság tagjainak vagy az általános szabályok szerinti bírósági peres eljárást választják, vagy kiköthetik a társaság létesítő okiratában vagy annak módosításában a választottbírósági eljárást.

[3, 3488, [35]] VPC.full Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

[3, 3517, [22]] VPC.full A felhasználási jogot határozatlan időtartamra, vagy a szokásosnál hosszabb időtartamra is csak akkor szerzi meg a felhasználó, ha ezt kifejezetten kikötötték a szerződésben.

kikötés VPC.full (26)

[2, 523, [1]] VPC.full A kikötés szólhat eseti vagy állandó választottbíróságra is.

[2, 526, [19]] VPC.full Ugyanez az elv fordítva is érvényesül a BH1994. 424. sz. döntés értelmében, azaz a létesítő okiratba foglalt választottbírósági kikötést sem lehet kiterjesztően értelmezni és a szindikátusi szerződésből fakadó jogvitákra is alkalmazni.

[2, 527, [5]] VPC.full A létesítő okiratba tett választottbírósági kikötés ellenben több eseti döntés értelmében is ( BH1992. 112., BH1994. 89. ) kiterjed a társaság és tagjai között a társasági jogviszonyból eredően keletkezett jogvitákra, így a Gt. ( új ) 47. § szerinti perindításra és a Gt. ( új ) 49. § (1) bek. alapján indított kizárási perek tárgyalására is.

[2, 528, [5]] VPC.full Amennyiben a létesítő okiratban választottbírósági kikötés szerepel, ettől a felek közös megegyezés esetén is csak akkor térhetnek el, ha a létesítő okiratot a Gt. ( új ) szabályai szerinti érvényességi kellékekkel módosítják.

[3, 1135, [14]] VPC.full A gyakorlat szűkkörben névreszóló részvények esetén ez ideig is lehetőséget látott az elővásárlási jog kikötésére.

[3, 1136, [44]] VPC.full A gazdasági igényeket figyelembe véve ezért az új törvény szakítva a részvény abszolút forgalomképességével, vagyis átruházhatósága korlátozhatatlanságával lehetőséget biztosít a nyomdai úton előállított névre szóló részvények tekintetében a Ptk. 373., 374. és 375. §-ában írt elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog kikötésére.

[3, 1898, [6]] VPC.full Egyebekben minden a mellékszolgáltatással kapcsolatos szerződéses kikötésre, mint a társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodásra, a Ptk. szerződéses szabadságra vonatkozó általános jogelve érvényesül, vagyis a felek szabad megállapodásának tárgya.

[3, 2748, [9]] VPC.full A jogszerző- a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában- a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

[3, 2771, [6]] VPC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2776, [9]] VPC.full Felmerülhet viszont a kérdés, hogy az ellenkező szerzői kikötés ( a tájékoztatás megtiltása ) vonatkozhat -e az Szjt. ( új ) 10. § (2) bekezdése szerint a szerző hozzájárulásához nem kötött, nem lényeges tartalmat érintő tájékoztatásra is.

[3, 2849, [21]] VPC.full Kivételesen maga az Szjt. ( új ) [ Szjt. ( új ) 65. § (4) ] is lehetővé teszi külön szerződéses kikötés nélkül is a fellépési jogot

[3, 2942, [13]] VPC.full Egyebekben a felhasználási szerződésben, a szerző részéről adott felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hanghordozóra rögzítse, illetve hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja [ Szjt. ( új ) 47. § (3) ].

[3, 3029, [42]] VPC.full A WIPO Szerződésen kívül az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett a Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott olyan kikötéseket, amelyek szükségessé tették azon jogalkotói feladatot, hogy a terjesztési jog szabályozása minden tekintetben megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinknek.

[3, 3487, [5]] VPC.full A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.

[3, 3490, [45]] VPC.full Amíg a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kapcsolódó műfajspecifikus rendeletek többsége biztosította a felhasználó kizárólagos jogát ( pl. megfilmesítési szerződés, zeneműkiadói szerződés ), addig az Szjt. ( új ) általános szabálya e körben ezt a felhasználási szerződés kifejezetten ilyen tartalmú kikötése esetében ismeri el.

[3, 3504, [6]] VPC.full Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen kikötést, akkor a későbbiekben más felhasználónak engedett kizárólagosság nem befolyásolja a korábban kötött nem kizárólagos szerződést.

[3, 3563, [5]] VPC.full A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.

[3, 3569, [7]] VPC.full A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.

[3, 3577, [7]] VPC.full A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.

[3, 3586, [36]] VPC.full A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3775, [16]] VPC.full A jövőben alkotandó műveknél az általánosan elrendelt 2 hónapos felhasználó általi elfogadási határidő lehetősége- ellenkező kikötés hiányában- a szoftverek esetén- tekintettel ezen művek sajátos, hosszas tesztelést követő értékelésének igényére- 4 hónapban került meghatározásra.

[3, 3892, [27]] VPC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3921, [23]] VPC.full A törvény tehát nem bízta a felek megállapodására az elszámolási kötelezettség esetleges szabályozását, hiszen az előállító visszaélve pozíciójával, egy ilyen szerződési kikötést valószínűleg nem fogadna el.

[3, 4138, [15]] VPC.full Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4145, [23]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4221, [1]] VPC.full Ellenkező kikötésre itt is lehetőség van, továbbá nincs szükség a hangfelvétel-előállító hozzájárulására azokban az esetekben, amikor a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

kikötött VPC.full (3)

[3, 960, [9]] VPC.full Eszerint ugyanis a nyomdai úton előállított névre szóló részvényre kikötött elővásárlási, visszavásárlási jog, továbbá vételi jog vagy kötelezettség, a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben kizárólag csak akkor lesz hatályos, ha a részvényen felülbélyegzéssel feltüntetik ezeket a jogokat.

[3, 1137, [28]] VPC.full Ugyanakkor azonban a részvény, mint értékpapír korporatív jellegére figyelemmel, összhangban a Ptk. 338/B. § (3) bekezdésében foglaltakkal a jogszabály azt is kimondja, hogy az említett kikötött jogok a részvénytársasággal, illetve 3. személyekkel szemben csakis akkor hatályosulnak, ha magából a részvényből e jogosultságok kitűnnek, vagyis ezeket a részvény tartalmazza.

[3, 3605, [26]] VPC.full A teljesítésre vonatkozó általános polgári jogi szabályok is kimondják azt, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni [ Ptk. 277. § (1) ].

kilet játszva VPC.full (1)

[1, 272, [8, 9]] VPC.full A hitelezők pedig ilyen módon " jogszerűen " kilettek játszva és a fedezetük a szervezeti átalakulással lényegében el lett vonva.

kimutatott VPC.full (2)

[2, 694, [10]] VPC.full Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.

[2, 704, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 63. § (2) bekezdése változatlanul lehetővé teszi a társaságok számára azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelje.

kitétel VPC.full (1)

[3, 3397, [14]] VPC.full A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

kitüntetett VPC.full (1)

[3, 2582, [9]] VPC.full Az Európai Unió ( EU ) jogharmonizációs programjában is kitüntetett szerepet kap az 1990-es évek elejétől a szomszédos jogok közös szabályozása.

kitűn VPC.full (1)

[3, 1137, [47]] VPC.full Ugyanakkor azonban a részvény, mint értékpapír korporatív jellegére figyelemmel, összhangban a Ptk. 338/B. § (3) bekezdésében foglaltakkal a jogszabály azt is kimondja, hogy az említett kikötött jogok a részvénytársasággal, illetve 3. személyekkel szemben csakis akkor hatályosulnak, ha magából a részvényből e jogosultságok kitűnnek, vagyis ezeket a részvény tartalmazza.

kitűnik VPC.full (5)

[3, 287, [18]] VPC.full Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

[3, 2556, [5]] VPC.full A másodfokon eljáró bíróság indokolásából kitűnik, hogy az elsőfokú ítélet megállapítása nem önmagában volt helyes vagy helytelen, hanem mivel az adott esetben nem lehetett megvizsgálni a fotókat, a vita tárgyát képező folyamat ( tevékenység ) az elsőfokú bíróság által történő, alkotói tevékenységnek való minősítése megalapozatlan volt.

[3, 3611, [2]] VPC.full Az indokolásból kitűnik, hogy a díj 10%-ának a visszafizetését a bíróság a Ptk. együttműködési kötelezettségre vonatkozó szabályaira alapozta.

[3, 3969, [4]] VPC.full Az előbbiekben idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet a művészeti alkotások nyilvánosságát, megismerhetőségét érintő rendelkezést állapított meg, amikor a 2. § (1) bekezdésében megjelölt szervek és szervezetek számára a művészeti alkotások beszerzését, felhasználását és forgalomba hozatalát művészeti szempontból történő elbíráláshoz kötötte.

[3, 4401, [26]] VPC.full A Magyar Közlöny 1997/108. számban megjelent MKM közleményből, amely tartalmazza a FILMJUS, a Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő Egyesületének adatait és tevékenységi körét, kitűnik, hogy a FILMJUS jogkezelése nem terjed ki a jogdíjak érvényesítésére, beszedésére.

kitűnjön VPC.full (1)

[3, 75, [17]] VPC.full Ezért a befizetés igazolásának is olyannak kell lennie, hogy abból az egyes befizetők megállapíthatók legyenek, kitűnjön a pénzbetétenként külön-külön megtörtént teljesítés összege.

kivesz VPC.semi (6)

[3, 2574, [39]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 1. § (6) bekezdése olyan új szabály, amely a nemzetközi egyezményeknek megfelelően rendezi az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek jogi sorsát, amennyiben azokat egységesen kiveszi a szerzői jogi védelem alól.

[3, 2630, [34]] VPC.semi Itt térünk ki a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 286. számú állásfoglalására, amely éppen e rendelkezéssel ellentétben bizonyos, ún. " jogdíjbehajtási " pereket, nem vitatva azok szerzői jogi jellegét, mégis kivesz a megyei bíróság hatásköréből.

[3, 2660, [1]] VPC.semi Ezzel kiveszi az oltalmat nem élvező szellemi termékeket az Szjt. ( új ) 4. § (2) bekezdésének hatálya alól.

[3, 3366, [42]] VPC.semi A papíralapú kiadványoknak- a tömeges, jóminőségű magáncélú másolás miatt- a hagyományos piacról történő kiszorulásának elkerülése végett az Szjt. ( új ) a nyomtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú másolását ( pl. scanner, fénymásoló ) kiveszi a szabad felhasználás köréből.

[3, 3397, [9]] VPC.semi A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

[3, 3450, [38]] VPC.semi A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) végrehajtási rendeletének értelmező szabályát az Szjt. ( új ) is átvette, vagyis az oktatási célú [ Szjt. ( új ) 33. § (4) ] szabad felhasználás körébőla törvény kiveszi az iskolai táncmulatságot.

kivétel VPC.semi (106) VPC.full (1)

[1, 74, [3]] VPC.semi Ez alól azonban kivételt jelent az, ha az utolsó beltag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltagja lesz a társaságoknak és ezt ez alatt az idő alatt be is jelentik a cégbíróságnak.

[1, 206, [7]] VPC.semi Ez alól csak az az eset jelenthet kivételt, ha valamennyi átváltoztatható kötvénytulajdonos hozzájárul a jogosultságának a megváltoztatásához.

[1, 290, [20]] VPC.semi A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésével egyidejűleg- kiválás esetében a jogelőd gazdasági társaság, illetve beolvadás esetében az átvevő társaság kivételével- a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból.

[1, 366, [0]] VPC.semi Kivételt csak azok a halaszthatatlan intézkedések jelentenek amelyeket közelebbről nem határoz meg a Gt. ( új ) Ezért abban a kérdésben, hogy mi minősül halaszthatatlan ügynek vagy intézkedésnek mindig csak a konkrét ügy ismeretében lehet állást foglalni.

[1, 467, [20]] VPC.semi A kültagnak az előzőek szerinti korlátozott vagyoni felelőssége alól csak a Gt. ( új ) 103. § (1) bek. jelent kivételt.

[1, 477, [5]] VPC.semi Ez alól két esetben van kivétel.

[2, 7, [16]] VPC.semi Ezek- a Gt. ( új ) XIII. Fejezetében szabályozott egyesülésnek mint ún. kapcsolódó vállalkozásnak a kivételével- nem tartoznak a Gt. ( új ) hatálya alá.

[2, 36, [5]] VPC.semi A fő szabály alóli két kivételt a Gt. ( új ) 171-174. §-ban szabályozott egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és a Gt. ( új ) 268-271. §-ban szabályozott egyszemélyes részvénytársaság jelenti.

[2, 41, [2]] VPC.semi Az ilyen kivétel csak törvényi szintű jogforráson alapulhat.

[2, 63, [14]] VPC.semi Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[2, 165, [20]] VPC.semi A törvény 6. § (1) bek. alapján belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet- a törvényben felsorolt kivételekkel- termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

[2, 201, [1]] VPC.semi További kivételt a Ctv. 36-38. § alapján a cégek átalakulásával kapcsolatos rendelkezéseknél írt 60 napos határidők jelentenek.

[2, 280, [10]] VPC.semi A vezető tisztségviselő- a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével- nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

[2, 308, [17]] VPC.semi Mivel részvénytársaság esetében a Gt. ( új ) 21. § (3) bek. alapján- az ott írt kivételektől eltekintve- az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, de az ügyvezetést az igazgatóság látja el, ezért az alapító okiratban, illetve az alapszabályban kell szabályozni az igazgatóság mint testület ezzel kapcsolatos feladatait.

[2, 385, [3]] VPC.semi A munkavállalói képviselet kivételével a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelő bizottság tagjává.

[2, 497, [6]] VPC.semi A törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem.

[2, 502, [0]] VPC.semi Kivételt csak a Gt. ( új)-ban kötelezően előírt esetek jelentenek.

[2, 628, [36]] VPC.semi A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 653, [18]] VPC.full Ez alól a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésében- átmeneti időre- meghatározott eset jelenthet kivételt ).

[2, 660, [52]] VPC.semi A Gt. ( új ) 60. § (5) bekezdése az 1988. évi VI. tv. által kizárólag csak az egyesülésnél irányadó szabályként állapította meg azt, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek a létesítő okiratban biztosított különjogokat változatlan tartalommal kell átvenniük az új társaság létesítő okiratába és ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintett tag, illetve részvényes erről írásban kifejezetten lemondott.

[2, 714, [20]] VPC.semi Ez alól egy, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben ( a továbbiakban Áht. ) meghatározott alanyi kör azonban kivételt jelent.

[2, 723, [7]] VPC.semi A Gt. ( új ) azonban egy kivételt megállapít a második döntés alapjául szolgáló vagyonmérleg, vagyonleltár tervezetek vonatkozásában.

[3, 3, [10]] VPC.semi A kilépő tag- a 119. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel- kilépéstől számított öt évig kezesként felel a vállalatnak a kilépés előtt keletkezett tartozásaiért.

[3, 41, [7]] VPC.semi A társaság kötelezettségeiért- e törvényben meghatározott kivétellel- a tag nem felel.

[3, 45, [24]] VPC.semi A korlátozott felelősség alól azonban- amint arra a Gt. ( új ) 121. § is utal- a törvényben meghatározott feltételek esetén van kivétel.

[3, 225, [8]] VPC.semi Az üzletrész bevonására- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel- csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi.

[3, 243, [5]] VPC.semi Az árverésen- azon tag kivételével, akinek az üzletrésze árverésre kerül- személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet.

[3, 269, [34]] VPC.semi d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) a 47. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 361, [23]] VPC.semi Ha a taggyűlés a törzstőke felemelését határozta el, a felemelt törzstőkét- a 145. § (2) bekezdésében és a 165. §-ban foglalt kivétellel- új törzsbetétek befizetésével ( szolgáltatásával ) kell fedezni.

[3, 362, [7]] VPC.semi A törzstőkét- a 165. §-ban foglalt kivétellel- csak akkor szabad felemelni, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették.

[3, 435, [15]] VPC.semi A Gt. ( új ) 296. § előzőekben említett rendelkezései alól abban az esetben van kivétel, ha az egyedüli tulajdonos az alapító okiratban vagy annak a módosításában a társasága tartozásáért korlátlan és teljes felelősséget vállal.

[3, 438, [0]] VPC.semi Kivételt csak azok az esetek képeznek ahol a Gt. ( új ) kifejezetten eltérően rendelkezik.

[3, 439, [7]] VPC.semi A részvénytársaság kötelezettségeiért- e törvényben meghatározott kivétellel- a részvényes nem felel.

[3, 443, [52]] VPC.semi Ezek a következők a társasági forma gazdasági fundementumát jelentő alaptőkét a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében azonosítja a jegyzett tőkével, a részvényesi felelősség helyett a részvényesnek a részvénytársasággal szembeni " kötelezettségéről " ír, a részvénytársaság kötelezettségeiért való részvényesi felelősséget nem kizárólagos szabályként, hanem a Gt. (új)-ban megállapított esetek kivételével fennállónak mondja ki.

[3, 582, [12]] VPC.semi ( Ez alól az ideiglenes részvénynél újként megfogalmazott kezesi felelősség lehet csak kivétel olyan módon, hogy az ideiglenes részvény birtokosa mellett a jegyzett vagy átvenni vállalt részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásból eredő tartozásért az ideiglenes részvény valamennyi volt tulajdonosa is kezesi felelősséggel tartozik. )

[3, 600, [25]] VPC.semi ( Így például az 1996. évi CXII. törvény 42. §-a szerint a részvénytársaság formában működő pénzügyi intézmény részvényei a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvény kivételével kizárólag csak névre szóló részvények lehetnek.

[3, 813, [3]] VPC.semi Ez alól azonban kivételt jelenthet az az eset, ha a saját részvények megszerzése a részvénytársaságot fenyegető súlyos veszélyt hárítja el.

[3, 1029, [10]] VPC.semi Az igazgatóság, illetve megbízottja- az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel- a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően ( 180. § ) került sor.

[3, 1071, [28]] VPC.semi Nem kell információt adni a részvényesről akkor sem, ha részvényesi meghatalmazottat bízott meg, mert ilyenkor- az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt kivétellel- kizárólag csak a részvényesi meghatalmazottat kell bevezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1167, [0]] VPC.semi Kivételt a törvény csak a dolgozói részvények tekintetében, és a részvénytársasági munkavállalói részére az MRP program keretében biztosított törzsrészvények vonatkozásában enged ( 1995. évi XXXIX. törvény ).

[3, 1175, [15]] VPC.semi Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1418, [23]] VPC.semi Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek- a jóhiszeműen felvett osztalék és a kamatozó részvény után fizetett kamat kivételével-, a részvénytársaság részére vissza kell fizetni.

[3, 1450, [10]] VPC.semi A részvényhez fűződő szavazati jogot- az e törvényben meghatározott kivételekkel- a részvény névértéke határozza meg.

[3, 1456, [8]] VPC.semi Ez alól csak a törvényben meghatározott esetekben van kivétel.

[3, 1457, [1]] VPC.semi Ilyen kivételt állapít meg a Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdése, az osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi és az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvények tekintetében, lehetővé téve az ilyen részvényekhez kapcsolódó szavazati jog korlátozását, illetve kizárását.

[3, 1478, [40]] VPC.semi A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat ( alapszabály ) megállapítása és módosítása; b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; d) a 33. §-ban foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is; f) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

[3, 1480, [13]] VPC.semi Ez alól a Gt. ( új ) 33. §-ában írt esetekben a törvény kivételt enged.

[3, 1593, [2]] VPC.semi Ez alól kivételt képez, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata az igazgatóság helyett az ügyvezetés ellátására a Gt. ( új ) 244. §-a szerint vezérigazgatót jelöl ki.

[3, 1596, [2]] VPC.semi Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a nyilvános alapítású részvénytársaság alapítói az alapítási tervezetben fenntartott jogosultság alapján jelölik ki az igazgatóság tagjait, mely kijelölés ez esetben az első három évre szólhat [ Gt. ( új ) 212. § (3) e) ].

[3, 1691, [19]] VPC.semi Ez alól két esetben, éspedig dolgozói részvények kibocsátása során, valamint részvénytársaságnak korábban nyújtott hitel elengedése során van kivétel.

[3, 1695, [10]] VPC.semi A felemelt alaptőkére eső részvények- a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel- a részvénytársaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

[3, 2086, [9]] VPC.semi Ez alól azonban a 288. § (2) bekezdése egyetlen kivételt megfogalmaz, amikor is a közvetett szerzésre is kiterjednek ezek az előírások.

[3, 2188, [10]] VPC.semi E törvény- a 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével- a kihirdetését követő száznyolcvanadik napon lép hatályba.

[3, 2192, [18]] VPC.semi Ez alól azonban a 306. § (3) bekezdésében írt esetben a jogi személy vállalatának kht.-vé való átalakulása esetére kivételt állapított meg a törvény.

[3, 2214, [18]] VPC.semi Ez alól csak a Gt. ( új ) 299. § (3) és a (6)-(8) bekezdésben írt esetek jelenthetnek kivételt.

[3, 2230, [35]] VPC.semi Ezért ez időtől minden társaságnak, tehát az újonnan alakulók mellett a cégjegyzékben már bejegyzett társaságoknak is teljes terjedelmében alkalmazniuk kell az új törvény szabályait, s ez alól csakis azok a rendelkezések lehetnek a kivételek, amelyeket nevesítve felsorol eltérő szabályként az új törvény.

[3, 2353, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a törvény- a 306. § (3) bekezdésben írt kivétellel- a kihirdetését követő 180. napon lépett hatályba.

[3, 2444, [5]] VPC.semi Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az 1995. évi LVII. törvény ettől eltérően rendelkezik.

[3, 2575, [21]] VPC.semi Utalunk az Szjt. ( új ) 58. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely a szoftver szerzői jogi védelme kapcsán visszautal e kivételekre, és e szabályt alkalmazni rendeli a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletekre, elvekre stb.

[3, 2736, [33]] VPC.semi Amíg a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) a személyhez fűződő jogok időbeli korlátlanságának elvén alapult, az Szjt. ( új ) a személyhez fűződő jogok érvényesítését is- a névjog kivételével- csak a védelmi időn belül ismeri el.

[3, 2795, [5]] VPC.semi Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat.

[3, 2815, [0]] VPC.semi Kivételt engedő szabály hiányában, a művészi fényképek naptárban történt felhasználásakor, a felhasználó megsértette a szerző személyhez fűződő jogát, amikor a szerző hozzájárulása nélkül nevének feltüntetését mellőzte.

[3, 2851, [3]] VPC.semi A filmelőállítónál ilyen kivételt jelentenek az Szjt. ( új ) 65. § (1)_-_(2) bekezdésekben foglalt jogok gyakorlása.

[3, 2856, [14]] VPC.semi Főszabály továbbra is a vagyoni jogok egészben történő elidegeníthetetlensége marad, ám ezalól számos kivételt enged a törvény.

[3, 2944, [48]] VPC.semi Az Európai Parlament és Tanács ezen tárgyú Irányelv-tervezetének ( European parliament and Council Directive on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the Information Society, Brussels, 1999, 97/0359/COD. ) talán a legtöbb vitát kiváltó rendelkezése azon esetek meghatározása volt, amelyek kivételt képezhetnek a szerző kizárólagos engedélyezési jogai alól a digitális környezetben, elsősorban a reprodukálások tekintetében.

[3, 2945, [2]] VPC.semi Mindezt a kivételt az új szabályozás is alkalmazza a szabad felhasználások körében, azzal az eltéréssel, hogy tovább megy az Irányelv-tervezet szabályain, " többet " adva a szerzők számára azzal, hogy mindezt a kivételt kizárólag csak olyan felhasználások esetén ismeri el, amelyek amúgy akár a szerző, akár a törvény által már jogosítottak.

[3, 2945, [36]] VPC.semi Mindezt a kivételt az új szabályozás is alkalmazza a szabad felhasználások körében, azzal az eltéréssel, hogy tovább megy az Irányelv-tervezet szabályain, " többet " adva a szerzők számára azzal, hogy mindezt a kivételt kizárólag csak olyan felhasználások esetén ismeri el, amelyek amúgy akár a szerző, akár a törvény által már jogosítottak.

[3, 2976, [1]] VPC.semi E kivétel hiányában ugyanarra a hordozóra kétszer kellene ezen a címen jogdíjat fizetni, egyszer belföldi gyártóként, majd az export célországában az import hordozók vámjának megfizetésére kötelezett személynek.

[3, 2977, [12]] VPC.semi Ezt elkerülendő az egyes országok nemzeti jogszabályai egységesen állapítják meg ezt a kivételt.

[3, 3007, [13]] VPC.semi Az üres kazetták exportja tekintetében már említett indoklás alapján, tehát hogy e kivétel hiányában ugyanarra a hordozóra kétszer kellene ezen a címen jogdíjat fizetni, egyszer belföldi gyártóként, majd az export célországában az import hordozók vámjának megfizetésére kötelezett személynek, állapít meg a törvény mentességet.

[3, 3043, [0]] VPC.semi Kivételt képeznek ez alól azonban a szoftver, a filmek és a hangfelvételek eseteire, illetve a (4) bek. alapján a az építészet, az iparművészet és ipari tervezőművészet terveire, mivel ezen művek esetében a haszonkölcsönbe adás szabad engedélyezése a művek rendes hasznosításának, így a szerző méltányos érdekeinek sérelmével járna.

[3, 3134, [13]] VPC.semi A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját- a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével- az előadástól számított három napon belül kell megfizetni.

[3, 3198, [15]] VPC.semi A szerzői művek rádió-televízió műsor céljára történő mechanikai rögzítéséért fizetendő jogdíjakra vonatkozó Artisjus Közlemény e kivétel további értelmezését adja.

[3, 3209, [7]] VPC.semi A szerzői jogi szabályok ugyanis nem tesznek kivételt aszerint, hogy a továbbközvetítés milyen széles közönséget érint.

[3, 3276, [0]] VPC.semi Kivételt képeznek ezalól a munkaviszonyból folyó kötelesség eredményeképpen készült művek szerzői, akiknél e nyilatkozat nem gátolja a munkáltatót a mű felhasználási jogainak a gyakorlásába.

[3, 3289, [2]] VPC.semi Egyfajta speciális kivételnek tekinthetjük a 70 éves korlát alól a védelmi idő lejárta után is esedékes járulékfizetési kötelezettséget képzőművészeti alkotások másodlagos értékesítése esetén ( XIV. Fejezet ).

[3, 3307, [36]] VPC.semi Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 13. Cikke " Korlátozások és kivételek " címen az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit. "

[3, 3307, [52]] VPC.semi Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 13. Cikke " Korlátozások és kivételek " címen az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit. "

[3, 3359, [11]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 35. § (1) az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyilvánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését.

[3, 3383, [5]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) kivételt engedő, szabad felhasználást biztosító szabály a tervezet jelenlegi verziójánál szűkebben engedi meg a kivételt.

[3, 3383, [20]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) kivételt engedő, szabad felhasználást biztosító szabály a tervezet jelenlegi verziójánál szűkebben engedi meg a kivételt.

[3, 3384, [4]] VPC.semi Különös jelentősége van e kivételt engedő szabálynak a " caching " és " browsing " néven ismert folymatoknál.

[3, 3456, [7]] VPC.semi Szabad haszonkölcsön a nyilvános könyvtárakban és a kivételek

[3, 3459, [19]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 39. §-a ezzel szemben a haszonkölcsönt alapvetően nem tekinti szabad felhasználásnak, ez alól kivételt csupán nyilvános könyvtárak kölcsönzése képez.

[3, 3476, [17]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 83. §-a a szomszédos jogi jogosultaknál is a szerzőkre vonatkozó enegdély alóli kivételek megfelelő alkalmazását rendeli.

[3, 3482, [12]] VPC.semi A felek az Szjt. ( új ) vagy más jogszabály kógens szabályainak kivételével az Szjt. (új)-ben foglalt bármely szabálytól eltérhetnek, ha ehhez mindegyik fél hozzájárul.

[3, 3534, [0]] VPC.semi Kivételek az írásbeli alakiság alól, írásbeliség az elektronikus kerekedelemben történő műfelhasználásnál

[3, 3539, [20]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 60. § (5) bekezdése a szoftver felhasználási szerződésénél a kereskedelmi forgalomra korlátozza az írásbeliség alóli kivételt.

[3, 3553, [0]] VPC.semi Kivételt képez ezalól az az eset, amikor egy gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg.

[3, 3560, [1]] VPC.semi További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 3562, [5]] VPC.semi Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3580, [32]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 23. § (5) bekezdése, a szerzői jogok kimerülését szabályozza oly módon, hogy a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás jogát és az importjogot a jogkimerülés alóli kivételeknek ismeri el.

[3, 3586, [46]] VPC.semi A jogalkotó ezért a felhasználó méltányolható gazdasági érdeke védelmében, a felhasználási szerződés értelmezésére általánosan irányadó " szerző-védő " [ Szjt. ( új ) 42. § (3) ] rendelkezéstől ebben az esetben eltér, és ellenkező kikötés hiányában, biztosítja a felhasználó számára- az importjog kivételével- a terjesztés jogának külön engedély nélkül történő jogszerű gyakorlását.

[3, 3697, [5]] VPC.semi Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3774, [1]] VPC.semi Ugyancsak kivételt képez a nyilvános előadás szabad lehetősége, akkor is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a z előbbiekben kifejtett okokból.

[3, 3791, [4]] VPC.semi A kizárólagos jogok alóli kivételek

[3, 3810, [23]] VPC.semi Ezen rendelkezésnél is a már a szofvereknél megismert logika és érvelés alapján, a munkáltatónak " többlet " jogokat biztosítva, a jogalkotó kivételeket jelöl meg a munkaviszonyban, vagy más hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyban alkotó szerzők tekintetébe, így a szerzőnél amúgy megmaradó díjgényt vonja meg a szerzőtől a 3. fél jogszerző esetén az eredeti fehasználóval szemben, illetve a mű átadásával automatikusan a szerző rendelkezési jogának megszűnését rendeli, mégpedig úgy, hogy a szerző tiltakozása esetén is már csak a neve feltüntetésének mellőzését kérheti.

[3, 3883, [8]] VPC.semi Az előállító- az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével- a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.

[3, 4068, [35]] VPC.semi Következésképpen a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szempontjából, szerzői jogi pernek minősülnek a szerzői jogdíj érvényesítése iránt a szerző, vagy a szerzői jogok érvényesítésére alapított szervezetek által indított perek a következő kivételekkel az Alkotóművészeti Alapítvány által ( jelenleg értelemszerűen a HUNGART Egyesület által )- az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának átruházásakor, a vételár százalékában meghatározott jogdíj megfizetése iránt az adásvételt közvetítő vállalat ellen indított perek,- az értékesített műalkotások után a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének elteltét követően, jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő járulék behajtása iránti perek.

[3, 4122, [11]] VPC.semi [ A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) még kivételt adott az engedélyezés alól arra az esetre, ha az előadás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről történt. )

[3, 4147, [8]] VPC.semi Ez alól az Szjt. ( új ) több kivételt tesz, így a rögzítéshez való hozzájárulás esetén is megilletik az előadóművészt az alábbi jogok, illetve díjigény

[3, 4155, [12]] VPC.semi E főszabályok alól az Szjt. ( új ) csak szűk körben enged kivételt nem jár díjazás pl. azokban az esetekben, amikor az Szjt. ( új ) a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását [ Szjt. ( új ) 83. § (2) ].

[3, 4172, [54]] VPC.semi Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4292, [11]] VPC.semi Utalni kell arra, hogy az egyidejű vezetékes továbbközvetítés engedélyezési jogának kivétele a közös jogkezelés alól és a sugárzó szervezetek kizárólagos engedélyezési jogának elismerése több, a joggal való visszaélés határát súroló üzleti vitát eredményezhet.

[3, 4370, [20]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) 110. § c) pontja ugyanis hatályon kívül helyezte az 5/1997. ( II._12. ) MKM rendelet kivételével a közös jogkezelésre vonatkozó rendeleteket.

[3, 4449, [23]] VPC.semi A már egyszer átadott személyes adatok visszavonására is lehetőség van, ugyanis az érintett kérheti személyes adatainak törlését- a jogszabályban elrendelt adatközlés kivételével.

[3, 4516, [17]] VPC.semi Ha a közös jogkezelést a törvény írja elő- a mechanikai többszörözés engedélyezése ( 19. § ) kivételével-, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.

kivételes VPC.semi (11)

[1, 452, [23]] VPC.semi A társaság megszűnésének a Gt. ( új ) 98. §-ában írt esete a Gt. ( új ) 53. § (2) d) pontban írt kivételes szabályt tartalmazza annyiban, hogy a társaság nem azonnali hatállyal szűnik meg ha a tagok száma egy főre csökken, hanem lehetőség van arra, hogy három hónapig a társaság még működjön.

[2, 368, [0]] VPC.semi Kivételes szabályként érvényesül a Gt. ( új ) 36. § (2) bek., amikor az átalakulás adott feltételei esetében nincs szükség a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói létszám éves átlaga alakulásának a Gt. ( új ) 31. § (2) bek. c) pontja szerinti kivárására, hanem nyomban, az átalakulással létrejövő új társaság működésének kezdetekor már biztosítani kell a munkavállalói képviseletet a felügyelő bizottságban.

[2, 577, [24]] VPC.semi Az ilyen magatartás a kifejezetten célzatos rosszhiszeműségen kívül megvalósulhat az olyan jellegű felelőtlen nemtörődömséggel vagy gondatlansággal is, ami adott esetben indokolja annak a kivételes szabálynak az alkalmazását, ami ilyenkor a korlátlan és egyetemleges felelősség szankcióját jelenti.

[3, 266, [17]] VPC.semi Azokban a kérdésekben viszont amelyeket a Gt. ( új ) kötelezően a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal egy kivételes lehetőségtől eltekintve a felek egyező akarattal sem jogosíthatnak fel más társasági szervet a döntéshozatalra.

[3, 472, [15]] VPC.semi A Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdés utolsó fordulata a társaság tartozásaiért fennálló kivételes és korlátlan helytállási kötelezettségre, illetve felelősségre utal.

[3, 2782, [22]] VPC.semi E szabály létjogosultságát egyértelműen a felhasználáshoz való általános társadalmi érdek adja, valamint az az általában megalapozott feltevés, mely szerint csak kivételes esetben alkot egy szerző olyan szándékkal, hogy az ne lehessen a nyilvánosság számára hozzáférhető.

[3, 2849, [0]] VPC.semi Kivételesen maga az Szjt. ( új ) [ Szjt. ( új ) 65. § (4) ] is lehetővé teszi külön szerződéses kikötés nélkül is a fellépési jogot

[3, 2861, [26]] VPC.semi Amíg az 1969. évi III. törvény vagyoni jogokra vonatkozó szabályait tucatnyi műfajspecifikus rendelet egészítette ki, addig az Szjt. ( új ) keretszabályai általános és csak kivételesen műfajspecifikus ( pl. film, szoftver stb. ) módon rendezik a vagyoni jogokat.

[3, 3417, [6]] VPC.semi A szerző nevének feltüntetését a felhasználó kivételesen itt is mellőzheti.

[3, 3481, [25]] VPC.semi A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 4336, [5]] VPC.semi A védelmi idő elteltét követően kivételesen fennállhat díjfizetési kötelezettség ez az ún. járulék, amit a szerzői díjjal ellentétben közcélokra ( pl. az alkotók szociális támogatására ) kell felhasználni [ Szjt. ( új ) 100. § ].

kivételi VPC.semi (15)

[1, 5, [14]] VPC.semi A Gt. ( új ) 66. § (3) bekezdése az (1) bekezdéséhez képest egy kivételi szabályt állapít meg.

[1, 22, [18]] VPC.semi Az új előírás azonban az 1988. évi VI. tv. rendelkezésével szemben ez alól a főszabály alól már egy kivételi előírást is megállapít.

[1, 63, [23]] VPC.semi Ezekhez a társasági jogi közös szabályokhoz azonban a kft. kht.-vá átalakulásánál a Gt. ( új ) 69. § (2) bekezdése a fentebb részletezett kivételi szabályokat állapította meg.

[1, 77, [7]] VPC.semi A törvény azonban ilyenkor is megállapítja a kivételi előírásokat.

[1, 181, [14]] VPC.semi Ez alól a főszabály alól a törvény egyedül a részvénytársaságok egyesülése esetére állapít meg kivételi szabályt.

[1, 182, [2]] VPC.semi Ennek a kivételi rendelkezésnek az alapján sem választhatják azonban automatikusan a nyilvános alapítás formát, illetve nyilvános működést a részvénytársaságok, hanem csak akkor, ha megfelelnek a törvény 76. § (1) bekezdésében írt feltételének.

[3, 473, [19]] VPC.semi Így például az általános részben, a részvényjogi részben és a konszernjognál fogalmazott meg a jogalkotó a főszabály alóli kivételi rendelkezéseket.

[3, 2071, [16]] VPC.semi Ezzel összefüggésben azonban már itt utalnunk kell a Gt. ( új ) 297. §-ának a sajátos kivételi előírására.

[3, 2185, [6]] VPC.semi Ehhez a főszabályhoz képest fogalmaz meg kivételi előírást a Gt. ( új ) 297. §-a.

[3, 2187, [2]] VPC.semi Hasonló módon kivételi szabályként alkalmazni kell az említett esetekben a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésében írt közvetlen irányításnál meghatározott szabályt is. [ Erről további információ a Gt. ( új ) 296. § (3) bekezdésénél. ]

[3, 2249, [22]] VPC.semi A Gt. ( új ) 299. § (4)-(5) bekezdése eredetileg az egyszemélyes részvénytársaságra és a konszernalakzat uralkodó tagjának a felelősségére állapított meg kivételi rendelkezéseket.

[3, 2251, [20]] VPC.semi Ezért az új törvény június 16-án már ezek nélkül a rendelkezések nélkül lépett életbe, így az ott eredetileg megfogalmazott kivételi szabályok nem létezővé váltak.

[3, 2272, [19]] VPC.semi Az új törvény hatályba lépésekor háromnál több vezető tisztséget betöltők számára az őket érintő 299. § (8) bekezdésben írt kivételi szabály a megbízatásuk lejártáig teszi lehetővé a meglévő tisztségük ellátását.

[3, 2375, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdése a pontosított Ptk. 60. § (1) bekezdése alól állapít meg egy kivételi szabályt.

[3, 2421, [25]] VPC.semi Ez az előírás az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve állami önkormányzati tulajdonban álló vagyon gazdasági társaságba, kht.-ba vagy egyesülésbe való apportálása esetére állapít meg kivételi szabályt a Gt. ( új ) előírásaihoz képest.

kivéve VPC.semi (48)

[1, 377, [16]] VPC.semi A tagok gyűlése ( taggyűlés ) a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében e törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

[1, 482, [11]] VPC.semi Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, haa ) az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetveb ) a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és

[1, 491, [11]] VPC.semi Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, haa ) az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetveb ) a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, ésaz ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

[1, 581, [17]] VPC.semi Amennyiben megbízatása időtartamáról az igazgatótanácsi határozat nem rendelkezik, az igazgatót öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a vállalat ennél rövidebb időtartamra jött létre [ Gt. ( új ) 24. § (1) ].

[1, 591, [22]] VPC.semi Ugyanakkor a Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdéséből következően a lemondás annak bejelentésétől számított 60. napon válik csupán hatályossá, kivéve, ha az igazgatótanács ezen határidő lejárta előtt új vezető tisztségviselőt választ.

[2, 119, [36]] VPC.semi A társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meg kell határozni a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük ( cégnevük ) és lakóhelyük ( székhelyük )- kivéve az alapszabályban a részvényeseket- feltüntetésével; c) a gazdasági társaság tevékenységi körét; d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke ( a tagok vagyoni hozzájárulása ) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

[2, 218, [22]] VPC.semi Ezt követően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg, kivéve a 33. §-ban foglalt esetet.

[2, 230, [35]] VPC.semi A társaság létrejöttét- bejegyzését- követően az alapítók kijelölési jogát a társaság legfőbb szervének a választási jogköre veszi át a Gt. ( új ) 33. § alapján a felügyelő bizottságnak biztosított különleges jogkör esetét kivéve.

[2, 235, [21]] VPC.semi A társaság létesítő okiratának módosítása a társaság legfőbb szervének [ Gt. ( új ) 18. § (1) ] hatáskörébe tartozik, kivéve az egyszemélyes gazdasági társaságot [ Gt. ( új ) 3. § (2) ], ahol a taggyűlés, illetve a közgyűlés jogait az egyedüli tag, illetve részvényes gyakorolja.

[2, 262, [45]] VPC.semi A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 272, [32]] VPC.semi Ha a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok ( részvényesek ) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.

[2, 280, [42]] VPC.semi A vezető tisztségviselő- a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével- nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

[2, 281, [29]] VPC.semi A vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója [ Ptk. 685. § b) pont ] nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) kifejezetten megengedi.

[2, 322, [27]] VPC.semi A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

[2, 374, [16]] VPC.semi A munkavállalói küldöttet a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget e javaslattételi kötelezettségének.

[2, 500, [5]] VPC.semi Ilyenkor a nyereségből való részesedést kivéve a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogait, így pl. nem vehet részt a taggyűlésen, nem szavazhat stb.

[2, 530, [48]] VPC.semi A gazdasági társaság megszűnik, haa ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését ( átalakulását ); d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.

[2, 554, [23]] VPC.semi A gazdasági társaság megszűnése esetében a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított öt év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési időt állapít meg.

[2, 559, [9]] VPC.semi Az elévülési időt a társaság megszűnésétől kell számítani, kivéve a Gt. ( új ) 54. § (2) bek. szerinti esetet.

[2, 579, [20]] VPC.semi Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik- a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli törlése esetét kivéve-, végelszámolásnak van helye.

[2, 659, [30]] VPC.semi Az átalakulás során az egyes tagoknak ( részvényeseknek ) biztosított külön jogokat vagy előnyöket azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe ( alapító okiratába ), kivéve, ha az érintett tag ( részvényes ) erről írásban kifejezetten lemond.

[2, 718, [13]] VPC.semi A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig- a 63. § (1) bekezdésének esetét kivéve- nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.

[2, 733, [47]] VPC.semi Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

[2, 734, [28]] VPC.semi A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[3, 100, [8]] VPC.semi Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője azt a társaság hozzájárulásával átvállalja.

[3, 142, [18]] VPC.semi Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a 130. §-ban, valamint a 132. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

[3, 305, [13]] VPC.semi A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak.

[3, 428, [11]] VPC.semi Az egyszemélyes kft.-re a többszemélyesekre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, kivéve ha a Gt. ( új ) kifejezett eltérésről nem rendelkezik.

[3, 474, [30]] VPC.semi - A közös szabályok között lévő Gt. ( új ) 54. § (2) bekezdése szerint a részvénytársaság részvényese a jogutód nélkül megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért öt évig felelősséggel tartozik ( kivéve, ha valamely követelésre a törvény ennél rövidebb elévülési időt állapít meg ).

[3, 491, [13]] VPC.semi Saját vagyonával azonban főszabályként már nem felel a hitelezőkkel szemben a részvénytársaság tartozásaiért kivéve a Gt. ( új ) 56. § (3) bekezdésében írt és fentebb részletezett sajátos helyzetre megállapított eseteket.

[3, 798, [24]] VPC.semi A saját részvény megszerzéséről szóló döntés- ideértve a részvények számát és az érte adandó ellenérték meghatározását is- a közgyűlés hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a saját részvény megszerzésére a részvénytársaságot fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség.

[3, 882, [31]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényeket a társaságok a működésük során a Gt. ( új ) 233. § h) pontja alapján bármikor átalakíthatják egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési döntés alapján dematerializált részvénnyé ( kivéve ha a létesítő okirat ennél szigorúbb szavazati arányt ír elő, mert akkor természetesen az lesz az irányadó a döntéshozatal szavazati arányára ).

[3, 1039, [0]] VPC.semi Kivéve ez alól az 1996. évi CXI. törvény 92. § (8) bekezdésében írt esetet.

[3, 1320, [35]] VPC.semi Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt vagy- az alapítási tervezet ilyen rendelkezése esetén- a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztosítja.

[3, 1337, [18]] VPC.semi Az alakuló közgyűlés: a) megállapítja a részvényjegyzés eredményességét; b) dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn; c) megállapítja az alapszabályt; d) megválasztja az első igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn.

[3, 1337, [51]] VPC.semi Az alakuló közgyűlés: a) megállapítja a részvényjegyzés eredményességét; b) dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn; c) megállapítja az alapszabályt; d) megválasztja az első igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót, kivéve, ha az alapítók az alapítási tervezetben ezt a jogot maguknak tartották fenn.

[3, 1422, [16]] VPC.semi Amennyiben a tilalom ellenére mégis történik kifizetés, úgy azt vissza kell fizetnie a részvényesnek, kivéve a jóhiszeműen felvett osztalékot és kamatot.

[3, 1605, [10]] VPC.semi Az első igazgatósági tagokat az alakuló közgyűlés választja,- kivéve ha ezt a jogot az alapítók maguknak tartották fenn, vagy az alapító okirat jelöli ki.

[3, 2015, [4]] VPC.semi Az utolsó két esetet kivéve végelszámolást kell lefolytatni.

[3, 2114, [0]] VPC.semi Kivéve ez alól az azonos és csökkenő irányú befolyás eseteit.

[3, 2640, [24]] VPC.semi Erre a Ptk. 75. § (2) bekezdése is lehetőséget ad, amennyiben rámutat arra, hogy személyhez fűződő jogokkal jogi személyek is rendelkezhetnek, kivéve, ha azok csak a magánszemélyeket illethetik meg.

[3, 3062, [12]] VPC.semi A Tag a filmek tekintetében mentesül ez alól a kötelezettség alól, kivéve, ha az ilyen bérbeadás a szóban forgó művek olyan széles körű másolásához vezetett, ami az illető Tagban a szerzőkre és jogutódaikra ruházott kizárólagos sokszorosítási jog anyagi sérelméhez vezetett ... "

[3, 3402, [21]] VPC.semi Az ilyen művek díszletként való felhasználásához tehát a televíziónak engedélyt kell kérnie és a jogosult részére szerzői díjat kell fizetnie ( kivéve a szabad felhasználás más- releváns- eseteiben ). az irányadó.

[3, 3500, [15]] VPC.semi A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3892, [16]] VPC.semi A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 4118, [16]] VPC.semi Ez a kizárólagos jog az audiovizuális műben felhasznált előadóművészi teljesítménye után is megilleti a művészt, kivéve akkor, ha az előadóművész hozzájárult előadásának filmalkotásban való rögzítéséhez [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ].

[3, 4291, [7]] VPC.semi A fentebb említett felhasználásokért díjazás jár, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik ( pl. szabad felhasználás esetei ).

[3, 4723, [16]] VPC.semi Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak.

kizár VPC.full (2)

[3, 2551, [18]] VPC.full Kifejezett ilyen tartalmú szerződési rendelkezés hiányában, az Szjt. ( új ) 9. § (1) bekezdésének szigorú értelmezése kizárná a befejezetlen műrészre a szerzői jogokat, hiszen ez a szabály a mű létrejöttéhez köti a szerzői jogok- személyhez fűződő és vagyoni jogok- keletkezését.

[3, 2891, [2]] VPC.full A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

kizárhat VPC.full (7)

[1, 600, [10]] VPC.full A csatlakozó tag a csatlakozás előtt keletkezett tartozásokért fennálló felelősségét kizárhatja, éspedig az igazgató tanácshoz intézett nyilatkozatával.

[3, 184, [5]] VPC.full A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban a szerződésben rendelkezni kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról.

[3, 187, [23]] VPC.full A társasági szerződés azonban a tagok számára nemkívánatos tagváltozás megakadályozása érdekében mind a természetes személyek, mind a nem természetes személyek jogutódlása esetére kizárhatja az átszállást.

[3, 190, [6]] VPC.full A társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárhatja.

[3, 568, [29]] VPC.full Külön törvényben meghatározott tevékenységre alapított részvénytársaság esetében törvény a bemutatóra szóló részvény névre szóló részvénnyé történő átalakítását előírhatja, illetve a névre szóló részvény bemutatóra szóló részvénnyé történő átalakítását kizárhatja.

[3, 679, [27]] VPC.full A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat ( alapszabály ) korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.

[3, 2276, [25]] VPC.full Ez a megoldás számos esetben eredményezett méltánytalan és a jogintézmény céljával ellentétes eredményeket, hiszen például egy 30 napon túli kórházi vagy külföldi tartózkodás már kizárhatta a jogérvényesítést.

kizárt VPC.full (6)

[2, 519, [14]] VPC.full Társasági jogvitának minősül a gazdasági társaság és tagjai ( részvényesei )- ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is- közötti, valamint a tagok ( részvényesek ) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel kapcsolatban avagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita.

[3, 240, [4]] VPC.full Más módon csak a kizárt tag hozzájárulásával lehet értékesíteni az üzletrészt.

[3, 245, [15]] VPC.full A társaságból kizárás következményeként [ Gt. ( új ) 49-50. § ] rendelkezni kell a kizárt tag üzletrészéről.

[3, 246, [36]] VPC.full Ettől a módtól el lehet térni ( pl. a tagok veszik meg az üzletrészt ) de mert ilyenkor rendszerint hátrányosabb értékesítési feltételekkel lehet számolni, ezért az eltérő értékesítésre és annak a konkrét formájára csak a kizárt tag beleegyezésével van lehetőség.

[3, 250, [3]] VPC.full Az árverésen a kizárt tag nem vehet részt vevőként.

[3, 257, [20]] VPC.full Ha a tagot a bíróság kizárta a társaságból, akkor a költségek levonása után az árverésen elért teljes vételár a kizárt tagot illeti.

kizárás VPC.full (39) VPC.semi (1)

[1, 405, [29]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 446, [20]] VPC.full Így pl. közös megegyezésnél [ Gt. ( új ) 92. § b) ] a tagok megállapodásától függően, a tag kizárásánál [ Gt. ( új ) 92. § c) ] az ítélet jogerőre emelkedésével stb.

[1, 601, [36]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszonya ) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; d) a tag kizárásával; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[2, 179, [13]] VPC.full A vagyoni hozzájárulás teljesítésével késedelembe eső tag ( részvényes ) tagsági viszonya a kizáráshoz egyébként szükséges perindítás, illetve bírósági határozat nélkül [ Gt. ( új ) 49-50. § ] a törvény erejénél fogva szűnik meg.

[2, 214, [11]] VPC.full Konkrétabban határozza meg azonban a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. ( új ) a más rendelkezéseinél, így pl. a Gt. ( új ) 49. § (3) bekezdésében a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.

[2, 214, [35]] VPC.full Konkrétabban határozza meg azonban a közvetlen személyes érdekeltség miatt a döntéshozatalbóli kizárás esetét a Gt. ( új ) a más rendelkezéseinél, így pl. a Gt. ( új ) 49. § (3) bekezdésében a tag kizárása iránti perindításról történő határozathozatalnál.

[2, 487, [30]] VPC.full Ellenkező esetben, amíg egy ilyen per le nem zárul- ami a jogorvoslatokkal, esetleges hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással stb. több évet is jelenthet- a kizárásról döntő határozat alapján indított per tárgyalását a fenti per mint előkérdés eldöntéséig fel kellene függeszteni.

[2, 488, [14]] VPC.full Az utóbbi esetben a törvényi tilalom nélkül a szinte feloldhatatlan jogi bonyodalmakhoz vezetett kölcsönös kizárások korábbi gyakorlata folytatódna, ezúttal a bíróságok igénybevételével.

[2, 489, [12]] VPC.full BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[2, 490, [2]] VPC.full A tag kizárása iránti perben a bíróság első és másodfokon is soron kívül jár el.

[2, 497, [24]] VPC.full A törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről sem.

[2, 651, [14]] VPC.full - A Gt. ( új ) 50. § (5) bekezdése alapján pedig a tag kizárása iránti perben, ha a bíróság felfüggeszti a kizárandó tag alperes tagsági jogainak a gyakorlását, úgy akkor a társaság a felfüggesztés időtartama alatt szintén nem határozhat a társaság átalakulásáról.

[2, 656, [12]] VPC.full Ezzel a megoldással, illetve az előtársasági formában való működés lehetőségének a kizárásával kívánta a törvény megoldani az 1988. évi VI. tv. alapján rendszeresen felmerülő azon problémát, ami akkor keletkezett, ha a cégbíróság elutasította az átalakuló társaság cégbejegyzés iránti kérelmét.

[3, 7, [14]] VPC.full A tagkizárás előfeltételét képezi, hogy az igazgató tanács 3/4-es szótöbbséggel határozatot hozzon a kizárás iránti per megindításáról, valamint hogy a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a társaság a pert megindítsa. [ Gt. ( új ) 49. § ].

[3, 8, [2]] VPC.full A tag kizárását tehát csakis a peres bíróság mondhatja ki jogerős ítéletével.

[3, 9, [4]] VPC.full Nincs helye a tag kizárásának, ha a közös vállalatnak csupán két tagja van.

[3, 46, [12]] VPC.full Ez ugyanis nem tenné lehetővé az egymásnak megfelelő üzleti partnereknek a nyilvánosság kizárásával bizalmi szempontokra is figyelemmel lévő megválogatását.

[3, 195, [34]] VPC.full Az üzletrészek nemkívánatos felszaporodását vagy a társaságon belüli erőviszonyoknak ezen az úton történő megváltozását nemcsak egy-egy felosztási javaslat elvetésével akadályozhatja meg a társaság, hanem magának az üzletrész felosztási lehetőségnek a társasági szerződésbe rögzített kizárásával is.

[3, 219, [19]] VPC.full A társaság az üzletrészt magához vonjaa ) a tagsági jogviszony 13. § szerinti megszűnése, illetve a tag bírósági kizárása esetében az árverés lebonyolítása érdekében, vagyb ) a tag jogutód nélküli megszűnése

[3, 239, [9]] VPC.full Az üzletrész értékesítése nyilvános árverésen történik, amelyet a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani.

[3, 245, [2]] VPC.full A társaságból kizárás következményeként [ Gt. ( új ) 49-50. § ] rendelkezni kell a kizárt tag üzletrészéről.

[3, 248, [15]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) legfeljebb negyvenöt napot enged az árverés megtartására amit a kizárást kimondó ítélet jogerejétől kell számítani.

[3, 251, [3]] VPC.full Ellenkező esetben a kizárása ellenére azonnal ismét taggá válhatna.

[3, 258, [35]] VPC.full A Gt. ( új ) 148. § a tagsági jogviszonynak a Gt. ( új ) 13. § ( a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése ), a Gt. ( új ) 49-50. § ( a tag kizárása bírósági határozattal ) és a Gt. ( új ) 132. § (3) bek. ( pótbefizetési kötelezettség nem teljesítése ) alapján történő megszűnésekor az üzletrésznek árverés útján történő értékesítésénél alkalmazandó árverési szabályokat tartalmazza.

[3, 261, [10]] VPC.full A tagsági jogviszony 13. § szerinti megszűnése és a tag kizárása esetében, ha az árverés eredménytelen volt, a volt tag csak a törzsbetétének általa szolgáltatott hányadára, illetve a törzsbetéte összegére tarthat igényt.

[3, 269, [14]] VPC.full d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) a 47. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 335, [42]] VPC.full A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a) valamennyi tag nevét ( cégét ), lakóhelyét ( székhelyét ) és törzsbetétét; b) a törzstőke mértékét; c) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.

[3, 1457, [41]] VPC.full Ilyen kivételt állapít meg a Gt. ( új ) 183. § (4) bekezdése, az osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi és az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvények tekintetében, lehetővé téve az ilyen részvényekhez kapcsolódó szavazati jog korlátozását, illetve kizárását.

[3, 1661, [9]] VPC.full A szavazás során az szavazati jog korlátozására, illetve kizárásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

[3, 1750, [8]] VPC.full E szavazás során a szavazati jog korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

[3, 1942, [33]] VPC.full Magasabb, legalább háromnegyedes szótöbbség kell a felsorolt kérdések, így az egyesülés megszűnésének, szervezeti változásának ( átalakulás, szervezeti egyesülés, beolvadás, szétválás ), új tag csatlakozásának, tag kizárásának kezdeményezése, a társasági szerződés módosításának elhatározásához.

[3, 1990, [27]] VPC.full Megszűnik a tagsági jogviszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[3, 2007, [10]] VPC.full Bár a törvény a tagsági viszony megszűnésének esetei között a kizárást nem említi, a Gt. ( új ) 276. § (1) e) pontjából és 280. § (2) bekezdéséből következően az egyesülésnél is lehetőség van a tag kizárásának igazgatótanácsi határozattal történő kezdeményezésére, e tekintetben tehát a 272. § (4) bekezdésével összhangban alkalmazni kell a Gt. ( új ) 49-50. §-ait, tehát a tagsági viszony a peres bíróság jogerős határozatával kizárással megszűnik.

[3, 2007, [37]] VPC.full Bár a törvény a tagsági viszony megszűnésének esetei között a kizárást nem említi, a Gt. ( új ) 276. § (1) e) pontjából és 280. § (2) bekezdéséből következően az egyesülésnél is lehetőség van a tag kizárásának igazgatótanácsi határozattal történő kezdeményezésére, e tekintetben tehát a 272. § (4) bekezdésével összhangban alkalmazni kell a Gt. ( új ) 49-50. §-ait, tehát a tagsági viszony a peres bíróság jogerős határozatával kizárással megszűnik.

[3, 2007, [71]] VPC.full Bár a törvény a tagsági viszony megszűnésének esetei között a kizárást nem említi, a Gt. ( új ) 276. § (1) e) pontjából és 280. § (2) bekezdéséből következően az egyesülésnél is lehetőség van a tag kizárásának igazgatótanácsi határozattal történő kezdeményezésére, e tekintetben tehát a 272. § (4) bekezdésével összhangban alkalmazni kell a Gt. ( új ) 49-50. §-ait, tehát a tagsági viszony a peres bíróság jogerős határozatával kizárással megszűnik.

[3, 2205, [12]] VPC.full BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[3, 2273, [12]] VPC.semi BH1999. 318. A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket ( alapító okiratukat, alapszabályukat ) módosították.

[3, 2506, [3]] VPC.full - Elállási jog kizárása vagy erre vonatkozó feltételek hiányában viszont a részvények átruházása a vételi ajánlat és az elfogadó nyilatkozatok szerint megtörténik.

[3, 3660, [3]] VPC.full Felmondási jog gyakorlásának kizárása, a kizárólagosság megszüntetése felmondási jog helyett

[3, 4753, [79]] VPC.full Ez a döntés egymagában alkalmas volt arra, hogy olyan specifikus szabályokat felborítson, mint pl. az összemérés alkalmazását, tehát- a védelem időtartamára annak az országnak a nemzeti jogának a figyelembe vételét, ahol a védelmet igénylik, azzal a megkötéssel, hogy ez az időtartam nem haladhatja meg a mű származásának országában megállapított időtartamot, illetve- olyan országok esetében, amelyek alacsonyabb védelmi időt alkalmaznak a többihez képest, ezen alacsonyabb tartamnál magasabb védelem lehetőségének kizárását, valamint

kiállított VPC.full (8)

[3, 77, [17]] VPC.full A pénzbetétek befizetésének igazolását a Ctv. Melléklet II. 1. b) pontja ugyancsak kötelezően előírja mégpedig hitelintézet által kiállított igazolást kívánva meg.

[3, 588, [3]] VPC.full A társasági részesedésről kiállított és a nyomdai vagy dematerializált módon előállított részvény pedig a Ptk, Gt. ( új ) és az 1996. évi CXI. törvény szabályaiból és ezek összefüggéséből következően azonos módon megtestesíti a benne foglalt jogokat.

[3, 897, [28]] VPC.full Olyan esetekben, ha az okirat kiállítása után a kibocsátott teljes sorozat össznévértéke, vagy a kibocsátott részvények száma vonatkozásában valamilyen változás következik be, akkor a már kiállított okiratot érvényteleníteni kell és ezzel egyidejűleg az 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) a)_-_e) pontjaiban írt tartalmú új okiratot kell kiállítani.

[3, 907, [3]] VPC.full A dematerializált részvényről kiállított értékpapírnak nem minősülő okiratot a Központi Értéktárba kell elhelyezni.

[3, 995, [41]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 3407, [1]] VPC.full Nyilvánosan kiállított képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti műveket mind a napilapok és a folyóiratok, mind a műsorszolgáltatók híradói és más időszerű műsorszámai bemutathatnak.

[3, 3408, [13]] VPC.full A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

[3, 3410, [13]] VPC.full A közönség tájékoztatását és egyben az említett művek publicitását is elősegíti a nyilvánosan kiállított alkotások sajtóban való bemutatásának szabad felhasználásként való minősítése.

képez akadály LVC.full (1)

[1, 326, [7, 11]] LVC.full Az ilyen kuriózum számba menő esetek sem képezhetik azonban a bejegyzés akadályát, mert az 1998. június 16-tól hatályos Gt. ( új ) esetében is irányadó BH1992. 92. sz. döntés értelmében a cégbíróság az indulóvagyon megfelelőségét ennél a társasági formánál nem vonhatja vizsgálata körébe.

képez kivétel LVC.full (9) Skipped (1)

[3, 438, [0, 5]] LVC.full Kivételt csak azok az esetek képeznek ahol a Gt. ( új ) kifejezetten eltérően rendelkezik.

[3, 1593, [2, 3]] LVC.full Ez alól kivételt képez, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata az igazgatóság helyett az ügyvezetés ellátására a Gt. ( új ) 244. §-a szerint vezérigazgatót jelöl ki.

[3, 1596, [2, 3]] LVC.full Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a nyilvános alapítású részvénytársaság alapítói az alapítási tervezetben fenntartott jogosultság alapján jelölik ki az igazgatóság tagjait, mely kijelölés ez esetben az első három évre szólhat [ Gt. ( új ) 212. § (3) e) ].

[3, 2944, [48, 49]] Skipped Az Európai Parlament és Tanács ezen tárgyú Irányelv-tervezetének ( European parliament and Council Directive on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the Information Society, Brussels, 1999, 97/0359/COD. ) talán a legtöbb vitát kiváltó rendelkezése azon esetek meghatározása volt, amelyek kivételt képezhetnek a szerző kizárólagos engedélyezési jogai alól a digitális környezetben, elsősorban a reprodukálások tekintetében.

[3, 3043, [0, 1]] LVC.full Kivételt képeznek ez alól azonban a szoftver, a filmek és a hangfelvételek eseteire, illetve a (4) bek. alapján a az építészet, az iparművészet és ipari tervezőművészet terveire, mivel ezen művek esetében a haszonkölcsönbe adás szabad engedélyezése a művek rendes hasznosításának, így a szerző méltányos érdekeinek sérelmével járna.

[3, 3276, [0, 1]] LVC.full Kivételt képeznek ezalól a munkaviszonyból folyó kötelesség eredményeképpen készült művek szerzői, akiknél e nyilatkozat nem gátolja a munkáltatót a mű felhasználási jogainak a gyakorlásába.

[3, 3459, [19, 24]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 39. §-a ezzel szemben a haszonkölcsönt alapvetően nem tekinti szabad felhasználásnak, ez alól kivételt csupán nyilvános könyvtárak kölcsönzése képez.

[3, 3553, [0, 1]] LVC.full Kivételt képez ezalól az az eset, amikor egy gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg.

[3, 3560, [1, 2]] LVC.full További kivételt képez a felhasználó helytállási kötelezettsége alól az Szjt. ( új ) 46. § (2) bekezdésében foglalt eset, amikor a felhasználó gazdálkodó szervezet jogutódlással szűnik meg, hiszen ilyenkor a jogutód felel a jogelőd kötelezettségeiért.

[3, 3774, [1, 2]] LVC.full Ugyancsak kivételt képez a nyilvános előadás szabad lehetősége, akkor is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a z előbbiekben kifejtett okokból.

ad kivétel LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 3198, [15, 18]] Skipped A szerzői művek rádió-televízió műsor céljára történő mechanikai rögzítéséért fizetendő jogdíjakra vonatkozó Artisjus Közlemény e kivétel további értelmezését adja.

[3, 4122, [11, 12]] LVC.full [ A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) még kivételt adott az engedélyezés alól arra az esetre, ha az előadás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről történt. )

jelenik kivétel LVC.full (4)

[1, 74, [3, 4]] LVC.full Ez alól azonban kivételt jelent az, ha az utolsó beltag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltagja lesz a társaságoknak és ezt ez alatt az idő alatt be is jelentik a cégbíróságnak.

[1, 467, [19, 20]] LVC.full A kültagnak az előzőek szerinti korlátozott vagyoni felelőssége alól csak a Gt. ( új ) 103. § (1) bek. jelent kivételt.

[2, 628, [35, 36]] LVC.full A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 714, [20, 21]] LVC.full Ez alól egy, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben ( a továbbiakban Áht. ) meghatározott alanyi kör azonban kivételt jelent.

jelent kivétel Skipped (4) LVC.full (3)

[1, 74, [3, 4]] Skipped Ez alól azonban kivételt jelent az, ha az utolsó beltag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltagja lesz a társaságoknak és ezt ez alatt az idő alatt be is jelentik a cégbíróságnak.

[1, 366, [0, 6]] LVC.full Kivételt csak azok a halaszthatatlan intézkedések jelentenek amelyeket közelebbről nem határoz meg a Gt. ( új ) Ezért abban a kérdésben, hogy mi minősül halaszthatatlan ügynek vagy intézkedésnek mindig csak a konkrét ügy ismeretében lehet állást foglalni.

[1, 467, [19, 20]] Skipped A kültagnak az előzőek szerinti korlátozott vagyoni felelőssége alól csak a Gt. ( új ) 103. § (1) bek. jelent kivételt.

[2, 628, [35, 36]] Skipped A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 714, [20, 21]] Skipped Ez alól egy, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben ( a továbbiakban Áht. ) meghatározott alanyi kör azonban kivételt jelent.

[3, 2214, [17, 18]] LVC.full Ez alól csak a Gt. ( új ) 299. § (3) és a (6)-(8) bekezdésben írt esetek jelenthetnek kivételt.

[3, 2851, [3, 4]] LVC.full A filmelőállítónál ilyen kivételt jelentenek az Szjt. ( új ) 65. § (1)_-_(2) bekezdésekben foglalt jogok gyakorlása.

jelenthet kivétel LVC.full (5)

[1, 206, [6, 7]] LVC.full Ez alól csak az az eset jelenthet kivételt, ha valamennyi átváltoztatható kötvénytulajdonos hozzájárul a jogosultságának a megváltoztatásához.

[2, 653, [17, 18]] LVC.full Ez alól a Gt. ( új ) 306. § (1) bekezdésében- átmeneti időre- meghatározott eset jelenthet kivételt ).

[2, 660, [51, 52]] LVC.full A Gt. ( új ) 60. § (5) bekezdése az 1988. évi VI. tv. által kizárólag csak az egyesülésnél irányadó szabályként állapította meg azt, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek a létesítő okiratban biztosított különjogokat változatlan tartalommal kell átvenniük az új társaság létesítő okiratába és ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintett tag, illetve részvényes erről írásban kifejezetten lemondott.

[3, 813, [3, 4]] LVC.full Ez alól azonban kivételt jelenthet az az eset, ha a saját részvények megszerzése a részvénytársaságot fenyegető súlyos veszélyt hárítja el.

[3, 2444, [4, 5]] LVC.full Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az 1995. évi LVII. törvény ettől eltérően rendelkezik.

tesz kivétel LVC.full (3)

[2, 63, [14, 16]] LVC.full Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[3, 3209, [6, 7]] LVC.full A szerzői jogi szabályok ugyanis nem tesznek kivételt aszerint, hogy a továbbközvetítés milyen széles közönséget érint.

[3, 4147, [8, 9]] LVC.full Ez alól az Szjt. ( új ) több kivételt tesz, így a rögzítéshez való hozzájárulás esetén is megilletik az előadóművészt az alábbi jogok, illetve díjigény

késedelem esett LVC.full (4)

[3, 1406, [40, 41]] LVC.full Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1407, [1, 2]] LVC.full A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1411, [13, 14]] LVC.full E felhívás értelemszerűen nem a Gt. ( új ) 13. §-ában írt fizetési késedelembe esett részvényes felhívását jelenti.

[3, 1412, [24, 25]] LVC.full Amennyiben azonban a részvényes az igazgatóság felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, már alkalmazásra kerül a 13. §-ban írt eljárás, vagyis a késedelembe esett részvényest az igazgatóság 30 napos határidővel felhívja a teljesítésre, azzal, hogy annak elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnésével jár.

késedelem eső LVC.full (2)

[2, 179, [4, 5]] LVC.full A vagyoni hozzájárulás teljesítésével késedelembe eső tag ( részvényes ) tagsági viszonya a kizáráshoz egyébként szükséges perindítás, illetve bírósági határozat nélkül [ Gt. ( új ) 49-50. § ] a törvény erejénél fogva szűnik meg.

[3, 93, [7, 8]] LVC.full A társaság létesítő okiratában vállalt vagyoni hozzájárulással késedelembe eső tag tagsági viszonyának a Gt. ( új ) 13. § alapján történő megszűnése ilyenkor az adott üzletrésszel kapcsolatos elszámolás szükségességét is jelenti.

kívülálló(k) VPC.semi (1)

[3, 379, [26]] VPC.semi Ennek a helyzetnek az elkerülésére csak a tagok elsőbbségi jogával való élés vagy- egyetértést feltételezve- az új törzsbetét megszerzésére jogosult, mindenki számára elfogadható kívülálló(k) kijelölésének lehetősége áll fenn.

kössön előszerződés LVC.full (1)

[3, 3952, [46, 52]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a remake jogáról nem mondott le pl. az eredeti film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a megfilmesítési szerződésben, a szerző egy másik előállítóval akár 10 éven belül előszerződést ( Ptk. 208. § ) kössön.

kössön átalányszerződés LVC.full (1)

[3, 4499, [18, 19]] LVC.full Ez a szabály nem zárja ki a fentebb is jelzett kedvezmények alkalmazását vagy azt, hogy a jogkezelő átalányszerződéseket kössön a felhasználóval. ( A jogkezelők leginkább a rádió- és televízió-szervezetekkel kötnek átalánydíjas keret-szerződéseket. )

köt keret-szerződés LVC.full (1)

[3, 4499, [31, 33]] LVC.full Ez a szabály nem zárja ki a fentebb is jelzett kedvezmények alkalmazását vagy azt, hogy a jogkezelő átalányszerződéseket kössön a felhasználóval. ( A jogkezelők leginkább a rádió- és televízió-szervezetekkel kötnek átalánydíjas keret-szerződéseket. )

köt ügylet LVC.full (1)

[2, 281, [15, 27]] LVC.full A vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója [ Ptk. 685. § b) pont ] nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) kifejezetten megengedi.

megkötött ügylet LVC.full (1)

[2, 622, [6, 7]] LVC.full A gazdasági társaság iratain és a megkötött ügyleteinél azonban ilyenkor mindig jelezni kell azt a tényt, hogy a cég átalakulás alatt áll.

kötött megállapodás LVC.full (5)

[2, 734, [33, 34]] LVC.full A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[3, 3136, [24, 25]] LVC.full A korábbi szabályok alapján, az itt most törvényi szintre emelt rendelkezések mellett a rendezvények szervezői, ha a rendezvény megtartását megelőzően az ARTISJUS-szal kötött megállapodás szerint vállalják a várható bevétel alapján számított jogdíj 50%-ának előlegként történő befizetését, a jogdíjat átalányszerződés szerint fizethetik.

[3, 3870, [7, 8]] LVC.full Az előállító tehát az erre szakosodott biztosítóval kötött megállapodás értelmében garanciát kap arra, hogy a film elkészüljön.

[3, 4239, [2, 3]] LVC.full Az ARTISJUS-al kötött megállapodás értelmében az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a szerzőknek a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek- nem sugárzás útján ( pl. vendéglátó-ipari " gépzene "; vezeték útján vagy bármely más eszközzel való )- nyilvánossághoz történő közvetítéséért járó jogdíjak mellett az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó jogdíjakat is érvényesíti, majd ezt felosztás nélkül átutalja az MSZSZ-EJI-nek, illetve a MAHASZ-nak.

[3, 4402, [4, 6]] LVC.full Ezt ugyanis az ARTISJUS-sal kötött együttműködési megállapodás értelmében az ARTISJUS végzi.

köt megállapodás LVC.full (3) Skipped (1)

[3, 1075, [24, 25]] LVC.full A részvényesi meghatalmazott előzmény nélküli új megoldásként lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozás számára arra, hogy a részvénytársaság részvényeseivel megállapodást kössenek arról, hogy a részvényes meghatalmazottjaként és annak javára a saját nevükben gyakorolják a részvénytársasággal szemben mindazokat a részvényesi jogokat, amelyek a részvényest megilletik.

[3, 2857, [42, 43]] Skipped Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerző és a felhasználó közötti jogviszonytól függően, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történő átruházását, és az ettől való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett ( szinte mindig írásbeli ) megállapodáshoz köti.

[3, 3032, [57, 58]] LVC.full A tisztességtelen piaci magatartás jogát az EK fogyasztóvédelme szabályozza, és bár az EK versenyjoga konkrétan nem tartalmaz rendelkezéseket a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésekre- ezt az egyes tagállamokra hagyja- azonban ennek ellenére kiemelt figyelem központjába kerültek már hosszú ideje az olyan esetek, amikor a szellemi tulajdonjogok értékesítésével foglalkozó vállalkozások versenykorlátozás céljából kartell jellegű megállapodásokat kötnek ( Dr. Tattay Levente Az ipari tulajdon és a versenyjog kollíziójának feloldása az Európai Közösségben, Magyar Jog 1999/5. szám ).

[3, 4403, [2, 9]] LVC.full Ilyen együttműködési megállapodást az ARTISJUS más jogkezelő szervezetekkel is kötött.

kötött szerződés LVC.full (28) Skipped (1)

[1, 9, [23, 25]] LVC.full A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.

[1, 17, [3, 5]] LVC.full Ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket is.

[2, 63, [36, 40]] LVC.full Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[2, 436, [14, 15]] LVC.full A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.

[2, 437, [34, 37]] LVC.full A könyvvizsgálói tisztség megszűnése történhet a társaság részéről a legfőbb döntéshozó szervnek a visszahívásról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára a könyvvizsgálóval a Gt. ( új ) 41. § (4) bek. alapján kötött polgári jogi szerződés felmondásának kötelezettségét jelenti.

[3, 163, [4, 5]] LVC.full Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.

[3, 165, [4, 7]] LVC.full Az elővásárlási jog megsértésével kötött üzletrész átruházási szerződés esetén a jogosult peres úton érvényesítheti igényét.

[3, 1428, [15, 16]] LVC.full A fenti jogszabályhely összeférhetetlenségi korlátozásokat illetve tilalmakat állít a részvénytársaság és részvényesei illetve tisztségviselői között kötött szerződésekre vonatkozóan.

[3, 1493, [15, 16]] Skipped A részvény benyújtással egyidejűleg a részvényesnek meg kell jelölni az értékpapír számlavezetőt is, mellyel szerződést kötött értékpapír számlája vezetésére.

[3, 2703, [13, 14]] LVC.full Ez azt jelenti, hogy a gyűjteményes műbe foglalandó alkotások szerzőinek a szerkesztővel kötött szerződésekben át nem engedett jogaival a gyűjteménybe foglalt mű szerzője rendelkezik.

[3, 2839, [4, 6]] LVC.full A jövőben alkotandó művekre kötött felhasználási szerződések kijavításra vonatkozó különös szabályai biztosítják a megfelelő egyensúlyt a szerző művének integritásához való joga, illetve a felhasználói érdekek között [ Szjt. ( új ) 49. § ].

[3, 3052, [25, 27]] LVC.full Az új szabályozás a " nemzeti jogkimerülés " megoldását választotta, tekintettel több, nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségünkre, így elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú szerződésben vállalt jogalkotói feladatokra.

[3, 3493, [17, 19]] LVC.full A BH1992. 754. sz. döntés kifejti, hogy a televíziós filmsorozat elkészítésére és sugárzására a forgatókönyv szerzőjével kötött felhasználási szerződés csak a szerző kifejezett engedélyével jelentheti az abból készült irodalmi mű kiadásának jogát.

[3, 3494, [6, 8]] LVC.full Ez pl. a néhány évnél régebben kötött felhasználási szerződéseknél a napjainkban egyre elterjedtebb multimédia jellegű felhasználásoknál kerül előtérbe.

[3, 3502, [21, 24]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 43. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos engedélyezési jog nem zárja ki, hogy az azt megelőzően kötött nem kizárólagos szerződés továbbra is hatályban maradjon.

[3, 3504, [19, 22]] LVC.full Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen kikötést, akkor a későbbiekben más felhasználónak engedett kizárólagosság nem befolyásolja a korábban kötött nem kizárólagos szerződést.

[3, 3513, [26, 27]] LVC.full Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély a Magyar Köztársaság területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.

[3, 3532, [11, 12]] LVC.full A BH1994. 24. sz. döntés hangsúlyozza, hogy az alakiság megsértésével kötött szerződés érvénytelensége esetén a szerzőt nem a Ptk. 6. §-a szerinti bíztatási kár, hanem a Ptk. 237. § (2) bekezdésnek megfelelően szerzői díj illeti meg.

[3, 3535, [10, 11]] LVC.full A törvény kizárólag a napilapokban, folyóiratokban történő közzététel céljára kötött szerződésnél, valamint az Szjt. ( új ) 60. § (5) bekezdése alapján, a szoftver kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén nem teszi kötelezővé az írásbeliséget.

[3, 3581, [25, 27]] LVC.full Az új szabályozás a " nemzeti jogkimerülés " megoldását választotta, tekintettel több, nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségünkre, így elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú szerződésben vállalt jogalkotói feladatokra.

[3, 3599, [5, 7]] LVC.full A még nem létező művekre kötött felhasználási szerződés a szerző és a felhasználó számára is kiszolgáltatottabb helyzetet teremt.

[3, 3663, [6, 7]] LVC.full Ez pl. egy legfeljebb 5 évre kötött szerződésnél a felmondási jog gyakorlásának teljes kizártságát eredményezi.

[3, 3671, [8, 9]] LVC.full Jövőben alkotandó, konkrétan meg nem határozott művekre kötött szerződések

[3, 3892, [3, 4]] LVC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3914, [8, 9]] LVC.full Az is bizonytalanságot eredményezhet, hogy a szerzőkkel kötött szerződések időpontja általában megelőzi a támogatások folyósítását, ezért erről csak nagyon körültekintően lehet és kell rendelkezni a szerződéseknek.

[3, 3931, [3, 4]] LVC.full Jövőben alkotandó művekre kötött szerződések sajátosságai a filmnél

[3, 4530, [65, 68]] LVC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

[3, 4589, [12, 13]] LVC.full Tárgya szerint szerzői jogi felhasználási szerződésnek minősül a szerzői műre vonatkozóan szóban kötött szerződés akkor is, ha az alakiság megsértése miatt az érvénytelenség szabályainak alkalmazására kerül sor. ( BH1993. 295. sz. döntés. )

[3, 4768, [7, 9]] LVC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

befolyásol szerződés LVC.full (1)

[3, 3504, [16, 22]] LVC.full Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen kikötést, akkor a későbbiekben más felhasználónak engedett kizárólagosság nem befolyásolja a korábban kötött nem kizárólagos szerződést.

kössön szerződés LVC.full (1)

[3, 4473, [20, 21]] LVC.full A felhasználónak azzal a kötelezettségével, hogy előzetes jogosítást kérjen, szemben áll a jogkezelőnek az a kötelezettsége, hogy szerződést kössön bármely felhasználóval, vagyis hogy használati jogot vagy jogosítást adjon mindenkinek, méltányos feltételek mellett. ...

köt szerződés LVC.full (19) Skipped (2)

[2, 105, [8, 15]] LVC.full Az általános polgári jogi gyakorlattal összhangban a társasági szerződést több okiratba foglaltan is meg lehet kötni, de ez esetben a szerződésre irányadó alakisági előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani.

[2, 209, [37, 39]] LVC.full A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag ( részvényes ), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.

[2, 415, [13, 14]] LVC.full A könyvvizsgálóval, megválasztását ( kijelölését ) követően, a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.

[3, 104, [8, 19]] LVC.full Lényegében tehát egy olyan tetszőleges tartalmú polgári jogi szerződésről van szó, amit a tagsági jogviszony keretében arra tekintettel kötnek és amit a törzsbetéten mint kötelező vagyoni hozzájáruláson felül a társaságnak nyújtanak.

[3, 1138, [6, 7]] LVC.full Éppen ezért ha a részvényes ilyen szerződést köt, az igazgatósághoz fordulhat az említett jogok részvényen történő feltüntetése iránt.

[3, 1493, [15, 16]] LVC.full A részvény benyújtással egyidejűleg a részvényesnek meg kell jelölni az értékpapír számlavezetőt is, mellyel szerződést kötött értékpapír számlája vezetésére.

[3, 3191, [14, 15]] LVC.full A szerzői művek felhasználására főszabályként a szerzői jog jogosultja és a felhasználó egyedi felhasználási szerződést köt.

[3, 3473, [1, 7]] LVC.full Felhasználási szerződést minden olyan esetben egyedileg kell kötnie a leendő felhasználónak a szerzővel vagy szerzői jogosulttal, amikor a felhasználás nem tartozik a felhasználási jog korlátait képező valamely esetkörbe.

[3, 3503, [23, 24]] LVC.full Lehetőség van azonban a nem kizárólagos jogot biztosító szerződésben úgy rendelkezni, hogy amennyiben a szerző, szerzői vagy szomszédos jogosult később kizárólagos szerződést köt a szerződésben foglalt jogokra, úgy a nem kizárólagos jogot engedő szerződés hatályát veszti.

[3, 3650, [16, 18]] LVC.full Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor pl. egy felhasználó versenykorlátozó szándékkal egy esetleges konkurencia elkerülése végett köt felhasználási szerződést, ám korántsem azzal a céllal, hogy a művet fel is használja.

[3, 3652, [3, 10]] LVC.full Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3669, [3, 8]] LVC.full Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.

[3, 3677, [10, 11]] LVC.full Abban az esetben, ha pl. öt évnél rövidebb időre kötnek szerződést, mert a törvény csak öt év elteltével és hathónapos felmondási idővel engedi meg a felmondást.

[3, 3918, [7, 8]] LVC.full A koprodukciós partnerek általában már csak akkor kötnek szerződést, amikor a szerzők és az előállító közötti megfilmesítési szerződések már aláírásra kerültek, és e szerződések is megkövetelik azt, hogy e jogokat a partnerek együttesen gyakorolhassák.

[3, 3942, [26, 27]] LVC.full Ami a különbségeket illeti, az amerikai szerzői jog, előállító-központúsága miatt szélesebb jogokat enged az előállítónak a remake jogok aszerint alakulnak, hogy milyen típusú szerződést kötnek egymással a film létrehozása tekintetében.

[3, 3951, [22, 24]] Skipped Ez a szabály tekintve, hogy nem az újabb film gyártásának megkezdését vagy annak befejezését, hanem ugyanarra a műre történő megfilmesítési szerződés megkötését köti a 10 éves határidőhöz, valójában azt eredményezi, hogy a " konkurens " film gyártása csak e határidőt követően kezdődik.

[3, 4112, [21, 23]] LVC.full Amíg pl. egy zeneszerző már nyilvánosságra hozott művét számtalan különböző hangfelvétel-előállító rögzítheti, többszörözheti, addig az előadóművészek többnyire egy hangfelvétel-gyártóval kötnek exkluzív szerződést.

[3, 4162, [21, 22]] LVC.full Megjegyezzük, hogy egyes felhasználások esetében a közös jogkezelő nem csupán díjigényt érvényesít, hanem maga gyakorolja az engedélyezési jogokat ( köt szerződést a felhasználóval ).

[3, 4170, [25, 26]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 27. §-a pedig azt mondja ki, hogy az említett felhasználásoknak a jogosítására és a fizetendő díjak mértékére az ARTISJUS köt szerződést a felhasználóval.

[3, 4172, [30, 31]] LVC.full Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4365, [10, 12]] Skipped Az Szjt. ( új ) a felhasználás engedélyezését általában egyedi szerződés megkötéséhez köti.

köthet szerződés LVC.full (5)

[3, 1429, [21, 22]] LVC.full Így zárkörűen működő részvénytársaság a részvényesével, vagy annak a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozójával csakis a felügyelőbizottság hozzájárulásával köthet szerződést.

[3, 1815, [52, 54]] LVC.full Tekintettel arra továbbá, hogy természetes személy részvényes esetében a 270. § (2) bekezdésében írt tisztségviselési tilalom nem érvényesül ha a részvényes igazgatósági tisztséget, vagy felügyelőbizottsági tisztséget ellát a társaságnál a 224. § (4) bekezdése alapján a társasággal sem ő, sem közeli hozzátartozója a társaság üzletszerű gazdálkodási tevékenységi körébe tartozó szerződést nem köthet.

[3, 3491, [22, 26]] LVC.full Amennyiben sem jogszabályi rendelkezés sem a felhasználási szerződés nem utal a felhasználó kizárólagos felhasználási jogára, a szerző egyszerre több felhasználóval is köthet hasonló tartalmú felhasználási szerződést.

[3, 3935, [16, 19]] LVC.full A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

[3, 3948, [24, 27]] LVC.full A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre ( rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes figurájára is ) csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

megkötött szerződés LVC.full (4)

[3, 2961, [22, 25]] LVC.full A kollektív jogkezelés keretében a hangfelvételgyártó a szerzői hozzájárulást a szerzőket képviselő jogvédő társaságtól szerezheti meg, amelyek- hasonló külföldi társaságokkal megkötött kölcsönös képviseleti szerződések révén- egymás nemzeti repertoárjait is képviselik.

[3, 4740, [12, 14]] LVC.full E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

[3, 4741, [9, 11]] LVC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4781, [9, 11]] LVC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

kötött számlaszerződés LVC.full (1)

[3, 644, [23, 25]] LVC.full A dematerializált ( névre szóló ) részvény átruházása viszont az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint történik, vagyis a dematerializált részvény tulajdonosával kötött értékpapír számlaszerződés alapján vezetett értékpapír-számlán a számlatulajdonos vagy az általa meghatalmazott rendelkezése alapján a részvénytulajdonos számlájának a megterhelésével és a vevő számláján való jóváírással történik meg.

köt számlaszerződés LVC.full (1)

[3, 922, [17, 18]] LVC.full A részvények benyújtásával egyidejűleg a részvényeseknek meg kell jelölniük azt az értékpapír számlavezetőt is, amellyel értékpapír számlaszerződést kötöttek.

követ fedezetelvonás LVC.full (1)

[3, 479, [35, 36]] LVC.full Különösen fennáll ez a felelősség akkor ha a részvényesek sajátjukként rendelkeztek a részvénytársaság vagyonával; vagy pedig azt más személy javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság mellett tudhatták volna, hogy fedezetelvonást követnek el.

közreműködhet VPC.full (1)

[1, 341, [4]] VPC.full A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében.

közreműködés VPC.full (13)

[1, 322, [19]] VPC.full Ez utóbbi a nem természetes személy alapítók, illetve tagok esetében nem is lenne megvalósítható, de valamilyen jellegű közreműködést, tevékenységet, a társaság érdekében kifejtett megnyilvánulást, közrehatást a Gt. ( új )- közelebbi meghatározás nélkül- megkíván.

[1, 332, [20]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. §-ban felsoroltakon felül szükség szerint- meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait.

[1, 342, [3]] VPC.full A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg.

[1, 343, [2]] VPC.full A személyes közreműködés a jellegéből adódóan rendkívül sokféle lehet, így pl. a társaság üzletvezetését vagy képviseletének az ellátását is jelentheti.

[1, 471, [33]] VPC.full Egyrészt az új Gt. ( új ) szabályozása mellett is alkalmazható BH1995. 114. sz. döntés értelmében a kültag ugyan ügyvezetői tevékenységet nem láthat el, de egyes résztevékenységeket a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködése keretében igen.

[2, 111, [27]] VPC.full Az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (3) bek. alapján csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzésével, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

[3, 97, [10]] VPC.full A tagok által- nem választott tisztségviselőként- végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul.

[3, 101, [30]] VPC.full Lehetőségük van azonban rá, hogy a társasági szerződésben rögzített módon és feltételekkel [ Gt. ( új ) 123. § (2) b) ] további vagyoni értékű szolgáltatást- akár személyes közreműködés vállaljanak.

[3, 102, [8]] VPC.full Ezeket az egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokat akár személyes közreműködésben, akár más módon és formában nyilvánulnak meg, összefoglalóan mellékszolgáltatásnak nevezik.

[3, 3832, [21]] VPC.full Ha ugyanis pl. egy már meglévő slágert kívánnak egy reklámfilmben felhasználni, a felek eldönthetik, hogy a közös jogkezelő szervezet közreműködését ( a konkrét esetben az ARTISJUS ) igénybe kívánják -e venni.

[3, 3917, [16]] VPC.full Figyelemmel a filmgyártás jelentős költségeire, a filmek többsége ma már több előállító, azaz koproducer közreműködésével készül.

[3, 4051, [11]] VPC.full Eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor szerzői díjat kell fizetni.

[3, 4630, [19]] VPC.full A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor járulékot kell fizetni.

közreműködő VPC.full (11)

[2, 63, [28]] VPC.full Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[3, 1085, [11]] VPC.full A részvényesi meghatalmazott a tevékenységének a végzése során nem vehet igénybe közreműködőt.

[3, 1316, [9]] VPC.full E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

[3, 1323, [9]] VPC.full E kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

[3, 2486, [3]] VPC.full A részvénytársaság felvásárlásánál közreműködő befektetési vállalkozónak biztosítania kell az eladási ajánlat megtételének a helyén az 1996. évi CXI. törvény 94/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott és fentebb írt információk hozzáférhetőségét.

[3, 2507, [14]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/G. §-a alapján az ajánlattevőnek, illetve a közreműködő befektetési vállalkozásnak a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejárta után 3 napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnél a vételi ajánlat eredményét.

[3, 3073, [15]] VPC.full Ezen szabályozás alapján nyilvános előadás alatt a mű " közönség előtti közvetlen reprodukálását, élő közreműködőkkel vagy filmszalag vetítése útján ", " a közönség korlátozott volta és- jellemzően- helyhez kötöttség " ( A szerzői jog kézikönyve, Szerk. Benárd Aurél, Tímár István; KJK Budapest, 1973, 214. oldal, Boytha György ) feltételeivel értettük.

[3, 3440, [10]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése a közreműködők díjazásának tekint minden a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költség megtérítését meghaladó költségtérítést.

[3, 4133, [4]] VPC.full Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.

[3, 4175, [16]] VPC.full Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.

[3, 4185, [15]] VPC.full Előadóművészek együtteseinél a név feltüntetése az együttes nevének, illetve annak vezetőjének és a főbb közreműködők ( pl. zenekar esetében a karmester, szólisták stb. ) nevének feltüntetésre terjed ki.

közzét VPC.full (2)

[3, 1770, [26]] VPC.full A Ctv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az alaptőke leszállítás cégbejegyzéséhez igazolni kell, hogy az igazgatóság a közgyűlési határozatot a törvényben előírt módon kétszer közzétette, valamint hogy a követeléseiket határidőben bejelentő hitelezőknek a társaság biztosítékot nyújtott.

[3, 4087, [16]] VPC.full Visszaélés lenne például, ha az évtized legnagyobb gonosztevőinek arcképei között egy tisztességes állampolgár portréját is közzétennék.

közzétesz VPC.full (12)

[2, 420, [25]] VPC.full A könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezők névsorát tartalmazó névjegyzéket a könyvvizsgálat rendjéről szóló 46/1992. ( II._13. ) Korm. rendeletben részletesen szabályozott eljárás szerint a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.

[2, 748, [24]] VPC.full Az átalakulásról szóló döntést a Gt. ( új ) 65. § (2) a)-g) pontjaiban tételesen megállapított tartalommal a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban kell közzétenni.

[3, 241, [20]] VPC.full Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően, a Cégközlönyben árverési hirdetményt kell közzétenni.

[3, 918, [18]] VPC.full Ennek első lépéseként a kibocsátónak egy országos napilapban és a tőzsde lapjában, valamint a Cégközlönyben hirdetményt kell közzétennie.

[3, 1120, [43]] VPC.full Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1487, [20]] VPC.full Így a felügyelettől mentesítést kell kérni a nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség alól, e tényről pedig a társaságnak rendkívüli tájékoztatást kell közzétennie.

[3, 1630, [17]] VPC.full Az alaptőke leszállítás ezen esetében a Gt. ( új ) 262. §-ában írt hitelezői felhívást nem kell közzétenni.

[3, 1673, [20]] VPC.full ( Utóbbi esetben tehát befektetési vállalkozót ( forgalmazót ) kell igénybevenni, a felügyelet engedélyével nyilvános tájékoztatót és ajánlattételt kell közzétenni, le kell folytatni a jegyzési eljárást, túljegyzés esetén az allokációt, majd a részvényjegyzés eredményét be kell jelenteni a felügyeletnek.

[3, 1699, [39]] VPC.full Ha a részvényes a felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvényeket a közgyűlési határozatban megjelölt időtartamon belül az igazgatóságnak nem adja át, az igazgatóság a részvényeket érvénytelenné nyilvánítja és az ezt megállapító határozatát a Cégközlönyben és a részvénytársaság hirdetményi lapjában közzéteszi.

[3, 1774, [15]] VPC.full A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja és ezt a Cégközlönyben közzéteszi.

[3, 4450, [8]] VPC.full A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

[3, 4547, [6]] VPC.full A törlésről szóló határozatot a miniszter közzéteszi a Magyar Közlönyben, egyidejűleg intézkedik az érintett jogkezelésre vonatkozóan új jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételéről.

le járt VPC.full (5) Skipped (1)

[2, 755, [12, 14]] VPC.full Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

[3, 394, [29, 31]] VPC.full Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra- le nem járt követelés esetén- biztosítékot kell nyújtani.

[3, 404, [16, 18]] VPC.full A biztosítékadási kötelezettség a jövőbeni teljesítést szolgálja ( pl. zálogjog vagy kezesség formájában ) a még le nem járt követelésekre.

[3, 2174, [22, 24]] VPC.full Ha az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól.

[3, 2176, [15, 17]] VPC.full Eszerint a szabály szerint ennél a fokozatnál azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társaságnál le nem járt követeléseik vannak és amelyek a befolyás közzététele előtt keletkeztek, biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól a követeléseik erejéig.

[3, 4345, [18, 19]] Skipped Azok a művek ( szomszédos jogi teljesítmények ) viszont, melyeknek a védelmi ideje a törvény hatálybalépését megelőzően járt le, nem kerültek védelem alá, még akkor sem, ha a védelmi idő kezdő időpontjától még nem telt el hetven, illetve ötven év.

le+jár VPC.full (8)

[1, 413, [3]] VPC.full Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

[2, 177, [11]] VPC.full A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik.

[2, 323, [10]] VPC.full A vezető tisztségviselői megbízás megszűnésének esetei közül a megbízási időtartam lejárta [ Gt. ( új ) 30. § (1) a) ] a Gt. ( új ) 24. § (1) bek. szerinti határozott idő leteltét jelenti.

[3, 315, [8]] VPC.full Az eredmény közlésére- a rendelkezésre álló idő lejártát követően a postai kézbesítéshez szükséges időre is figyelemmel- szintén nyolc nap áll rendelkezésre.

[3, 1413, [14]] VPC.full Amennyiben a részvényes a felhívásnak 30 napon belül nem tesz eleget, a határidő lejártát követő napon megszűnik tagsági viszonya.

[3, 1680, [15]] VPC.full Az alaptőke-emelés meghiúsulását a részvényjegyzés, illetve a részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésére előírt határidő lejártát követő harminc napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak.

[3, 1709, [20]] VPC.full Abban az esetben ha az új, illetve felülbélyegzett részvények értékesítése 6 hónapon belül nem történik meg, a határidő lejártát követő közgyűlésen a részvényeket az alaptőke leszállítás szabályaival be kell vonni.

[3, 3297, [24]] VPC.full A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet.

le+mond VPC.full (1)

[3, 3165, [38]] VPC.full A régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) hasonlóan az új szabályozás is fenntartja azt a kógens szabályt, hogy a felvétel minden egyes felhasználásáért jár díj [ a díjazásra való jogról kifejezett írásbeli nyilatkozattal lehet csak lemondani Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése ].

le+szállít VPC.semi (3)

[1, 310, [14]] VPC.semi Ezért negatív különbözetnél a kft., a részvénytársaság és a kht. tőkéjét kell megfelelően leszállítani.

[3, 1727, [12]] VPC.semi A közgyűlés az alaptőkét leszállíthatja, az e törvényben meghatározott esetekben pedig leszállítani köteles.

[3, 2120, [37]] VPC.semi Az új szabály a többségi fokozatoknál már nem szabályozza az 1988. évi VI. tv. alapján a kisebbségi részvényeseket megillető "vételi jog"-ot, amely jogosultság gyakorlásával meg lehetett akadályozni a befolyásoló részesedés kialakulását, vagy a mértékét lehetett leszállítani.

lefolytat végelszámolás LVC.full (1)

[3, 2015, [5, 7]] LVC.full Az utolsó két esetet kivéve végelszámolást kell lefolytatni.

legmegfelelő VPC.full (1)

[1, 429, [31]] VPC.full Az elszámolás módjára és formájára vonatkozóan a Gt. ( új ) semmilyen megkötést a fentieken túl nem tartalmaz, ezért a feleknek ebben a kérdésben széleskörű megegyezési lehetősége van a kölcsönösen legmegfelelőbb teljesítésre.

lejár VPC.full (5)

[2, 464, [30]] VPC.full A Pp.-nek ez a rendelkezése ugyanis nem vonatkozik a peres eljárást kezdeményező beadványra, illetve a keresetlevélre, mert az anyagi jogszabályok által megállapított jogvesztő határidő az utolsó napján mindenképpen lejár, függetlenül a postára adás időpontjától.

[3, 2272, [23]] VPC.full Az új törvény hatályba lépésekor háromnál több vezető tisztséget betöltők számára az őket érintő 299. § (8) bekezdésben írt kivételi szabály a megbízatásuk lejártáig teszi lehetővé a meglévő tisztségük ellátását.

[3, 2553, [22]] VPC.full A származékos művek kreatív jellegét akkor is megköveteli a törvény, ha az átdolgozáshoz a szerző hozzájárult, vagy a védelmi idő lejárt.

[3, 4744, [34]] VPC.full A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.

[3, 4755, [20]] VPC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

lejárat VPC.full (1)

[3, 4755, [23]] VPC.full Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

lejárt VPC.full (5) Skipped (3)

[1, 1, [35]] VPC.full A Gt. ( új ) 66. § (1) bekezdése a forgalom biztonságának és a hitelezők érdekének a védelmében főszabályként és az átalakulás minden formájára és minden cégformára irányadóan kimondja, hogy az átalakulás nem teszi lejárttá az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket.

[2, 754, [11]] VPC.full Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

[3, 402, [9]] VPC.full Önmagában a törzstőke-leszállítás elhatározása azonban nem teszi a követeléseket lejárttá.

[3, 403, [6]] VPC.full Ezért a kielégítési kötelezettség csak a lejárt követelésekre áll fenn.

[3, 2553, [22]] Skipped A származékos művek kreatív jellegét akkor is megköveteli a törvény, ha az átdolgozáshoz a szerző hozzájárult, vagy a védelmi idő lejárt.

[3, 3299, [5]] VPC.full Egy tekintetben, azaz a lejárt védelmi idejű, de a védelmi idő alatt nyilvénosségra nem hozott művekre azoban nem terjedt ki a szabályozás.

[3, 4744, [34]] Skipped A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.

[3, 4755, [20]] Skipped Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek -e e törvény hatálybalépését követően.

lejárta VPC.full (14) Skipped (2)

[1, 413, [3]] Skipped Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

[1, 590, [5]] VPC.full Megszűnik a tisztség az időtartam lejártával, visszahívással, törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással.

[1, 591, [29]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdéséből következően a lemondás annak bejelentésétől számított 60. napon válik csupán hatályossá, kivéve, ha az igazgatótanács ezen határidő lejárta előtt új vezető tisztségviselőt választ.

[2, 321, [9]] VPC.full Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízása ) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással.

[2, 323, [10]] Skipped A vezető tisztségviselői megbízás megszűnésének esetei közül a megbízási időtartam lejárta [ Gt. ( új ) 30. § (1) a) ] a Gt. ( új ) 24. § (1) bek. szerinti határozott idő leteltét jelenti.

[2, 436, [18]] VPC.full A könyvvizsgálói megbízás a gazdasági társaság legfőbb szervének döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg.

[2, 439, [14]] VPC.full Megszűnik a könyvvizsgálói tisztség a határozott idejű megbízás vagy a más szerződéses jogviszony idejének lejártával, amennyiben azt nem hosszabbítják meg vagy akkor is, ha a könyvvizsgálóval szemben olyan kizáró ok áll elő, ami a törvény erejénél fogva kizárja, illetve megszünteti a könyvvizsgálói tisztséget.

[3, 349, [45]] VPC.full Lehetőség van a társasági szerződésben arra is, hogy a visszahívás lehetséges okait közelebbről meghatározzák, szűkítve ezzel a Gt. ( új ) 24. § (2) bekezdésébe foglalt azt a rendelkezést, ami gyakorlatilag bármikor és indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatóvá teszi az ügyvezetőt a mandátuma lejárta előtt.

[3, 1619, [7]] VPC.full Az igazgatósági tisztség megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, halállal, a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

[3, 1978, [16]] VPC.full Az igazgatói tisztség megszűnik [ Gt. ( új ) 38. § (1) ] a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, halállal, törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

[3, 2507, [24]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/G. §-a alapján az ajánlattevőnek, illetve a közreműködő befektetési vállalkozásnak a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejárta után 3 napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnél a vételi ajánlat eredményét.

[3, 3289, [12]] VPC.full Egyfajta speciális kivételnek tekinthetjük a 70 éves korlát alól a védelmi idő lejárta után is esedékes járulékfizetési kötelezettséget képzőművészeti alkotások másodlagos értékesítése esetén ( XIV. Fejezet ).

[3, 3474, [12]] VPC.full Bizonyos esetekben az engedélyre egyáltalán nincs szükség ( pl. a védelmi idő lejárta után, szabad felhasználás esetén ), míg más esetekben főleg az egyedi engedélyezés nehézségei miatt, a felhasználó egyedi engedély nélkül, csupán meghatározott jogdíj megfizetése ellenében jogosulttá válik a felhasználásra [ Szjt. ( új ) 16. § (5) ].

[3, 3704, [22]] VPC.full Amennyiben a felhasználási szerződés nem valamelyik fél felmondása vagy a felek nem közös megegyezésével szűnik meg, az megszűnhet a határozott idő lejártával, bizonyos bontó feltétel beálltával [ Szjt. ( új ) 43. § (3) bekezdésében foglalt esetkör, pl. ha meghatározott példányszámra szólt a szerződés, e mennyiség forgalomba hozatalával, vagy a szerződés betöltötte célját ], és természetesen a védelmi idő [ Szjt. ( új ) 31. § ] elteltével.

[3, 4179, [18]] VPC.full A Szerződés még azt is rögzíti, hogy az előadóművészek személyhez fűződő jogai- legalább a vagyoni jogai lejártának az idejéig- a halála után is fennmaradnak, melyek védelmében a jogszabály által felhatalmazott személyek és szervezetek léphetnek fel.

[3, 4340, [10]] VPC.full Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a védelmi idő lejárta után a szomszédos jogi jogosultak minden egyes személyhez fűződő joga elenyészik. ( Lásd 75. §-ához fűzött magyarázat. )

lemond VPC.full (8)

[2, 322, [5]] VPC.full A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

[2, 659, [42]] VPC.full Az átalakulás során az egyes tagoknak ( részvényeseknek ) biztosított külön jogokat vagy előnyöket azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe ( alapító okiratába ), kivéve, ha az érintett tag ( részvényes ) erről írásban kifejezetten lemond.

[2, 660, [64]] VPC.full A Gt. ( új ) 60. § (5) bekezdése az 1988. évi VI. tv. által kizárólag csak az egyesülésnél irányadó szabályként állapította meg azt, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek a létesítő okiratban biztosított különjogokat változatlan tartalommal kell átvenniük az új társaság létesítő okiratába és ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintett tag, illetve részvényes erről írásban kifejezetten lemondott.

[3, 162, [4]] VPC.full Az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet.

[3, 1692, [23]] VPC.full Az alaptőkén felüli vagyon terhére kibocsátott új részvények, vagy azok egy része a társaság hitelezőjét illeti meg, amennyiben a hitel visszaköveteléséről lemond.

[3, 1696, [53]] VPC.full A közgyűlés az alaptőke-emelésről hozott határozatában úgy is rendelkezhet, hogy a felemelt alaptőke terhére forgalomba hozott új részvények vagy azok egy részea ) dolgozói részvényként a részvénytársaság munkavállalóit illeti meg, vagyb ) azt a személyt illeti meg, aki úgy rendelkezik, hogy a részvénytársaságnak nyújtott hitel visszaköveteléséről a részvények ellenében lemond.

[3, 2835, [25]] VPC.full A szerzőnek a mű integritásához való jogát részben jogszabály, de maga a szerző is korlátozhatja a felhasználási szerződésben, anélkül azonban, hogy erről lemondana.

[3, 3954, [27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (1) bekezdése ugyanis a előállító jogai között a filmalkotás felhasználását említi, vagyis szerződésben kell a remake jogáról a szerzőnek lemondania az előállító javára, a vagyoni jogok védelmi idején belül ( 70 év a film bemutatását követő év első napjától ), ahhoz, hogy az előállító jogszerűen újabb filmet készíthessen a már elkészült film alapján.

lemondott VPC.full (1) Skipped (1)

[1, 592, [3]] VPC.full Utóbbi esetben a lemondott igazgató megbízatása akkor is megszűnik, ha a 60 nap még nem telt le.

[2, 660, [64]] Skipped A Gt. ( új ) 60. § (5) bekezdése az 1988. évi VI. tv. által kizárólag csak az egyesülésnél irányadó szabályként állapította meg azt, hogy a tagoknak, illetve a részvényeseknek a létesítő okiratban biztosított különjogokat változatlan tartalommal kell átvenniük az új társaság létesítő okiratába és ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintett tag, illetve részvényes erről írásban kifejezetten lemondott.

lemondás VPC.full (27)

[1, 590, [15]] VPC.full Megszűnik a tisztség az időtartam lejártával, visszahívással, törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással.

[1, 591, [12]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdéséből következően a lemondás annak bejelentésétől számított 60. napon válik csupán hatályossá, kivéve, ha az igazgatótanács ezen határidő lejárta előtt új vezető tisztségviselőt választ.

[2, 321, [22]] VPC.full Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízása ) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással.

[2, 322, [17]] VPC.full A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

[2, 326, [19]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (2) bekezdésében írt speciális rendelkezések érvényesülnek azonban olyan esetekben, amikor a lemondás alkalmatlan időre esik, mert az a társaság törvényes működését teszi lehetetlenné.

[3, 164, [10]] VPC.full Ugyancsak a visszaélések elkerülését szolgálja az erről a jogról való lemondás tilalma, ami szintén a semmisségen alapuló érvénytelenséget eredményezi.

[3, 1619, [11]] VPC.full Az igazgatósági tisztség megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, halállal, a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

[3, 1620, [1]] VPC.full A lemondással, mint egyoldalú nyilatkozattal megszűnik a tagság.

[3, 1621, [1]] VPC.full A lemondás azonban abban az esetben, ha azzal az igazgatóság létszáma az alapító okiratban, illetve alapszabályban meghatározott alsó létszám alá csökkenne, akkor válik hatályossá, ha a közgyűlés új igazgatósági tagot választott.

[3, 1622, [7]] VPC.full Amennyiben az új igazgatósági tag megválasztására a lemondást követő 60 napon belül nem kerül sor a lemondás a bejelentést követő 60. napon hatályossá válik [ Gt. ( új ) 30. § (2) ].

[3, 1622, [16]] VPC.full Amennyiben az új igazgatósági tag megválasztására a lemondást követő 60 napon belül nem kerül sor a lemondás a bejelentést követő 60. napon hatályossá válik [ Gt. ( új ) 30. § (2) ].

[3, 1978, [20]] VPC.full Az igazgatói tisztség megszűnik [ Gt. ( új ) 38. § (1) ] a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, halállal, törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével.

[3, 1979, [22]] VPC.full Egyesülés esetén ezért a Gt. ( új ) 38. § (2) bekezdésének alkalmazása azt jelenti, hogy az igazgató mint egyszemélyi vezető lemondása az új igazgató megválasztásának időpontjával, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított 60. napon válik hatályossá.

[3, 1979, [32]] VPC.full Egyesülés esetén ezért a Gt. ( új ) 38. § (2) bekezdésének alkalmazása azt jelenti, hogy az igazgató mint egyszemélyi vezető lemondása az új igazgató megválasztásának időpontjával, de legkésőbb a lemondás közlésétől számított 60. napon válik hatályossá.

[3, 2727, [8]] VPC.full A személyhez fűződő ( morális ) jogokról való lemondás tilalma, valamint ezek átruházhatatlansága a szerző rendelkezési jogának korlátait képezik, a jogalkotó szándéka szerint a szerző érdekeinek védelmében.

[3, 2732, [11]] VPC.full A személyhez fűződő jogok átruházását, átszállását és az arról való lemondást az Szjt. ( új ) hasonlóan a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kategorikusan kizárja.

[3, 2751, [26]] VPC.full Ezt a merev szabályt feloldja az Szjt. ( új ), amikor ha szűk körben is, de megengedi e jogok átruházását, az arról való lemondást és azok átszállását.

[3, 2888, [14]] VPC.full A korábbi értelmezési gyakorlattól eltérően ( BH1978. 471. ), amely a díjazásról való lemondást nem kötötte alakisághoz, az Szjt. ( új ) 16. § (4) bekezdése a díjazásról való kifejezett nyilatkozat érvényességét is alakisághoz köti.

[3, 2891, [7]] VPC.full A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

[3, 2895, [3]] VPC.full A jogdíjról való lemondást tiltó szabályt indokolja az a veszély, hogy bizonyos esetekben ( pl. filmalkotás bérbeadásánál ) a felhasználó kihasználva domináns pozícióját esetleg lemondásra bírhatná a szerzőt.

[3, 2895, [25]] VPC.full A jogdíjról való lemondást tiltó szabályt indokolja az a veszély, hogy bizonyos esetekben ( pl. filmalkotás bérbeadásánál ) a felhasználó kihasználva domináns pozícióját esetleg lemondásra bírhatná a szerzőt.

[3, 3592, [8]] VPC.full Eltérő megállapodás lehet az arányos díjazásról való kifejezett lemondás, de az is, ha a szerző hozzájárul a közös kockázatviseléshez, és a felek a bevétel meghatározott százalékában állapítják meg a jogdíjat.

[3, 3665, [5]] VPC.full Természetesen a szerző ezt a lemondást " piacképessé " teheti, vagyis azt megfelelő ellenérték fejében is gyakorolhatja.

[3, 3667, [3]] VPC.full E joggyakorlásról való lemondás jelentősen megnöveli a felhasználó szabadságát.

[3, 3689, [4]] VPC.full E felmondási jogról való lemondás lehetőségét illetően érdekes következtetésre lehet jutni.

[3, 3690, [10]] VPC.full A törvény nem tiltja meg e speciális felmondási jogról való lemondást.

[3, 3822, [16]] VPC.full Természetesen a törvény egyéb rendelkezéseit sem hagyhatják figyelmen kívül a felek, pl. a díjazásról való lemondás kifejezett nyilatkozathoz kötöttségét, vagy a kötelező írásbeliséget.

leszállít VPC.semi (1) Skipped (1)

[3, 1406, [51]] VPC.semi Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1727, [4]] Skipped A közgyűlés az alaptőkét leszállíthatja, az e törvényben meghatározott esetekben pedig leszállítani köteles.

leszállítás VPC.semi (50)

[2, 671, [8]] VPC.semi Eszerint a szabály szerint, ha az alaptőke leszállítására a részvénytársaságnál azért nincsen lehetőség, mert ezzel a részvénytársaság alaptőkéje a Gt. ( új)-ban megállapított legkisebb összeg alá csökkenne, akkor a közgyűlés köteles vagy más gazdasági társasággá való átalakulásról, vagy pedig a jogutód nélküli megszűnésről dönteni.

[3, 385, [2]] VPC.semi Ha a leszállítás a törzsbetétek hányadának visszafizetésével történik, a megmaradó törzsbetétek legkisebb összege nem lehet kevesebb százezer forintnál.

[3, 386, [4]] VPC.semi Ha törvény a törzstőke leszállítását kötelezővé teszi, a 167. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

[3, 389, [11]] VPC.semi Történhet a törzstőke-leszállítása a társaság szabad elhatározásából, de vannak a leszállításnak kötelező esetei is [ Gt. ( új ) 144. § (5), 152. § (3) ].

[3, 392, [2]] VPC.semi A törzstőke leszállítása esetében az erről döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a törzstőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik -e.

[3, 392, [16]] VPC.semi A törzstőke leszállítása esetében az erről döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy a törzstőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik -e.

[3, 394, [17]] VPC.semi Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra- le nem járt követelés esetén- biztosítékot kell nyújtani.

[3, 395, [18]] VPC.semi A (2) bekezdésben előírt határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént.

[3, 397, [2]] VPC.semi A törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe csak a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően lehet bejegyezni.

[3, 398, [2]] VPC.semi A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.

[3, 398, [9]] VPC.semi A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak visszafizetéseket csak a leszállításnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.

[3, 507, [8]] VPC.semi Az alaptőke összegének az alapításnál és felemelésnél vagy leszállításnál egyaránt mindig számszerűen meghatározottnak kell lenni ( és az sohasem lehet kevesebb a törvény által megállapított tőkeminimumnál ).

[3, 777, [51]] VPC.semi Olyan esetekben, ha az átruházásra nyitvaálló hat hónapos határidő alatt a jogosultnak nem sikerült értékesíteni a részvényeit, vagy bármilyen okból nem értékesítette azokat, a részvénytársaságnak a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen vagy át kell alakítani a dolgozói részvényt más részvényfajtává, vagy pedig az alaptőke megfelelő leszállításával be kell vonni a részvényeket.

[3, 816, [8]] VPC.semi Mégpedig- ugyancsak új szabályként- az alaptőke leszállításra vonatkozó rendelkezések szerint.

[3, 1354, [63]] VPC.semi [ Itt kell megemlíteni azt is, hogy az alakuló közgyűlésig előírt befizetési kötelezettség elmulasztása nem csupán az alakuló közgyűlésen való szervezeti jogok gyakorlásától fosztja meg a részvényjegyzőt, hanem további a Gt. ( új ) 13. §-ában írt jogkövetkezményeket is maga után von, vagyis a részvényesi jogviszony megszűnését eredményez, s kártérítési felelősséggel is járhat, mely például az alaptőke kényszerű leszállításának- Gt. ( új ) 222. § (3)- költségeit is jelentheti. ]

[3, 1407, [12]] VPC.semi A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1627, [31]] VPC.semi Ha a közgyűlés összehívására az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor, a közgyűlés- a 258. § (1) bekezdésben foglalt korlátok között- határoz a részvénytársaság alaptőkéjének a leszállításáról.

[3, 1630, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítás ezen esetében a Gt. ( új ) 262. §-ában írt hitelezői felhívást nem kell közzétenni.

[3, 1631, [19]] VPC.semi A második esetben, amikor tehát a társaság saját tőkéje már 20 millió forint alá csökkent, az alaptőke leszállítására a 258. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás miatt nem kerülhet sor.

[3, 1709, [27]] VPC.semi Abban az esetben ha az új, illetve felülbélyegzett részvények értékesítése 6 hónapon belül nem történik meg, a határidő lejártát követő közgyűlésen a részvényeket az alaptőke leszállítás szabályaival be kell vonni.

[3, 1710, [21]] VPC.semi Ha a (2)-(3) bekezdés szerinti értékesítésre hat hónapon belül nem kerül sor, a részvényeket legkésőbb a következő közgyűlésen az alaptőke leszállításával be kell vonni.

[3, 1728, [4]] VPC.semi Ha törvény az alaptőke leszállítását kötelezővé teszi, a 262. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

[3, 1730, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítása az alapító okirat alapszabály módosítását is jelenti.

[3, 1731, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, melyről a közgyűlés- amennyiben az alapító okirat illetve alapszabály szigorúbb szabályt nem ír elő- a Gt. ( új ) 237. § (1) bekezdése alapján 3/4-es szótöbbséggel határoz.

[3, 1732, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítását indokolhatja a felesleges tőke kivonása, veszteségrendezés, továbbá a társaság vagyonának szerkezeti átalakítása, vagyis az egyes vagyoni elemek jogi sorsának megváltoztatása.

[3, 1733, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítására sor kerülhet a társaság önkéntes elhatározása alapján, illetve a törvény kötelező rendelkezése folytán.

[3, 1734, [34]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára ( alaptőkéjére ) vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításának eseteiben a hitelezői felhívásra, és biztosíték nyújtására vonatkozó Gt. ( új ) 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni, hiszen e feltételek előírása meghiúsítaná az alaptőke leszállítását.

[3, 1734, [62]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy komoly forgalombiztonsági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok, így a társaságok vagyonára ( alaptőkéjére ) vonatkozó adatok a tényleges állapotot tükrözzék, az alaptőke kötelező leszállításának eseteiben a hitelezői felhívásra, és biztosíték nyújtására vonatkozó Gt. ( új ) 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni, hiszen e feltételek előírása meghiúsítaná az alaptőke leszállítását.

[3, 1736, [16]] VPC.semi Amennyiben a tényleges alaptőke a 20 millió forintot nem éri el, nincs helye az alaptőke leszállításának.

[3, 1739, [21]] VPC.semi A részvényesek megfelelő tájékoztatása érdekében írja elő a törvény, hogy a közgyűlési meghívóban, hirdetményben meg kell jelölni az alaptőke leszállítás okát és technikai lebonyolításának módját.

[3, 1741, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölnia ) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját; b) azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik -e; c) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, ésd ) azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

[3, 1741, [21]] VPC.semi Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölnia ) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját; b) azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik -e; c) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, ésd ) azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

[3, 1742, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítására a törvényben meghatározott három indokból, célból kerülhet sor.

[3, 1744, [7]] VPC.semi Tekintettel arra továbbá, hogy az alaptőke leszállítás nemcsak az alaptőke összegében, hanem szükségszerűen az annak ellenében kibocsátott részvények összetételében, ( értékében, mennyiségében ) is változást eredményez a határozatban ezen adatokat is meg kell jelölni.

[3, 1746, [22]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás technikai lebonyolítását ( végrehajtását ) követően újabb közgyűlés tartására nem kerül sor, a közgyűlésnek a leszállításról rendelkező határozattal egyidejűleg, s azzal összhangban módosítania kell az alapító okiratot, illetve alapszabályt.

[3, 1747, [7]] VPC.semi Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása nem valamennyi részvényest érinti, illetve a részvényeseket nem azonos módon érinti, a törvény a határozat érvényességéhez garanciális okokból többletfeltételeket állít fel.

[3, 1751, [1]] VPC.semi Alaptőke leszállítása esetén mindenekelőtt a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni.

[3, 1752, [8]] VPC.semi Amennyiben a részvénytársaság rendelkezik saját részvényekkel az alaptőke leszállítás során ezeket a részvényeket kell elsősorban bevonni.

[3, 1753, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállításának végrehajtására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvényeka ) kicserélésével; b) lebélyegzésével; c) számának az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott módon történő csökkentésével.

[3, 1755, [3]] VPC.semi Végül az alaptőke leszállítása megvalósulhat a részvények számának az alapító okiratban, illetve alapszabályban meghatározott módon történő csökkentésével is.

[3, 1763, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat cégbírósághoz történt benyújtását követően a közgyűlési határozatot az igazgatóságnak kétszer egymás után, legalább harminc napos időközzel a Cégközlönyben közzé kell tennie.

[3, 1764, [13]] VPC.semi A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be.

[3, 1766, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállításának bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartását a részvénytársaság a Cégközlöny lappéldányaival és az igazgatóság nyilatkozatával igazolja.

[3, 1767, [2]] VPC.semi Az alaptőke leszállításának meghiúsulását a cégbíróságnak be kell jelenteni.

[3, 1768, [4]] VPC.semi Amennyiben nem az alaptőke leszállítás valamelyik kötelező esetéről van szó, a törvény az hitelezők védelme érdekében előírja a közgyűlési határozat hivatalos lapban történő kétszeri közzétételét.

[3, 1770, [10]] VPC.semi A Ctv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az alaptőke leszállítás cégbejegyzéséhez igazolni kell, hogy az igazgatóság a közgyűlési határozatot a törvényben előírt módon kétszer közzétette, valamint hogy a követeléseiket határidőben bejelentő hitelezőknek a társaság biztosítékot nyújtott.

[3, 1772, [29]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1772, [62]] VPC.semi Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1779, [7]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényeket az alaptőke leszállítás Gt. ( új ) 261. §-ában írt bármely módjának végrehajtása céljából be kell nyújtani az igazgatóságnak.

[3, 1780, [4]] VPC.semi Erre csakis az alaptőke leszállítás cégbejegyzését követően kerülhet sor.

leszállítási VPC.semi (1)

[2, 670, [14]] VPC.semi A Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdése a részvénytársaságok vonatkozásában az alaptőke leszállítási eljárásnál egy további speciális kényszerátalakulási esetet is megállapít.

leszűrhető VPC.full (1)

[3, 1420, [13]] VPC.full A 223. § bevezető címeiből, és annak (1)-(2) bekezdése összevetéséből az látszik leszűrhetőnek, hogy a részvényes számára történő visszafizetés tilalma a részvénytársaság oldaláról csakis a részvények névértékére teljesített hozzájárulásra vonatkozik.

letét helyezett LVC.full (2)

[3, 1081, [8, 9]] LVC.full Mégpedig az általuk vezetett értékpapír-számlán nyilvántartott, vagy letétbe helyezett névre szóló részvényeknél.

[3, 1091, [12, 13]] LVC.full Ilyen utasítás esetén viszont haladéktalanul intézkednie kell a részvénykönyvből történő törléséről és letétbe helyezett meghatalmazás visszavonásáról.

letét helyezés LVC.full (1)

[2, 514, [3, 4]] LVC.full A megelőlegezés bírósági letétbe helyezéssel történhet, amiből a cégbíróság intézkedésére történik meg a szükséges kiutalás, pl. a közgyűlési hirdetmény megjelentetésének költsége.

levosz következtetés LVC.full (2)

[3, 2112, [18, 20]] LVC.full Megítélésünk szerint a Gt. ( új ) 288. § (3) bekezdésének és (1) bekezdésének az összevetéséből inkább olyan következtetést lehet levonni, hogy az egyes fokozatokhoz fűződő szabályokat a fokozaton belüli részszerzéseknél is alkalmazni kell.

[3, 4098, [30, 31]] LVC.full Az említett jogvita tárgya a felperes képmásának a " Neue Revue " című folyóiratban olyan módon való közzététele volt, amelynek révén a felperesre nézve sérelmes módon lehetett magánéletére vonatkozó következtetéseket levonni.

jut következtetés LVC.full (1)

[3, 3689, [8, 10]] LVC.full E felmondási jogról való lemondás lehetőségét illetően érdekes következtetésre lehet jutni.

lát el VPC.full (30)

[1, 350, [15, 16]] VPC.full A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el.

[1, 358, [13, 14]] VPC.full Ilyenkor a jogi személy képviseletére, illetve a nevében eljárni jogosult természetes személy látja el a jogi személy mint üzletvezető feladatait.

[1, 469, [14, 15]] VPC.full A kültag a korlátozott felelősségének megfelelően a társaság ügyeinek intézését önálló döntési jogkörrel nem láthatja el.

[1, 471, [22, 23]] VPC.full Egyrészt az új Gt. ( új ) szabályozása mellett is alkalmazható BH1995. 114. sz. döntés értelmében a kültag ugyan ügyvezetői tevékenységet nem láthat el, de egyes résztevékenységeket a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködése keretében igen.

[1, 573, [19, 20]] VPC.full A vállalat ügyvezetését és képviseletét az igazgató- a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között- látja el.

[1, 575, [17, 18]] VPC.full A Gt. ( új ) 21. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságok ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el.

[2, 72, [28, 29]] VPC.full A működési engedély meglétével kapcsolatos külön felügyeleti- ellenőrzési feladatot a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 13. § (3) bek. alapján az illetékes területi gazdasági kamara látja el a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél.

[2, 111, [17, 18]] VPC.full Az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (3) bek. alapján csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzésével, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

[2, 243, [17, 18]] VPC.full A gazdasági társaság ügyvezetését- a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint- a vezető tisztségviselők látják el.

[2, 244, [16, 17]] VPC.full A részvénytársaság ügyvezetését- a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában- az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.

[2, 246, [22, 23]] VPC.full Ezért a társaságok ügyvezetését- azaz a cég működésével, irányításával kapcsolatos operatív döntések napi meghozatalát- a vezető tisztségviselőknek nevezett személyek látják el egyénileg vagy testületi formában.

[2, 308, [32, 33]] VPC.full Mivel részvénytársaság esetében a Gt. ( új ) 21. § (3) bek. alapján- az ott írt kivételektől eltekintve- az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek, de az ügyvezetést az igazgatóság látja el, ezért az alapító okiratban, illetve az alapszabályban kell szabályozni az igazgatóság mint testület ezzel kapcsolatos feladatait.

[2, 314, [39, 40]] VPC.full A Gt. ( új ) a vezető tisztségviselőkkel szemben a társaság által támasztható kártérítési igények tekintetében a polgári jogi felelősség általános szabályait [ Ptk. 4. §, 339. § (1) ] rendeli alkalmazni akkor is, ha munkaviszony keretében látják el a feladatokat.

[2, 395, [12, 13]] VPC.full A cégvezető a feladatát önállóan- a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően- látja el.

[2, 402, [30, 31]] VPC.full A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt- hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően- saját névaláírásukkal látják el.

[2, 428, [22, 23]] VPC.full A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a 41. § (4) bekezdésben megjelölt szerződésben foglalt feladatait.

[2, 440, [13, 14]] VPC.full A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.

[2, 707, [15, 16]] VPC.full Ezért értelmezésünk szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek elkészítését és ellenőrzését nem ugyanaz a könyvvizsgáló láthatja el.

[3, 326, [20, 21]] VPC.full A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el.

[3, 1592, [20, 21]] VPC.full A Gt. ( új ) 21. § (3) bekezdésével összhangban a törvény rögzíti, hogy a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el.

[3, 1599, [35, 37]] VPC.full A Gt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében és 240. § (2) bekezdésében írtak összevetéséből az következik, hogy az igazgatóság tagjai, illetve az igazgatóság helyett működő vezérigazgató e tisztségét megbízási jogviszony alapján láthatja csak el, melyre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. ( Részvénytársaság esetében tehát nincs lehetőség a vezető tisztségviselői megbízatás munkaviszony keretében történő ellátására. )

[3, 1960, [31, 32]] VPC.full Ha a társasági szerződés módosítása tekintetében úgy születik döntés, hogy a módosítás szövegét az egyesülés valamennyi tagjának megküldik és azt valamennyi tag aláírja, az okiratot ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzéssel látja el, ez esetben az írásbeli szavazás eredményeképpen is létrejöhet szerződésmódosítás. "

[3, 1961, [19, 20]] VPC.full Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét az igazgató- a társasági szerződés, továbbá az igazgatótanács határozatainak keretei között- látja el.

[3, 1967, [23, 24]] VPC.full A társasággal szemben a polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősség terheli függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen jogviszony pl. megbízás, munkaviszony keretében látja el.

[3, 4421, [17, 18]] VPC.full Ilyenkor a FILMJUS pl. a művet ( forgatókönyv, filmalkotás stb. ) nyilvántartásába felveszi, azonosító számmal látja el, és a szerző és művének azonosítása után a bemutatott műpéldányt lepecsételve visszaadja a műtanúsítvánnyal együtt a jogosultnak.

[3, 4433, [76, 77]] VPC.full [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

[3, 4436, [14, 15]] VPC.full ( Amennyiben a jövőben miniszter helyett a Kormány által kijelölt országos hatáskörű szerv vezetője látná el a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának vezetését, úgy érvényesülhet az Áe. 64. §-ának másik fordulata, miszerint a fellebbezést az ügyben a jogszabály azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását a bíróságtól lehet kérni. )

[3, 4533, [33, 34]] VPC.full A tényleges felügyeletet ellátó szervek és az ellenőrzés módszerei országonként különbözőek lehetnek. ( Franciaországban pl. a bíróság és a művelődési minisztérium együttesen gyakorolják a felügyeletet, míg Svédországban ezt az igazságügyi miniszter látja el.

[3, 4693, [17, 18]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) szerint az Szjszt ügyvitelét a Szerzői Jogvédő Hivatal látta el, e hivatal megszűnése miatt rendelkezik úgy az Szjt. ( új ) 101. § (1) bekezdése, hogy az Szerzői Jogi Szakértői Testület a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működik.

[3, 4729, [8, 9]] VPC.full A Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét a gazdasági miniszter látja el.

lép fel VPC.full (7) Skipped (2)

[1, 421, [24, 25]] VPC.full Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 465, [14, 15]] VPC.full A követelést egyedül kielégítő tag a többi taggal szemben a rájuk eső rész erejéig léphet fel megtérítési igénnyel.

[3, 1841, [12, 13]] Skipped Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a tagokkal szemben csak akkor léphetnek fel, ha felszámolási eljárás során marad kielégítetlen hitelező.

[3, 2687, [10, 11]] VPC.full A társszerző csak az általa készített műrészt érintő jogsértés ellen léphet fel önállóan.

[3, 2846, [19, 21]] Skipped A kulturális piacon azonban adott esetben- főleg amikor felhasználási jogait is sérti a jogsértés- egy felhasználó hatékonyabban fel tud lépni a jogsértésekkel szemben, és ez a szerző védelmét is szolgálja.

[3, 4179, [37, 38]] VPC.full A Szerződés még azt is rögzíti, hogy az előadóművészek személyhez fűződő jogai- legalább a vagyoni jogai lejártának az idejéig- a halála után is fennmaradnak, melyek védelmében a jogszabály által felhatalmazott személyek és szervezetek léphetnek fel.

[3, 4510, [37, 38]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 94. § (3) bekezdése az ideiglenes intézkedés [ 1952. évi III. törvény 156. § (1) ] kérelmezésére jogosultak között említi a szerzői jogok közös kezelését végző szervezeteket is, amennyiben saját nevükben léphetnek fel a jogsértésekkel szemben.

[3, 4622, [19, 20]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4625, [8, 9]] VPC.full A nem kizárólagos felhasználási engedély jogosultja csak akkor léphet fel a szerző jogainak megsértése miatt, ha erre maga a felhasználási szerződés kifejezetten feljogosítja.

lép hatály LVC.full (3)

[3, 2188, [17, 18]] LVC.full E törvény- a 306. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével- a kihirdetését követő száznyolcvanadik napon lép hatályba.

[3, 2353, [27, 28]] LVC.full A Gt. ( új ) 298. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a törvény- a 306. § (3) bekezdésben írt kivétellel- a kihirdetését követő 180. napon lépett hatályba.

[3, 4740, [5, 6]] LVC.full E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.

lép élet LVC.full (3)

[3, 2191, [16, 17]] LVC.full A Gt. ( új ) a 298. § (1) bekezdésből következően a kihirdetését követő 180. napon lépett életbe.

[3, 2195, [13, 14]] LVC.full Ezért 1998. június 16-án az új törvény már ezek nélkül az előírások nélkül lépett életbe.

[3, 2251, [12, 13]] LVC.full Ezért az új törvény június 16-án már ezek nélkül a rendelkezések nélkül lépett életbe, így az ott eredetileg megfogalmazott kivételi szabályok nem létezővé váltak.

lépt élet LVC.full (1)

[3, 2229, [36, 37]] LVC.full Az egyik nézőpont abból indul ki, hogy a Gt. ( új ) 320. § c) pontja 1998. június 16-ával hatályon kívül helyezte az 1988. évi VI. tv.-t és ezzel egyidejűleg a 298. § (1) bekezdése életbe léptette az új törvényt.

léphet fel Skipped (5) VPC.full (2)

[1, 321, [13, 14]] VPC.full Az egyetemlegesség pedig a hitelező számára azt teszi lehetővé, hogy választása szerint léphessen fel akár valamennyi taggal szemben, akár pl. csak az általa leginkább teljesítőképesnek tartott egyetlen taggal szemben a teljes követelésért.

[1, 421, [24, 25]] Skipped Ennek során a felmondás érvénytelenségének megállapítás iránti keresettel élhet a társaság a tag ellen vagy a tag az elszámolni- kiadni megtagadott követelése iránt léphet fel a társasággal szemben.

[1, 465, [14, 15]] Skipped A követelést egyedül kielégítő tag a többi taggal szemben a rájuk eső rész erejéig léphet fel megtérítési igénnyel.

[1, 476, [26, 27]] VPC.full A kültagnak a Gt. ( új ) 101. § (1) bek. szerinti korlátozott felelőssége kizárja, hogy a társaság tartozásáért a hitelező közvetlenül a kültaggal szemben léphessen fel.

[3, 2687, [10, 11]] Skipped A társszerző csak az általa készített műrészt érintő jogsértés ellen léphet fel önállóan.

[3, 4622, [19, 20]] Skipped A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.

[3, 4625, [8, 9]] Skipped A nem kizárólagos felhasználási engedély jogosultja csak akkor léphet fel a szerző jogainak megsértése miatt, ha erre maga a felhasználási szerződés kifejezetten feljogosítja.

létrehoz VPC.full (4)

[2, 182, [19]] VPC.full A gazdasági társaság a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.

[2, 191, [1]] VPC.full A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[3, 2689, [33]] VPC.full Az együttesen létrehozott műre a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 4433, [73]] VPC.full [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

létrehozhat VPC.full (2)

[3, 2548, [34]] VPC.full Ennek alapján közvetlen felhasználásra önmagában nem alkalmas alkotások is szerzői jogi védelemben részesülhetnek a gyakorlat a BH1993. 545. sz. döntésben a számítógépi programfejlesztő folyamat tekintetében megállapítja, hogy e folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek.

[3, 3751, [14]] VPC.full A BH1993. 545. sz. döntés értelmében a számítógépi programfejlesztő folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan önálló alkotásokat, amelyek külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek [ Ptk. 86. § (1), 1969. évi III. tv. 1. § (1), 4. § (1), 9/1969. ( XII._29. ) MM rendelet 1. § (1) ].

létrehozik VPC.full (1)

[1, 98, [19]] VPC.full Ebben az esetben az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, de a megszűnéssel egyidejűleg egy új jogutód gazdasági társaságot is létrehoznak.

létrehozni Skipped (3) VPC.full (1)

[2, 182, [19]] Skipped A gazdasági társaság a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.

[2, 191, [1]] Skipped A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[2, 191, [18]] VPC.full A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[3, 4433, [73]] Skipped [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

létrehozott VPC.full (10)

[2, 620, [13]] VPC.full A vagyonának a szétválási szerződésben meghatározott része pedig átszáll a kiváló tagok által létrehozott új gazdasági társaságokra.

[3, 2689, [2]] VPC.full Az együttesen létrehozott műre a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 2690, [1]] VPC.full Együttesen létrehozott művek

[3, 2691, [10]] VPC.full Új műkategóriaként említi az Szjt. ( új ) az együttesen létrehozott vagy kollektív műveket, amelyeknél a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt illeti meg, aki vagy amely szervezet annak létrehozását kezdeményezte, illetve az alkotást irányította, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 2752, [23]] VPC.full A vagyoni jogok átruházását, illetve átszállását lehetővé teszi a törvény az adattár, szoftver, a reklámozás céljára megrendelt mű, együttesen létrehozott mű, munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése alapján alkotott művek esetében.

[3, 4188, [8]] VPC.full Torzítást eredményezhetnek az előadást átalakító különféle technikai megoldásokkal létrehozott hang- vagy kép-effektusok, vagy egy előadóművész hangjának az eredetihez képest más személy hangjával való helyettesítése ( reklámokban gyakran látni hasonlót ).

[3, 4364, [46]] VPC.full Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

[3, 4463, [7]] VPC.full A filmalkotások és audiovizuális művek közös jogkezelésére létrehozott Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő Egyesületét ( FilmJus ) 1997. november 12-én vették nyilvántartásba.

[3, 4576, [31]] VPC.full A Szerzői Jogi Szakértő Testület peren kívül meghozott SzJSzT 15/90. sz. szakvéleménye szerint az elveszett műpéldány értékét általában annak művészi színvonala, az alkotó művészi hírneve, reputációja és végül a létrehozott mű előállításával kapcsolatos költségek függvényében lehet felbecsülni.

[3, 4703, [46]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

létrehozás VPC.full (18)

[1, 548, [35]] VPC.full A Gt. ( új ) 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott típuskényszerből, valamint a Gt. ( új ) 9. § (1) bekezdésében írt fő kógencia elvéből kiindulva arra az álláspontra kellene helyezkedni, hogy igazgatóság létrehozására nincs lehetőség.

[2, 328, [3]] VPC.full A felügyelő bizottság létrehozásának alapvetően két esete van.

[2, 329, [32]] VPC.full Az első esetnél [ Gt. ( új ) 31. § (1) ] a Gt. ( új ) tág keretek között és példálódzó módon határozza meg, hogy mikor lehet indokolt az fb. létrehozása.

[2, 330, [2]] VPC.full Az fb. létrehozásának kötelező eseteit a Gt. ( új ) taxatívan- kimerítően- sorolja fel [ Gt. ( új ) 31. § (2) ].

[3, 47, [67]] VPC.full A társasági szerződésben- a 11. § (1) bekezdésében felsoroltakon felül- meg kell határozni: a ) a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; b) a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; c) a szavazati jog mértékét; d) az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; e) a cégjegyzés módját; f) felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait; g) könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét; h) a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét.

[3, 2443, [14]] VPC.full Az 1995. évi LVII. törvény 34. § (2) bekezdésének a módosítása értelmében a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére és szétválására, továbbá választott tisztségviselőinek a felelősségére a Gt. ( új ) általános részének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2642, [28]] VPC.full Vannak jogrendszerek, pl. az amerikai szerzői jog, amely szerzőnek tekinti azokat a jogalanyokat is, amelyek a művet intellektuális értelemben ugyan nem alkották meg, de létrehozásukat kezdeményezték, annak materiális feltételeit ( beleértve az alkotók kiválasztását ) biztosították.

[3, 2674, [13]] VPC.full Indokolja ezt többek között az a tény, hogy a szerzőtársak a mű létrehozásának folyamatában egymás tevékenységének ismeretében, együttműködve alkotnak.

[3, 2691, [31]] VPC.full Új műkategóriaként említi az Szjt. ( új ) az együttesen létrehozott vagy kollektív műveket, amelyeknél a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt illeti meg, aki vagy amely szervezet annak létrehozását kezdeményezte, illetve az alkotást irányította, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

[3, 3219, [18]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 102-105. §-ainál tárgyalt új szervezetre, az ún. Egyeztető Testületre, amelynek létrehozását az EK Tanácsának 93/83/EGK számú, 1993. szeptember 23-án kelt Irányelvének a műholdas sugárzás és a kábeles továbbközvetítés egyes kérdéseinek az összehangolásáról, 11. cikkelye irányozza elő a tagállamoknak.

[3, 3296, [27]] VPC.full Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.

[3, 3782, [17]] VPC.full A könnyű hozzáférhetőség és a gyors lemásolás lehetősége egyben veszélyt is jelent az adattárakra, pontosabban a létrehozásukhoz fűződő érdekekre.

[3, 3808, [27]] VPC.full A szofvereknél már említett okoból és módon, a jogalkotó a vagyoni jogok főszabály szerint elidegeníthetetlen rendszereét " áttöri " egyes esetekben- amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolttá teszi- tehát itt az adattárak felhasználói javára.

[3, 3892, [2]] VPC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 3942, [31]] VPC.full Ami a különbségeket illeti, az amerikai szerzői jog, előállító-központúsága miatt szélesebb jogokat enged az előállítónak a remake jogok aszerint alakulnak, hogy milyen típusú szerződést kötnek egymással a film létrehozása tekintetében.

[3, 4067, [29]] VPC.full A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.

[3, 4071, [29]] VPC.full A PK 131. számú állásfoglalás ezért kimondta a hatásköri szabályok alkalmazása szempontjából szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogok védelmével kapcsolatos jogviszonyból erednek- ide értve a szerzői jogdíj iránti pereket is.

[3, 4587, [28]] VPC.full A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 286. számú állásfoglalása kimondja, hogy szerzői jogi pernek kell tekinteni mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás ( a mű ) létrehozásával, felhasználásával ( hasznosításával ) és a szerzői jogi védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek.

létrehozó VPC.full (6)

[3, 2635, [8]] VPC.full A tárgyi hatály alá nem tartozó szellemi termék létrehozóját ugyan köznapi értelemben lehet " szerzőnek " nevezni, de a törvény által biztosított jogvédelmet ezen személyek nem élvezik.

[3, 2712, [5]] VPC.full E jog biztosítja az adatbázis létrehozójának engedélyezési jogát az adatbázis egészének vagy lényeges részének a felhasználását illetően.

[3, 2958, [7]] VPC.full A hangfelvétel-előállító, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adattárban való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék.

[3, 3061, [20]] VPC.full Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 11. Cikkében a bérleti jogok tekintetében az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A Tagok legalábbis a számítógépes programok és a filmalkotások tekintetében biztosítják azt a jogot a szerzőknek és jogutódaiknak, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák a szerzői alkotásaik eredeti vagy másolati példányainak a nagyközönség részére való kereskedelmi bérbeadását.

[3, 3307, [20]] VPC.full Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 13. Cikke " Korlátozások és kivételek " címen az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit. "

[3, 4638, [48]] VPC.full A szerzői jogi védelem alól kikerült mű " közkincs " jellege indokolja, hogy ha a szerző vagy jogutódja már nem is részesülhet a műkincs-kereskedelem anyagi hasznából, azt mégse egyedül a kereskedő élvezhesse, hanem jusson belőle a " köznek " is, pontosabban a szerzői műveket létrehozó alkotóknak, ezzel is serkentve őket a közösséget gazdagító új művek megalkotására.

létrej VPC.full (4) VPC.semi (1)

[3, 424, [10]] VPC.full A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg ( a továbbiakban: egyszemélyes társaság ).

[3, 1799, [2]] VPC.full Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.

[3, 1801, [7]] VPC.full Egyszemélyes részvénytársaság azonban a működés során is létrejöhet, ha a többszemélyes részvénytársaság részvényeit egy részvényes szerzi meg.

[3, 1960, [41]] VPC.full Ha a társasági szerződés módosítása tekintetében úgy születik döntés, hogy a módosítás szövegét az egyesülés valamennyi tagjának megküldik és azt valamennyi tag aláírja, az okiratot ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzéssel látja el, ez esetben az írásbeli szavazás eredményeképpen is létrejöhet szerződésmódosítás. "

[3, 3029, [15]] VPC.semi A WIPO Szerződésen kívül az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett a Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott olyan kikötéseket, amelyek szükségessé tették azon jogalkotói feladatot, hogy a terjesztési jog szabályozása minden tekintetben megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinknek.

létrejöhes VPC.full (1)

[3, 3483, [25]] VPC.full A Ptk. 205. § (2) bekezdése tartalmazza az általános kötelező szerződési kellékeket, így ezeknek a felhasználási szerződésben is feltétlenül szerepelniük kell, hogy az létrejöhessen.

létrejöhet Skipped (4) VPC.full (1)

[3, 424, [10]] Skipped A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg ( a továbbiakban: egyszemélyes társaság ).

[3, 1799, [2]] Skipped Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.

[3, 1801, [7]] Skipped Egyszemélyes részvénytársaság azonban a működés során is létrejöhet, ha a többszemélyes részvénytársaság részvényeit egy részvényes szerzi meg.

[3, 1960, [41]] Skipped Ha a társasági szerződés módosítása tekintetében úgy születik döntés, hogy a módosítás szövegét az egyesülés valamennyi tagjának megküldik és azt valamennyi tag aláírja, az okiratot ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzéssel látja el, ez esetben az írásbeli szavazás eredményeképpen is létrejöhet szerződésmódosítás. "

[3, 4394, [10]] VPC.full Ennek alapján egyes felhasználási módokra és műfajokra specializálódó egyesületek is létrejöhetnek.

létrejön VPC.full (2)

[3, 1151, [15]] VPC.full Amennyiben az igazgatóság az ügylethez a beleegyezését megadja, a szerződés a megkötésének időpontjával kezdődően létrejön.

[3, 1152, [1]] VPC.full Ugyancsak létrejön a szerződés ha az igazgatóság 30 napon belül nem nyilatkozik, és a felek ennél nem szabtak rövidebb határidőt, szerződéses kötöttségük alóli mentesülésükre. ( Az igazgatóság hallgatása ugyanis beleegyezésnek minősül. )

létrejött VPC.full (19) Skipped (1)

[1, 271, [20]] VPC.full Ez az új előírás kizárja az 1988. évi VI. tv. alapján olyan nem ritka olyan megoldásokat, hogy a szétválással létrejött több cég közül az egyikre terheltek minimális vagyon mellett a kötelezettségeket, míg a másik, vagy többi társaságba a tiszta vagyont mentették át a szétválási szerződés alapján.

[2, 8, [16]] VPC.full Ezért a törvény átfogóan tartalmazza egyrészt a gazdasági társaságoknak és szervezeti felépítésüknek, valamint szerveiknek a létrejöttét, működését, felépítését, továbbá a társaságok átalakulásának és megszűnésének eseteit és feltételeit, másrészt a társaságok tagjainak ( részvényeseinek ) jogait, kötelességeit és felelősségét.

[2, 99, [21]] VPC.full Ha a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ) a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.

[2, 112, [5]] VPC.full Jogtanácsosként valamelyik alapítóval- már létrejött társaság esetén pedig a társasággal- munkaviszonyban álló jogtanácsos járhat el.

[2, 230, [2]] VPC.full A társaság létrejöttét- bejegyzését- követően az alapítók kijelölési jogát a társaság legfőbb szervének a választási jogköre veszi át a Gt. ( új ) 33. § alapján a felügyelő bizottságnak biztosított különleges jogkör esetét kivéve.

[2, 552, [10]] VPC.full Az előzőekben felsorolt megszűnési okok önmagukban még nem eredményezik a létrejött, bejegyzett gazdasági társaságok megszűnését.

[3, 1806, [3]] VPC.full A működés során létrejött egyszemélyes társaságra továbbá alkalmazni kell a Gt. ( új ) XIV. fejezetében írt közvetlen irányításra vonatkozó konszernjogi szabályokat.

[3, 2122, [3]] VPC.full Mégpedig a fokozat létrejöttét követő 30 napon belül.

[3, 2413, [15]] VPC.full Ezért a Szöv. tv. is a Gt. ( új ) szabályozási elvével azonosan a szövetkezet létrejöttét már nem visszamenőleges hatályúnak mondja ki, hanem azt a cégbejegyzéssel a cégbejegyzés napjához köti.

[3, 2570, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (5) bekezdése az előbbiekben vázolt megfontolásokból nem minősíti szerzői műveknek az ott felsorolt tevékenység eredményeként létrejött intézkedéseket, vagy azok tervezeteit.

[3, 3029, [15]] Skipped A WIPO Szerződésen kívül az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett a Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott olyan kikötéseket, amelyek szükségessé tették azon jogalkotói feladatot, hogy a terjesztési jog szabályozása minden tekintetben megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinknek.

[3, 3075, [31]] VPC.full Az egyetlen szabályozási kérdés, mely további jogalkotói feladatot tartalmazott, a " nyilvánosság " fogalmának tisztázása volt, melynek tekintetében az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott külön is rendelkezéseket.

[3, 3189, [24]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 45. §-ánál írottakra a szoftverek " letöltésére ", vagyis az ún. "click on licence"-re irányuló felhasználási szerződés létrejöttét és alakiságát illetően.

[3, 3790, [24]] VPC.full d) bármely módon a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, nyilvánosan előadja; e) a b) pontban említett felhasználási cselekmények eredményeként létrejött adattárat bármely módon többszörözze, terjessze, a nyilvánossághoz közvetítse, a nyilvánosság számára képernyőn megjelenítse, vagy nyilvánosan előadja.

[3, 3801, [28]] VPC.full Ez a szerkesztő jellegű, az egyszerű válogatást meghaladó tevékenység ennél fogva igényt tarthat a szerzői jogi törvényben meghatározott védelemre, és ezen védelem a szerkesztői tevékenység eredményeként létrejött mű egészére kiterjed.

[3, 4100, [27]] VPC.full Az 1994-es módosításkor megalkotott szabályok igazodtak az 1998. évi XLIV. törvénnyel megerősített, az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben Rómában létrejött Római Egyezmény követelményeihez, valamint a 92/100/EGK és a 93/98/EGK irányelvekhez.

[3, 4717, [22]] VPC.full Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

[3, 4721, [2]] VPC.full Egyébként a létrejött megállapodás bírósági megtámadására csak akkor van lehetőség, amennyiben az egyeztető testület eljárási szabályt sértett.

[3, 4741, [21]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4781, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni [ Szjt. ( új ) 107. § (1) bekezdés ], tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni.

létrejötta VPC.full (1)

[3, 2331, [16]] VPC.full Nem igényel különös indokolást az a tény, hogy a gazdasági társaság visszamenőleges hatállyal történő korábbi létrejöttéről szóló előírást is például meg kellett változtatni és ehelyett ki kellett mondani a Ptk.-ban is azt, hogy a gazdasági társaságok a cégbejegyzés napjával jönnek létre.

létrejötte VPC.full (10)

[2, 23, [13]] VPC.full Ennek során nem a társaság egyes tagjai vagy azok összessége szereznek a társaság létrejöttével és a működés során jogokat és kötelezettségeket, hanem maga a társaság.

[3, 1424, [10]] VPC.full A felügyelő bizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, melyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt meg.

[3, 1426, [14]] VPC.full A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez- ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét meghaladja- a közgyűlés jóváhagyására van szükség.

[3, 1822, [7]] VPC.full Tekintettel arra, hogy az egyszemélyes társaság létrejöttével egyidejűleg a közvetlen irányítást biztosító konszerntényállás is megvalósul, az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokat is alkalmazni kell.

[3, 2115, [20]] VPC.full Ebből pedig az következik, hogy a szabályok alkalmazása nincsen kizárva az egyes fokozatokon belüli növekedésnél, mivel a konszernalakzat létrejötte alulról felfelé épül.

[3, 2551, [32]] VPC.full Kifejezett ilyen tartalmú szerződési rendelkezés hiányában, az Szjt. ( új ) 9. § (1) bekezdésének szigorú értelmezése kizárná a befejezetlen műrészre a szerzői jogokat, hiszen ez a szabály a mű létrejöttéhez köti a szerzői jogok- személyhez fűződő és vagyoni jogok- keletkezését.

[3, 2626, [8]] VPC.full Figyelemmel azonban arra, hogy a szerzői mű létrejötte után az eredeti állapot visszaállítására általában nincs mód, a bírói gyakorlatban ez idáig ilyenkor a szerződés Ptk. 237. § (2) bekezdése szerinti hatályosítására, és a felek közötti szolgáltatások elszámolására kerül sor.

[3, 3480, [3]] VPC.full A felhasználási szerződés létrejötte, tartalma

[3, 3818, [6]] VPC.full E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

[3, 4145, [9]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

létrejöttén VPC.full (1)

[3, 3821, [4]] VPC.full Minthogy ezek a szerződés létrejötténél lényeges körülménynek minősülnek, ezekben a feleknek meg kell állapodniuk.

létrejövő VPC.full (48) Skipped (1)

[1, 27, [11]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése a jogutódlással létrejövő kft., kht. és részvénytársaság alapításával összefüggésben állapít meg a korábbi szabályozáshoz hasonlóan nagyon lényeges és az általános rendelkezésektől eltérő előírásokat.

[1, 82, [13]] VPC.full A gazdasági társaságok egyesülése során az átalakulásra vonatkozó közös szabályokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat a 73-75. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

[1, 86, [24]] VPC.full Ezen belül is azonban az új kodifikációs megközelítés szerint elsőként azt rögzíti, hogy a gazdasági társaságok egyesülése során az átalakulásra és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

[1, 89, [2]] VPC.full Az egyesüléssel létrejövő változás egyébként két vagy több gazdasági társaság egyetlen társasággá történő átalakulását jelenti.

[1, 91, [19]] VPC.full Ez pedig már a nagyobb feladatok, komolyabb tevékenységi körök elvégzésére és jelentősebb piac meghódítására teszi képessé az egyesüléssel létrejövő társaságokat.

[1, 99, [13]] VPC.full A megszűnő jogelőd cégek vagyona, jogi és kötelezettségei pedig átszállnak az összeolvadással létrejövő jogutód társaságra.

[1, 100, [5]] VPC.full A beolvadással és az összeolvadással létrejövő átalakulásokra a VII. fejezet 1. címe alatt lévő közös szabályok alkalmazhatóságából következően valamennyi gazdasági társaságnak valamennyi gazdasági társasággal lehetősége van.

[1, 122, [12]] VPC.full Amennyiben az engedélyt vagy az említett társasági nyilatkozatot nem csatolja az egyesüléssel létrejövő cég a bejegyzés iránti kérelméhez, akkor a cégbíróság a kérelmet a Ctv. 26. § (2) bekezdése alapján automatikusan hiánypótlási eljárás nélkül elutasítja.

[1, 125, [16]] VPC.full A (2)-(4) bekezdésben megjelölt részesedés értékét, illetve a törzsbetétek értékét, valamint részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.

[1, 137, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 73. § (5) bekezdése a jogszabályhely előző bekezdéseire utalva azt mondja ki, hogy a beolvadásoknál a szervezeti változással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében már nem lehet szerepeltetni a 73. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt részesedések és törzsbetétek értékét, valamint " ... részvények értékét ".

[1, 145, [12]] VPC.full Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át.

[1, 153, [18]] VPC.full A megszűnő gazdasági társaságok vagyona pedig a jogutódra, vagyis az összeolvadással, mint az átalakulás egyik formájával létrejövő társaságra száll át.

[1, 160, [21]] VPC.full A Gt. ( új ) 74. § (2) bekezdése második fordulatának az utolsó előírása miatt a beszámítani tiltott tételeket az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében sem lehet már szerepeltetni.

[1, 161, [44]] VPC.full Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[1, 169, [23]] VPC.full Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 222, [13]] VPC.full A gazdasági társaságok szétválása során az átalakulásra vonatkozó közös szabályokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat a 78-79. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

[1, 225, [11]] VPC.full Különválás esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra mint jogutódokra száll át.

[1, 232, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (1) bekezdése szerint a szétválásra az átalakulásra irányadó közös szabályokat, tehát a VII. fejezet 1. címe alatt lévő előírásokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó rendelkezéseket, tehát a 2. cím alattiakat kell alkalmazni.

[1, 234, [3]] VPC.full Emellett a jogutódlással létrejövő társasági forma alapítására vonatkozó szabályokat is természetesen megfelelően alkalmazni kell.

[1, 251, [30]] VPC.full A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 251, [44]] VPC.full A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 251, [113]] VPC.full A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 251, [128]] VPC.full A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 259, [15]] VPC.full - A szétváló gazdasági társaság cégformáját, nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, valamint a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét.

[1, 261, [3]] VPC.full - A szétválással létrejövő gazdasági társaságok létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját.

[1, 263, [13]] VPC.full - Kiválásnál a fennmaradó gazdasági társaság létesítő okiratában szükséges módosításokat és a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 264, [4]] VPC.full - Különválásnál pedig a létrejövő új gazdasági társaságok létesítő okiratainak a tervezeteit.

[1, 291, [2]] VPC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni.

[2, 368, [49]] VPC.full Kivételes szabályként érvényesül a Gt. ( új ) 36. § (2) bek., amikor az átalakulás adott feltételei esetében nincs szükség a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói létszám éves átlaga alakulásának a Gt. ( új ) 31. § (2) bek. c) pontja szerinti kivárására, hanem nyomban, az átalakulással létrejövő új társaság működésének kezdetekor már biztosítani kell a munkavállalói képviseletet a felügyelő bizottságban.

[2, 625, [2]] VPC.full Az átalakulással létrejövő kht.-ra azonban a Gt. ( új ) általános része és a kft.-re vonatkozó különös szabályok mellett a Ptk.-nak a VI. fejezet 7. címe alatt a kht.-ra megállapított előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[2, 628, [15]] VPC.full A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 637, [2]] VPC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet.

[2, 654, [3]] VPC.full - Az átalakulással létrejövő jogutód gazdasági társaság a cégbejegyzéséig- amint erre az 59. § indokolásánál már utaltunk- a jogelőd gazdasági társaság cégformájában működhet tovább.

[2, 659, [20]] VPC.full Az átalakulás során az egyes tagoknak ( részvényeseknek ) biztosított külön jogokat vagy előnyöket azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe ( alapító okiratába ), kivéve, ha az érintett tag ( részvényes ) erről írásban kifejezetten lemond.

[2, 676, [34]] VPC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők- a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra- elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság ( nyitó ) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a társasági szerződés ( alapító okirat ) tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

[2, 677, [2]] VPC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[2, 677, [47]] VPC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[2, 689, [8]] VPC.full - El kell készíteni emellett még az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetét és vagyonleltár tervezetét.

[2, 692, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 62. § (4) bekezdése világossá teszi azt, hogy az átalakuló, vagyis a jogelőd és az átalakulással létrejövő, vagyis jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete eltérhet egymástól és egyidejűleg az eltérést lehetővé tevő esetköröket is meghatározza.

[2, 695, [16]] VPC.full A vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza.

[2, 709, [2]] VPC.full Ezért a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává 3 évig nem lehet kijelölni azt a személyt, aki az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket ellenőrizte.

[2, 719, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 64. § (1) bekezdése szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetekről az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetéről és vagyonleltár tervezetéről, továbbá a létesítő okirat tervezetről és a jogutód gazdasági társaságba részt venni nem kívánó tagok, illetve részvényesekkel való elszámolás módjáról való tervezetről a második legfőbb szervi üléseken kell határozni.

[2, 731, [15]] VPC.full A vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait ( részvényeseit ) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.

[2, 733, [3]] VPC.full Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

[2, 734, [17]] VPC.full A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[2, 738, [7]] VPC.full Ezért a távozókat megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő 30 napon belül ki kell adni.

[3, 380, [31]] VPC.full A törzsbetét legkisebb összegére, megfizetésének módjára, esedékességére a késedelem jogkövetkezményeire, valamint a betét értékelésére és szolgáltatására, továbbá a betétet szolgáltató tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke felemelésével létrejövő törzsbetétekre vonatkozóan is alkalmazni kell.

[3, 4073, [7]] VPC.full Valószínűnek tűnik, hogy a Pp. módosításával létrejövő táblabíróságok lehetnek majdan ezen intézményrendszer letéteményesei.

[3, 4782, [8]] Skipped De az Szjt. ( új ) hatálya alatt létrejövő új felhasználási szerződések tartalmának meghatározásánál is jelentős segítséget nyújthatnak a régi miniszteri rendeletek aprólékos előírásai.

meg+felel VPC.full (10)

[2, 63, [59]] VPC.full Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[3, 61, [11]] VPC.full A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás- amennyiben az előző hármas feltételnek megfelel- akkor egyaránt lehet dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog ( pl. bérleti jog ) is.

[3, 585, [18]] VPC.full A Ptk. előírásból következőn értékpapírnak vagyis részvénynek is kizárólag csak az az okirat minősülhet, amely teljes egészében megfelel az adott papírfajtára jogszabályban megállapított kellékeknek.

[3, 3298, [16]] VPC.full A védelmi idő korábbi szabályozása az 1994. évi VII. törvény rendelkezései következtében gyakorlatilag már eddig is megfelelt hazénk nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek.

[3, 3333, [12]] VPC.full Az idézés még abban az esetben is lehet jogszerűtlen, ha alakilag megfelel az idézés követelményeinek.

[3, 3543, [29]] VPC.full Vagyis, ha a letöltés ( click on ) feltételeit a felhasználó megismerheti, és azt regisztrálható módon elfogadja írásban, akkor minden bizonnyal a felhasználási szerződés alakiságának is megfelel ez az engedélyezés.

[3, 3731, [8]] VPC.full " Azok a kétségek, hogy a szoftver megfelel -e az eredeti, azonosíthatóan kifejtett gondolatszövedék, a szerzői mű fogalmának általában ( pl. a nemzetközi szerzői jogi egyezmények szempontjából ), és az illető nemzeti jog szerint, a mai napig, a szerzői jogi jogalkotási hullám után sem szűntek meg teljesen.

[3, 4425, [17]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4429, [38]] VPC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4484, [25]] VPC.full A rádió- és televízió-szervezeteknek a műfelhasználásokért fizetendő, a költségvetési támogatásuk, előfizetői díjbevételük, továbbá reklám- és szponzorációs bevételeik meghatározott százalékához igazított jogdíj mértéke megfelel a nemzetközi ajánlásoknak.

meg+felelj VPC.full (2)

[3, 929, [23]] VPC.full A Központi Értéktár az 1996. évi CXI. törvényben előírt módon ellenőrzi a központi értékpapír-számlán, hogy az egyes értékpapír-számlákon megjelenő számlák összesített adata megfeleljen az adott részvényfajta teljes kibocsátott mennyiségének.

[3, 3029, [58]] VPC.full A WIPO Szerződésen kívül az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett a Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott olyan kikötéseket, amelyek szükségessé tették azon jogalkotói feladatot, hogy a terjesztési jog szabályozása minden tekintetben megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinknek.

meg+felelő VPC.full (120)

[1, 40, [6]] VPC.full Ennek során a 263. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[1, 50, [2]] VPC.full Ennek során megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 263. § (1) bekezdésében írt eljárást.

[1, 54, [15]] VPC.full Ezért a dematerializált részvények érvénytelensége jogkövetkezményének az értékpapír számlán való végig vezetése értelmezésünk szerint nincs megfelelően megoldva.

[1, 56, [19]] VPC.full A nyomdai úton előállított érvénytelen részvények fizikai megsemmisítésére pedig a 98/1995. ( VIII._24. ) Korm. rendelet 7-9. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

[1, 58, [21]] VPC.full A kht.-ról rendelkező Ptk. 57. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy erre a cégformára a kft.-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ide értve a Gt. ( új ) közös és átalakulási szabályait is.

[1, 60, [23]] VPC.full A Ptk. 58. § (2) bekezdése szerint a kht.-t úgy is lehet alapítani, hogy a kft. a Ptk. 57. § (1) bekezdésének megfelelően módosítja a társasági szerződését.

[1, 88, [8]] VPC.full Végül a jogutód társaság alapítására irányadó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell az egyesüléseknél.

[1, 116, [23]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) 72. § (5) bekezdése értelmében a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódása ellenőrzésére vonatkozó előírásait is megfelelően alkalmazniuk kell.

[1, 143, [17]] VPC.full Végül utalni kell arra, hogy a gazdasági társaságok egyesülése mellett a kht.-k beolvadással való egyesülésénél is megfelelően alkalmazni kell a 73. §-nak az előírásait.

[1, 144, [15]] VPC.full Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 211, [17]] VPC.full Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a 238. §-t megfelelően alkalmazni kell.

[1, 218, [38]] VPC.full Ezért olyan esetekben, ha több részvényfajtája, illetve részvényosztálya van az egyesüléssel érintett részvénytársaságoknak, akkor az egyesülést kimondó határozat meghozatalánál a részvénysorozathoz kapcsolódó jogok hátrányos megváltoztatásáról rendelkező Gt. ( új ) 238. §-ának az előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[1, 219, [25]] VPC.full A Gt. ( új ) 77. § (4) bekezdés szerint az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a Gt. ( új ) 66. § (2) bekezdésének megfelelően- biztosítékot igényelhetnek akkor, ha igazolják, hogy a tervezett szervezeti változás veszélyezteti a követeléseik kielégítési alapját.

[1, 234, [11]] VPC.full Emellett a jogutódlással létrejövő társasági forma alapítására vonatkozó szabályokat is természetesen megfelelően alkalmazni kell.

[1, 248, [15]] VPC.full A gazdasági társaságok mellett a Ptk. 60. § (1) bekezdéséből következően a kht.-k szétválására is megfelelően alkalmazni kell a VII. fejezet 5. címének a rendelkezéseit.

[1, 281, [7]] VPC.full Ennél az előírásnál a jogszabályi összefüggésekre figyelemmel megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 66. §-ának a rendelkezéseit is.

[1, 283, [11]] VPC.full A részvénytársaságnak részvénytársaságokra való szétválása során a 4. Címben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

[1, 286, [13]] VPC.full Ezért olyankor, ha részvénytársaságok részvénytársasággá válnak szét, a 76-77. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[1, 310, [13]] VPC.full Ezért negatív különbözetnél a kft., a részvénytársaság és a kht. tőkéjét kell megfelelően leszállítani.

[1, 317, [11]] VPC.full A társaságot a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdésének megfelelően azonban nemcsak természetes személyek, hanem gazdálkodó szervezetek vagy más ( pl. társadalmi ) szervezetek egyaránt, illetve közösen is alapíthatják.

[1, 369, [13]] VPC.full A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat.

[1, 432, [11]] VPC.full Megállapodás hiányában az örökössel történő elszámolásra a 95. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[1, 444, [7]] VPC.full Ezt a rendelkezést a megszűnt tag jogutódjára megfelelően alkalmazni kell.

[1, 448, [17]] VPC.full Belépés vagy a jogutódnak a társaságban maradása esetén a felelősség a Gt. ( új ) 90. §-ának megfelelően az általános szabályok szerint alakul.

[1, 469, [5]] VPC.full A kültag a korlátozott felelősségének megfelelően a társaság ügyeinek intézését önálló döntési jogkörrel nem láthatja el.

[2, 395, [10]] VPC.full A cégvezető a feladatát önállóan- a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően- látja el.

[2, 402, [26]] VPC.full A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt- hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően- saját névaláírásukkal látják el.

[2, 452, [19]] VPC.full A gazdasági társaságok legfőbb szerve és az esetleges további, testületként működő szervei a határozataikat rendszerint a többségi elvnek megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel hozzák.

[2, 625, [32]] VPC.full Az átalakulással létrejövő kht.-ra azonban a Gt. ( új ) általános része és a kft.-re vonatkozó különös szabályok mellett a Ptk.-nak a VI. fejezet 7. címe alatt a kht.-ra megállapított előírásait is megfelelően alkalmazni kell.

[2, 628, [27]] VPC.full A Gt. ( új ) 59. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaságok átalakulása során létrejövő új társaságokra az adott társasági formára irányadó alapítási szabályokat kell alkalmazni megfelelően és ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az átalakulásról rendelkező VII. fejezet ettől eltérően rendelkezik.

[2, 699, [13]] VPC.full A tartalmi kérdéseknél viszont a törvény átutaló előírása miatt a számviteli rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

[2, 701, [11]] VPC.full A vagyonmérleg tervezetet tehát a Gt. ( új ) átutaló szabályainak megfelelően a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére irányuló módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni.

[2, 721, [6]] VPC.full Ezzel a megoldással az új előírás megfelelően biztosítsa azt, hogy a társaságok időszerű gazdasági adatok alapján döntsenek a tervezetekről.

[3, 26, [11]] VPC.full Ebben az esetben az új tag felelősségére az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[3, 107, [8]] VPC.full Ezt fejezi ki a Gt. ( új)-nál is megfelelően alkalmazható BH1992. 332. II. sz. döntés is a mellékszolgáltatás feltételeinek a társasági szerződésben történő kötelező szabályozásáról, amennyiben a felek ilyen szolgáltatásban állapodnak meg.

[3, 114, [17]] VPC.full A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 13. § és a 130. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.

[3, 401, [13]] VPC.full Ha a hitelezők nem ellenzik a törzstőke-leszállítást, akkor a társaság az elhatározásának megfelelően végrehajthatja.

[3, 426, [12]] VPC.full Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[3, 433, [9]] VPC.full Ilyenkor az alapító okiratot a többszemélyes társaságokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően társasági szerződéssé kell módosítani és a Ctv.-nek a változás-bejegyzési kérelemre vonatkozó általános szabályai szerint kell a cégbíróságnak beadni.

[3, 436, [10]] VPC.full Egyebekben az egyszemélyes társaságokra a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[3, 617, [29]] VPC.full Ezért ennek a részvénytípusnak az átruházási módja az előállítási formájától függően eltérően alakul és arra a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 679, [40]] VPC.full A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat ( alapszabály ) korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.

[3, 776, [19]] VPC.full A feltételeket a társaságok a belátásuktól függően vagy a Gt. ( új ) 187. § (4)-(6) bekezdéseiben foglalt előírásoknak megfelelően állapíthatják meg, vagy pedig a 187. § (3) bekezdésének a lehetőségével élve a főszabálytól részben vagy egészben eltérő módon határozhatják meg azokat.

[3, 788, [28]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) alapján már kizárólag csak névre szóló részvényként lesz mód a kamatozó részvény forgalomba hozatalára az alapító okirat, illetve az alapszabály rendelkezésének megfelelően.

[3, 857, [12]] VPC.full A felszólításra a Gt. ( új ) 263. §-ának a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 957, [13]] VPC.full Az új Gt. ( új ) által bevezetett jogintézmények azonban a szükséghez képest megfelelően tükröződnek a részvényokirat tartalmára vonatkozó előírásoknál is.

[3, 995, [36]] VPC.full Dematerializált részvényre az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a részvényen a részvény sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az e) pontban meghatározott személyek aláírását- az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően- a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni.

[3, 1000, [21]] VPC.full Erre az eljárásra a Gt. ( új ) 191. § (6) bekezdése szerint a Gt. ( új ) 263. §-át kell megfelelően alkalmazni.

[3, 1029, [27]] VPC.full Az igazgatóság, illetve megbízottja- az (4) bekezdésben meghatározott kivétellel- a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházásra a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően ( 180. § ) került sor.

[3, 1036, [44]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (1) bekezdése szerint viszont a részvénytársaság igazgatóságának vagy az 1996. évi CXI. törvény szerinti megbízott részvénykönyv vezetőjének a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesekről és az ideiglenes részvény tulajdonosokról kell vezetni a részvénykönyvet, amelynek ezért a változást megfelelően követő neve a részvényesek könyve lehetne.

[3, 1131, [22]] VPC.full Az alaptőke tényleges összegét mindenkor a számviteli törvény szerinti beszámoló ( mérleg ) elfogadásáról döntő közgyűlés állapítja meg, s módosítja ennek megfelelően az alapító okiratot ( alapszabályt ) a Gt. ( új ) 257. § (2) bekezdésének megfelelően.

[3, 1131, [38]] VPC.full Az alaptőke tényleges összegét mindenkor a számviteli törvény szerinti beszámoló ( mérleg ) elfogadásáról döntő közgyűlés állapítja meg, s módosítja ennek megfelelően az alapító okiratot ( alapszabályt ) a Gt. ( új ) 257. § (2) bekezdésének megfelelően.

[3, 1240, [5]] VPC.full A részvényjegyzés az alapítási tervezetnek megfelelően, az abban foglaltakkal megegyező módon történik.

[3, 1242, [10]] VPC.full Az alapítók az alapítási tervezetet az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé.

[3, 1283, [30]] VPC.full Annak érdekében, hogy az értékelés ne váljon rutinszerűvé, formálissá nagyobb értékű apport, különösen ingatlan esteében a gyakorlat megköveteli, hogy a könyvvizsgáló értékelése " a vagyontárgy értékére megfelelően alátámasztott, lehetőség szerint összehasonlító adatokat is tartalmazó értékelést adjon ", ahogyan arra a LB Cg.törv. II. 31.118/1990. sz. eseti döntésében rámutatott.

[3, 1406, [50]] VPC.full Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1427, [20]] VPC.full Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket ( 208-209. § ) is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 1517, [9]] VPC.full A működés kétféle módja a zártkörű és nyilvános működésnek megfelelően a törvény a közgyűlés összehívására nézve is eltérő szabályokat állapít meg.

[3, 1572, [28]] VPC.full A jegyzőkönyvnek mind tartalmilag, mind alakilag olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen annak igazolására, hogy a közgyűlés megtartására a törvényes rendben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően került sor.

[3, 1714, [10]] VPC.full A dolgozói részvény kibocsátására a zártkörű forgalomba hozatal szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 1828, [8]] VPC.full Az egyesülésre e törvény első részének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[3, 2000, [13]] VPC.full A tag jogutódjával ( örökösével ) való elszámolásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2197, [31]] VPC.full A 306. § (3) bekezdésének a Gt. ( új ) életbe léptetését megelőző korábbi hatályba léptetése ugyanis szükségessé tette azt, hogy a jogi személy vállalatának a kht.-vá történő átalakulási eljárásáról megfelelően rendelkezzenek.

[3, 2198, [36]] VPC.full Ezt pedig úgy oldotta meg a 306. § (3) bekezdése, hogy a Gt. ( új ) életbe léptetéséig ezekre az átalakulásokra az 1988. évi VI. tv.-nek a gazdasági társaságok egymás közti átalakulási szabályait rendelte el megfelelően alkalmazni.

[3, 2207, [3]] VPC.full E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni arra az egyesülésre és közhasznú társaságra is, amelynek cégbejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban van.

[3, 2219, [22]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a 299. § (1) bekezdés utolsó fordulatából következően a gazdasági társaságok mellett azokra az egyesülésekre és kht.-kra is megfelelően alkalmazni kell a 299. § (1) bekezdés előírásait, amelyeknek a cégbejegyzése a Gt. ( új ) hatálybalépésekor folyamatban volt.

[3, 2222, [3]] VPC.full E rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az egyesülésre és a közhasznú társaságra is.

[3, 2225, [7]] VPC.full A 299. § (2) bekezdésének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra az egyesülésekre és kht.-kra is, amelyek a Gt. ( új ) hatálybalépésekor már be voltak jegyezve a cégjegyzékbe.

[3, 2253, [29]] VPC.full Továbbá, hogy a Gt. ( új ) 299. § (1)-(2) bekezdésénél írtak szerint a létesítő okiratuk módosításától a Gt. ( új ) XIV. fejezetében lévő konszernjogi szabályokat is megfelelően alkalmazniuk kell a társaságoknak. ( Ennek a mikénti teljesítése kérdésében azonban szerintünk részletes útmutatást kellett volna adnia a törvénynek.

[3, 2280, [24]] VPC.full Azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat e törvény hatálybalépésekor már elhatározták, azt az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelően fejezhetik be.

[3, 2288, [15]] VPC.full Mégpedig ez utóbbinál a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályokat és a kkt.-kra irányuló rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2337, [18]] VPC.full A kht.-ra a Ptk. 57-60. §-ai mellett a kft.-re, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2346, [18]] VPC.full Az egyesülésre és a szétválásra egyébként a Gt. ( új ) VII. fejezetének az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2352, [31]] VPC.full Ehhez a rendelkezéshez a Gt. ( új ) 306. § (3) bekezdése azt a további szabályt adta, hogy az ilyen átalakulásoknál a gazdasági társaságok egymás közti átalakulására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2377, [13]] VPC.full Az ilyen átalakulásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének az előírásait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2380, [3]] VPC.full Ezért a változásoknak megfelelően a társasági szerződésüket is módosítaniuk kell és azt az új helyzettel összhangba kell hozniuk.

[3, 2416, [26]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (1) bekezdéssel a Szöv. tv. 8. § (1) bekezdését megállapító rendelkezésével a szövetkezet cégbejegyzése előtti működésére rendeli el alkalmazni megfelelően az előtársaságra vonatkozó társasági jogi szabályokat.

[3, 2418, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (3)-(7) bekezdése pedig a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulásáról rendelkező Szöv. tv. szabályokat, továbbá a szövetkezetek egyesüléséről szóló előírásokat hozta megfelelően összhangba a Gt. ( új ) VII. fejezetében lévő új rendelkezésekkel.

[3, 2432, [38]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (3) bekezdés az 1994. évi XLIX. törvény 34. § (3) bekezdését módosította kimondva az új előírásban azt, hogy a társulat végelszámolására a törvényben írtakon túl a Cstv.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2443, [41]] VPC.full Az 1995. évi LVII. törvény 34. § (2) bekezdésének a módosítása értelmében a társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére és szétválására, továbbá választott tisztségviselőinek a felelősségére a Gt. ( új ) általános részének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[3, 2574, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 1. § (6) bekezdése olyan új szabály, amely a nemzetközi egyezményeknek megfelelően rendezi az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek jogi sorsát, amennyiben azokat egységesen kiveszi a szerzői jogi védelem alól.

[3, 2826, [14]] VPC.full A szerzőnek, ha kártérítési igényt is támaszt, a polgári jog általános szabályainak megfelelően a kár meglétét és a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását kell bizonyítania.

[3, 2833, [7]] VPC.full Ezért a Ptk. 359. § (1) bekezdésének megfelelően a bíróság általános kártérítést állapított meg.

[3, 2899, [9]] VPC.full A jogosulatlan felhasználáshoz kapcsolódóan a sérelmet szenvedett szerző érdekeit megfelelően szolgálja a gazdagodás visszatérítésének követeléséhez való jog.

[3, 2983, [45]] VPC.full Az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat megillető részeket az ARTISJUS átutalja az MSZSZ-EJI-nek, az audiovizuális művek képi alkotóit és a filmgyártókat képviselő FILMJUS-nak, a HUNGART-nak, illetve a MAHASZ-nak, amelyek ellátják az ezzel kapcsolatos dokumentációs feladatokat és saját felosztási szabályzatuk elfogadása után ennek megfelelően osztják fel az érintett jogosultaknak a jogdíjakat.

[3, 3040, [32]] VPC.full Azonban- elsősorban az Európai Közösségek Tanácsa 1992. november 19-én kelt, 92/100. sz. Irányelve a bérbeadás és a haszonkölcsönbe adás jogáról, továbbá egyes szomszédos jogokról a szellemi tulajdon területén rendelkezéseinek megfelelően- a szabályok pontosítására, részletezésére volt szükség.

[3, 3086, [21]] VPC.full Az irodalmi művek esetében ez azt is jelentette, hogy a művet csak a megjelent formában, azaz a kiadott szövegnek megfelelően lehetett előadni, ami teljes biztonságot jelentett minden torzítással szemben.

[3, 3166, [19]] VPC.full Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

[3, 3281, [9]] VPC.full A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.

[3, 3318, [51]] VPC.full E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

[3, 3532, [33]] VPC.full A BH1994. 24. sz. döntés hangsúlyozza, hogy az alakiság megsértésével kötött szerződés érvénytelensége esetén a szerzőt nem a Ptk. 6. §-a szerinti bíztatási kár, hanem a Ptk. 237. § (2) bekezdésnek megfelelően szerzői díj illeti meg.

[3, 3605, [36]] VPC.full A teljesítésre vonatkozó általános polgári jogi szabályok is kimondják azt, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni [ Ptk. 277. § (1) ].

[3, 3699, [9]] VPC.full Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[3, 3705, [5]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 3707, [2]] VPC.full Értelmező rendelkezéssel megfelelően rendeli alkalmazni a törvény a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat a vagyoni jogok átruházására [ Szjt. ( új ) 9. § (6) ] irányuló szerződésre, és az előadóművészi teljesítmények [ Szjt. ( új ) 73. § ] felhasználására is.

[3, 4024, [18]] VPC.full " A szabályozás az ún. " látképek " ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít.

[3, 4108, [16]] VPC.full ( Az Szjt. ( új ) 55. §-a szerint pl. a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 4140, [8]] VPC.full A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4166, [40]] VPC.full Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük ( 85-93. § ) esetében is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4168, [55]] VPC.full Ezzel szemben az Szjt. ( új ) 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő ( pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás ) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. ( új ) 27. §-át rendeli megfelelően alkalmazni.

[3, 4178, [12]] VPC.full Az előadásokról és a hangfelvételekről szóló ( 1996._XII._20-án elfogadott ) WIPO-Szerződés ennek megfelelően már önálló címben tárgyalja ezt a kérdést.

[3, 4256, [1]] VPC.full Ennek megfelelően, az Szjt. ( új ) 39. §-a értelmében a nyilvános könyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják.

[3, 4275, [18]] VPC.full Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [ 26. § (7) bek. ] esetén az (1)_-_(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4289, [21]] VPC.full Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzás engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

[3, 4306, [3]] VPC.full A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.

[3, 4350, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 108. §-ában foglalt új átmeneti rendelkezések megfelelően rendezik a kérdést.

[3, 4351, [1]] VPC.full Ennek megfelelően a szomszédos jogi jogosultakat az Szjt. (új)-ben meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban- rájuk vonatkozóan- említett év végétől számított húsz év az 1994. évi VII. hatálybalépéséig már eltelt.

[3, 4439, [24]] VPC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4440, [21]] VPC.full - a " Kitöltési útmutató " új jogcímekkel bővítette a kötelező közös jogkezelés eseteit az Szjt. ( új ) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

[3, 4458, [1]] VPC.full Ennek megfelelően a művelődési és közoktatási miniszter 1997. április 28-án nyilvántartásba vette az alábbi négy közös jogkezelő szervezetet

[3, 4539, [24]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát a miniszter az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai ( 54-59. §-ai ) szerint jár el, ennek megfelelően a jogkezelő szervezetet előzetesen értesítenie kell az ellenőrzésről; az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe beléphet; iratokat megtekintheti; a szervezet képviselőjétől felvilágosítást kérhet; egyéb bizonyítást folytathat le.

[3, 4616, [13]] VPC.full A vámhatóság a jogsértő áruval kapcsolatban a bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában foglaltaknak megfelelően jár el [ 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet 6. § ].

[3, 4627, [4]] VPC.full A 94-97. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. fejezet szabályainak megsértése esetén, illetve az abban a fejezetben szabályozott jogokkal kapcsolatos műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is.

[3, 4633, [27]] VPC.full Az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére, mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljára használja fel.

[3, 4641, [35]] VPC.full A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület eleget téve a 9/1969. ( XII._29. ) MM rendeletben, illetve a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségének- a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően az 1998. évben befolyt ún. " 5%-os " követői jogdíjak és járulékok felhasználásáról az alábbiak szerint számol be

[3, 4730, [7]] VPC.full Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog más jogosultját is.

[3, 4750, [7]] VPC.full Az 1994-es rendelkezések ármeneti szabályai azonban nem megfelelően terjedtek ki a védelem alól az akkori rendelkezések hatályba lépéséig már kikerült alkotásokra.

[3, 4760, [5]] VPC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

[3, 4768, [32]] VPC.full Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően- a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően- újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.

[3, 4778, [1]] VPC.full Ennek megfelelően a szerzői jogi jogszabályaink átfogó felülvizsgálatáról szóló 1100/1997. ( IX._30. ) Korm. határozat 3/r. pontja kimondta, hogy meg kell szüntetni a szerzői jogi szabályozás indokolatlan többszintűségét.

meg+halad VPC.full (9)

[1, 119, [31]] VPC.full Az 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

[3, 133, [8]] VPC.full Sikeres társaságnál az üzletrészek forgalmi értéke többszörösen is meghaladhatja az üzletrészek névértékét, ellenkező esetben viszont teljesen el is értéktelenedhetnek.

[3, 1277, [15]] VPC.full Időrendi sorrend is lehet rendező elv, azonban csak akkor, ha a jegyzési időtartam meghaladja a három napot. [ 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) 1., 43. § (2) ].

[3, 1426, [26]] VPC.full A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez- ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét meghaladja- a közgyűlés jóváhagyására van szükség.

[3, 2932, [3]] VPC.full Az átdolgozás mindig meghaladja az Szjt. ( új ) 50. §-ában foglalt szükséges, és a mű felhasználásához elengedhetetlenül szükséges változtatások elvégzését.

[3, 2991, [5]] VPC.full A tömeges másolás azonban nyilvánvalóan meghaladja ezen kereteket.

[3, 3336, [13]] VPC.full Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

[3, 3568, [4]] VPC.full Az átdolgozás minden esetben meghaladja az Szjt. ( új ) 50. §-ában foglalt minimális változtatás mértékét.

[3, 3745, [17]] VPC.full A törvényesen eladott szoftverekből befolyt összeg 1993-ban a BSA ( Business Software Allience ) adatai szerint 1993-ban meghaladta a 10milliárd forintot.

meg+haladotta VPC.full (1)

[3, 2519, [12]] VPC.full Továbbá azokat az egyéb hatályon kívül helyezéseket állapítják meg, amelyek időközben meghaladottakká váltak.

meg+haladó VPC.full (5)

[2, 573, [26]] VPC.full A tartozásért helytálló tag a többi korlátlan és egyetemleges vagyoni felelősségű tagtól ezt követően a felosztott társasági vagyonból- ha volt ilyen- a ráeső részt meghaladóan történt teljesítését követelheti a tagok egymás közti ún. belső jogviszonyának elszámolási szabályai szerint.

[3, 345, [1]] VPC.full Azt meghaladóan más adatokat vagy az adatok részletezését feltüntetni nem kell.

[3, 1141, [11]] VPC.full Törvény a részvény átruházás útján történő megszerzését az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja.

[3, 2350, [2]] VPC.full Az ezt meghaladóan megmaradó vagyon viszont közhasznú célra kell fordítani.

[3, 3030, [5]] VPC.full A jelenlegi megoldást ezt " meghaladóan ", a szerzőnek még szélesebb jogokat biztosít, mivel általános érvénnyel zárja ki a nemzetközi jogkimerülést, illetőleg minden műfajra kiterjed.

meg+állapodik Skipped (2) VPC.full (1)

[3, 1378, [11]] VPC.full Létezik olyan irodalmi álláspont, amely szerint a közgyűlés esetről esetre megállapodhat a szavazatok mértékéről.

[3, 2981, [13]] Skipped Mivel adódhat olyan helyzet, hogy ezen szervezetek pl. érdek-összeütközések miatt nem tudnak megállapodni évente újra és újra a felosztási arányokról, így a jogszabály már tartalmaz erre az esetre kötelező százalékos arányokat.

[3, 4719, [5]] Skipped Ha a felek nem tudnak megállapodni, megállapodás-tervezetet készít és ad át a feleknek.

megad beleegyezés LVC.full (1)

[3, 1151, [6, 7]] LVC.full Amennyiben az igazgatóság az ügylethez a beleegyezését megadja, a szerződés a megkötésének időpontjával kezdődően létrejön.

megalkotás VPC.full (11)

[3, 2396, [14]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (2) bekezdésének a módosítását az új Ctv. megalkotása tette szükségessé.

[3, 2474, [39]] VPC.full Ezek az ún. " take over " vagyis vállalat-felvásárlási szabályok az EU. 13. számú, de még csak tervezeti szintén létező, így a tagállamok által még el nem fogadott- társasági jogi- irányelv előírásait figyelembe véve kerültek megalkotásra.

[3, 2608, [28]] VPC.full A Ptk. 86. §-a miközben kimondja a szellemi alkotások e törvény általi védelmét, az ezen alkotások védelmére vonatkozó ( témánk szempontjából fontos szerzői jogi ) speciális szabályok megalkotását külön jogszabályokra bízza.

[3, 2636, [11]] VPC.full A szerzőség megállapítását a törvény a tárgyi hatály alá tartozó mű megalkotásától teszi ugyanis függővé.

[3, 2757, [19]] VPC.full A szerző, amint arra az Szjt. ( új ) 9. § (1) bekezdésének ismertetésénél utaltunk, a mű megalkotásával egyidőben szerzi meg az Szjt. ( új ) által biztosított jogosultságokat.

[3, 2819, [12]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 4. § (1) bekezdése szerint a mű megalkotása jelenti a szerzőség elismerésének alapját.

[3, 2992, [7]] VPC.full Éppen ezért a jogalkotó a fenti szabály megalkotásával azon szabályozási hiányt kívánta pótolni, jogunkban teljesen újszerűen, amivel a szerzők ezen jogos igénye kielégítést nyer.

[3, 3520, [12]] VPC.full A felhasználási szerződések jelentős része a szerződéskötés időpontjában még nem létező mű megalkotására és felhasználási jogainak átruházására irányul.

[3, 3674, [10]] VPC.full Ilyen lehet pl. ha a felhasználó a szerző valamennyi jövőben megalkotásra kerülő versének kiadására szerez jogot, de- mivel még azt a felek sem ismerik- konkrétabban nem jelölik meg annak jellegzetességeit.

[3, 4638, [60]] VPC.full A szerzői jogi védelem alól kikerült mű " közkincs " jellege indokolja, hogy ha a szerző vagy jogutódja már nem is részesülhet a műkincs-kereskedelem anyagi hasznából, azt mégse egyedül a kereskedő élvezhesse, hanem jusson belőle a " köznek " is, pontosabban a szerzői műveket létrehozó alkotóknak, ezzel is serkentve őket a közösséget gazdagító új művek megalkotására.

[3, 4785, [9]] VPC.full Már az 1994. évi LIII. törvény ( Vht. ) megalkotása is jelentős lépés volt a bírósági végrehajtás egyszerűsítése és gyorsítása, az indokolatlan adósvédelem megszüntetése érdekében.

megalkotás kerülő LVC.full (1)

[3, 3674, [10, 11]] LVC.full Ilyen lehet pl. ha a felhasználó a szerző valamennyi jövőben megalkotásra kerülő versének kiadására szerez jogot, de- mivel még azt a felek sem ismerik- konkrétabban nem jelölik meg annak jellegzetességeit.

megbízás adó LVC.full (1)

[3, 1061, [2, 3]] LVC.full Mégpedig a megbízást adó részvénytársaságnak.

megfelel Skipped (9) VPC.full (7)

[1, 182, [26]] VPC.full Ennek a kivételi rendelkezésnek az alapján sem választhatják azonban automatikusan a nyilvános alapítás formát, illetve nyilvános működést a részvénytársaságok, hanem csak akkor, ha megfelelnek a törvény 76. § (1) bekezdésében írt feltételének.

[2, 63, [59]] Skipped Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[2, 668, [83]] VPC.full A cégforma-választásnál azonban már a Gt. ( új ) 60. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak olyan cégforma jöhet számításba, illetve csakis olyan társasági formára alakulhat át, amely tőkekövetelményének a gazdasági társaság eleget tud tenni. ( Például ha egy részvénytársaság tőkéje tartósan 2,5 millióra csökken, s azt a részvényesek nem egészítik ki, a 60. § (1) bekezdése szerinti 20 millióra, úgy akkor csak kkt.-vá vagy bt.-vé alakulhat át, mert a kft. tőkekövetelményének sem tud a társaság megfelelni.

[3, 61, [11]] Skipped A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás- amennyiben az előző hármas feltételnek megfelel- akkor egyaránt lehet dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog ( pl. bérleti jog ) is.

[3, 561, [15]] VPC.full A zártkörűen működő részvénytársaságoknak azonban kizárólag csak akkor lehet nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulni, ha megfelelnek az 1996. évi CXI. törvény értékpapír nyilvános forgalomba hozatali követelményeinek.

[3, 585, [18]] Skipped A Ptk. előírásból következőn értékpapírnak vagyis részvénynek is kizárólag csak az az okirat minősülhet, amely teljes egészében megfelel az adott papírfajtára jogszabályban megállapított kellékeknek.

[3, 2206, [25]] VPC.full Azon gazdasági társaságoknak, amelyeknek a cégbejegyzése a törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a cégbejegyzéskor a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük.

[3, 2213, [31]] VPC.full A 290. § (1) bekezdése szerint ugyanis azok a gazdasági társaságok, amelyeknek 1998. június 16-án már folyamatban volt a cégbejegyzésük, azoknak még az 1988. évi VI. tv. előírásainak kell megfelelniük.

[3, 2220, [11]] VPC.full Ezért ilyenkor ezeknek a cégeknek is még a korábbi szabályoknak kell megfelelniük.

[3, 3333, [12]] Skipped Az idézés még abban az esetben is lehet jogszerűtlen, ha alakilag megfelel az idézés követelményeinek.

[3, 3543, [29]] Skipped Vagyis, ha a letöltés ( click on ) feltételeit a felhasználó megismerheti, és azt regisztrálható módon elfogadja írásban, akkor minden bizonnyal a felhasználási szerződés alakiságának is megfelel ez az engedélyezés.

[3, 3731, [8]] Skipped " Azok a kétségek, hogy a szoftver megfelel -e az eredeti, azonosíthatóan kifejtett gondolatszövedék, a szerzői mű fogalmának általában ( pl. a nemzetközi szerzői jogi egyezmények szempontjából ), és az illető nemzeti jog szerint, a mai napig, a szerzői jogi jogalkotási hullám után sem szűntek meg teljesen.

[3, 4077, [63]] VPC.full Az ipari tervezőművészi alkotásokat az ipari formaterv, az ipari termék, termékegyüttes megjelenésének funkcionális, esztétikai, műszaki és gazdasági szempontok szerint kialakított terve, modellje fogalma alatt definiálhatjuk, amelyek elkészítése során a vázlatterv, koncepcióterv, formaterv, konstrukciós terv, modell és prototípus, azaz az alkotói folyamatnak ezek a fázistermékei is mind szerzői jogi oltalmat élveznek, amennyiben megfelelnek a szerzői jogi mű ( alkotás ) kritériumainak.

[3, 4425, [17]] Skipped Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4429, [38]] Skipped Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4484, [25]] Skipped A rádió- és televízió-szervezeteknek a műfelhasználásokért fizetendő, a költségvetési támogatásuk, előfizetői díjbevételük, továbbá reklám- és szponzorációs bevételeik meghatározott százalékához igazított jogdíj mértéke megfelel a nemzetközi ajánlásoknak.

megfelelő VPC.full (98) Skipped (1)

[1, 43, [1]] VPC.full Ezért megfelelő intézkedés sorral gondoskodni kell a részvények érvénytelenné nyilvánításáról.

[1, 55, [32]] VPC.full Remélhetőleg az 1996. évi CXI. tv. 89. §-a alapján ( már 1996. december óta esedékes ), de a kézirat lezárásáig még meg nem jelent számlakezelési kormányrendelet kitér erre a kérdésre és megfelelő megoldást is hoz.

[1, 84, [27]] VPC.full A piacgazdaság igényeihez való alkalmazkodás a tőkekoncentrációval elérhető gazdasági növekedés igénye feltétlenül megköveteli a cégszám-változással történő szervezeti változások jogszabályi biztosítását, továbbá az ilyen változások sajátosságainak a megfelelő jogszabályi kezelését.

[1, 212, [13]] VPC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a 66. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával- biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

[1, 368, [26]] VPC.full A halaszthatatlan intézkedéseket azonban együttes eljárás esetén is önállóan lehet a társaság nagyobb károsodástól való megóvása érdekében a Gt. ( új ) 7. § (1) bek.-nek megfelelő haladéktalan tájékoztatási kötelezettség mellett megtenni.

[1, 395, [22]] VPC.full Ez következik abból az általános elvárhatóságból is, hogy ha valaki egy korlátlan és egyetemleges vagyoni felelősséget jelentő társaságba belép, előtte megfelelő módon tájékozódjon a társaság helyzetéről és vessen számot ennek az előre nem mindig felmérhető kockázatával.

[1, 473, [8]] VPC.full Azonban ilyenkor is az üzletvezetést ellátó beltag ellenőrzése megfelelő módon kell, hogy érvényesüljön.

[1, 481, [13]] VPC.full Ilyenkor a társaság hitelezője a kültagtól peres úton követelheti a vagyoni betétje értékének megfelelő, illetve abból a társaságnak még nem szolgáltatott résznek megfelelő teljesítést.

[1, 481, [23]] VPC.full Ilyenkor a társaság hitelezője a kültagtól peres úton követelheti a vagyoni betétje értékének megfelelő, illetve abból a társaságnak még nem szolgáltatott résznek megfelelő teljesítést.

[1, 490, [2]] VPC.full az ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

[1, 491, [44]] VPC.full Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, haa ) az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetveb ) a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, ésaz ennek megfelelő társasági szerződésmódosítást az a) pontban meghatározott határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

[1, 523, [6]] VPC.full A mellékszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése mindenekelőtt kötbér fizetési kötelezettséget von maga után.

[1, 527, [29]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés: a) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok tartalmáról, feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; b) olyan értékhatár meghatározásáról, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

[2, 134, [22]] VPC.full Ezért a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során nem mérlegelheti az induló vagyon megfelelőségét, illetve hogy elegendő -e az a társaság megfelelő működéséhez.

[2, 162, [31]] VPC.full Mivel az adásvételi szerződésre alapított földhivatali bejegyzési kérelem esetén a széljegy sem tulajdonjogot sem rendelkezési jogot nem keletkeztet és nem igazol, ezért a gyakorlatra vár még ennek a rendelkezésnek a megfelelő értelmezése.

[2, 665, [20]] VPC.full Ezért nem elegendő a tagok elhatározására bízni azt, hogy a tényleges gazdasági helyzetüknek, illetve a cégformájuk szerinti tőkekövetelményeknek megfelelő formában folytassák a működésüket és ezt szem előtt tartva a belátásuktól függően alakuljanak át vagy esetleges döntsenek a megszűnésükről.

[2, 753, [32]] VPC.full Az új szabályozás viszont már egységesen valamennyi átalakulási forma és cégtípus esetén kötelezővé teszi a hirdetményben a hitelezők felhívását és ennek alapján azok részére a biztosíték igénylését, ha ezt a követeléseik megfelelő biztosítása érdekében szükségesnek tartják.

[3, 24, [16]] VPC.full Ha a tag megszűnik vagy meghal, a tag jogutódjával ( örökösével ) a 118. § megfelelő alkalmazásával el kell számolni.

[3, 46, [7]] VPC.full Ez ugyanis nem tenné lehetővé az egymásnak megfelelő üzleti partnereknek a nyilvánosság kizárásával bizalmi szempontokra is figyelemmel lévő megválogatását.

[3, 237, [15]] VPC.full E határidő eredménytelen elteltét követő első taggyűlésen a társaság a dolgozói üzletrészt, a törzstőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja vagy az üzletrész jellegének megváltoztatása ( az üzletrész átalakítása ) mellett az üzletrész értékesítését határozza el.

[3, 390, [37]] VPC.full Bármilyen módon történik a törzstőke-leszállítása, a Gt. ( új ) 124. § (4) bekezdését és a Gt. ( új ) 125. § (1) bekezdésében írtakat- a törzstőke és a törzsbetétek minimális összegére és az utóbbi megfelelő oszthatóságára- a leszállított törzstőke esetén is alkalmazni kell.

[3, 406, [19]] VPC.full Mindössze attól a lehetőségtől esnek el, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.

[3, 482, [22]] VPC.full Mégpedig a Gt. ( új ) 292. § (3) és 296. § (3) bekezdésének a közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz kapcsolódó felelősségi szabályok megfelelő alkalmazásával.

[3, 598, [6]] VPC.full A részvénytársaság személytelen tőkeegyesítő jellegének inkább megfelelő bemutatóra szóló részvénnyel szemben ugyanis a szabályozás már a névre szóló részvények kibocsáthatóságát erősíti.

[3, 653, [29]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény XII. fejezetének a részvény átruházásra vonatkozó szabályai- a zárolt értékpapír alszámla intézményét is természetesen beleértve- értelmezésem szerint nem ad ezekre az esetekre megfelelő megoldást.

[3, 655, [11]] VPC.full Ezért szerintünk a Gt. ( új ) 180. § (4)-(5) bekezdésének megfelelő tartalmú rendelkezést az 1996. évi CXI. törvénynek tartalmaznia kellene.

[3, 754, [21]] VPC.full E határidő eredménytelen elteltét követően a részvénytársaság a dolgozói részvényt, a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen, alaptőkéjének megfelelő csökkentésével bevonja vagy törzsrészvénnyé vagy elsőbbségi, illetve kamatozó részvénnyé átalakítva értékesíti.

[3, 777, [50]] VPC.full Olyan esetekben, ha az átruházásra nyitvaálló hat hónapos határidő alatt a jogosultnak nem sikerült értékesíteni a részvényeit, vagy bármilyen okból nem értékesítette azokat, a részvénytársaságnak a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen vagy át kell alakítani a dolgozói részvényt más részvényfajtává, vagy pedig az alaptőke megfelelő leszállításával be kell vonni a részvényeket.

[3, 849, [10]] VPC.full A részvények előállításakor az igazgatóság a 263. §-ban szabályozott eljárás megfelelő alkalmazásával felszólítja a részvényeseket részvényeik benyújtására.

[3, 865, [12]] VPC.full Ez pedig azt jelenti, hogy dematerializált papírnál nincsen az ideiglenes részvénynek megfelelő állapotról rendelkezés.

[3, 988, [2]] VPC.full A nyomdának megfelelő mennyiségű értékpapír mintát kell előállítani és ezt, valamint az ennek előzetes ellenőrzését lehetővé tevő biztonsági leírást át kell átadni a kibocsátónak.

[3, 1013, [48]] VPC.full A 197. § (1) bekezdés utolsó fordulatának a " az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések " ... szerinti rendelkezési jogra való utalása miatt azonban- bár ez az utalás a Ptk. értékpapír szabályait is jelentheti- és kifejezett tiltó rendelkezés hiányában nem lehet egyértelműen kizárni a dematerializált részvénynél való megfelelő alkalmazhatóságot sem.

[3, 1285, [8]] VPC.full A korábbi szabályozás szerint amennyiben a tervezett alaptőkének megfelelő névértékű részvényt nem jegyeztek le az alapítás meghiúsult. ( A túljegyzés esetéről fentebb már szóltunk ).

[3, 1309, [10]] VPC.full Ha a jegyzés zárónapjáig a részvényeket, illetve jegyzési minimumnak megfelelő részvényt nem jegyezték le a jegyzés meghiúsul.

[3, 1320, [24]] VPC.full Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt vagy- az alapítási tervezet ilyen rendelkezése esetén- a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve, ha a részvényjegyzést jegyzési garanciavállalás biztosítja.

[3, 1321, [12]] VPC.full Abban az esetben, ha a részvényjegyzés során csak a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt jegyezték le, a részvénytársaság alaptőkéjét a jegyzett részvények névértékének összege alapján kell megállapítani.

[3, 1325, [13]] VPC.full Az alapítást meghiúsultnak kell tekinteni, ha a jegyzés zárónapjáig a teljes alaptőkének megfelelő részvény, illetve a jegyzési minimumot nem jegyezték le.

[3, 1472, [8]] VPC.full A cégbíróság- amennyiben az indítvány a jogszabályoknak megfelelő volt- az 51. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásából számított 30 napon belül összehívja a közgyűlést.

[3, 1561, [25]] VPC.full Emlékeztetni kell arra, hogy szavazati jogát csakis az a részvényes ( képviselő, részvényesi meghatalmazott ) gyakorolhatja, aki részvényesi ( képviseleti ) jogát megfelelő módon igazolja.

[3, 1586, [2]] VPC.full A részvényes megfelelő tájékoztatása, jogai gyakorlásának elősegítése érdekében a törvény lehetővé teszi alanyi részvényesi jogként a jegyzőkönyvi kivonat, illetve másolat kérését.

[3, 1679, [42]] VPC.full Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 1683, [33]] VPC.full Amennyiben az alaptőke-emelésről döntő közgyűlési határozat a fentiek szerint az alapszabályt feltételesen nem módosítja, a sikeres részvényjegyzés lezárását követő 60 napon belül újabb közgyűlést kell tartani, melyen rendelkezni kell az alapszabály megfelelő módosításáról.

[3, 1684, [13]] VPC.full Az alapítási szabályokhoz hasonlóan a nyilvános alaptőke-emelés meghiúsul, ha a tervezett alaptőkének megfelelő, illetve a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt nem jegyzik le a részvényjegyzés zárónapjáig és a jegyzést nem biztosítja részvényjegyzési garanciavállalás.

[3, 1684, [19]] VPC.full Az alapítási szabályokhoz hasonlóan a nyilvános alaptőke-emelés meghiúsul, ha a tervezett alaptőkének megfelelő, illetve a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt nem jegyzik le a részvényjegyzés zárónapjáig és a jegyzést nem biztosítja részvényjegyzési garanciavállalás.

[3, 1726, [15]] VPC.full Erre évente az éves beszámolót elfogadó közgyűlésen kerül sor az alapító okirat, illetve alapszabály megfelelő módosításával.

[3, 1739, [2]] VPC.full A részvényesek megfelelő tájékoztatása érdekében írja elő a törvény, hogy a közgyűlési meghívóban, hirdetményben meg kell jelölni az alaptőke leszállítás okát és technikai lebonyolításának módját.

[3, 1848, [74]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a következőkről: a) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységről; b) a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges társasági vagyon mértékéről; c) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység keretében az egyes tagokat megillető szavazati jog mértékéről, gyakorlásának módjáról; d) a kiegészítő gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből való részesedés szabályairól; e) az egyes tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről.

[3, 1888, [24]] VPC.full A teljesítés feltételeiről a díjazás mértékéről [ Gt. ( új ) 274. § (2) ] meg kell állapodni, csakúgy, mint a nem megfelelő teljesítés esetén fizetendő kötbér mértékéről.

[3, 1897, [19]] VPC.full Ugyancsak rendelkezni kell a Gt. ( új ) 273. § (2) bekezdése alapján a mellékszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbérrel.

[3, 2285, [16]] VPC.full Ennek értelmében a gmk-nak és jgmk.-nak 1998. június 16-át követő két éven belül a létesítő okiratuk megfelelő módosításával kkt.-ként való továbbműködhetőséget biztosít a törvény.

[3, 2319, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) a XVI. fejezetében ennek az igénynek tesz eleget az egyes külön törvények megfelelő módosításával ( Gt. ( új ) 302. § ).

[3, 2324, [6]] VPC.full Emellett azonban szükségessé vált a Pp. megfelelő módosítása is.

[3, 2358, [21]] VPC.full Ezért 1998. június 16-tól az egyes jogi személy vállalata, illetve intézménye is a Gt. ( új ) VII. fejezetének a megfelelő alkalmazásával alakulhat át kht.-vá.

[3, 2397, [32]] VPC.full Felszámolási eljárás eszerint a szabály szerint akkor is indulhat a cég ellen, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárása keretében megszűntnek nyilvánította a céget és ennek során megállapította, hogy nincsen megfelelő vagyona a hitelezők kielégítésére.

[3, 2427, [31]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (1) bekezdéssel beiktatott 1994. évi XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése az erdőbirtokossági társulat cégbejegyzése előtti társulati működésre rendeli el az előtársaságokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazását.

[3, 2471, [42]] VPC.full Arról azonban az 1996. évi CXI. törvénynek továbbra sincsen előírása, hogy az 1996. évi CXI. törvény 60. § szerinti döntésre, figyelemmel kell -e lenni a cégbíróságnak, és erre a kérdésre szerintünk a Ctv. vonatkozó 23. § (3) bekezdésének sincsen megfelelő megoldása.

[3, 2531, [29]] VPC.full Az 1995. évi XXXIII. törvény példálózó felsorolása a szabadalmi oltalom alá nem tartozó szellemi termékekről magában foglalja pl. a számítógépi programokat, illetve az esztétikai alkotásokat, amelyek a megfelelő feltételek fennállása esetén szerzői jogi oltalmat élveznek.

[3, 2747, [23]] VPC.full Így a gyakorlat feladata maradt, hogy a szerzői jogok öröklése kapcsán felmerült kérdéseket megválaszolja, a Ptk. mint háttérjogszabály öröklésre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával.

[3, 2771, [26]] VPC.full A felhasználási szerződés alapján- ellenkező kikötés hiányában- megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

[3, 2839, [13]] VPC.full A jövőben alkotandó művekre kötött felhasználási szerződések kijavításra vonatkozó különös szabályai biztosítják a megfelelő egyensúlyt a szerző művének integritásához való joga, illetve a felhasználói érdekek között [ Szjt. ( új ) 49. § ].

[3, 2890, [9]] VPC.full A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna.

[3, 2941, [34]] VPC.full Emellett ugyancsak szabadnak minősül a mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése [ Szjt. ( új ) 41. § ], ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja, és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg.

[3, 2958, [51]] VPC.full A hangfelvétel-előállító, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adattárban való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék.

[3, 2963, [46]] VPC.full A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 2987, [41]] VPC.full Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón ( a továbbiakban együtt: reprográfiával ) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 3019, [25]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.

[3, 3057, [37]] VPC.full Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától.

[3, 3071, [28]] VPC.full A (3) bekezdésben nem említett műveknek- az építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások esetében azok terveinek- a nyilvánosság számára történő haszonkölcsönbe adása esetén a szerzőket megfelelő díjazás illeti meg.

[3, 3132, [21]] VPC.full b) Ha valamely vendéglátó-ipari üzletben több eltérő profilú értékesítő helyen külön-külön szolgáltatnak zenét, mindegyik zenés helyiség után külön-külön kell a megfelelő jogdíjat megfizetni.

[3, 3153, [22]] VPC.full Az Irányelv az ún. emissziós elv alapján szerzői jogi értelemben a felhasználási cselekményt ahhoz az államhoz köti, amely a fenti kritériumoknak megfelelő műsorhordozó jeleket kibocsátja.

[3, 3196, [20]] VPC.full A rádió- és televízió szervezeteknek költségvetési támogatásuk 1%-ának, előfizetői díjbevételük 2%-ának, és reklám, illetve szponzorációs bevételeik 4%-ának megfelelő összeget kell az Artisjus-nak befizetniük, amely ezt követően saját felosztási szabályzata alapján felosztja a jogdíjakat a jogosultak számára.

[3, 3264, [2]] VPC.full A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

[3, 3466, [26]] VPC.full A mű nem üzletszerű többszörözése és terjesztése a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek igényeinek kielégítését szolgálja és kizárólag a célnak megfelelő módon valósul meg.

[3, 3476, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 83. §-a a szomszédos jogi jogosultaknál is a szerzőkre vonatkozó enegdély alóli kivételek megfelelő alkalmazását rendeli.

[3, 3481, [4]] VPC.full A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 3511, [3]] VPC.full Utóbbi szabály csak megfelelő garanciák mellett biztosítja a rendeltetésszerű joggyakorlást.

[3, 3540, [6]] VPC.full A digitális korszakban az írásbeliség formakényszerét megfelelő garanciák mellett ugyan, de rugalmasabban kell kezelnie a jognak is.

[3, 3548, [31]] VPC.full Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból származó kötelezettség alapján készített mű felhasználási jogait harmadik személyre átruházza, ugyan ezt a szerző külön engedélye nélkül is megteheti, ám megfelelő díjazásra ilyenkor is jogosult marad [ Szjt. ( új ) 30. § (3) ].

[3, 3616, [10]] VPC.full A kijavítási igénynek ugyanis indokoltnak kell lennie és a kijavításra megfelelő határidőt kell kitűzni.

[3, 3619, [4]] VPC.full Ehhez szorosan kapcsolódik a megfelelő határidő fogalma is, amely nyilvánvalóan a kijavítás terjedelmétől függ.

[3, 3653, [15]] VPC.full A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

[3, 3665, [13]] VPC.full Természetesen a szerző ezt a lemondást " piacképessé " teheti, vagyis azt megfelelő ellenérték fejében is gyakorolhatja.

[3, 3679, [7]] VPC.full A Ptk. 241. § alapján, a megfelelő feltételek fennállása esetén, e szerződés bíróság által történő módosításának is helye lehet, hiszen a felek tartós jogviszonya fennáll.

[3, 3706, [5]] VPC.full A felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása egyéb szerződésekre

[3, 3708, [8]] VPC.full Ahol azonban speciális szabályok vonatkoznak, ott a megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy a speciális szabály elsőbbséget élvez.

[3, 3743, [33]] VPC.full Ezzel szemben a szakirodalomban találkozunk olyan nézetekkel, melyek kifejezetten helytelenítik ezt az álláspontot arra való hivatkozással, hogy amennyiben teljesen kiiktatjuk minden ilyen típusú feltétel vizsgálatát, úgy nem lesz a továbbiakban megfelelő módszer az oltalom határainak kijelöléséhez, és könnyen eltolódhat a szerzői jog határa olyan alkotások felé, melyek amúgy semmilyen tekintetben nem lennének megfelelőek a védelemre ( Hoeren, Thomas A szoftverek szerzői jogi oltalomképességének kérdése, Magyar Jog 1992/5., 320. o. ).

[3, 3743, [57]] VPC.full Ezzel szemben a szakirodalomban találkozunk olyan nézetekkel, melyek kifejezetten helytelenítik ezt az álláspontot arra való hivatkozással, hogy amennyiben teljesen kiiktatjuk minden ilyen típusú feltétel vizsgálatát, úgy nem lesz a továbbiakban megfelelő módszer az oltalom határainak kijelöléséhez, és könnyen eltolódhat a szerzői jog határa olyan alkotások felé, melyek amúgy semmilyen tekintetben nem lennének megfelelőek a védelemre ( Hoeren, Thomas A szoftverek szerzői jogi oltalomképességének kérdése, Magyar Jog 1992/5., 320. o. ).

[3, 3865, [26]] VPC.full A hitelezők, befektetők, mint bármely más gazdasági tevékenységnél, a különös kockázatairól ismert audiovizuális szférában is számos biztosítékot követelnének meg az előállítótól, amelyhez megfelelő szervezeti forma adhat csak garanciát.

[3, 3925, [6]] VPC.full A felhasználási szerződésekre vonatkozó a felhasználás megfelelő határidőn belüli meg nem kezdését szankcionáló általános szabályt [ Szjt. ( új ) 51. § (1) a) ] e rendelkezés több szempontból is kiegészíti, illetve el is tér attól.

[3, 3929, [9]] VPC.full A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni.

[3, 3933, [12]] VPC.full Az elutasító nyilatkozatot írásban kell az előállítónak megtennie, és a kijavításra megfelelő határidőt kell szabnia.

[3, 4097, [46]] VPC.full Egyebekben a visszaélés kérdésében- a külföldi joggyakorlatból merített példa alapján ( Urteil des Kammergerichts vom 28. August 1998- 25 U 7198/97, in ZUM-RD 12/1998. )- a képmással való visszaélésnek minősül nemcsak a képmás hozzájárulás nélküli felhasználás, hanem a kérdéses műnek nem megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezése.

[3, 4107, [7]] VPC.full Emellett azonban az Szjt. ( új ) megfelelő védelemben részesíti a szomszédos jogi jogosultakat és teljesítményeket [ Szjt. ( új ) 1. § (8), 73-84. § ], továbbá egyéb helyeken is kimondja, hogy az adott rendelkezések a szomszédos jogi jogosultakra is kiterjednek.

[3, 4192, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 99. §-a továbbá lehetővé teszi a szerzői jogok megsértésének következményei címet viselő XIII. fejezet rendelkezéseinek [ Szjt. ( új ) 94-97. § ] megfelelő alkalmazását a szomszédok jogi jogosultak ( vagyoni és személyhez fűződő ) jogainak sérelme esetén.

[3, 4379, [20]] VPC.full A NKÖM felügyeleti jogköre kiterjed a kollektív jogkezelés speciális szakmai feltételei folyamatos meglétének ellenőrzésére is, biztosítva ezzel a folyamatosan megfelelő szintű működést.

[3, 4416, [0]] VPC.full Megfelelő adatbázis és az adatbázist működtető számítógépes program hiányában a közös jogkezelő szervezet nem tudja ellátni feladatát.

[3, 4746, [10]] VPC.full Hasonlóképpen gondoskodni kell a szerzett jogok és a törvényes várakozások megfelelő védelméről is; annál is inkább, mivel az 1994. évi VII. törvény átmeneti rendelkezése e várakozások megalapozottságát csak fokozta.

[3, 4789, [11]] VPC.full Az általános szabály [ Vht. 172. § (1) ] viszont csak megfelelő határidő kitűzését írja elő.

[3, 4799, [58]] Skipped A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

megfelelőség VPC.full (2)

[1, 326, [35]] VPC.full Az ilyen kuriózum számba menő esetek sem képezhetik azonban a bejegyzés akadályát, mert az 1998. június 16-tól hatályos Gt. ( új ) esetében is irányadó BH1992. 92. sz. döntés értelmében a cégbíróság az indulóvagyon megfelelőségét ennél a társasági formánál nem vonhatja vizsgálata körébe.

[2, 134, [13]] VPC.full Ezért a cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során nem mérlegelheti az induló vagyon megfelelőségét, illetve hogy elegendő -e az a társaság megfelelő működéséhez.

meghaladó VPC.full (16)

[1, 120, [48]] VPC.full Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, vagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

[1, 527, [42]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés: a) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok tartalmáról, feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; b) olyan értékhatár meghatározásáról, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

[2, 418, [29]] VPC.full A könyvvizsgáló választásának kötelező esetei egyrészt a részvénytársaságokra vonatkoznak, mivel ez a társasági forma többnyire nagyobb létszámú és tőkeerősebb társaságot jelent, valamint a komolyabb- ötvenmilló forintot meghaladó- törzstőkéjű korlátolt felelősségű társaságokra.

[3, 83, [16]] VPC.full Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.

[3, 611, [13]] VPC.full Olyan esetekben ha valamely jogalany az ilyen módon működő részvénytársaság szavazati jogok 33%-át meghaladó mértéket megtestesítő részesedést kíván megszerezni egy részvénytársaságnál.

[3, 1125, [11]] VPC.full A hitelintézeti törvény azonban lehetővé teszi a hitelintézetek számára saját tőkéjüket meghaladó mértékű nyilvános kötvénykibocsátását [ 1996. évi CXII. törvény 5. § (2) ].

[3, 1825, [8]] VPC.full Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

[3, 2255, [13]] VPC.full Ezért a kft.-k és részvénytársaságok 25% + 1 szavazatot elérő, illetve azt meghaladó szerzésénél alkalmazni kell ezeket az előírásokat.

[3, 2477, [38]] VPC.full - A törvény megállapítja, hogy ezek szerint a szabályok szerint akkor történhet a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek a felvásárlása- mégpedig akár közvetlen, akár közvetett módon- ha a részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvényeinek a 33%-át meghaladó mértékű felvásárlását tervezi valamely jogalany átruházás útján.

[3, 2906, [8]] VPC.full A BH1982. 90. sz. döntés az indokolt terjedelmet meghaladó átvétel tényére alapítva állapította meg a jogosulatlan felhasználást.

[3, 3339, [5]] VPC.full Ezek szerint átvételnek az idézést meghaladó felhasználás minősül.

[3, 3344, [2]] VPC.full Az idézést meghaladó átvétel is csak abban az esetben nem eredményez jogosulatlan felhasználást, ha a forrás és a szerző megneveztetik.

[3, 3430, [10]] VPC.full Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

[3, 3440, [23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 38. § (2) bekezdése a közreműködők díjazásának tekint minden a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költség megtérítését meghaladó költségtérítést.

[3, 3739, [16]] VPC.full " Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy általában minden szerzői kifejezésformánál el kell tekinteni az átlagosat meghaladó eredetiség igényétől.

[3, 3801, [8]] VPC.full Ez a szerkesztő jellegű, az egyszerű válogatást meghaladó tevékenység ennél fogva igényt tarthat a szerzői jogi törvényben meghatározott védelemre, és ezen védelem a szerkesztői tevékenység eredményeként létrejött mű egészére kiterjed.

meghatározás VPC.full (65)

[1, 24, [28]] VPC.full Ha a gazdasági társaság korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá való átalakulását határozta el, a jogutód gazdasági társaság vagy közhasznú társaság törzstőkéjének ( alaptőkéjének ) meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

[1, 30, [25]] VPC.full Ezért ha bármilyen cégformájú gazdasági társaság kft.-vé, vagy kht.-vá vagy részvénytársasággá alakul át, akkor az említett cégformájú jogutód társaságok törzstőkéjének vagy alaptőkéjének a meghatározása során nem kell alkalmazni a készpénz apport arányára vonatkozó törvényi előírásokat.

[1, 124, [19]] VPC.full Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 138, [10]] VPC.full Megítélésünk szerint a 73. § (5) bekezdésének a részvénnyel kapcsolatos meghatározása nem áll egészen összhangban a 73. § (3)-(4) bekezdésének a meghatározásával.

[1, 138, [21]] VPC.full Megítélésünk szerint a 73. § (5) bekezdésének a részvénnyel kapcsolatos meghatározása nem áll egészen összhangban a 73. § (3)-(4) bekezdésének a meghatározásával.

[1, 148, [22]] VPC.full Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 200, [5]] VPC.full Ebből a túl általánosnak tűnő meghatározásból nehezen körvonalazható iratok körét szerintünk a Gt. ( új ) 72. § (2) bekezdés és 77. § (2) bekezdéssel összhangban lehet értelmezni, ezért ezek az iratok az átalakulással összefüggő iratok körére terjedhetnek ki.

[1, 240, [6]] VPC.full A különválás elnevezés azonban pontosított új meghatározást, amiből egyúttal az is következik, hogy a szétválás az egyesüléshez hasonlóan a szervezeti változási forma összefoglaló neve lett.

[1, 322, [37]] VPC.full Ez utóbbi a nem természetes személy alapítók, illetve tagok esetében nem is lenne megvalósítható, de valamilyen jellegű közreműködést, tevékenységet, a társaság érdekében kifejtett megnyilvánulást, közrehatást a Gt. ( új )- közelebbi meghatározás nélkül- megkíván.

[1, 323, [17]] VPC.full Mivel ennek az ún. közös gazdasági tevékenységnek a konkrét formája rendkívül sokféle lehet, ezért ennek a meghatározása a társasági szerződésre tartozik.

[1, 527, [39]] VPC.full Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés: a) a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról ( mellékszolgáltatás ), azok tartalmáról, feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről; b) olyan értékhatár meghatározásáról, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

[2, 125, [4]] VPC.full A Ctv. 16. §-a meghatározást tartalmaz a telephely és a fióktelep vonatkozásában is.

[2, 131, [42]] VPC.full A felsorolásnak a Ctv. 12. § (1) bek. f) pontja alapján a gazdasági tevékenységeknek az egységes állami statisztikai rendszerben a Központi Statisztikai Hivatal által megadott és 1998._I._1-jétől hatályos 9008/1997. ( SK 7. ) KSH közlemény szerinti számjellel és az ahhoz tartozó szöveges meghatározással kell történnie.

[2, 140, [4]] VPC.full A vezető tisztségviselők cégformánkénti meghatározását a Gt. ( új ) 21. § tartalmazza.

[2, 229, [9]] VPC.full Döntésüket a társaság létesítő okiratában az adott tisztségre kijelöltek meghatározásával kell rögzíteni.

[2, 292, [9]] VPC.full Ezért a Gt. ( új ) mögöttes jogszabályaként szolgál meghatározásaival és az üzleti titok megsértése esetén támasztható igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseivel.

[2, 293, [7]] VPC.full Több jogszabály azonban külön, illetve kiegészítő meghatározását is adja az üzleti titok fogalmának.

[2, 294, [2]] VPC.full Ugyancsak külön meghatározást tartalmaz az üzleti titokra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (1) bekezdése is.

[2, 529, [3]] VPC.full A társasági jogviták meghatározását a Gt. ( új ) csak keretszerűen határozza meg.

[2, 750, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 65. § (2) a)-g) pontjaiban felsorolt tartalmi kellékek közül külön kiemelést igényel a jövendő gazdasági társaság tevékenységének a meghatározása.

[3, 59, [4]] VPC.full A törzstőke alsó szintjének meghatározása- akárcsak a törzstőke védelmét szolgáló egyéb rendelkezések [ Gt. ( új ) 161. §, 166. § ]- hitelezővédelmi érdekeket véd és a komolytalanabb vállalkozások alapításának, illetve működésének kirekesztését célozza.

[3, 449, [27]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (4) bekezdéssel módosított új Ptk. előírás a korábbi szabályával ellentétben már teljes összhangban van a Gt. ( új ) fogalmi meghatározásával.

[3, 526, [9]] VPC.full A Gt. ( új ) tehát a működési forma meghatározásánál nem az alapítási mód szerint különböztet, hanem a részvények forgalomba hozatali módja szerint.

[3, 658, [3]] VPC.full Az új törvényi meghatározás pontosította és egyértelműsítette a részvényfajták körét.

[3, 661, [43]] VPC.full Ugyanakkor a Gt. ( új ) 240. § (1) bekezdésben a részvényfajták típusát állapította meg a korábbi törvény és hasonlóan ellentmondásos volt a Gt. ( új ) 242. § (1) bekezdésének az osztalék- és elsőbbségi részvények " más részvényfajtához " képest biztosítható osztalékkedvezmény meghatározása is.

[3, 673, [2]] VPC.full Ez a meghatározás azonban csak a Gt. ( új)-ban minősül újnak, mivel az 1996. évi CXI. törvény 3. § (2) 18. és 42. pontjai az értelmező előírások között már megállapították ezt a fogalmat.

[3, 674, [24]] VPC.full A Gt. ( új ) 182. §-a az 1996. évi CXI. törvény- Gt. ( új ) 318. § (1) bekezdéssel módosított- fogalmi meghatározásával összhangban írja elő, hogy az azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek.

[3, 676, [11]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály )- az erre vonatkozó feltételek meghatározásával- rendelkezhet olyan névre szóló részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít ( elsőbbségi részvény ).

[3, 698, [20]] VPC.full A Gt. ( új ) 184. § (1) bekezdésének az osztalékkedvezménynél más részvényfajtához és más részvényosztályhoz képest adható osztalékkedvezményre utaló meghatározása szerintünk ugyan az eltérést, a saját részvényosztályra vonatkozóan, nyelvtani értelmezés szerint nem foglalja magába.

[3, 798, [16]] VPC.full A saját részvény megszerzéséről szóló döntés- ideértve a részvények számát és az érte adandó ellenérték meghatározását is- a közgyűlés hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a saját részvény megszerzésére a részvénytársaságot fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében van szükség.

[3, 967, [3]] VPC.full Ezért ebből a meghatározásból ( is ) következően a bemutatóra szóló részvénynél szerintünk nem lehet a tulajdonos nevének a feltüntetésével bővíteni a részvényokirat tartalmát.

[3, 971, [18]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény értelmező szabályairól rendelkező 3. § (2) bekezdésének 13. pontja alatt van ugyan egy meghatározás az értékpapír kibocsátási idejéről.

[3, 1194, [2]] VPC.full A szavazatszám meghatározásánál a már említett Gt. ( új ) 229. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a legkisebb névértékű részvényből kell kiindulni, csakis így érvényesülhet a névérték arányos szavazati jog főszabálya.

[3, 1293, [2]] VPC.full A említett meghatározás választ ad arra a kérdésre is, hogy a jegyzéssel egyidejűleg milyen összeg 10%-át kell befizetni.

[3, 1359, [9]] VPC.full A részvény név, illetve kibocsátási értéke befizetése feltételeinek meghatározásakor [ Gt. ( új ) 207. § (1) a) ] a Gt. ( új ) 222. §-ban írtakat kell figyelembe venni.

[3, 1360, [4]] VPC.full A közgyűlés összehívása módjának meghatározásakor [ Gt. ( új ) 207. § (1) ] a 234. §-ban írtak szerint kell eljárni.

[3, 1370, [22]] VPC.full Amennyiben a társaságnak módja van esetenként önként választott bármelyik napilapban megjelentetni a hirdetményt, gyakorlatilag nem történt rendelkezés a hirdetmény tényleges helyének meghatározásáról.

[3, 1609, [4]] VPC.full Az igazgatósági tagok számának meghatározásával kapcsolatosan a LB Cgf. VII. 31.762/1991/2. sz. döntésében kimondta, hogy " Nem ütközik jogszabályba az olyan alapszabályi rendelkezés, amely az igazgatóság létszámát úgy határozza meg, hogy a tagok lehetséges legkisebb és legnagyobb számát jelöli meg. "

[3, 2315, [42]] VPC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 2315, [51]] VPC.full A 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtétel e törvény hatálybalépését követően kerül meghatározásra.

[3, 2330, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2417, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 311. § (2) bekezdése a Szöv. tv. 9. §-át módosította a cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén követendő elszámolási mód meghatározásáról.

[3, 2489, [18]] VPC.full Eszerint először a részvénytársaság igazgatóságának az ajánlattevő megkeresésére közölnie kell a részvénytársaság működésével kapcsolatos és a vételi ajánlat meghatározása érdekében szükséges adatokat az ajánlattevővel.

[3, 2530, [25]] VPC.full A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 1. §-a a szabadalmazható találmány fogalmára ugyan pontos jogi definíciót nem ad, ám a pozitív meghatározásra szolgáló ismérveket ( újdonság, feltalálói tevékenységhez kötöttség, ipari alkalmazhatóság ) részletesen definiálja.

[3, 2565, [39]] VPC.full Az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet- az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971._VII._24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről-, 2. cikkének (4) bekezdése az Unió tagországainak törvényhozóira bízza annak meghatározását, hogy az Szjt. ( új ) 1. § (4) bekezdésében említett iratokat milyen védelemben részesíti.

[3, 2881, [36]] VPC.full Az általános szabályt mindenesetre célszerű lehet a szerződésekben pontosítani, meghatározva a felhasználó által elért bruttó bevétel fogalmát, az azzal szembeállítható és elszámolható költségek körét, ily módon jutva el a jogdíj alapját képező összeg meghatározásáig.

[3, 2944, [44]] VPC.full Az Európai Parlament és Tanács ezen tárgyú Irányelv-tervezetének ( European parliament and Council Directive on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the Information Society, Brussels, 1999, 97/0359/COD. ) talán a legtöbb vitát kiváltó rendelkezése azon esetek meghatározása volt, amelyek kivételt képezhetnek a szerző kizárólagos engedélyezési jogai alól a digitális környezetben, elsősorban a reprodukálások tekintetében.

[3, 3035, [18]] VPC.full Ugyancsak a " különleges tárgyhoz " tartozó jognak ítélte az Európai Bíróság a párhuzamos oltalmi jogok jogosultjának annak meghatározására vonatkozó jogát is, hogy a védelemben részesülő államok melyikében szabad a védett árut első ízben forgalomba hoznia.

[3, 3150, [6]] VPC.full A műholdas sugárzás Szjt. (új)-ben történő meghatározása és annak a sugárzás fogalmába való integrálása, a az 1994. évi VII. törvény által történt módosítás eredményeként már a régi Szjt.-ben ( 1969. évi III. tv. ) is jelen volt.

[3, 3292, [5]] VPC.full A védelmi idő számítási alapjának meghatározásához- a szerző szemályének kideríthetetlensége esetén- a legjobban igazolható és bizonyítható időpontot, az első nyilvánosságra hozatal időpontját rendeli a szabályozás.

[3, 3338, [12]] VPC.full Amíg az idézés fogalmának jogszabályi értelmezését nem találjuk, addig az átvétel meghatározását a törvény annak az idézéstől való elhatárolásával kíséreli meg.

[3, 3775, [37]] VPC.full A jövőben alkotandó műveknél az általánosan elrendelt 2 hónapos felhasználó általi elfogadási határidő lehetősége- ellenkező kikötés hiányában- a szoftverek esetén- tekintettel ezen művek sajátos, hosszas tesztelést követő értékelésének igényére- 4 hónapban került meghatározásra.

[3, 3795, [14]] VPC.full Ebből folyik egy további sajátosság, amelyet ugyancsak figyelembe kell venni a jogi oltalom meghatározásánál, egy másik elemnek, a jogi védelem másik, ezzel összefüggő tárgyának, a befektetett munkának, magának a befektetésnek az előtérbe kerülése. ( Dr. Jaksity György Néhány szellemi termék sajátos oltalma, Magyar Jog 1997/2. ) ".

[3, 3818, [26]] VPC.full E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

[3, 3860, [30]] VPC.full A jelenlegi értelmezési problémákat szüntetheti meg a film " előállítójának " definíciója ( 64. § (3), amely szakít a régi szabályozás kizárólagos állami filmgyártást tükröző " filmgyártó vállalat " meghatározásával.

[3, 3998, [4]] VPC.full Az építészet egyes területeinek meghatározásaként a következő osztályozást adhatjuk ( Major Máté nyomán )

[3, 4102, [14]] VPC.full Az Szjt. ( új ) nem tartalmazza az előadóművész, illetve az előadás fogalmi meghatározását.

[3, 4103, [2]] VPC.full Ez a meghatározás- bár az előadás módját továbbra is példálózó felsorolással adja meg- az irodalmi és művészeti művek mellett, a folklórműsorokra is kiterjeszti az előadott műsorokat.

[3, 4187, [13]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 75. § (2) bekezdése szó szerint ezt a meghatározást veszi át.

[3, 4253, [9]] VPC.full A WIPO-Szerződés 9. cikkében elismert bérbeadás és haszonkölcsön fogalmi meghatározását a 92/100/EGK irányelv adja meg.

[3, 4343, [31]] VPC.full Mint ahogy az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, az előadóművészek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek esetében ez valójában a védelmi idő- addig hiányzó- tételes jogi meghatározásával ért fel.

[3, 4478, [18]] VPC.full ( A bírósági gyakorlat egyébként már korábban elismerte az egyedi felhasználási szerződések körében a szerzői díj bevétellel arányos meghatározását. )

[3, 4633, [7]] VPC.full Az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére, mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljára használja fel.

[3, 4775, [5]] VPC.full A szerzői díjak ilyenformán történt meghatározása egyrészt védte a szerzők érdekeit, másrészt jövedelemszabályozási célt is szolgált.

[3, 4782, [13]] VPC.full De az Szjt. ( új ) hatálya alatt létrejövő új felhasználási szerződések tartalmának meghatározásánál is jelentős segítséget nyújthatnak a régi miniszteri rendeletek aprólékos előírásai.

megkötött jogügylet LVC.full (2)

[2, 191, [44, 45]] LVC.full A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) kijelölt vezető tisztségviselői a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött " bejegyzés alatt " toldattal kell jelezni.

[2, 640, [6, 7]] LVC.full A gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során az átalakulás folyamatban létét kifejezetten jelezni kell.

kötött jogügylet LVC.full (1)

[3, 3537, [31, 32]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 26. § (8) bekezdésénél tárgyalt európai irányelv-tervezetek elkészültéig, valószínűleg hazánkban sem lesz speciális, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozás, amely többek között az internet-en kötött jogügyletekre állapít majd meg rendelkezéseket.

megtartás kerülő LVC.full (1)

[3, 1647, [20, 21]] LVC.full A további 20%-ot a sikeres részvényjegyzést követően a Gt. ( új ) 252. § (2) bekezdése alapján 60 napon belül megtartásra kerülő második közgyűlés megnyitásáig kell befizetni a Gt. ( új ) 216. § (3) bekezdésének alkalmazásával.

megtesz bejelentés LVC.full (1)

[3, 176, [1, 9]] LVC.full A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

tett bejelentés LVC.full (1)

[3, 4736, [23, 24]] LVC.full A 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 31. § szerint a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha .... ( és itt a rendelethely négy pontban sorolja fel azokat az eseteket, amikor a hagyatéki eljárást meg kell indítani.

megállapodhat VPC.full (2) Skipped (1)

[3, 1016, [8]] VPC.full A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak. [ Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel, mert az " eltérés " a közös tulajdonban való megállapodás lehet.

[3, 1378, [11]] Skipped Létezik olyan irodalmi álláspont, amely szerint a közgyűlés esetről esetre megállapodhat a szavazatok mértékéről.

[3, 3824, [13]] VPC.full Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet- kizárólag az (1)_-_(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából- reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik.

megállapodás VPC.full (92)

[1, 185, [32]] VPC.full Az egyesülésre is irányadó Gt. ( új ) 69. § (1) bekezdéséből következően ugyanis a megszűnő jogelőd részvénytársaságok részvényei a cégbejegyzéssel érvénytelenné válnak, és ezek helyett a jogutód részvénytársaságnak kell a megállapodás szerinti részvényeket biztosítani a részvényesek számára.

[1, 247, [14]] VPC.full A létesítő okirat módosításaival a kivált tagok, illetve részvényesek részvételével a társasági vagyon megállapodás szerinti részével új gazdasági társaság jön létre.

[1, 268, [7]] VPC.full Olyankor ha a kötelezettség az azokról való megállapodás után válik ismertté, akkor ezért egyetemleges lesz a jogutód társaságok felelőssége kifele, a harmadik személyek irányában.

[1, 273, [31]] VPC.full A szétválásról szóló átalakulási közleményben a 65. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell jelölnia ) a szétválás módját; b) a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a megosztás arányát; c) a hitelezőknek szóló felhívást.

[1, 276, [11]] VPC.full Továbbá a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló megállapodás főbb előírásait is.

[1, 278, [1]] VPC.full A megállapodás egyéb legfontosabb rendelkezéseit pedig a törvény közelebbi útmutatása hiányában a szétváló társaságok az eset körülményeitől függően maguk határozhatják meg.

[1, 344, [6]] VPC.full Ennek mértéke és formája a felek megállapodására van bízva, a Gt. ( új ) e tekintetben semmilyen megkötést nem tartalmaz.

[1, 396, [7]] VPC.full A tagok az egymás közti viszonyukban mögöttes megállapodásként ettől a szabálytól eltérően is rendelkezhetnek, de ez az ilyen biztositékot szerző tagra csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy helytállása- teljesítése- esetén a megállapodás alapján követelhesse a többi tagtól annak a megtérítését.

[1, 396, [36]] VPC.full A tagok az egymás közti viszonyukban mögöttes megállapodásként ettől a szabálytól eltérően is rendelkezhetnek, de ez az ilyen biztositékot szerző tagra csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy helytállása- teljesítése- esetén a megállapodás alapján követelhesse a többi tagtól annak a megtérítését.

[1, 397, [4]] VPC.full Ezért a tagok ilyen megállapodása sem mentesit harmadik személlyel szemben a korlátlan és egyetemleges felelősség alól.

[1, 423, [12]] VPC.full A társaságtól megváló tag követelését- a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában- a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.

[1, 428, [11]] VPC.full A feleknek azonban a Gt. ( új ) biztosítja az eltérő megállapodás lehetőségét.

[1, 432, [0]] VPC.full Megállapodás hiányában az örökössel történő elszámolásra a 95. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

[1, 439, [19]] VPC.full Ilyenkor elszámolásra nincs szükség, a belépő új tag- az örökös- az elhunyt tag helyébe lép eltérő megállapodás hiányában azonos jogokkal és kötelezettségekkel.

[1, 440, [17]] VPC.full Ha a Gt. ( új ) által közelebbről nem részletezett tartalmú " megegyezés ", illetve " megállapodás " a taggá válás feltételeire nem jön létre, akkor a Gt. ( új ) 95. § értelemszerű alkalmazásával kell elszámolni a tag örökösével.

[1, 446, [15]] VPC.full Így pl. közös megegyezésnél [ Gt. ( új ) 92. § b) ] a tagok megállapodásától függően, a tag kizárásánál [ Gt. ( új ) 92. § c) ] az ítélet jogerőre emelkedésével stb.

[1, 478, [4]] VPC.full Ennek elhatározása a tagok megállapodásától függ.

[2, 154, [20]] VPC.full A többi társasági formánál sem a minimális érték, sem az összetétel nincs szabályozva, ezért az kizárólag a tagok megállapodásától függ.

[2, 253, [11]] VPC.full Ennek a jogszabályi tilalomnak a megszegése a további tisztségek elvállalására vonatkozó megállapodás érvénytelenségét eredményezi, mint a Gt. ( új ) 22. § (1) bekezdésébe ütköző, azaz semmis megállapodásét.

[2, 253, [29]] VPC.full Ennek a jogszabályi tilalomnak a megszegése a további tisztségek elvállalására vonatkozó megállapodás érvénytelenségét eredményezi, mint a Gt. ( új ) 22. § (1) bekezdésébe ütköző, azaz semmis megállapodásét.

[2, 734, [34]] VPC.full A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[3, 90, [4]] VPC.full Az érintett taggal való megállapodás alapján kell értékesíteni annak a tagnak az üzletrészét ( 133. § ), akinek tagsági jogviszonya a 13. § alapján szűnt meg.

[3, 91, [1]] VPC.full Ilyen megállapodás hiányában a tagsági jog megszűnésétől számított hatvan napon belül nyilvános árverést kell tartani.

[3, 94, [14]] VPC.full Erre nézve a Gt. ( új ) elsősorban a tag és a társaság közötti megállapodás lehetőségére utal.

[3, 95, [47]] VPC.full Annak érdekében, hogy az elsődlegesen kívánatos megegyezés elhúzódása se jelenthesse az érintett üzletrész helyzetének beláthatatlan idejű rendezetlenségét- ami hitelezői érdekeket is sérthet- hatvan napon belül sort kell keríteni az üzletrész Gt. ( új ) 146-149. § szerinti nyilvános árverésére, ha addig az értékesítési megállapodás nem jön létre.

[3, 110, [7]] VPC.full Az üzletrész új tulajdonosára és a társaság megállapodására van bízva, hogy vállalja -e változatlan vagy új feltételekkel az új tulajdonos a korábbi által vállalt mellékszolgáltatást.

[3, 1003, [9]] VPC.full A részvények összevont címletű részvénnyé történő átalakítása- eltérő megállapodás hiányában- nem hoz létre közös tulajdont; a részvényes az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezik.

[3, 1016, [13]] VPC.full A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak. [ Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel, mert az " eltérés " a közös tulajdonban való megállapodás lehet.

[3, 1016, [30]] VPC.full A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak. [ Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel, mert az " eltérés " a közös tulajdonban való megállapodás lehet.

[3, 1075, [24]] VPC.full A részvényesi meghatalmazott előzmény nélküli új megoldásként lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény szerinti befektetési vállalkozás számára arra, hogy a részvénytársaság részvényeseivel megállapodást kössenek arról, hogy a részvényes meghatalmazottjaként és annak javára a saját nevükben gyakorolják a részvénytársasággal szemben mindazokat a részvényesi jogokat, amelyek a részvényest megilletik.

[3, 1843, [1]] VPC.full Ellenkező megállapodás hiányában a tagok egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban tartoznak helytállni, vagyis a hitelezőt kielégítő tagnak a társaival szemben megtérítési igénye keletkezik.

[3, 1898, [15]] VPC.full Egyebekben minden a mellékszolgáltatással kapcsolatos szerződéses kikötésre, mint a társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodásra, a Ptk. szerződéses szabadságra vonatkozó általános jogelve érvényesül, vagyis a felek szabad megállapodásának tárgya.

[3, 1898, [30]] VPC.full Egyebekben minden a mellékszolgáltatással kapcsolatos szerződéses kikötésre, mint a társasági szerződésbe foglalt polgári jogi megállapodásra, a Ptk. szerződéses szabadságra vonatkozó általános jogelve érvényesül, vagyis a felek szabad megállapodásának tárgya.

[3, 2584, [25]] VPC.full Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991._XII._16-án aláírt Európai Megállapodás 65. cikke szerint a Magyar Köztársaság elkötelezte magát a szellemi alkotásokat érintő jogszabályoknak az EU vonatkozó jogszabályaival történő harmonizálására.

[3, 2620, [35]] VPC.full A bíztatási kár ( Ptk. 6. § ) megítélésére a felhasználási szerződés alakiságának megsértésekor került sor pl. a BH1992. 687. sz. döntés alapján, amikor a felek között fényképek elkészítésére irányuló, az ellenszolgáltatásban való megállapodás hiánya miatt szerződésnek nem minősülő megállapodás született.

[3, 2620, [41]] VPC.full A bíztatási kár ( Ptk. 6. § ) megítélésére a felhasználási szerződés alakiságának megsértésekor került sor pl. a BH1992. 687. sz. döntés alapján, amikor a felek között fényképek elkészítésére irányuló, az ellenszolgáltatásban való megállapodás hiánya miatt szerződésnek nem minősülő megállapodás született.

[3, 2621, [29]] VPC.full Az írásbeliség elmaradása, ahogyan arra a BH1993. 295. sz. döntés is hivatkozik, önmagában nem lett volna akadálya a felek közötti elszámolásnak, de mivel az ellenszolgáltatásról szóbeli megállapodás sem született, a BH1993. 295. sz. döntéssel ellentétben a BH1992. 687. sz döntésben szerzői díjat ezen a címen nem lehetett megítélni az elkészült képek ellenértékeként.

[3, 2735, [17]] VPC.full Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése, amely- eltérő megállapodás hiányában- a filmszerzők egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezőjét " képviseleti joggal " ruházza fel.

[3, 2857, [42]] VPC.full Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerző és a felhasználó közötti jogviszonytól függően, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történő átruházását, és az ettől való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett ( szinte mindig írásbeli ) megállapodáshoz köti.

[3, 2872, [22]] VPC.full Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 3016, [12]] VPC.full Ezen rendelkezéssel a jogszabály lehetőséget, sőt elsődlegességet biztosít az érintett jogkezelők megállapodásának, így biztosítva a felosztási arányoknak a mindenkori tényleges felhasználásokhoz való minél hatékonyabb közelítését.

[3, 3029, [12]] VPC.full A WIPO Szerződésen kívül az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett a Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott olyan kikötéseket, amelyek szükségessé tették azon jogalkotói feladatot, hogy a terjesztési jog szabályozása minden tekintetben megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinknek.

[3, 3032, [57]] VPC.full A tisztességtelen piaci magatartás jogát az EK fogyasztóvédelme szabályozza, és bár az EK versenyjoga konkrétan nem tartalmaz rendelkezéseket a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésekre- ezt az egyes tagállamokra hagyja- azonban ennek ellenére kiemelt figyelem központjába kerültek már hosszú ideje az olyan esetek, amikor a szellemi tulajdonjogok értékesítésével foglalkozó vállalkozások versenykorlátozás céljából kartell jellegű megállapodásokat kötnek ( Dr. Tattay Levente Az ipari tulajdon és a versenyjog kollíziójának feloldása az Európai Közösségben, Magyar Jog 1999/5. szám ).

[3, 3075, [28]] VPC.full Az egyetlen szabályozási kérdés, mely további jogalkotói feladatot tartalmazott, a " nyilvánosság " fogalmának tisztázása volt, melynek tekintetében az 1993/26. sorszámozott nemzetközi szerződéssel kihirdetett Magyar-Amerikai Megállapodás ( mely létrejött a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, 1993. szeptember 24., Magyar Közlöny 1993/173. szám ) tartalmazott külön is rendelkezéseket.

[3, 3136, [25]] VPC.full A korábbi szabályok alapján, az itt most törvényi szintre emelt rendelkezések mellett a rendezvények szervezői, ha a rendezvény megtartását megelőzően az ARTISJUS-szal kötött megállapodás szerint vállalják a várható bevétel alapján számított jogdíj 50%-ának előlegként történő befizetését, a jogdíjat átalányszerződés szerint fizethetik.

[3, 3192, [9]] VPC.full Egyes felhasználások esetében viszont a felhasználási jog megszerzésének egyedi megállapodáshoz kötése nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné tenné a felhasználói jog gyakorlását.

[3, 3250, [21]] VPC.full A vagyoni jogok átszállását a munkaviszonyból származó kötelesség teljesítéseképpen készült művek esetében e rendelkezés vélelmezi, így kifejezetten eltérő, írásbeli megállapodással lehet csak korlátozni e jogátszállást.

[3, 3267, [27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) a korábbi szabályozástól eltérően még orientáló jelleggel sem jelöli meg az átruházásból származó bevétel utáni jogdíjrészesedés mértékét, így az a felek megállapodására van bízva.

[3, 3592, [1]] VPC.full Eltérő megállapodás lehet az arányos díjazásról való kifejezett lemondás, de az is, ha a szerző hozzájárul a közös kockázatviseléshez, és a felek a bevétel meghatározott százalékában állapítják meg a jogdíjat.

[3, 3720, [12]] VPC.full A BH1992. 755. számú döntés szerint is csak a szerződésben történő külön megállapodás alapján háríthatja át a kiadó a mű értékesítésével járó üzleti kockázatot a szerzőre.

[3, 3762, [9]] VPC.full Éppen ezért általános érvénnyel elmondhatjuk, hogy- eltérő megállapodás hiányában- a munkáltató jogosult lesz a program minden gazdasági jogosultságának gyakorlására, amennyiben a szerző a szoftvert valóban a minkaviszonyból folyó kötelessége teljesítése során, vagy a munkáltató rendelkezése alapján hozta létre.

[3, 3764, [1]] VPC.full Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására- ideértve a hiba kijavítását is-, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.

[3, 3765, [18]] VPC.full A szofver mindenkori jogszerű megszerzője tehát ezen jogokat ipso iure, a törvény erejénél fogva szerzi meg ellenkező megállapodás hiányában azzal, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékben, és kizárólag erre a célra felhasználva szerzi meg.

[3, 3825, [1]] VPC.full E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel ( 85-93. § ) szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.

[3, 3831, [16]] VPC.full Amíg az utóbbiaknál a közös jogkezelés nem jut szerephez, addig az előbbieknél ez a felek megállapodásától függ.

[3, 3870, [8]] VPC.full Az előállító tehát az erre szakosodott biztosítóval kötött megállapodás értelmében garanciát kap arra, hogy a film elkészüljön.

[3, 3877, [11]] VPC.full Az (1)_-_(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor- a szerzők közötti eltérő megállapodás hiányában- a rendező képviseli a többi szerzőt.

[3, 3904, [5]] VPC.full Nem tartozik tehát ide külön megállapodás hiányában a filmalkotás alapján irodalmi mű kiadása, vagy a film zenéjének CD stb-n történő felhasználásának a joga.

[3, 3921, [7]] VPC.full A törvény tehát nem bízta a felek megállapodására az elszámolási kötelezettség esetleges szabályozását, hiszen az előállító visszaélve pozíciójával, egy ilyen szerződési kikötést valószínűleg nem fogadna el.

[3, 3936, [16]] VPC.full Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint- a felek megállapodása esetén- a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.

[3, 3957, [57]] VPC.full A remake joga mellett, elsősorban a merchandising jogok [ Szjt. ( új ) 16. § (3) ] védelme érdekében, a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) hatálya idején a megfilmesítési jogra vonatkozó ágazati rendelet azon szabálya is helyet kapott a törvényben, amely a rajzfilm vagy bábfilm jellegzetes alakjának és- a felek megállapodása esetén- a film céljára készített és felhasznált más művének újramegfilmesítésére is 10 éves határidőt állapít meg.

[3, 3978, [32]] VPC.full Az egyes műfajok elhatárolása és felhasználásuk sajátosságai tekintetében a következőket mondhatjuk ( a felhasználás részletes szabályai ma már a szerződési szabadság körébe tartoznak, az alábbiak célszerű szempontokat tartalmaznak csak a konkrét megállapodások tekintetében )

[3, 4196, [9]] VPC.full Az USA és Magyarország között 1993-ban aláírt Szellemi Tulajdonjogi Megállapodás ugyancsak meghatározta a felek által a hangfelvétel-előállítóknak minimálisan biztosítandó jogokat.

[3, 4222, [41]] VPC.full Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely- a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában- fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

[3, 4234, [7]] VPC.full A törvény úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapodás hiányában a jogdíjból azonos mértékben osztoznak.

[3, 4235, [20]] VPC.full Megszűnt viszont az a szabály, amely a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók és az előadóművészek érdekképviseleti szervezetei ) és a felhasználók megállapodásától tette függővé a díjazás mértékét, beszedésének és felosztásának módját.

[3, 4236, [16]] VPC.full 1999. december 31-éig van érvényben a MAHASZ és az MSZSZ-EJI- közlemény formájában is közzétett- megállapodása az 1998. július 1. napjától 1999. december 31-éig tartó időszakban a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek közvetlen sugárzásáért fizetendő díjszabásról.

[3, 4239, [3]] VPC.full Az ARTISJUS-al kötött megállapodás értelmében az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a szerzőknek a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek- nem sugárzás útján ( pl. vendéglátó-ipari " gépzene "; vezeték útján vagy bármely más eszközzel való )- nyilvánossághoz történő közvetítéséért járó jogdíjak mellett az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó jogdíjakat is érvényesíti, majd ezt felosztás nélkül átutalja az MSZSZ-EJI-nek, illetve a MAHASZ-nak.

[3, 4245, [13]] VPC.full Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak- eltérő megállapodásuk hiányában- egyenlő arányban részesednek.

[3, 4248, [31]] VPC.full A hangfelvétel-előállítókat a hangfelvételek vagy az ezekről készült másolatok haszonkölcsönbe adásának és bérbeadásának engedélyezési jogát az 1994. évi VII. törvény illesztette be az Szjt. (új)-be, összhangban az amerikai-magyar Szellemi Tulajdonjogi Megállapodás 2. cikkének 9. b)-c) pontjaival, valamint a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó bizonyos jogokról szóló 92/100/EGK irányelvvel.

[3, 4260, [18]] VPC.full A felhasználásért járó díj csak akkor illeti meg egyenlő arányban a jogosultakat, ha e tekintetben közöttük eltérő megállapodás nem született.

[3, 4296, [5]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4396, [17]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4396, [36]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4402, [6]] VPC.full Ezt ugyanis az ARTISJUS-sal kötött együttműködési megállapodás értelmében az ARTISJUS végzi.

[3, 4403, [2]] VPC.full Ilyen együttműködési megállapodást az ARTISJUS más jogkezelő szervezetekkel is kötött.

[3, 4407, [3]] VPC.full Utóbbi kölcsönös képviseleti megállapodások keretében történik.

[3, 4477, [21]] VPC.full Egyébiránt ezt erősíti az Szjt. ( új ) 16. §-ának (4) bekezdése is annak rögzítésével, hogy a díjazásnak- eltérő megállapodás hiányában- a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.

[3, 4491, [45]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4578, [9]] VPC.full A BH1992. 19. döntés tényállása szerint a szerzők szóbeli megállapodás alapján készítették el és adták át a művet.

[3, 4580, [10]] VPC.full A BH1992. 687. sz. döntés tényállása szerint a szerző szóbeli megállapodás alapján reklámfotókat adott át a megrendelőnek, aki csak részben fizetett.

[3, 4581, [7]] VPC.full A bíróság biztatási kár megtérítéseként a szóbeli megállapodás szerinti összeget ítélte meg.

[3, 4614, [2]] VPC.full Az Európai Megállapodás 67. cikkében vállalt kötelezettségeinek tett eleget a magyar jogalkotás a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet meghozatalával.

[3, 4703, [31]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4714, [7]] VPC.full Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.

[3, 4714, [15]] VPC.full Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.

[3, 4715, [2]] VPC.full A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják.

[3, 4717, [23]] VPC.full Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.

[3, 4720, [2]] VPC.full Ha a megállapodás a felek eltérő piaci pozíciójából eredően hiúsult meg, a gazdasági erőfölényével visszaélő féllel szemben általános polgári jogi és versenyjogi eszközök igénybevételére van lehetőség.

[3, 4721, [3]] VPC.full Egyébként a létrejött megállapodás bírósági megtámadására csak akkor van lehetőség, amennyiben az egyeztető testület eljárási szabályt sértett.

[3, 4727, [4]] VPC.full A felek ilyen irányú megállapodásának hiányában eljárási cselekményre sem utasíthatja a testület a feleket.

[3, 4747, [34]] VPC.full A törvény 108. §-ában foglalt rendelkezések elfogadására annak elkerülése érdekében is szükség van, hogy- a szellemi tulajdon területén fennálló jogközelítési kötelezettségünk megszegésére hivatkozva- az Európai Közösség hazánkkal szemben megindítsa az Európai Megállapodás 107. cikkében szabályozott vitarendezési eljárást. ( A törvény miniszteri Indoklása ) "

merül fel VPC.full (6)

[3, 846, [12, 13]] VPC.full Egy ideiglenes részvénynek azonban többször is megtörténhet az átruházása, ezért kérdésként merülhet fel a törvény szövege alapján az, hogy többszöri átruházásnál hogyan alakul a volt ideiglenes részvény tulajdonosok felelőssége.

[3, 1099, [15, 16]] VPC.full Emiatt pedig a gyakorlatban már a Gt. ( új ) kihirdetése után is értelmezési gondok merültek fel.

[3, 1119, [10, 11]] VPC.full Mindebből az következik, hogy csakis jogutódlással történő alapítás esetén merülhet fel a kötvény alapítással egyidejű kibocsátása.

[3, 1459, [6, 8]] VPC.full ( Apportőr részvényes esetében a nemteljesítés fel sem merülhet, hiszen az apportot a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljesíteni kell, ennek elmulasztása pedig a Gt. ( új ) 13. §-ának alkalmazásával a részvényesi jogviszony megszűnését eredményezi. )

[3, 2036, [15, 16]] VPC.full Jelezve ezzel is azt, hogy a konszernhelyzet kizárólag csak a részvénytársaságok egymás közti vonatkozásában merülhet fel.

[3, 2146, [14, 15]] VPC.full A Gt. ( új ) 293. § (1) bekezdésének a megfogalmazása alapján szerintünk az merülhet fel kérdésként, hogy a kölcsönös részesedés kft.-kft.-ben, részvénytársaság részvénytársaságban való részesedését jelenti -e csak, vagy pedig a konszernhelyzetek uralt társaságainak az egymásba való kölcsönös részesedését.

mond le VPC.full (12)

[3, 2730, [18, 19]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

[3, 2816, [27, 28]] VPC.full A szerző a nevének mellőzését kérheti a későbbi felhasználások során is, és annak sincs akadálya, hogy ismét kérje nevének feltüntetését, mivel e jogáról sem mondhat le.

[3, 2873, [7, 8]] VPC.full A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

[3, 2879, [12, 15]] VPC.full Ehhez ugyanis, a szerzőknek a nyereség elmaradásának esetére a díjazásról kifejezetten le kellett volna mondaniuk.

[3, 2891, [19, 20]] VPC.full A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

[3, 2894, [13, 14]] VPC.full A kötelezően közös jogkezeléssel érvényesíthető díjigényeknél a jogosult csak a felosztást követő hatállyal mondhat le a rá eső jogdíjról.

[3, 3058, [5, 6]] VPC.full E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet ( 85-93. § ) útján érvényesítheti.

[3, 3244, [13, 14]] VPC.full Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik, amelyről csak írásban, kifejezett nyilatkozattal mondhat le a szerző.

[3, 3661, [15, 16]] VPC.full A szerző Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jogáról érvényesen nem mondhat le előzetesen.

[3, 3670, [10, 11]] VPC.full A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

[3, 3678, [7, 8]] VPC.full A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le a szerződésben.

[3, 3952, [22, 23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a remake jogáról nem mondott le pl. az eredeti film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a megfilmesítési szerződésben, a szerző egy másik előállítóval akár 10 éven belül előszerződést ( Ptk. 208. § ) kössön.

mondhat le Skipped (10) VPC.full (8)

[3, 2730, [18, 19]] Skipped A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

[3, 2816, [27, 28]] Skipped A szerző a nevének mellőzését kérheti a későbbi felhasználások során is, és annak sincs akadálya, hogy ismét kérje nevének feltüntetését, mivel e jogáról sem mondhat le.

[3, 2873, [7, 8]] Skipped A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

[3, 2891, [19, 20]] Skipped A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.

[3, 2894, [13, 14]] Skipped A kötelezően közös jogkezeléssel érvényesíthető díjigényeknél a jogosult csak a felosztást követő hatállyal mondhat le a rá eső jogdíjról.

[3, 2985, [27, 28]] VPC.full A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik ( 85-93. § ) útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 3017, [29, 30]] VPC.full A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 3058, [5, 6]] Skipped E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet ( 85-93. § ) útján érvényesítheti.

[3, 3214, [22, 23]] VPC.full A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 3222, [19, 20]] VPC.full A jogosultak a jogdíjukról csak az őket illető összeg erejéig és csak a részükre történő felosztás időpontját követő hatállyal mondhatnak le.

[3, 3244, [13, 14]] Skipped Az engedélyezés főszabályként díjazás ellenében történik, amelyről csak írásban, kifejezett nyilatkozattal mondhat le a szerző.

[3, 3661, [15, 16]] Skipped A szerző Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jogáról érvényesen nem mondhat le előzetesen.

[3, 3670, [10, 11]] Skipped A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.

[3, 3678, [7, 8]] Skipped A felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le a szerződésben.

[3, 4224, [26, 27]] VPC.full A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik ( 85-93. § ) útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4244, [50, 51]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 77. § (3) bekezdése a hangfelvételek sugárzására és nyilvánossághoz közvetítésére tekintettel a hangfelvétel-előállítókat megillető díjigénnyel kapcsolatban rögzíti azt a közös jogkezelés folyamatosságát és a díjbeszedés biztonságát szolgáló előírást, miszerint a jogosultak díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4246, [29, 30]] VPC.full A szerzők és az előadóművészek díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik ( 85-93. § ) útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

[3, 4263, [42, 43]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 78. § (2) bekezdése garanciális okokból azt is előírja, hogy a szerzők és az előadóművészek a haszonkölcsönbe adás és a bérbeadás után járó díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

mutat előrelépés LVC.full (1)

[3, 3979, [15, 16]] LVC.full Ami egyebekben ezen terület szabályait illeti, a szerzői jog fejlődése e tekintetben igen jelentős előrelépést mutatott.

mutat hasonlóság LVC.full (3)

[3, 2652, [5, 6]] LVC.full Az alperes babái ezekkel jelentős hasonlóságot mutatnak, vagyis azok átdolgozásai.

[3, 3240, [5, 6]] LVC.full Az alperes babái ezekkel jelentős hasonlóságot mutatnak, vagyis azok átdolgozásai.

[3, 4072, [21, 22]] LVC.full A szerzői jogok érvényesítésére és védelmére alapított szervezetek által indított ezen jogdíjbehajtási perek jogi természete sokkal inkább az általános vagyonjogi perekhez mutat hasonlóságot, semmint az egyedi felhasználói szerződéseken alapuló vagy a jogosulatlan felhasználás miatt indított szerzői jogok érvényesítéséhez.

mutat rá VPC.full (6)

[3, 1374, [32, 33]] VPC.full E követelménynek nem lehet csupán formálisan eleget tenni, esetleg azzal, hogy az alapszabály az igazgatóságot hatalmazza fel arra, hogy a hirdetményben esetről esetre- rendelkezzen- e kérdésről, mutatott rá a LB. Cg. törv. II. 32.976/1991/2. sz. határozatában

[3, 1576, [31, 32]] VPC.full A jegyzőkönyv tartalmával és alakszerűségével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság bár a korábban hatályos törvény alapján, azonban a hatályos szabályozás szerint is iránymutatónak tekintendő Cgf. II. 30.003/1993/2. számú határozatában a következőkre mutatott rá

[3, 1617, [11, 12]] VPC.full Nem képviseltetheti magát az igazgatóság tagja az igazgatóság ülésén meghatalmazottal, mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 31.809/1991/6-I. sz. döntésében.

[3, 1958, [4, 5]] VPC.full A határozat a következőkre mutatott rá

[3, 3967, [4, 5]] VPC.full Ugyancsak ez a határozat mutatott rá arra, hogy " tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának a szabadsága ".

[3, 4522, [14, 15]] VPC.full Az egyik ilyen lehetőségre maga az Szjt. ( új ) 92. § (4) bekezdése mutat rá.

nyer kielégítés LVC.full (1)

[3, 2992, [24, 25]] LVC.full Éppen ezért a jogalkotó a fenti szabály megalkotásával azon szabályozási hiányt kívánta pótolni, jogunkban teljesen újszerűen, amivel a szerzők ezen jogos igénye kielégítést nyer.

tér nyer VID (3)

[2, 700, [8, 9]] VID Ugyanakkor a számviteli törvény vonatkozó előírásai is nagyobb teret nyernek az átalakulás során.

[3, 2920, [53, 54]] VID Ezen belül a művek sugárzása [ Szjt. ( új ) 26. § (1) ] és a műsorok vezetékes nyilvánossághoz közvetítése [ Szjt. ( új ) 26. § (7) ], mellett, amely már hosszabb múltra tekint vissza, az internetes felhasználások [ Szjt. ( új ) 26. § (8) ] egyre nagyobb teret nyernek.

[3, 3155, [6, 7]] VID Az európai jogban az emissziós elmélet nyert teret, bizonyos korrekciókkal, nyilván abban a reményben, hogy a nemzeti jogok a szerzői jog terén homogenizálódnak, így az ún. delokalizáció ( a kedvezőbb nemzeti elbírálás érdekében egy másik országból történő sugárzás ) idővel úgyis eltűnik.

nyilatkozat megtétel LVC.full (4)

[1, 441, [21, 22]] LVC.full A tagságot nem kívánó jogutód viszont nem tarthatja hosszabb ideig bizonytalanságban a többi tagot ebben a kérdésben, ezért a nemleges nyilatkozatának megtételénél a Ptk.-nak a jogok jóhiszemű gyakorlásának követelménye mellett a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdésére kell tekintettel lenni.

[2, 76, [4, 5]] LVC.full Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

[3, 2787, [30, 31]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3684, [30, 31]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

nyilatkozattevő LVC.full (1)

[3, 374, [17]] LVC.full A nyilatkozatban meg kell jelölni a vállalt mellékszolgáltatásokat is, illetve ki kell jelenteni, hogy a nyilatkozattevő a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

nyilatkozattétel LVC.full (4)

[3, 158, [15]] LVC.full Az elővásárlási jog gyakorlására- elfogadó nyilatkozatra- tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől.

[3, 159, [1]] LVC.full A nyilatkozattételre szabott határidő elmulasztása esetén a kötelezett mentesül az üzletrésze szabad értékesítésének kötöttsége alól.

[3, 2792, [8]] LVC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett elkészültekre vonatkozik.

[3, 3693, [8]] LVC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

nyilvánosság hozott LVC.cause (18)

[3, 2595, [11, 12]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 2. §-a közvetlenül az először külföldön nyilvánosságra hozott művekre utal.

[3, 2718, [15, 16]] LVC.cause Az anonim, vagy felvett néven [ Szjt. ( új ) 12. § (3) ] nyilvánosságra hozott műveknél a művet elsőként nyilvánosságra hozó személyt jogosítja fel a szerzői jogok gyakorlására.

[3, 2767, [14, 15]] LVC.cause Az első nyilvánosságra hozatalnak fontos szerepe van, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott műveknél, ahol a szerzői jogot a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet elsőként nyilvánosságra hozta [ Szjt. ( új ) 8. § ].

[3, 2784, [6, 7]] LVC.cause A nyilvánosságra hozatal visszavonása, a nyilvánosságra hozott mű további felhasználásának tilalma

[3, 2789, [17, 19]] LVC.cause Ilyen kár származhat például abból, ha a szerző egy kiadóval és egy filmproducerrel is megállapodik még nyilvánosságra nem hozott művének későbbi felhasználásáról.

[3, 2809, [5, 6]] LVC.cause A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

[3, 2958, [18, 19]] LVC.cause A hangfelvétel-előállító, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen, videofelvételen, digitális hordozón terjesztett multimédia műben vagy elektronikus adattárban való újabb többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében számára is engedélyezzék.

[3, 3084, [2, 3]] LVC.cause A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 3293, [2, 3]] LVC.cause Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.

[3, 3297, [32, 34]] LVC.cause A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet.

[3, 3359, [14, 15]] LVC.cause Az Szjt. ( új ) 35. § (1) az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyilvánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését.

[3, 3434, [4, 5]] LVC.cause Példaként említjük a már nyilvánosságra hozott zeneművek nem színpadi előadása után fizetendő jogdíjakat, amelyeket az ARTISJUS erre vonatkozó közleményének jogdíjtáblazata ( 1999-re az 1998/116. sz. Magyar Közlöny ) állapít meg.

[3, 3680, [15, 16]] LVC.cause Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.

[3, 3686, [17, 19]] LVC.cause Ilyen kár származhat például abból, ha a szerző egy kiadóval és egy filmproducerrel is megállapodik még nyilvánosságra nem hozott művének későbbi felhasználásáról.

[3, 4112, [5, 6]] LVC.cause Amíg pl. egy zeneszerző már nyilvánosságra hozott művét számtalan különböző hangfelvétel-előállító rögzítheti, többszörözheti, addig az előadóművészek többnyire egy hangfelvétel-gyártóval kötnek exkluzív szerződést.

[3, 4372, [28, 29]] LVC.cause Ilyen szabályt tartalmaz pl. az Szjt. ( új ) 90. § (3)_-_(4) bekezdése, amelynek alapján a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületnek a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott díjszabását a felhasználókkal szemben megkülönböztetés nélkül kell alkalmaznia.

[3, 4474, [6, 7]] LVC.cause A felhasználókkal előre meghatározott szabályok, nyilvánosságra hozott feltételek szerint kell a viszonyt kialakítani.

[3, 4573, [2, 3]] LVC.cause A már nyilvánosságra hozott képek megsemmisülése, illetve tönkremenetele miatt azonban a bíróság a felperesnek általános kártérítést nem ítélt meg, miután a képeket mind a szakmai körök, mind pedig a nagyközönség megismerhette, s azok újabb bemutatásának elmaradása a felperes terhére vagyoni kárt nem jelent.

nyilvánosság hozó LVC.cause (1)

[3, 2718, [21, 22]] LVC.cause Az anonim, vagy felvett néven [ Szjt. ( új ) 12. § (3) ] nyilvánosságra hozott műveknél a művet elsőként nyilvánosságra hozó személyt jogosítja fel a szerzői jogok gyakorlására.

nyilvánosság került LVC.full (1)

[3, 2760, [3, 6]] LVC.full Ugyanez a felhasználás nyilvánosságra még nem került művek esetében jogosulatlan felhasználást jelent.

nyilvántartás VPC.full (83)

[3, 287, [17]] VPC.full Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve a 124. § (4) bekezdésében megjelölt érték alá csökkent, valamint, ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

[3, 319, [8]] VPC.full Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet ( határozatok könyve ).

[3, 325, [4]] VPC.full A folyamatos és áttekinthető nyilvántartás érdeke azonban azt kívánja, hogy a fentieket tágabban értelmezve a taggyűlés tartása nélkül hozott [ Gt. ( új ) 154. § ], de a taggyűlésen hozott határozatokkal mindenben egyenrangú ilyen döntéseket is a határozatok könyvében nyilvántartsák.

[3, 334, [5]] VPC.full Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást ( a továbbiakban: tagjegyzéket ) vezet.

[3, 343, [7]] VPC.full Ezért a kft.-nél egy lehetőleg naprakész külön nyilvántartást- tagjegyzéket- kell az ügyvezetőnek a tagokról vezetnie.

[3, 1035, [16]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 241. § (1) bekezdésből következően a részvénykönyvet a névre szóló részvények nyilvántartására rendszeresítette a törvény.

[3, 1052, [17]] VPC.full A részvénykönyvet az 1988. évi VI. tv. alapján a gyakorlatban vagy könyv formájában, vagy pedig számítógépes nyilvántartásként vezették.

[3, 1055, [18]] VPC.full A korábbi szabályok alapján ugyanis mivel a részvénykönyvet a részvényekről kellett vezetni, a könyv, vagy számítógépes nyilvántartás minden egyes lapján, illetve képernyőjén a társaságoknak általában egy-egy névre szóló részvényének az adatai szerepeltek.

[3, 2051, [11]] VPC.full Nevezetesen az, hogy a Magyarországon bejegyzett részvénytársaságok mellett a külföldön nyilvántartásba vett részvénytársaságokra is kiterjednek -e ezek a szabályok.

[3, 2053, [7]] VPC.full Más nézetek szerint viszont azok a külföldön nyilvántartásba vett részvénytársaságok magyarországi részvénytársaságokban való részesedésszerzésére is kiterjedt.

[3, 2820, [15]] VPC.full A szerzői státusz hazánkban, hasonlóan az európai jogokhoz, tehát nem függ semmilyen külön nyilvántartásba vételi vagy más eljárás lefolytatásától.

[3, 4063, [23]] VPC.full A művelődési és közoktatási miniszter 1997. április 28-i közleménye ( Magyar Közlöny 1997/50. ) szerint ezen jogok közös kezelésére a HUNGART Egyesületet vette nyilvántartásba.

[3, 4064, [31]] VPC.full A HUNGART a hozzá befolyó összegeket a saját maga által vezetett, közhitelű, a Magyar Köztársaság területén élő és alkotó képző-, ipar- és fotóművészek, illetve jogutódjaik adatait tartalmazó nyilvántartás adatai alapján dolgozza fel, és utalja át a jogosultaknak a kérdéses összegeket.

[3, 4065, [1]] VPC.full A nyilvántartás adatainak pontossága érdekében jelentős segítséget fog jelenteni az új szabályozás 105. §-a alapján előírt, a hagyatékátadás során eljáró közjegyzőkre, azaz adatszolgáltatásukra vonatkozó kötelezettségek.

[3, 4159, [23]] VPC.full Az előadóművészek díjigényeit pedig a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet és az 5/1997. ( II._2. ) MKM rendelet alapján az MKM által nyilvántartásba vett MSZSZ-EJI érvényesíti.

[3, 4161, [5]] VPC.full Jelenleg folyamatban van az MSZSZ-EJI nyilvántartásba vételéről szóló államigazgatási határozat módosítása ( kiegészítése ) az Szjt. ( új ) változásaira figyelemmel. ]

[3, 4374, [4]] VPC.full Közös jogkezelő szervezetek minisztériumi nyilvántartása, a kötelező egyesületi forma

[3, 4376, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) XII. fejezete részletezi a Kormány által kijelölt illetékes miniszter ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ( NKÖM ) felügyeleti jogkörét és a nyilvántartásba vétel feltételeit.

[3, 4386, [15]] VPC.full A Magyar Közlöny 1997/50., illetve az 1997/108. számában kihirdetett MKM közlemények tartalmazzák az öt nyilvántartásba vett, jelenleg működő közös jogkezelő egyesület megnevezését, adatait, tevékenységi körét, képviselőinek nevét stb.

[3, 4388, [15]] VPC.full Bizonyos jogok tekintetében az ARTISJUS érvényesíti a jogdíjakat és e díjakat felosztás nélkül átadja a nyilvántartásba vett érintett egyesületeknek.

[3, 4389, [3]] VPC.full Ebből következően a nyilvántartásba vételi eljárást az új szabályozás fényében kell lefolytatni, amelynek eredményeképpen a fent említett közlemények tartalma is megváltozik.

[3, 4395, [1]] VPC.full A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat.

[3, 4396, [1]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4396, [13]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4396, [23]] VPC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4397, [4]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet nyilvántartásának tartalma

[3, 4398, [11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4398, [31]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4404, [1]] VPC.full A nyilvántartásba vétel feltételrendszere

[3, 4411, [4]] VPC.full E feltételeknek nemcsak a nyilvántartásba vételkor, hanem az egyesület működése alatt folyamatosan meg kell lenniük, ezt a miniszter felügyeleti jogkörének keretében ellenőrzi, a közös jogkezelőnek éves beszámolót kell küldenie éves tevékenységéről.

[3, 4413, [36]] VPC.full Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha biztosítani tudja az érintett jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy szomszédos jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan nyilvántartását, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.

[3, 4415, [15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (1) bekezdésének d) pontja a közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételének egyik feltételeként jelöli meg az adatkezelésre való felkészültséget.

[3, 4417, [29]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

[3, 4421, [12]] VPC.full Ilyenkor a FILMJUS pl. a művet ( forgatókönyv, filmalkotás stb. ) nyilvántartásába felveszi, azonosító számmal látja el, és a szerző és művének azonosítása után a bemutatott műpéldányt lepecsételve visszaadja a műtanúsítvánnyal együtt a jogosultnak.

[3, 4425, [13]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4425, [19]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4425, [28]] VPC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4426, [1]] VPC.full A nyilvántartásba vételi eljárásnál irányadó szempontok

[3, 4428, [12]] VPC.full Ha ilyen helyzet mégis előadódna, ezt a jogkezelő jelöltek már a nyilvántartásba vételi eljárást megelőzően általában egyeztetik, és megoldják egymás között, így ilyen probléma ritkán kerül a NKÖM elé.

[3, 4429, [5]] VPC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4429, [29]] VPC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4430, [5]] VPC.full A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges- a 88. § (1) bekezdésében meghatározott- feltételek teljesítését igazoló iratokat.

[3, 4431, [4]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4431, [14]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4431, [29]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4432, [3]] VPC.full Ekkor ugyanis a nyilvántartást végző hatóság a megszűnéssel ( törléssel ) egyidejűleg nyilvántartásba veszi az érintett közös jogkezelésre kijelölt új egyesületet.

[3, 4432, [12]] VPC.full Ekkor ugyanis a nyilvántartást végző hatóság a megszűnéssel ( törléssel ) egyidejűleg nyilvántartásba veszi az érintett közös jogkezelésre kijelölt új egyesületet.

[3, 4433, [42]] VPC.full [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

[3, 4433, [51]] VPC.full [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

[3, 4434, [4]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4434, [17]] VPC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4436, [20]] VPC.full ( Amennyiben a jövőben miniszter helyett a Kormány által kijelölt országos hatáskörű szerv vezetője látná el a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának vezetését, úgy érvényesülhet az Áe. 64. §-ának másik fordulata, miszerint a fellebbezést az ügyben a jogszabály azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását a bíróságtól lehet kérni. )

[3, 4439, [8]] VPC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4439, [33]] VPC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4441, [32]] VPC.full Amint az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, a közös jogkezelő egyesületek " kifelé " irányuló tevékenységéből és a de jure monopolhelyzetükből adódó sajátosságok indokolják, hogy a jogszabály a nyilvántartásba vétel szigorú feltételeit a nemzetközi gyakorlatban támasztott szokásos követelményekkel összhangban határozza meg.

[3, 4442, [31]] VPC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

[3, 4446, [13]] VPC.full Az 1992. évi LXIII. tv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály [ esetünkben az Szjt. ( új ) ] korlátozhatja.

[3, 4450, [3]] VPC.full A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

[3, 4451, [1]] VPC.full A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a miniszter közleményt jelentet meg a Magyar Közlönyben.

[3, 4452, [6]] VPC.full A közös jogkezelést végző egyesületekről vezetett nyilvántartás

[3, 4453, [17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 89. § (3) bekezdése, valamint a vhr. 5. §-a szerint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján a miniszter közleményt jelentet meg a közös jogkezelő szervezetekről a Magyar Közlönyben.

[3, 4454, [24]] VPC.full A közlemény tartalmazza- az egyesület nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,- az egyesület által végzett közös jogkezelő tevékenységet,- a nyilvántartásba vétel időpontját.

[3, 4455, [1]] VPC.full A nyilvántartásba vételért a többször módosított 1990. évi XCIII. tv. 67. §-a alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza.

[3, 4457, [16]] VPC.full A viszonylag nagy összegű igazgatási szolgáltatási díj megállapításával a jogalkotó egyrészről szűkre akarta szabni a megalapozatlan nyilvántartásba vételi kérelmek számát, másrészt rangot kívánt adni a nyilvántartásba vételi határozatnak.

[3, 4457, [26]] VPC.full A viszonylag nagy összegű igazgatási szolgáltatási díj megállapításával a jogalkotó egyrészről szűkre akarta szabni a megalapozatlan nyilvántartásba vételi kérelmek számát, másrészt rangot kívánt adni a nyilvántartásba vételi határozatnak.

[3, 4458, [10]] VPC.full Ennek megfelelően a művelődési és közoktatási miniszter 1997. április 28-án nyilvántartásba vette az alábbi négy közös jogkezelő szervezetet

[3, 4463, [21]] VPC.full A filmalkotások és audiovizuális művek közös jogkezelésére létrehozott Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő Egyesületét ( FilmJus ) 1997. november 12-én vették nyilvántartásba.

[3, 4464, [5]] VPC.full Az öt közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét követően két alkalommal került sor a kiadott határozatok kiegészítésére a HUNGART- tagjai vonatkozásában- megkapta a jogot az alkotások másodlagos felhasználásának ( másolatkészítés, többszörözés, a műpéldányok bérbeadása, haszonkölcsönbe adása, megfilmesítése, sugárzása ) engedélyezésére, a FilmJus pedig jogot kapott a közszolgálati műsorszolgáltatók közötti ingyenes műsorcsere [ 1996. évi I. törvény 75. § (7) ] után járó jogdíjigény érvényesítésére az audiovizuális művek alkotói és a filmgyártók javára.

[3, 4466, [29]] VPC.full Tekintettel arra, hogy az Szjt. ( új ) bővítette a kötelező közös jogkezelés eseteit és változtak a §-ok hivatkozási számai is, folyamatban van valamennyi közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételéről szóló határozat felülvizsgálata, megújítása.

[3, 4469, [9]] VPC.full A vhr. melléklete tartalmazza a közös jogkezelést végző egyesületek nyilvántartására vonatkozó adatlapot, amelynek a kitöltését útmutató segíti.

[3, 4505, [4]] VPC.full A 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.

[3, 4506, [21]] VPC.full A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.

[3, 4508, [15]] VPC.full A közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesítheti a nyilvántartásba vett egyesület.

[3, 4513, [14]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése utal arra, hogy a nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet sajátjaként rendelkezik a beszedett jogdíjakról mindaddig, amíg azt fel nem osztja a jogosultaknak.

[3, 4523, [4]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet nyilvántartása és adatkezelése lehetővé teszi azt, hogy a nyilvántartásában szereplő művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelmét és a jogosultakat érintő információt a felhasználó számára rendelkezésre bocsássa.

[3, 4523, [13]] VPC.full A közös jogkezelő szervezet nyilvántartása és adatkezelése lehetővé teszi azt, hogy a nyilvántartásában szereplő művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelmét és a jogosultakat érintő információt a felhasználó számára rendelkezésre bocsássa.

[3, 4529, [27]] VPC.full A közös jogkezelési tevékenység felett- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban- gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi jogszabályokba.

[3, 4530, [9]] VPC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

[3, 4536, [7]] VPC.full A hazai szabályozás a közös jogkezelő egyesületek nyilvántartását végző miniszterhez telepíti a felügyeleti, ellenőrzési hatáskört.

[3, 4538, [23]] VPC.full Ez a rendelkezés természetesen nem érinti az ügyészség általános törvényességi felügyeletét, valamint a bíróságok ellenőrző szerepét ( az egyesületek bírósági bejegyzése vagy nyilvántartásból való törlése során ).

[3, 4540, [31]] VPC.full Ugyanakkor az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése konkretizálja az ellenőrzési jogkör gyakorlását a miniszter a felügyelet körében azt ellenőrzi, hogy a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e a nyilvántartásba vétel feltételei, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi szabályokba.

[3, 4546, [10]] VPC.full A miniszter legvégső esetben törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból.

[3, 4547, [20]] VPC.full A törlésről szóló határozatot a miniszter közzéteszi a Magyar Közlönyben, egyidejűleg intézkedik az érintett jogkezelésre vonatkozóan új jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételéről.

nyilvántartás vett LVC.full (15)

[3, 2051, [11, 12]] LVC.full Nevezetesen az, hogy a Magyarországon bejegyzett részvénytársaságok mellett a külföldön nyilvántartásba vett részvénytársaságokra is kiterjednek -e ezek a szabályok.

[3, 2053, [7, 8]] LVC.full Más nézetek szerint viszont azok a külföldön nyilvántartásba vett részvénytársaságok magyarországi részvénytársaságokban való részesedésszerzésére is kiterjedt.

[3, 4159, [23, 24]] LVC.full Az előadóművészek díjigényeit pedig a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet és az 5/1997. ( II._2. ) MKM rendelet alapján az MKM által nyilvántartásba vett MSZSZ-EJI érvényesíti.

[3, 4386, [15, 16]] LVC.full A Magyar Közlöny 1997/50., illetve az 1997/108. számában kihirdetett MKM közlemények tartalmazzák az öt nyilvántartásba vett, jelenleg működő közös jogkezelő egyesület megnevezését, adatait, tevékenységi körét, képviselőinek nevét stb.

[3, 4388, [15, 16]] LVC.full Bizonyos jogok tekintetében az ARTISJUS érvényesíti a jogdíjakat és e díjakat felosztás nélkül átadja a nyilvántartásba vett érintett egyesületeknek.

[3, 4396, [1, 2]] LVC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4396, [13, 14]] LVC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4398, [11, 12]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4429, [5, 6]] LVC.full Természetesen a NKÖM-nek a már nyilvántartásba vett egyesület működését is folyamatosan ellenőriznie kell, és ha egy jogkezelő nem felel meg az elvárásoknak, azt akár törölheti is a nyilvántartásból, ilyenkor a korábbi " konkurencia " ha megfelel a feltételeknek, akár a korábban működő egyesület helyébe is léphet.

[3, 4439, [8, 9]] LVC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4505, [4, 5]] LVC.full A 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.

[3, 4506, [21, 22]] LVC.full A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.

[3, 4508, [15, 16]] LVC.full A közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesítheti a nyilvántartásba vett egyesület.

[3, 4513, [14, 15]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 92. § (2) bekezdése utal arra, hogy a nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet sajátjaként rendelkezik a beszedett jogdíjakról mindaddig, amíg azt fel nem osztja a jogosultaknak.

[3, 4530, [9, 10]] LVC.full A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

nyilvántartás végző Skipped (5) LVC.full (4)

[3, 4431, [14, 15]] LVC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4432, [3, 4]] LVC.full Ekkor ugyanis a nyilvántartást végző hatóság a megszűnéssel ( törléssel ) egyidejűleg nyilvántartásba veszi az érintett közös jogkezelésre kijelölt új egyesületet.

[3, 4434, [17, 18]] LVC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4452, [3, 6]] Skipped A közös jogkezelést végző egyesületekről vezetett nyilvántartás

[3, 4469, [7, 9]] Skipped A vhr. melléklete tartalmazza a közös jogkezelést végző egyesületek nyilvántartására vonatkozó adatlapot, amelynek a kitöltését útmutató segíti.

[3, 4505, [4, 9]] Skipped A 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket bíróság előtt saját nevében, saját igényeként érvényesíti.

[3, 4506, [21, 26]] Skipped A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző egyesület rendelkezik.

[3, 4530, [3, 9]] Skipped A közös jogkezelést végző- a 86-89. §-ok alapján nyilvántartásba vett- egyesület a felügyelet ellátásához megküldi a miniszternek a) alapszabályát; b) szervezeti és működési szabályzatát; c) felosztási szabályzatát; d) azoknak a tagjainak a névsorát, akik nevük e célból történő közléséhez hozzájárultak; e) ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát; f) éves beszámolóját; g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött kölcsönös képviseleti szerződéseit.

[3, 4536, [7, 8]] LVC.full A hazai szabályozás a közös jogkezelő egyesületek nyilvántartását végző miniszterhez telepíti a felügyeleti, ellenőrzési hatáskört.

nyilvántartás vétel LVC.full (21)

[3, 4161, [5, 6]] LVC.full Jelenleg folyamatban van az MSZSZ-EJI nyilvántartásba vételéről szóló államigazgatási határozat módosítása ( kiegészítése ) az Szjt. ( új ) változásaira figyelemmel. ]

[3, 4376, [28, 29]] LVC.full Az Szjt. ( új ) XII. fejezete részletezi a Kormány által kijelölt illetékes miniszter ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának ( NKÖM ) felügyeleti jogkörét és a nyilvántartásba vétel feltételeit.

[3, 4396, [23, 24]] LVC.full A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a miniszter a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.

[3, 4398, [31, 32]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 87. § (2) bekezdése a már nyilvántartásba vett egyesületek közötti " munkamegosztás " módosítására is lehetőséget biztosít, ha az érintett egyesületek erről megállapodtak és a nyilvántartásba vétel feltételei minden egyesületnél továbbra is megvannak.

[3, 4404, [1, 2]] LVC.full A nyilvántartásba vétel feltételrendszere

[3, 4415, [15, 16]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (1) bekezdésének d) pontja a közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételének egyik feltételeként jelöli meg az adatkezelésre való felkészültséget.

[3, 4425, [13, 14]] LVC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4425, [19, 20]] LVC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4430, [5, 6]] LVC.full A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges- a 88. § (1) bekezdésében meghatározott- feltételek teljesítését igazoló iratokat.

[3, 4431, [29, 30]] LVC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4439, [33, 34]] LVC.full - az Szjt. ( új ) hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületek a korábbi keretek között végezhetik tevékenységüket, de az új rendelkezéseknek megfelelően kérniük kell az általuk végzett jogkezelő tevékenységnek a nyilvántartásba vételét;

[3, 4441, [32, 33]] LVC.full Amint az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, a közös jogkezelő egyesületek " kifelé " irányuló tevékenységéből és a de jure monopolhelyzetükből adódó sajátosságok indokolják, hogy a jogszabály a nyilvántartásba vétel szigorú feltételeit a nemzetközi gyakorlatban támasztott szokásos követelményekkel összhangban határozza meg.

[3, 4450, [3, 4]] LVC.full A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

[3, 4453, [17, 18]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 89. § (3) bekezdése, valamint a vhr. 5. §-a szerint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján a miniszter közleményt jelentet meg a közös jogkezelő szervezetekről a Magyar Közlönyben.

[3, 4454, [24, 25]] LVC.full A közlemény tartalmazza- az egyesület nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,- az egyesület által végzett közös jogkezelő tevékenységet,- a nyilvántartásba vétel időpontját.

[3, 4455, [1, 2]] LVC.full A nyilvántartásba vételért a többször módosított 1990. évi XCIII. tv. 67. §-a alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza.

[3, 4464, [5, 6]] LVC.full Az öt közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét követően két alkalommal került sor a kiadott határozatok kiegészítésére a HUNGART- tagjai vonatkozásában- megkapta a jogot az alkotások másodlagos felhasználásának ( másolatkészítés, többszörözés, a műpéldányok bérbeadása, haszonkölcsönbe adása, megfilmesítése, sugárzása ) engedélyezésére, a FilmJus pedig jogot kapott a közszolgálati műsorszolgáltatók közötti ingyenes műsorcsere [ 1996. évi I. törvény 75. § (7) ] után járó jogdíjigény érvényesítésére az audiovizuális művek alkotói és a filmgyártók javára.

[3, 4466, [29, 30]] LVC.full Tekintettel arra, hogy az Szjt. ( új ) bővítette a kötelező közös jogkezelés eseteit és változtak a §-ok hivatkozási számai is, folyamatban van valamennyi közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételéről szóló határozat felülvizsgálata, megújítása.

[3, 4529, [27, 28]] LVC.full A közös jogkezelési tevékenység felett- az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban- gyakorolt felügyelet körében a miniszter ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi jogszabályokba.

[3, 4540, [31, 32]] LVC.full Ugyanakkor az Szjt. ( új ) 93. §-ának (1) bekezdése konkretizálja az ellenőrzési jogkör gyakorlását a miniszter a felügyelet körében azt ellenőrzi, hogy a jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak -e a nyilvántartásba vétel feltételei, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek -e a szerzői jogi szabályokba.

[3, 4547, [20, 21]] LVC.full A törlésről szóló határozatot a miniszter közzéteszi a Magyar Közlönyben, egyidejűleg intézkedik az érintett jogkezelésre vonatkozóan új jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételéről.

nyilvántartás vételi LVC.full (9)

[3, 2820, [15, 16]] LVC.full A szerzői státusz hazánkban, hasonlóan az európai jogokhoz, tehát nem függ semmilyen külön nyilvántartásba vételi vagy más eljárás lefolytatásától.

[3, 4389, [3, 4]] LVC.full Ebből következően a nyilvántartásba vételi eljárást az új szabályozás fényében kell lefolytatni, amelynek eredményeképpen a fent említett közlemények tartalma is megváltozik.

[3, 4426, [1, 2]] LVC.full A nyilvántartásba vételi eljárásnál irányadó szempontok

[3, 4428, [12, 13]] LVC.full Ha ilyen helyzet mégis előadódna, ezt a jogkezelő jelöltek már a nyilvántartásba vételi eljárást megelőzően általában egyeztetik, és megoldják egymás között, így ilyen probléma ritkán kerül a NKÖM elé.

[3, 4431, [4, 5]] LVC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az egyesület kérelmére indul, vagyis a nyilvántartást végző hatóság ( jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ) hivatalból nem kezdeményezheti a nyilvántartásba vétel megindítását.

[3, 4434, [4, 5]] LVC.full A közös jogkezelésre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint folyik, vagyis a nyilvántartást végző hatóságnak eljárása során az államigazgatást eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény ( Áe. ) előírásait kell alkalmazni, az Szjt. (új)-ben foglalt eltérésekkel.

[3, 4442, [31, 32]] LVC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

[3, 4457, [16, 17]] LVC.full A viszonylag nagy összegű igazgatási szolgáltatási díj megállapításával a jogalkotó egyrészről szűkre akarta szabni a megalapozatlan nyilvántartásba vételi kérelmek számát, másrészt rangot kívánt adni a nyilvántartásba vételi határozatnak.

[3, 4457, [26, 27]] LVC.full A viszonylag nagy összegű igazgatási szolgáltatási díj megállapításával a jogalkotó egyrészről szűkre akarta szabni a megalapozatlan nyilvántartásba vételi kérelmek számát, másrészt rangot kívánt adni a nyilvántartásba vételi határozatnak.

nyilvántartás vételkor LVC.full (1)

[3, 4411, [4, 5]] LVC.full E feltételeknek nemcsak a nyilvántartásba vételkor, hanem az egyesület működése alatt folyamatosan meg kell lenniük, ezt a miniszter felügyeleti jogkörének keretében ellenőrzi, a közös jogkezelőnek éves beszámolót kell küldenie éves tevékenységéről.

nyilvántartás vételt LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 4417, [29, 30]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 88. § (3) bekezdése ehhez egy értelmező szabályt ad, vagyis azt a minimális szintet határozza meg, amelynek mindenképpen meg kell felelnie a nyilvántartásba vételt kérő egyesületnek.

[3, 4450, [3, 4]] Skipped A miniszter a nyilvántartásba vételt a Magyar Közlönyben közzéteszi.

nyilvénosség hozott LVC.full (1)

[3, 3299, [14, 16]] LVC.full Egy tekintetben, azaz a lejárt védelmi idejű, de a védelmi idő alatt nyilvénosségra nem hozott művekre azoban nem terjedt ki a szabályozás.

nyú védelem LVC.full (1)

[3, 2567, [10, 15]] LVC.full A magyar szerzői jogi törvény sem korábban sem jelenleg nem nyújt ezen iratoknak szerzői jogi védelmet.

be nyújt VPC.semi (9) VPC.full (1)

[1, 214, [12, 14]] VPC.semi Eszerint ugyanis a második legfőbb szervi ülés napjánál legalább 30 nappal korábban be kell nyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbíróságához a következő iratokat az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesüléssel érintett részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített 76. § (3) bekezdés szerinti beszámolót, a könyvvizsgáló vagy független szakértő Gt. ( új ) 76. § (5) bekezdés alapján elkészített jelentését.

[1, 486, [15, 17]] VPC.semi Mindkét esetben három hónap áll rendelkezésre, ami alatt a szükséges szerződés módosítást a cégbírósághoz be kell nyújtani.

[3, 1492, [8, 9]] VPC.semi Amennyiben a részvényesek a megjelölt határidőben részvényeiket nem nyújtják be a dematerializált értékpapír követelése iránti jogukat elveszítik.

[3, 1494, [17, 19]] VPC.semi Amennyiben a számlavezetőt a részvényes nem jelöli meg, azt úgy kell tekinteni mintha a részvényét nem nyújtotta volna be az előírt határidőben, vagyis szintén nem tarthat igényt a dematerializált részvényre.

[3, 1534, [16, 18]] VPC.semi A jelenléti ív a közgyűlési jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi, melyet minden esetben a jegyzőkönyvvel együtt be kell nyújtani a Cégbírósághoz [ Gt. ( új ) 239. § (3) ].

[3, 1585, [3, 5]] VPC.semi Ez esetben is be kell nyújtani azonban a cégbírósághoz a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet és a hirdetményt, mely okiratokat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében és jogkörében eljárva felülvizsgál.

[3, 1741, [61, 63]] VPC.semi Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölnia ) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját; b) azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik -e; c) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, ésd ) azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

[3, 1745, [39, 41]] VPC.semi Ugyancsak meg kell határozni nyomdai úton előállított részvények esetében azt a határidőt, amely alatt a részvényeket kicserélés, lebélyegzés, vagy a részvények darabszámának az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott módon történő csökkentése ( pl. összevonás ) céljából be kell nyújtani.

[3, 1779, [19, 21]] VPC.semi A nyomdai úton előállított részvényeket az alaptőke leszállítás Gt. ( új ) 261. §-ában írt bármely módjának végrehajtása céljából be kell nyújtani az igazgatóságnak.

[3, 4541, [10, 12]] VPC.full Értelemszerűen a felsorolt szabályzatok, okiratok módosítását is minden esetben be kell nyújtani.

nyújt biztosíték LVC.full (4) Skipped (1)

[1, 212, [39, 41]] LVC.full Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői- a 66. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával- biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve, hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.

[1, 220, [16, 19]] LVC.full Erre azonban természetesen csakis akkor van lehetőségük a hitelezőknek, ha a részvénytársaság korábban már nem nyújtott a számukra biztosítékot.

[3, 394, [35, 37]] LVC.full Azoknak a hitelezőknek az igényeit, akik a társaságnál a határidő alatt jelentkeztek, és a törzstőke leszállításához nem járultak hozzá, ki kell elégíteni, vagy számukra- le nem járt követelés esetén- biztosítékot kell nyújtani.

[3, 1770, [37, 38]] LVC.full A Ctv. 23. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az alaptőke leszállítás cégbejegyzéséhez igazolni kell, hogy az igazgatóság a közgyűlési határozatot a törvényben előírt módon kétszer közzétette, valamint hogy a követeléseiket határidőben bejelentő hitelezőknek a társaság biztosítékot nyújtott.

[3, 3869, [22, 25]] Skipped Ezért néhány filmfinanszírozásra specializálódott bank ( pl. a Berliner Bank, Banque de la Cité, Guinness Mahon Co. stb. ) kellő biztosítékok birtokában hiteleket nyújt a előállítónak.

nyújt hitel LVC.full (1)

[3, 3869, [24, 25]] LVC.full Ezért néhány filmfinanszírozásra specializálódott bank ( pl. a Berliner Bank, Banque de la Cité, Guinness Mahon Co. stb. ) kellő biztosítékok birtokában hiteleket nyújt a előállítónak.

nyújt kölcsön LVC.full (2)

[3, 800, [17, 18]] LVC.full A részvénytársaság nem vállalhat készfizető kezességet a részvény harmadik személy által történő megszerzésével összefüggésben, továbbá nem nyújthat kölcsönt harmadik személynek a részvény megszerzéséhez.

[3, 1164, [3, 4]] LVC.full A részvénytársaság nem nyújthat kölcsönt és nem vállalhat készfizető kezességet abból a célból, hogy harmadik személy a részvénytársaság által kibocsátott részvényeket megszerezze.

nyújt fedezet LVC.full (6)

[1, 292, [34, 35]] LVC.full E vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig- ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet- a jegyzett tőkét le kell szállítani.

[3, 2118, [38, 39]] LVC.full Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során- ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet- annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2139, [9, 10]] LVC.full Az ellenőrzött társaság felszámolásánál ha a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona, úgy akkor a bejelentés teljesítéséig az uralkodó tagot, illetve a részvényest a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásokért teljes és korlátlan felelősség terheli.

[3, 2170, [33, 34]] LVC.full Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.

[3, 2173, [42, 43]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) 296. § (1) bekezdése alapján ha a legalább többségi befolyás alatt álló ellenőrzött társaság az uralkodó tag, illetve részvényes befolyása miatt tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat és emiatt az ellenőrzött társaság felszámolásánál a társasági vagyon nem nyújt fedezetet a hitelezők kielégítésére, akkor a hitelezők keresete alapján a bíróság az ellenőrzött társaság tartozásaiért megállapíthatja az uralkodó tag teljes és korlátlan felelősségét.

[3, 2402, [43, 44]] LVC.full A bíróság pedig akkor állapíthatja meg az ellenőrzött, illetve a felszámolás alatt álló társaság tartozásaiért az uralkodó tagok korlátlan felelősségét, ha az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása miatt az ellenőrzött társaság tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott és ennek következtében nem nyújt fedezetet az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére.

szolgál fedezet LVC.full (3)

[1, 399, [3, 8]] LVC.full A hitelező követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszűnése esetére megilleti.

[3, 3871, [18, 19]] LVC.full Enélkül ugyanis a forgalmazó sem fizeti ki a minimum garanciát, amely többek között a pénzintézet hitelének egyik fedezetéül szolgál.

[3, 4619, [12, 13]] LVC.full Ez a biztosíték a felmerülő díjak, költségek és esetleges károk megtérítésének fedezetéül szolgál.

nyújtott szolgáltatás LVC.full (2)

[3, 1899, [17, 18]] LVC.full A tagok- ha a társasági szerződés másképp nem rendelkezik- ellenszolgáltatás nélkül jogosultak az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére; a más részére végzett szolgáltató és gazdálkodási tevékenység adózott eredményéből részesülnek.

[3, 1901, [10, 11]] LVC.full A tagi kötelezettségekkel párhuzamosan jelenik meg a koordinatív tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások ( pl. kutatás-fejlesztés eredményeinek felhasználása, kereskedelmi szervezés, árubeszerzés stb. ) igénybevételének joga- főszabályként ingyenesen-, s a másodlagos szolgáltató-gazdálkodási tevékenységből ( pl. minőségellenőrzés, minőségtanúsítás ) származó nyereségből részesedés joga.

végez szolgáltatás LVC.full (1)

[3, 4521, [5, 7]] LVC.full A közös jogkezelő szervezet kiegészítő szolgáltatásokat is végezhet.

névfeltüntetési VPC.full (5)

[3, 4267, [2]] VPC.full A hangfelvétel-előállító névfeltüntetési joga

[3, 4271, [23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) említett rendelkezései a szomszédos jogi jogosultak közül a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint a kábelszervezetek névfeltüntetési jogát biztosítják anélkül azonban, hogy ezt kifejezetten személyhez fűződő jogként említenék.

[3, 4300, [14]] VPC.full A rádió- és televízió-szervezeteket és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket megillető névfeltüntetési jog

[3, 4301, [11]] VPC.full A hangfelvétel-előállítókat az Szjt. ( új ) 79. §-a alapján megillető névfeltüntetési jog az Szjt. ( új ) 80. §-ában foglalt felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezeteket és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket is megilleti.

[3, 4303, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) említett rendelkezései tehát a szomszédos jogi jogosultak ezen körének biztosítják a névfeltüntetési jogot anélkül, hogy ezt kifejezetten személyhez fűződő jogként említenék.

ok adó LVC.full (2)

[3, 944, [13, 14]] LVC.full Az értékpapírt kizárólag csak akkor szabadhatja fel a számlavezető, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt.

[3, 3647, [22, 23]] LVC.full Ezt a problémát enyhíti némiképp az Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésének b) pontja, amely a másik felmondási jogra okot adó esetet szabályozza

okirat megkötés LVC.full (3) Skipped (3)

[1, 161, [64, 67]] Skipped Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[1, 169, [62, 66]] LVC.full Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 251, [49, 52]] Skipped A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[1, 261, [13, 17]] LVC.full - A szétválással létrejövő gazdasági társaságok létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját.

[2, 197, [25, 28]] Skipped A gazdasági társaság alapítását- ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a társasági szerződés megkötésétől ( alapító okirat, alapszabály elfogadásától ) számított legfeljebb harminc napon belül- bejegyzés és közzététel végett- be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei ( fővárosi ) bíróságnak ( a továbbiakban: cégbíróságnak ).

[2, 200, [8, 9]] LVC.full Ilyenkor ennek a kézhezvételétől és nem a létesítő okirat megkötésétől, illetve az alapszabály elfogadásától számít a határidő.

okot adó LVC.full (2) Skipped (2)

[3, 696, [12, 13]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. elnagyolt és emiatt a gyakorlatban sok vitára okot adó szabályozása helyett az új törvény már részletesen szabályozza az osztalékelsőbbséget adó részvény kérdéskörét.

[3, 944, [13, 14]] Skipped Az értékpapírt kizárólag csak akkor szabadhatja fel a számlavezető, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt.

[3, 947, [28, 29]] LVC.full Abban az esetben, ha a zárolás jogcíme lehetőséget ad a részvény elidegenítésre, akkor a számlavezetőnek kell intézkednie az iránt, hogy a dematerializált részvény a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével együtt jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapír-számlához kapcsolódó zárolt értékpapír alszámlán.

[3, 3647, [22, 23]] Skipped Ezt a problémát enyhíti némiképp az Szjt. ( új ) 51. § (1) bekezdésének b) pontja, amely a másik felmondási jogra okot adó esetet szabályozza

okozott kár LVC.cause (7)

[1, 583, [9, 10]] LVC.cause Amennyiben ügyvezetési kötelezettségét vétkesen megszegi, az ily módon okozott kárért a társasággal szemben a polgári jog szabályai szerint felel.

[2, 178, [24, 25]] LVC.cause Az a tag, akinek tagsági jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

[2, 282, [9, 10]] LVC.cause A (1)_-_(3) bekezdésben foglalt szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni.

[2, 310, [31, 32]] LVC.cause A jogszabályok, a társasági szerződés ( alapító okirat, alapszabály ), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.

[2, 386, [15, 16]] LVC.cause A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

[3, 85, [3, 4]] LVC.cause Ezért az ezzel okozott kárért az abban részt vevők egyetemleges és korlátlan vagyoni felelősségével szankcionálja a Gt. ( új ) ezt a magatartást.

[3, 1611, [4, 5]] LVC.cause Eljárásukért a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

osztalékelsőbbség adó LVC.full (1)

[3, 696, [23, 24]] LVC.full Az 1988. évi VI. tv. elnagyolt és emiatt a gyakorlatban sok vitára okot adó szabályozása helyett az új törvény már részletesen szabályozza az osztalékelsőbbséget adó részvény kérdéskörét.

realizál bevétel LVC.full (1)

[3, 2880, [12, 13]] LVC.full A jelenlegi szabály abból a feltételezésből indul ki, hogy a felhasználó bevételt realizál, és azt ki is mutatja mint a jogdíj alapját.

realizál profit LVC.full (1)

[3, 4349, [9, 10]] LVC.full Ez utóbbiaknál a kedvező fogyasztói ár ellenére is nagyobb profitot realizálhattak a gyártók.

rendelkezés álló LVC.full (7)

[2, 735, [12, 13]] LVC.full Az átalakulásról döntő második legfőbb szervi ülésen pontosan meg kell határozni a rendelkezésre álló adatok alapján a tervezett jegyzett tőkéből a leendő gazdasági társaság tagjait, illetve részvényeseit megillető vagyonhányadot, valamint a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagokat, illetve részvényeseket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek a kiadási módját.

[3, 315, [5, 6]] LVC.full Az eredmény közlésére- a rendelkezésre álló idő lejártát követően a postai kézbesítéshez szükséges időre is figyelemmel- szintén nyolc nap áll rendelkezésre.

[3, 371, [4, 5]] LVC.full Ha a tagok a rendelkezésükre álló határidő alatt nem élnek vagy az eleve kinyilvánított szándékuk szerint nem is kívánnak élni az új törzsbetétek megszerzésére vonatkozó jogukkal, lehetőségük van rá, hogy ők jelöljék ki a helyettük arra jogosultat és csak ilyen jelölés hiányában lehet bárki más a vevő.

[3, 2247, [25, 26]] LVC.full Azoknak a cégeknek viszont, amelyeket már bejegyeztek a cégjegyzékbe a Gt. ( új ) hatálybalépésétől, tehát 1998. június 16-ától kell számítaniuk a tőkekiegészítésre rendelkezésre álló időt.

[3, 2289, [21, 22]] LVC.full A Gt. ( új ) 300. § (3) bekezdés második fordulata szerint amennyiben kkt.-vá nem kívánnak átalakulni ezek a cégek a rendelkezésükre álló két éven belül, úgy akkor más gazdasági társasággá kell átalakulniuk.

[3, 3792, [9, 10]] LVC.full Kiindulási pontként azt mondhatjuk, hogy az adatbázis-készítője a rendelkezésére álló adatokat valamilyen szempontok szerint rendszerezi, strukturálja.

[3, 3926, [25, 26]] LVC.full A film esetében a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) hasonlóan 4 évben állapítja meg a törvény az előállító számára a filmrevitel megkezdésére rendelkezésre álló határidőt.

ruház fel VPC.full (6)

[2, 394, [14, 15]] VPC.full A gazdasági társaság legfőbb szerve, az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel ( a továbbiakban: cégvezető ).

[2, 426, [15, 16]] VPC.full A könyvvizsgálót a feladatai ellátásához rendkívül széles körű tájékozódási, iratbetekintési és felvilágosítás kérési jogosítványokkal ruházza fel a Gt. ( új ), a további és konkrétabb intézkedési jogosultságaira pedig a Gt. ( új ) 44. § (2)_-_(3) bek. tartalmaz rendelkezést.

[2, 474, [20, 21]] VPC.full Ezért erre az esetre az alperesi társaság képviselőjeként a Gt. ( új ) a felügyelő bizottság által kijelölt fb. tagot ruházza fel a törvényes képviselői jogosítványokkal.

[3, 125, [11, 12]] VPC.full A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 360, [53, 54]] VPC.full Az egyes tagok külön jogainak lehetséges eseteit, eltekintve a dolgozói üzletrésztől [ Gt. ( új ) 145-149. § ], a Gt. ( új ) nem szabályozza, de a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. alapján a társasági szerződés egyes üzletrészeket ( tagokat ) a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 2735, [33, 34]] VPC.full Sajátos speciális szabályt tartalmaz az Szjt. ( új ) 65. § (3) bekezdése, amely- eltérő megállapodás hiányában- a filmszerzők egyes jogainak gyakorlása tekintetében a film rendezőjét " képviseleti joggal " ruházza fel.

ruház át VPC.full (21)

[2, 305, [37, 38]] VPC.full A társasági szerződés ( alapító okirat ) vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását- több vezető tisztségviselő esetében- az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.

[2, 343, [42, 43]] VPC.full Részvénytársaság alapító okirata ( alapszabálya ), valamint korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjainak ( ügyvezetőnek ) megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban ( alapszabályban, társasági szerződésben ) meghatározott jogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházhatja át.

[2, 398, [11, 12]] VPC.full A cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.

[3, 54, [30, 31]] VPC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 845, [10, 11]] VPC.full Abban az esetben ugyanis, ha az ideiglenes részvényes másra ruházza át az ideiglenes részvényt, akkor a jegyzett, illetve az általa átvenni vállalt részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásból eredő tartozásokért készfizető kezesként felel.

[3, 1224, [29, 30]] VPC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 1481, [12, 13]] VPC.full A társaság alapító okirata, alapszabálya ugyanis a közgyűlésről a felügyelőbizottságra ruházható ruházhatja át az igazgatósági tagok megválasztását, visszahívását és díjazásra megállapítását.

[3, 1482, [18, 19]] VPC.full Amennyiben továbbá a társaság azt szükségesnek tartja az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott jogügyletek jóváhagyását szintén a felügyelőbizottságra ruházhatja át.

[3, 2496, [24, 26]] VPC.full - A nyilvános vételi ajánlat közzétételétől számított 15 nap után valamennyi érintett részvényes és kötvénytulajdonos bejelentheti, hogy a részvényeit a vételi ajánlat szerint át kívánja ruházni. ( A 15 napos határidőt a vételi ajánlat utolsó közzétételének a napjától kell számítani. )

[3, 2730, [6, 7]] VPC.full A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

[3, 3492, [19, 20]] VPC.full Így pl. ha egy regény kiadására szerződik az író, ez nem zárja ki, hacsak a kiadóra nem ruházta át a megfilmesítési jogokat is, hogy azt külön szerződésben egy filmelőállítóra ruházza át.

[3, 3492, [32, 33]] VPC.full Így pl. ha egy regény kiadására szerződik az író, ez nem zárja ki, hacsak a kiadóra nem ruházta át a megfilmesítési jogokat is, hogy azt külön szerződésben egy filmelőállítóra ruházza át.

[3, 3544, [8, 9]] VPC.full A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

[3, 3547, [13, 15]] VPC.full Amennyiben azonban a felhasználási jogot nem saját maga kívánja gyakorolni, hanem azt át kívánja ruházni egy újabb felhasználó részére, erre csak abban az esetben válik jogosulttá, ha a szerző ezt kifejezetten megengedte.

[3, 3551, [7, 8]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

[3, 3561, [16, 17]] VPC.full Természetesen, ha a szerző nem felhasználási jogokat, hanem a törvényben meghatározott esetekben vagyoni jogokat ruház át a felhasználóra, ez az engedélyezési joga szintén elenyészik, illetve azt a vagyoni jogok jogosultja gyakorolja.

[3, 3562, [11, 12]] VPC.full Amennyiben a felhasználó- a kivételektől eltekintve- egyébként engedély nélkül ruházza át harmadik személyre a felhasználási jogait, egyetemlegesen felel a jogszerzővel a felhasználási szerződés teljesítéséért [ Ptk. 334. § (2) ].

[3, 3897, [5, 6]] VPC.full A film rendezője szintén szerződésben ruházza át a film felhasználásának a jogait, ám ezt a gyakorlatban nem megfilmesítési, hanem alkotói, rendezői felhasználási szerződésként ismerik.

[3, 4138, [27, 28]] VPC.full Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással- ellenkező kikötés hiányában- a film előállítójára [ 64. § (3) bek. ] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat.

[3, 4146, [24, 25]] VPC.full Az előadóművészek esetében átfogóbban, valamennyi engedélyezési jogot érintően kerül kimondásra a jogátszállás amennyiben ugyanis az előadóművész hozzájárult előadásának rögzítéséhez, ezzel a filmelőállítóra ruházza át az engedélyezési jogát, vagyis az Szjt. ( új ) 73. § (1) bekezdésében felsorolt vagyoni jogokat.

[3, 4165, [49, 50]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 73. § (3) bekezdése- visszautalva az Szjt. ( új ) 23. § (6) bekezdésére- ugyanis önálló jogcímként határozza meg a filmalkotás vagy a hangfelvételben foglalt mű bérbeadással történő terjesztésére tekintettel fennálló díjigényt, ha az előadóművész a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta át a vagyoni jogokat.

ruházhat fel Skipped (2) VPC.full (1)

[2, 397, [14, 15]] VPC.full A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel.

[3, 125, [11, 12]] Skipped A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

[3, 360, [53, 54]] Skipped Az egyes tagok külön jogainak lehetséges eseteit, eltekintve a dolgozói üzletrésztől [ Gt. ( új ) 145-149. § ], a Gt. ( új ) nem szabályozza, de a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. alapján a társasági szerződés egyes üzletrészeket ( tagokat ) a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

rá+mutat VPC.semi (5)

[3, 1283, [53]] VPC.semi Annak érdekében, hogy az értékelés ne váljon rutinszerűvé, formálissá nagyobb értékű apport, különösen ingatlan esteében a gyakorlat megköveteli, hogy a könyvvizsgáló értékelése " a vagyontárgy értékére megfelelően alátámasztott, lehetőség szerint összehasonlító adatokat is tartalmazó értékelést adjon ", ahogyan arra a LB Cg.törv. II. 31.118/1990. sz. eseti döntésében rámutatott.

[3, 1545, [6]] VPC.semi Egy eset kapcsán a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a meghatalmazások közokiratba foglalásának hiányát nem pótolja a közgyűlési jegyzőkönyv közokiratba foglalása, akkor sem, ha a jegyzőkönyv rögzíti, hogy a meghatalmazások szabályszerűek voltak.

[3, 1974, [46]] VPC.semi Sem a Gt. ( új ) 11. §-a, sem a 273. § nem teszi a társasági szerződés kógens tartalmává az igazgató feladat- és hatáskörének, jogállásának részletes szabályozását, ezért mint ahogyan a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 30.299/1992/4. ( BH1993. 629. ) sz. határozatában rámutatott, önmagában az a körülmény, hogy a társasági szerződés nem tartalmazza kifejezetten az igazgató egyszemélyi felelős vezetői minőségét, nem teszi a szerződést semmissé.

[3, 2901, [8]] VPC.semi A BH1996. 137. sz. büntetőjogi döntésében a bíróság rámutatott arra, hogy a kazetták otthoni jogosulatlan másolása, mivel azok forgalomba még nem kerültek, a szerzői és szomszédos jogok megsértésének kísérletének minősül.

[3, 3976, [7]] VPC.semi Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában rámutatott arra is, hogy a művészeti élet szabadsága a műalkotások kiállításokon való bemutatásának jogát is jelenti.

rámutat VPC.semi (7)

[3, 2616, [8]] VPC.semi Ahogyan arra a BH1992. 524. sz. döntés is rámutat, jövőben megalkotandó műre irányuló szerződés hibás teljesítésekor, a felhasználó szerződéstől való elállási jogára a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 29. § (3) bekezdése speciális rendelkezést tartalmazott.

[3, 2640, [12]] VPC.semi Erre a Ptk. 75. § (2) bekezdése is lehetőséget ad, amennyiben rámutat arra, hogy személyhez fűződő jogokkal jogi személyek is rendelkezhetnek, kivéve, ha azok csak a magánszemélyeket illethetik meg.

[3, 3421, [3]] VPC.semi A bírói gyakorlat rámutat arra, hogy a zártkörűség a hozzáférhetőség korlátozott voltát ( pl. klubtagság ) jelenti ( Fővárosi Bíróság 2.P. 25.076/1987. sz. döntése ).

[3, 3451, [3]] VPC.semi A bírói gyakorlat rámutat arra, hogy a zártkörűség a hozzáférhetőség korlátozott voltát ( pl. klubtagság ) jelenti ( Fővárosi Bíróság 2.P. 25.0 76/1987. sz. döntése ).

[3, 3620, [9]] VPC.semi A BH1983. 16. sz. döntés egy kiadói szerződés kapcsán rámutat arra, hogy a felhasználó nem gyakorolhatja a határidőre el nem végzett kijavítás esetére biztosított elállási jogát, ha a kijavításra adott idő nyilvánvalóan túl rövid volt.

[3, 4343, [9]] VPC.semi Mint ahogy az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, az előadóművészek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek esetében ez valójában a védelmi idő- addig hiányzó- tételes jogi meghatározásával ért fel.

[3, 4441, [8]] VPC.semi Amint az Szjt. (új)-hez fűzött részletes indokolás is rámutat, a közös jogkezelő egyesületek " kifelé " irányuló tevékenységéből és a de jure monopolhelyzetükből adódó sajátosságok indokolják, hogy a jogszabály a nyilvántartásba vétel szigorú feltételeit a nemzetközi gyakorlatban támasztott szokásos követelményekkel összhangban határozza meg.

sorol fel VPC.full (22)

[1, 193, [1, 3]] VPC.full - Fel kell sorolni azokat a jogokat, amelyeket a jogutód részvénytársaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek, vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, továbbá az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat is ismertetni kell.

[1, 406, [16, 17]] VPC.full A tagsági viszony megszűnésének eseteit a Gt. ( új ) 92. § taxatívan- kimerítően- sorolja fel.

[1, 506, [25, 26]] VPC.full A törvény az általános részben [ Gt. ( új ) 11. § ] meghatározott általános kötelező tartalmi elemeken túl, itt a különös tartalmi követelményeket sorolja fel.

[2, 130, [19, 21]] VPC.full A létesítő okiratban ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni.

[2, 330, [14, 15]] VPC.full Az fb. létrehozásának kötelező eseteit a Gt. ( új ) taxatívan- kimerítően- sorolja fel [ Gt. ( új ) 31. § (2) ].

[2, 342, [8, 9]] VPC.full Ezek körét részletesen az egyes cégformákra vonatkozó rendelkezések sorolják fel [ Gt. ( új ) 150. § (2) ].

[2, 532, [14, 15]] VPC.full A gazdasági társaságok megszűnésének eseteit a Gt. ( új ) taxatívan- kimerítően- sorolja fel.

[3, 49, [20, 21]] VPC.full A 11. § (1) h) pontja alapján a Gt. ( új ) 123. § (1) bek. azokat a további elemeket sorolja fel, amelyek minden kft. társasági szerződésében érvényességi kellékként kell hogy szerepeljenek.

[3, 50, [9, 10]] VPC.full A 123. § (2) bek. azokat a szabályozandó kérdéseket sorolja fel, amelyekről csak a tagok elhatározásának függvényében ( pl. ha mellékszolgáltatásban állapodnak meg ), de akkor viszont kötelezően kell rendelkezni.

[3, 289, [11, 12]] VPC.full A taggyűlés összehívásának eseteit a Gt. ( új ) kimerítően nem sorolja fel, de idetartoznak mindazok az esetek amikor a Gt. ( új ) vagy a társasági szerződés alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésről van szó [ Gt. ( új ) 150. § ] vagy pl. a Gt. ( új ) 51. § (1) bek. alapján a szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok kérik.

[3, 344, [15, 16]] VPC.full A tagjegyzéknek a tagokra vonatkozó kötelező adatait a Gt. ( új ) 157. § (2)-(3) sorolja fel.

[3, 659, [29, 30]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. ugyanis a nem különjogos és a gyakorlat által általában törzsrészvénynek nevezett részvényt a részvényfajtára utaló Gt. ( új ) 234. § (3) bekezdésben nem sorolta fel.

[3, 1001, [15, 16]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 238. § (4) bekezdése a semmisséget okozó esetek között nem sorolta fel a részvény kibocsáthatósági feltételekről rendelkező Gt. ( új ) 239. § megsértését.

[3, 1175, [9, 10]] VPC.full Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1444, [9, 10]] VPC.full E jogszabályhely a közgyűlésen gyakorolható, legfontosabb szervezeti jogokat sorolja fel.

[3, 1637, [7, 8]] VPC.full A fenti rendelkezés az alaptőke-emelés lehetséges módozatait sorolja fel.

[3, 2129, [11, 12]] VPC.full Ugyanakkor a 292. § (2) bekezdése már ezt a kötelezettséget nem sorolja fel a szavazati jogról való rendelkezésnél.

[3, 2332, [6, 8]] VPC.full A társaság megszűnésének esetei között pedig fel kellett sorolni a gazdasági társaságok hivatalbóli törlését is az új Ctv. szabállyal összhangban.

[3, 2524, [14, 15]] VPC.full A Gt. ( új ) azonban az 1996. évi CXI. törvény megoldásához hasonlóan maga sorolja fel ezeket a joganyagokat.

[3, 3843, [18, 19]] VPC.full Az 1996/99. APEH iránymutatás a rajzfilmgyártásban részt vevők tevékenységének megítéléséről, a rajzfilmgyártás folyamatában jellemzően részt vevők körét sorolja fel.

[3, 4470, [10, 11]] VPC.full A megújult " Kitöltési útmutató " is jogcímenként és jogosultanként sorolja fel a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó jogokat, külön pontokban említve a reprográfiát és az internetes műlehívást.

[3, 4736, [38, 39]] VPC.full A 6/1958. ( VII._4. ) IM rendelet 31. § szerint a közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha .... ( és itt a rendelethely négy pontban sorolja fel azokat az eseteket, amikor a hagyatéki eljárást meg kell indítani.

szab határ LVC.full (1)

[3, 2615, [25, 27]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 3. §-a az Szjt. ( új ) és a Ptk. viszonylatában kimondja annak háttérjogszabályként való alkalmazását, ám ennek egyúttal határt is szab.

szab határidő LVC.full (3)

[3, 1152, [18, 20]] LVC.full Ugyancsak létrejön a szerződés ha az igazgatóság 30 napon belül nem nyilatkozik, és a felek ennél nem szabtak rövidebb határidőt, szerződéses kötöttségük alóli mentesülésükre. ( Az igazgatóság hallgatása ugyanis beleegyezésnek minősül. )

[3, 3653, [16, 17]] LVC.full A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.

[3, 3933, [13, 15]] LVC.full Az elutasító nyilatkozatot írásban kell az előállítónak megtennie, és a kijavításra megfelelő határidőt kell szabnia.

szab korlát LVC.full (3)

[3, 3080, [23, 24]] LVC.full E körben a szabad felhasználás [ Szjt. ( új ) 38. § ] terjedelme, elsősorban a magánhasználat tekintetében, azonban természetesen ugyancsak korlátot szab a szerző jogainak.

[3, 3284, [10, 15]] LVC.full A szerzői jogok védelme, azaz a védelem időbeli terjedelme szabja meg alapvetően azt a korlátot, amelynek eléréséig a szerzői művek hasznosítása az alkotó, illetve az ő jogutódainak engedélyezése, illetőleg anyagi haszna mellett történhet meg.

[3, 3571, [19, 20]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 47. §-a a felhasználási jogok részjogosítványaira tartalmaz értelmező rendelkezéseket, amennyiben bizonyos részjogosultságok tekintetében korlátot szab az engedély kiterjesztő, és így a szerző számára hátrányos értelmezésének.

szavazatelsőbbség adó LVC.full (1)

[3, 686, [12, 13]] LVC.full Az elsőbbség jellegéből következően azonban nyilvánvalóan nincsen lehetőség szavazati jog korlátozásra a szavazatelsőbbséget adó részvényosztálynál.

szerződés megkötés LVC.full (14)

[1, 161, [63, 64]] LVC.full Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[1, 251, [48, 49]] LVC.full A gazdasági társaság vezető tisztségviselői elkészítik a szétválási szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és a cégjegyzékszámát és a létrejövő gazdasági társaságok nevét és székhelyét; b) a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata elfogadásának ) napját; c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a társasági vagyon felosztását a szétváló társaság tagjai ( részvényesei ) között és annak elveit, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot; d) kiválás esetében a fennmaradó gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat, valamint a kiválással létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét; e) különválás esetében a létrejövő új gazdasági társaságok társasági szerződésének ( alapító okiratának ) ervezetét.

[2, 197, [24, 25]] LVC.full A gazdasági társaság alapítását- ha a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik- a társasági szerződés megkötésétől ( alapító okirat, alapszabály elfogadásától ) számított legfeljebb harminc napon belül- bejegyzés és közzététel végett- be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei ( fővárosi ) bíróságnak ( a továbbiakban: cégbíróságnak ).

[3, 129, [15, 16]] LVC.full Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat- ideértve a társasági szerződés megkötését is- csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

[3, 269, [81, 82]] LVC.full d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; e) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; f) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása; g) a 47. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása; h) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; i) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása; j) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [ Ptk. 685. § b) pont ] köt; k) az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése; l) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m) a társasági szerződés módosítása; n) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 1151, [10, 12]] LVC.full Amennyiben az igazgatóság az ügylethez a beleegyezését megadja, a szerződés a megkötésének időpontjával kezdődően létrejön.

[3, 2430, [38, 39]] LVC.full Az 1994. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdéséből a Gt. ( új ) 320. § o) pontja a Szöv. tv. 7. §-ával alkalmazott megoldással azonos módon hatályon kívül helyezte " az alakuló közgyűlésnek, illetve a társulati szerződés megkötésének az időpontjára visszamenőleges " szövegrészt.

[3, 2773, [2, 3]] LVC.full A felhasználási szerződés megkötésekor a jogalkotó a fenti megfontolásból főszabályként megadottnak tekinti a szerző hozzájárulását a tájékoztatáshoz.

[3, 3157, [5, 6]] LVC.full Ezek szerint a feleknek a szerződés megkötésénél tekintettel kell lenniük a sugárzással érintett országok potenciális közönségére, a mű nyelvi verziójára stb.

[3, 3500, [5, 6]] LVC.full A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.

[3, 3652, [22, 23]] LVC.full Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.

[3, 3669, [24, 25]] LVC.full Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.

[3, 3951, [22, 23]] LVC.full Ez a szabály tekintve, hogy nem az újabb film gyártásának megkezdését vagy annak befejezését, hanem ugyanarra a műre történő megfilmesítési szerződés megkötését köti a 10 éves határidőhöz, valójában azt eredményezi, hogy a " konkurens " film gyártása csak e határidőt követően kezdődik.

[3, 4365, [10, 11]] LVC.full Az Szjt. ( új ) a felhasználás engedélyezését általában egyedi szerződés megkötéséhez köti.

szerződéskötés LVC.full (13)

[3, 163, [11]] LVC.full Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.

[3, 166, [9]] LVC.full A perindítás határidejét a Gt. ( új ) a szerződéskötéstől számított egy évben határozza meg, vagyis függetlenül attól a gyakran számos bizonyítási nehézséget jelentő körülménytől, hogy a sérelmet szenvedett mikor szerzett erről a körülményről tudomást.

[3, 1153, [31]] LVC.full Amennyiben az igazgatóság a hozzájárulást megtagadja, a szerződésre a Ptk. 215. § (3) bekezdése alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, vagyis a Ptk. 237. § (1) bekezdésének alkalmazásával a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet ( eredeti állapotot ) kell visszaállítani.

[3, 3520, [6]] LVC.full A felhasználási szerződések jelentős része a szerződéskötés időpontjában még nem létező mű megalkotására és felhasználási jogainak átruházására irányul.

[3, 3524, [10]] LVC.full Amikor a már engedélyezett felhasználásnak egy olyan új, a szerződéskötéskor még ismeretlen módját kívánja kiaknázni a felhasználó, arra csak akkor van lehetősége, ha a szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják, és az új felhasználási mód ellenértékében is megállapodnak.

[3, 3533, [35]] LVC.full A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3542, [6]] LVC.full Addig analóg módon a távollévők közötti szerződéskötésnél az írásbeli alakot a telexnél, táviratnál elismerő gyakorlatot lehet alkalmazni.

[3, 3588, [39]] LVC.full A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.

[3, 3590, [16]] LVC.full Eltérően a Ptk. 201. § (2) bekezdésétől, itt a feltűnő értékkülönbséget a bíróság nem a szerződéskötéskor, hanem azt követően, a felhasználási jog gyakorlása alatt bekövetkezett esetleges kereslet növekedésre tekintettel küszöböli ki.

[3, 3605, [30]] LVC.full A teljesítésre vonatkozó általános polgári jogi szabályok is kimondják azt, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni [ Ptk. 277. § (1) ].

[3, 3666, [27]] LVC.full Megjegyezzük, hogy a határozatlan, vagy 5 évnél hosszabb szerződésnél e jogát a szerző egyébként, hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek, csak a szerződéskötést követő 2 év után gyakorolhatja.

[3, 4442, [19]] LVC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

[3, 4579, [5]] LVC.full A megrendelő jutóbb megtagadta a szerződéskötést, és fizetni sem volt hajlandó, mert saját posszibilis vevőjével nem jött létre az ügylet.

szerződéskötési LVC.full (1)

[2, 24, [18]] LVC.full A jogalanyiságnak- jogképességnek kiemelt fontosságú részeit külön is megemlíti a törvény a tulajdonszerzési, ügyleti, illetve szerződéskötési és a perindítási- perelhetőségi képesség hangsúlyozásával.

szolgáltatás nyújtás LVC.full (3)

[3, 365, [3, 4]] LVC.full Vagy új vagyoni szolgáltatások nyújtása- új törzsbetétek befizetésével, illetve nem pénzbeli vagyoni szolgáltatással- vagy az előzőekben említett Gt. ( új ) 165. § szerinti eljárás.

[3, 3286, [21, 22]] LVC.full Eképpen eltérések vannak a védelem idejét szolgáló eges nemzeti jogszabályok között, és ezek gátolják az áruk szabad mozgását, a szolgáltatások nyújtásának szabadságát, és ezáltal a közös piaci verseny torzulását okozhatják.

[3, 4601, [17, 18]] LVC.full A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre- ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is-, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja.

szolgáltatás nyújtó LVC.full (1)

[3, 3097, [13, 14]] LVC.full A négycsillagos és ötcsillagos szállodák vendéglátó üzletei, valamint az ezzel megegyező színvonalú szolgáltatást nyújtó vendéglátó üzletek.

száll át VPC.full (10) Skipped (1)

[1, 11, [12, 13]] VPC.full Egyes szakirodalom szerint " ... származékos jogszerzés estén a már létező tulajdonjog száll át más tulajdonosra, azaz alanyváltozás következik be a tulajdonos személyében, de ez a tulajdonjog tartalmát ( a fennálló jogokat és kötelezettségeket ) általában nem érinti.

[1, 123, [16, 17]] VPC.full Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

[1, 128, [22, 23]] VPC.full A 73. § (1) bekezdése alapján a beolvadó gazdasági társaság megszűnik a beolvadással és a vagyona a változatlan cégformájú átvevő gazdasági társaságra száll át mint jogutódra.

[1, 145, [19, 20]] VPC.full Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át.

[1, 153, [20, 21]] VPC.full A megszűnő gazdasági társaságok vagyona pedig a jogutódra, vagyis az összeolvadással, mint az átalakulás egyik formájával létrejövő társaságra száll át.

[1, 225, [16, 17]] VPC.full Különválás esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra mint jogutódokra száll át.

[3, 174, [16, 17]] VPC.full Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

[3, 186, [13, 14]] VPC.full A nem természetes személy tag jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódlás szabályai szerint száll át az üzletrész a jogutódra.

[3, 2730, [12, 13]] Skipped A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

[3, 2858, [31, 32]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 3551, [27, 28]] VPC.full Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.

le szállít VPC.semi (4)

[1, 292, [40, 42]] VPC.semi E vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig- ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet- a jegyzett tőkét le kell szállítani.

[3, 1416, [7, 9]] VPC.semi Amennyiben nincs ilyen személy, az alaptőkét le kell szállítani a be nem fizetett részvények névértékével.

[3, 1762, [17, 19]] VPC.semi Amennyiben a részvények értékesítése a kiállításuktól számított 6 hónapon belül nem vezet eredményre, a társaság alaptőkéjét le kell szállítani.

[3, 1778, [17, 19]] VPC.semi Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, a részvénytársaság alaptőkéjét le kell szállítani.

el számol VPC.full (4)

[1, 424, [35, 37]] VPC.full A tagsági viszony megszűnésének esetén, ha az nem a tag halála vagy a jogutód nélküli megszűnése miatt történik [ Gt. ( új ) 92. § f) ] a tovább működő társaságnak a volt tagjával el kell számolnia.

[3, 24, [18, 20]] VPC.full Ha a tag megszűnik vagy meghal, a tag jogutódjával ( örökösével ) a 118. § megfelelő alkalmazásával el kell számolni.

[3, 33, [5, 7]] VPC.full Ezért a jogutóddal a vállalatnak el kell számolnia.

[3, 2009, [9, 11]] VPC.full Az örökössel, jogutóddal a kilépésre irányadó szabályok szerint el kell számolni.

számol be VPC.full (1)

[3, 4641, [52, 53]] VPC.full A HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület eleget téve a 9/1969. ( XII._29. ) MM rendeletben, illetve a 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendeletben foglalt tájékoztatási kötelezettségének- a szerzői jogi törvény rendelkezéseinek megfelelően az 1998. évben befolyt ún. " 5%-os " követői jogdíjak és járulékok felhasználásáról az alábbiak szerint számol be

be tart VPC.semi (2)

[2, 105, [29, 31]] VPC.semi Az általános polgári jogi gyakorlattal összhangban a társasági szerződést több okiratba foglaltan is meg lehet kötni, de ez esetben a szerződésre irányadó alakisági előírásokat minden egyes okirat vonatkozásában be kell tartani.

[3, 1120, [1, 3]] VPC.semi Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

tart közgyűlés LVC.full (5) Skipped (1)

[3, 1255, [16, 19]] Skipped Az alapító(k) feladata, szerepe nyilvános alapítás esetén lényegében az alapítási tervezet kibocsátásától kezdve az alakuló közgyűlésen történő megalakulásig tart.

[3, 1287, [12, 15]] LVC.full Sikeres jegyzés esetén a részvényjegyzés zárónapját követő hatvan napon belül meg kell tartani az alakuló közgyűlést.

[3, 1511, [20, 21]] LVC.full A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó néhány tárgykörben évente ( mérleg, nyereségfelosztás ) határozatot kell hozni, ezért legalább egy közgyűlést tartani kell ( évi rendes közgyűlés ).

[3, 1512, [7, 22]] LVC.full Az éves gazdálkodást záró ( mérlegelfogadó ) közgyűlést a számviteli, adójogszabályok előírásaira figyelemmel legkésőbb a következő év május 31-ig meg kell tartani.

[3, 1678, [41, 43]] LVC.full Ha nem kerül sor feltételes alapszabály-módosításra vagy az alaptőke-emelés során olyan kérdésben kell a közgyűlésnek határoznia, amelyre vonatkozóan a feltételes alapszabály-módosítás nem tartalmaz rendelkezést, a részvényjegyzés eredményes lezárását követő hatvan napon belül az alapító okirat ( alapszabály ) módosításáról közgyűlést kell tartani.

[3, 1683, [24, 26]] LVC.full Amennyiben az alaptőke-emelésről döntő közgyűlési határozat a fentiek szerint az alapszabályt feltételesen nem módosítja, a sikeres részvényjegyzés lezárását követő 60 napon belül újabb közgyűlést kell tartani, melyen rendelkezni kell az alapszabály megfelelő módosításáról.

tart tisztelet LVC.full (2)

[3, 3885, [31, 32]] LVC.full Az előállító, mint a felhasználási jogosultja és esetenként mint a személyhez fűződő jogoknál is döntési helyzetben lévő személynek saját érdekét is szolgálja, hogy a film szerzőinek személyhez fűződő jogait tiszteletben tartsák.

[3, 3968, [19, 20]] LVC.full Az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdése külön is rendelkezik a művészeti élet szabadságáról a következőképpen " A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

tart igény LVC.full (11)

[1, 340, [31, 32]] LVC.full A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaságtól megválás esetén [ Gt. ( új ) 92. § ] vagy a társaság jogutód nélküli megszűnésekor csak az elszámolás eredményeként mutatkozó pénzbeli juttatásra tarthat igényt a tag.

[1, 437, [17, 18]] LVC.full A meghalt tag örökösének is lehetősége van azonban arra, hogy a társaság tagjává váljon ha arra igényt tart és a társaság tagjai a belépését elfogadják.

[3, 196, [35, 36]] LVC.full A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére ( osztalék ) tarthat igényt.

[3, 203, [27, 28]] LVC.full Ezért a tag a tagsági viszonya fennállása alatt nem a befektetésére, hanem a befektetése ellenértékeként csak a tagsági jogok keretében az adózott eredményből őt illető nyereséghányadra tarthat igényt.

[3, 261, [33, 34]] LVC.full A tagsági jogviszony 13. § szerinti megszűnése és a tag kizárása esetében, ha az árverés eredménytelen volt, a volt tag csak a törzsbetétének általa szolgáltatott hányadára, illetve a törzsbetéte összegére tarthat igényt.

[3, 1494, [27, 28]] LVC.full Amennyiben a számlavezetőt a részvényes nem jelöli meg, azt úgy kell tekinteni mintha a részvényét nem nyújtotta volna be az előírt határidőben, vagyis szintén nem tarthat igényt a dematerializált részvényre.

[3, 3124, [12, 13]] LVC.full A nem védett zenéjű szöveges zeneművek kisjogos felhasználása esetén a szövegíró nem tarthat igényt nyilvános előadási jogdíjra. ezen rendelkezés alapvető indoka a közös jogkezelés jellegéből, a jogdíjak felosztási rendszeréből fakad.

[3, 3631, [44, 45]] LVC.full A felek közötti kockázat megosztásának ez a formája a Ptk. 399. § a) pontjához ( a vállalkozási díj arányos része illeti meg ilyen esetben a vállalkozót ) hasonló eredményre vezet a szerző az Szjt. ( új ) 49. § (4) bekezdés szerint mérsékelt díjazásra tarthat igényt.

[3, 3801, [12, 13]] LVC.full Ez a szerkesztő jellegű, az egyszerű válogatást meghaladó tevékenység ennél fogva igényt tarthat a szerzői jogi törvényben meghatározott védelemre, és ezen védelem a szerkesztői tevékenység eredményeként létrejött mű egészére kiterjed.

[3, 4230, [18, 19]] LVC.full A Szerződés 15. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik ugyanis, hogy az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók méltányos díjra tarthatnak igényt a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek közvetlen vagy közvetett sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő bármilyen közvetítés útján történő felhasználásáért.

[3, 4308, [20, 21]] LVC.full A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

tarthat igény Skipped (9) LVC.full (1)

[1, 340, [31, 32]] Skipped A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a társaságtól megválás esetén [ Gt. ( új ) 92. § ] vagy a társaság jogutód nélküli megszűnésekor csak az elszámolás eredményeként mutatkozó pénzbeli juttatásra tarthat igényt a tag.

[3, 196, [35, 36]] Skipped A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére ( osztalék ) tarthat igényt.

[3, 203, [27, 28]] Skipped Ezért a tag a tagsági viszonya fennállása alatt nem a befektetésére, hanem a befektetése ellenértékeként csak a tagsági jogok keretében az adózott eredményből őt illető nyereséghányadra tarthat igényt.

[3, 261, [33, 34]] Skipped A tagsági jogviszony 13. § szerinti megszűnése és a tag kizárása esetében, ha az árverés eredménytelen volt, a volt tag csak a törzsbetétének általa szolgáltatott hányadára, illetve a törzsbetéte összegére tarthat igényt.

[3, 1494, [27, 28]] Skipped Amennyiben a számlavezetőt a részvényes nem jelöli meg, azt úgy kell tekinteni mintha a részvényét nem nyújtotta volna be az előírt határidőben, vagyis szintén nem tarthat igényt a dematerializált részvényre.

[3, 3124, [12, 13]] Skipped A nem védett zenéjű szöveges zeneművek kisjogos felhasználása esetén a szövegíró nem tarthat igényt nyilvános előadási jogdíjra. ezen rendelkezés alapvető indoka a közös jogkezelés jellegéből, a jogdíjak felosztási rendszeréből fakad.

[3, 3631, [44, 45]] Skipped A felek közötti kockázat megosztásának ez a formája a Ptk. 399. § a) pontjához ( a vállalkozási díj arányos része illeti meg ilyen esetben a vállalkozót ) hasonló eredményre vezet a szerző az Szjt. ( új ) 49. § (4) bekezdés szerint mérsékelt díjazásra tarthat igényt.

[3, 3801, [12, 13]] Skipped Ez a szerkesztő jellegű, az egyszerű válogatást meghaladó tevékenység ennél fogva igényt tarthat a szerzői jogi törvényben meghatározott védelemre, és ezen védelem a szerkesztői tevékenység eredményeként létrejött mű egészére kiterjed.

[3, 3858, [39, 40]] LVC.full Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ( pl. animációs film esetében ) a másodlagos ( merchandising ) jogok ne illetnék meg, vagy ha e jogok a előállítót illetik meg a szerződés alapján, erre tekintettel díjazásra ne tarthatna igényt.

[3, 4308, [20, 21]] Skipped A film előállítója jelentős szervezési teljesítménnyel, sok esetben a forrásoldal megteremtésével járul hozzá a film elkészítéséhez, így okkal tarthat igényt a hangfelvétel előállítójának a védelméhez hasonló szomszédos jogi oltalomra.

támasz igény LVC.full (1)

[3, 2826, [5, 7]] LVC.full A szerzőnek, ha kártérítési igényt is támaszt, a polgári jog általános szabályainak megfelelően a kár meglétét és a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását kell bizonyítania.

támaszt igény LVC.full (3) Skipped (1)

[3, 2669, [27, 28]] LVC.full Az adott esetben musical szerzőtársi minőségének megállapítására irányuló kereset és viszontkereset elbírálásánál, a bíróság általános érvénnyel nélkülözhetetlennek vélte azoknak a perben állását, akik szerzői jogi igényt támaszthatnak.

[3, 2808, [29, 30]] LVC.full Ennek elmulasztása a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti, és a szerző vagy a személyhez fűződő jogok érvényesítésére jogosult más személy az Szjt. ( új ) XIII. fejezetében foglalt igényeket támaszthatja.

[3, 2826, [5, 7]] Skipped A szerzőnek, ha kártérítési igényt is támaszt, a polgári jog általános szabályainak megfelelően a kár meglétét és a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását kell bizonyítania.

[3, 4330, [21, 23]] LVC.full Ahol nincs szükség a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához a szerző hozzájárulására, ott a szomszédos jogi jogosult sem támaszthat ilyen igényt.

támasztható igény LVC.full (5)

[2, 292, [16, 17]] LVC.full Ezért a Gt. ( új ) mögöttes jogszabályaként szolgál meghatározásaival és az üzleti titok megsértése esetén támasztható igény érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseivel.

[2, 314, [12, 14]] LVC.full A Gt. ( új ) a vezető tisztségviselőkkel szemben a társaság által támasztható kártérítési igények tekintetében a polgári jogi felelősség általános szabályait [ Ptk. 4. §, 339. § (1) ] rendeli alkalmazni akkor is, ha munkaviszony keretében látják el a feladatokat.

[3, 4273, [12, 15]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 99. §-a a szerzői jogok megsértése esetén támasztható polgári jogi igények és egyéb jogkövetkezmények érvényesítését [ Szjt. ( új ) 94-97. § ] az Szjt. ( új ) XI. fejezetében foglalt szomszédos jogok megsértése esetén is alkalmazni rendeli.

[3, 4304, [12, 15]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 99. §-a a szerzői jog megsértése esetén támasztható polgári jogi igények érvényesítését [ Szjt. ( új ) 94-97. § ] az Szjt. ( új ) XI. fejezetében foglalt szomszédos jogok megsértése esetén is alkalmazni rendeli.

[3, 4548, [4, 5]] LVC.full Az a) pont szerint támasztható igény a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítására szorítkozik.

vehet igény LVC.full (3)

[1, 398, [20, 21]] LVC.full A tag hitelezője a tag által a társaság tulajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe.

[3, 1085, [9, 10]] LVC.full A részvényesi meghatalmazott a tevékenységének a végzése során nem vehet igénybe közreműködőt.

[3, 3993, [35, 36]] LVC.full Az eset jól mutatta azt a sajnálatosan kialakult helyzetet, amikor a fotóművészet alkotásainak szerzői, akik a piaci viszonyokat is figyelembe véve igen kiszolgáltatott helyzetben végzik tevékenységüket, a jog eszközeit is csak korlátozottan vehetik igénybe.

vesz igény LVC.full (4)

[3, 1120, [30, 31]] LVC.full Természetszerűleg be kell tartani a kötvény forgalomba hozatala során a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb rendelkezéseket, így az 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) bekezdése szerint forgalmazót kell igénybe venni, s a felügyelet által jóváhagyott tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

[3, 1122, [25, 27]] LVC.full E szerint a kötvény névértékének legalább 5 millió forintnak kell lennie, a kötvényről a kibocsátónak információs összeállítást kell készítenie, s főszabályként forgalmazót is igénybe kell venni.

[3, 1258, [9, 10]] LVC.full 1. A kibocsátáshoz befektetési vállalkozást ( forgalmazót ) kell igénybe vennie az alapítóknak [ 1996. évi CXI. törvény 24. § (1) b) ].

[3, 3832, [29, 32]] LVC.full Ha ugyanis pl. egy már meglévő slágert kívánnak egy reklámfilmben felhasználni, a felek eldönthetik, hogy a közös jogkezelő szervezet közreműködését ( a konkrét esetben az ARTISJUS ) igénybe kívánják -e venni.

tart árverés LVC.full (1)

[3, 91, [12, 14]] LVC.full Ilyen megállapodás hiányában a tagsági jog megszűnésétől számított hatvan napon belül nyilvános árverést kell tartani.

kerül árverés LVC.full (1)

[3, 243, [10, 11]] LVC.full Az árverésen- azon tag kivételével, akinek az üzletrésze árverésre kerül- személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet.

tart ülés LVC.full (2)

[1, 551, [9, 10]] LVC.full Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést.

[3, 1913, [9, 10]] LVC.full Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést.

megtartott ülés LVC.full (1)

[1, 164, [7, 10]] LVC.full Ezért az egyesüléssel érintett gazdasági társaságnak külön-külön megtartott legfőbb szervi ülésein arról kell határozniuk a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság előterjesztése alapján, hogy a tagok, illetve a részvényesek egyetértenek -e az egyesülés szándékával.

tartott összejövetel LVC.full (2)

[3, 3420, [12, 14]] LVC.full Megtartja az Szjt. ( új ) a művek magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történő szabad előadását.

[3, 3445, [2, 4]] LVC.full Az alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történt előadást is elvetette, mivel a jégtáncoktatás esetében mind a jövedelemszerzési célzat, mind a rendeszeresség megállapíható volt.

tartott előadás LVC.full (2) Skipped (2)

[3, 3394, [16, 17]] LVC.full Mindez az Szjt. (új)-ban kiegészült az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásának engedélyhez kötöttségével.

[3, 3420, [12, 17]] Skipped Megtartja az Szjt. ( új ) a művek magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történő szabad előadását.

[3, 3445, [2, 6]] Skipped Az alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történt előadást is elvetette, mivel a jégtáncoktatás esetében mind a jövedelemszerzési célzat, mind a rendeszeresség megállapíható volt.

[3, 4352, [37, 38]] LVC.full A visszaszámítás alapján tehát a szomszédos jogi jogosultak teljesítményei közül az 1948. december 31. és 1973. december 31. között forgalomba hozott vagy rögzített hangfelvételek, és a benne foglalt előadások, valamint- rögzítés hiányában- a tartott előadások és sugárzott műsorok védelme éled fel.

tart előadás LVC.full (1)

[3, 4358, [15, 16]] LVC.full b) A nem rögzített előadások annak az évnek a végétől részesülnek védelemben, amelyben az előadást tartották.

tehess szer LVC.full (1)

[3, 363, [20, 21]] LVC.full A társaság működése során szükséges lehet, hogy pl. ne hitelek felvétele útján, hanem más konstrukcióban és végleges jelleggel tehessen szert új anyagi eszközökre.

tehet ki VPC.full (1)

[3, 1159, [9, 10]] VPC.full Ebből értelemszerűen következik, hogy az alaptőke további részét teheti ki csupán a nem pénzbeli hozzájárulás, továbbá, hogy olyan alaptőkével alapított társaságoknál, amelyeknél az alaptőke 30%-a nem éri el a 10 millió Ft-ot, nem érvényesül a 30-70%-os készpénzapport arány.

tehet jognyilatkozat LVC.full (2)

[2, 407, [30, 34]] LVC.full A felszámoló esetében ez a jog többek között a Cstv. 34. § (2) bekezdésének azon a rendelkezésén is alapul, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

[3, 2644, [35, 37]] LVC.full Ezek szerint pl. a 12 éves cselekvőképtelen szerző nevében mind a személyhez fűződő jogok [ Ptk. 85. § (2) ], mind a szerzői vagyoni jogok vonatkozásában [ Ptk. 18. § (1) ] törvényes képviselője tehet csak jognyilatkozatokat.

tesz jognyilatkozat LVC.full (1)

[2, 403, [5, 20]] LVC.full A cégjegyzés alatt olyan írásbeli jognyilatkozat aláírását értjük, amelyet a társaság képviseletére jogosult személy a társaság nevében meghatározott formában tesz.

tett jognyilatkozat LVC.full (1)

[3, 2719, [13, 14]] LVC.full Természetesen amint a szerző fellép, ez a joggyakorlás elenyészik, az addig tett jognyilatkozatok hatályát azonban ez nem befolyásolja, feltéve, hogy a nyilvánosságra hozatal jogszerű volt.

tekint el VPC.full (2)

[3, 2804, [5, 6]] VPC.full A szabad felhasználás körében sem tekinthet el általában a felhasználó pl. az idézéskor a szerző megjelölésétől.

[3, 3739, [11, 13]] VPC.full " Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy általában minden szerzői kifejezésformánál el kell tekinteni az átlagosat meghaladó eredetiség igényétől.

teljesít hozzájárulás LVC.full (15) Skipped (1)

[1, 405, [14, 18]] LVC.full Megszűnik a tagsági jogviszony: a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tagok közös megegyezésével; c) a tag kizárásával; d) rendes felmondással; e) azonnali hatályú felmondással; f) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; g) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[1, 498, [9, 10]] LVC.full A közös vállalat alapításakor is valamennyi tag köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, melynek összessége képezi a vállalat indulós vagyonát.

[1, 499, [6, 15]] LVC.full Amennyiben a tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben meghatározott módon és időpontban nem teljesíti, a Gt. ( új ) 13. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának van helye, vagyis az igazgatónak 30 napos határidővel fel kell hívnia a tagot teljesítésre, és ha a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, a tagsági viszony megszűnik ( lásd bővebben a 13. §-ához fűzött magyarázatot ).

[1, 601, [13, 17]] LVC.full Megszűnik a tagsági jogviszonya ) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; d) a tag kizárásával; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

[2, 175, [17, 23]] LVC.full Ha a tag ( részvényes ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre.

[2, 635, [29, 32]] LVC.full Gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok ( részvényesek ) a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.

[2, 643, [25, 30]] LVC.full - Részben új szabályként nem alakulhatnak át azok a gazdasági társaságok sem, amelyeknél a tagok, illetve a részvényesek a létesítő okiratban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat még teljes egészében nem teljesítették.

[3, 81, [32, 33]] LVC.full A pénzbetétek befizetésének kötelezettségét nem lehet úgy sem megkerülni, hogy pl. a bejegyzés után úgy módosítják a társasági szerződést, hogy a még be nem fizetett pénzbetét helyett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenek.

[3, 1202, [6, 8]] Skipped Zárkörű alapítás esetén bármely alapító részvényes teljesítheti vagyoni hozzájárulását apporttal.

[3, 1407, [26, 30]] LVC.full A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1454, [11, 17]] LVC.full Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes pénzbeli hozzájárulását ( 222. § ) nem teljesítette.

[3, 1458, [11, 12]] LVC.full Ez esetben is csak akkor, ha a részvényes esedékes pénzbeli hozzájárulását teljesítette.

[3, 1546, [11, 13]] LVC.full Nem gyakorolhatja szavazati jogát az olyan részvényes, aki esedékes pénzbeli hozzájárulását nem teljesítette [ Gt. ( új ) 229. § (4) ], az olyan elsőbbségi részvényes, akinek a szavazati jogát az alapszabály kizárta, az olyan névre szóló részvényes ( részvényesi meghatalmazott ), akit a részvénykönyvbe nem jegyeztek be [ Gt. ( új ) 198. § (4) b) ].

[3, 1871, [12, 15]] LVC.full Amennyiben kiegészítő gazdálkodási tevékenységet az egyesülés nem folytat, a tagoknak vagyoni hozzájárulást nem kell teljesíteniük.

[3, 1893, [14, 16]] LVC.full Koordinációs tevékenység esetén csak a költségeket viselik a tagok, gazdálkodási tevékenység estében vagyoni hozzájárulást is teljesíteniük kell.

[3, 1990, [13, 17]] LVC.full Megszűnik a tagsági jogviszony a) ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette; b) a tag kilépésével; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.

ad hozzájárulás LVC.full (2)

[3, 2838, [11, 14]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

[3, 4251, [9, 10]] LVC.full Érdekes helyzet állhat elő, ha a hangfelvétel-előállítók nem adják hozzájárulásukat a felhasználónak a hangfelvétel haszonkölcsönbe, illetve bérbeadásához.

meg+adn hozzájárulás LVC.full (1)

[3, 1660, [12, 19]] LVC.full Amennyiben az alapító okirat, illetve alapszabály szigorúbban nem rendelkezik, a hozzájárulást az érintett részvényesek 3/4-es többségének kell megadnia.

megad hozzájárulás LVC.full (2)

[3, 55, [11, 13]] LVC.full Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

[3, 1225, [11, 13]] LVC.full Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

nyújtandó hozzájárulás LVC.full (1)

[2, 152, [5, 7]] LVC.full Az alapításkor a társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulás pénzbeli és nem pénzbeli részből ( apportból ) állhat.

nyújtott hozzájárulás LVC.full (2)

[1, 401, [6, 8]] LVC.full A tagok által a társaság részére nyújtott vagyoni hozzájárulás a társasági vagyon részét képezi, azzal a társaság rendelkezik mert a társaság céljaira van lekötve.

[3, 487, [12, 14]] LVC.full A társaság működése során a részvényes nem követelheti vissza a részvény ellenértékeként nyújtott vagyoni hozzájárulást.

teljesített hozzájárulás LVC.full (13)

[3, 60, [5, 9]] LVC.full Másrészt a kft. számára törzsbetétként teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnál meg kell valósulnia annak a hármas követelménynek is, hogy annak egyidejűleg vagyoni értékkel rendelkezőnek, forgalomképesnek és végrehajtás alá vonhatónak is kell lennie.

[3, 196, [8, 10]] LVC.full A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére ( osztalék ) tarthat igényt.

[3, 821, [22, 24]] LVC.full A részvényutalványt a társaságot az 1988. évi VI. tv. előírásával azonos módon változatlanul a részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állíthatják ki.

[3, 829, [34, 36]] LVC.full A részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke ( felemelt alaptőke ), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani.

[3, 830, [10, 12]] LVC.full Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja.

[3, 832, [8, 11]] LVC.full Az ideiglenes részvény kibocsátását követően a részvényes által teljesített további vagyoni hozzájárulás összegét a részvényes kérésére az ideiglenes részvényen az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kell feltüntetni vagy az ideiglenes részvény érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg új ideiglenes részvényt kell kibocsátani.

[3, 840, [9, 11]] LVC.full Az ideiglenes részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével azonosan, vagyis a befizetés arányában gyakorolhatja.

[3, 843, [8, 10]] LVC.full A részvényes a részvényesi jogait változatlanul a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában gyakorolhatja.

[3, 1407, [6, 8]] LVC.full A késedelembe esett részvényest az általa teljesített vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke leszállítását követően, illetve akkor illeti meg, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a részvénytársasággal szemben teljesíti.

[3, 1417, [8, 10]] LVC.full A részvénytársaság fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza.

[3, 1420, [29, 30]] LVC.full A 223. § bevezető címeiből, és annak (1)-(2) bekezdése összevetéséből az látszik leszűrhetőnek, hogy a részvényes számára történő visszafizetés tilalma a részvénytársaság oldaláról csakis a részvények névértékére teljesített hozzájárulásra vonatkozik.

[3, 1421, [6, 8]] LVC.full Az alaptőke részévé ugyanis a névértékekre teljesített vagyoni hozzájárulások válnak, míg a név és kibocsátási érték közötti különbözet az alaptőkén ( jegyzett-tőkén ) felüli vagyon részét képezi.

[3, 1793, [26, 32]] LVC.full A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont- törvény eltérő rendelkezése hiányában- a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani.

teljesít kifizetés LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 209, [33, 37]] LVC.full A törzstőkét a társaság a gazdálkodása, működése során a Gt. ( új ) 61. § és 152. § (3) bekezdésében írtakra figyelemmel szabadon felhasználhatja, de a tagok részére csak két esetben teljesíthet a törzstőke terhére kifizetést.

[3, 1781, [13, 14]] Skipped A részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az alaptőke terhére kifizetést teljesíteni, vagy a részvényre vonatkozó hátralékos befizetést elengedni.

eszközöl kifizetés LVC.full (1)

[3, 1782, [0, 1]] LVC.full Kifizetéseket eszközölni, illetve a hátralékos befizetést elengedni csakis az alaptőkeleszállítás cégbejegyzését követően lehet.

kerül kifizetés LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 693, [11, 15]] Skipped Ha valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem került sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre- ha az alapító okirat ( alapszabály ) eltérően nem rendelkezik- a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalék elsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került.

[3, 693, [57, 58]] LVC.full Ha valamelyik évben az osztalékelsőbbséget biztosító részvények után bármely okból nem került sor az osztalék kifizetésére, a következő évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre- ha az alapító okirat ( alapszabály ) eltérően nem rendelkezik- a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalék elsőbbséget biztosító részvények után járó elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került.

történik kifizetés LVC.full (1)

[3, 1422, [5, 6]] LVC.full Amennyiben a tilalom ellenére mégis történik kifizetés, úgy azt vissza kell fizetnie a részvényesnek, kivéve a jóhiszeműen felvett osztalékot és kamatot.

tenni szándéknyilatkozat LVC.full (3) Skipped (1)

[3, 533, [26, 28]] LVC.full Eszerint zártkörű forgalomba hozatalnak az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektetők részére való kibocsátása minősül, az előre nevesített befektetőknek pedig új előírásként az értékpapír átvételére előzetesen szándéknyilatkozatot kell tenniük.

[3, 1667, [7, 9]] LVC.full Zártkörű alaptőke-emelés esetén tehát a befektetőknek- szándéknyilatkozatot kell tenniük.

[3, 1715, [7, 9]] Skipped Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak szándéknyilatkozatot kell tenni a részvények átvételére, a közgyűlési határozatban pedig meg kell jelölni a részvények átvételére jogosult dolgozókat ( dolgozói csoportokat ), valamint a kibocsátásra kerülő részvények pontos adatait.

[3, 1724, [10, 12]] LVC.full Amennyiben a kötvény zártkörűen kerül kibocsátásra a kötvény lehetséges átvevőinek szándéknyilatkozatot kell tenniük, s a közgyűlési határozatban a szándéknyilatkozatok alapján meg kell jelölni a kötvények átvételére jogosult személyeket.

megt szándéknyilatkozat LVC.full (1)

[3, 2470, [23, 27]] LVC.full A Felügyeletnek ezért a zártkörű forgalomba hozatal feltételei teljesülésének a vizsgálatakor arról is meg kell győződnie, hogy a részvényesek az említett esetben megtették -e az előzetes szándéknyilatkozatokat.

tesz szándéknyilatkozat LVC.full (1)

[3, 1715, [7, 9]] LVC.full Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak szándéknyilatkozatot kell tenni a részvények átvételére, a közgyűlési határozatban pedig meg kell jelölni a részvények átvételére jogosult dolgozókat ( dolgozói csoportokat ), valamint a kibocsátásra kerülő részvények pontos adatait.

tett szándéknyilatkozat LVC.full (2)

[3, 1664, [26, 28]] LVC.full Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni azokat a személyeket, akiket- az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel- a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

[3, 2468, [37, 39]] LVC.full A Gt. ( új ) 250. §-a értelmében ugyanis ha a tőkeemelés az új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, akkor a tőkeemelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket is, akiket az átvételre tett előzetes szándéknyilatkozat alapján a közgyűlés feljogosult a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

test öltő LVC.full (1)

[3, 4130, [5, 6]] LVC.full Az adásvételben vagy egyéb tulajdon-átruházásban testet öltő terjesztést követően- a hangfelvételek előállítóinak védelme keretében rögzített- külön bérbeadási jog is megilleti az előadóművészt [ Szjt. ( új ) 78. § (1) ].

esküt tesz LVC.full (1)

[3, 4690, [7, 11]] LVC.full A bizottság hat évre kinevezett, és esküt vagy ünnepélyes fogadást tett tagjai közül az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükségeltetett érvényes határozat hozatalához.

tesz elég LVC.full (27)

[1, 532, [5, 6]] LVC.full Amennyiben kötelezettségüknek a tagok nem tesznek eleget, a kötelezettségszegés a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban a Gt. ( új ) 13. §-ának alkalmazásával a tagsági jogviszony megszűnéséhez vezet, míg a mellékszolgáltatási kötelezettség megszegése elsősorban kötbérfizetési kötelezettséggel jár.

[2, 288, [4, 5]] LVC.full Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

[2, 374, [29, 30]] LVC.full A munkavállalói küldöttet a gazdasági társaság legfőbb szerve csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget e javaslattételi kötelezettségének.

[2, 505, [8, 9]] LVC.full Ha az ügyvezetés ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül.

[2, 668, [34, 36]] LVC.full A cégforma-választásnál azonban már a Gt. ( új ) 60. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak olyan cégforma jöhet számításba, illetve csakis olyan társasági formára alakulhat át, amely tőkekövetelményének a gazdasági társaság eleget tud tenni. ( Például ha egy részvénytársaság tőkéje tartósan 2,5 millióra csökken, s azt a részvényesek nem egészítik ki, a 60. § (1) bekezdése szerinti 20 millióra, úgy akkor csak kkt.-vá vagy bt.-vé alakulhat át, mert a kft. tőkekövetelményének sem tud a társaság megfelelni.

[2, 726, [15, 17]] LVC.full Mégpedig a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdése alapján a döntést követően haladéktalanul eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek.

[3, 923, [3, 4]] LVC.full Ha ennek nem tesznek eleget, akkor velük szemben a mulasztás fentebb írt jogkövetkezményeit [ 1996. évi CXI. törvény 22. § (2) ] kell alkalmazni.

[3, 1139, [6, 7]] LVC.full Ha az igazgatóság az igénybejelentésnek nem tesz eleget, ez akár peres úton is kikényszeríthető ).

[3, 1237, [24, 25]] LVC.full A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) pontja előírja továbbá az alapítók nyilatkozatának csatolását arról, hogy az 1996. évi CXI. törvényben foglalt bejelentési kötelezettségnek eleget tettek.

[3, 1374, [6, 7]] LVC.full E követelménynek nem lehet csupán formálisan eleget tenni, esetleg azzal, hogy az alapszabály az igazgatóságot hatalmazza fel arra, hogy a hirdetményben esetről esetre- rendelkezzen- e kérdésről, mutatott rá a LB. Cg. törv. II. 32.976/1991/2. sz. határozatában

[3, 1412, [10, 11]] LVC.full Amennyiben azonban a részvényes az igazgatóság felhívásában foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, már alkalmazásra kerül a 13. §-ban írt eljárás, vagyis a késedelembe esett részvényest az igazgatóság 30 napos határidővel felhívja a teljesítésre, azzal, hogy annak elmulasztása a részvényesi jogviszony megszűnésével jár.

[3, 1413, [9, 10]] LVC.full Amennyiben a részvényes a felhívásnak 30 napon belül nem tesz eleget, a határidő lejártát követő napon megszűnik tagsági viszonya.

[3, 1469, [6, 7]] LVC.full Ha az igazgatóság e kötelezettségeinek nem tesz eleget, az 51. § szerint kell eljárni.

[3, 1474, [15, 16]] LVC.full Ezen indítványokat a közgyűlés napirendjére kell tűzni, amennyiben pedig az igazgatóság e kötelezettségének nem tesz eleget a könyvvizsgálatot feltételek fennállása esetén a cégbíróság elrendeli, illetve a tagok a társaság nevében a követelést keresettel érvényesíthetik.

[3, 2140, [29, 30]] LVC.full Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.

[3, 2143, [27, 28]] LVC.full Olyan esetekben, ha kölcsönös részesedésről szóló hirdetmények azonos számában jelennének meg a Cégközlönynek, úgy akkor azt a társaságot terheli az elidegenítési kötelezettség, amelyik később tett eleget a Cégbíróságon a bejelentési kötelezettségének.

[3, 2319, [11, 12]] LVC.full A Gt. ( új ) a XVI. fejezetében ennek az igénynek tesz eleget az egyes külön törvények megfelelő módosításával ( Gt. ( új ) 302. § ).

[3, 2472, [26, 27]] LVC.full A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) alpontja pedig kizárólag az alapítói nyilatkozat csatolását írja elő a bejegyzési kérelem, illetve mellékleteinek a felsorolásánál arról, hogy eleget tettek -e a részvénytársaság részéről az 1996. évi CXI. törvény által előírt bejelentési kötelezettségnek. )

[3, 2523, [25, 26]] LVC.full A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. § (3) bekezdése szerint ugyan az indokolásban kell tájékoztatást adni arról, hogy az új törvények mennyiben tesznek eleget a jogharmonizációs követelményeknek.

[3, 2580, [22, 23]] LVC.full Az 1994. évi VII. törvény ( egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról ), annak a már hosszú ideje fennálló kívánalomnak tett eleget, hogy a hazai törvényi szabályozás kompatibilis legyen az 1961-es Római Egyezmény ( az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, és a műsorsugárzó szervezetek védelméről ) szabályaival.

[3, 2600, [24, 25]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 2. §-a által támasztott ( a mű először Magyarországon történő nyilvánosságra hozatala ) követelményének ilyenkor a külföldi szerző nem tesz eleget.

[3, 3137, [4, 5]] LVC.full Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.

[3, 3632, [4, 5]] LVC.full Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

[3, 3632, [10, 11]] LVC.full Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

[3, 4614, [7, 8]] LVC.full Az Európai Megállapodás 67. cikkében vállalt kötelezettségeinek tett eleget a magyar jogalkotás a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet meghozatalával.

[3, 4626, [32, 33]] LVC.full A kizárólagos felhasználási engedély jogosultja viszont szerződéses felhatalmazás nélkül is felléphet, feltéve, hogy előzetesen felszólította a szerzőt a szükséges intézkedések megtételére, de az a felszólításnak harminc napon belül nem tett eleget.

[3, 4779, [5, 6]] LVC.full Az Szjt. ( új ) eleget tesz a hivatkozott jogszabályi előírásoknak.

tesz indítvány LVC.full (1)

[3, 1049, [24, 25]] LVC.full Ezért ilyenkor a részvényes a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja a részvényesi jogait. ( Emiatt például nem vehet részt a közgyűlésen, s nem tehet indítványt, nem illeti meg az osztalékjog stb. )

tesz javaslat LVC.full (1)

[2, 335, [54, 55]] LVC.full Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe ( alapító okiratba, alapszabályba ), illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy a tagok ( részvényesek ) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

tesz ajánlat LVC.full (3)

[3, 2478, [5, 7]] LVC.full Ilyenkor a részvényszerzéshez nyilvános vételi ajánlatot kell tenni.

[3, 2481, [3, 24]] LVC.full A nyilvános vételi ajánlatot az 1996. évi CXI. törvény 94. § (3) bekezdése szerint a részvénytársaság valamennyi részvényese és átváltoztatható kötvények tulajdonosai részére kell tenni.

[3, 2514, [22, 23]] LVC.full Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (4) bekezdése alapján nem kell a törvény 94. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzéskor nyilvános vételi ajánlatot tenni akkor, ha részvénytársaságban Országos Befektetési Alap, vagy Befektetés Védelmi Alap szerez részesedést.

kapott ajánlat LVC.full (2)

[3, 1502, [69, 72]] LVC.full g) döntés a részvények típusának átalakításáról; h) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról; i) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; j) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; k) döntés- ha e törvény másképp nem rendelkezik- a saját részvény megszerzéséről, továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról; l) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat ( alapszabály ) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

[3, 2499, [5, 8]] LVC.full - A részvénytársaság saját részvényeire kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

tesz előkészület LVC.full (7)

[3, 2787, [15, 16]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 2788, [10, 11]] LVC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 2903, [27, 28]] LVC.full A BH1995. 623. sz. döntés esetében még a bűncselekmény kísérlete sem volt megállapítható, amikor a terhelt a jogszerűen birtokába került " kalózkazetták " forgalomba hozatalára csupán előkészületet tett, egy erre vonatkozó újsághirdetés közzétételével.

[3, 3533, [30, 31]] LVC.full A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3684, [15, 16]] LVC.full A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3685, [10, 11]] LVC.full A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 4760, [19, 20]] LVC.full A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.

tett előkészület Skipped (6) LVC.full (1)

[3, 2787, [15, 16]] Skipped A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 2788, [10, 11]] Skipped A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 2903, [27, 28]] Skipped A BH1995. 623. sz. döntés esetében még a bűncselekmény kísérlete sem volt megállapítható, amikor a terhelt a jogszerűen birtokába került " kalózkazetták " forgalomba hozatalára csupán előkészületet tett, egy erre vonatkozó újsághirdetés közzétételével.

[3, 3533, [30, 31]] Skipped A bírói gyakorlatban a Ptk. 6. §-a szerinti biztatási kár megítélésre általában akkor kerül sor, ha a felhasználás nem történt meg, de a szerző a felhasználó bíztatására olyan előkészületeket tett, amiből a szerződéskötés elmaradása miatt kára származott ( BH1992. 19., BH1990. 257. ).

[3, 3684, [15, 16]] Skipped A felhasználó azonban, ha bizonyítani tudja, hogy a korábbi szerzői engedély birtokában olyan előkészületeket tett, amelyekre a szerző nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélye indította, a szerzői visszavonó nyilatkozat megtételéig felmerült kárának megtérítését- pontosabban kártalanítását- követelheti.

[3, 3685, [10, 11]] Skipped A kár mértéke jelentős is lehet, amennyiben többféle felhasználó tett előkészületeket.

[3, 3693, [26, 27]] LVC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett előkészületekre vonatkozik.

tesz különbség LVC.full (4)

[2, 462, [4, 6]] LVC.full A perindítási határidő számításánál különbséget kell tenni az anyagi és az eljárásjogi szabályok által megállapított határidők között.

[2, 683, [16, 17]] LVC.full A Gt. ( új ) 62. § (1) bekezdése a kétszeri legfőbb szervi döntéshozatal előírásánál nem tesz különbséget aszerint, hogy az átalakulás társasági akaratból történik -e vagy pedig kényszerátalakulást hajt végre a társaság.

[3, 2158, [18, 19]] LVC.full Ez pedig azt jelenti, hogy az új szabály már a többségi fokozatoknál az egyes fokozatokon belül nem tesz különbséget az 1988. évi VI. tv. hasonló szabályával ellentétben az igényérvényesítési idő tekintetében.

[3, 2774, [7, 8]] LVC.full Tekintve, hogy ez a rendelkezés nem tesz különbséget lényeges és nem lényeges tartalom között, speciális szabály lévén e főszabályt az előbbi esetre ( a lényeges tartalom ) is alkalmazandónak véljük.

tengy különbség LVC.full (1)

[3, 3081, [0, 2]] LVC.full Különbséget kell tennünk a nyilvános előadások esetén azok " kisjogos "- azaz a nem színpadra szánt zeneművek, és a színpadra szánt zeneművek részletei előadása, illetőleg a " nagyjogos "- tehát a színpadra szánt zeneművek, illetve ezek nagyobb terjedelmű részleteinek- a bemutatása között.

tesz nyilatkozat LVC.full (5)

[2, 76, [15, 22]] LVC.full Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

[3, 2775, [7, 10]] LVC.full A szerző minden számára hátrányos jogkövetkezmény nélkül tehet természetesen olyan nyilatkozatot, amellyel a tájékoztatást a nyilvánosságra hozatal előtt megtiltja.

[3, 2777, [13, 15]] LVC.full A szerző halála után fellelt művet- ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják- úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.

[3, 2781, [12, 13]] LVC.full A vélelem nem érvényesül, ha a szerző vagy jogutódja ezzel ellentétes nyilatkozatot tett.

[3, 2889, [6, 7]] LVC.full Szóban csak akkor lehet érvényesen ilyen nyilatkozatot tenni, ha az érintett felhasználási szerződés érvényessége sincs írásbeli alakhoz kötve.

meg+ad nyilatkozat LVC.full (1)

[2, 337, [2, 7]] LVC.full Az elfogadó nyilatkozat- amit írásban kell megadni- azt a kötelezettséget is jelenti, hogy a felügyelő bizottsági tag magára nézve kötelezőnek tekinti többek között a tisztségére vonatkozó tiltó, illetve korlátozó rendelkezéseket is.

megtesz nyilatkozat LVC.full (3)

[3, 2790, [15, 16]] LVC.full A kár összege ilyenkor olyan számottevő lehet, hogy a szerzőnek nem áll érdekében visszavonó nyilatkozatát megtenni.

[3, 3687, [15, 16]] LVC.full A kár összege ilyenkor olyan számottevő lehet, hogy a szerzőnek nem áll érdekében visszavonó nyilatkozatát megtenni.

[3, 3933, [2, 7]] LVC.full Az elutasító nyilatkozatot írásban kell az előállítónak megtennie, és a kijavításra megfelelő határidőt kell szabnia.

tett nyilatkozat Skipped (2) LVC.full (1)

[3, 2505, [10, 12]] LVC.full Ebből az is következik, hogy a korábbi ajánlat alapján tett elfogadó nyilatkozatok is érvényüket veszti és az ellenajánlat lesz a közzétételétől az új hatályos vételi ajánlatot. ( Újabb ellenajánlat tételére azonban ilyenkor is mód lehet. )

[3, 2777, [13, 15]] Skipped A szerző halála után fellelt művet- ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják- úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.

[3, 2781, [12, 13]] Skipped A vélelem nem érvényesül, ha a szerző vagy jogutódja ezzel ellentétes nyilatkozatot tett.

tett elkészült LVC.full (1)

[3, 2792, [26, 27]] LVC.full A kár megtérítésének alapja ilyenkor- mivel a nyilatkozattételt megelőző felhasználást nem érinti a visszavonás- a szerző nyilatkozatáig a felhasználó által a további felhasználás érdekében tett elkészültekre vonatkozik.

tett részletezés LVC.full (1)

[2, 104, [20, 22]] LVC.full Ahol tehát a Gt. ( új ) általános rendelkezéseinél a társasági szerződés kifejezés szerepel, az legtöbbször- az utána tett zárójeles részletezésből is kitűnően- az alapító okiratot és az alapszabályt, azaz valamennyi fajta létesítő okiratot is jelenti.

tett aláírás LVC.full (1)

[2, 404, [9, 10]] LVC.full Ezért a cégjegyzés a legegyszerűbb megfogalmazásban a cég képviseletében tett aláírást jelenti.

kerül aláírás LVC.full (1)

[3, 3918, [20, 21]] LVC.full A koprodukciós partnerek általában már csak akkor kötnek szerződést, amikor a szerzők és az előállító közötti megfilmesítési szerződések már aláírásra kerültek, és e szerződések is megkövetelik azt, hogy e jogokat a partnerek együttesen gyakorolhassák.

tett intézkedés LVC.full (2)

[2, 344, [6, 7]] LVC.full A felügyelő bizottság az átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a gazdasági társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén beszámol.

[2, 425, [6, 7]] LVC.full A könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis már nem hivatkozhatnak a döntéshozók az abban tett megállapítások, tények és figyelem felhívások ismeretének hiányára.

meghozott intézkedés LVC.full (1)

[3, 4542, [5, 6]] LVC.full A közös jogkezelés felügyelete körében meghozott intézkedések

metg intézkedés LVC.full (1)

[1, 363, [2, 10]] LVC.full A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik.

tegy intézkedés LVC.full (1)

[3, 4620, [26, 30]] LVC.full A szerző jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket.

végzett intézkedés LVC.full (1)

[3, 2559, [30, 39]] LVC.full A szerzői jogi védelem nem terjed ki a gazdálkodó szervezetek ( Ptk. 685. § c) pont ) és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek feladat-, illetve tevékenységi körében végzett ügyintéző tevékenység során keletkezett és bármely formában rögzített intézkedésekre, valamint azok tervezeteire sem.

tevékenység folytatás LVC.full (6) Skipped (3)

[2, 33, [5, 6]] LVC.full Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést ( részvényt ) szerezhetnek.

[2, 35, [22, 23]] LVC.full A Gt. ( új ) 3. § (1) bek. a gazdasági társaságok egyik legjellemzőbb közös ismérvét fogalmazza meg az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatásának megjelölésével.

[2, 62, [3, 4]] LVC.full Ha valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály- ide nem értve az önkormányzati rendeletet- hatósági engedélyhez ( továbbiakban: működési engedély ) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti.

[2, 67, [2, 6]] Skipped Az egyes tevékenységek végzéséhez, illetve folytatásához szükséges működési engedélyt- szemben az egyes tevékenységekre meghatározott társasági formakényszert vagy alapítási engedélyt előíró rendelkezésekkel- nemcsak törvényi szinten, hanem alacsonyabb rangú jogszabály útján is lehet hatósági engedélyhez kötni.

[3, 1862, [18, 19]] Skipped Cgf. II. 31.270/1990. és Cgf. II. 30.219/1991. sz. határozat értelmében a " másodlagos " szolgáltató tevékenység megvalósulhat jogtanácsosi tevékenység folytatásával.

[3, 2339, [25, 26]] Skipped Ezért mindig a taggyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződések jóváhagyása, amelyet a kht. a társadalom közös szükségleteinek a kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenységének folytatásának a feltételeiről.

[3, 2363, [22, 24]] LVC.full Ebből pedig az következik, hogy a polgári jogi társaságnak a törvény már nem teszi lehetővé azt, hogy közös üzletszerű gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására alapítsák.

[3, 4056, [2, 3]] LVC.full A kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalat a művészi alkotások tulajdonjogának átruházása esetén szerzői díjat ( járulékot ) tartozik fizetni [ 1969. évi III. törvény 15/A. §, 46/A. §; 9/1969. ( XII._29. ) MM rendelet 13/A. § (1), (3), 35/A. § (1), (3) ].

[3, 4375, [5, 6]] LVC.full A törvény a közös jogkezelési tevékenység folytatásának szervezeti formájaként kötelező jelleggel az egyesületi formát írja elő.

tevékenység folytató LVC.full (6)

[2, 261, [15, 16]] LVC.full Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.

[2, 280, [20, 22]] LVC.full A vezető tisztségviselő- a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével- nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

[3, 2813, [8, 9]] LVC.full A Ptk. 77. § (4) bekezdése a szerzői tevékenységet folytatóknál a névhasonlóságból eredő konfliktust kiküszöbölő rendelkezéseket tartalmaz.

[3, 4051, [7, 8]] LVC.full Eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor szerzői díjat kell fizetni.

[3, 4059, [7, 8]] LVC.full A díj beszedéséért és átutalásáért a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet felel.

[3, 4630, [15, 16]] LVC.full A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor járulékot kell fizetni.

tevékenység végzés LVC.full (5)

[2, 64, [17, 18]] LVC.full A Gt. ( új ) utalásszerűen, mintegy felhatalmazásként ad lehetőséget a jogalkotás számára, hogy egyes tevékenységek végzésének lehetőségét meghatározott társasági formához kösse.

[2, 67, [2, 3]] LVC.full Az egyes tevékenységek végzéséhez, illetve folytatásához szükséges működési engedélyt- szemben az egyes tevékenységekre meghatározott társasági formakényszert vagy alapítási engedélyt előíró rendelkezésekkel- nemcsak törvényi szinten, hanem alacsonyabb rangú jogszabály útján is lehet hatósági engedélyhez kötni.

[2, 71, [1, 2]] LVC.full A tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyt a gazdasági társaságoknak nem kell a működésük feletti törvényességi felügyeletet gyakorló cégbírósághoz benyújtani szemben az alapítási engedéllyel [ Ctv. 23. § (3) ].

[3, 1085, [4, 6]] LVC.full A részvényesi meghatalmazott a tevékenységének a végzése során nem vehet igénybe közreműködőt.

[3, 1946, [4, 5]] LVC.full Így például határozat valamilyen tevékenység végzésére utasíthatja, esetleg valamely tevékenységtől eltilthatja, vagy valaminek tűrésére kötelezheti a tagot.

tevékenység végzés folytatás LVC.full (1)

[2, 67, [2, 3, 6]] LVC.full Az egyes tevékenységek végzéséhez, illetve folytatásához szükséges működési engedélyt- szemben az egyes tevékenységekre meghatározott társasági formakényszert vagy alapítási engedélyt előíró rendelkezésekkel- nemcsak törvényi szinten, hanem alacsonyabb rangú jogszabály útján is lehet hatósági engedélyhez kötni.

tevékenység végző LVC.full (1) Skipped (1)

[2, 280, [35, 37]] LVC.full A vezető tisztségviselő- a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével- nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése ( alapító okirata, alapszabálya ) lehetővé teszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

[3, 4408, [3, 5]] Skipped A közös jogkezelést végző egyesület tevékenysége nem irányulhat az egyesület saját bevételének növelésére.

továbbközvetítés VPC.full (33)

[3, 2911, [62]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 17. §-a szerint a mű felhasználásának minősül a) a többszörözés ( 18-19. § ), b) a terjesztés ( 23. § ), c) a nyilvános előadás ( 24-25. § ), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként ( 26-27. § ), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése ( 28. § ), f) az átdolgozás ( 29. § ), g) a kiállítás ( 69. § ).

[3, 2923, [13]] VPC.full e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése ( 28. § ),

[3, 2924, [12]] VPC.full A sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése

[3, 2925, [3]] VPC.full A sugárzott művek továbbközvetítésének [ Szjt. ( új ) 28. § ] két formáját szabályozza a törvény.

[3, 2926, [37]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (1) bekezdése, mellőzve a közös jogkezelést, engedélyköteles felhasználásként szabályozza a sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitelét ( pl. egy film későbbi időpontban más tévé szervezet által történő továbbközvetítése ).

[3, 2927, [21]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése a sugárzott művek egyidejű, vezetékes vagy más hasonló módon történő változatlan továbbközvetítésre ( általában a kábeltelevíziós társaságok által történő egyidejű továbbközvetítés ) vonatkozik, és e jogérvényesítést közös jogkezelésre bízza.

[3, 2927, [30]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése a sugárzott művek egyidejű, vezetékes vagy más hasonló módon történő változatlan továbbközvetítésre ( általában a kábeltelevíziós társaságok által történő egyidejű továbbközvetítés ) vonatkozik, és e jogérvényesítést közös jogkezelésre bízza.

[3, 3171, [22]] VPC.full Nem tartozik ide az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdésében foglalt, és kötelezően közös jogkezelésre tartozó egyidejű, vezetékes továbbközvetítés, ahol nem kell engedélyt kérnie a közvetítőnek, csak díjfizetési kötelezettsége van.

[3, 3202, [3]] VPC.full A sugárzott mű továbbközvetítésének a kizárólagos engedélyezési joga

[3, 3204, [1]] VPC.full A továbbközvetítés lehet egyidejű, változatlan, amely ha az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával történik ( pl. kábeltelevíziós társaság ), az Szjt. ( új ) 28. § (2) bekezdése alá tartozó tevékenységnek minősül, és a feltételek fennállása esetén kötelezően közös jogkezelés alá tartozik.

[3, 3205, [4]] VPC.full Díjigény az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel

[3, 3208, [7]] VPC.full A műsorelosztás médiajogi fogalmát és a vezetékes továbbközvetítés szerzői jogi fogalmát élesen el kell határolni.

[3, 3209, [12]] VPC.full A szerzői jogi szabályok ugyanis nem tesznek kivételt aszerint, hogy a továbbközvetítés milyen széles közönséget érint.

[3, 3215, [7]] VPC.full A közös jogkezelés szerepe az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény érvényesítésénél

[3, 3219, [36]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 102-105. §-ainál tárgyalt új szervezetre, az ún. Egyeztető Testületre, amelynek létrehozását az EK Tanácsának 93/83/EGK számú, 1993. szeptember 23-án kelt Irányelvének a műholdas sugárzás és a kábeles továbbközvetítés egyes kérdéseinek az összehangolásáról, 11. cikkelye irányozza elő a tagállamoknak.

[3, 3223, [4]] VPC.full Az egyidejű, vezetékes továbbközvetítésre tekintettel beszedett jogdíjak felosztása

[3, 3230, [15]] VPC.full A magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.

[3, 3234, [14]] VPC.full Ezáltal a jövőben a szerzői jogdíjak kifizetését nem befolyásolhatja a közszolgálati műsorszolgáltatók műsorának díjmentes továbbközvetítése.

[3, 3905, [14]] VPC.full A kötelezően közös jogkezelésre tartozó felhasználások ( " üreskazetta "-, egyidejű vezetékes továbbközvetítés, bérbeadás után járó jogdíj ) nem képezhetik a megfilmesítési szerződés tárgyát.

[3, 4114, [27]] VPC.full Ezeken túlmenően, az előadóművészeket engedélyezési jog nélküli díjigény illeti meg pl. a magáncélú másolás [ Szjt. ( új ) 20. § ], az egyidejű vezetékes továbbközvetítés [ Szjt. ( új ) 28. § ], valamint a hangfelvétel sugárzása és egyéb módon történő nyilvános közvetítése után [ Szjt. ( új ) 77. § ].

[3, 4121, [9]] VPC.full Ez nem érinti az előadóművészek díjigényét az egyidejű vezetékes továbbközvetítés- mint az előadás más módon a nyilvánossághoz közvetítése- után.

[3, 4148, [31]] VPC.full 1. Az előadóművészt a filmelőállítónak a vagyoni jogokra kiterjedő jogszerzése esetén is megilleti a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 20. § ], az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény [ Szjt. ( új ) 28. § ], valamint a bérbeadás útján történő terjesztésért járó díjigény [ Szjt. ( új ) 23. § (6) ].

[3, 4284, [37]] VPC.full Az Szjt. ( új ) és az 1996. évi I. törvény közötti sajátos konfliktust a jogalkotó annak előírásával oldotta fel, hogy a magyar közszolgálati műsorszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni [ Szjt. ( új ) 28. § (6) ].

[3, 4292, [8]] VPC.full Utalni kell arra, hogy az egyidejű vezetékes továbbközvetítés engedélyezési jogának kivétele a közös jogkezelés alól és a sugárzó szervezetek kizárólagos engedélyezési jogának elismerése több, a joggal való visszaélés határát súroló üzleti vitát eredményezhet.

[3, 4296, [14]] VPC.full Amennyiben tehát nem jön létre megállapodás a jogosultak és a felhasználók között a vezetékes továbbközvetítéssel kapcsolatos felhasználási feltételekről ( a díjazást is beleértve ), a felek az egyeztető testülethez fordulhatnak.

[3, 4297, [37]] VPC.full Végül jelezzük, hogy az Szjt. ( új ) módosítását követően a vagyoni jogokról szóló III. fejezetbe, " A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga " című részbe kerültek át a műsorelosztó szervezetek által végzett egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel fennálló díjigény szabályai [ Szjt. ( új ) 28. § ].

[3, 4328, [20]] VPC.full Éppúgy kihat a szerzők és az előadóművészek vonatkozó jogaira az az eset, amikor a televízió-szervezet nem engedélyezi műsora vezetékes továbbközvetítését.

[3, 4488, [32]] VPC.full A korábbi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) bizonyos tarifák megállapítását kötötte a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásához ( nem színpadi zenei és irodalmi művek nyilvános előadása; sugárzott művek egyidejű továbbközvetítése; " üres kazetta " jogdíj; mechanikai jogdíjak ).

[3, 4491, [24]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4703, [14]] VPC.full Ha a nyilvánossághoz- az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával- történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4704, [71]] VPC.full Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

[3, 4705, [12]] VPC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4705, [41]] VPC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

továbbközvetítés végző LVC.full (3)

[3, 4491, [24, 25]] LVC.full Az Szjt. ( új ) 101. §-a a jogosultak és a felhasználók meghatározott körére nézve megteremti az egyeztetési eljárás igénybevételének lehetőségét ha a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és a jogosultak ( szerzők, előadóművészek ), illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a szerzői jogi szakértő testületen belül működő egyeztető testülethez fordulhat.

[3, 4705, [12, 13]] LVC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

[3, 4705, [41, 42]] LVC.full Az irányelv ugyan csak az eredeti műsort sugárzó szervezet és a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet közötti jogvita esetén követelik meg az említett egyeztető eljárás lefolytatását, de az új hazai szabályozással az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségét meg kell teremteni a vezetékes továbbközvetítést végző szervezet és többi jogosult ( szerzők, előadóművészek ) közötti vita esetére is, függetlenül attól, hogy e jogosultak a " kábeltelevíziós jogdíjat " csak közös jogkezeléssel érvényesíthetik.

tudomásszerzés LVC.full (1)

[2, 448, [11]] LVC.full A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani.

támaszt alá VPC.full (5)

[1, 198, [7, 9]] VPC.full Ebben a beszámolóban jogi és gazdasági indokokkal alá kell támasztani az egyesülés szükségességét, továbbá a részvények cserearányát, kitérve ezen belül az értékelés esetleges nehézségeire is.

[3, 736, [1, 2]] VPC.full Ezt támasztja alá például az Alkotmánybíróság 59/1991. ( XI._19. ) AB határozata és a 33/1993. ( V._28. ) AB határozata is.

[3, 1064, [3, 4]] VPC.full Ezt az értelmezést támasztja alá szerintünk a Gt. ( új ) 182. §-a által biztosított lehetőség, hogy egy társaságnak egyidejűleg nyomdai és dematerializált úton előállított részvényei egyaránt lehetnek.

[3, 1349, [3, 4]] VPC.full Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy a Gt. ( új ) az alakuló közgyűlésre a közgyűléstől eltérő speciális szabályokat állapít meg.

[3, 2705, [1, 2]] VPC.full Ezt támasztja alá a BH1990. 258. sz. döntés is.

tárgyalás kerülő LVC.full (1)

[3, 1523, [20, 21]] LVC.full A közgyűlési napirendi pontok megjelölésével kapcsolatosan a bírói gyakorlat megköveteli, hogy az konkrét legyen ne csak általánosságban utaljon a tárgyalásra kerülő kérdésre.

ki tér VPC.full (6) Skipped (1)

[1, 201, [9, 11]] VPC.full Az értékelés esetleges nehézsége esetén erre a körülményre is ki kell térni.

[1, 203, [5, 7]] VPC.full Ennek a jelentésnek arra is ki kell térnie, hogy a tervezett szervezeti változás nem veszélyezteti -e az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői követelésének a kielégítését.

[3, 378, [9, 11]] VPC.full Ebben az esetleges mellékszolgáltatás vállalására, annak feltételeire is ki kell térnie.

[3, 1236, [14, 15]] VPC.full Ilyen esetben tehát amennyiben a hitelintézeti igazolás külön a kibocsátási érték befizetésének igazolására nem tér ki, a Ctv. 23. § (1) bekezdése alapján a részvénytársaság a cégbíróság felhívására köteles lesz olyan hitelintézeti igazolás csatolására is, amely a kibocsátási érték befizetését igazolja.

[3, 2597, [16, 17]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 2. §-a szempontjából az 1975. évi 4. tvr. néhány vonatkozó cikkére térünk ki.

[3, 2630, [1, 2]] VPC.full Itt térünk ki a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 286. számú állásfoglalására, amely éppen e rendelkezéssel ellentétben bizonyos, ún. " jogdíjbehajtási " pereket, nem vitatva azok szerzői jogi jellegét, mégis kivesz a megyei bíróság hatásköréből.

[3, 4560, [3, 4]] Skipped A bíróság nem térhet ki annak vizsgálatára, még az alperes kifejezett kívánsága esetén sem, hogy volt -e szándékosság vagy gondatlanság az elkövető részéről.

többletfeltétel VPC.full (1)

[3, 1747, [28]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása nem valamennyi részvényest érinti, illetve a részvényeseket nem azonos módon érinti, a törvény a határozat érvényességéhez garanciális okokból többletfeltételeket állít fel.

történik beemelés LVC.full (1)

[3, 2950, [56, 57]] LVC.full A kiadás fogalma alatt alapvetően a műnek bármilyen erre alkalmas eljárással egy időben vagy egymást közvetlenül követően több, meghatározott számú példányban - a nyilvánosságnak való terjesztés céljával - történő előállítását vagy előállíttatását értettük azzal a speciális megkötéssel, hogy pl. felhasználásnak minősült a nyomdai úton történő többszörösítésnél minden olyan újranyomás, amikor a nyomdagépbe új beemelés történt.

történik utalás LVC.full (5)

[3, 688, [15, 16]] LVC.full Az egyes elsőbbségi részvényosztályok kombinálására- amint erre a 181. és 182. §-ok indokolásánál már utalás történt- nincsen lehetőség az új szabályozásból következően.

[3, 733, [12, 13]] LVC.full A Gt. ( új ) szerinti aranyrészvénynél, amint arra fentebb már utalás történt, a közgyűlés határozatképességéhez nincsen szükség az aranyrészvény tulajdonos jelenlétére.

[3, 2096, [18, 19]] LVC.full Az új törvény által szabályozott konszernalakzat, amint arra a Gt. ( új ) 288. § indokolásánál már utalás történt, úgy jön létre, hogy a szerzésre jogosult jogalany a kft. üzletrészeit, illetve a részvénytársaság részvényeit felvásárolja és a megszerzett részesedés által gyakorolható szavazati jogon keresztül gyakorolja a befolyását az ellenőrzött társaságra.

[3, 2309, [15, 16]] LVC.full Olyan esetekben pedig ha a létesítő okiratban a korábban már hatályon kívül helyezett törvény rendelkezéseire történik utalás és ezek alkalmazásra is kerülnek, akkor azok nem mint jogszabályok, hanem mint a létesítő okirat részei kerülnek alkalmazásra.

[3, 4157, [4, 5]] LVC.full Az előzőekben már többször utalás történt arra, hogy a szerzőket és a szomszédos jogi jogosultakat nem minden esetben illeti meg engedélyezési jog.

törzstőke-leszállítás VPC.full (10) LVC.full (1)

[3, 202, [3]] VPC.full További lehetőséget a törzstőke-leszállítás jelenthet, ahol a Gt. ( új ) 166-167. § szabályai szerint van lehetőség visszafizetésre.

[3, 387, [1]] VPC.full A törzstőke-leszállításának többféle módja van.

[3, 388, [22]] VPC.full Történhet üzletrész bevonása útján is [ Gt. ( új ) 144. § (5) ], amikor a bevont üzletrész értékével történik a törzstőke-leszállítás.

[3, 389, [2]] VPC.full Történhet a törzstőke-leszállítása a társaság szabad elhatározásából, de vannak a leszállításnak kötelező esetei is [ Gt. ( új ) 144. § (5), 152. § (3) ].

[3, 390, [4]] VPC.full Bármilyen módon történik a törzstőke-leszállítása, a Gt. ( új ) 124. § (4) bekezdését és a Gt. ( új ) 125. § (1) bekezdésében írtakat- a törzstőke és a törzsbetétek minimális összegére és az utóbbi megfelelő oszthatóságára- a leszállított törzstőke esetén is alkalmazni kell.

[3, 391, [1]] VPC.full A törzstőke-leszállításának részletes szabályait egyébként a Gt. ( új ) 167. § tartalmazza.

[3, 399, [1]] VPC.full A törzstőke-leszállítás a társaság hitelezőinek érdekeit érintő és a gazdasági partnerek döntéseit befolyásoló hatású elhatározás lehet.

[3, 401, [6]] VPC.full Ha a hitelezők nem ellenzik a törzstőke-leszállítást, akkor a társaság az elhatározásának megfelelően végrehajthatja.

[3, 402, [2]] VPC.full Önmagában a törzstőke-leszállítás elhatározása azonban nem teszi a követeléseket lejárttá.

[3, 406, [13]] LVC.full Mindössze attól a lehetőségtől esnek el, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.

[3, 409, [8]] VPC.full Ezzel összhangban csak a bejegyzést követően lehet a törzstőke-leszállítás folytán az esetleges visszafizetésekre a tagok részéről jogot, igényt alapítani.

tün fel VPC.full (1)

[3, 4074, [18, 19]] VPC.full Az átutaláskor közölni kell a szerző nevét- vagy azt, hogy a szerző nevét a művön nem tüntették fel-, valamint a mű címét, technikáját és művenként a díj összegét.

fel tüntet VPC.full (42)

[1, 38, [17, 19]] VPC.full Kht.-vá való átalakulásnál pedig ugyancsak a 65. § (2) a)-g) pontjaiban írtak mellett a közhasznú tevékenységet is fel kell tüntetni a hirdetményben.

[1, 66, [28, 30]] VPC.full Olyan esetekben, ha gazdasági társaság betéti társasággá alakul át, akkor az átalakulásról szóló közleményben a társasági forma sajátossága miatt a kültagok vagyoni betétjének az összegét is fel kell tüntetni.

[1, 69, [11, 13]] VPC.full Ezért szerintünk a kültag vagyoni betétjét a felelősségi módtól függetlenül mindig fel kell tüntetni a hirdetményben a Gt. ( új ) 65. § (2) a)-g) pontjaiban felsoroltak mellett.

[1, 275, [13, 15]] VPC.full Eszerint a szétválásról szóló átalakulási hirdetményben a 65. § (2) bekezdésében előírtak mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a szétválás különválással vagy kiválással történik -e.

[1, 280, [0, 2]] VPC.full Fel kell tüntetni a hirdetményben a hitelezőknek szóló felhívást is.

[1, 316, [15, 17]] VPC.full A közkereseti társaság elnevezést- vagy annak " kkt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 327, [27, 29]] VPC.full A közkereseti társaság elnevezésre- egyezően a többi társasági formával- a Gt. ( új ) kötelezően előírja, hogy a társasági forma megjelölést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 462, [15, 17]] VPC.full A betéti társaság elnevezést- vagy annak " bt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 496, [17, 19]] VPC.full A " közös vállalat " elnevezést- vagy annak " kv. " rövidítését- a vállalat cégnevében fel kell tüntetni.

[1, 502, [24, 26]] VPC.full A Gt. ( új ) cégeljárási szabályokkal összhangban csupán azt mondja ki, hogy a közös vállalati cégformát, illetve annak rövidítését a cégelnevezésben fel kell tüntetni.

[2, 164, [9, 11]] VPC.full Ha pedig nem az egész ingatlant apportálják, akkor fel kell tüntetni a tulajdoni hányadot is.

[2, 752, [45, 47]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy az új előírás szerint mind a jogelőd, mind pedig a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetének legfontosabb adatait, ezen belül is elsősorban a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ezen belül pedig a készpénz apport arányát is fel kell tüntetni.

[3, 42, [16, 18]] VPC.full A korlátolt felelősségű társaság elnevezést- vagy annak " kft. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 335, [2, 4]] VPC.full A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a) valamennyi tag nevét ( cégét ), lakóhelyét ( székhelyét ) és törzsbetétét; b) a törzstőke mértékét; c) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.

[3, 492, [14, 16]] VPC.full A részvénytársaság elnevezést- vagy annak " rt. " rövidítését- a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 633, [6, 8]] VPC.full A teljes vagy kitöltött forgatmánynál mindig fel kell tüntetni az átruházó aláírása mellett az új tulajdonos nevét ( cégét és címét, székhelyét ) is.

[3, 650, [13, 15]] VPC.full Az igazgatóság elnökének pedig az igazolás alapjául szolgáló okirat számát és keltét is fel kell tüntetni a részvény hátoldalán, illetve toldatán a tulajdonosváltozás átvezetésekor.

[3, 831, [10, 12]] VPC.full Az ideiglenes részvényen- a 194. §-ban meghatározottakon kívül- fel kell tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget is.

[3, 893, [3, 5]] VPC.full Ezért az okiraton fel kell tüntetni a kibocsátandó részvény Gt. ( új ) 194. § a)-g) pontjai alatt felsorolt tartalmi kellékeket azzal az eltéréssel, hogy a részvényen nem kell feltüntetni a részvények sorszámát és az igazgatóság két tagjának az aláírását.

[3, 895, [0, 2]] VPC.full Fel kell tüntetni az okiraton a kibocsátásról szóló döntés tartalmát.

[3, 964, [31, 33]] VPC.full Annak ellenére, hogy a Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdése a korábbi szabályokkal ellentétben külön arról már nem rendelkezik, hogy a tulajdonos nevét a névre szóló részvénynél fel kell tüntetni.

[3, 1086, [4, 6]] VPC.full Eljárása során pedig mindig fel kell tüntetnie azt a tényt, illetve a szükséghez képest nyilatkozatnia kell arról, hogy részvényesi meghatalmazottként jár el.

[3, 1175, [34, 35]] VPC.full Míg a fenti jogszabályhely (1) bekezdése azokat az adatokat sorolja fel, amelyeket minden esetben kivétel nélkül az alapító okirat részévé kell tenni, addig a (2) bekezdés az úgynevezett szükség szerinti tartalmi elemeket tünteti fel.

[3, 1185, [33, 35]] VPC.full Az igazgatósági tagok számát, illetve az első igazgatóság tagjaink nevét, lakóhelyét, vagy ha a részvénytársaságnál igazgatóság helyett vezérigazgató működik, az első vezérigazgató nevét, lakóhelyét, az alapító okiratban fel kell tüntetni.

[3, 1210, [22, 24]] VPC.full Amennyiben a részvényt nem névértéken, hanem ennél magasabb ún. kibocsátási értéken hozzák forgalomba, a névérték mellett a kibocsátási értéket is fel kell tüntetni az alapító okiratban.

[3, 1304, [17, 19]] VPC.full Dematerializált részvény kibocsátása esetében a jegyzési íven a jegyző számlavezetőjének azonosító adatait és az értékpapír számlaszámát is fel kell tüntetni.

[3, 1307, [42, 44]] VPC.full Szintén a jegyzési ív tartalmára vonatkozóan is ad útmutatatást a Cg. törv. II. 32.968/1991/4. számú határozat leszögezve, hogy ha az alapítás során a névértéktől eltérnek- kibocsátásra kibocsátási értéken kerül sor- ezt a körülményt az alapítási tervezetben, részvényjegyzési íven fel kell tüntetni.

[3, 1532, [10, 12]] VPC.full A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét ( cégét ) és lakóhelyét ( székhelyét ), részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát.

[3, 1543, [19, 21]] VPC.full A jelenléti íven valamennyi megjelent- és nemcsak a szavazati joggal rendelkező- részvényest vagy képviselőt, részvényesi meghatalmazottat fel kell tüntetni.

[3, 1827, [8, 10]] VPC.full Az " egyesülés " elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

[3, 2328, [22, 23]] VPC.full Ezért például a Gt. ( új ) 3. § (1) bekezdése a társaság alapítására, illetve részesedésszerzésére jogosultak között külön már nem tünteti fel az államot a korábbi szabályozással ellentétben.

[3, 2655, [23, 25]] VPC.full Az átdolgozásra, illetve fordításra a védelmi időtől függetlenül érvényesül az a szabály, amely szerint az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét ezeken fel kell tüntetni.

[3, 2805, [15, 17]] VPC.full Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.

[3, 2870, [24, 25]] VPC.full Egyes jogok csak akkor tekintik engedélyhez kötöttnek a másodlagos felhasználást, ha a név vagy cím a film egy jellegzetes figurájával szereplőjével stb. együtt tüntetik fel pl. egy táskán.

[3, 3245, [23, 25]] VPC.full Az átdolgozásra, illetve fordításra a védelmi időtől függetlenül érvényesül az a szabály, amely szerint az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét ezeken fel kell tüntetni [ Szjt. ( új ) 12. § (2) ].

[3, 3391, [4, 5]] VPC.full A beszéd megjelentetése nem tüntethet fel való tényt hamis színben [ Ptk. 79. § (1) ].

[3, 4017, [22, 23]] VPC.full A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel.

[3, 4021, [29, 31]] VPC.full A tulajdonos ( üzemeltető, kezelő ) csak a feltüntetés helyére és módjára nézve hivatkozhat méltányos érdekeire, a tervező nevét és a tervezés idejét ( évét ) mindenképpen fel kell tüntetnie, amennyiben azt a tervező igényli.

[3, 4049, [7, 9]] VPC.full A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

[3, 4183, [42, 44]] VPC.full Az Szjt. ( új ) értelmében tehát az előadás rögzítésén, többszörözött példányain, sugárzásakor vagy más nyilvánossághoz való közvetítésekor, a konkrét felhasználás engedélyhez kötöttségétől függetlenül, az előadóművész nevét- a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodóan- minden esetben fel kell tüntetni.

[3, 4184, [28, 30]] VPC.full Ez többek között azt jelenti, hogy az Szjt. ( új ) 83. § (2) bekezdése alapján engedélyhez nem kötött felhasználások ( pl. szabad felhasználás ) során is fel kell tüntetni az előadóművész nevét.

[3, 4395, [2, 4]] VPC.full A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az egyesület milyen jogkezelési tevékenységet folytat.

tőkeleszállítás VPC.full (5)

[2, 672, [27]] VPC.full Ennél a szabálynál külön ki kell emelni a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdésének a szóhasználatát, amely szerint a fent részletezett kényszerátalakulási kötelezettség a tőkeleszállításnál az " ... e törvényben ", vagyis a Gt. ( új)-ban megállapított tőkeminimum alá szállást határozza meg átalakulási feltételként.

[2, 673, [76]] VPC.full Ebből pedig értelmezésünk szerint az következik, hogy ha külön törvények- mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a pénzügyi intézmények, a biztosítási törvények a hatálya alá tartozó részvénytársaságok, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, az elszámolóház stb. tekintetében a Gt. ( új)-tól eltérő magasabb tőkekövetelményeket állapítanak meg, úgy akkor ha a működés során tőkeleszállítást hajtanak végre és annál a magasabb külön törvényben megállapított tőkekövetelmény alá szállna le a társaság, a Gt. ( új ) 258. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

[3, 226, [16]] VPC.full A bevonás elrendelésével a törzsbetét ( üzletrész ) megszűnik, és értékével a törzstőkét- a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával- csökkenteni kell.

[3, 1743, [4]] VPC.full A közgyűlési határozatban a tőkeleszállítás célján túl meg kell határozni az alaptőke csökkentés mértékét.

[3, 1746, [5]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás technikai lebonyolítását ( végrehajtását ) követően újabb közgyűlés tartására nem kerül sor, a közgyűlésnek a leszállításról rendelkező határozattal egyidejűleg, s azzal összhangban módosítania kell az alapító okiratot, illetve alapszabályt.

vagyonátruházási VPC.full (1)

[3, 1426, [12]] VPC.full A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez- ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke a részvénytársaság alaptőkéjének egytizedét meghaladja- a közgyűlés jóváhagyására van szükség.

valósít visszaélés LVC.full (1)

[3, 4086, [7, 9]] LVC.full A művészi fényképek általános felhasználási módjai nem valósítanak meg visszaélést a fényképen szereplő képmás vonatkozásában.

ves szám LVC.full (1)

[1, 395, [29, 30]] LVC.full Ez következik abból az általános elvárhatóságból is, hogy ha valaki egy korlátlan és egyetemleges vagyoni felelősséget jelentő társaságba belép, előtte megfelelő módon tájékozódjon a társaság helyzetéről és vessen számot ennek az előre nem mindig felmérhető kockázatával.

vet szám LVC.full (1)

[3, 173, [4, 6]] LVC.full Ilyen tilalom esetén viszont számot kell vetniük a tagoknak azzal, hogy az ilyen társaságból a társasági szerződés tiltó rendelkezésének módosítása nélkül a saját elhatározásukból ( üzletrészük átruházásával ) soha nem tudnak kiválni.

fel vesz VPC.full (2)

[3, 494, [33, 35]] VPC.full A Gt. ( új ) 175. § (2) bekezdése eltérést nem engedő módon előírja, hogy a részvénytársaság cégszövegébe vagy a " részvénytársaság " elnevezést vagy annak az " rt " rövidítését mindig fel kell venni.

[3, 3928, [2, 3]] VPC.full Amennyiben előleget vett fel, azt nem kell visszafizetnie.

vesz ki VPC.full (1)

[3, 3458, [18, 19]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) alapvetően megengedte a szabad haszonkölcsönt és csak a szoftvert vette ki e körből, illetve a filmalkotások és hangfelvételek haszonkölcsönét kizárólag a közkönyvtárakban tekintette szabadnak.

vesz figyelem LVC.full (38)

[1, 124, [23, 24]] LVC.full Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 148, [26, 27]] LVC.full Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 292, [18, 19]] LVC.full E vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig- ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet- a jegyzett tőkét le kell szállítani.

[1, 309, [23, 24]] LVC.full A vagyonmérleg tervezetet és a vagyonmérlegben meghatározott saját tőke közötti pozitív különbözetnél ezt ( vagyis a különbözetet ) jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni.

[2, 14, [3, 5]] LVC.full A törvény használatakor figyelembe kell venni azt is, hogy az 1. §-ban megfogalmazott kizárólagosságra törekvés mellett is vannak a gazdasági társaságok alapításának, működésének stb. számos olyan vonatkozásai amelyek értelemszerűen nem a Gt. ( új ), hanem az adózási, pénzügyi, számviteli, társadalombiztosítási stb. rendelkezéseket tartalmazó más jogszabályok hatálya alá tartoznak.

[2, 163, [3, 5]] LVC.full Ingatlan apportja esetén figyelembe kell venni azt is, hogy van -e az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, mert az ilyen ingatlannal nem rendelkezhet szabadon a tulajdonos ( Ptk. 114. § ).

[2, 269, [11, 13]] LVC.full A Gt. ( új ) 23. §-ában részletezett kizáró okok mellett figyelembe kell venni azt is, hogy számos más jogszabály is tartalmaz tiltó vagy korlátozó rendelkezést arra, hogy ki nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

[2, 331, [53, 54]] LVC.full A három esetkörből a (2) c) pont alatti annyiban érdemel külön magyarázatot, hogy ennek részletesebb szabályait a Gt. ( új ) 36-37. §-a tartalmazza és a jogszabályban említett " éves átlag " ebben az esetben is naptári évet jelent, amit a legfőbb döntéshozó szervnek a tárgyévet követő első ülése alkalmával kell figyelembe venni.

[2, 463, [20, 21]] LVC.full Az anyagi jogi szabályok által megállapított perindítási határidőknél a BH1996. 21. sz. döntés értelmében a keresetlevél bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni.

[2, 587, [0, 3]] LVC.full Figyelembe kell azonban venni a Cstv. 2. § (2) bekezdését is, amely a pénzintézetekre és a biztosító intézetekre a rájuk vonatkozó külön törvényben írt eltérésekkel rendeli a Cstv. rendelkezéseinek az alkalmazását.

[3, 54, [15, 16]] LVC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 260, [0, 2]] LVC.full Figyelembe kell venni, hogy az árveréssel kapcsolatban rendelkezéseket tartalmaz a Gt. ( új ) 130. § (1) bek. és a 147. § is.

[3, 278, [1, 3]] LVC.full Itt figyelembe kell venni, hogy a Gt. ( új ) 133. § (1) bek. lehetőséget ad eltérő tagsági jogokkal- pl. eltérő mértékű szavazati joggal- felruházott de egyébkén azonos mértékű üzletrészek kialakítására is.

[3, 281, [14, 15]] LVC.full Ezért ilyenkor sem a törzstőkét, sem a szavazati jog mértékét már nem kell figyelembe venni.

[3, 284, [16, 17]] LVC.full A határozatképes taggyűlésen a szavazatok számításánál csak a megjelent ( képviselt ) tagok szavazatainak összességét kell figyelembe venni.

[3, 304, [7, 9]] LVC.full A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés megtartásával kapcsolatban figyelembe kell venni a Gt. ( új ) 151. § (3) bekezdésének rendelkezéseit is.

[3, 313, [6, 8]] LVC.full A beérkezett szavazatok számbavételénél azonban nyilvánvalóan figyelembe kell venni a postai kézbesítéshez szükséges időt is.

[3, 333, [17, 18]] LVC.full Az ügyvezető törvényes képviseletével és cégjegyzési jogával kapcsolatban a Gt. ( új ) 39-40. § rendelkezéseit kell figyelembe venni.

[3, 416, [14, 16]] LVC.full Ehhez egyes társasági formáknál- így kft. esetében is- további speciális rendelkezéseket is figyelembe kell venni, amelyek mind a hitelezői érdekek védelmét szolgálják.

[3, 797, [14, 16]] LVC.full A (2) bekezdésben meghatározottak számítása során, valamint a szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése szempontjából figyelembe kell venni azokat a részvényeket is, amelyeknek tulajdonosa a saját nevében, de a részvénytársaság javára jár el, valamint azokat a részvénytársaság által forgalomba hozott részvényeket is, amelyeket a részvénytársaság követelése biztosítékául kapott.

[3, 1117, [18, 20]] LVC.full A kötvény kibocsátása során a Gt. ( új ) rendelkezésein túl az 1996. évi CXI. törvény előírásait is figyelembe kell venni.

[3, 1224, [15, 16]] LVC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 1256, [29, 31]] LVC.full Ennek során nemcsak a Gt. ( új ), hanem az 1996. évi CXI. törvény továbbá hitelintézet és pénzügyi vállalkozás alapítása esetén az 1996. évi CXII. törvény előírásait is figyelembe kell venni.

[3, 1291, [11, 13]] LVC.full Itt peresze gazdaságossági cégszerűségi szempontokat és az alapításra szánt költségeket is figyelembe kell venni.

[3, 1359, [29, 30]] LVC.full A részvény név, illetve kibocsátási értéke befizetése feltételeinek meghatározásakor [ Gt. ( új ) 207. § (1) a) ] a Gt. ( új ) 222. §-ban írtakat kell figyelembe venni.

[3, 1438, [43, 45]] LVC.full Amennyiben pedig a társaság osztalékelsőbbségi részvényt [ Gt. ( új ) 182. § (2) a) ], illetve osztalék elsőbbséget biztosító dolgozói részvényt [ Gt. ( új ) 187. § (1) ] is kibocsátott az osztalék felosztásánál az e részvényekhez fűződő többletjogosultságot is figyelembe kell venni.

[3, 1498, [24, 26]] LVC.full Részvényfajták, részvényosztályok átalakítása, illetve az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása során a Gt. ( új ) 238. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.

[3, 1544, [12, 13]] LVC.full A határozatképesség megállapításánál csak az olyan szavazásra jogosító részvényest vagy képviselőt lehet figyelembe venni, akik szabályszerűen igazolják részvényesi mivoltukat vagy képviseleti jogosultságukat.

[3, 1565, [5, 7]] LVC.full Ugyanakkor természetszerűleg a szavazatok összesítésnél figyelembe kell venni a Gt. ( új ) 185. § (1) bekezdése szerint biztosított esetleges többszörös szavazati jogot, és a 185. § (2) bekezdésében biztosított elsőbbséget ( vétójogot ) is.

[3, 1669, [11, 13]] LVC.full Egyebekben az alaptőke zártkörű felemelése során hasonlóan a zártkörű alapításhoz is figyelembe kell venni az 1996. évi CXI. törvény 58-60. §-ában foglaltakat.

[3, 1748, [12, 14]] LVC.full E szavazás során a szükséges szavazatarány megállapításánál valamennyi a részvénysorozathoz tartozó részvényest figyelembe kell venni.

[3, 1794, [20, 22]] LVC.full Ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvényt bocsátott ki, a vagyon felosztásakor az elsőbbségi részvény biztosította jogokat figyelembe kell venni.

[3, 1817, [17, 19]] LVC.full Ennek megtörténtéig a 189. § (2) bekezdésében előírt számítás szempontjából az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonában lévő részvényeket is figyelembe kell venni.

[3, 2018, [14, 15]] LVC.full A szavazati jog mértékét a vagyoni hozzájárulás arányában a társasági szerződésben írtak szerint kell figyelembe venni, vagyoni hozzájárulás hiányában pedig a tagokat azonos szavazat illeti meg [ Gt. ( új ) 279. § (2) ].

[3, 2029, [19, 20]] LVC.full E fejezet alkalmazásában a 3. § (1) bekezdésben meghatározott jogalany befolyásszerzéseként kell az egyszemélyes gazdasági társasága útján megvalósított befolyásszerzést figyelembe venni.

[3, 2153, [34, 35]] LVC.full Nevezetesen, hogy a többségi befolyás kialakulásától az ellenőrzött társaság tulajdonában álló ( uralkodói ) részvényeket az uralkodó társaságnál a Gt. ( új ) 189. § (2) bekezdésben írt számítás szerint saját részvényként kell figyelembe venni.

[3, 3795, [8, 10]] LVC.full Ebből folyik egy további sajátosság, amelyet ugyancsak figyelembe kell venni a jogi oltalom meghatározásánál, egy másik elemnek, a jogi védelem másik, ezzel összefüggő tárgyának, a befektetett munkának, magának a befektetésnek az előtérbe kerülése. ( Dr. Jaksity György Néhány szellemi termék sajátos oltalma, Magyar Jog 1997/2. ) ".

[3, 4728, [10, 11]] LVC.full Az eljárási szabályzat kidolgozásánál a szerzői jogi szakértő testület nyilván figyelembe veszi a választottbíráskodásról szóló törvény már bevált előírásait.

vegyék."(dr. figyelem LVC.full (1)

[3, 4008, [21, 23]] LVC.full Ilyen esetben azonban a tervező megkívánhatja, hogy véleményét kikérjék, és amennyiben ez a használati céllal nem ellenkezik, azt figyelembe is vegyék."(Dr. Batta János Építészet- műszaki létesítmények, Kézikönyv, 322. o. )

vesz nyilvántartás LVC.full (6)

[3, 4063, [22, 23]] LVC.full A művelődési és közoktatási miniszter 1997. április 28-i közleménye ( Magyar Közlöny 1997/50. ) szerint ezen jogok közös kezelésére a HUNGART Egyesületet vette nyilvántartásba.

[3, 4425, [28, 29]] LVC.full Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére vonatkozóan több olyan egyesület kéri nyilvántartásba vételét, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, közülük azt az egyesületet kell nyilvántartásba venni, amelyik a feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani.

[3, 4432, [12, 13]] LVC.full Ekkor ugyanis a nyilvántartást végző hatóság a megszűnéssel ( törléssel ) egyidejűleg nyilvántartásba veszi az érintett közös jogkezelésre kijelölt új egyesületet.

[3, 4433, [50, 51]] LVC.full [ Az Szjt. ( új ) által hatályon kívül helyezett, a szerzői és szomszédos jogok közös kezeléséről szóló 146/1996. ( IX._19. ) Korm. rendelet 10. §-a közös jogkezelés folyamatosságának megőrzése érdekében eredetileg úgy rendelkezett, hogy ha a megszűnéssel vagy a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg azonos jogkezelésre vonatkozóan nem vesznek nyilvántartásba másik egyesületet, akkor a közös jogkezelést- a miniszter megbízása alapján- a Szerzői Jogvédő Hivatal ( SZJH ) jogutódjaként létrehozni tervezett közalapítvány látja el.

[3, 4458, [10, 11]] LVC.full Ennek megfelelően a művelődési és közoktatási miniszter 1997. április 28-án nyilvántartásba vette az alábbi négy közös jogkezelő szervezetet

[3, 4463, [20, 21]] LVC.full A filmalkotások és audiovizuális művek közös jogkezelésére létrehozott Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő Egyesületét ( FilmJus ) 1997. november 12-én vették nyilvántartásba.

felvesz nyilvántartás LVC.full (1)

[3, 4421, [12, 13]] LVC.full Ilyenkor a FILMJUS pl. a művet ( forgatókönyv, filmalkotás stb. ) nyilvántartásába felveszi, azonosító számmal látja el, és a szerző és művének azonosítása után a bemutatott műpéldányt lepecsételve visszaadja a műtanúsítvánnyal együtt a jogosultnak.

vezet nyilvántartás LVC.full (2) Skipped (1)

[3, 319, [8, 9]] LVC.full Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet ( határozatok könyve ).

[3, 334, [5, 12]] LVC.full Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást ( a továbbiakban: tagjegyzéket ) vezet.

[3, 1052, [17, 18]] Skipped A részvénykönyvet az 1988. évi VI. tv. alapján a gyakorlatban vagy könyv formájában, vagy pedig számítógépes nyilvántartásként vezették.

vezetett nyilvántartás LVC.full (1)

[3, 4452, [5, 6]] LVC.full A közös jogkezelést végző egyesületekről vezetett nyilvántartás

vesz rész LVC.full (20)

[1, 468, [11, 12]] LVC.full A tagok gyűlése ( taggyűlés ) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz.

[1, 492, [11, 12]] LVC.full A 104. § szerinti esetekben a működés közkereseti társaságként való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó bel-, illetve kültagokkal a 95. § rendelkezései szerint kell elszámolni.

[1, 493, [41, 42]] LVC.full Ha a megmaradt bel- vagy kültagokból legalább ketten a Gt. ( új ) 104. § (1) b) vagy (2) b) pontja alapján a közkereseti társasági formában való továbbműködést határozzák el, míg a további tag ( tagok ) ebben nem kíván részt venni, de nem is kívánja megakadályozni a Gt. ( új ) 101. § (3) bek., illetve a 89. § (5) bek. alapján az egyhangúságot kívánó döntést, lehetőség van arra, hogy ezek a tagok kiváljanak a társaságból.

[2, 311, [22, 23]] LVC.full Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelő bizottság tudomására hozta.

[2, 336, [12, 13]] LVC.full A felügyelő bizottság tagjai a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

[2, 363, [16, 17]] LVC.full A 31. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a társaság munkavállalói a felügyelő bizottság útján részt vesznek a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.

[2, 500, [17, 18]] LVC.full Ilyenkor a nyereségből való részesedést kivéve a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogait, így pl. nem vehet részt a taggyűlésen, nem szavazhat stb.

[2, 676, [62, 63]] LVC.full Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők- a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra- elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság ( nyitó ) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a társasági szerződés ( alapító okirat ) tervezetét, illetve a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

[2, 677, [50, 51]] LVC.full Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet: a) az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok ( részvényesek ) vagyoni hozzájárulásával; b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat ( részvényeseket ) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; c) az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra ( részvényesre ) jutó vagyonhányaddal.

[2, 719, [37, 38]] LVC.full A Gt. ( új ) 64. § (1) bekezdése szerint a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetekről az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nyitó vagyonmérleg tervezetéről és vagyonleltár tervezetéről, továbbá a létesítő okirat tervezetről és a jogutód gazdasági társaságba részt venni nem kívánó tagok, illetve részvényesekkel való elszámolás módjáról való tervezetről a második legfőbb szervi üléseken kell határozni.

[2, 731, [42, 43]] LVC.full A vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait ( részvényeseit ) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.

[2, 733, [19, 20]] LVC.full Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

[2, 734, [8, 9]] LVC.full A jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.

[2, 735, [36, 37]] LVC.full Az átalakulásról döntő második legfőbb szervi ülésen pontosan meg kell határozni a rendelkezésre álló adatok alapján a tervezett jegyzett tőkéből a leendő gazdasági társaság tagjait, illetve részvényeseit megillető vagyonhányadot, valamint a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagokat, illetve részvényeseket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek a kiadási módját.

[2, 740, [20, 21]] LVC.full Ez akkor következik be, ha a leendő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagokat, illetve részvényeseket megillető vagyonhányad elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének " ... a törvényben meghatározott " legkisebb összegét.

[3, 1049, [17, 18]] LVC.full Ezért ilyenkor a részvényes a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja a részvényesi jogait. ( Emiatt például nem vehet részt a közgyűlésen, s nem tehet indítványt, nem illeti meg az osztalékjog stb. )

[3, 1602, [8, 9]] LVC.full Az igazgatóság tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt.

[3, 1908, [10, 11]] LVC.full A tagok e szerv ülésén keresztül gyakorolják tagsági jogaikat, vesznek részt az egyesülés működésében.

[3, 2006, [14, 15]] LVC.full Amennyiben a visszatérítés nem nyomban a tag kilépésekor történik, a tag vagyona tovább részt vesz az egyesülés működésében, ezért ilyenkor a volt tagot a vagyon kiadásáig ( visszatérítéséig ) képződött nyereség arányos része is megilleti.

[3, 2467, [20, 21]] LVC.full A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze.

vehet rész LVC.full (6) Skipped (2)

[1, 319, [23, 24]] LVC.full Hasonló tilalmat tartalmaz pl. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (3) bekezdése, amelynek alapján az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét- azaz közkereseti társaságot nem alapíthat és abba új tagként sem léphet be.

[1, 497, [30, 31]] LVC.full A vállalatot csak úgy, mint más gazdasági társaságot külföldi vagy belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthatja, illetve tagként a vállalat tevékenységében részt vehet.

[2, 366, [54, 55]] LVC.full Ha a gazdasági társaság olyan szervezetből jön létre átalakulással, amelynél a felügyelő bizottságban nem volt munkavállalói képviselet, de a 31. § (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt feltételek fennálltak, a társasági szerződésben ( alapító okiratban, alapszabályban ) biztosítani kell, hogy a munkavállalók az átalakulás után a felügyelő bizottság működésében azonnal részt vehessenek.

[2, 500, [17, 18]] Skipped Ilyenkor a nyereségből való részesedést kivéve a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogait, így pl. nem vehet részt a taggyűlésen, nem szavazhat stb.

[3, 44, [17, 18]] LVC.full A szervezeti felépítése sem különül el az rt.-hez hasonló mértékben a tagoktól, akik ezáltal közvetlenül is részt vehetnek a társaság ügyeinek intézésében.

[3, 243, [18, 19]] LVC.full Az árverésen- azon tag kivételével, akinek az üzletrésze árverésre kerül- személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet.

[3, 250, [6, 7]] LVC.full Az árverésen a kizárt tag nem vehet részt vevőként.

[3, 1049, [17, 18]] Skipped Ezért ilyenkor a részvényes a részvénytársasággal szemben nem gyakorolhatja a részvényesi jogait. ( Emiatt például nem vehet részt a közgyűlésen, s nem tehet indítványt, nem illeti meg az osztalékjog stb. )

vet rész LVC.full (1) Skipped (1)

[2, 318, [28, 29]] LVC.full Az igazgatósági- tehát szavazással kialakítandó testületi döntéseknél- viszont méltánytalan lenne, ha azok az igazgatósági tagok is helytállni tartoznának egy-egy igazgatósági döntésért, akik nem is vettek részt a döntésben vagy ellene szavaztak, feltéve, hogy ezt 15 napon belül a felügyelő bizottságnak a tudomására is hozzák.

[3, 4016, [6, 12]] Skipped A két szabályozás eltérése valós problémákat vethet fel, a szakirodalom egy része a két rendszer párhuzamos, egymást ki nem záró érvényesülését látja helyesnek.

vesz számítás LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 1821, [8, 9]] LVC.full Mindaddig a gazdálkodó szervezet részvényes saját részvényeként kell számításba venni az olyan részvényeit is, amelyek az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonában vannak.

[3, 2153, [29, 35]] Skipped Nevezetesen, hogy a többségi befolyás kialakulásától az ellenőrzött társaság tulajdonában álló ( uralkodói ) részvényeket az uralkodó társaságnál a Gt. ( új ) 189. § (2) bekezdésben írt számítás szerint saját részvényként kell figyelembe venni.

jöhet számítás LVC.full (1)

[2, 668, [18, 19]] LVC.full A cégforma-választásnál azonban már a Gt. ( új ) 60. § (2) bekezdése szerint kizárólag csak olyan cégforma jöhet számításba, illetve csakis olyan társasági formára alakulhat át, amely tőkekövetelményének a gazdasági társaság eleget tud tenni. ( Például ha egy részvénytársaság tőkéje tartósan 2,5 millióra csökken, s azt a részvényesek nem egészítik ki, a 60. § (1) bekezdése szerinti 20 millióra, úgy akkor csak kkt.-vá vagy bt.-vé alakulhat át, mert a kft. tőkekövetelményének sem tud a társaság megfelelni.

el vet VPC.full (1)

[3, 193, [23, 25]] VPC.full A felosztáshoz való hozzájárulás a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [ Gt. ( új ) 150. § (2) d) ] ahol a felosztási indítványt el is vethetik.

vet fel VPC.full (7) Skipped (3)

[3, 1007, [8, 9]] VPC.full Ez a szűkszavú rendelkezés viszont a kérdések sorát vetette fel a gyakorlatban.

[3, 1016, [18, 19]] Skipped A részvényesek azonban ettől a főszabálytól eltérően is megállapodhatnak. [ Az eltérő megállapodás viszont szerintünk ismét problémákat vethet fel, mert az " eltérés " a közös tulajdonban való megállapodás lehet.

[3, 2544, [14, 15]] VPC.full Az alkotások szerzői jogi védelemben részesítésének esztétikai alapokra helyezése már alapvető emberi jogi problémákat vetne fel.

[3, 2643, [8, 9]] VPC.full A cselekvőképesség a szerzői jog viszonylatában speciális kérdéseket vet fel.

[3, 2650, [4, 5]] VPC.full Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

[3, 2866, [2, 3]] VPC.full Sajátos problémát vetnek fel a lefordított címek.

[3, 3238, [4, 5]] VPC.full Ez tipikusan olyan szakkérdést vet fel, amelyben legtöbbször a Szerzői Jogi Szakértő Testület nyújt szakvéleményt.

[3, 3426, [10, 11]] Skipped Esetenként a magánhasználat és a zártkörűség közötti különbség elhatárolási problémát vethet fel.

[3, 4016, [6, 7]] Skipped A két szabályozás eltérése valós problémákat vethet fel, a szakirodalom egy része a két rendszer párhuzamos, egymást ki nem záró érvényesülését látja helyesnek.

[3, 4696, [4, 5]] VPC.full Általában a technika fejlődése vet fel olyan kérdéseket, amelyekkel az Szerzői Jogi Szakértői Testület-hez fordulnak a megkeresők.

vetett bizalom LVC.full (1)

[3, 4075, [25, 26]] LVC.full Komoly (jog)vitákat és félreértéseket okoz sok esetben ez a sajnálatos jelenség, mely a jogkezelő szervezet hatékony működését, így a szerzőknek a közös jogkezelésbe vetett bizalmát is gyakran gyengíti.

be vezet VPC.semi (10)

[3, 320, [6, 8]] VPC.semi A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.

[3, 978, [15, 16]] VPC.semi Az értékpapírkód intézményét 1997. január 1-jével az 1996. évi CXI. törvény 236. § (3) bekezdése vezette be és ezzel egyidejűleg az 1988. évi VI. tv. 237. §-át is kiegészítette egy új f) ponttal, amely a részvényokirat kötelező tartalmi kellékévé tette az értékpapírkód feltüntetését.

[3, 1043, [26, 28]] VPC.semi Így például az 1996. évi CXI. törvény 12. § (1) bekezdés első fordulata szerint a befektetési vállalkozás igazgatóságának a jogszabályhely a)-i) pontjai alatt felsorolt adatokat is be kell vezetni a részvénykönyvbe.

[3, 1051, [5, 7]] VPC.semi Ezért üres átruházás alapján is be kell vezetni a részvényest a kérésére a részvénykönyvbe.

[3, 1074, [14, 15]] VPC.semi A részvénykönyvbe bevezethető részvényesi meghatalmazott intézményét 1997. január 1-jével az 1996. évi CXI. törvény vezette be.

[3, 1083, [28, 30]] VPC.semi A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1083, [38, 40]] VPC.semi A meghatalmazott által történő részvényesi joggyakorláshoz szükséges részvénykönyvi bevezetésnél az 1996. évi CXI. törvény 91. § (5) bekezdése előírja azokat az adatokat is, amelyeket a részvényesi meghatalmazottnál be kell vezetni a részvénykönyvbe. ( Így például részvényfajtánként be kell vezetni a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.

[3, 1098, [21, 22]] VPC.semi Erre a joggyakorlásra viszont csakis akkor van lehetősége, ha a törlést kérő előző tulajdonos bejelentése alapján az új tulajdonost nem vezetik be a részvénykönyvbe.

[3, 2316, [12, 13]] VPC.semi A Gt. ( új ) egyrészt előzmény nélküli új jogintézmények egész sorát vezette be, másrészt számos korábbi társasági-jogi megoldást változtatott meg árnyaltabbá és differenciáltabbá téve azokat.

[3, 4704, [53, 55]] VPC.semi Az Szjt. ( új ) indokolása szerint egyes- főként a műhold útján sugárzó, külföldi- televízió-szervezetek az egyedi joggyakorlás során olyan szélsőségesen egyoldalú és a hazai piac viszonyaitól oly mértékben elszakadó feltételeket próbáltak és próbálnak a magyarországi kábelhálózatokra kényszeríteni, hogy egyértelművé vált a további jogharmonizáció jegyében szerzői jogunkba is feltétlenül be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, amely biztosíthatja, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak ne tagadják meg indokolatlanul és ne tegyék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

vezet végrehajtás LVC.full (1)

[1, 400, [5, 6]] LVC.full Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.

vezet eredmény LVC.full (3)

[3, 1762, [11, 12]] LVC.full Amennyiben a részvények értékesítése a kiállításuktól számított 6 hónapon belül nem vezet eredményre, a társaság alaptőkéjét le kell szállítani.

[3, 1778, [11, 12]] LVC.full Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, a részvénytársaság alaptőkéjét le kell szállítani.

[3, 3631, [28, 29]] LVC.full A felek közötti kockázat megosztásának ez a formája a Ptk. 399. § a) pontjához ( a vállalkozási díj arányos része illeti meg ilyen esetben a vállalkozót ) hasonló eredményre vezet a szerző az Szjt. ( új ) 49. § (4) bekezdés szerint mérsékelt díjazásra tarthat igényt.

jut eredmény LVC.full (1)

[3, 3011, [19, 20]] LVC.full A német felosztási rendszert kiemelve egy 1997-es országos vizsgálat alapján az INFRATEST szektoronként ( jogosulti kategóriánként ) az alábbi eredményre jutott

visszaél VPC.full (3) Skipped (2)

[2, 566, [10]] VPC.full Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

[2, 567, [23]] VPC.full Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

[3, 477, [18]] VPC.full Ezért nem hivatkozhat a korlátolt felelősségére az a részvényes, aki ezzel a felelősségi móddal a hitelezők rovására visszaélt.

[3, 4532, [22]] Skipped Mint már utaltunk rá, a közös jogkezelők szigorú állami kontrolljára több okból is szükség van egyrészt a monopolhelyzetükből adódóan a szervezetek visszaélhetnek piaci erőfölényükkel ( külső kapcsolatrendszer ), másrészt pl. megtagadhatják bizonyos jogosultak képviseletét ( belső kapcsolatrendszer ).

[3, 4773, [35]] Skipped Ez utóbbiakra azért volt szükség, mert kiadásukkor ( 1970-ben ) a művek megrendelőiknek, felhasználóinak, terjesztőinek állami monopolhelyzete volt, s a velük többnyire egyébként is munkaviszonyban álló szerzőkkel, előadóművészekkel szembeni erőfölényükkel visszaélhettek volna.

visszaélés VPC.full (22)

[2, 40, [31]] VPC.full Ezek közül a külön törvények közül fel kell hívni a figyelmet azokra, amelyek egy részükben a gazdasági élet tisztasága vagy a nem kívánatos gazdasági erőfölény kialakulása és az ezzel járó visszaélések megakadályozása érdekében állítanak korlátokat a társulási szabadságnak.

[2, 173, [4]] VPC.full Hitelezővédelmi érdekek és a visszaélések korlátozása miatt büntetőjogi szankciója is lehet a valótlan érték megjelölésének.

[2, 302, [33]] VPC.full Erre utal a Gt. ( új ) 27. § (3) bek., ami a Gt. ( új ) 9. § (2) bek.-re is figyelemmel a Ptk. 5. § (1) bek. szerinti joggal való visszaélés tilalmát jelenti.

[3, 164, [2]] VPC.full Ugyancsak a visszaélések elkerülését szolgálja az erről a jogról való lemondás tilalma, ami szintén a semmisségen alapuló érvénytelenséget eredményezi.

[3, 432, [4]] VPC.full Az egyszemélyes társaságnál a visszaélések megakadályozása érdekében tiltja a törvény, hogy a társaság a saját üzletrészét megszerezhesse.

[3, 478, [1]] VPC.full Ilyen visszaélés esetén ugyanis a részvényesek már korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a hitelezőkkel szemben a társaság ki nem elégített tartozásaiért is.

[3, 667, [16]] VPC.full Emellett ezzel a szabályozási móddal egyúttal azt is megakadályozza a törvény, hogy akár a joggal visszaélés korlátait is átlépve, felső határ nélkül halmozzák és kombinálják a részvényesi jogokat a társaságok, mint ahogyan arra az 1988. évi VI. tv. szabályozása alapján Európában egyedülálló módon lehetőség volt.

[3, 3397, [22]] VPC.full A jelenlegi rendelkezés az " alkalomszerű " felhasználás lehetőségét kivette e körből, mely kitétel a korábbiakban igen sokszor ezen joggal való visszaélésre adott lehetőséget, és a képző-, illetve iparművészeti alkotások szerzőinek jogos igényét a televíziós műsorszolgáltatásban gyakorlatilag kiiktatta.

[3, 3649, [16]] VPC.full E szabálynak köszönhetően nem válik tehát a szerző kiszolgáltatottá, és a felhasználás elmulasztásában megnyilvánuló esetleges visszaélésekre sem ad lehetőséget.

[3, 3658, [13]] VPC.full Utalunk arra, hogy a Ptk. 5. § (2) bekezdésében foglalt joggal való visszaélés tilalmának szabálya nem állapít meg időbeli korlátot.

[3, 4044, [12]] VPC.full A mű egyetlen példányának szándékos megsemmisítése a tulajdonos részéről feltétlenül joggal való visszaélést jelent, és a szerző a személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményeit érvényesítheti. "

[3, 4083, [19]] VPC.full Ez az indokolás a következő mondattal fejeződik be " E rendelkezések nem érintik a Ptk.-nak a más képmásával való visszaélést tiltó szabályait. "

[3, 4085, [4]] VPC.full Mindenekelőtt az azzal való visszaélést.

[3, 4086, [9]] VPC.full A művészi fényképek általános felhasználási módjai nem valósítanak meg visszaélést a fényképen szereplő képmás vonatkozásában.

[3, 4087, [0]] VPC.full Visszaélés lenne például, ha az évtized legnagyobb gonosztevőinek arcképei között egy tisztességes állampolgár portréját is közzétennék.

[3, 4097, [2]] VPC.full Egyebekben a visszaélés kérdésében- a külföldi joggyakorlatból merített példa alapján ( Urteil des Kammergerichts vom 28. August 1998- 25 U 7198/97, in ZUM-RD 12/1998. )- a képmással való visszaélésnek minősül nemcsak a képmás hozzájárulás nélküli felhasználás, hanem a kérdéses műnek nem megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezése.

[3, 4097, [32]] VPC.full Egyebekben a visszaélés kérdésében- a külföldi joggyakorlatból merített példa alapján ( Urteil des Kammergerichts vom 28. August 1998- 25 U 7198/97, in ZUM-RD 12/1998. )- a képmással való visszaélésnek minősül nemcsak a képmás hozzájárulás nélküli felhasználás, hanem a kérdéses műnek nem megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezése.

[3, 4193, [31]] VPC.full A védelmi idő eltelte után a személyhez fűződő jogok megsértése miatt csak polgári jogi igény érvényesítésére van lehetőség [ pl. a Ptk. 80. § (1) bekezdése szerinti hangfelvétellel vagy képmással való visszaélésből eredő jogsértés esetén ], továbbá nincs korlátozva az előadóművész halála után az arra jogosultak kegyeleti jogának gyakorlása.

[3, 4292, [29]] VPC.full Utalni kell arra, hogy az egyidejű vezetékes továbbközvetítés engedélyezési jogának kivétele a közös jogkezelés alól és a sugárzó szervezetek kizárólagos engedélyezési jogának elismerése több, a joggal való visszaélés határát súroló üzleti vitát eredményezhet.

[3, 4500, [8]] VPC.full Mindazonáltal a jogdíj-megállapítás magában hordozza a monopolhelyzettel való visszaélés lehetőségét.

[3, 4501, [2]] VPC.full Az esetleges visszaéléseket az állami ellenőrzés és a tarifák miniszteri jóváhagyása ellensúlyozza.

[3, 4762, [17]] VPC.full Azt megakadályozandó, hogy a szerzett jogok védelme a másik oldalon ne eredményezze a velük a való visszaélés lehetőségét, a jogalkotó kifejezetten megtiltja az ilyen módon megszerzett jogosultságok átruházásának lehetőségét, tehát az ezen jogokból származó előnyök kiaknázásának lehetőségét 3. személyek által.

von kétség LVC.full (1)

[3, 2817, [9, 10]] LVC.full A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.

vállal felelősség Skipped (3) LVC.full (1)

[2, 570, [37, 38]] Skipped Ide tartozik továbbá az a speciális eset is, amikor az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság egyedüli tagja, vagy az egyszemélyes rt. részvényese az alapító okiratban vagy annak a módosításában az egyszemélyes társaság tartozásáért korlátlan és teljes felelősséget vállal. [ Gt. ( új ) 173. § (3), 271. § (3) ].

[3, 435, [34, 35]] Skipped A Gt. ( új ) 296. § előzőekben említett rendelkezései alól abban az esetben van kivétel, ha az egyedüli tulajdonos az alapító okiratban vagy annak a módosításában a társasága tartozásáért korlátlan és teljes felelősséget vállal.

[3, 483, [18, 20]] LVC.full Az egyszemélyes részvényes azonban az alapító okiratban vagy annak a módosításában az egyszemélyes részvénytársaság tartozásaiért korlátlan és teljes felelősséget is vállalhat.

[3, 1823, [14, 15]] Skipped Abban az esetben, ha a részvényes az egyszemélyes részvénytársaság tartozásaiért korlátlan és teljes felelősséget vállal- mely tényt a cégjegyzékbe be kell jegyezni- a hátrányos üzletpolitika folytatásával kapcsolatos rendelkezést nem kell alkalmazni.

vállal kötelezettség LVC.full (8) Skipped (2)

[1, 17, [6, 7]] Skipped Ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeket is.

[1, 315, [19, 20]] LVC.full A közkereseti társaság ( e fejezetben a továbbiakban: társaság ) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

[3, 1168, [6, 7]] LVC.full Zártkörű alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik.

[3, 1179, [9, 10]] LVC.full Míg a nyilvános alapításnál a részvényjegyző a jegyzés során vállal kötelezettséget a részvények átvételére, addig a zártkörű alapítás során e kötelezettségvállalást az alapító okiratba kell foglalni.

[3, 1265, [21, 22]] LVC.full Ebből következik, hogy a tervezetet a jegyzők számára megismerhetővé, hozzáférhetővé kell tenni, másrészt hogy a részvényjegyző olyan tartalommal vállal kötelezettséget, amilyen módon azt az alapítási tervezet tartalmazza.

[3, 1294, [12, 13]] LVC.full Tekintettel arra, hogy a jegyzéssel a részvényjegyző a részvény ellenértékének teljesítésére vállal kötelezettséget, ebből azt következik, hogy ha a részvényt kibocsátási értéken hozzák forgalomba, akkor a jegyzéssel egyidejűleg a jegyzett részvények kibocsátási értékének 10%-át kell befizetni.

[3, 1311, [8, 9]] LVC.full Annak azonban nincs akadálya, hogy az alapítók kötelezettséget vállaljanak arra, hogy a le nem jegyzett részvényeket lejegyzik.

[3, 1406, [28, 32]] LVC.full Ha a részvényes részvényesi joga a 13. § szerint szűnt meg és a részvényes által jegyzett, illetve az alapító okiratban átvenni vállalt részvényre jutó vagyoni hozzájárulás teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a közgyűlés az alaptőkét a késedelembe esett részvényes által az alaptőkére vállalt vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

[3, 1679, [46, 47]] LVC.full Az alaptőke-emelés meghiúsul, ha az új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelés során a 215. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy az új részvények zártkörű forgalomba hozatala során a közgyűlési határozatban megjelölt személyek a határozat szerinti legkisebb összegnek megfelelő részvények átvételére nem vállaltak kötelezettséget.

[3, 4614, [5, 6]] Skipped Az Európai Megállapodás 67. cikkében vállalt kötelezettségeinek tett eleget a magyar jogalkotás a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről szóló 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet meghozatalával.

vég+rehajt VPC.full (2)

[3, 401, [14]] VPC.full Ha a hitelezők nem ellenzik a törzstőke-leszállítást, akkor a társaság az elhatározásának megfelelően végrehajthatja.

[3, 3632, [20]] VPC.full Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

végelszámolás VPC.full (19) Skipped (5)

[1, 459, [12]] VPC.full Ebben az esetben a törlési eljárás egyszerűsítését célzó rendelkezésként lehetőség van a végelszámolás elhatározásával kapcsolatos változás bejegyzési kérelemnek ( elsősorban a cégjegyzésre jogosultak személyében történt változás bejegyzésének ) és magának a társaság törlésének egy kérelemben való előterjesztésére.

[1, 519, [8]] Skipped A jogutód nélküli megszűnés esetében felszámolási eljárásnak illetőleg végelszámolásnak van helye.

[2, 267, [8]] VPC.full A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban Cstv. ) 27. § (1) bek. szerinti jogerős végzés meghozatalának napjától kell számítani a Gt. ( új ) 23. § (3) bek.-ben írt visszamenőlegesen figyelembe veendő két évet.

[2, 579, [23]] Skipped Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik- a felszámolási eljárás, valamint a cégbíróság által történő hivatalbóli törlése esetét kivéve-, végelszámolásnak van helye.

[2, 580, [5]] VPC.full A társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót.

[2, 584, [1]] VPC.full A végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény tartalmazza.

[2, 584, [12]] VPC.full A végelszámolás részletes szabályait a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény tartalmazza.

[2, 634, [14]] VPC.full Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

[3, 38, [15]] Skipped A vállalat jogutód nélküli megszűnése esetén a vállalat vagyoni helyzetétől függően felszámolási eljárásnak, illetve végelszámolásnak van helye.

[3, 415, [5]] VPC.full A gazdasági társaságok felszámolással vagy végelszámolással történő megszűnésére vonatkozó általános szabályokat részletesen a Cstv. tartalmazza.

[3, 499, [37]] VPC.full Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 499, [49]] VPC.full Így például a hitelintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény 199. §-ában foglaltakra, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 218. §-ában írtakra, a felszámolás alatt és végelszámolás alatt álló részvénytársaságoknak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 34. §-ára.

[3, 938, [14]] VPC.full Olyan esetekben, ha a számlatulajdonos ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolás alatt áll, akkor a számla feletti rendelkezési jog kizárólag a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, vagy a végelszámolót illeti meg.

[3, 1787, [1]] VPC.full A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor.

[3, 1789, [1]] VPC.full A végelszámolás megindítását a Ctv. szabályai szerint a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

[3, 2015, [5]] VPC.full Az utolsó két esetet kivéve végelszámolást kell lefolytatni.

[3, 2016, [1]] VPC.full Az végelszámolásra a Cstv. szabályait kell alkalmazni.

[3, 2021, [2]] VPC.full Főszabályként a végelszámolást az igazgató végzi.

[3, 2022, [5]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnést és végelszámolás megindulását bejegyzés és közzététel végett be kell jelentei a cégbírósághoz.

[3, 2023, [1]] VPC.full A végelszámolás befejezését követően a végelszámolónak a cég törlése iránti kérelmet kell benyújtania a zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, felügyelőbizottság és vagy könyvvizsgáló működése esetén ezek jelentését és az igazgatótanács záró ülésének jegyzőkönyvét mellékelve.

[3, 2366, [15]] Skipped A Ptk. 578/A. § (1) bekezdése eredetileg azt írta elő, hogy a pjt. megszűnésekor végelszámolásnak van helye, ugyanakkor ennek a szabályairól nem rendelkezett.

[3, 2368, [27]] Skipped A Gt. ( új ) 305. § (1) bekezdésével beiktatott Ptk. 578/A. § (1) bekezdésének a szabálya azonban egyértelművé teszi azt, hogy a társaság megszűnésekor nem végelszámolásnak, hanem elszámolásnak van helye.

[3, 2391, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Cstv. egyes Gt. ( új)-jal összefüggő rendelkezéseit módosította.

[3, 2432, [28]] VPC.full A Gt. ( új ) 314. § (3) bekezdés az 1994. évi XLIX. törvény 34. § (3) bekezdését módosította kimondva az új előírásban azt, hogy a társulat végelszámolására a törvényben írtakon túl a Cstv.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

végelszámolási VPC.full (15)

[1, 454, [13]] VPC.full A társaság megszűnése és a tényleges törlése között azonban le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 457, [1]] VPC.full A végelszámolási eljárásra vonatkozó általános rendelkezésektől ( Cstv. IV. Fejezet ) eltérő speciális rendelkezés érvényesül akkor, ha a közkereseti társaság [ és a Gt. ( új ) 101. § (3) bek. folytán a betéti társaság ] a végelszámolási eljárást harminc napon belül lefolytatja.

[1, 457, [38]] VPC.full A végelszámolási eljárásra vonatkozó általános rendelkezésektől ( Cstv. IV. Fejezet ) eltérő speciális rendelkezés érvényesül akkor, ha a közkereseti társaság [ és a Gt. ( új ) 101. § (3) bek. folytán a betéti társaság ] a végelszámolási eljárást harminc napon belül lefolytatja.

[1, 458, [3]] VPC.full A határidő a végelszámolási eljárás megindításáról rendelkező határozattól [ Gt. ( új ) 57. § (2) ] számít.

[1, 489, [11]] VPC.full Ezt megelőzően azonban az általános szabályok szerint le kell folytatni a végelszámolási- szükség esetén a felszámolási- eljárást.

[1, 520, [17]] VPC.full A felszámolás során az eljárás jellegéből és lényegéből fakadóan felosztható vagyon nem marad fenn, míg a végelszámolási eljárás befejezését követően az esetek többségében marad felosztható vagyon.

[2, 556, [37]] VPC.full Azonban még azoknál a megszűnési módoknál is, ahol egy ilyen részletesen szabályozott és a hitelezők érdekeit számos garanciális rendelkezéssel védő eljárás ( Cstv. ) után kerülhet csak sor a cég törlésére, a legkörültekintőbb felszámolási vagy végelszámolási eljárás során is adódhatnak esetek, amikor egyes tartozások vagy hitelezők figyelmen kívül maradnak, vagy olyankor válnak ismertté, amikor az eljárás már befejeződött és a társaság megszűnt.

[2, 557, [29]] VPC.full Még inkább felmerülhetnek a társaság megszűnését követően rendezetlen igények ott, ahol a társaság ún. fantom céggé vált és ezért a cégbíróság a Ctv. 56-58. § alapján felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül hivatalból törölte, illetve szüntette meg a társaságot.

[2, 585, [14]] VPC.full A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéseinek eseteiben fő szabályként előbb le kell folytatni a végelszámolási eljárást.

[2, 593, [4]] VPC.full Ellenkező esetben maga a végelszámolási eljárás kerülne veszélybe a tagok különböző csoportjai vagy a hitelezők által előadott ismételt nem kellően megalapozott kérelmek sorozatos előterjesztése esetén.

[3, 39, [13]] VPC.full A két eljárás közötti lényegi különbségből adódóan azonban vagyonmaradvány, felosztható vagyon a végelszámolási eljárás befejezésekor keletkezhet.

[3, 188, [9]] VPC.full A tag jogutód nélküli megszűnése esetén- ami történhet végelszámolási vagy felszámolási eljárással, de történhet ezek nélkül is a Ctv. 56-58. § szerinti hivatalbóli törlési eljárás során- az üzletrész magához vonásának a Gt. ( új ) 144. § szabályai szerint kell eljárni.

[3, 417, [11]] VPC.full Ennek a hirdetménynek a közzétételét igazolnia is kell a végelszámolónak a végelszámolási eljárás lefolytatását követően benyújtandó törlési kérelemhez.

[3, 418, [5]] VPC.full Ugyancsak hitelezői érdekeket véd a végelszámolási eljárás befejezése és a követelések kielégítése után maradó társasági vagyon együtt-tartásának kötelezettsége is a társaság cégbírósági törléséig figyelemmel a Gt. ( új ) 53. § (2) bekezdésére is.

[3, 1791, [1]] VPC.full A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

végelszámoló VPC.full (18)

[1, 451, [11]] VPC.full Ha a társaság az (1) bekezdésben meghatározott okból megszűnik, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

[2, 580, [11]] VPC.full A társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót.

[2, 581, [24]] VPC.full A társaság bármely hitelezője vagy a jegyzett tőke legalább egytizedét képviselő tagok ( részvényesek ) az ok megjelölésével írásban kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóvá történő kijelölését.

[2, 589, [21]] VPC.full Amíg azonban vezető tisztségviselő egyszerre több is lehet és a vezető tisztségviselők testületként is eljárhatnak ( részvénytársaság igazgatósága ), addig végelszámolóként az általánosan kialakult jogszabály értelmezés szerint csak egy személyt lehet kijelölni az ezzel a tisztséggel szügségképpen együttjáró egyszemélyi felelősségre és egyszemélyi döntést kívánó feladatokra tekintettel.

[2, 590, [1]] VPC.full A végelszámoló feladatainak jellege indokolja, hogy érdekellentét vagy a szükséges bizalom hiánya miatt a kisebbség a társaság működése felett a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságtól kérhesse másik végelszámoló kijelölését.

[2, 590, [27]] VPC.full A végelszámoló feladatainak jellege indokolja, hogy érdekellentét vagy a szükséges bizalom hiánya miatt a kisebbség a társaság működése felett a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróságtól kérhesse másik végelszámoló kijelölését.

[3, 412, [1]] VPC.full A végelszámolónak a társaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 417, [9]] VPC.full Ennek a hirdetménynek a közzétételét igazolnia is kell a végelszámolónak a végelszámolási eljárás lefolytatását követően benyújtandó törlési kérelemhez.

[3, 938, [33]] VPC.full Olyan esetekben, ha a számlatulajdonos ellen csődeljárás, felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolás alatt áll, akkor a számla feletti rendelkezési jog kizárólag a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, vagy a végelszámolót illeti meg.

[3, 1786, [1]] VPC.full A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént.

[3, 1788, [17]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnést elhatározó határozatban a Gt. ( új ) 57. § (2) bekezdése szerint a végelszámolót is ki kell jelölni.

[3, 1790, [14]] VPC.full A hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 napos határidőt ezen utóbbi- tehát a végelszámoló- közleményének megjelenésétől kell számítani.

[3, 1791, [6]] VPC.full A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

[3, 1791, [55]] VPC.full A végelszámolási eljárás befejezését követően a végelszámolónak kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránt, amelyhez csatolni kell a Cstv. 75. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt okiratokat, ( zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat, az ezeket elfogadó közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv ) valamint a Cégközlöny példányt, mely igazolja a végelszámoló hirdetményének közzétételét.

[3, 1797, [6]] VPC.full A törvény ilyen esetekben feljogosítja a végelszámolót illetve felszámolót a hátralékos befizetések követelésére, ha a tartozások kiegyenlítése ezt szükségessé teszi.

[3, 1798, [5]] VPC.full Ilyenkor a befizetési kötelezettség a végelszámoló illetve felszámoló felhívásával azonnal esedékessé válik, függetlenül attól, hogy a cégbejegyzéstől számított egy év még nem telt el.

[3, 2020, [13]] VPC.full A határozatban az 1991. évi IL. törvény 65. § (2) bekezdés szerint a végelszámolót is ki kell jelölni.

[3, 2023, [5]] VPC.full A végelszámolás befejezését követően a végelszámolónak a cég törlése iránti kérelmet kell benyújtania a zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, felügyelőbizottság és vagy könyvvizsgáló működése esetén ezek jelentését és az igazgatótanács záró ülésének jegyzőkönyvét mellékelve.

végez jogdíj-érvényesítés LVC.full (1)

[3, 4400, [3, 4]] LVC.full Lényegében ennek alapján végez jogdíj-érvényesítést az ARTISJUS más közös jogkezelő szervezetek részére is.

végez kezelés LVC.full (1)

[3, 4390, [15, 17]] LVC.full A relatív monopolhelyzet ugyanis csak annyit jelent, hogy egy jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelését nem végezheti egynél több egyesület.

végrehajt VPC.full (2)

[2, 255, [5]] VPC.full Ha az ilyen utasítást mégis végrehajtják, akkor nem hivatkozhat az érintett tisztségviselő utóbb arra, hogy alkalmazottként függő viszonyban volt.

[3, 2838, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 50. §-a a felhasználáshoz történt szerzői hozzájárulást követően lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó végrehajtsa a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat, ha ezt a szerző nem hajlandó vagy nem képes megtenni.

végrehajthat VPC.full (1)

[3, 3634, [21]] VPC.full A felhasználót megilleti az a jog, hogy a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges és a mű lényegét nem érintő változtatásokat végrehajthassa.

végrehajtható VPC.full (2) Skipped (1)

[1, 392, [7]] Skipped A hitelező a jogerősen megítélt, illetve végrehajtható, de a társaságtól nem behajtható követelését azonban csak akkor érvényesítheti választása szerint az egyetemlegesen helytállni tartozó tagokkal vagy azok valamelyikével szemben, ha a végrehajthatóság a tagokra is kiterjed, azaz a perben állásuk mellett hozott döntésről van szó.

[3, 4790, [6]] VPC.full A Vht. 172. §-a szerint a végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesíti, és a végrehajtást kérőtől várja annak közlését, hogy megtörtént -e az önkéntes teljesítés.

[3, 4791, [11]] VPC.full Szellemi tulajdonjogok megsértése esetén viszont a végrehajtó a helyszínen kézbesíti a végrehajtható okiratot a kötelezettnek, és a helyszínen maga ellenőrzi a teljesítés megtörténtét.

végrehajthatóság VPC.full (1) Skipped (1)

[1, 392, [33]] Skipped A hitelező a jogerősen megítélt, illetve végrehajtható, de a társaságtól nem behajtható követelését azonban csak akkor érvényesítheti választása szerint az egyetemlegesen helytállni tartozó tagokkal vagy azok valamelyikével szemben, ha a végrehajthatóság a tagokra is kiterjed, azaz a perben állásuk mellett hozott döntésről van szó.

[3, 4794, [25]] VPC.full Ideiglenes intézkedés végrehajtására akkor kerül sor, ha a bíróság a Pp. 156. § (8) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben kimondja annak előzetes végrehajthatóságát.

végrehajtott VPC.full (1)

[3, 1231, [8]] VPC.full A 208-209. §-okban foglaltakat a nem pénzbeli hozzájárulással végrehajtott alaptőke-emelés során is alkalmazni kell.

végrehajtás VPC.full (34)

[1, 394, [9]] VPC.full Az előbbi esetben azonban csak a társasággal szemben kérhet végrehajtást és annak eredménytelensége esetén sem fordulhat a tagok ellen.

[1, 400, [5]] VPC.full Ha a hitelező e vagyonhányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását.

[1, 403, [21]] VPC.full Ennek az elégtelensége esetén azonban lehetősége van a hitelezőnek arra, hogy a társaság vagyonának arra a hányadára is kiterjessze a végrehajtást amely a tagot abban az esetben illetné meg, ha a társaság vagy a tagsági jogviszony megszűnne.

[2, 450, [4]] VPC.full A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

[2, 450, [14]] VPC.full A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

[3, 54, [5]] VPC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 60, [28]] VPC.full Másrészt a kft. számára törzsbetétként teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnál meg kell valósulnia annak a hármas követelménynek is, hogy annak egyidejűleg vagyoni értékkel rendelkezőnek, forgalomképesnek és végrehajtás alá vonhatónak is kell lennie.

[3, 161, [4]] VPC.full Ennek szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ( a továbbiakban Vht. ) tartalmazza.

[3, 406, [14]] VPC.full Mindössze attól a lehetőségtől esnek el, hogy megakadályozhassák a számukra kockázatot jelentő törzstőke-leszállítás végrehajtását a követelésük kielégítése vagy megfelelő biztosíték adása nélkül.

[3, 1059, [24]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvénynek pedig nincsen a Gt. ( új ) 7. § (1) bekezdéséhez hasonló rendelkezése a határidő nélkül előírt jogcselekmények haladéktalan végrehajtásáról.

[3, 1224, [5]] VPC.full Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása ( engedélye ) nélkül ruházhat át.

[3, 1681, [15]] VPC.full A fenti jogszabályi rendelkezés (1)-(2) bekezdése a nyilvános alaptőke-emelés " egylépcsős, illetve kétlépcsős " végrehajtásáról rendelkezik.

[3, 1697, [16]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) módosításán túlmenően a közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának formáját ( új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés ) és végrehajtásának szabályait.

[3, 1697, [28]] VPC.full Az alapító okirat ( alapszabály ) módosításán túlmenően a közgyűlési határozatban meg kell határozni az alaptőke-emelés végrehajtásának formáját ( új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés ) és végrehajtásának szabályait.

[3, 1729, [23]] VPC.full A közgyűlés összehívásáról szóló meghívónak, illetve hirdetménynek- a 234. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül- tartalmaznia kell az alaptőke-leszállítás okára és végrehajtásának módjára vonatkozó tájékoztatást is.

[3, 1741, [12]] VPC.full Az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozatban meg kell jelölnia ) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját; b) azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy a veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik -e; c) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, ésd ) azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.

[3, 1746, [9]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a tőkeleszállítás technikai lebonyolítását ( végrehajtását ) követően újabb közgyűlés tartására nem kerül sor, a közgyűlésnek a leszállításról rendelkező határozattal egyidejűleg, s azzal összhangban módosítania kell az alapító okiratot, illetve alapszabályt.

[3, 1753, [3]] VPC.full Az alaptőke leszállításának végrehajtására nyomdai úton előállított részvények esetén sor kerülhet a részvényeka ) kicserélésével; b) lebélyegzésével; c) számának az alapító okiratban ( alapszabályban ) meghatározott módon történő csökkentésével.

[3, 1772, [45]] VPC.full Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a társaság működése felett a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá arra, hogy az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyűlési határozat a Gt. ( új ) 239. § (3) bekezdése alapján még annak végrehajtása előtt benyújtásra kerül a cégbírósághoz, a cégbíróságot arról is tájékoztatni kell, ha az alaptőke leszállítása valamely oknál fogva meghiúsult.

[3, 1779, [17]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényeket az alaptőke leszállítás Gt. ( új ) 261. §-ában írt bármely módjának végrehajtása céljából be kell nyújtani az igazgatóságnak.

[3, 3633, [7]] VPC.full A felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges változtatások végrehajtása

[3, 3638, [4]] VPC.full A felhasználónak nagyobb változtatások végrehajtása érdekében jogában áll a mű átvételétől számított 2 hónapon belül azt kijavításra visszaadni [ Szjt. ( új ) 49. § (1)_-_(2) ].

[3, 3797, [3]] VPC.full Ugyanitt a törvény végrehajtásáról szóló rendelet kimondta, hogy mindezt alkalmazni kell a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárakra is.

[3, 3805, [8]] VPC.full Így a nemzetközi jogfejlődés eredményeit, az Irányelv végrehajtására kiadott tagállami jogszabályokat és a hazai piaci viszonyokat pontosabban fel lehet térképezni, és alaposabban lehet mérlegelni ( a törvény miniszteri Indoklása ).

[3, 4215, [22]] VPC.full Az importtal kapcsolatban utalni kell arra, hogy hatályban van a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény végrehajtására kiadott 128/1997. ( VII._24. ) Korm. rendelet, amely a vámigazgatási eljárásban lehetővé teszi, hogy a vámhivatal az engedélyhez kötött szállítmány beléptetését az engedély bemutatásáig megtagadja.

[3, 4772, [51]] VPC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig a magyar szerzői jog szabályozásának az volt a hierarchiája, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket tartalmazó törvény mellett létezett egy általános végrehajtási rendelet ( sajátos módon nem kormányrendelet, hanem a művelődési miniszter rendelet, az ún. Vhr. ), továbbá ugyancsak a törvény végrehajtását szolgáló tizenegy művelődési miniszteri rendelet, amely nevesített felhasználási szerződések feltételeit és a vonatkozó szerzői díjakat tartalmazza.

[3, 4785, [16]] VPC.full Már az 1994. évi LIII. törvény ( Vht. ) megalkotása is jelentős lépés volt a bírósági végrehajtás egyszerűsítése és gyorsítása, az indokolatlan adósvédelem megszüntetése érdekében.

[3, 4786, [9]] VPC.full A szellemi tulajdonok megsértése miatt indított perekben hozott határozatok végrehajtása azonban még további, a végrehajtási eljárást gyorsító és egyszerűsítő speciális intézkedéseket igényelt.

[3, 4787, [21]] VPC.full Ezért az Szjt. ( új ) a Vht.-nek a különleges végrehajtási eljárásokat szabályozó harmadik részében a IX. fejezetet ( meghatározott cselekmény végrehajtása ) kiegészítette egy új szakasszal, a 184/A. §-sal.

[3, 4790, [17]] VPC.full A Vht. 172. §-a szerint a végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesíti, és a végrehajtást kérőtől várja annak közlését, hogy megtörtént -e az önkéntes teljesítés.

[3, 4792, [15]] VPC.full A végrehajtási eljárás költségeinek megelőlegezésére vonatkozóan a Vht. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

[3, 4792, [20]] VPC.full A végrehajtási eljárás költségeinek megelőlegezésére vonatkozóan a Vht. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

[3, 4794, [2]] VPC.full Ideiglenes intézkedés végrehajtására akkor kerül sor, ha a bíróság a Pp. 156. § (8) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben kimondja annak előzetes végrehajthatóságát.

[3, 4796, [32]] VPC.full A Vht.-nek a szellemi tulajdonok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásban nem alkalmazható 135. § (1)_-_(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árverés során nem sikerült az ingóságot értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő sem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

végrehajtási VPC.full (12)

[3, 160, [4]] VPC.full A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt- ebben a sorrendben- az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

[3, 3450, [9]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) végrehajtási rendeletének értelmező szabályát az Szjt. ( új ) is átvette, vagyis az oktatási célú [ Szjt. ( új ) 33. § (4) ] szabad felhasználás körébőla törvény kiveszi az iskolai táncmulatságot.

[3, 4743, [13]] VPC.full A 111. § (1)_-_(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

[3, 4772, [28]] VPC.full Az Szjt. ( új ) hatálybalépéséig a magyar szerzői jog szabályozásának az volt a hierarchiája, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket tartalmazó törvény mellett létezett egy általános végrehajtási rendelet ( sajátos módon nem kormányrendelet, hanem a művelődési miniszter rendelet, az ún. Vhr. ), továbbá ugyancsak a törvény végrehajtását szolgáló tizenegy művelődési miniszteri rendelet, amely nevesített felhasználási szerződések feltételeit és a vonatkozó szerzői díjakat tartalmazza.

[3, 4780, [2]] VPC.full Nincs általános végrehajtási rendelete, s nincsenek aprólékos előírások az egyes felhasználási szerződésfajták kötelező feltételeire és díjazására nézve sem. V. fejezete csak a felhasználási szerződések általános szabályait határozza meg, és csak néhány szerződésfajtára illetve műfajra állapít meg speciális rendelkezéseket.

[3, 4786, [15]] VPC.full A szellemi tulajdonok megsértése miatt indított perekben hozott határozatok végrehajtása azonban még további, a végrehajtási eljárást gyorsító és egyszerűsítő speciális intézkedéseket igényelt.

[3, 4787, [10]] VPC.full Ezért az Szjt. ( új ) a Vht.-nek a különleges végrehajtási eljárásokat szabályozó harmadik részében a IX. fejezetet ( meghatározott cselekmény végrehajtása ) kiegészítette egy új szakasszal, a 184/A. §-sal.

[3, 4792, [1]] VPC.full A végrehajtási eljárás költségeinek megelőlegezésére vonatkozóan a Vht. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

[3, 4796, [7]] VPC.full A Vht.-nek a szellemi tulajdonok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásban nem alkalmazható 135. § (1)_-_(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árverés során nem sikerült az ingóságot értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő sem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

[3, 4798, [6]] VPC.full Tehát szellemi tulajdonok megsértése esetén a végrehajtási eljárás során az adós nem kaphatja vissza a lefoglalt ingóságot.

[3, 4799, [13]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

[3, 4799, [22]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

végrehajtó VPC.full (7)

[3, 4790, [9]] VPC.full A Vht. 172. §-a szerint a végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesíti, és a végrehajtást kérőtől várja annak közlését, hogy megtörtént -e az önkéntes teljesítés.

[3, 4791, [6]] VPC.full Szellemi tulajdonjogok megsértése esetén viszont a végrehajtó a helyszínen kézbesíti a végrehajtható okiratot a kötelezettnek, és a helyszínen maga ellenőrzi a teljesítés megtörténtét.

[3, 4793, [15]] VPC.full Az előlegezett költség összegét a végrehajtói letéti számlára kell befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

[3, 4796, [39]] VPC.full A Vht.-nek a szellemi tulajdonok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásban nem alkalmazható 135. § (1)_-_(2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az árverés során nem sikerült az ingóságot értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő sem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

[3, 4797, [6]] VPC.full Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.

[3, 4797, [10]] VPC.full Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.

[3, 4799, [39]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

végrehajtói VPC.full (1)

[3, 4793, [5]] VPC.full Az előlegezett költség összegét a végrehajtói letéti számlára kell befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

végzett átdolgozás LVC.full (1)

[3, 4763, [5, 6]] LVC.full A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.

végzett cselekmény LVC.full (4)

[3, 4353, [22, 24]] LVC.full Mivel a védelmi idő kiterjesztését ( felélesztését ) csak az Szjt. ( új ) hatálybalépése utáni időszakra lehet bevezetni, a korábban végzett felhasználási cselekmények- ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak- nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak 108. § (3) bekezdése ).

[3, 4603, [22, 25]] LVC.full A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak- a szerző engedélyével végzett- olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik.

[3, 4741, [61, 63]] LVC.full Az Szjt. ( új ) rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni, tehát az 1999. augusztus 31-e előtt létrejött felhasználási szerződések teljesítése, értelmezése, megszegése stb. során felmerülő kérdésekre a választ továbbra is az Szjt. ( új ) 110. § a) és d)-r) pontjai által hatályon kívül helyezett jogszabályokban kell keresni, illetve az ezen időpont előtt végzett felhasználási cselekmények- akár érvényes szerződésen alaultak, akár jogosulatlanok voltak- a korábbi szabályok szerint fognak minősülni.

[3, 4745, [3, 5]] LVC.full " A korábban végzett felhasználási cselekmények nem minősülhetnek visszamenőleg jogosulatlannak, ha a felhasználás idején jogszerűnek számítottak.

tesz cselekmény LVC.full (1) Skipped (1)

[2, 76, [18, 22]] LVC.full Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.

[3, 4609, [65, 67]] Skipped A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít.

végzés meghozatal LVC.full (2)

[2, 262, [28, 29]] LVC.full A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását ( a felszámolás elrendelését ) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.

[2, 267, [25, 26]] LVC.full A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény ( a továbbiakban Cstv. ) 27. § (1) bek. szerinti jogerős végzés meghozatalának napjától kell számítani a Gt. ( új ) 23. § (3) bek.-ben írt visszamenőlegesen figyelembe veendő két évet.

zár ki VPC.full (15)

[2, 12, [5, 6]] VPC.full A kódex jellegű szabályozás nem zárja ki, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban Ptk. ) mint mögöttes jogforrás szintén szabályozást adjon a gazdasági társaságokkal kapcsolatban ( Ptk. 52-56. § ).

[2, 274, [10, 11]] VPC.full A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért- ha ezt törvény nem zárja ki- díjazást lehet megállapítani.

[3, 217, [18, 19]] VPC.full Fontos szabály, hogy a Gt. ( új ) a korábbi rendelkezéssel ellentétben csak a szavazati jog gyakorlását zárja ki az ilyen üzletrésznél.

[3, 1067, [12, 13]] VPC.full Ilyen irányú gyakorlat kialakulása- bár a szabályozási mód ezt egyértelműen nem zárja ki- szerintünk nem volna összeegyeztethető a részvénykönyv intézményével.

[3, 2342, [23, 25]] VPC.full Összeolvadásnál viszont már tetszés szerint lehetne választani gazdasági társaság vagy kht. cégformát, a jogalkotó viszont a kht.-k gazdasági társasággá való átalakulását mindenképpen ki akarta zárni.

[3, 2663, [15, 17]] VPC.full A jogszabályok fordításánál a nyersfordítást csupán vélelmezte a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye, nem zárta viszont ki a szerzői fordítás lehetőségét a konkrét esettől függően.

[3, 3030, [18, 19]] VPC.full A jelenlegi megoldást ezt " meghaladóan ", a szerzőnek még szélesebb jogokat biztosít, mivel általános érvénnyel zárja ki a nemzetközi jogkimerülést, illetőleg minden műfajra kiterjed.

[3, 3492, [12, 13]] VPC.full Így pl. ha egy regény kiadására szerződik az író, ez nem zárja ki, hacsak a kiadóra nem ruházta át a megfilmesítési jogokat is, hogy azt külön szerződésben egy filmelőállítóra ruházza át.

[3, 3502, [14, 15]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 43. § (1) bekezdésében foglalt kizárólagos engedélyezési jog nem zárja ki, hogy az azt megelőzően kötött nem kizárólagos szerződés továbbra is hatályban maradjon.

[3, 3952, [10, 11]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 66. § (8) bekezdése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a remake jogáról nem mondott le pl. az eredeti film alapjául szolgáló irodalmi mű szerzője a megfilmesítési szerződésben, a szerző egy másik előállítóval akár 10 éven belül előszerződést ( Ptk. 208. § ) kössön.

[3, 4031, [4, 5]] VPC.full A tűrés kötelezettsége nem zárja ki, hogy megszabja a bemutatás és felvételek készítése feltételeit, amennyiben e feltételek nem lépik túl a " méltányos érdek " határait.

[3, 4186, [5, 6]] VPC.full Ez a szabály természetesen nem zárja ki, hogy az együttes felvett néven is működjön, amelyre szintén kiterjed a védelem.

[3, 4270, [3, 4]] VPC.full Ez azonban nem zárja ki, hogy egyes, nem kizárólag természetes személyekhez kötődő személyhez fűződő jogokkal is rendelkezzenek [ Ptk. 75. § (2) ].

[3, 4436, [40, 41]] VPC.full ( Amennyiben a jövőben miniszter helyett a Kormány által kijelölt országos hatáskörű szerv vezetője látná el a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának vezetését, úgy érvényesülhet az Áe. 64. §-ának másik fordulata, miszerint a fellebbezést az ügyben a jogszabály azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását a bíróságtól lehet kérni. )

[3, 4499, [4, 5]] VPC.full Ez a szabály nem zárja ki a fentebb is jelzett kedvezmények alkalmazását vagy azt, hogy a jogkezelő átalányszerződéseket kössön a felhasználóval. ( A jogkezelők leginkább a rádió- és televízió-szervezetekkel kötnek átalánydíjas keret-szerződéseket. )

ál fenn VPC.full (1)

[3, 3419, [40, 41]] VPC.full A régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) ezen rendelkezését kibővítette az új törvény a szociális és időskori gondozás keretében, az egyházi ünnepeken, egyházak vallási szertartásain történő előadás szabad felhasználássá minősítésével, feltéve, hogy ezeknél sem ál fenn még közvetve sem a jövedelemfokozás célja.

áll be VPC.full (1)

[2, 181, [7, 8]] VPC.full Csak ennek a felhívásnak az eredménytelensége esetén áll be a tagsági viszony megszűnése a Gt. ( új ) 13. § (2) bek. szerinti határidővel.

áll el VPC.full (1)

[3, 2617, [7, 8]] VPC.full Ezek szerint, a felhasználó csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a szerzőnek a mű kijavítására lehetőséget adott.

áll elő VPC.full (2) VPC.semi (2)

[2, 439, [32, 33]] VPC.full Megszűnik a könyvvizsgálói tisztség a határozott idejű megbízás vagy a más szerződéses jogviszony idejének lejártával, amennyiben azt nem hosszabbítják meg vagy akkor is, ha a könyvvizsgálóval szemben olyan kizáró ok áll elő, ami a törvény erejénél fogva kizárja, illetve megszünteti a könyvvizsgálói tisztséget.

[2, 535, [11, 12]] VPC.semi Ezért az a) pont első fordulatában írt megszűnési ok csak akkor állhat elő, ha a meghatározott időtartamot maga a létesítő okirat tartalmazza.

[3, 4251, [2, 3]] VPC.semi Érdekes helyzet állhat elő, ha a hangfelvétel-előállítók nem adják hozzájárulásukat a felhasználónak a hangfelvétel haszonkölcsönbe, illetve bérbeadásához.

[3, 4287, [3, 4]] VPC.full Ez az eset áll elő, ha pl. egy televíziós műről a szabad felhasználás körében készült másolatot kíván a felhasználó nyilvánosan bemutatni.

áll fenn VPC.full (14)

[2, 49, [8, 9]] VPC.full Az első bekezdésben említett tilalom csak az egyidejűségre áll fenn.

[2, 50, [38, 39]] VPC.full Annak sincs akadálya, hogy egy korlátlan felelősséggel járó tagsági viszony mellett több más korlátolt felelősséggel járó tagsági viszonyt létesítsenek, illetve olyat, ahol a vagyoni felelősség csak a társasággal szemben és csak meghatározott vagyoni érték szolgáltatására áll fenn.

[2, 226, [17, 18]] VPC.full Az érdeksérelemnek- kárnak- a társaságnál kell felmerülnie és a helytállási kötelezettség is a társasággal szemben áll fenn, feltéve, hogy a társaság azt érvényesíteni kívánja.

[2, 258, [22, 23]] VPC.full Természetesen az ilyen utasítási jog azzal jár, hogy az ügyvezetőnek a Gt. ( új ) 29. § szerinti fokozott felelőssége sem áll fenn.

[2, 285, [9, 10]] VPC.full A tilalom ezúttal is csak a közeli hozzátartozók esetében áll fenn, akik körét mögöttes jogszabályként itt is a Ptk. 685. § b) pontja határozza meg.

[2, 442, [18, 19]] VPC.full Hangsúlyozni kell, hogy a törvényességi felügyelet csak a bejegyzési kérelmüket beadott, illetve már bejegyzett társaságokat illetően áll fenn.

[2, 443, [1, 2]] VPC.full Nem áll fenn azokkal a társaságokkal szemben, amelyek annak ellenére működnek, hogy nem jegyeztették be magukat, vagy a bejegyzési kérelmüket a cégbíróság jogerősen elutasította ( BH1994. 275. ).

[2, 565, [36, 37]] VPC.full Ha a tag felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag ( részvényes ) felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak ( részvényesnek ) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért.

[3, 379, [29, 30]] VPC.full Ennek a helyzetnek az elkerülésére csak a tagok elsőbbségi jogával való élés vagy- egyetértést feltételezve- az új törzsbetét megszerzésére jogosult, mindenki számára elfogadható kívülálló(k) kijelölésének lehetősége áll fenn.

[3, 403, [8, 9]] VPC.full Ezért a kielégítési kötelezettség csak a lejárt követelésekre áll fenn.

[3, 942, [32, 33]] VPC.full E szerint az előírás szerint ugyanis az értékpapír számlavezetőnek zárolt értékpapír alszámlára kell átvezetnie minden olyan értékpapírt, amellyel jogszabály bírósági vagy hatósági intézkedés, vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jogosultság áll fenn.

[3, 3399, [5, 6]] VPC.full Ez a helyzet mostantól nem áll fenn.

[3, 3559, [23, 24]] VPC.full Ha a felhasználó az engedély birtokában teszi ezt, akkor természetesen további helytállási kötelezettsége a felhasználási szerződés teljesítéséért ( pl. jogdíjfizetés ) nem áll fenn.

[3, 3988, [11, 12]] VPC.full A név feltüntetésének hiánya és a díjfizetés között okozati összefüggés nem áll fenn.

áll kapcsolat LVC.full (1)

[3, 4442, [12, 13]] LVC.full Mivel a jogszabály értelmében a közös jogkezelők " külső " felhasználók ezreivel állnak kapcsolatban ( díjmegállapítás, jogosítás, szerződéskötés, díjbeszedés ), a felhasználó-védelmi szempontok is indokolják a szigorú nyilvántartásba vételi előírásokat.

áll per LVC.full (2)

[2, 471, [15, 16]] LVC.full Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelő bizottsága, vagy a felügyelő bizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki.

[2, 473, [21, 22]] LVC.full A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra ( részvényesekre ) is kiterjed, akik nem álltak perben.

áll rendelkezés LVC.full (12)

[1, 486, [4, 5]] LVC.full Mindkét esetben három hónap áll rendelkezésre, ami alatt a szükséges szerződés módosítást a cégbírósághoz be kell nyújtani.

[3, 158, [12, 13]] LVC.full Az elővásárlási jog gyakorlására- elfogadó nyilatkozatra- tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől.

[3, 213, [24, 25]] LVC.full Az eddigi cégbírósági gyakorlat ilyen esetben rendszerint megkívánta, hogy könyvvizsgálói nyilatkozattal vagy mérleggel igazolják, hogy a törzstőkén felüli vagyon mint törvényi előfeltétel rendelkezésre áll.

[3, 298, [12, 13]] LVC.full A kézbesítés megtörténtére és a taggyűlésre való felkészülésre minimum tizenöt napos időköz áll rendelkezésre.

[3, 315, [21, 22]] LVC.full Az eredmény közlésére- a rendelkezésre álló idő lejártát követően a postai kézbesítéshez szükséges időre is figyelemmel- szintén nyolc nap áll rendelkezésre.

[3, 373, [24, 25]] LVC.full Ezért ebben az esetben értelemszerűen nem, illeti meg a tagokat elsőbbségi jog az új törzsbetétekre, mivel azok kifejezetten a társaság munkavállalói számára állnak rendelkezésre.

[3, 2984, [33, 34]] LVC.full Komoly problémát okozott a korábbiakban a HUNGART és a FILMJUS, mint teljességgel újonnan alakult szervezetek esetén a megalakulásukat megelőző időtartamra beszedett díjak felosztása, mivel pl. a HUNGART esetében semmilyen dokumentáció nem állt rendelkezésre mindehhez.

[3, 3505, [8, 13]] LVC.full A nem kizárólagos jogot szerző felhasználónak ezért érdekében áll, vagy egy ilyen rendelkezéssel védenie méltányolható gazdasági érdekeit, vagy ha ezzel nem él, a szerződés egyéb feltételeit erre tekintettel megállapítania.

[3, 3651, [21, 22]] LVC.full Ennek megakadályozására az általános polgári jogi és versenyjogi szabályok mellett az Szjt. ( új ) 51. § (1) b) pontja is rendelkezésre áll.

[3, 3740, [9, 10]] LVC.full Azoknál a műfajoknál, ahol az átlagos művekre egyértelműen rendelkezésre áll teljesítményvédelnmi ( a szerzői joghoz hasonlóan kizárólagos jogot adó ) rendszer, fel lehet emelni a szerzői jogi védelemképesség alsó határát, ez azonban a szoftverre semmiképpen sem lenne helyes. "

[3, 3932, [9, 12]] LVC.full Így a filmnél nem 2, hanem 6 hónap áll az előállító rendelkezésére, hogy a művet elfogadja.

[3, 3934, [6, 9]] LVC.full A kijavított mű elfogadására 3 hónap áll az előállító rendelkezésére.

bocsás rendelkezés LVC.cause (1)

[3, 4523, [29, 30]] LVC.cause A közös jogkezelő szervezet nyilvántartása és adatkezelése lehetővé teszi azt, hogy a nyilvántartásában szereplő művek vagy szomszédos jogi teljesítmények védelmét és a jogosultakat érintő információt a felhasználó számára rendelkezésre bocsássa.

bocsát rendelkezés LVC.cause (9) Skipped (1)

[1, 315, [41, 42]] LVC.cause A közkereseti társaság ( e fejezetben a továbbiakban: társaság ) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

[2, 148, [8, 9]] LVC.cause A társaság induló vagyonát a társaság alapító tagjai bocsátják rendelkezésre.

[2, 733, [68, 72]] LVC.cause Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje- a jogutód gazdasági társaságban tagként ( részvényesként ) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után- nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai ( részvényesei ) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

[2, 744, [18, 19]] Skipped A tagok, illetve a részvényesek azonban az átalakulás eredményességének a biztosítása érdekében új lehetőségként a különbözetet ilyenkor rendelkezésre bocsáthatják a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig.

[3, 73, [22, 23]] LVC.cause A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, ésb ) minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább egymillió forintot a társaság számlájára befizették.

[3, 427, [23, 25]] LVC.cause Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

[3, 1233, [49, 50]] LVC.cause A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáiga ) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, b) a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

[3, 1356, [10, 12]] LVC.cause A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.

[3, 1874, [22, 23]] LVC.cause Ha az egyesülés a " főtevékenysége " mellett kiegészítő gazdálkodási tevékenységet is folytatni kíván, az ehhez szükséges vagyont a tagoknak kell rendelkezésre bocsátani.

[3, 1889, [10, 11]] LVC.cause Az egyesülés működésének költségeit a tagok viselik, és azok bocsátják rendelkezésre a kiegészítő gazdálkodási tevékenységhez szükséges vagyont is.

történik rendelkezés LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 1370, [16, 17]] LVC.full Amennyiben a társaságnak módja van esetenként önként választott bármelyik napilapban megjelentetni a hirdetményt, gyakorlatilag nem történt rendelkezés a hirdetmény tényleges helyének meghatározásáról.

[3, 2309, [14, 15]] Skipped Olyan esetekben pedig ha a létesítő okiratban a korábban már hatályon kívül helyezett törvény rendelkezéseire történik utalás és ezek alkalmazásra is kerülnek, akkor azok nem mint jogszabályok, hanem mint a létesítő okirat részei kerülnek alkalmazásra.

állhat fenn VPC.full (1)

[1, 359, [20, 21]] VPC.full Más kérdés, hogy a természetes személy üzletvezetőkkel szemben érvényesülő kizáró okok és tilalmak a jogi személy képviselőjével szemben sem állhatnak fenn.

állít elő VPC.full (3)

[3, 877, [30, 31]] VPC.full A Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint a részvénytársaságok a belátásuktól függően szabadon dönthetnek arról, hogy milyen formában bocsátják ki, illetve állítják elő a részvényeiket.

[3, 880, [28, 29]] VPC.full A társaságoknak azonban mindkét működési forma esetén lehetőségük van arra, hogy a részvényeik egy részét nyomdai úton, míg a névre szóló részvények más részét dematerializált papírként állítsák elő.

[3, 1272, [16, 17]] VPC.full A részvények előállítási módját, vagyis azt, hogy a részvényeket nyomdai úton vagy dematerializált részvényként állítják elő, az alapítási tervezetnek szintén tartalmaznia kell.

állít fel VPC.full (5)

[1, 155, [7, 8]] VPC.full A jogutód társaság cégformája tekintetében azonban megkötéseket állít fel.

[3, 1747, [29, 30]] VPC.full Abban az esetben, ha az alaptőke leszállítása nem valamennyi részvényest érinti, illetve a részvényeseket nem azonos módon érinti, a törvény a határozat érvényességéhez garanciális okokból többletfeltételeket állít fel.

[3, 2779, [13, 14]] VPC.full A törvény a szerző halála után fellelt mű tekintetében egy megdönthető törvényi vélelmet állít fel.

[3, 3084, [25, 26]] VPC.full A már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű esetén tehát- bizonyos szempontból a szerző kizárólagos engedélyezési jogát csorbítva- a jogszabály itt olyan vélelmet állít fel, amellyel a szerző hozzájárulását megadottnak tekinti jogszabály erejénél fogva nyilvános előadáshoz, amennyiben az egyéb feltételek- tehát a korábbi, megelőző nyilvánosságra hozatal, a változtatás tilalma, és a szerzői jogdíj előzetes megfizetése- teljesülnek.

[3, 4519, [7, 8]] VPC.full Kizárólag a kötelező közös jogkezelésre tartozó esetekben állítja fel a törvény azt a vélelmet, amely szerint a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek ( védelmi idő még nem telt el stb. ).

állít ki VPC.full (3) Skipped (2)

[3, 821, [25, 26]] Skipped A részvényutalványt a társaságot az 1988. évi VI. tv. előírásával azonos módon változatlanul a részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényesek által teljesített vagyoni hozzájárulásról állíthatják ki.

[3, 877, [27, 30]] Skipped A Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint a részvénytársaságok a belátásuktól függően szabadon dönthetnek arról, hogy milyen formában bocsátják ki, illetve állítják elő a részvényeiket.

[3, 901, [20, 22]] VPC.full Olyan esetben, ha a kibocsátó nem fogad el túljegyzést, akkor az okiratot már a jegyzés lezárása utáni napon ki kell állítani.

[3, 1760, [19, 20]] VPC.full Abban az esetben, ha a be nem nyújtott és ezért érvénytelennek nyilvánított részvények helyett a társaság új részvényeket állít ki, azokat értékesíteni köteles.

[3, 4420, [18, 19]] VPC.full Megjegyezzük, hogy egyes közös jogkezelő szervezetek kiegészítő szolgáltatásként ( pl. ARTISJUS, FILMJUS ) kérelemre ún. műtanúsítványt állítanak ki, amely azonosítja egy szerző művét, és vitás esetben bizonyítási eszközként szolgál.

árverés kerülő LVC.full (1)

[3, 242, [29, 30]] LVC.full A hirdetményben meg kell jelölni: a) a társaság nevét és székhelyét; b) az árverés helyét és idejét; c) a fizetés módját és határidejét; d) az árverésre kerülő üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat, ideértve a kikiáltási árat is.

átruház VPC.full (17)

[3, 136, [17]] VPC.full Ezért több eseti döntés is kimondta ( pl. Cgf. II. 31.049/1992/4. sz. határozat ), hogy üzletrészt átruházni csak a kft. cégbejegyzését követően lehet, mert- a Gt. ( új )- 133. § (1) bek. alapján csak a bejegyzést követően jön létre.

[3, 142, [7]] VPC.full Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a 130. §-ban, valamint a 132. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

[3, 143, [20]] VPC.full A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt- ebben a sorrendben- az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

[3, 630, [34]] VPC.full A forgatható értékpapír átruházása forgatmánnyal megy végbe, az ilyen átruházásnak átruházó és igazoló hatása van, ami azt jelenti, hogy a forgatmány a részvényből mint tagsági jogot megtestesítő értékpapírból származó valamennyi jogot átruházza az új tulajdonosra.

[3, 774, [21]] VPC.full Ezért azt a Gt. ( új ) 187. § (2) bekezdése értelmében kizárólag csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra lehet átruházni, akiknek a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnt meg.

[3, 833, [7]] VPC.full Ha a részvényes az ideiglenes részvényt másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendő vagyoni hozzájárulásából eredő tartozásáért készfizető kezesként felel.

[3, 1597, [29]] VPC.full Ezt követően a társaság működése során az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja, illetve a felügyelőbizottság, ha a társaság alapító okirata, illetve alapszabálya e jogkört a felügyelőbizottságra átruházza [ Gt. ( új ) 33. § (1) ].

[3, 1970, [9]] VPC.full Az igazgató képviseleti jogkörét meghatározott ügykörben a társaság dolgozóira átruházza [ Gt. ( új ) 39. § (4) ].

[3, 3264, [22]] VPC.full A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.

[3, 3266, [27]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (1) bekezdésében foglalt jogátszállás azt is jelenti, hogy a vagyoni jogokat vagy annak egy részét a munkáltató harmadik személyre átruházhatja.

[3, 3548, [18]] VPC.full Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból származó kötelezettség alapján készített mű felhasználási jogait harmadik személyre átruházza, ugyan ezt a szerző külön engedélye nélkül is megteheti, ám megfelelő díjazásra ilyenkor is jogosult marad [ Szjt. ( új ) 30. § (3) ].

[3, 3789, [18]] VPC.full Ha az adattár másolatának tulajdonjogát a szerzői jogi jogosult, vagy az ő hozzájárulásával más a Közösség területén átruházta, az átruházott másolat tekintetében a további, a Közösségen belül történő tulajdon átruházások ellenőrzésének joga kimerül;

[3, 3891, [16]] VPC.full Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a szerző a felhasználási jogait teljes egészében, korlátlanul átruházza az előállítóra, lényegében a vagyoni jogok átruházásáról beszélhetünk.

[3, 3892, [29]] VPC.full A filmalkotás létrehozására kötött szerződés ( a továbbiakban: megfilmesítési szerződés ) alapján a szerző- kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

[3, 4048, [5]] VPC.full Ezen jogát a szerző ugyancsak átruházhatja a művei közös kezelését végző egyesületre, a kérdés által felvetődő problémákról a közös jogkezelés szabályainál kívánunk szólni.

[3, 4145, [25]] VPC.full Mivel a filmelőállító jelentős teljesítménnyel járul hozzá a film létrejöttéhez, a megfilmesítési szerződés alapján az előadóművész- a szerzőhöz hasonlóan- ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot, vagyis a vagyoni jogok túlnyomó többségét [ Szjt. ( új ) 66. § (1) ].

[3, 4757, [24]] VPC.full A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak- a felhasználást folytató- szervezeti egységével együtt lehet átruházni.

átruházhat VPC.full (1)

[3, 3064, [12]] VPC.full A szerzők és az előadóművészek a felhasználási szerződésben a bérbeadás jogát is átruházhatják, az Szjt. ( új ) 23. § (6) mint garanciális szabály biztosítja azonban a szerzők és az előadóművészek [ Szjt. ( új ) 73. § (3) ] számára a bérbeadásból származó felhasználói bevételből való részeltetést a filmalkotások és hangfelvételek esetében.

átruházhatatlanság VPC.full (1)

[3, 2727, [13]] VPC.full A személyhez fűződő ( morális ) jogokról való lemondás tilalma, valamint ezek átruházhatatlansága a szerző rendelkezési jogának korlátait képezik, a jogalkotó szándéka szerint a szerző érdekeinek védelmében.

átruházható VPC.full (3)

[1, 546, [26]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. rendelkezett az igazgató és az igazgatótanács közé " beékelődött " igazgatóságról, mint operatív testületről, melyre az igazgatótanács egyes feladatai átruházhatók voltak.

[3, 595, [7]] VPC.full Eszerint értékpapírnak a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszközt kell tekinteni.

[3, 3814, [20]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a törvényben meghatározott esetekben a vagyoni jogok átruházhatók legyenek.

átruházhatóság VPC.full (6)

[3, 605, [2]] VPC.full A részvények átruházhatósága

[3, 616, [2]] VPC.full A szabad átruházhatóság alatt azonban a gyakorlat általában eddig mindig azt értette, hogy a bemutatóra szóló részvény átruházása puszta átadással történik meg.

[3, 1136, [16]] VPC.full A gazdasági igényeket figyelembe véve ezért az új törvény szakítva a részvény abszolút forgalomképességével, vagyis átruházhatósága korlátozhatatlanságával lehetőséget biztosít a nyomdai úton előállított névre szóló részvények tekintetében a Ptk. 373., 374. és 375. §-ában írt elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog kikötésére.

[3, 2724, [42]] VPC.full Az Szjt. ( új ) az ún. monista ( személyhez fűződő és vagyoni jogok egysége ) szerzői jogi koncepcióból indul ki, ám ezt ötvözi az ún. dualista felfogással, és az egységet feloldja azokban az esetekben, amikor a vagyoni jogok átruházhatóságát ( pl. adattár, szoftver, reklámozásra készített mű ) lehetővé teszi.

[3, 2731, [4]] VPC.full A személyhez fűződő jogok átruházhatóságának tilalma, és a vagyoni jogok forgalomképessége

[3, 3813, [6]] VPC.full Reklámozás céljára megrendelt mű vagyoni jogainak átruházhatósága

átruházott VPC.full (3)

[2, 344, [4]] VPC.full A felügyelő bizottság az átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a gazdasági társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén beszámol.

[3, 2783, [21]] VPC.full Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

[3, 3789, [21]] VPC.full Ha az adattár másolatának tulajdonjogát a szerzői jogi jogosult, vagy az ő hozzájárulásával más a Közösség területén átruházta, az átruházott másolat tekintetében a további, a Közösségen belül történő tulajdon átruházások ellenőrzésének joga kimerül;

átruházás VPC.full (121)

[1, 171, [28]] VPC.full Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben a 75. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határoznia ) az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát; b) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait; c) azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak; d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek ( így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben ) vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.

[1, 186, [18]] VPC.full A Gt. ( új ) 202. §-a új lehetőségként a zártkörűen működő részvénytársaságok számára a névre szóló részvények átruházásának a korlátozását is megengedi és azt a részvénytársaság beleegyezéséhez köthetővé teszi.

[1, 189, [30]] VPC.full A Gt. ( új ) 76. § (1) g) pontjából azonban mind a névre szóló, mind a bemutatóra szóló részvénynél, valamint a dematerializált részvénynél egyaránt részletezni kell az átruházás szabályait.

[1, 410, [7]] VPC.full Ez a megoldás a kft. üzletrészének az átruházását ültetné át a kkt.-be, amit viszont nem tesz lehetővé az egyes társasági formák lényegi jegyeinek egy társasági formába való ötvözésének a Gt. ( új ) 2. § (1) bek. szerinti tilalma.

[3, 22, [9]] VPC.full Az igazgatótanács hozzájárulásával a tagsági jogok más tagra történő átruházásával is ki lehet lépni a vállalatból.

[3, 27, [13]] VPC.full Ilyen esetben a vállalatnak a taggal szemben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, az átruházás a kilépő és a tagsági jogokat átvevő tag egymás közötti viszonyában történik meg.

[3, 31, [1]] VPC.full Az átruházással történő tagkilépés megtörténhet bármely időpontban, tehát az év vége előtt is, arra a 117. § (2) bekezdésében előírt három hónapos bejelentési kötelezettség sem vonatkozik.

[3, 100, [2]] VPC.full Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője azt a társaság hozzájárulásával átvállalja.

[3, 109, [2]] VPC.full Az üzletrész átruházása az esetleges mellékszolgáltatási kötelezettséget is megszünteti.

[3, 146, [9]] VPC.full A tag a saját egyoldalú elhatározásából csak az üzletrésze átruházásával szüntetheti meg a tagsági viszonyát.

[3, 148, [16]] VPC.full Így pl. figyelemmel kell lenni, a Ptk. 117. § (2) bekezdésére is, amely az átruházásra irányuló szerződésen kívül a dolog átadását vagy annak minősülő egyéb nyilatkozatot is megkíván, amit a szerződésbe vagy külön nyilatkozatba is foglalhatnak.

[3, 149, [10]] VPC.full Az üzletrésznek a társaságon belüli- másik tagra történő- átruházását érvényesen kizárni nem lehet.

[3, 152, [3]] VPC.full A kívülállóra történő átruházás ugyanis sértheti akár a társaságnak, akár a társaságban maradók érdekeit pl. az új tag egyéb gazdasági kapcsolatai és érdekeltségei miatt vagy a személyében rejlő okokból.

[3, 155, [11]] VPC.full Ezért nem illeti meg ez a jog semmilyen más jogcímen történő átruházásnál pl. ajándékozásnál vagy ajándékozással vegyes adásvételi szerződés esetében sem a Gt. ( új)-ban felsoroltakat.

[3, 156, [5]] VPC.full Nem minősül elővásárlási jogot megalapozó átruházásnak, azaz adásvételi szerződésnek az üzletrész apportálása sem más gazdasági társaságba a BH1993. 512. I. sz. döntésre figyelemmel.

[3, 167, [7]] VPC.full A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik.

[3, 169, [5]] VPC.full Az üzletrésznek kívülálló részére történő átruházása sértheti a társaság érdekeit.

[3, 170, [18]] VPC.full Ennek megakadályozását szolgálja a Gt. ( új ) 134. § (2) bek.-ben biztosított elővásárlási jog, amennyiben az átruházás adásvételi szerződéssel történik.

[3, 173, [27]] VPC.full Ilyen tilalom esetén viszont számot kell vetniük a tagoknak azzal, hogy az ilyen társaságból a társasági szerződés tiltó rendelkezésének módosítása nélkül a saját elhatározásukból ( üzletrészük átruházásával ) soha nem tudnak kiválni.

[3, 174, [2]] VPC.full Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

[3, 175, [2]] VPC.full Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.

[3, 177, [1]] VPC.full Ezért átruházása esetén ezek a jogok és kötelezettségek egységesen az új tulajdonosra szállnak.

[3, 180, [13]] VPC.full Ugyanezt fejezi ki a BH1992. 652. sz. döntés is olyan szerződésmódosításnak minősítve az átruházást, amit a jogszabály formálisan nem követel meg.

[3, 192, [7]] VPC.full Ebben az esetben- ha a szerzés átruházás, a megszűnt tag jogutódlása vagy öröklés útján történik- lehetőség van az üzletrész felosztására, de csak a társaság hozzájárulásával.

[3, 232, [12]] VPC.full Ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a dolgozói üzletrész átruházására, átszállására és megszűnésére a 146. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

[3, 335, [39]] VPC.full A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a) valamennyi tag nevét ( cégét ), lakóhelyét ( székhelyét ) és törzsbetétét; b) a törzstőke mértékét; c) a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.

[3, 336, [12]] VPC.full A tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását ( átszállását ), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken.

[3, 355, [26]] VPC.full Az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását célzó jogalkotói meggondolásból nincs szükség a társasági szerződés módosítására a Gt. ( új ) 138. § (2) bek. alapján az üzletrész átruházás esetében annak ellenére, hogy az ebben a részében változatlan régi- új Gt. ( új ) korábbi törvényi indokolása is elismeri, hogy ilyenkor valójában a társasági szerződés módosításáról van szó.

[3, 543, [22]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (2) és 201. §-a a zártkörűen működő részvénytársaságok számára teszi lehetővé a részvényszerzés és részvény átruházás korlátozását, míg ugyanezek a lehetőségek nem illetik meg a nyilvánosan működő társaságokat.

[3, 592, [36]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. viszont erről direkt módon nem rendelkezett, ezért például az 1988. évi VI. tv. 17. §-a alapján belépő Ptk. 338/B. § (1) bekezdése segítségével lehetett a részvény kinyomtatási kötelezettségét és az átruházásánál a részvény birtoklásának a szükségességét levezetni.

[3, 604, [7]] VPC.full A nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra ( toldatra ) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.

[3, 609, [23]] VPC.full Ezzel szemben- az erősödő típuskényszer miatt többségében kibocsátott- névre szóló részvényeknél már a zártkörűen működő részvénytársaságok alapító okirata korlátozhatja a részvények átruházását és azt a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti.

[3, 616, [18]] VPC.full A szabad átruházhatóság alatt azonban a gyakorlat általában eddig mindig azt értette, hogy a bemutatóra szóló részvény átruházása puszta átadással történik meg.

[3, 618, [17]] VPC.full A Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdése szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára, illetve a részvényhez csatolt toldatra írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.

[3, 619, [15]] VPC.full Az új törvényi előírás az 1988. évi VI. tv. szabályaival ellentétben már nem utal az átruházásnál a váltójogi szabályokra.

[3, 623, [18]] VPC.full ( A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 26-27. §-ai például önállóan szabályozzák a közraktári jegy forgatással való átruházását.

[3, 627, [6]] VPC.full Eszerint pedig " ... az értékpapír átruházásának a módjára- jogszabály eltérő rendelkezésének a hiányában- a váltóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ".

[3, 630, [3]] VPC.full A forgatható értékpapír átruházása forgatmánnyal megy végbe, az ilyen átruházásnak átruházó és igazoló hatása van, ami azt jelenti, hogy a forgatmány a részvényből mint tagsági jogot megtestesítő értékpapírból származó valamennyi jogot átruházza az új tulajdonosra.

[3, 630, [10]] VPC.full A forgatható értékpapír átruházása forgatmánnyal megy végbe, az ilyen átruházásnak átruházó és igazoló hatása van, ami azt jelenti, hogy a forgatmány a részvényből mint tagsági jogot megtestesítő értékpapírból származó valamennyi jogot átruházza az új tulajdonosra.

[3, 637, [9]] VPC.full A névre szóló részvény birtokosa üres forgatmány alapján az átruházások meg nem szakított láncolata esetén tehát jogszerűen igényelheti az igazgatóságtól a részvénykönyvbe a részvény tulajdonosakénti bejegyzését ".

[3, 644, [7]] VPC.full A dematerializált ( névre szóló ) részvény átruházása viszont az 1996. évi CXI. törvény szabályai szerint történik, vagyis a dematerializált részvény tulajdonosával kötött értékpapír számlaszerződés alapján vezetett értékpapír-számlán a számlatulajdonos vagy az általa meghatalmazott rendelkezése alapján a részvénytulajdonos számlájának a megterhelésével és a vevő számláján való jóváírással történik meg.

[3, 646, [27]] VPC.full Dematerializált részvénynél tehát nem közvetlenül az eladó és a vevő áll szemben egymással, hanem az eladó és a vevő számlája közötti mozgással valósul meg a részvény átruházása.

[3, 653, [9]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény XII. fejezetének a részvény átruházásra vonatkozó szabályai- a zárolt értékpapír alszámla intézményét is természetesen beleértve- értelmezésem szerint nem ad ezekre az esetekre megfelelő megoldást.

[3, 751, [5]] VPC.full A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának részletes feltételeit az alapító okirat ( alapszabály ) határozza meg.

[3, 753, [14]] VPC.full Ha az alapító okirat ( alapszabály ) eltérően nem rendelkezik, a dolgozói részvény átruházására, illetve megszűnésére a (4)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

[3, 775, [5]] VPC.full A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának a részletes feltételeit a létesítő okiratban kell az új törvény szerint meghatározni.

[3, 777, [5]] VPC.full Olyan esetekben, ha az átruházásra nyitvaálló hat hónapos határidő alatt a jogosultnak nem sikerült értékesíteni a részvényeit, vagy bármilyen okból nem értékesítette azokat, a részvénytársaságnak a hat hónapos határidő elteltét követő első közgyűlésen vagy át kell alakítani a dolgozói részvényt más részvényfajtává, vagy pedig az alaptőke megfelelő leszállításával be kell vonni a részvényeket.

[3, 818, [13]] VPC.full A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására, mert nyilvánvalóan visszás lenne az, hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében.

[3, 818, [26]] VPC.full A törvény ebben az esetben érthető módon jogosítja fel a felügyelő bizottságot az átruházáshoz való hozzájárulás megadására, mert nyilvánvalóan visszás lenne az, hogy az átruházást lebonyolító igazgatóság a saját aktusához külön engedélyt adjon a részvénytársaság nevében.

[3, 842, [7]] VPC.full Azzal a további feltétellel, hogy az átruházás kizárólag csak az ideiglenes részvény új tulajdonosának a részvénykönyvbe való bevezetésével válik érvényessé.

[3, 846, [8]] VPC.full Egy ideiglenes részvénynek azonban többször is megtörténhet az átruházása, ezért kérdésként merülhet fel a törvény szövege alapján az, hogy többszöri átruházásnál hogyan alakul a volt ideiglenes részvény tulajdonosok felelőssége.

[3, 846, [22]] VPC.full Egy ideiglenes részvénynek azonban többször is megtörténhet az átruházása, ezért kérdésként merülhet fel a törvény szövege alapján az, hogy többszöri átruházásnál hogyan alakul a volt ideiglenes részvény tulajdonosok felelőssége.

[3, 848, [6]] VPC.full Ezért szerintünk ez a felelősség többszörös átruházásnál, valamennyi ideiglenes részvényest terheli.

[3, 958, [23]] VPC.full Az 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseivel összhangban az értékpapír kódját, továbbá a Gt. ( új ) 202. § rendelkezése alapján a részvény átruházásának a korlátozását, vagy az annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát a részvénytársaság beleegyezési jogát.

[3, 989, [12]] VPC.full A részvényokirat köpenyéhez elválaszthatatlan módon hozzácsatolt toldatban az abban feltüntetett adatoknak az átruházások időbeli sorrendjének mindig egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

[3, 994, [71]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényen legalább a következőket kell feltüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, sorozatát, típusát és névértékét; c) a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; d) a kibocsátás időpontját, az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát; e) az igazgatóság két tagjának aláírását; f) az értékpapír kódját; g) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

[3, 1018, [13]] VPC.full Ez az előírás teljes körű joggyakorlást jelent, véleményünk szerint azonban a részvény átruházásra ez mégsem vonatkozhat.

[3, 1019, [2]] VPC.full A részvény átruházása ugyanis a nyomdai úton előállított részvénynél mindig csak a részvény birtokában történhet meg.

[3, 1020, [3]] VPC.full Ezért a részvény átruházásához továbbra is szükség van az alapcímletekre való bontásra.

[3, 1048, [23]] VPC.full A Gt. ( új ) 198. § (5) bekezdéséből következően a részvénykönyvbe való bevezetést főszabályként nem lehet megtagadni akkor, ha a részvény átruházására a Gt. ( új)-ban meghatározott feltételek szerint kerül sor.

[3, 1051, [2]] VPC.full Ezért üres átruházás alapján is be kell vezetni a részvényest a kérésére a részvénykönyvbe.

[3, 1078, [10]] VPC.full Ezért ez a jogosítvány már nem terjedhet ki a részvény átruházásokra, mivel ez a jog nem a részvénytársasággal szemben gyakorolható részvényesi jogosítványnak minősül.

[3, 1089, [18]] VPC.full A részvényesi meghatalmazotti szerződés az 1996. évi CXI. törvény 92. § ( 12 ) bekezdése alapján a részvény átruházásával megszűnik.

[3, 1140, [11]] VPC.full A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat.

[3, 1141, [3]] VPC.full Törvény a részvény átruházás útján történő megszerzését az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja.

[3, 1144, [12]] VPC.full A jogszabály utal arra is, hogy más törvény szintén korlátozhatja az átruházás útján történő részesedés szerzést. ( Ilyen rendelkezéseket tartalmaz pl. az 1996. évi CXI. törvény és a Hpt ).

[3, 1145, [12]] VPC.full Zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata előírhatja, hogy a névre szóló részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezésére ( Ptk. 215. § ) van szükség.

[3, 1148, [13]] VPC.full Ha ezen túlmenően egyéb okokból is a társaság beleegyezéséhez kívánják kötni a részvény átruházását, ezen okokat az alapító okiratban határozottan meg kell jelölni.

[3, 1165, [27]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik dolgozói részvény kibocsátása vagy törzsrészvénynek a részvénytársaság munkavállalója részére- a jogszabályi rendelkezések szerinti kedvezményes feltételekkel- történő kibocsátása vagy átruházása esetére.

[3, 1219, [2]] VPC.full A részvény átruházás korlátozására a Gt. ( új ) 201. § (1) bekezdése szerint kerülhet sor, vagyis csak meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető egyes részvényfajtákra, illetve részvényosztályokra vonatkozhat.

[3, 1219, [22]] VPC.full A részvény átruházás korlátozására a Gt. ( új ) 201. § (1) bekezdése szerint kerülhet sor, vagyis csak meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető egyes részvényfajtákra, illetve részvényosztályokra vonatkozhat.

[3, 1228, [24]] VPC.full A törvény a korábban kialakult gyakorlatot átvéve lehetővé teszi, hogy a harmadik személy az apport szolgáltatásakor előzetesen engedélyt adjon a társaság általi későbbi átruházáshoz.

[3, 2477, [44]] VPC.full - A törvény megállapítja, hogy ezek szerint a szabályok szerint akkor történhet a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek a felvásárlása- mégpedig akár közvetlen, akár közvetett módon- ha a részvénytársaság szavazati jogot biztosító részvényeinek a 33%-át meghaladó mértékű felvásárlását tervezi valamely jogalany átruházás útján.

[3, 2506, [12]] VPC.full - Elállási jog kizárása vagy erre vonatkozó feltételek hiányában viszont a részvények átruházása a vételi ajánlat és az elfogadó nyilatkozatok szerint megtörténik.

[3, 2511, [24]] VPC.full Ez a rendelkezés tehát a névre és a bemutatóra szóló részvényre egyaránt vonatkozik. ( Megítélésünk szerint azonban a bemutatóra szóló részvénynél, ahol az átruházás puszta átadással történik meg, nehezen realizálhatónak tűnik ez a megoldás.

[3, 2512, [11]] VPC.full A Vár. előírásai szerint viszont a váltó, tehát a részvény átruházása is csak feltétlen lehet és az esetleges feltételt nem létezőnek kell tekinteni.

[3, 2708, [19]] VPC.full A különös szabályokat részint az indokolja, hogy az Szjt. ( új ) egyes esetekben megengedi a vagyoni jogok átruházását.

[3, 2732, [4]] VPC.full A személyhez fűződő jogok átruházását, átszállását és az arról való lemondást az Szjt. ( új ) hasonlóan a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kategorikusan kizárja.

[3, 2739, [3]] VPC.full A vagyoni jogok átruházásának és átszállásának eseteit szűk körben, de megengedi az Szjt. ( új )

[3, 2748, [5]] VPC.full A jogszerző- a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában- a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.

[3, 2749, [2]] VPC.full Vagyoni jogok átruházása, átszállása

[3, 2751, [21]] VPC.full Ezt a merev szabályt feloldja az Szjt. ( új ), amikor ha szűk körben is, de megengedi e jogok átruházását, az arról való lemondást és azok átszállását.

[3, 2752, [3]] VPC.full A vagyoni jogok átruházását, illetve átszállását lehetővé teszi a törvény az adattár, szoftver, a reklámozás céljára megrendelt mű, együttesen létrehozott mű, munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése alapján alkotott művek esetében.

[3, 2753, [24]] VPC.full Egyébként a vagyoni jogok hasznosítása a forgalomban, annak egyes részjogosítványain keresztül [ Szjt. ( új ) 16. § ], a felhasználási jogok átruházása keretében történik.

[3, 2755, [18]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 55. §-a értelmében a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vagyoni jogok átruházására is.

[3, 2783, [16]] VPC.full Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

[3, 2795, [13]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat.

[3, 2857, [25]] VPC.full Vannak viszont olyan esetek, amikor a szerző és a felhasználó közötti jogviszonytól függően, a törvény vélelmezi a vagyoni jogok egészének a felhasználóra történő átruházását, és az ettől való eltérést, az eltérésre utaló kifejezett ( szinte mindig írásbeli ) megállapodáshoz köti.

[3, 2858, [4]] VPC.full Amennyiben a vagyoni jogok átruházása az erre vonatkozó szerződésben megtörténik, a szerzőt megillető felhasználási jogok és a felhasználás engedélyezésének joga- a szerződésben foglalt esetleges korlátozásokra figyelemmel- a felhasználóra szállnak át, az Szjt. ( új ) 16. § (1) bekezdésében foglaltak jogokkal tehát már nem a szerző, hanem a felhasználó rendelkezik.

[3, 2882, [26]] VPC.full Egy film esetében, a szerzőkkel közvetlen kapcsolatban álló előállító- hacsak nem maga a forgalmazó vagy a televíziós szervezet- a sugárzási vagy moziforgalmazási jog átruházása fejében jut bevételhez.

[3, 2885, [16]] VPC.full Különösen a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából van annak jelentősége, hogy a kétféle ( alkotói díj/felhasználási jog átruházása fejében járó díj ) díjazás milyen arányban áll egymással.

[3, 3039, [8]] VPC.full A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát.

[3, 3047, [11]] VPC.full E jogot pl. a példányok tulajdonjogának a szerző engedélye alapján történt átruházása után szinte mindenütt megszűntnek, kimerültnek tekintik.

[3, 3063, [24]] VPC.full Az Európa Közösségek Tanácsa 1992. november 19-ei 92/100 sz. Irányelve a bérbeadás és haszonkölcsönbe adás jogáról 4. cikkelyében a hangfelvételek és filmalkotások bérbeadási jogának átruházásakor is kimondja a szerzők, illetve az előadóművészek méltányos díjazásra való jogát.

[3, 3246, [2]] VPC.full Vagyoni jogok átruházása a munkaviszonyban alkototott műnél

[3, 3265, [12]] VPC.full A munkavállaló-szerző díjigénye a vagyoni, illetve felhasználási jogok harmadik személyre történő átruházásakor

[3, 3267, [16]] VPC.full Az Szjt. ( új ) a korábbi szabályozástól eltérően még orientáló jelleggel sem jelöli meg az átruházásból származó bevétel utáni jogdíjrészesedés mértékét, így az a felek megállapodására van bízva.

[3, 3268, [20]] VPC.full A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.

[3, 3270, [22]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (3) bekezdésében megjelölt speciális díjigény mellett e szabály biztosítja azt, hogy a felhasználási jog átruházása ellenére fennmaradó díjigényre a munkavállaló-szerző is jogosult maradjon.

[3, 3481, [20]] VPC.full A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 3520, [16]] VPC.full A felhasználási szerződések jelentős része a szerződéskötés időpontjában még nem létező mű megalkotására és felhasználási jogainak átruházására irányul.

[3, 3545, [2]] VPC.full Felhasználási engedély átruházása harmadik személy részére

[3, 3549, [12]] VPC.full Nem vonatkozik ez a szabály a munkaviszony alapján készített szoftver felhasználási jogainak átruházásakor [ Szjt. ( új ) 58. § (4) ].

[3, 3552, [4]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

[3, 3697, [13]] VPC.full Ez a korábban is ismert kivétel az Szjt. (új)-ban kiegészült a vagyoni jogokat átruházással megszerzőkre is, így a jogszerzőt a felhasználási jog gyakorlásában nem befolyásolja e nyilatkozat, felmondási joga tehát ebben az esetben sincsen a szerzőnek.

[3, 3705, [12]] VPC.full A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmények felhasználására vonatkozó szerződésekre is.

[3, 3707, [15]] VPC.full Értelmező rendelkezéssel megfelelően rendeli alkalmazni a törvény a felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat a vagyoni jogok átruházására [ Szjt. ( új ) 9. § (6) ] irányuló szerződésre, és az előadóművészi teljesítmények [ Szjt. ( új ) 73. § ] felhasználására is.

[3, 3789, [32]] VPC.full Ha az adattár másolatának tulajdonjogát a szerzői jogi jogosult, vagy az ő hozzájárulásával más a Közösség területén átruházta, az átruházott másolat tekintetében a további, a Közösségen belül történő tulajdon átruházások ellenőrzésének joga kimerül;

[3, 3818, [3]] VPC.full E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

[3, 3829, [25]] VPC.full Ez azt jelenti, hogy az engedélyt egyedileg kell a felhasználónak megszereznie a szerzői és szomszédos jogi jogosultaktól felhasználási szerződésben, ami a vagyoni jog átruházására is irányulhat.

[3, 3891, [24]] VPC.full Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben a szerző a felhasználási jogait teljes egészében, korlátlanul átruházza az előállítóra, lényegében a vagyoni jogok átruházásáról beszélhetünk.

[3, 3893, [3]] VPC.full A felhasználás jogának átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (6) bekezdésében és a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.

[3, 3896, [25]] VPC.full Ez tipikusan a film alapjául szolgáló irodalmi műnek, a film forgatókönyvének a megfilmesítésére köttetik, valamint a filmben felhasználni kívánt zene felhasználási jogainak az átruházását tartalmazza.

[3, 3960, [23]] VPC.full Szemben pl. a zene-felhasználások esetkörével, mind a műalkotások élvezete- vizualitás-, mind a felhasználások alaptípusai- tehát elsősorban a tulajdonjog átruházása, és csak másodlagosan az egyéb, reprodukálási jellegű alkalmazás- szükségessé teszik az egyéni szempontrendszert.

[3, 4038, [7]] VPC.full " A mű sérthetetlensége elvének a tulajdonjog átruházása esetén is érvényesülnie kell.

[3, 4051, [13]] VPC.full Eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor szerzői díjat kell fizetni.

[3, 4052, [12]] VPC.full E rendelkezést csak az alkotás tulajdonjogának a szerző részéről történő, első átruházását követően kell alkalmazni.

[3, 4056, [10]] VPC.full A kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalat a művészi alkotások tulajdonjogának átruházása esetén szerzői díjat ( járulékot ) tartozik fizetni [ 1969. évi III. törvény 15/A. §, 46/A. §; 9/1969. ( XII._29. ) MM rendelet 13/A. § (1), (3), 35/A. § (1), (3) ].

[3, 4068, [56]] VPC.full Következésképpen a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szempontjából, szerzői jogi pernek minősülnek a szerzői jogdíj érvényesítése iránt a szerző, vagy a szerzői jogok érvényesítésére alapított szervezetek által indított perek a következő kivételekkel az Alkotóművészeti Alapítvány által ( jelenleg értelemszerűen a HUNGART Egyesület által )- az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának átruházásakor, a vételár százalékában meghatározott jogdíj megfizetése iránt az adásvételt közvetítő vállalat ellen indított perek,- az értékesített műalkotások után a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének elteltét követően, jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő járulék behajtása iránti perek.

[3, 4630, [21]] VPC.full A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor járulékot kell fizetni.

[3, 4762, [29]] VPC.full Azt megakadályozandó, hogy a szerzett jogok védelme a másik oldalon ne eredményezze a velük a való visszaélés lehetőségét, a jogalkotó kifejezetten megtiltja az ilyen módon megszerzett jogosultságok átruházásának lehetőségét, tehát az ezen jogokból származó előnyök kiaknázásának lehetőségét 3. személyek által.

átruházási VPC.full (11)

[1, 188, [13]] VPC.full Emellett szerintünk például a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének az átruházási előírása önmagában is indokolttá teszi az átruházási mód részletezését a nyomdai úton előállított névre szóló részvényeknél.

[1, 188, [20]] VPC.full Emellett szerintünk például a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdésének az átruházási előírása önmagában is indokolttá teszi az átruházási mód részletezését a nyomdai úton előállított névre szóló részvényeknél.

[3, 144, [4]] VPC.full Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni.

[3, 150, [1]] VPC.full Az átruházási jog korlátlanságát legfeljebb az elővásárlási jog kötheti bizonyos feltételekhez, ha a Gt. ( új ) által biztosított lehetőséggel élve a tagok egymásnak ilyen jogot engednek.

[3, 158, [21]] VPC.full Az elővásárlási jog gyakorlására- elfogadó nyilatkozatra- tag esetében tizenöt nap áll rendelkezésre a nyilatkozattételre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől.

[3, 165, [6]] VPC.full Az elővásárlási jog megsértésével kötött üzletrész átruházási szerződés esetén a jogosult peres úton érvényesítheti igényét.

[3, 172, [4]] VPC.full A tilalmat vagy az átruházási feltételeket a társasági szerződésben kell rögzíteni.

[3, 614, [2]] VPC.full A részvények átruházási módja

[3, 615, [1]] VPC.full Az átruházási módot tehát a Gt. ( új ) ennél a részvénytípusnál- az 1988. évi VI. tv. szabályozásához hasonlóan- továbbra sem állapítja meg.

[3, 617, [5]] VPC.full Ezért ennek a részvénytípusnak az átruházási módja az előállítási formájától függően eltérően alakul és arra a Gt. ( új ), illetve az 1996. évi CXI. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

[3, 622, [10]] VPC.full A hiányzó tartalmakat ugyanakkor a teljes vagy üres forgatmánnyal történő átruházási forma előírása nem magyarázza meg.

átruházó VPC.full (4)

[3, 174, [5]] VPC.full Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.

[3, 630, [11]] VPC.full A forgatható értékpapír átruházása forgatmánnyal megy végbe, az ilyen átruházásnak átruházó és igazoló hatása van, ami azt jelenti, hogy a forgatmány a részvényből mint tagsági jogot megtestesítő értékpapírból származó valamennyi jogot átruházza az új tulajdonosra.

[3, 633, [10]] VPC.full A teljes vagy kitöltött forgatmánynál mindig fel kell tüntetni az átruházó aláírása mellett az új tulajdonos nevét ( cégét és címét, székhelyét ) is.

[3, 847, [6]] VPC.full A kezesi felelősséget a törvény az átruházóval szemben állapítja meg.

átszáll VPC.full (8)

[1, 97, [22]] VPC.full Az átvevő társaság azonban a beolvadó társaságok jogutódja lesz, ezért a beolvadók jogai és kötelezettségei, illetve a vagyonuk mint egész átszáll a jogutód átvevő társaságra.

[1, 99, [10]] VPC.full A megszűnő jogelőd cégek vagyona, jogi és kötelezettségei pedig átszállnak az összeolvadással létrejövő jogutód társaságra.

[2, 618, [4]] VPC.full A beolvadó(k) vagyona pedig átszáll a jogutód befogadó gazdasági társaságra.

[2, 620, [8]] VPC.full A vagyonának a szétválási szerződésben meghatározott része pedig átszáll a kiváló tagok által létrehozott új gazdasági társaságokra.

[3, 183, [6]] VPC.full A tag halálával vagy megszűnésével üzletrésze átszáll a jogutódra.

[3, 3254, [15]] VPC.full Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.

[3, 3256, [23]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 30. § (1) bekezdésében foglalt jogátszállás a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódra a jogutódlás időpontjában automatikusan átszáll.

[3, 3550, [17]] VPC.full A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

átszállás VPC.full (15)

[2, 613, [28]] VPC.full Ezért az átalakulás fogalmába az új előírás alapján már félreérthetetlen módon beletartozik az az eset is, amikor egy jogutód gazdasági társaság vagyonának az eltérő cégformájú jogutódjára való átszállásával szűnik meg.

[3, 184, [4]] VPC.full A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban a szerződésben rendelkezni kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról.

[3, 187, [25]] VPC.full A társasági szerződés azonban a tagok számára nemkívánatos tagváltozás megakadályozása érdekében mind a természetes személyek, mind a nem természetes személyek jogutódlása esetére kizárhatja az átszállást.

[3, 232, [14]] VPC.full Ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a dolgozói üzletrész átruházására, átszállására és megszűnésére a 146. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

[3, 336, [14]] VPC.full A tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását ( átszállását ), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken.

[3, 2732, [6]] VPC.full A személyhez fűződő jogok átruházását, átszállását és az arról való lemondást az Szjt. ( új ) hasonlóan a régi Szjt.-hez ( 1969. évi III. tv. ) kategorikusan kizárja.

[3, 2739, [5]] VPC.full A vagyoni jogok átruházásának és átszállásának eseteit szűk körben, de megengedi az Szjt. ( új )

[3, 2749, [4]] VPC.full Vagyoni jogok átruházása, átszállása

[3, 2751, [29]] VPC.full Ezt a merev szabályt feloldja az Szjt. ( új ), amikor ha szűk körben is, de megengedi e jogok átruházását, az arról való lemondást és azok átszállását.

[3, 2752, [6]] VPC.full A vagyoni jogok átruházását, illetve átszállását lehetővé teszi a törvény az adattár, szoftver, a reklámozás céljára megrendelt mű, együttesen létrehozott mű, munkaviszonyból vagy más hasonló jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése alapján alkotott művek esetében.

[3, 3247, [32]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 9. § (6) bekezdésében foglaltak alapozzák meg a vagyoni jogok munkaviszony [ és más hasonló jogviszony Szjt. ( új ) 30. § (7) bekezdése ] keretében történő átszállásának a lehetőségét.

[3, 3250, [3]] VPC.full A vagyoni jogok átszállását a munkaviszonyból származó kötelesség teljesítéseképpen készült művek esetében e rendelkezés vélelmezi, így kifejezetten eltérő, írásbeli megállapodással lehet csak korlátozni e jogátszállást.

[3, 3251, [12]] VPC.full A korábbi szabályozáshoz képest az Szjt. ( új ) a vagyoni jogok átszállásának deklarálásával korlátlan felhasználási jogokat biztosít a munkáltató számára.

[3, 3257, [15]] VPC.full A Munka tv. 85/A. §-a értelmében a jogutódlás nemcsak a jogok, hanem a kötelességek átszállását is eredményezi.

[3, 3552, [10]] VPC.full A felhasználási jog további átruházásának feltétele, a felhasználási jog átszállása a felhasználó személyében bekövetkezett jogutódlás esetén

átvitel VPC.full (11)

[2, 576, [15]] VPC.full Ez éppen úgy történhet a vagyoni eszközöknek a társasági vagyonból egy másik társaság vagyonába való átvitelével- átjátszásával-, mint magánvagyonba utalással.

[3, 2926, [25]] VPC.full Az Szjt. ( új ) 28. § (1) bekezdése, mellőzve a közös jogkezelést, engedélyköteles felhasználásként szabályozza a sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitelét ( pl. egy film későbbi időpontban más tévé szervezet által történő továbbközvetítése ).

[3, 3133, [7]] VPC.full A vezetékkel vagy egyéb gépi úton történő átvitel is külön zeneszolgáltatásnak minősül abban az esetben, ha az más jellegű üzlethelyiségben ( eltérő profilú értékesítő helyen ) történik ( pl. étteremből borozóba vagy eszpresszóba stb. ).

[3, 3187, [30]] VPC.full Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv tervezetének jelenlegi verziója szerint, amely mindenképpen meghatározza majd a hazai jogfejlődést is e téren, éppen attól függően, hogy mennyire csupán a technikai átvitelre korlátozódik tevékenységük, eltérően felelnek a különböző intrnetes szolgáltatók a jogsértésekért.

[3, 3188, [50]] VPC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3199, [27]] VPC.full A kisjogos felhasználásért fizetendő jogdíj nem foglalja magában a zenés színpadi művek és a zenei nagyjog fogalmi körébe tartozó egyéb zeneművek sugárzását vagy a nyilvánossághoz vezetéken történő átvitelének szerzői jogdíját.

[3, 3207, [2]] VPC.full Amennyiben az átvitelt az eredeti szervezethez képest más szervezet végzi, szerzői jogi értelemben releváns, újabb felhasználás történik.

[3, 4166, [7]] VPC.full Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására és a 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti hozzájárulás gyakorlására a 27. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük ( 85-93. § ) esetében is megfelelően alkalmazni kell.

[3, 4168, [17]] VPC.full Ezzel szemben az Szjt. ( új ) 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő ( pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás ) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. ( új ) 27. §-át rendeli megfelelően alkalmazni.

[3, 4172, [26]] VPC.full Mindez az előadóművészek esetében- analóg módon- úgy működik, hogy az előadóművész nevében az MSZSZ-EJI gyakorolja az előadás sugárzásának és/vagy nyilvánossághoz egyéb módon történő átvitelének engedélyezési jogát és köt szerződést a felhasználóval a díj mértékéről ( a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik előadásának a kivételével ).

[3, 4278, [32]] VPC.full A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 151. §-ában foglalt Szjt. ( új ) módosítás kivonta a közös jogkezelés hatálya alól a sugárzó szervezetek műsorainak egyidejű, változatlan vezetékes átvitelének engedélyezési jogát, azaz 1997. január 1-jétől e tekintetben is kizárólagos engedélyezési jog illeti meg a jogosult szervezeteket.

átvitel végző LVC.full (1)

[3, 3188, [50, 51]] LVC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

átvitelt Skipped (2) VPC.full (1)

[3, 3188, [9]] VPC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3188, [50]] Skipped Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3207, [2]] Skipped Amennyiben az átvitelt az eredeti szervezethez képest más szervezet végzi, szerzői jogi értelemben releváns, újabb felhasználás történik.

átvitelt végző LVC.full (1) Skipped (1)

[3, 3188, [9, 10]] LVC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3188, [50, 51]] Skipped Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

él ellenbizonyítás LVC.full (1)

[3, 927, [17, 18]] LVC.full Arra azonban lehetőséget ad az 1996. évi CXI. törvény, hogy a részvény tényleges tulajdonosa szükség esetén ellenbizonyítással éljen a számla tartalmával szemben.

élet lépő LVC.full (1)

[3, 2228, [25, 26]] LVC.full Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a két törvény, vagyis az 1998. június 16-án hatályát vesztett 1988. évi VI. tv. és az ugyanakkor életbe lépő Gt. ( új)-nak az átmeneti idő alatti alkalmazhatósága tekintetében a gyakorlatban már a törvény kihirdetése után vita és bizonytalanság alakult ki és ezek vonatkozásában több állásponttal lehetett ( illetve lehet ) találkozni.

élvez elsőbbség LVC.full (3)

[3, 2596, [4, 5]] LVC.full E kollíziós normával szemben elsőbbséget élvez az arra irányadó nemzetközi szerződés más szabálya.

[3, 2742, [7, 8]] LVC.full Természetesen az általános szabályok szerint a végrendelet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben.

[3, 3708, [17, 18]] LVC.full Ahol azonban speciális szabályok vonatkoznak, ott a megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy a speciális szabály elsőbbséget élvez.

alá ír VPC.full (11)

[1, 379, [6, 8]] VPC.full A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia.

[1, 505, [5, 7]] VPC.full A társasági szerződést a tagoknak alá kell írnia, és azt közokiratba, illetve ügyvédi, vagy az alapító tag jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

[2, 95, [12, 14]] VPC.full A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak ( alapítónak ) alá kell írnia.

[2, 236, [11, 13]] VPC.full Ezeknél a társaságoknál az általános résszel ellentétben a társasági szerződés módosítását alá kell írnia valamennyi tagnak.

[3, 318, [15, 16]] VPC.full A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy- a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott- tag írja alá.

[3, 376, [40, 41]] VPC.full Ezt mintegy helyettesítendő azonban szükség van egy olyan nyilatkozatra a törzsbetét érvényes megszerzéséhez és ezáltal a taggá váláshoz, amivel a későbbi viták és félreértések elkerülése végett az új tag kijelenti, hogy a társasági szerződést- bár azt nem írta alá és módosítási kötelezettség hiányában nem is kell aláírnia- magára nézve kötelezőnek elismeri.

[3, 894, [36, 37]] VPC.full Az új Gt. ( új ) 318. § (4)-(5) bekezdésével módosított 1996. évi CXI. törvény 21. § (4) e) pontja szerint ugyanis ezek a személyek, vagyis az igazgatóság két tagja az értékpapírnak nem minősülő okiratot írja alá.

[3, 1174, [22, 24]] VPC.full Az alapító okiratot a Gt. ( új ) 10. § (2) és (3) bekezdése szerint valamennyi alapító részvényesnek ( illetve meghatalmazottjának ) alá kell írnia, s azt közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi ellenjegyzéssel kell ellátni.

[3, 1535, [9, 11]] VPC.full Akár csak a közgyűlési jegyzőkönyvet a jelenléti ívet is alá kell írnia a közgyűlés elnökének és jegyzőkönyvvezetőjének.

[3, 1588, [8, 9]] VPC.full A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévő részvényes hitelesíti.

[3, 1851, [21, 23]] VPC.full A társasági szerződést közokiratba, vagy ügyvéd ( jogtanácsos ) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, s azt valamennyi alapító tagnak alá kell írnia ( Gt. ( új ) 10. § ).

ír elő VPC.full (62)

[1, 36, [18, 19]] VPC.full A Gt. ( új ) 68. § (3) bekezdése pedig részvénytársasággá történő átalakulás esetére ezekhez további adatok feltüntetését írja elő.

[1, 58, [9, 10]] VPC.full A kht.-ról rendelkező Ptk. 57. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy erre a cégformára a kft.-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ide értve a Gt. ( új ) közös és átalakulási szabályait is.

[1, 68, [14, 15]] VPC.full A Gt. ( új ) 70. §-a a betéti társasággá való átalakulásnál általános kötelezettségként írja elő a kültag vagyoni betétje feltüntetésének a kötelezettségét.

[1, 121, [2, 3]] VPC.full Ezzel összhangban írja elő a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény mellékletének a III. 5/b. pontja a következőket ha az egyesülés a vállalkozások koncentrációját jelenti, akkor a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét vagy a cég nyilatkozatát is csatolni kell a bejegyzés iránti kérelemhez arról, hogy az egyesüléshez nincsen szükség a versenyhivatal engedélyére.

[1, 257, [13, 14]] VPC.full A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ezzel a szerződéssel összefüggésben írja elő azt, hogy a szétváló társaság vezető tisztségviselőinek a 78. § (2) bekezdés szerinti tartalommal el kell készíteniük a szétválási szerződés tervezetet.

[1, 328, [18, 19]] VPC.full Ez a rendelkezés összhangban van a Ctv. 15. § (1) bekezdésével, amely a cég elnevezésének kötelező elemeként írja elő a cég tényleges formájának megjelölését.

[1, 338, [18, 19]] VPC.full Ezzel kapcsolatban kötelező minimumot sem a társaság induló vagyonát, sem az egyes tagok vagyoni hozzájárulását illetően nem ír elő a Gt. ( új ) Ezért akár minimális- jelképes- indulóvagyonnal, illetve vagyoni hozzájárulással is lehet kkt.-t alapítani a Gt. ( új ) 81. §-ánál már hivatkozott, de az 1998. június 16-tól hatályos Gt. ( új ) esetében is alkalmazható BH1992. 92. sz. eseti döntés alapján.

[1, 349, [10, 11]] VPC.full A beszámoló kötelező tartalmát és mellékleteit részletesen az Számv. tv. írja elő, a Gt. ( új ) csak utal a társaság ezzel kapcsolatos kötelezettségére.

[1, 365, [13, 14]] VPC.full Lehetőség van azonban arra is, hogy a társasági szerződésben az együttes eljárást írják elő, de erről kifejezetten kell ilyenkor rendelkezni.

[1, 377, [33, 34]] VPC.full A tagok gyűlése ( taggyűlés ) a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében e törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

[1, 557, [5, 6]] VPC.full A törvény ugyanakkor azt sem írja elő, hogy az összehívás részletes szabályait a társasági szerződésbe kellene foglalni.

[1, 566, [10, 11]] VPC.full E kérdések tekintetében tehát a társasági szerződés csakis szigorúbb szavazatarányt írhat elő, amennyiben el kíván térni a törvény rendelkezésétől.

[1, 595, [23, 24]] VPC.full A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács a Gt. ( új ) 112. § (2) bekezdése alapján- amennyiben a társasági szerződés szigorúbb szavazatarányt nem ír elő-, háromnegyedes szótöbbséggel határoz.

[2, 525, [18, 19]] VPC.full A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény pedig a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbírósággal kapcsolatban ír elő a 30. § (4) bekezdésében rendelkezéseket.

[2, 705, [18, 19]] VPC.full A 63. § (4) bekezdése azonban a vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezeteknél kifejezetten csak az " ellenőriztetést " írja elő kötelezően.

[3, 111, [14, 15]] VPC.full A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára.

[3, 267, [10, 11]] VPC.full A taggyűlés összehívásának gyakoriságát a Gt. ( új ) nem írja elő.

[3, 276, [8, 9]] VPC.full A taggyűlés határozatképességéhez vagylagosan és csak minimális feltételként írja elő a Gt. ( új ) a törzstőke felének vagy a leadható szavazatoknak a többségi jelenlétét.

[3, 515, [19, 20]] VPC.full Erre a szabályra azért kell különösen ráirányítani a figyelmet, mert az 1988. évi VI. tv. tőkevesztés esetére nem írt elő megszüntetési kötelezettséget.

[3, 625, [14, 15]] VPC.full A nem szabályozott kérdésekben pedig a 27. § (5) bekezdése a váltójogi szabályok alkalmazását írja elő. )

[3, 674, [26, 27]] VPC.full A Gt. ( új ) 182. §-a az 1996. évi CXI. törvény- Gt. ( új ) 318. § (1) bekezdéssel módosított- fogalmi meghatározásával összhangban írja elő, hogy az azonos típusú, tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek.

[3, 687, [9, 10]] VPC.full Abban az esetben, ha a létesítő okirat nem ír elő az egyes részvényosztályoknál szavazatkorlátozó vagy kizáró rendelkezést, akkor a részvényest a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog illeti meg [ Gt. ( új ) 229. § (1) ].

[3, 882, [40, 41]] VPC.full A nyomdai úton előállított részvényeket a társaságok a működésük során a Gt. ( új ) 233. § h) pontja alapján bármikor átalakíthatják egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési döntés alapján dematerializált részvénnyé ( kivéve ha a létesítő okirat ennél szigorúbb szavazati arányt ír elő, mert akkor természetesen az lesz az irányadó a döntéshozatal szavazati arányára ).

[3, 968, [20, 21]] VPC.full A részvényokiraton a tulajdonos nevének a feltüntetését a Gt. ( új ) 194. §-a külön a névre szóló részvénynél sem írja elő.

[3, 979, [13, 14]] VPC.full A Gt. ( új ) 194. § (1) bekezdésének ugyancsak az f) pontja írja elő az értékpapírkód feltüntetési kötelezettségét a részvényokiraton.

[3, 1062, [20, 21]] VPC.full A részvényesek ugyanis egyedül a közzétételből értesülhetnek a megbízás adás tényéről, mivel egyéb, részvényeseknek szóló értesítési kötelezettséget nem ír elő az 1996. évi CXI. törvény A megbízásról azonban a részvényeseknek a lehető legkorábban értesülniük kell, mert csak ennek ismeretében élhetnek az 1996. évi CXI. törvény 92. §-ában biztosított új lehetőséggel, vagyis a részvénykönyvbe való bevezetésük megtiltásával.

[3, 1332, [6, 7]] VPC.full A visszafizetésre határidőt a törvény nem ír elő, amiből az következik, hogy a követelés nyomban esedékessé válik, s ezért az alapítók egyetemlegesen felelnek.

[3, 1566, [17, 18]] VPC.full Az egyes részvénysorozathoz kapcsolódó részvényesi jogok csorbítása tárgyában hozandó határozatoknál a törvény garanciális okokból sajátos határozathozatali rendet ír elő, gyakorlatilag " megkettőzve " a határozathozatali eljárást.

[3, 1569, [9, 10]] VPC.full E körben tehát szintén " kettős " határozathozatali rendelet ír elő a törvény.

[3, 1731, [21, 22]] VPC.full Az alaptőke leszállítása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, melyről a közgyűlés- amennyiben az alapító okirat illetve alapszabály szigorúbb szabályt nem ír elő- a Gt. ( új ) 237. § (1) bekezdése alapján 3/4-es szótöbbséggel határoz.

[3, 1739, [5, 6]] VPC.full A részvényesek megfelelő tájékoztatása érdekében írja elő a törvény, hogy a közgyűlési meghívóban, hirdetményben meg kell jelölni az alaptőke leszállítás okát és technikai lebonyolításának módját.

[3, 1819, [22, 23]] VPC.full A Gt. ( új ) 297., illetve 294. §-ában foglaltakkal összhangban mondja ki a törvény a kölcsönös részesedésszerzés tilalmát, illetve írja elő annak megszüntetési kötelezettségét.

[3, 1944, [20, 21]] VPC.full Így például akár valamennyi kérdésben előírhat egyhangúságot, de az egyszerűbb szótöbbségnél, illetve a háromnegyedes szótöbbségnél alacsonyabb szavazatarányt nem írhat elő.

[3, 1945, [8, 9]] VPC.full Külön esetként minősített- legalább háromnegyedes- szótöbbséget ír elő a törvény azokban az ügyekben, amikor a határozat az egyesülés tagjára nézve olyan kötelezettséget ír elő, amely a tag saját ( önálló ) gazdálkodásra kihat, azt érinti.

[3, 1945, [25, 26]] VPC.full Külön esetként minősített- legalább háromnegyedes- szótöbbséget ír elő a törvény azokban az ügyekben, amikor a határozat az egyesülés tagjára nézve olyan kötelezettséget ír elő, amely a tag saját ( önálló ) gazdálkodásra kihat, azt érinti.

[3, 1949, [18, 19]] VPC.full A törvénytől itt is csak a szigorítás irányában ehet eltérni, a társasági szerződés tehát csak magasabb szavazatarányt írhat elő.

[3, 1985, [28, 29]] VPC.full A csatlakozás elfogadása- a társasági szerződés esetleges idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével- az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, amely a kérdésben- amennyiben a társasági szerződés magasabb szavazatarányt nem ír elő- háromnegyedes szótöbbséggel dönt [ Gt. ( új ) 280. § (2) ].

[3, 2017, [25, 26]] VPC.full A jogutód nélküli megszűnés elhatározása a legfőbb szerv, az igazgatótanács hatáskörébe tartozik, amely a kérdésben- ha a társasági szerződés szigorúbb szavazatarányt nem ír elő- háromnegyedes szótöbbséggel hozhat érvényes határozatot [ Gt. ( új ) 280. § (2) ].

[3, 2090, [13, 14]] VPC.full Végül a Gt. ( új ) 288. § (2) bekezdés utolsó fordulata azt írja elő, hogy a befolyásszerzést külön törvény további feltételekhez kötheti.

[3, 2275, [25, 26]] VPC.full Az 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bekezdése a jogsértő társasági határozatok felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőt írt elő.

[3, 2366, [8, 9]] VPC.full A Ptk. 578/A. § (1) bekezdése eredetileg azt írta elő, hogy a pjt. megszűnésekor végelszámolásnak van helye, ugyanakkor ennek a szabályairól nem rendelkezett.

[3, 2472, [13, 14]] VPC.full A Ctv. mellékletének II. 2/B. d) alpontja pedig kizárólag az alapítói nyilatkozat csatolását írja elő a bejegyzési kérelem, illetve mellékleteinek a felsorolásánál arról, hogy eleget tettek -e a részvénytársaság részéről az 1996. évi CXI. törvény által előírt bejelentési kötelezettségnek. )

[3, 3061, [39, 40]] VPC.full Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 11. Cikkében a bérleti jogok tekintetében az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A Tagok legalábbis a számítógépes programok és a filmalkotások tekintetében biztosítják azt a jogot a szerzőknek és jogutódaiknak, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák a szerzői alkotásaik eredeti vagy másolati példányainak a nagyközönség részére való kereskedelmi bérbeadását.

[3, 3188, [42, 43]] VPC.full Az Irányelv tervezetének 12. cikkelye felsorolja a kizárólag technikai átvitelt végzők, az átvitt anyagokat csak ideiglenesen, automatikusan tárolók legenyhébb felelősségi alakzatának feltételeit, míg a 14. cikkelye, az információt tároló ( hosting ) szolgáltatókra már az előbbinél fokozottabb felelősséget ír elő, azaz a nem kizárólag technikai átvitelt végző szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha a jogsértésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett róla.

[3, 3193, [28, 31]] VPC.full Ezért a jogalkotó az egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok értékesítésére kizárólag a jogszabályban meghatározott esetekben [ Szjt. ( új ) 27. § ] a kötelező kollektív jogkezelés formáját írja továbbra is elő az Szjt. (új)-ban.

[3, 3307, [41, 42]] VPC.full Az 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT ) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről, szerzői jogokra vonatkozó fejezetének 13. Cikke " Korlátozások és kivételek " címen az alábbiakat írja elő a tagállamoknak " A kizárólagos jogokra való korlátozásokat és kivételeket a Tagok olyan különleges esetekre szorítják, amelyek nem állnak ellentétben a mű szokásos felhasználásával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit. "

[3, 3481, [6, 7]] VPC.full A felhasználási szerződés szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő az Szjt. ( új ) 55. §-a, ha a vagyoni jogok átruházására az Szjt. (új)-ben meghatározott kivételes esetekben sor kerül ( pl.adattár, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű ).

[3, 3863, [17, 18]] VPC.full Az előállítói kör esetleges korlátozásának egyes külföldi szabályozásokban főként hitelezővédelmi okai vannak ( pl. gazdasági társasági formát írnak elő ).

[3, 3975, [30, 31]] VPC.full A 83/1982. ( XII._29. ) MT rendelet azáltal, hogy a művészeti alkotások művészeti értékének, a beszerző által tervezett felhasználásra való alkalmasságának, avagy a szerzői díj mértékének véleményeztetését írja elő, alkotmányellenesen korlátozza az alkotó művészi véleményének kinyilvánításához és a művészeti élet szabadságához való jogot. "

[3, 4024, [20, 21]] VPC.full " A szabályozás az ún. " látképek " ügyét szintén a szabad felhasználás egyik esetének minősíti, ennek megfelelően nem írja elő a szerző hozzájárulását műve látképen való felhasználásához, és díjigénye elé is akadályt gördít.

[3, 4262, [8, 9]] VPC.full Mivel a törvény a hangfelvétel-előállítók tekintetében változatlanul nem ír elő kötelező közös jogkezelést e két felhasználási módra, a jogosultak ( hangfelvétel-előállítók ) továbbra is egyedileg adnak engedélyt hangfelvételeik haszonkölcsönbe adására és bérbeadására.

[3, 4364, [57, 58]] VPC.full Közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul.

[3, 4375, [14, 15]] VPC.full A törvény a közös jogkezelési tevékenység folytatásának szervezeti formájaként kötelező jelleggel az egyesületi formát írja elő.

[3, 4423, [21, 22]] VPC.full Utalunk az Szjt. ( új ) 106. §-ánál írottakra, amely újdonságként a közjegyzők és a közös jogkezelő szervezetek közötti együttműködést írja elő, amennyiben a hagyatékban szerzői jog van.

[3, 4502, [18, 19]] VPC.full A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést jogszabály írja elő.

[3, 4516, [6, 7]] VPC.full Ha a közös jogkezelést a törvény írja elő- a mechanikai többszörözés engedélyezése ( 19. § ) kivételével-, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.

[3, 4558, [36, 38]] VPC.full Az a)-f) pontokban felsorolt polgári jogi igények szó szerint megegyeznek a régi Szjt. ( 1969. évi III. tv. ) 52. § (1) bekezdésében foglaltakkal, helyesebben azzal az eltéréssel, hogy az ottani f) pont nem írta még elő a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag esetében is a jogsértéssel előállított dologra vonatkozó szankciókat.

[3, 4593, [19, 20]] VPC.full A törvény azzal ellensúlyozza a szerzői jogi perekben szinte korlátlanul igénybe vehető ideiglenes intézkedés kedvezményét, hogy jogvesztő határidőket ír elő az ideiglenes intézkedés iránti igény előterjesztésére.

[3, 4597, [3, 4]] VPC.full Ilyen adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Szjt. ( új ) 94. § (6) bekezdése is, mégpedig mindkét peres féllel szemben, feltéve, hogy a kérelmező már elvárható mértékben valószínűsítette tényállításait.

[3, 4789, [14, 15]] VPC.full Az általános szabály [ Vht. 172. § (1) ] viszont csak megfelelő határidő kitűzését írja elő.

[3, 4795, [20, 21]] VPC.full A Vht. 174. § c) pontja 100 000 Ft-ban maximálja a kiszabható pénzbírság összegét, és késedelmes fizetés esetére nem ír elő büntetőkamatot.

[3, 4799, [26, 27]] VPC.full A Vht. 190. §-ának újraszövegezett (4) bekezdése nem a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos végrehajtási eljárásra vonatkozó speciális rendelkezést tartalmaz, hanem minden végrehajtási eljárásra kiterjedő hatállyal írja elő, hogy amennyiben a bíróság biztosítási intézkedést rendel el, a végrehajtónak már eljárása kezdetén meg kell kapnia előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeget.

írhat elő VPC.full (3) Skipped (3)

[1, 566, [10, 11]] Skipped E kérdések tekintetében tehát a társasági szerződés csakis szigorúbb szavazatarányt írhat elő, amennyiben el kíván térni a törvény rendelkezésétől.

[3, 608, [7, 8]] VPC.full A társaságok ugyanis ennél a részvénytípusnál nem írhatnak elő forgalomkorlátozási szabályt.

[3, 1142, [8, 9]] VPC.full A fent írt korlátozást csakis zárkörűen működő részvény-társaság írhatja elő, éspedig az alapító okiratban.

[3, 1944, [20, 21]] Skipped Így például akár valamennyi kérdésben előírhat egyhangúságot, de az egyszerűbb szótöbbségnél, illetve a háromnegyedes szótöbbségnél alacsonyabb szavazatarányt nem írhat elő.

[3, 1949, [18, 19]] Skipped A törvénytől itt is csak a szigorítás irányában ehet eltérni, a társasági szerződés tehát csak magasabb szavazatarányt írhat elő.

[3, 2509, [27, 28]] VPC.full - Az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (1) bekezdése a tőzsdén forgalmazott részvények tekintetében a tőzsde szabályzatában a nyilvános vételi ajánlattétel útján történő megszerzésének további feltételeit írhatja elő.

írva elő VPC.full (1)

[2, 299, [15, 16]] VPC.full Ezt szabályozza a Gt. ( új ) 27. § (2) bek. az általános tájékoztatási kötelezettséget írva elő a tagok ( részvényesek ) vonatkozásában.

összefügg VPC.semi (1)

[3, 528, [4]] VPC.semi Ezért ebben a vonatkozásban összefügg az alapítási mód és a működési forma.

összefüggés VPC.semi (32)

[1, 27, [18]] VPC.semi A Gt. ( új ) 68. § (1) bekezdése a jogutódlással létrejövő kft., kht. és részvénytársaság alapításával összefüggésben állapít meg a korábbi szabályozáshoz hasonlóan nagyon lényeges és az általános rendelkezésektől eltérő előírásokat.

[1, 141, [13]] VPC.semi Értelmezésünk szerint a 73. § (5) bekezdése és a (3)-(4) bekezdés közötti szoros összefüggés miatt a részvényérték fogalom alatt mégis inkább a részvény névértékét kell érteni.

[1, 171, [78]] VPC.semi Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben a 75. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül meg kell határoznia ) az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát; b) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait; c) azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak; d) azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek ( így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben ) vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.

[1, 257, [12]] VPC.semi A Gt. ( új ) 78. § (2) bekezdése ezzel a szerződéssel összefüggésben írja elő azt, hogy a szétváló társaság vezető tisztségviselőinek a 78. § (2) bekezdés szerinti tartalommal el kell készíteniük a szétválási szerződés tervezetet.

[1, 281, [5]] VPC.semi Ennél az előírásnál a jogszabályi összefüggésekre figyelemmel megfelelően alkalmazni kell a Gt. ( új ) 66. §-ának a rendelkezéseit is.

[2, 519, [43]] VPC.semi Társasági jogvitának minősül a gazdasági társaság és tagjai ( részvényesei )- ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is- közötti, valamint a tagok ( részvényesek ) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel kapcsolatban avagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita.

[2, 624, [4]] VPC.semi Végül az átalakulási lehetőségekkel összefüggésben meg kell említeni, hogy új előírásként a gazdasági társaságok kht.-vá is átalakulhatnak.

[3, 456, [16]] VPC.semi A kibocsátási érték a Gt. ( új ) 175. § (1) bekezdésének a 176. §-sal való összefüggéséből kiolvashatóan az alaptőke részhányadot megtestesítő névérték feletti összeget jelenti.

[3, 469, [11]] VPC.semi A fogalmi szabály azonban- szerintünk hiányosan- a részvényesi kötelezettségvállalással összefüggésben nem utal a Gt. ( új ) 19. § (4) bekezdésben szereplő új tagsági, illetve részvényesi jogviszonnyal kapcsolatos felelősségi szabályra.

[3, 500, [3]] VPC.semi A versenytárs névhasználatával összefüggésben pedig az 1996. évi LVII. törvény 6. §-ának a rendelkezésére.

[3, 562, [2]] VPC.semi A formaváltással összefüggésben a törvény még a következő speciális szabályokat is előírja a nyilvánosan működő részvénytársaságok vonatkozásában.

[3, 588, [29]] VPC.semi A társasági részesedésről kiállított és a nyomdai vagy dematerializált módon előállított részvény pedig a Ptk, Gt. ( új ) és az 1996. évi CXI. törvény szabályaiból és ezek összefüggéséből következően azonos módon megtestesíti a benne foglalt jogokat.

[3, 620, [1]] VPC.semi Ezzel összefüggésben a törvényi indokolás, illetve a Gt. ( új ) kommentár is csak arra utal, hogy " ... a forgatás tartalmi elemeit a 180. § (3) bekezdése határozza meg ".

[3, 800, [13]] VPC.semi A részvénytársaság nem vállalhat készfizető kezességet a részvény harmadik személy által történő megszerzésével összefüggésben, továbbá nem nyújthat kölcsönt harmadik személynek a részvény megszerzéséhez.

[3, 1222, [25]] VPC.semi Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését- ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van -e az ellenében adandó részvények számával, névértékével-, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

[3, 1305, [8]] VPC.semi A részvényjegyzési ív tartalmával kapcsolatosan, bár alaptőke-emeléssel összefüggésben, de általános érvényűnek tekinthetően a következőket monda ki a Legfelsőbb Bíróság Cg.törvény II. 30.388/1991/2. sz. eseti döntésében A részvényjegyzési ívből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a részvényjegyzés hány darab, milyen névértékű részvényre vonatkozik.

[3, 1676, [12]] VPC.semi A alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés az alapító okiratot ( alapszabályt ) az alaptőke-emeléssel összefüggésben a részvényjegyzés vagy a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalások eredményétől függően annak tényleges lezárásának napjával módosíthatja ( feltételes alapszabály-módosítás ).

[3, 2071, [1]] VPC.semi Ezzel összefüggésben azonban már itt utalnunk kell a Gt. ( új ) 297. §-ának a sajátos kivételi előírására.

[3, 2127, [8]] VPC.semi Ugyanakkor a Gt. ( új ) kommentár ezzel összefüggésben azt írja, hogy a bejelentésre és a közzétételre egyaránt vonatkozik a szankció.

[3, 2217, [14]] VPC.semi Ezért a 290. § (1) bekezdés (3)-(8) bekezdéseire való hivatkozást csak ezzel a változással összefüggésben lehet értelmezni ( függetlenül attól, hogy a módosító szabály a szakaszszámokat nem számozta át ).

[3, 2297, [1]] VPC.semi Ezzel összefüggésben mondja ki a 301. § (1) bekezdése, hogy olyan esetekben, ha a törvény megváltoztatta valamelyik részvényest megillető jogosultság számításának az alapját, vagy az igénybevétel feltételeit, akkor a Gt. ( új ) vonatkozó szabályát a Gt. ( új ) életbelépését követő első teljes naptári év eltelte után lehet csak alkalmazni.

[3, 2317, [8]] VPC.semi Ezek az alapvető módosulások pedig a távolabbi jogszabályi összefüggésekre is óhatatlanul kihatnak.

[3, 2323, [8]] VPC.semi A Gt. ( új ) 50. §-a ezzel összefüggésben több eljárásjogi szabályt is megállapított.

[3, 2327, [14]] VPC.semi Ezek a változások is természetszerűen a Gt. ( új ) új módosult jogintézményeivel állanak összefüggésben.

[3, 2426, [24]] VPC.semi A Gt. ( új ) 314. §-a az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvényt módosította ugyancsak a Gt. ( új ) új jogintézményeivel összefüggésben.

[3, 2463, [28]] VPC.semi Ez az új előírás a Gt. ( új ) új jogintézményeivel a részvénytársaságok nyilvános és zártkörű működésének a lehetővé tételével és az ezekre megállapított társasági jogi előírásokkal áll összefüggésben.

[3, 2467, [11]] VPC.semi A szabálymódosítása a zártkörű forgalomba hozatal fogalmának a változása és ezzel összefüggésben a részvénytársaság zártkörű alaptőke-emelésénél előírt és az emelésben részt venni jogosult részvényesek előzetes részvényátvételi nyilatkozatának a kötelezővé tételével függ össze.

[3, 2513, [16]] VPC.semi Ezért ez a váltójogi előírása a részvényátruházásnál a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdéssel összefüggésben az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdésre figyelemmel nem alkalmazható szabály lesz a nyilvános részvénytársaságok részvény felvásárlása során történő részvényátruházásoknál. )

[3, 2533, [8]] VPC.semi A tárgyi hatály aprólékosabb definiálása e két jogszabályban összefüggésbe hozható a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom államigazgatási jogi eljáráshoz kötöttségével ( szabadalmi eljárás, védjegylajstromozás stb. ), valamint ezen szellemi termékek jellegével és az oltalmukhoz fűződő speciális gazdaságpolitikai érdekekkel.

[3, 2826, [27]] VPC.semi A szerzőnek, ha kártérítési igényt is támaszt, a polgári jog általános szabályainak megfelelően a kár meglétét és a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását kell bizonyítania.

[3, 3182, [33]] VPC.semi A fenti tarifa mellett, az egyedi műkiválasztás és- érzékelés ( lehívás ) céljára történő hozzáférhetővé tételért a tartalomszolgáltatóhoz ( content-provider ) a közönség tagjaitól közvetlenül vagy közvetve a művek hozzáférhetővé tételével összefüggésben befolyt bevételek 5%-át is be kell fizetni ( Artisjus Jogdíjközlemény IV. fejezet, 2.3.2., Magyar Közlöny 1998/116.

[3, 3988, [9]] VPC.semi A név feltüntetésének hiánya és a díjfizetés között okozati összefüggés nem áll fenn.

összefüggés hozható LVC.full (1)

[3, 2533, [8, 9]] LVC.full A tárgyi hatály aprólékosabb definiálása e két jogszabályban összefüggésbe hozható a szabadalmi oltalom és a védjegyoltalom államigazgatási jogi eljáráshoz kötöttségével ( szabadalmi eljárás, védjegylajstromozás stb. ), valamint ezen szellemi termékek jellegével és az oltalmukhoz fűződő speciális gazdaságpolitikai érdekekkel.

összefüggő VPC.semi (16)

[1, 162, [9]] VPC.semi A Gt. ( új ) 75. §-a az egyesüléssel összefüggő vezető tisztségviselői feladatokat és az egyesülési szerződés tartalmát állapítja meg.

[1, 200, [35]] VPC.semi Ebből a túl általánosnak tűnő meghatározásból nehezen körvonalazható iratok körét szerintünk a Gt. ( új ) 72. § (2) bekezdés és 77. § (2) bekezdéssel összhangban lehet értelmezni, ezért ezek az iratok az átalakulással összefüggő iratok körére terjedhetnek ki.

[1, 294, [3]] VPC.semi Az átalakulás cégbejegyzésével összefüggő rendelkezéseket részben megváltoztatta az új törvény.

[2, 728, [17]] VPC.semi A jogintézmény céljából és az átalakulásra való általános utalásból azonban mégis az következik, hogy az átalakulással összefüggő és a dolgozók egzisztenciáját érintő valamennyi kérdésről információt kell adni.

[3, 512, [10]] VPC.semi A szilárd alaptőke védelmét egyébként a Gt. ( új ) összefüggő szabályrendszerrel is biztosítja és új megoldásként a Gt. ( új ) 223-225. §-ait, mint az alaptőke védelmére vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön cím alatt is nevesíti.

[3, 677, [39]] VPC.semi Az alapító okirat ( alapszabály ) az elsőbbségi részvényfajtán belüla ) osztalékelsőbbséget, b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget ( likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség ), c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamintd ) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztálythatározhat meg.

[3, 689, [10]] VPC.semi Ezért az elsőbbségi jogokat csak az egyes részvényosztályoknál meghatározott jogosítványokkal összefüggően lehet megállapítani.

[3, 1348, [11]] VPC.semi Hajlunk arra, hogy a közgyűlés csak a megalakulással szűk értelemben összefüggő témaköröket tárgyalhatja.

[3, 2330, [44]] VPC.semi A Gt. ( új ) 303. § (2)-(5) bekezdései a Ptk. 53. § (2)-(4) bekezdéseinek és az 54. §-ának a módosításával a közös vállalat a kft., részvénytársaság cégforma fogalmi meghatározásait hozzák összhangba a társasági jog új fogalmi előírásaival, továbbá az alapítási móddal összefüggő változásokat vezetik át a Ptk.-ban.

[3, 2391, [30]] VPC.semi A Gt. ( új ) 309. § (1) bekezdése a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény, a Cstv. egyes Gt. ( új)-jal összefüggő rendelkezéseit módosította.

[3, 2459, [14]] VPC.semi Ennek a hazai jogban előzmény nélküli megoldásnak a hatályosulásához ugyanis biztosítani kellett az ezzel összefüggő tevékenységek üzletszerű gyakorlását a jogosított befektetői vállalkozások számára.

[3, 2510, [14]] VPC.semi Nagyon lényeges és a Gt. ( új ) 180. § (3) bekezdés utolsó fordulatával összefüggő szabályt állapít meg az 1996. évi CXI. törvény 94/H. § (2) bekezdése.

[3, 2518, [15]] VPC.semi A Gt. ( új ) 320. § a)-t) pontjai a Gt. ( új ) életbelépésével összefüggő hatályon kívül helyezéseket tartalmazzák.

[3, 3795, [26]] VPC.semi Ebből folyik egy további sajátosság, amelyet ugyancsak figyelembe kell venni a jogi oltalom meghatározásánál, egy másik elemnek, a jogi védelem másik, ezzel összefüggő tárgyának, a befektetett munkának, magának a befektetésnek az előtérbe kerülése. ( Dr. Jaksity György Néhány szellemi termék sajátos oltalma, Magyar Jog 1997/2. ) ".

[3, 4598, [23]] VPC.semi Ez az adatszolgáltatás azonban csak okiratok és egyéb bizonyítékok bemutatására, valamint szemle lehetővé tételére vonatkozik, s nem terjed ki a jogsértéssel összefüggő üzleti stb. kapcsolatok feltárására.

[3, 4695, [3]] VPC.semi Eleinte a könyvkiadással összefüggő kérdések domináltak, majd a számítógépes programok, a nyolcvanas évek végén pedig a rokonjogi, szomszédos jogi problémák kerültek előtérbe.

összejövetel VPC.full (4)

[3, 3420, [14]] VPC.full Megtartja az Szjt. ( új ) a művek magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történő szabad előadását.

[3, 3445, [4]] VPC.full Az alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen történt előadást is elvetette, mivel a jégtáncoktatás esetében mind a jövedelemszerzési célzat, mind a rendeszeresség megállapíható volt.

[3, 3452, [26]] VPC.full E rendelkezés a gazdálkodó szervezetek vagy annak nem minősülő jogi személyek ( pl. egyesület, alapítvány ) által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik és munkavállalóik részére rendezett összejövetelt is zártkörűnek tekinti.

[3, 3453, [21]] VPC.full Természetesen a zártkörűség mellett az Szjt. ( új ) 38. § (1) bekezdésében foglalt további követelményeknek is meg kell felelnie az összejövetelnek, ha a műveket engedély, illetve díjfizetés nélkül kívánja a rendező felhasználni.

összeolvad VPC.semi (1)

[1, 118, [16]] VPC.semi Eszerint összefonódás többek közt akkor jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad.

összeolvadás VPC.semi (23)

[1, 83, [5]] VPC.semi Az egyesülés történhet beolvadással vagy összeolvadással.

[1, 99, [12]] VPC.semi A megszűnő jogelőd cégek vagyona, jogi és kötelezettségei pedig átszállnak az összeolvadással létrejövő jogutód társaságra.

[1, 100, [4]] VPC.semi A beolvadással és az összeolvadással létrejövő átalakulásokra a VII. fejezet 1. címe alatt lévő közös szabályok alkalmazhatóságából következően valamennyi gazdasági társaságnak valamennyi gazdasági társasággal lehetősége van.

[1, 119, [45]] VPC.semi Az 1996. évi LVII. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, feltéve, hogy a beolvadó, illetve az összeolvadásban résztvevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele 500 millió forint felett van.

[1, 144, [29]] VPC.semi Az ilyen irányú szervezeti változásra a Gt. ( új ) VII. fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ezért a kht.-k egyesülése is két módon történhet ( beolvadással és összeolvadással ), így a beolvadásnál a Gt. ( új ) 73. §-ában a kft.-re előírt tilalmakat teljes egészében alkalmazni kell a kht.-k beolvadással történő egyesülésénél is.

[1, 145, [0]] VPC.semi Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át.

[1, 146, [0]] VPC.semi Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más társasági formát.

[1, 148, [0]] VPC.semi Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.

[1, 150, [1]] VPC.semi Az összeolvadásnál irányadó különleges szabályok

[1, 151, [8]] VPC.semi A Gt. ( új ) 74. §-a az összeolvadással történő egyesülés speciális szabályait állapítja meg.

[1, 152, [9]] VPC.semi Ennek során elsősorban azt mondja ki, hogy az összeolvadásnál valamennyi összeolvadó társaság megszűnik.

[1, 153, [11]] VPC.semi A megszűnő gazdasági társaságok vagyona pedig a jogutódra, vagyis az összeolvadással, mint az átalakulás egyik formájával létrejövő társaságra száll át.

[1, 157, [0]] VPC.semi Összeolvadásnál viszont a 74. § (1) bekezdése kizárólag csak az azonos cégformájú társaságok számára teszi lehetővé azt, hogy a jogutód társaság formáját a saját cégformájuktól eltérően szabadon válasszák meg.

[1, 160, [20]] VPC.semi A Gt. ( új ) 74. § (2) bekezdése második fordulatának az utolsó előírása miatt a beszámítani tiltott tételeket az összeolvadással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében sem lehet már szerepeltetni.

[1, 161, [91]] VPC.semi Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői- ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást- elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határoznia ) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét; b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének ( alapító okirata, alapszabálya elfogadásának ) napját; c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében ( alapító okiratában ) szükséges módosításokat; d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének ( alapító okiratának ) tervezetét.

[1, 169, [43]] VPC.semi Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 169, [91]] VPC.semi Az egyesülési szerződés tartalmaként pedig mindig meg kell határozniuk, külön-külön az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, továbbá a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét, az egyesülés módját, vagyis azt, hogy az beolvadással vagy összeolvadással jön -e létre a jogutód gazdasági társaság, a jogutód társaság létesítő okirata ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) megkötésének, illetve elfogadásának a napját, beolvadásnál az átvevő társaság létesítő okiratához ( társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály ) szükséges módosításokat, összeolvadásnál pedig az új gazdasági társaság létesítő okiratának a tervezetét.

[1, 183, [3]] VPC.semi Ezzel szemben az összeolvadásnál már valamennyi egyesüléssel érintett részvénytársaságnak nyilvános működésűnek kell lennie ahhoz, hogy nyilvános alapítással, nyilvánosan működő részvénytársaságot hozhassanak létre.

[1, 301, [1]] VPC.semi Az összeolvadással történő egyesülés bejegyzés iránti kérelmet viszont nem a jogelőd, hanem a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell előterjeszteni az egyesülési szerződés jóváhagyásától számított 60 napon belül.

[2, 596, [11]] VPC.semi A szorosan vett átalakuláson kívül idetartozik azonban az egyesülés, illetve összeolvadás, beolvadás és a szétválás, illetve a különválás és a kiválás is.

[2, 599, [9]] VPC.semi Gazdasági társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése ( összeolvadás, beolvadás ) és szétválása ( különválás, kiválás ) is.

[2, 616, [15]] VPC.semi A cégforma-váltással történő átalakulás mellett azonban az új szabály az egyesüléssel- ezen belül az összeolvadással és a beolvadással- történő, valamint a szétválással- ezen belül pedig a különválással és a kiválással- való szervezeti változást is az átalakulás fogalma alá vonja.

[3, 2342, [0]] VPC.semi Összeolvadásnál viszont már tetszés szerint lehetne választani gazdasági társaság vagy kht. cégformát, a jogalkotó viszont a kht.-k gazdasági társasággá való átalakulását mindenképpen ki akarta zárni.

összeolvadó VPC.semi (3)

[1, 98, [4]] VPC.semi Ebben az esetben az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, de a megszűnéssel egyidejűleg egy új jogutód gazdasági társaságot is létrehoznak.

[1, 120, [14]] VPC.semi Az engedélyezési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, vagy az összeolvadó vállalkozások valamelyikének az éves nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen 500 millió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

[1, 152, [11]] VPC.semi Ennek során elsősorban azt mondja ki, hogy az összeolvadásnál valamennyi összeolvadó társaság megszűnik.

összetétel VPC.full (7)

[2, 154, [11]] VPC.full A többi társasági formánál sem a minimális érték, sem az összetétel nincs szabályozva, ezért az kizárólag a tagok megállapodásától függ.

[3, 516, [4]] VPC.full Az alaptőke összegére, összetételére a Gt. ( új ) 203. §, 208-209. §-ai tartalmaznak előírásokat.

[3, 1157, [7]] VPC.full Szintén előírja a törvény az alaptőke alapításkori összetételének arányát.

[3, 1205, [20]] VPC.full Bár a Gt. ( új ) erre utalást nem tartalmaz, mégis más törvény a részvénytársaság alaptőkéjére, illetve alaptőkéjének összetételére nézve speciális szabályokat előírhat.

[3, 1608, [5]] VPC.full Sajátos szabályokat tartalmaz az igazgatóság összetételére vonatkozóan az 1996. évi CXII. törvény 62-63. §, mely rendelkezésekből következően pénzügyi intézmény igazgatósága minimum 5 főből áll.

[3, 1744, [20]] VPC.full Tekintettel arra továbbá, hogy az alaptőke leszállítás nemcsak az alaptőke összegében, hanem szükségszerűen az annak ellenében kibocsátott részvények összetételében, ( értékében, mennyiségében ) is változást eredményez a határozatban ezen adatokat is meg kell jelölni.

[3, 1876, [8]] VPC.full A törvény sem a vagyon mértékére, sem összetételére nézve ( készpénz-apport arány ) nem tartalmaz előírást, így azt a társasági szerződésben a tagok szabadon állapíthatják meg.

összhang hozva LVC.full (1)

[3, 2224, [31, 32]] LVC.full Ezeknek a már bejegyzett cégeknek is a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kell a létesítő okiratukat ( társasági szerződésüket, alapító okiratukat, alapszabályukat ) a Gt. ( új ) szabályaival összhangba hozva módosítani.

ülés tartás LVC.full (3)

[1, 568, [2, 3]] LVC.full Az igazgatótanács ülés tartása nélkül is határozhat.

[3, 1950, [2, 3]] LVC.full Az igazgatótanács ülés tartása nélkül is határozhat.

[3, 1959, [3, 4]] LVC.full " Az igazgatótanács ülés tartása nélkül is határozhat.

üzletrész-átruházás VPC.full (1)

[3, 338, [1]] VPC.full Az üzletrész-átruházás mint a tagsági jogviszony megszűnésének leggyakoribb esete azonban nem kívánja meg a társasági szerződés módosítását [ Gt. ( új ) 138. § ] és nincs szükség alakszerű szerződésmódosításra a tagok személyében más okból történt változás esetén sem [ Gt. ( új ) 159. § (2) ].

ő járuló VPC.full (2)

[3, 395, [19, 21]] VPC.full A (2) bekezdésben előírt határidő eltelte után az ügyvezetőnek be kell jelentenie a cégbíróságnak, hogy a törzstőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők kielégítése, illetve részükre biztosíték nyújtása megtörtént.

[3, 1764, [14, 16]] VPC.full A hirdetményben egyúttal fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy az alaptőke leszállításához hozzá nem járuló hitelezők a követeléseiket a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harminc napon belül jelentsék be.